Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

TEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ARA 50 FILLER 1963. MÁRCIUS 17, SZOMBAT A kommunizmusé u jövő, u kommunizmuséu győzelem! N. Sz. Hruscsov beszéde a KremS-palotában „Csak a vak nem látja, hogy a kommunizmus szilárdan megvetette lábát a földön, a kommunizmusé a jövő, a kom­munizmusé a győzelem!” — jelentette ki Hruscsov, a szov­jet minisztertanács elnöke pénteken, a moszkvai Kreml- palotában elhangzott választá­si beszédében. — A Szovjetunió fejlődésé­nek új szakaszába lépett — folytatta. — Az SZKP XXII. kongresszusa elfogadta a kom­munizmus építésének prog­ramját, amelyet korunk kom­munista kiáltványának nevez­nek. A kommunizmus való­ban fenyegeti a reakciós erő­ket, amelyek a tespedtség ál­lapotában akarják tartani az emberiséget, fenn akarják tartani a kapitalista országok­ban a monopoltőike uralmát, az ember ember által való ki­zsákmányolását. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a utcislkla világrend- sáer állandóan növekszik, gyarapítja erőit. Az amerikai életforma szó­szólói és ideológusai szinte a demokrácia legmagasabb fo­kának próbálják feltüntetni azt a körülményt, hogy náluk a kongresszusi választáson két : párt jelöltjei indulnak. — Ámde maguk az ameri- : kaiak megmondják — jegyez­te meg Hruscsov —, hogy gya­korlatilag nincs semmiféle kü­lönbség a Demokrata Párt és a Köztársasági Párt között. Mindkét párt a kizsákmányoló osztályok érdekeit képviseli. _ Azok az emberek, akiket a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába jelöltek képviselő­nek, munkások, kolhozpa- rasztok, tudósok, orvosok, pe­dagógusok, írók. mérnökök, agronómusok, pártmunkások és szakszervezeti dolgozók — mondotta Hruscsov. — Az Amerikai Egyesült Államok­ban és a többi imperialista országban a kongresszusban, a parlamentben ülő képviselők túlnyomó többsége a monopol­tőkét képviseli. A legfelsőbb Tanácsba képviselőnek küldendő jelöl­tek közül senki sem ígér­get a dolgozóknak tejjel-méz- zel folyó kánaánt, nem han­goztat olyan választási jel­szavakat, ámelyeknek meg­valósítása nem lehetséges — mondotta Hruscsov. A szovjet emberek jól tud­ják, milyen a helyzet hazá­jukban. Az állam egész élete nyílt és demokratikus. A párt és az állam a néppel együtt dolgozza ki a haladás terveit, jelöli ki e tervek megvalósításának módozatait. — Ezért ma is meg akarom mondani, elvtársak, hogy győzelmünk a kommunizmus építésében nem jön el magá­tól, vagy — hogy egy régi szólásmódot idézzek — nem hull mannaként az égből. Hruscsov kijelentette, hogy az előző választások óta el­telt négy év alatt „fejlődé­sünk mérve és üteme még jobban megnövekedett”. — Hazánkban a munkások és alkalmazottak száma négy év alatt 12 900 000 fővel, azaz 24.2 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban már régen nincs munkanélküliség. Az Egyesült Államok ipari termelése négy év alatt évente átlagban 2,2 százalékkal nö­vekedett, a Szovjetunióban pe­dig az átlagos évi növeke­dés 10,1 százalék volt. A Szov­jetunióban az acélolvasztás az említett időszakban 19,6 millió tonnával, vagyis 38 százalékkal növekedett, az Egyesült Államokban viszont 14.3 millió tormával, vagyis 14 százalékkal csökkent. „Az idők változnak és most már nemcsak az ameriltai tu­dósok és üzletemberek isme­rik el, hanem Kennedy elnök is, hogy a mi fejlődésünk gyorsabb, mint az övék. Ma már csak az időpontot vitat- jáík, mikor előzzük meg őket. Nos, csak vitatkozzanak. Az élet majd megmutatja, kinek idolt igaza. Már nem sokáig kell rá várni.” Hruscsov elmondotta, hogy az 1961 novemberétől 1982 feb­ruár végéig eltelt négy hónap alatt a Szovjetunióban majd­nem kétszer annyi ipari ter­méket állítottak elő, mint az egész első ötéves terv idején; többet, mint 1950-ben egész év alatt. Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi négy esztendő alatt a mezőgazdaságban is jelentős sikereket vívtak ki. Az említett időszakban példá­ul az állam 45 százalékkal több húst, 38 százalékkal több teiet vásárolt fel. „Mindez természetesen jó, de a mező- gazdaság fejlődésének eddig elért üteme nem elégíthet Jel bennünket.” Hruscsov kijelentésének ma­gyarázatául kifejtette, hogy a húsból és tejből rendelkezésre álló árutartalék növekedése csak valamivel haladta meg a lakosság jövedelmének növe­kedését. Az SZKP Központi Bizottsá­gának márciusi plénuma kije­lölte azt a határozott utat, amelyen haladva a mezőgaz­daság termelésében is sikere­sen teljesíthető a kommuniz­mus építésének programja. Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió nemzeti jö­vedelme négy év alatt 38 százalékkal növekedett, az egy lakosra jutó növeke­dés pedig 39 százalékos volt. | Ugyanebben az időszakban az i Egyesült Államok nemzeti jö- ! vedelme csak 9 százalékkal emelkedett és az egy lakosra jutó emelkedés mindössze 2 százalékos volt. A minisztertanács elnöke felsorolta, hogy a legutóbbi években milyen hatalmas szo­ciális intézkedéseket valósí­tottak meg a Szovjetunióban. Megemlítette, hogy bevezet­ték a munkások és az alkal­mazottak hét- és hatórás munkaidejét, miközben a munkabérek tovább emelked­tek. Ezután az óriási arányú lakásépítkezésről beszélt. A legutóbbi öt évben ötven mil- \ lió szovjet ember, az egész : lakosságnak majdnem a ne- I gyede költözött új lakásba. A Szovjetunió Kommunista i Pártja tevékenységének cél- i ját abban látja, hogy megva- | iósítsa Lenin nagy eszméit: a | kommunista társadalom fel- | építését. E nemes célt szol- | gálják a kommunizmus anya­gi-technikai bázisának megte­remtésére vonatkozólag az SZKP programjában kitűzött konkrét tervek. Ennek az a célja, hogy ily módon bizto­sítsuk a nép számára bármely tőkés országhoz viszonyítva a legmagasabb életszínvonalat. „Külpolitikánk fő vívmá­nya — és a szovjet dolgozók erre ugyanúgy büszkék lehet­nek, mint népgazdasági ter­veink sikeres megvalósításá­ra — a béke, amely együtt jár a kommunista társadalom hazánkban általánosan kibon­takozó építésével” — jelen­tette ki Hruscsov. — Az igaz — folytatta —, hogy a világhelyzet továbbra is bonyolult és feszült. Az im­perialista hatalmak agresszív körei a szocialista országok sikereitől rettegve nem adták fel azt a gondolatot, hogy mű­(Folytatás a 3. oldalon.) N. Sz. Hruscsov beszédét mondja ÚJABB MESTERSÉGES HOLDAT BOCSÁTOTTAK FEL A SZOVJETONIÚBAN Föladata: a légkör felső rétegei és a kozmikus térség további fizikai kutatása Moszkva, március 16. (TASZSZ) A Szovjetunióban 1962. március 16-án mesterséges holdat bocsátottak fel. A szputnyik az előzetes számí­tások szerint pályájára tért. A pálya perigeuma (a Földhöz legközelebb eső pontja) 217 kilométer, apogeuma (a Föld­től legtávolabb eső pontja) 980 kilométer, egy fordulatának időtartama 96 perc 35 másod­perc, pályasíkjának az Egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszö­ge 49 fok. A szputnyilcon tu­dományos műszereket, rádió- telemetriai rendszert és 20 003, valamint 90 018 megahertz frekvencián működő rádióadó­állomást helyeztek el. A szput­A választási nagygyűlés színhelye: a kongresszusi palota (A televízió képernyőjéről készült felvételek) nyik megfigyelését és a tele­metriái úton érkező adatok vételét a Szovjetunió terüle­tén elhelyezett vezérlő- és mérőrendszer földi megfi­gyelőállomásai látják el. Március 16-án a szputnyik a következő városok fölött halad el: New York 19,46 óra, Addisz Abeba 20,12 óra, Wel­lington 20,50 óra, Los Angeles 21,18 óra, Ottawa 21,27 óra, Melbourne 22,26 óra (moszk­vai idő). E mesterséges hold felbo­csátásával tovább teljesítik a légkör felső rétegeinek és a kozmikus térségnek kutatási programját. E program vég­rehajtására 1962-ben a Szov­jetunió különböző űrhajókilö­vő helyeiről egész sorozat mesterséges holdat fognak felbocsátani. A kutatások tu­dományos programja a követ­kező feladatokat irányozza elő: . . . — az ionoszf érában levő elektromos töltésű részecskék koncentrációjának tanulmá­nyozása a rádióhullámok ter­jedésének kutatása végett; — a korpuszkuláris áram­latok és kis energiájú részecs­kék tanulmányozása; — a Földet körülvevő su­gárzási övezetek energetikai összetételének kutatása a hu­zamosabb Űrrepülések során fellépő sugárveszély tanulmá­nyozása végett; — a kozmikus sugarak el­sődleges összetételének, inten­zitásuk változatainak tanul­mányozása; — a Föld mágneses mezejé­nek kutatása; — a Nap és más égitestek rövidhullámú sugárzásának tanulmányozása; — a légkör felső rétegeinek kutatása; — a meteoranyagnak a koz­mikus tárgyak szerkezeti ele­meire gyakorolt hatásának ta­nulmányozása; — a Föld légkörében levő felhőrendszerek megoszlásá­nak és keletkezésének kutatá­sa. A programban szerepel emellett az űrhajók egyes konstrukciós elemeinek töké­letesítése is. Az említett kísérletsorozat mesterséges holdjainak felbo­csátását esetről esetre külön közleményben jelentik majd be. A program végrehajtása újabb lehetőségeket nyújt a szovjet tudósoknak a légkör felső rétege, a kozmikus tér­ség fizikai kutatására. Kádár János elvtárs a nyomdászszak­szervezet központi vezetőségi ülésén Határozatot hozlak a szakszervezet 100 éves fennállásának megünnepléséről Pénteken kibővített köz­ponti vezetőségi ülést tartot­tak a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezetében. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Ott volt Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára. Az ülésen megvitatták a Szakszervezeti Világszövetség 5. kongresszusának határoza­taiból adódó feladatokat. Ez­után Terényi László főtitkár ismertette az elnökség javas­latát a. nyomdász szakszerve­zet százéves fennállásának megünneplésére. Miután in­dítványát elfogadták, elhatá­rozták, hogy a jubileumot összekapcsolják a június 23— 24-én megrendezendő hagyo­mányos János-ünnepéllyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom