Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

»62, FEBRUÁR 18. VASÁRNAP ZsMkjOEL 3 Az országgyűlés ülésszaka feefej©«® munkáját (Folytatás az 1. oldalról) részhiányát tette szóvá. Cser. gő János kohó- ég gépipari miniszter válaszában rámu­tatott: — A Járműfej'lesatési In­tézet kidolgozta egy hathen­geres, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős motor konstrukcióját. A motorok az előírt pró- bautakat megtettek, s így. 1963-tól a 180 ló­erős motorokból 250 da­rabot gyárt iparunk és megszervezi a sorozat- gyártást is. Ez mintegy 250 millió forin­tos beruházást igényel. E je­lentős tétel szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szük­séges terven felüli beruhá­zás. Az Ikams-gyár részére szükséges nagy teljesítményű motorokat iparunk 1962-től megfelelő számban biztosít­ja. A négyhengeres moto­rokból egyébként terveink szerint 1965-ig 4700-at gyár­tunk, így az Ikarus dolgo­zói a hosszúlejáratú szerző-* désben vállalt kötelezettsé­geiknek is eleget tehetnek. — A7. alkatrész-ellátás ja­vítására a Kohó- . és Gép­ipari Minisztérium már több intézkedést tett. A Csepel Vas- és Fémművekben alap- anyaggyártó üzemet rendez­tek be, $ a második ötéves terv időszakában mintegy 200—250 millió forint áll ren­delkezésre a színesfémkohá­szat — tehát az alkatré­szekhez szükséges anyag ter­melésének fejlesztésére. Csornai Károly képviselő szintén a nehézipari minisz­terhez intézett kérdést: — Milyen lehetőségek van­nak a Péti Nitrogénmüvek műtrágyatermelésének növelé­sére, a gyár bővítésére? Czottner Sándor az inter­pellációra válaszolva elmond­ta, hogy az elmúlt években jelen­tősen fejlesztettük a nit­rogén- és a szuperfoszfát műtrágyagyárakat. A Kazincbarcikai Műtrágya- gyárat bővítjük. A Tiszapalko- nyai Műtrágyagyár építésére 2.7 milliárd forintot költ nép­gazdaságunk — ez hazánk legnagyobb ilyen üzeme lesz. Napirenden szerepel a péti gyár bővítése is, erre a szak­emberek már három különbö­ző tervet dolgoztak ki — fi­gyelembe véve, hogy a lignit, vagy a földgázkészleteket használjuk-e fel a jövőben műtrágya előállításához. Hoz­zá kell tennem azonban, hogy mivel a bővítés, s ennek kap­csán a gázvezetékek építése is igen nagy összegeket igényel, nem tudjuk a gyár fejleszté­sét rövid időn belül megvaló­sítani. Az interpellációra adott vá­laszt Csornai Károly képviselő és az országgyűlés elfogadta. Tóth István, Borsod megyei képviselő interpellációjában a megye propán-butángázzal va­ló jobb ellátását sürgette. Czottner Sándor részletesen válaszolt a szóvá tett problé­mára, majd elmondotta, hogy a lehetőségekhez mérten növelik a propán-bután- gáz forgalmát. Ezért javaslom — mondta a képviselő —, hogy az épületek tervezésénél új premizálási módszert vezessenek be: a tervezők prémiumát az hatá­rozza meg, hogy mennyit ta- karítanak meg az Országos Tervhivatalban meghatározott irányárakból. Az építésügyi minisztertől azt kérdezem: van-e lehetőség ■ a javaslat megvalósítására, vagy más ha­sonló rendszer kidolgozására? Traut mann "Rezső építésügyi miniszter válaszában e’ mon­dotta: egyetért Oláh György indítványával. Hozzátette: az új fajta ösztönzési mód­szert azonban csak akkor vezethetik be, ha mind az előirányzatokat, mind a megtakarítást reálisan mérni tudják. Eddig még csak a lakásépítke­zésekre dolgoztak ki kötelező erejű költségmutatót. Hamaro­san bevezetik a kulturális, egészségügyi és szociális, va­lamint egyéb beruházások épí­tési költségmutatóit is, s még az idén sor kerül további költségmutatók kidolgozására is. Mindezielk eredményeként — előreláthatólag jövőre — a kormány elé terjeszthetik a megbízható ' mérésen alapuló anyagi ösztönzési javaslatot a jelenleginél hatékonyabb pre­mizálási formák bevezetésére. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta: a kétségtelenül meglevő hiányosságok mellett is megállapítható, hogy a régebbiekhez képest so­kat változott a helyzet. Magyar gazdasági küldöttség utazott az EAK-ba Ineze Jenő külkereskedel­mi miniszter vezetésével ma­gyar gazdasági küldöttség utazott az Egyesült Arab Köz­társaságba. A delegáció lá­togatásával egyidejűleg kerül sor Magyarország és az Egyesült Arab Köztársaság közötti hosszúlejáratú keres­kedelmi szerződés értelmé­ben a ve gyesb i zot tsá gi tár­gyalásokra. (MTI) Négymillió forint értékű gyümölcsöt, zöldségfélét adott el az államnak tavaly a dán- szentmáklósi Micsurin Terme­lőszövetkezet. A gazdaság ve­zetői már az elmúlt években nagy gondot fordítottak az ön­tözés kiterjesztésére, az elkö­vetkezendő években tovább bővítik az öntözéses hálóza­tot. Tavaly például száz hold gyümölcsöst öntöztek, az idén újabb hetven holdnyi gyümöl­csöst kapcsolnak be az öntö­zésbe. Növelik a szántóföldi öntözést is. Magyar és szovjet államférfiak táviratváltása a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizennegyedik évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány, elnöke és Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratot inté­zett N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárához, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö- nökéhez, valamint L. I. Brezs- nyev elvtárshoz, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökéhez, a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének tizennegyedik év­fordulója alkalmából. A táviratban az egész magyar nép forró üdvözle­tét és testvéri jókívánságait tolmácsolják a kommuniz­must építő szovjet népnek. Hangsúlyozzák, hogy a ma­gyar és szovjet nép barát­sága örök és megbontha­tatlan, egy szívvel-1 élekkel küzdünk közös céljaink meg­valósításáért. Az évforduló alkalmából N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága első tit­kára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, vala­mint L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke is táviratot intézett Kádár Já­nos és Dobi István elvtár­sakhoz. Táviratukban * szov­jet nép jókívánságait tol­mácsolják és hangsúlyozzák, az országaink közötti sokol­dalú együttműködés és test­véri segítség a jövőben még inkább erősödni fog. Az évforduló alkalmából ■ Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, A. Gromikónak, a Szovjet­unió külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere szintén táv­iratiban fejezte ki Péter Já­nosnak az évforduló alkal­mából jókívánságait. Télen sem csekkem «I tehenek teßhosamu Elosztják az elletéseket - Alaptakarmány és egyedi takarmányozás - Anyagilag érdekeltebbé tették a tehenészeket - Zöld futószalag tavasztól késő őszig Szombathelyen alkatrész- gyártó üzemet létesítet­tünk, s további beru­házásokkal növeljük a Remix alkatrészgyár ter­melését. Bővítjük a Híradástechnikai Anyagok Gyárát is és ezen­kívül körülbelül egymüliérd forintot költünk a gépgyár­tás központi alkatrész-üzer meinek létrehozására. Ebből ez Összegből mintegy 350— 400 millió forint jut az elektromos alkatrészeket elő­állító vállalatok fejlesztésé­re. A kohó- és gépipari mi­niszter válaszát Mázi József képviselő és az országgyűlés elfogadta. Gyimóti Dénes, Veszprém megyei képviselőnek a gyom­irtó vegyszerekkel kapcsolatos interpellációjára Czottner Sándor nehézipari miniszter válaszolt. Válaszát a képviselő- és az j országgyűlés elfogadta. I Az idén 20 000 fogyasztót kap­csolnak be a gázfogyasztásba, ehhez 40 000 palack szükséges, s ha a gázpalackok termelése lehetővé teszi, még tovább javítják az ellátást. Válaszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés elfo­gadta. Oláh György képviselő Trautmann Rezső építésügyi; miniszterhez intézőit kérdést: — Több tervező túlzott biz­tonságra törekszik, s mások olyan megoldásokat, díszítése­ket alkalmaznak, amelyek a használhatóságot semmivel sem javítják, de lényegesen megnövelik a költségeket. Akadnak tervezők, akik a ha­zainál jobban kedvelik a kül­földi anyagokat, építkezési elemeket, ezzel drágítják az építkezéseket. A tervezők ugyanis ma még nincsenek kellőkép­pen érdekelve abban, hogy csökkentsék a beruházá­sok költségeit. Egészséges vonások jelentkez­nek a tervezők nagy részének szemléletében. Mértéktartóan választják meg az építési anyagokat, típustervek kidol­gozásával is csökkentik a költ­ségeket. Erkölcsileg is felelős­nek érzik magukat a nagysza­bású lakásépítő si program megvalósításáért. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta az építésügyi miniszter válaszát. Gaál Antal képviselő — elő­zőleg írásiban is beadott — in- terpellációjáiban egy üzem raktározási problémáját tette szóvá. Ineze Jenő külkereskedelmi- miniszter hivatalos külföldi útja miatt felolvasták írásban adott válástól az interpelláció­ra. Gaál Antal és az országgyű­lés a választ elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be. (Tudósítónktól.) Akadnak termelőszövetke­zetek megyénkben is, ahol azt tartják, hogy a téli hó­napokban szinte törvénysze­rű, megváltoztathatatlan do­log a tehenek tejhozamának csökkenése. Pedig a bevétel­kiesést, jövedelemcsökkenést el lehet kerülni, A péceli Zöld Mező Termelőszövet­kezet elnökének, Oláh An­dornak és Bagó Pál bri­gádvezetőnek emiatt nem fáj a fejük, — Az a természetes és szük­ségszerű, hogy a termelő- szövetkezetek mindegyike egész éven át folyamatosan, rendszeresen egyenlő mennyi­ségű tejet termeljen, illetve adjon el, hiszen az embe­rek télen sem fogyasztanak kevesebb tejet, mint tavasz- szal vagy nyáron — mondta az elnök. — Sok mindenen múlik az, hogy télen se csökkenjen a tej hozam — veszi át a szót a Pest megyei országgyűlési képviselők közt Szombaton délután befejező­dött az országgyűlés kétnapos ülésszaka, amelyen elfogadták j az 1962. évi költségvetést. A képviselők nemcsak az ülés­szakot megelőzően, az állandó bizottságokban és most, a par­lamenti vitában tárgyalták nagy érdeklődéssel államház­tartásunk idei előirányzatát, hanem az országgyűlési ta­nácskozás szüneteiben, a par­lament folyosóján is. S érthe­tő módon, ezek a beszélgeté­sek inkább már csak egy-egy vidék, megye problémáit érin­tették. A szombat délutáni szünet­ben a Pest megyei képviselők egy kis csoportjával találkoz­tunk az ülésterem Kossuth Lajos téri folyosóján. Az élén­ken beszélgető karéjban ott láttuk Horváth András elv- társat, a megyei pártbizottság első > titkárát, Berta Mihály elvtársat, a köröstetétleni Vö­rös Csillag Tsz elnökét, Pál Károly, Oláh Andor, Becseics Ljubimir elvtársakat — vala­mennyien tsz-elnökök —. Rupf József elvtársat. bányászkép­viselőt s Ugray Ferenc vezér­őrnagy elvtársat. Éppen Berta Mihály, a kő- rösteiétleni Vörös Csillag Tsz jól megtermett elnöke magya­rázza a tetétleni Dózsa Népe és Kossuth Termelőszövetke­zet egyesülésének körülmé­nyeit. — Január eleje óta már együtt dolgozunk! — mondja jogos büszkeséggel a 3800 hol­das új termelőszövetkezet el­nöke. Mikor az új évre beterve­zett munkaegység felől kérde­zem, s hallorp, hogy 40—43 forintot állíthnak be, kicsit' hitetlenkedve csóválom a fe­jem: — Megy ez majd, rögtön az egyesülés után? — Hogy kérdezhet ilyet — vág közbe mosolyogva Hor­váth elvtárs, a megyei első titkár —, hát nem látja, mi­lyen erős ember a Vörös Csil­lag elnöke?! Aztán komolyra fordul a szó s Berta elvtárs logikus okfejtése alapján többé már én sem kishitűsködöm .. De nincs szégyenkezni való­ja Oláh Andornak, a péceli Zöld Mező Termelőszövetke­zet elnökének sem: a tavalyi aszályos esztendőben nem ke­vesebb, mint 1 200 000 forint­tal gyarapították a szövetke­zeti, vagyont. Saját erőből 620 000 forintot Ruháztak be — az előírt 350 000 helyett. A szövetkezeti vagyon értéke a péceli Zöld Mezőben már meghaladja a hárommillió fo­rintot. — A legbüszkébbek — mondja Oláh elvtárs —, az állatainkra vagyunk. Száz fe­jőstehenünk van s az egy jó­szágra eső évi átlag 4500 liter tej. Egy liter tej önköltsége a mi gazdaságunkban 2,40 fo­rint. A rögtönzött termelőszövet­kezeti tanácskozásból nem ma­rad iki Becseics Ljutoámir, a ráckevei járási délszláv Lóréo község tsz-elnöke sem. öröm­mel halljuk, hogy a kis falu­ban milyen jó együttműködés­ben tevékenykednek a szövet­kezet felvirágoztatásán magya­rok, délszlávok, bolgárok, és németek. Horváth elviére is nagy elis­meréssel beszél a lóréviekről, akik egy év alatt kitűnő ered­ményeket értek el. A szövet­kezet az első gazdasági évet 'már úgy zárta, hogy csaknem 1 300 000 forint gazdasági alap­juk s 650 000 forint termelési alapjuk van. Vásároltak két traktort, vetőgépet, istállókat építettek — mindezt úgyszól­ván saját erőből. Igaza van Horváth elvtárs­nak, amikor megjegyzi: — Látják, a lóréviek való­ban masukénak tekintik a szö­vetkezetüket. Ezért sem akar­nak hitelt felvenni, s igyekez­nek feladataikat sajat erőből megoldani. Pedig Becseics elvtárs elbe­széléséből kitűnik, hogy bizony az első esztendő náluk .sem volt könnyű. Az alapvetés ne­hézségein azonban szerencsé­sen túljutottak, s erre az évre már reálisan tervezhetnek 40 —45 forintot egy-egy munka­egységre. S itt kapcsolódik a beszélge­tésbe dr. Móricz Virág írónő, aki később lépett a beszélgető csoporthoz és egy darabig csak figyelemmel hallgatta a szö­vetkezeti elnökök kis rögtön­zött beszámolóit: — Nemcsak Pest megyében tapasztalom — mondja —, ha­nem mindenütt az országban, amerre járok, hogy szövetkeze­ti parasztságunk nagy ambíció­val dolgozik. Az én képviselői körzetem Szentendrétől Viseg­rádiig terjed, de elég gyakran rándulok ezen túlra is. Ország­járásomról, az azon szerzett tapasztalataimról a Magyar Nemzetben számotok be. A jö­vő héten például Vas megyé­be látogatok el. Az az erős po­litikai érdeklődés, amelyet mindenfelé tapasztalok, jói ■mutatja, hogy népünk biza­lommal és támogatással segíti kormányzatunkat az országunk előtt álló feladatok megoldá­sában. ■k Megszólal a szünet végét jel­ző csengő, s miikor a Pest me­gyei képviselők csak nehezen akarnak megindulni az ülés­terem felé, Pál Károlyné, az országgyűlés jegyzője — szin­tén a megye képviselője — kedves invitálással figyelmez- í teli képviselőtársait: — Jöjjenek elvtársak, te­gyünk pontot az idei költség- vetésünk végére ... V. h. brigádvezető. — Az egyik leg­fontosabb, hogy be kell osztani az elleté­seket, minden hónapban legyen borjadzás. Nálunk a téli hónapokban va­lamivel több tehén ellik, ugyanis ezek az ellés után friss fejős tehenek lesznek, bővebben adják, szinte ont­ják a tejet — A jó tanács sokat ér, de- hát maguk milyen ered­ménnyel tudnak büszkélked­ni? — Beszéljenek inkább a tények. — Papírlapokat, ok­leveleket, jegyzőkönyveket mutatnak. .— összesen 204 szarvasmarhánk van, ebből kilencvenöt a fejőstehén. Az elmúlt évben, 1961- ben, az egy tehénre eső fejési átlagunk 4356 liter volt. Az istállóátlag 12 liter, á fe­jési átlag pedig 14,6 liter, ingadozás egész éven át alig van. Tehát a tanácsunkat el­sőnek mi alkalmazzuk, s nem járunk rosszul. — Tavaly tavasszal új jö­vedelemelosztási módszert ve­zettünk be — feleli az el­nök. — A tehenészek minden liter kifejt tej után kapnak ötven fillért. Havi jövedelmük 1500— 2000 forint körül van. Egy-egy tehenész 12 tehenet gondoz, fej, ellátja azok min­den munkáját. Érdekeltek ab­ban, hogy gondosan fejjenek, megfelelően, időben, szaksze­rűen takarmányozzanak. Pa­nasz nincs is munkájukra. Hozzá kell tennem, nem kapnak munkaegységet, jö­vedelmük annál nagyobb, minél több tejet fejnek. — Ferszie, egymagában sem az éltetések elosztása, sem az ösztönzőbb jövedelemel­osztási módszer sem Csoda­szer. — Természetesen nem. A tejhez abrak, takarmány kell — mondják mosolyogva. — Tehenetek mindegyike alap- takarmányt kap, négy kiló lucernaszénát, 20 kiló silót, 3 kiló búzapelyvát, tíz kiló sörtörkölyt, egy-egy kiló kor­pát és árpadarát. Ez az alap­takarmány tíz liter tej ter­melésére elegendő. — Általában kéthetenként ! próbaíejéseket végzünk, * j minden tehén annyiszor negy­ven deka pótabrakot kap, amennyivel több tejet ad tíz literen felül. Amelyik 18 liter tejet ad, aimak adunk 3,20 kiló pótabrakot vagyis érdem szerint. Azt nem lehet mondani, hogy a péceliek dúskálnak a takarmányban. Az aszályos időjárás megnehezítette hely­zetüket. — Viszont messzemenő ta­karékossággal tudunk segite- ni magunkon — teszik hoz­zá azonnal. — Háromezer holdas te­rületünk 16 százalékán termesztünk pillangósokat, szénaféleségeket, öt szá­zalékán pedig zöldtakar­mányokat. Április végén már etetjük a zöldtakarmányokat, addig elég a szénánk, cséplésig ki­tart a szemestakarmányunk is. Zöld futószalagot létesítet­tünk, így kora tavasztól ké­ső őszig zöldet etethetünk. Lényegében ez a magya­rázata — mondhatjuk: titka — annak, hogy a péceli Zöld Mező Termelőszövetkezetben egész éven át egyenletes a tejtermelés. Ennek is része van abban, hogy munkaegy­ségenként 41,50 forintot tu­dott osztani a szövetkezet dolgos gazdáinak. Amit és ahogyan csinálják, nem bo­szorkányság. Hozzáértés, aka­rat és szív kell hozzá. Ezek­nek pedig nincsenek híján a megye többi termelőszövet­kezetei Sem. Sikeresen zárultak a téli vadászatok Nyolcszázezer nyúl, százötvenezer fácánkakas a terítéken Az ország erdői, mezői bő vadászzsákmánnyal fizettek az idei téten. Különösen jó volt a „termés” apróvadas terü­leteken. elsősorban nyálból és fácánkakasból, de — hosz- szú Idő után először — már fogolyból is. Dr. Bertóti Ist­ván országos vadászati fel­ügyelő tájékoztatásul elmon­dotta, hogy egyes megyék­ben jól kihasználták a nyúl- vadászati idény hosszabbítá­sát, és az utóbbi hetek fa­gyos reggelein ■ sikeres haj­tóvadászatokat rendeztek a korábban szinte hozzáférhe­tetlen területeken. Nem. vég­leges adatok szerint a va­dásztársaságok nyúlból több mint 800 000-et lőttek az idényben, Élőnyúlból , is több mint százezret , fogtak be, fácánkakasból pedig mintegy 150 000 került terítékre. Élő­fácánból 25 000-et, élőfogoly- ból pedig 40 000-et adtak át a MAVAD-nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom