Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

Remekművű halasi csipkék . a Kossuth Múzeumban A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉR^ VI. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1962. FEBRUÁR 4, VASÁRNAP Hárman a leghűségesebbek közül Heicvn uranyjclcéntjcs törasgaardatufj a ceglédi Him K -ben Kétéves a magyarországi törzsgárda mozgalom. Kor­mányrendelet hivta életre és a SZOT javasolja minden vál­lalatnál a mozgalom megszer­vezését. Minden vállalatnál van egy bizonyos létszám, amely már az alapításnál részt vett vagy már hosszabb ideje teljes hű­séggel és becsülettel szolgál­ja a közös munkát. Ezeknek a dolgozóknak a becsülete, hűsé­ge, megbízhatósága akkor kap különösebb értelmet, ha tekin­tetbe vesszük, hogy még mindig vannak csa­pongó vándormadarak, akiket nem köt becsület­tel a vállalt feladat, úgy elszállnak, mint a sóhaj­tás és ma itt holnap ott vannak. A KGV. tízéves. Ez alatt a tíz év alatt igen sok ember megfordult a telepen. Ilyenek, olyanok. De a tíz év alatt ki­alakult az a csoport, amelynek tagjai hűséggel, kivételesen jó munkájukkal kiérdemelték a törzsgárdába való felvételü­ket. Törzsgárdista lehet és arany fokozatot kaphat az a dolgozó, aki 1951. de­cember 31. óta a vállalat­nál dolgozik. Példamutatóan részt vesz a termelésben, munkájában fe­gyelmezett, olyan társadalmi és politikai munkát végez, ami mind-mind érdemessé teszi a törzsgárdában való részvétel­re. A törzsgárda tagság meg­becsülés •Töf'íSgéftBistSÍ áthe-j lyezni, elbocsátani csak a kól“ lektíva beleegyezésével lehet, előnye van az összes szociális juttatásokban és a tagoknak a nyereségrészesedésből húsz százalékkal felemelt összeg jár. A vállalat hatalmas, — 1962- ben 150 millió —, termelési tervének teljesítése elsősor­ban a törzsgárdára támaszko­dik. A tagok befolyása az egész üzemben érvényesül, ők kutatják és fedezik fel a rej­tett tartalékokat, javaslatokat tesznek a jobb és eredménye­sebb termelésre. A vállalat törzsgárdája 1961. január 1-én alakult, a tagok a törzsgárda okleveleket ünnepélyesen április negyedi­kén, a jelvényeket pedig no­vember 7-én kapták meg. A gárdának háromszáz­hetven tagja van, akik kö­zül hetvenen kaptak aranyjelvényt, a többiek ezüst- és bronzjelvénye­ket kaptak. Külön érde­kesség, hogy a vállalat törzsgárdájának tisztelet­beli tagja Kádár János miniszterelnök, az MSZMP első titkára, Sándor Jó­zsef, a Központi Bizottság tagja és Prieszol József miniszterhelyettes, íme, hárman az aranyjelvé­nyes a törzsgárdisták közül: Kincses József számviteli osztályvezető tíz éve van a vállalatnál. Mint adminisztra­tív dolgozó megkapta a „ki­váló dolgozó” kitüntetést. A vállalatvezetés, a szakszerve­zet, de a felügyeleti hatóság is sok esetben kikéri szakvéle­ményét. A vállalat mint j törzsgárdistát ajánlotta akkor, amikor a Kossuth téri szövet­kezeti té^asház'áskásainak el­osztása. lezajlott vi-Ó-'i Ungvári László tíz éve dol­gozik a vállalatnál, á vállalat energetikusa. Amikor belépett, 3 ember csoportvezetője voit. most 25 dolgozó gondját vise­li. Olyan műhelyt alakított ki, amelynek minden tag­ja szocialista brigádban végzi munkáját. Sztahanovista, a szakma ki­váló dolgozója, a közlekedés kiváló dolgozója. Munkája és rendkívüli teljesítményei alapján aranyjelvényes törzs­gárdista. Hévízi Lajos a motorszerelő műhely adagoló szakembere. Többszörös sztahanovista, ala­pító tag, kormánykitüntetéses, Munka Érdemrenddel kitün­tetett aranyjelvényes törzs­gárdista. Öle és a törzsgárda vala­mennyi' tagja méltó az elis­merésre. Hűségüket a vállalat iránt nap mint nap becsületes munkájukkal bizonyítják. HALAS SZÍVVEL mondunk köszönetét a KIOSZ- énekkarnak, amiért olyan kedvesek voltak, és eljöttek hozzánk, a szociális otthon­ba, hogy egy kis szórako­zással és jó kedvvel ajándé­kozzanak meg bennünket. Ilyen kedves áldozatra csak velünk érző szívek és az ön­zetlen szeretet képes. Külön megköszönjük a szép dalokat, amelyeket élvezettel hallgat­tunk, és azokat is, amelyek szívünkbe markoltak, könnye­ket csaltak fáradt, öreg sze­meinkbe. Elvárjuk önöktől, hogy ígéretükhöz híven, más­kor is meglátogatnak bennün­ket. Az otthon ápoltjai nevében hálás köszönetemet fejezem ki a KlOSZ-énekkar vezetőjének, az egész éneklcamak és a szeretettel közreműködő né­pi zenekar tagjainak. özv. Gonda Jánosné ápolt. A képzőművészeti, kiállítá­sok sora után, most a me­sékbe illő finomságú, világ­hírnevet szerzett halasi csip­kék legszebb példányait, a csipkékéizités fejlődését, tör­ténetét és gazdag művészetét mutatjuk be a Kossuth Mú­zeum február 4-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor meg­nyíló kiállításán Cegléd vá­ros és környéke közönségé­nek. A nagy hírnevet szerzett csipke művészete egy év­százados. A kiegyezés utáni sorvasztó osztrák iparral szemben létrejött a nem­zeti irányú, önálló magyar létet hangsúlyozó iparművé­szetünk egyik legnagyobb eredményeket elért ága: a csipkeverés művészete. Az erdélyi származású Dékáni Árpád tizenöt év kemény munkájával gyűjtötte halasi rajztanárként a környék népi motívumait és sokoldalú pró­bálkozásait, terveit, rajzait a tehetséges és a halhatatlan­ságot elért Markovits Má­ria kézimunka-tanárnő mű­vészete emelte világhírre. A halasi csipke — elté­rően többi társaitól —, nem vert, hanem varrott csipke. Vonalainak, motívumainak kontúrozása, beszövése és. ké­szítésének: minden mozzana­ta, óriási türelmet és mű­vészi munkát igénylő ölté­sekkel készül. A kitűnő mi­nőségű, leheletfinom cérna- szálakkal készült kézimunka- költeményéknek éppen ez a művészi ügyességet igénylő munka hozta meg a világ­hírt, az összhangot biztosító, nemzeti jelleget hangsúlyo­zó, népi motívumokat fel­dolgozó tervek mellett. A halasi csipke nem csu­pán háziipar, nem csupán, iparművészet, hanem a leg­szigorúbb bírálókat, leg­messzebbmenő igényeket is kielégítő igazi művészet. A nagy kezdeményezőket méltó utódok (Stepanek Ernő fes­tőművész, Pongrácz Margit iparművész, * Molnár Béla fő­iskolai tanár) követték és a csipkeházat ma is a legjobb M ahkovits -tani tványok veze­tik. A korábbi nagy sike­rekhez (St. Louis, Milpnó, Brüsszel, London, New York, Párizs), méltón csatlakoznak a közelmúlt nemzetközi elis­merései, amelyek egyenran­gú társként emlegetik a ha­lasi csipkét a brüsszeli csip­kével. Az elmúlt ötven. év sikerei révén a halasi csipke egyik nemzeti büszkeségünkké vált. Ezeket a művészeti remek­műveket mutatja be kiállí­tásunk és ezeknek a művé­szetéről szól Janó Ákosnak, a kiskunhalasi múzeum igaz­gatójának vetítettfcépes elő­adása vasárnap este 5 óra­kor a művelődési ház tele­víziós termében. A legszebb magyar csipke, a varázsere­je halasi varratta» meghá­lálja .valamennyi látogató fáradozását. Ikvai Nándor Ml ÚJSÁG A ZENEISKOLÁBAN? Öt budapesti pedagógus távozásáról beszél a mendemonda Köztudomású, hogy a Ceg­lédi Zeneiskola fennállása óta példátlan módon fejlődött. Óriási mértékben megnöveke­dett a tanulók létszáma és természetes, hogy ez az egy­re növekedő létszám megkö­vetelte a tanári kar időről időre való kiegészítését. „Be­lejátszott” ebbe a kérdésbe az iskola színvonalbeli igénye is és ez a magyarázata annak, hogy a megyei tanács főváro­si, országoshírű pedagóguso­kat biztosított az iskola szá­mára. Helyes volt*ez a megoldás mindenképpen, egyedül ^ az nem volt helyes, hogy a 'pe­dagógusok a heti 22 órát úgy bonyolították le, hogy heten­ként kétszer utaztak le Buda­pestről és naponta 11 órával bonyolították le kötelező óra­rendjüket. Az ok az volt, hogy a ceglédi fő állás mellett még másodállásokat is vállal­tak. A megyei tanács ezen a helyzeten változtatni kívánt azzal a rendelkezéssel, hogy kötelezte a bejáró tanárokat arra, hogy hetenként négy na­pon keresztül tartózkodjanak az iskolában és a 22 órát négy nap alatt teljesítsék. Erre a zeneiskola öt taná­ra úgy reagált, hogy beadta áthelyezés iránt kérelmét. — És most mi lesz? — tet­tem fel a kérdést Bárdy Jó­zsefnek, az iskola mb. igaz­gatójának. — Az iskola rendjében és színvonalában ez semmi vál­tozást nem jelent. A többi bejáró pedagógus tudomásul vette a megyei tanács határo­zatát. Mi tiszteletben tartjuk ezt a határozatot, alkalmaz­kodunk hozzá. Fájó szívvel tudomásul vesszük, hogy öt tanárunk elmegy, de a mun­kában ez semmi fennakadást nem jelent. Kapunk pedagó­gust és én úgy látom, hogy a nagyszámú jelentkezők közül nem lesz nehéz olyanokat ki­választani, akik a jóhírű is­kola további színvonalát biz­tosítják! — Hasonló dolgot mondha­tok másik két kedves növen­dékünkről. Jávor Márta he­gedűszakon két év múlva vé­gez és nagyon szeretnénk, ha főiskolai tanulmányainak be­fejezésével itt találná meg megélhetését iskolánkban. Zádory Emőke zongora sza­kon végez két év múlva. Büszkék vagyunk rá, hogy nálunk kezdte tanulmányait és hasonlóképpen szívesen látnánk tanári karunkban. Hogy milyen hosszú volt az út az egykori könyvtári hely­zettől mostanáig, azt csak ak­kor tudnánk teljes mértékben szemléltetni, ha bemutathat­nánk a húsz év előtti szegé­nyes társadalmi és iskolai könyvtárakat elavult, selejtes könyvállományukkal együtt. A járási könyvtár fnodern, minden igényt kielégítő ol­vasótermei, a mintegy /10 ezer darabból álló könyvtár ön­magáért beszél. A járás terü­letén levő legkisebb könyv­tárak is — a cegléd bérceli és dánszentmiklósi — mennyi­ségben és minőségben olyan könyvanyaggal várják az ol­vasókat, amilyen a magyar faluban két-három évtizeddel ezelőtt teljesen ismeretlen volt. A múlt héten a könyvbarát- mozgaiom Pest megyei akció­bizottságának útmutatása alapján megalakult a ceglédi járási könyvbarát-mozgalom akcióbizottsága. A bizottság­ban részt vesznek a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és a társadalmi szervek meg­bízottai, Mi az akcióbizottság prog­ramja és munkaterve ? Mindenekelőtt is növelni a járás területén a könyvtárak felnőtt olvasóinak számát, kü­lönösen a termelőszövetkezeti parasztok, bejáró munkások, nők és fiatalok köréből. Je­lenleg a járás lakosságának 6,9 százaléka könyvtári olva­só. El kell érni, hogy az öt­éves terv végére ez a szám 11 százalékra emelkedjen. Ebből adódóan 1962-ben 8,3 száza­lékra kell emelni a járás ol­vasóinak létszámát. A könyvtárakban a könyv- propaganda megjavításával, valamint az irodalmi ismeret- terjesztés szélesebb rétegekre való kiterjesztésével kell fej­leszteni az olvasók ízlését és azi olvasás igényét. A fenti célkitűzések érde­kében a következő feladatokat kell megoldani. Gyarapítani kell a könyvtá­rak állományát. Ezzel kapcso­latban nagy feladatok várnak ránk, tekintettel arra, hogy járásunk könyveüátottsága or­szágos viszonylatban meglehe­tősen alacsony szinten áll. Az ötéves terv végére el kell ér­nünk, hogy a jelenlegi 0,29 könyv helyett egy lakosra egy könyv jusson. Az 1962-es év­ben ezt a számot 0,5-re kell emelni. Meg kell javítani a könyv­tári munka technikai feltéte­leit, korszerűbbé, otthonosab­bá kell tenni a könyvtárak berendezését és felszerelését. A járási akcióbizottság az elkészített munkatervet meg­küldi az illetékes . községi tár­sadalmi és tömegszervek ve­zetőinek, s feladatul ajánlja számukra, hogy községükben alakítsák meg a könyvbarát- mozgalom helyi bizottságát és kezdjék el a szervező mun­kát. Az optimista Feri bátyám becsületes, jó­zan életű, megfontolt, szi­lárd jellemű ember. A tsz-ben is nagyon szeretik, úgyhogy, ha valami lelkiismeretbeli te­endőről. munkáról van szó, sok esetben reá esik a brigád­vezető vagy az elnök válasz­tása. Én is nagyra becsülöm gon­dolkodásmódját, élettapaszta­latát, igazán élményszámba megy, ha jól kibeszélgethetem vele magamat. Legutóbbi ta­lálkozásunkkor is. története­sen egy disznótoros vacsora alkalmából, sok mindenről szó esett közöttünk. Elmondta, hogy szépen fel­szaporodott a munkaegysége, csinos összeg üti a markát zárszámadáskor. Beszélt jövőbeni terveiről, építkezés, ruházkodás, egye­bek, és nem utolsósorban még több mun’taegység megszer­zéséről. Rögtön láttam, hogy nem­igen vette be a tanyai helye­ken különösképpen elterjedt maszlagot a közeljövőben be­következendő világkatasztró­fáról. így hát előhozakodtam neki. — Feri bátyám, maga még igen hosszú távlatokban ter­vez. Nem aggasztja a szóbe­széd a sötétségről, meg a világ végéről? — Ugyan már! — legyintett huncut mosollyal. — Elsősor­ban nem hiszem el az egész mendemondát. Másodsorban, ha úgy is lenne, hogy megszű­nik a világ és átjutnánk a pa­radicsomba, akkor sem esnék kétségbe, mert azóta biztosan ott is áttértek a kollektív gaz­dálkodásra. Könnyen lehet, hogy még a csoportban szer­zett munkaegységeimet is jóvá írnák! J. Z. Varázslatos tempó, káprázatos megbízhatóság Közel száz számológép dolgozik Cegléden Amuló szemmel nézem a vállalatok könyvelőségén eze­ket a csattogó masinákat. Fürge ujjak irányítják. A hó­fehér szalagon számoszlopok. Biztos, pontos munka, és ha véletlenül valami hibát ejt az emberi kéz, a lélektelen gép azonnal figyelmeztet. — Hát igen — mosolyog Varga István, a Vasipari Ktsz számológépműszerésze —, ha valaki húsz évvel ez­előtt azt mondta volna ne­kem, hogy még én is megérem azt, hogy Cegléden száz szá­mológép dolgozik, kinevettem volna. Pontosan emlékszem, hogy 1942-ben összesen két gép volt, és azoknak is cso­dájára jártunk. — Ma hallatlanul megbíz­ható cseh és NDK-gépek se­gítik az ember munkáját. A húsz év előtti gépek, egy amerikai és egy svéd, már ré­Megalakult a ceglédi járási könyvbarát-mozgalom akcióbizottsága Állami és társadalmi szervek megbízottai az élénkebb könyvtári élet biztosításáért — SÜRGŐSEN jelentkezzen a Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányságon az a ká­rosult, akinek a sérelmére is­meretlen tettes 1962. január 25-ig besurranás útján ruha­nemű lopást követett el. Je­lentkezni lehet személyesen, vagy írásban Cegléden, a rendőrfőkapitányság 13. szá­mú szobájában.- — NYOLC DARAB külön­böző szerfás garnitúrát készít I el a ceglédi erdészet, amely­nek felét a gazdaságok már eddig felhasználták, a többit pedig március 31-ig építik be. — ÖRVENDETESEN javul a ceglédi Kossuth-étterem közétkeztetése, jellemző az e'gyre fokozódó érdeklődésre, hogy ma már közel százan veszik igénybe a közétkezte­tésnek ezt a népszerű formá­ját. — MÜLT HÉTEN volt a ceglédi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet zárszámadása a városi művelődési házban. Az OTP ceglédi fiókja a kifizetés során pénztárt tartott a gaz- daságltöUi, s a tagság már az első nap több, mint 200 ezer j forintot helyezett el takarék- könyvre. Érdemes megje­gyezni, hogy a gazdaság dol­gozói közül tízen autónyere­mény betétkönyvre helyezték el a pénzt. — ORVOSI és gyógyszertári • ügyelet Abonyban: február 3-án 15 órától február 5-én 8 óráig ügyeletes orvos: dr. Melczer Géza, ügyeletes gyógyszertár az 1/1-es. — AZ ABONYI Hazafias Népfront bizottság elnöksége több mint 100 résztvevő előtt ismertette és elfogadta az el­nökség első félévi munkater­vét. Ugyanezen az ülésen szá­molt be Bodor,; Zoltán, a já­rási Hazafias Népfrontbizott­ság titkára a Szovjetunióban tett utazásáról, majd Győré Sándor, a Kossuth Tsz elnöke tartott előadást a tsz-ek meg­szilárdítása során jelentkező feladatokról. — A CEGLÉDI Járási Épí­tőipari Ktsz KlSZ-alapszerve- zete kultúrcsoportot alakított, amely a ktsz alapításának tíz­éves évfordulóján és a mér­legzáró közgyűlésen vidám műsorral mutatkozik be. — ABONYI moziműsor: február 2—4-ig az Én és a tábornok című angol vígjá­ték, Norman Wisdon főszerep­lésével. Február 5-től 7-ig a Májusi fagy című új magyar film, Moőr Marianne és Sztan- kay István főszereplésével. — 6-ÄN este fél hatkor Nö­vényvédőszerek kémiája, új szerek hatásmechanizmusa cí­men előadást tart a növény- védelmi szakkör vezetője. Előadás helye: Kossuth mű­velődési ház, Petőfi-szoba. Ér­. deklődőket szívesen látnak. — VAROSUNK labdarúgói felkészülésük során barátsá­gos mérkőzésben mérik ösz- sze tudásukat. Vasárnap dél­után 3 órakor a Vasutas Sporttelepen a Ceglédi Vas­utas—Ceglédi Építők első csa­patai mérkőznek. Ezt megelő­zően 1 órakor a második csa­patok tartanak barátságos mérkőzést. Kíváncsian várjuk csapataink idei bemutatkozá­sát. — FEBRUÁR 6-ÁN a mű­velődési házban vendégsze­repei a budapesti Állami Bábszínház. — NÖI-FÉRFI szabó, gyer­mek és női ruha készítő, la­katos és géplakatos tanfolyam indul ezekben a szakmunkák­ban dolgozó segédmunkások részére. A hathónapos tanfo­lyam befejezése után a hall­gatók szakmunkás vizsgát tesz­nek. A tanfolyam iránt egé­szen rendkívüli az érdeklődés és a létszám már az első na­pokban betelt. — A CEGLÉDI Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói február 11-én, vasárnap választják meg az új szak- szervezeti bizottságot. gén elavultak. Időről időre szaporodik a vállalatoknál a jobb szakemberek száma, akik valósággal ördögi ügyességgel kezelik a gépeket. — Például? — Többet is említhetnék. Például a vendéglátóipaiá vállalatnál Somogyi Kálmán- nét, a Nemzeti Banknál Ke- menezés Lászlónét és dr. La­dányi Lajosnét, az OTP-nél Mákos Józsefet. Mindannyian hihetetlen gyakorlattal- végzik munkájukat. — A gépeket a Vasipari Ktsz javítja és karbantartja. A karbantartás hihetetlen olcsó. Havonta olajozás és takarí­tás 12 forint. A javítás né­ha problémát jelent. Egy-egy hiányzó alkatrész elkészítése nagy gond. Szerencse, hogy szövetkezetünk műhelyei eze­ket a nagy pontosságot igénylő munkáikat is el tudják készí­teni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom