Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

EGY RÉSZ KIMARADT Nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a monori moziban e héten előadásra került vi­lághírű Verne-regény „Uta­zás a föld körül 80 nap alatt’ című nagyszabású film iránt. A kétrészes film egy előadásban (természetesen kétszeres belépődíjjal) a kí­sérőműsorral együtt 3 és egy negyed órát vett igénybe. A keddi 7 órás előadás a közönség nem kis csodálko- zására már háromnegyed 10 órakor véget ért. A látot­tak összehasonlító megbeszé­lése során kiderült, hogy ezen az előadáson a film­ből egy rész kimaradt. Hogy ez hogyan lehetsé­ges? Úgy, hogy egy teker­cset elfelejtették feltenni. Szabad ilyennek előfordulni? (—ty) MAI MŰSOR Mozik (Ecser: Csutak és a szürke ló. Gomba: Ugyefogyott Rómeó. Gyömrő: Vigyázz, nagymama! Matiné: Telhetetlen. méhecske. Maglód: Iskolatársak voltunk. Matiné: Légy jó mindhalálig. Mende: Megöltek egy leányt. Mo- nor: Napfény a. jégen (széles). Matiné: Gombaházikó. H: Lányok tavasaa (széles). Nyáregyháza: Katonazene. Pilis: Az ötödik ügyosztály. Matiné: Légy jó mind­halálig. Tápiósáp: Serdülő lá­nyom. Tápiósüly: Szombat este és vasárnap reggel. Ifjúsági elő­adásra: Kisfiúk. úri: Iskolatár­saik voltunk. Üllő: 80 nap alatt a •föld körül (széles). Matiné: Áru­ló jel. Vasad: Elvarázsolt herceg. Vecsés: Délibáb minden mennyi­ségben (széle®). Matiné: Kard és kocka. H: Szurkolók lesen. ÜGYELETES ORVOS Gyömrő: dr. Szekeres Sándor, Monor: ctr. péterffy Gusztáv'. VIDÉKE Hegedű lecke •: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLŰ N KI IV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 19ö2. FEBRUÁR 4. VASÁRNAP A helytörténeti kutatások kérdései és feladatai járásunkban Most, hogy a helytörténet kutatása az egész országban népszerűvé és időszerűvé vált, nekünk is fel kell mérnünk a . járásban folyó kutatás eredményeit és jövendő fel­adatait. Ennek elvégzésére természetesen jelen cikikem-' ben nem vállaikozhatom. de megpróbálom a legfontosabb kérdések felvázolását. Járásunkban a kutatás szín­vonala sajnos elég alacsony szinten mozog. Ennek legfőbb okát a kutatást összefogó és irányító szerv hiányában látom. Igen örvendetes ese- njény volt annak idején a gyömrői múzeum megnyitá­sa, melynek működése, hosz- szú kényszerszünet utón — reméljük — hamarosan újra megindul. Emellett azonban a rendszeres munka alap­jává a községi helytör­téneti szakköröknek kelle­ne válniuk — hasonlóan a nemrég ala­kult gyömrőihez —, amelyek a művelődési házak keretein belül működnének. Ezek szer­vezésében, és vezetésében a fiatal történelerhszakos pe­dagógusoknak kellene részt vállalnia. Remélhető, hogy a gyömrői példát követve ha­marosan más községekben A MEGCSALT BÖLLÉR János ifátyám maszek hentes volt a múltban, Ám az üzlet megszűnt, beesett a kútba’. Gyömrö községében folytatja a szakmát. Házaknák Tág disznót, látja is-a hasznát.- Ä minap, hogy lassan ballag hazafélé , Miklós bá’ a festő, búsan állott étéi — Szervusz János komám! Gyere hozzám reggel Nem eszik a disznó, az életét vedd el. Amennyiben lehet, gyere korán, négyre, Nekem el kell jnennem. megígértem, délre. — Jövök Miklós bátyám, itt leszek időre. De pálinka legyen! Nem ám csak egy főre... Segítség is legyen, ha már olyan erős! — Ne félj, leszünk öten, mind jó belemenős ... Másnap reggel János így köszön: Jó reggelt! Keljen fel a gazda, ha eddig fel nem kelt! Megjelent a böllér piros pántlikával, Fogadja a gazda jó kis pálinkával, — Gyere be Jánoskám, mindnyájan itt vagyunk! Van pálinlía, kenyér, ehetünk, ihatunk. Először jót iszunk, azután se’ eszünk,­Így oszt egy-kettőre mindennel megleszünk. Van még elég idő, ne siess úgy János Itt hagyni az italt, tudod, igen káros! No még ezt a decit, húzd le komám hamar! Nincs mögöttünk tatár, aki minket zavar. No ugye, hogy jó volt, no... még ezt a picit.. . Ugyan má’, elbírod még ezt az egy decit! — Nem iszok, elég volt, kedves Miklós bátyám. Hisz már rózsaszínbe borult a szemhártyám ... Jó, ezt még megiszom, de oszt többet nem ám, Elszalad a disznó... — Nem baj az, majd megáll! — Én megyek az qlba, ti meg kinn maradtok, Ha kijön az ajtón, majd odaszaladtok, Lefektetjük szépen a jobb oldalára, Miklós bátyám a kést, tedd bele a tálba! No, gyújtsd föl a villanyt, hadd legyen világos Nehogy a fogásunk rossz legyen, hiányos ... Kivágta az ajtót, merészen belépett: — Hun vagy te vaddisznó?! Vágjam ki a léped! — Vigyázz! Jaj! Megharap — szóltak kint röhögve-, Mert egy kis sündisznó szaladt el görögve... Togo kinccsé tétel, segítségadás a szülőföld jobb megismerésé­hez. A gyömrői múzeum megnyitása fontos állomás ezen az úton. Emellett gon­dot kell fordítani az írásos publikációra is. így a már eddig közre­adott írásokért és a nyilvá­nosság biztosításáért köszö­netét kell mondanunk la­punknak. Segítsége a továb­biakban is hasiznos lesz. Felmerül kus mű' egry monografi­kiadásának kér­dése. Itt már hagyományokra tá­maszkodhatunk. 1960-ban je­lent meg egy kiadvány „Ada­tok a monori járás kultúr­történetéhez” címmel mely céljaiban igen helyes törek­vést tükrözött, de a megva­lósítás feltételei és eszkö­zei hiányosak voltak. Gon­dolok itt a mű adatainak pontatlanságára, szerkesztési és terjesztési hibáira. Hibái mellett azonban alapot ké­pezhet, mint Szijjártó elv­társ az előszóban írta „egy részletesebb, tudományos igé­nyekkel készített műhöz”. Ehhez a feltételeink megvan­nak. Gecsényi Lajos KIS HÍREK MENDÉRÖL A községi tanács tervében a z iskolabővítés is szerepel. Saját erőből a templom melletti is­kolához 3 tantermet építenek. Az új tanév kezdetékor már ezekben a tantermekben is ta­nítani fognak. Fejes Ferenc biológia szakos tanár tartott előadást a Vll— VIII. osztályos tanulóknak ,,Az ember származása és fejlődé­se” címmel. Az előadást film­vetítés követte. ,Kossuth" néven egyesült a két üllői tsz mennyiünknek és gazdaságo­sabb a termelés. — Az ötven forintos mun­kaegység-érték elérése a cél — teszi hozzá Mihály bácsi a tagság élénk helyeslése köz­ben. — Ez nem is elérhetet­len! Minden reális alap meg­van hozzá. Községünk hely­zeti adottsága, hagyományos növénykultúráink, a munka szeretete és nem utolsósor­ban tagjaink szorgos, dolgos két keze. Az izzó, tekintetekből úgy látom: ez a tavasz sokat ígér Üllőn. S a sokat ígérő tavasz után, reméljük, gazdag ter­mést hozó nyár következik, Kiss Sándor (Kútvölgyi Mihály felvétele) T ermelőszövetkezeteink erdősítéséről Járásunkban egyre több tsz vezetősége ismeri fel az erdő­sítés fontos népgazdasági jelentőségét. A tsz-ek részéről is fontos az erdősítés, meri a tisztítandó és gyérítendő erdőterü­letekből jelentős mennyiségű faanyag kerül ki, ebből a tsz egyrészt épület- és egyéb szerfaigényét, másrészt a tagok tüzi- faellátását biztosíthatja. A tápiósápi Petőfi Tsz ez év tavaszára az 1960—61-es gaz­dasági évben erdősített 60 hold pótlását tervezte. Az ősszel le­szállított erdősítési anyag téli vermelésének megszervezéséért Mészáros József fásítási felelősé az elismerés. Az éjszakai szállításokat is pontosan várta és azonnal hozzáfogott brigád­jával a vermeléshez. A gombai Ezüstkalász, a monori Üj Élet és a mendei Lenin tsz-ek egyaránt 17 hold erdősítését tervezték. Mi lesz a íalaj- előkészítéssel? Csak a monoriak fejezték be, pedig ez alapfel­tétel az erdősítés sikeres végrehajtásához. Az erdősítés a tsz-eknek ingyenes. A fásítási anyagot és munkabért a megyei hitelből folyósítja a Beruházási Bank. Az erdősítések tervezését és szakirányítását a Budapesti Állami Erdőgazdaság országfásítási csoportja végzi. Lehel Zoltán Egy,, ma trózfröccs ‘ ‘ és — a folytatása Vasárnap délután Ecseren a cukrászdában töltötte szabad idejét vagy 20 dolgozó. Béké­sen szürcsölték feketéjüket, eszegették a finom süteményt. Betért M. I- is, az ecseri Tö­rekvő Tsz egyik dolgozója. A cukrászdába mar Hálósán ment. Itt — nagyon helyesen — már nem szolgálták ki, mi­re dühösen kidülöngélt. M. I. hazament. Otthon szív­dobogva várta felesége, aki hathónapos terhes. Szépen be­szélt italos urával s kérte, hogy ne tegyen ilyesmit a Jö­vőben, mire az durván nekitá­madt, s a szegény asszonykát gorombán megverte. Ez az esemény előzménye. A folytatása igen emberi és megkapó volt. Tabányi János tsz-elnök, Homyák Mihály, MSZMP-titkár és D. Szabó Ba­lázs általános iskolai igazgató M. I.-t behivatták a tsz iro­dájába. Be is jött. M. I.-n látszott, hogy lelki­leg meg van törve. Kalapját forgatta, gyömöszölte marká­ban, nem tudott mit kezdeni vele. Az elvtársak beszéltek neki az italozás veszedelmei­ről, az alkohol káros hatásá­ról, az emberi méltóságról, a házastárs megbecsüléséről, a pénz értékeléséről... M. I. könnyekre fakadt, lát­szott rajta, hogy megbánta, amit tett, s látszott rajta, hogy a hangosan tett ígéretet ma­gában számtalanszor megismé­telte ... Meggyőződésem, hogy a cimborák csábításának a jö­vőben ellenáll, s nem lesz kí­váncsi a „matrózíröccsre”, amely vasárnap délután vad­állatot csinált belőle. A ecseri elvtársak embert- mentő cselekedete dicsérni va­ló. Nem nagy szavakkal, han­gos szólamokkal, hanem egy­szerű, szívhez szóló, érthető példákkal bizonyították be M. I.-nek, hogy igenis a lejtőn meg lehet állni. — esjó — Ma: Monor—Cegledbercel mérkőzés Vezeti és az előadást tartja: Soós Gábor Habár nagyon téliesre fordult az idő és vastag hotakaro takarja a földet, vasárnap barátságos lab­darugó-mérkőzéssel nyitja kapu­it — ha további havazás nem lesz! — a Monoiri S>E labdairúgó­Wm (Unyi István rajza) Történetek Éviről és Katiról Évike, harmadik osztályby járó kislányom, házi felada­tot készít. Ez az első önál­ló feladat. így természete­sen nehézségekkel. jár.-Segítek neki, együtt állítjuk össze a fogalmazás vázát. Er­re építi fel a mondatokat. So­ká tart. Már fél kilenc, mi­korra a tisztázat is elkészül, van benne néhány helyesírási hiba. Megérti, hogy ezt még egyszer le kell írni. Reggeli munkában egyezünk meg, hi­szen -alig néhány mondat az egész. Reggel Évi, mini mindig, most is nehezen kel fel, már kész az öltözködéssel, de még mindig nem akar hozzáfogni az íráshoz. Készülődés közben megkér­dem tőle: — Évikém, mikor fogsz már munkához, mit gondolsz, ki fogja azt helyetted elkészíte­ni? Katit a nagymama öltözteti. Ű még csak három és fél éves, óvodaköteles korban van. Élénk természetű gyerek, fi­gyelemmel kíséri, ami körü­lötte történik. Most is arra figyel, mit tárgyalunk nővé­rével, és habozás nélkül adja meg kérdésemre a választ: — Majd az apukája! ★ Ma Évike volt a soros. Ö ment Katikáért az óvodába. Délután kisdobos-összejövetel­re kellett mennie. Nem volt már ideje hazajönni, így oda is magával vitte. Mindenki örült a kisgyerek­nek, aki eleinte nem akart szót fogadni. Az összejövete­len ott volt az osztályt vezető tanító néni is, aki a következő­képp próbált érvelni: — Katika, szólok apukádnak, ha nem fogadsz szót, kikapsz tőle. Kati, mintha a legtermésze­tesebb dolgot közölné vele, kijelentette: — Azt anyuka szokta elin­tézni! Furuglyás Géza csapata. A vendég: Ceglédtoereei csapata lesz. A mérkőzés utón K órakor Soós Gábor, a megyei já­tékvezető testület elnöke, a lab­darúgás és a játékvezetés kérdé­seiről tart szabáiymagyarázó elő­adást a szurkolóknak. A motion sportvezetők számíta­nak a szurkolók széleskörű érdek­lődéséire. A csapatban Cegléa- bereel ellen valamennyi számba- jöhető játékos helyet kap, Kéri kivételével. A fiatal középcsa­tár — aki tudvalevő nemrégiben nősült — most már biztosra ve­hető. hogy egyelőre nem játszik. Kubik Ferenc edző csak olyan játékost állíthat be a csapatba, aki a felkészüléseken részt vett. Kéri nem járt edzésre. Hogy miért? Ezt csak ő tudja, nem je­lentette he edzőjének. A felnőttek találkozója előtt — amely fél háromkor kezdődik —i az ifjúsági csapatok is pályára lépnek. A monori ifik felkészü­lése már több mint három hete tart. Egyes játékosok biztató mozgásiról tettek tanúságot, A sportvezetők és szurkolók kíván­csian várják első pályáralépésü- ket, bíznak benne, hogy az igen előkelő első helyet a tavaszi for­dulóban is meg tudják tartani. Az első csapat szerepléséhez már nem fűznek ilyen nagy re­ményeket. Bokros túl szigorú el­tiltását nem változtatták meg az illetékesek. (A sportkör tovább fellebbezett.) A monori sportveze­tők kérdésünkre elmondták: nagy gondban vannak a csapatösszeál­lítást illetően. Valószínűnek lát­szik, hogy új Összetételű, fiatal támadósor lén pályára, rutinos, tapasztalt védőkkel. A bajnoki nyitány kezdetéig van még négy hét: Kubik Ferenc edző heti há­romszori. erős. kondicionáló ed­zése remélhetőleg meghozza majd gyümölcsét. ÍHJ) f Sűrű sorokban ballag a nép ^ a mozi felé. Falhoz húzódnak ^ a gyalogjárón, ha autót lát- ^ nak jönni, mert sarat fröcs- ^ köl a gyorsan haladó gumi- f kerék a betonról. Húzódnak ^ hát, nehogy folt essék a ko- moly, fekete ruhákon. 'f Baráti jobbot nyújtott a -Március 15 Tsz, a1 Petőfi tag- S sága ezt elfogadta és most íj tartják az egyesítő közgyűlést ff a moziban. Oda megy a nép, ^ Megtelnek a kényelmes széksorok, aztán minden talp­alatnyi hely zsúfolásig. Ott ^ látjuk azokat mind, akikkel a ff nyáron annyiszor találkoztunk f, a határban: Fülöp József né, Farkas Illés, Benke Antal, % Tóth Mihályné, Gyarmati Ist- $ vénné, Bukó Erzsébet — hosz- ff szú lenne valamennyit felso- ^ rolni —, mindannyian jól ^ dolgoztak. Kicsit teltebbek az ^ ismerős arcok — de sápad- f. tabbak is, y — Nem csoda — mondja Hiczkóné — disznóvágások ff idejét éljük, aztán meg a nap | már hiányzik egy kicsit. ^ Varga Pál és Göbölyös Mi­ff hály, a két elnök halad el ff mellettem, hallom, amint Mi- f. hály bácsi mondja: y ff — Örülök, hogy ez a nap is ff elérkezett, megszűnik . most 'ff már a f ehér inges, meg tarka Ringes szemlélet, hiszen vala- ^ mennyien egyformán dolgos ^ fiai vagyunk községünknek, ff Magasba lendülnek a kér- ff ges, dolgos kezek, amikor ff Hajdúk Bálint az előkészítő 'f bizottság javaslatát tolmá­csolja. Legyen az új, egyesí- f tett tsz neve Kossuth Tsz. y ff A tagság elnökének Varga ff Pált, alelnöknek Göbölyös Mi- ff hályt választotta egyhangúlag. f/ ■— Úgy jöjjenek hozzánk, '/ mintha haza mennének — 'f halljuk az elnöktől —, így 'f könnyebb lesz a munka vala­i$ alakulnak ilyen körök. Ugyanakkor létre kellene hozni egy összefogó járási munkaközösséget- is. Elsődleges feladat a köz­ségeik történetének írásos és tárgyi emlékeit felkutatni és összegyűjteni. Ezen. belül nagy súlyt kell fektetni a munkásmozgalom tör­ténetének feldolgozására. Ezt ma, a még élő szemta­núk segítségével viszonylag könnyű elvégezni. Itt ismét - Györhrőre hivatkozhatom, miint követendő példára. Nem szabad megfeledkez­nünk a községek kialakulá­sáról, fejlődéséről sem. ösz- sze kell gyűjteni a dűlőne­veket. a népszokásokat. Itt kell felhívni a figyelmet egy általunk eléggé elhanyagolt területre: a népművészetre. Régi népművészetünk hu­szonnegyedik óráját éli — hangzott el nemrég egy nép­művelési szakembertől. E megállapítással több ponton vitába lehet. szállni, de van igazsága is Különösen áll ez járásunkban, ahol kihalóban vannak a népszokások, a nép­viselet. E két nagy terület mellett figyelmet kell fordítanunk a községek életében a - felsza- badulás óta és különösen a j mezőgazdaság szocialista át- \ szervezése , óta végbement \ változásokra. Fel kell mérni a 'bekövetkezett gazdasági és J kulturális változások színvo- í italát, s fejlődésüket állan- Í dúan figyelemmel kell kí- sémi. Ezt a néhány prpblé- i mát" szénílérleíéSltépp i'ágad- 'í tátit kJ' a KélytöHeffét 'szettéi' f. ágazó ' íétüléterÖÍ. 'f Befejezésül a feltárt anyag ^■rögzítéséről és publikáiáisá- J ról. Ez a szempont nem el- hanyagolandó, hiszen célunk í a megőrzés mellett a köz­\ ‘ -------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom