Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
MST HEGYE I K^űrlap 1962. FEBRUÁR 10, SZOMBAT-Rádiószondával a hónunk alatt Egy tudományos gyakorlat „műhelytitkaiból•" A szokásos gépkocsitémákról folytai** beszélgetésből hir.e- len .^«.rra rezzenünk fel, hogy a Warszawa oldalra billen. Élesen csikorog a fék, s már pattanunk is ki a kocsiból. Mögöttünk puha, alaktalan tömeg hever az országút jobb szélén. — Rádiószonda! — kiáltom derűsen, miután a gumibellon és a papíremyő alól kihámozom a közismert papírdobozt. Elolvassuk a megtalálónak címzett levelet, amelyben részletesen tájékozódunk a rádió&zanda felbocsátásának idejéről és visszajuttatásának módjáról. Mi azonban úgy döntünk, hogy személyesen visszük vissza a szondát. A Marczell György Aero- lógiai Kutatóintézet rádiószondázó osztályán Bucsy József osztályvezetővel beszélgetünk. — A határban dolgozó tsz- tagok, a réten játszadozó gyerekek, a fákat szemlélő erdészek gyakran találkoznak az általunk visszatérített rádiószondával. Sokan nem tudják, mi az, ki és mi célból ereszti útjára. A rádiószonda lényegében egy különleges rádióadóval ellátott magaslégköri kutató-eszköz, amelyet egy hidrogénnel töltött ballon emel a magasba, és ejtőernyő szállít a főidre. A felbocsátás és a leereszkedés közötti időben állandó rádióosszeköttetésben áll velünk, s percenként közvetíti a különböző eszközökkel mért adatokat. Adataiból megállapítható a tartózkodási hely, szélirány, szélsebesség, és a levegő nedvességtartalma. Ezeket az adatokat különböző levegőrétegekben, felszállás közben, körülbelül két óra hosszat méri a radiószonda, majd mintegy húsz kilométeres magasságban, s a különböző magassági szinteken uralkodó széliránytól. szél- erősségtől függően, általában a felbocsátás helyétől 60—lí.O kilométer távolságban edpuk- ka*n a ballon. — Hányszor és mikor bocsátanak fel rádiószondákat? — Naponta négyszer, nulla órától kezdve hat óránként. — Milyen gyakorlati célt szolgálnak a rádiószondákkal mért adatok? — Az állatunk felbocsátott magaslégköri kutatóeszközök, Európa és a Föld valameny- nyi hasonló célú kutató intézményeinek eszközeivel együtt békés célokat szolgálnak. Adataik alapján térképeket készítenek a különböző magassági szintek széljárási és nedvességtartalmi viszonyairól. A térképek pedig segítséget nyújtanak az időjárás-prognózishoz, valamint a polgári repülés biztosításához. — Hogyan hangolják egybe a Föld különböző pontjain működő kutatóintézmények munkáját? — Ez már nem a mi feladatunk, de ismerjük. Két órával azután, hogy a rádiószonda befejezte adatközlését, mi is végzünk az adatok kiértékelésével. Géptávírón továbbítjuk erről szóló jelentésünket az Országos Meteorológiai Intézetnek, amely nyomban és egyidejűleg tovább adja Moszkvának és Prágának. Három órával a mérések befejezése után már az egész világon ismeretesek a Magyarországi adatok, s ugyanígy mi is megismerjük a Szovjetunió vagy bármely ország hasonló adatait. — Hány kutatóintézmény áll kapcsolatban így egymással Európában ? — Európában mintegy százötven, hazánkban már kettő. Azért teszem hozzá, hogy „már”, mert korábban csak a budapesti működött, és január elsejétől kezdve működik a szegedi testvérállomás. — Megtudhatnánk, hogy mit tartalmaztak a legutóbbi mérés adatai? — Természetesen. Nézzük csak: ma reggel hat órakor a Föld felszínétől számított négyszáz méteres magasságig 'ködréteg, tehát száz százalékos nedvességtartalom volt. Két- kilométeres magasságban már csak 25 százalékos nedvesség- tartalmat tapasztaltunk. Ugyanilyen magasságban másodpercenként tízméteres sebességű szél volt. A szél- sebesség a magassággal arányosan növekedett 9,5 kilométerig, ahol már másodpercenként 35 méter, óránként pedig 126 kilométer. Ezek az adatok az enyhe téli időjárás jellemzői. — Szerettük volna megkérdezni, de már az eddigiekből kiderül, miképpen továbbítja az adatokat a rádiószonda. A közhit ugyanis azt tartja, hogy a rádiószondái: magneto- fonszerűen tárolják a mérések eredményeit, és ezért kell okvetlenül visszajuttatni őket a felbocsátó állomásra. — Lám, ezt a tévhitet kénytelenek voltunk szétoszlatni. A rádiószondák visszajuttatása azonban így is rendkívül fontos, mert a bennük levő drága műszereket még egyszer vagy többször is felhasználhatjuk. Itt kívánom megjegyezni, hogy hazánk különböző tájain nemcsak magyar. hanem osztrák, szovjet ^vagy más szomszédos állam intézményei által felbocsátott rádiószondák is találhatók. Mi azokat is összegyűjtjük és továbbítjuk a felbocsátóknak. Ugyanezt cselekszik ők is, az általunk felbocsátott és hozzájuk tévedt műszerekkel. Ezért tehát, ha bármilyen típusú rádiószondát talál valaki, hozzánk kell beküldenie. A rádiószondók műszerei a megtaláló számára értéktelenek, de nemes embéri kötelességét teljesíti az, aki sértetlenül juttatja el hozzánk — fejezte be nyilatkozatát Bucsy József. Nagymiklós István 4500 magyar turista a tavaszi lipcsei vásáron Március első felében hát IBUSZ-különvonattal több mint 4500 magyar turista látogat el a lipcsei vásárra. A magyar kirándulók három napot töltenek el a vásárvárosban. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffiglldiffirtairg? fcfa .«»in „Kössünk szorosabb barátságot Afrika szabadságszerető népeivel" A dorogi Ki mit gyűjt klub levélpályázata „Kössünk szorosabb barátságot Afrika szabadságszerető népeivel” címmel érdekes pályázatot hirdetett a dorogi Bányász Művelődési Ház Ki mit gyűjt klubja. A versenyben a klub hatezer hazai és külföldi tagján kívül részt vehet bárki. A zok győznek, akik a legtöbb, nevükre címzett afrikai levelet, lapot gyűjtik össze. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium határozatot hozott, hogy a mezőgazdaságban is lehetővé teszik a szakma ifjú mestere mozgalom megszervezését: az idén egyelőre két mezőgazdaság; szakágban: a minőségi gépész, traktoros és a mezőgazdasági gépszerelő szakmában. E két területen országosain mintegy 30 000 szakmunkás dolgozik, s közülük körülbelül tízezerre tehető a 30 éven a'uli fiatalok száma. Az elkövetkező években fokozatosan lehetővé teszik, hogy más területeken is megszervezzék a szakma ifjú mestere mozgalmat: az előzetes tervek szerint 1963-ban a zöldség- és gyümölcskertészetben, a baromfitenyésztésben . A szakma ifjú mestere mozgalomba azok a 30 éven aluli szakmunkás fiatalok jelentkezhetnek, akik a Munkaügyi Minisztérium iparitanuló-inté- zeteiben, a kétéves mezőgazdáA Fővárosi Nagycirkusz porondján színes reflektorok pásztáznak. Halványzöld, aranysárga, majd hirtelen ezüstösen fehér csillogásé a jég. Táncol a párizsi jégszínház együttese. A nézőtéren muzsika száll. Strauss, Mozart, Musszorgszkij, Chopin dallamai. Wunschik, Gerard Péri, Claire Michel és Suzy Giebbisch is. Az Igor herceg-szvit, a brazil calypso, a valceríantá- zia, a párizsi ballada, a lidér- cek tánca, a rivaldafény már a sajtóbemutatón is osztatlan sikert aratott. Az „Üdvözlet Párizsból'’ színes, maradandó élmény a nézőnek, s estéről estére jelentős sikert biztosít a jégbalettet kedvelő közönség részére. (1. i.) ul l lagjövede lem : \ huszonhétezer forint ! Nemrég tartotta zárszámadó ; közgyűlését a ceglédi Dózsa ! Népe Tsz. Radosza Miklós tsz-elnök beszámolójában rá- : mutatott arra, hogy a közös ! gazdaság rendkívül eredményes esztendőt zárt le. A tsz össz-vagyona az 1960. évi 16 és fél millió forinttal szemben, majdnem 19 és fél millió forintra emelkedett. A tiszta vagyonuk megközelíti a 10 millió forintot. Az egy tagra jutó átlag munkaegység 397, az aktívan ' dolgozó fér fiaki átlagmunkaegysége pedig 531. Ez annyit jelent, hogy az egy munkaegységre jutó 40,18 forintos részesedés, hozzászámítva a kifizetett prémiumot és a háztájiból befolyt jövedelmet, igen tekintélyes, pontosan 22 427 forint átlagjövedelmet biztosított a tagságnak. Havi fizetésre átszámolva 1869 forintot kaptak átlagban a tsz dolgozói, ami eléri az ipari szakmunkások jövedelmét. A gazdasági eredmények ismertetésén kívül a tsz-einö- ke rávilágított néhány hibára is, amelyeket a jövőben szeretnének kiküszöbölni. A ZSEBPÉNZ ÁKA Az egyik albertirsai hús- boitban sűrűn előfordul, hogy a vevő többet fizet, mint amennyire számított. Hogy hogyan? Egyszerű a módszer. Az eladó lekanyarít a húsból, aztán felteszi a kérdést: „lehet hat forinttal több?" A választ azonban nem várja meg, hanem már csomagolja is az árut. A minap azonban az egyik vásárló nem volt rest és utána mérte a húst. Vesztére, azaz hogy az eladó vesztére ... Kiderült ugyanis, hogy ! a hat forintért semmit sem ■ kapott. Nyomban visszament j a húsboltba, ahol a jóhumorú > üzletvezető azzal mentegető- zö!t, hogy egyszer akart életé- I ben zsebpénzt csinálni, akkor j sem sikerült. A felettes ható- | ságok azonban úgy látszik ke- j vésbé értik a tréfát. Jól is teszik, ha az efféle ..humort'’ legalább figyelmeztetéssel, vagy más fegyelmi eszközzel torolják meg. bőségesen ellátta a vendégeket finom süteményekkel, szendvicsekkel, hűsítővel és forró virslivel. A jó hangulathoz hozzájárult a zsákbamacska és a tombola, amelynek lebonyolításában főleg Magó- csi Károly igazgató fáradozott eredményesen. Ribár Pista és Koblencz Jancsi nyolcadik osztályos tanulók harmonikával és dobbal szolgáltatták a muzsikát. A mulatság kétezerötszáz forint bevétellel zárult, amit az úttörőcsapat nyári táborozására fordítanak. BUJÓCSKA A vecsési művelődési otthonban Csizmarek Mátyás Bújócska című háromfeivo- násos szatirikus vígjátékát mutatta be a Jókai kultúr- csoport. A rendezők rendkívül merészen, három főszerepet olyan fiatalra osztot'ak, akik eddig csak statisztaként szerepeltek. A három színjátszó azonban kiválóan megoldotta feladatát, A nézők nagy tapssal jutalmazták Tamási Pál, Saáry Zsuzsa, Kiss Pista, Hraczkovina Lajos, Endrey Marika és a többiek játékát. Dicséretet érdemel a színjátszó csoport műszaki gárdája is, akik hozzájárulták ahhoz, hogy az előadás zavartalan élményt -jelentsen a nézőknek. Gimnazisták a Dózsa Tsz-ben A nagykőrösi Arany János I Gimnázium KlSZ-szervezeté- j nek öntevékeny színjátszó cso- i portja ellátogatott a Dózsa \ Termelőszövetkezetbe. Egy pi- , cinyke színpadon lépteik fel, I a sikerük azonban rendkívül nagy volt. Énekszámokat ad- I ta.k elő, humoros pohárkö- I szántót és ravasz bűvészmutatványt, vidám jelenetet. A j nyolc tagú, lelkes csoport egr- j szer már fellépett a Dózsa I Tsz-ben, és bizonyára máskor is szívesen vállalkozik arra. hogy derűt lopjon a közös gazdaság tagjainak arcára. sági szakiskolákon, az ezüstkalászos tanfolyamok szakosító tagozatain, valamint az állami gazdaságok üzemi tanfolyamain, vagy a Földművelésügyi Minisztérium hathónapos gépészképző szakiskoláin szakmunkás képesítést szereztek. A mozgalomba jelentkező fiatalok exy év után mezőgazda- sági szakemberekből álló bizottság előtt számolnak be elméleti és gyakorlati felkészültségükről. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelés- ügyi Minisztérium felhívással fordult a termelőszövetkezetek elnökeihez, az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóihoz, hogy segítsék a szakma ifjú mestere mozgalomban részt vevő fiatalokat. Adjanak részükre olyan munkabeosztást, ahol tovább fejleszthetik elméleti .és gyakorlati ismereteiket, a legjobb eredményt elért ifjakat a lehetőségekhez mérten anyagilagOs jutalmazzák. Az illetékesek ugyancsak felhívással fordultak a fiatal agrárértelmiségiek tanácsaihoz és a megyékben működő parasztifjűsági tanácsok szakembereihez, hogy ők is segítsék a fiatalok mozgalmát, Vállalják el egy-egy csoport felkészítését. Az elméleti és gyakorlati anyagokból tartsanak részükre konzultációkat és előadásokat. A szakma ifjú mestere mozgalomban részt vevő ifjakat a j vizsga eredményétől függően bronz-, ezüst- vagy aranyjelvénnyel tüntetik ki. A mező- gazdaságban a szakma ifjú mestere jelvényeket első ízben 1963 januárjában adjak ki. (MTI) MONOR® VIDÉKE ZSAKBAMACSKA - TOMBOLA A monori Ady Endre úti Általános Iskola úttörőcsapata jólsikerült bált rendezett. Az iskola szülői munkaközössége Gyenge Gyuláné vezetésével Postások a tervért A nagykőrösi postahivatal dolgozói megtartották idei első termelési tanácskozásukai. Nánási Sándor hivatalvezető beszámolójában értékelte az í elmúlt negyedév munkáját. Tervüket száztíz százalékra teljesítették, 1961. évi feladataiknak pedig 103 százalékra tettek eleget. Az ez évi teendők megjelölése után a postahivatal két, nyugdíjba vonuló dolgozóját, Harkai Mihályt és Faragó Lajost búcsúztatták el. PUSKIN tult és kiteljesedett, a céltalanságokból céltalanságokba verődő Anyegin — a felesleges ember — körül a telleple alatt egyik templomból a másikba lopja, de mivel a félszáz ezres tömeg, mely a halott költő előtt tisztelegni akar, itt is felleli, koporsóját gyorspostával egy távoli kolostorba szállítják oly sietséggel, hogy egyik barátja a „száguldó koporsóról” ír. Érthető a cári csendőrség óvatossága, hiszen az orosz történelemben először történt, hogy egy udvari költő tollából olyan írások születnek, amelyek megértést találtak a nép között. S először történt, hogy egy költő halála, félelmetes tömegeket mozgatott meg. A „halála feletti gyásznak — írja a csendőrségi jelentés — egy ilyen, mintegy népi megnyilvánulása, bizonyos mértékig a liberálisok diadalának illetlen képét adná”. Ez a jelentés el akarja választani Puskint, a költőt és Puskint, a liberálist. P uskin csodálatosan harmonikus költői alkat, akiben az érzés gondolattá — a gondolat pedig érzéssé vált. Költészetében megoldotta azt, amit a néptől elszigetelt jó- akaratú dekabristák 1825-ös bukott forradalma nem tudott megoldani, mert soraiban a haladó intelligencia erősödő nemzeti öntudata, zsarnoksággal szembeforduló forra- dalmisága és a nép érzésvilága, spontán törekvései találkoznak. — öi r. i Kristina Wunschik A nagy érdeklődéssel várt j párizsi jégrevü együttese négy • évvel ezelőtti nagysikerű túr- j néja után most ismét hazánk- j ba érkezett. Négy év alatt be- ] járták a világot. Az elmúlt i évben a szomszédos népi de- j mokratikus országok közönsé- ! ge tapsolt a kitűnő együttes-; nek. Akár a több mint hár-1 mine tagból álló balettkár: munkáját nézzük, avagy a koncertszámokat, meg kell ál- ; lapítani, egytől egyik hatáso- i sak, szépek. Biztos technika, muzikalitás, stílusérzék a jellemzői mindegyik produkciónak. Ismét itt táncol, a hazai közönség előtt már jól ismert Mikko Virtanen és Dany Rigoulet, s biztosak vagyunk abban, hogy rövid időn belül a közönség szívébe lopja magát kitűnő táncával Kristina » : ozázhuszonöt éve halt meg. : O Az orosz irodalom első í nagy összegezője és ugyanak- ! kor a modern orosz irodaiom- \ nak olyan kiindulópontja, aki- \ tői és akinek működésétől * számítják az új irodalmi • nyelv és az új irodalmi gondolatok megszületését. Olyan l alakja az orosz irodalomnak, ; akár a magyarnak Petőfi, aki- \ ben a nép saját legjobb vo- ' násait, szabadságszeretetét, í. az élet, a mese és a dal sze- j retetét látja megtestesülve, í Férfiasán merész, világos, köl- / tői és érthető. Puskin az új < irodalmi nyelv megteremtője (— hatalmas hatásának nem utolsósorban ez a titka, hogy f'. az előtte járt írók a nép szá- mára érthetetlen, sokszor Sj szenvelgő irodalmias nyelve helyett úgy beszélt, mint a % nép költészete: egyszerű szép- % seggel telten és érthetően. El- ^ méleti írásaiban a pontossá- £ got és a tömörséget jelölte ^ meg az írásművészet legfőbb ^ érdemének és — ami ennél is ^ fontosabb — hirdette, hogy í „gondolat nélkül fabatkát sem fyér a legragyogóbb kifejezés". "n ági és előkelő családban ^ JA született. Otthonában és ^ iskoláiban francia szellemű £ nevelést kap. Szellemi fejlődésének két elhatározóan döntő élménye a család bútorkán megismert emberek ér- | zés- és gondolatvilága, dajká- ^ jának a népi képzelettel dú- í san színezett történetei és az r ' érlelődő dekabrista mozgalom eszméi. E két hatás eredményeképpen a nemesi ifjak iskoláját forradalmi gondolatokkal telve, mint a cárizmus ellensége hagyja el. Sorsa a tragikus sorsú orosz írók életének példája. Egész élete a rendőrség titkos megfigyelése alatt áll. A cár személyes korlátolt és rosszindulatú cenzúrája döntötte el, hogy műveit megjelentetheti-e vagy nem. Kétszer száműzik, egyszer huszonegy éves korában a déli határvidékekre. A szabadsághoz című ódája miatt. Itt súlyos betegen ostoba és kicsinyes környezetben négy évet tölt el, de nézeteiben még csak jobban megerősödik. A déli dekabristákkal Való kapcsolata szítja forradalmi érzéseit. A Cigányok című romantikus elbeszélő költeménye itt születik és itt kezdi el az Anyegint is. Négy év utón északra, a család egy kis falujába száműzik. Ennek az időszaknak köszönhető a Borisz Godunov, ez a shakes- pearei drámavilág ihletésére született valódi népdráma, mely a XVI. századi abszolutizmus ürügyén Puskin koráról szól, azzal a félreérthetetlen figyelmeztetéssel, hogy végül is a nép dönti el a bo- risz godunovok sorsát. Az A nyegin-ben, melyet az orosz élet enciklopédiájának neveznek, Puskin realizmusa letiszjes orosz életet felvonultatja. Ez a realizmus a tömegekre hivatkozó fenyegető éllel teljesedik ki A kapitány leányába n. I. Miklós uralomra jutása idején ,.kegyelemből” a cári udvarba rendelik. Ez a megalázó elhallgattatás idejét jelenti, míg végül egy, a felesége körül mesterségesen szított pletykával párbajba kényszerítik a kalandor Dantes- szal, aki halálosan megsebesíti. Holttestét a hatóság az éj A szakma ifjú mestere-mozgalom a mezőgazdaságban „Üdvözlet Párizsból" A francia jégrevü műsora
