Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

I

1962. FEBRUAR 10, SZOMBAT

Kíí

MEGYEI

sMsdm.

Hogyan öltözzünk

a mérsékelt égöv alatt?

Néhány szó a téli öltözködésről

Elmaradt mulatság

így beszélt az oUó:

Elmegyek ma bálba — Mehet, hiszen van két Táncos, karcsú lába. '

Jaj, de szegény ollót \ Nem engedték: hátha i A szép, tükrös padlót \ Majd összeszurkálja?

Darázs Endre ?^\\\\\\\\\\\\va

TERHESSÉG ÉS GYÓGYSZEREK

A leendő anyák terhességi gyógyszerfogyasztásáról tartott érdekes beszámolót a bécsi orvos társasa gban Bücke professzor. Beszámolt arról, hogy az orvosi ellenőrzés nélkül szedett gyógyszerek nemcsak a terhes anyáknak okoznak kárt, hanem károsítják a magzatot is. Bizonyos fájdalomcsillapítók a méhlepényen át a magzatba, jutnak és — esetleg — a magzat légzésbénulását Okozhatják. (A dohányzás sem használ: a vizsgálatok szerint már a terhesség alatt gyorsítja a magzatok szívriuíkö- dését.) Éppen azért terhes anyák csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett és orvosi utasításra szedjenek gyógyszert. %

\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\

Remén és csehszlovák tapasztalatok hasznosításával bővítik az agrár-felsőoktatási intézményeket

A mezőgazdaság növekvő szakemberszükségletének megfelelően, a következő években továbbfejlesztik az agrárfelsőoktatási intézményeket. 1966- ig az állam 3277 millió forintot fordít az Agrártudományi Egyetem, és a három mező- gazdasági akadémia új épületeinek létrehozására és berendezésére.

A közelmúltban a tervezők négytagú küldöttsége Romániában és Csehszlovákiában járt, ahol az utóbbi időben több mezőgazdasági egyetem és főiskola épült. Mindkét országban sok hasznos tapasztalatokat szereztek, amelyeket a hazai agrárfelsőoktatásd intézmények bővítésénél most felhasználnak (MTI)

TfUli TIM* A Hysrőszámai

1962. február 10, szombat,

Elvira napja.

A nap kél 7.00 órakor, nyugszik 16.58 órakor.

A hold kél 10.06 órakor, nyugszik 23,56 órakor.

Várható időjárás szombat estig: túlnyomóan felhős idő, mérsékelt északi szél, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3—7 fok között.

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 6. játékhétre 4 449 436 lottószelvény érkezett be, s így egy-egy nyerőosztályra 1 666 627 forint jut. A kecskeméti Katona József Színházban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki:

17, 58, 69, 83, 87.

— FEBRUÁR 10-ÉN Bugyi

községben este 7 órakor elő-« adást tart a Pest megyei Petőfi Színpad. A társulat művészei a Mézeskalács című művet mutatják be. Ugyanezen a napon Cegléden este hét órakor A kapitány című drámát láthatja a ceglédi közönség.

— OPERETTELÖADAS lesz vasárnap este hat órakor Mendén, a Petőfi művelődési otthonban, ahol bemutatják a Montmartrei ibolyáit.

■— HARCOLNAK az üzemekben a za j ellen. Megállapították ugyanis, hegy a gépek zaja hatást gyakorol a dolgozókra, és a munkaidő végén a zajos műhelyekben csökken a munkások figyelme, így tehát a baleseti veszély is nagyobb. Ilyen vizsgálatot végeztek a Csepel Autó motorgyár-részlegében is. A terv szerint másutt is végeznek hasonló kísérleteket illetve vizsgálatokat.

— TÁRSASUTAZÁST szervez a Váci Forte-gyár; Az üzem dolgozóit felhívták, hogy ismerkedjenek meg Csehszlovákia nevezetességeivel, verjenek részt bra- tislavai, illetve bmói utazásban.

— FEJLŐDIK és bővül a megye malomhálózata. Ebben az esztendőben Ráckevén korszerű malmot építenek. Modernizálják az ácsai malmot, a rekonstrukció révén növekedik a malom kapacitása.

— SIKERESNEK bizonyult a Pest megyei Műanyag, Játékáru és Tömegcikkipari Vállalat kiállítása. Az árubemutatót azért rendezték, hogy a szakemberek és a vevők megismerjék, a vállalat milyen műanyagtermékeket állít elő.

— TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamok a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál. Többféle tanfolyamot indítottak, hogy növeljék a munkások szakképzettségét. Az előadásokat a vállalat budai központjában rendezték.

— JAVÍTJÁK az utakat Nagykátán. 1961-ben a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat dolgozói 500 ezer forint költséggel készítették elő a földmunkálatokat. Az útjavítást ebiyen az esztendőben tovább folytatják.

— VASÁRNAP Monoron vendégszerepeinek a Pest megyei Petőfi Színpad művészei. Színre kerül örsi Ferenc műve, A kapitány. Az előadást a járási művelődési otthonban rendezik.

— FOKOZOTT erővel künknek a baleset ellen a Dunakeszi Járműjavítóban. A munkavédelmi őrségek hatvan tagja írásiban és szóban egyaránt felhívja a dolgozók figyelmét a baleseti veszélyekre és forrásokra.

— NÉPSZERŰEK a bejárató túrák. A KERAVILL- vállalat az elmúlt évben is sikerrel rendezett túrákat az új motortulajdonosok részére. Evenként két- három túrát bonyolítanak le. Tavaly Pest megyében is rendezett hasonló kirándulást a KERAVILL, az új motorosok nagy örömére. A terv szerint, idén tavasz- szal ismét lesz hasonló. A KERAVILL-vállalat a kitűzött idő előtt két héttel, az újságban és a rádióban meghirdeti a bejárató túrát és ezenkívül azoknak a vevőknek a címére, akik az elmúlt hat hónapon belül vásároltak motorkerékpárt vagy kismotort, névre szóló meghívót is küld.

— NEMCSAK a megyébe, hanem az ország legkülönbözőbb részébe is eljutnak azok a különleges, építéshez használatos díszkövek, amelyeket a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat szentendrei telepén készítenek.

— ITATÁSOS HENGERELÉSSEL 1963-ban porta— lanítják az Aszódot Tápió- süllyel összekötő utat, amelyet öt méter szélesre építenek át. Az előmunkálatokat még ebben az évben megkezdik. Ha elkészül az út korszerűsítése, a Galga menti községek főutcáiról eltűnik a kellemetlen por.

A rádió és a televízió mai műsora

KOSSUTH-RADIÖ

8.10: Népek zenéje. 8.50: Lányok, asszonyok. 9.10: Zenekari muzsika. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Könnyűzene. 10.55: Rádióiskola. 12.15: Operarészletek. 12.55: Írói alkotás a történelemben. II. rész. 13.20: Szív küldi... 14.00: Heti könyvszemle. 14.15: Yehudi Menuhin hegedül. 15.10: Előszóval — muzsikával. 16.50: Hét nap a külpolitikában. 17.10: Könnyűzenei híradó. 17.50: Mai emberek. 18.00: Népi muzsika. 18.20: a rád:ó irodalmi hetilapja. 19.00: Operettrészletek. 19.20: Filharmonikus zene. 20.25: Magyar humoristák a Szovjetunióban. 21.45: Könnyűzene. 22.30: Tánczene.

PETÖFI-RADIÓ

14.15: Horgászok ötperce. 14.20: Keringők. 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.00: Operakalauz. 16.05? A gyermekrádió műsora. 16.35: Ifjúsági zenekar. 16.50: Szórakoztató fúvószene. 17.10: Várnai Zseni két írása. 17.20: Beethoven összes zongoraszonátái. 18.05: Munkaerőgazdálkodás az ötéves tervben. 18.20: Könnyű szimfóni- kus zene. 19.05: Tárlat- és műteremlátogatás. 19.20: Lukács István cimbalmozik. 19.35: Orvosi tanácsok. 19.40: Falurádió. 20.00: Ido- meneo. Háromfelvonásos opera.

TELEVÍZIÓ

17.50: Szolgálat után... A határőrség műkedvelő együtteseinek műsora. 18.30: Falusi posta. 19.00: Ki a nyertes? Az OTP autó-nyereménysorsolásának közvetítése az Egyetemi Színpadról. 19.10: Hétről hetre ... 19.30: TV-híradó.

19.59: Papagénó. Angol árny film. 20.00: Célba érhet, autót nyerhet! Vidám műsor közvetítése az Egyetemi Színpadról. 21.30: „Vajh ki ÖT* Társasjáték a stúdióból. Kb. 22.10: Hírek. A TV-híradó ismétlése.

Tavaszváró

Csodálatosan szcp ez a párizsi kalapmodell. Rózsaszín muszlinból készült fehér művirágdísszel. Természetesen még Párizsban sem hétköznapi viselet az ilyen kalap, inkább csak a nagy divatcégek fantáziamodelljei, amely az alkotók ízlését és ügyességét dicséri

Szóltam a nejemnek, hívja át J a mamáját. í

Amikor az anyósom meglát- \ ta a halat, felsikoltott: {

— Te jó ég! Hogy hason-; lit ez a hal Gusztira! Az is ; ilyen halvérű volt! ;

Két hét múlva Guszti ki-; hízta a mosógépet. Tarthatat- ^ lanná vált a helyzet. Vala- i hogy meg kellene szabadulni \ tőle — állapítottuk meg —, \ de hogyan? Végre nekem tá- \ madt mentő ötletem. Nemhiá- \ ba, én vagyok a családfő. ; gpgyik nap hajnalán, ami-1 J2j kor még alig pirkadt, bő- í röndbe tettem Gusztit, kigya- í logoltam vele a Duna partjá- ! ra és suttyomban becsúsztat- % tam a vízbe. Utánaszórtam; egy zacskó szárított víziből- j hát, érezze otthon magát. \ Most aztán csak az aggaszt, j hogy ez a, fránya hal, \ megszokva harmonikus csalá- $ di életünket, képes Jenővel \ újra kifogatni magát!

P. L. í

í

KORAI CSIRKE

í í

f Keltessünk korai csirkét. ;

V A február elején elültetett í

V tojásból három hét múlva í

V kikelnek a csirkék. Ha nincs i

V megfelelő helyiségünk, a í

V konyhában egy nagyobb Iá- !

V dóban el tudjuk helyezni a \ £ káscsibéket. A korai csibék, í \ ha sok gondot is okoznak, \ ^ májusban már rántanivalóvá ! í nőnek, júniusban pedig már \ J sütnivalók. A keltetőállomá- ; 1 sokon márciusban rendsze- ; $ rint már lehet naposcsibét j

vásárolni. A nyáriak neve- ; ^•lése még sokkal olcsóbb, ; í mert ilyenkor a tanyák kő- ;

V rül, a belső udvarokon, ut- ; íj cákon, kertek alján a csibe \

V összeszedi táplálékának nagy ;

j részét s így a zsákból alig ; ' szorul éle».emre. J

A Jenő hala

Hát nem megegyeztünk abban, hogy ma halászlét főzöl belőle?-j- Igaz, de ne haragudj, nem tudtam megölni. Sajnáltam.

— Sajnáltad? Cc... Tegnapelőtt nem sajnáltad a csirkét, pedig mennyivel helyesebb jószág volt, mint ez a dülledtszemú ponty. De persze a rántottcsirkét te szereted! Na, majd reggel elintézem a halat, fogom a bárdot és jól kupánvágom.

M

indjárt ki is mentem a konyhába, megnézni, önfeledten keringett a mosógépben. Félszemmel barátságosan rámsandított, farkával játékosan csapkodni kezdett. Üdvözölt.

Gyilkolási kedvem mintha kissé alábbszállt volna, már nem is kívántam olyan nagyon a halászlevet. Ráadásul álmomban halászlevet ettem és egy szálka a torkomon; akadt. Ha nem ébredek fel, nem is tudom mi történik ve-: lem.

Reggel friss vizet öntöttem; a mosógépbe, hazafelé pedig \ öt forintért szárított bolhát: vettem a halnak, amit úgy; szórtam be neki, hogy a fele- \ ségem meg ne lássa.

Vacsora közben hitvesem ’■ megemlítette a halat.

— Szívem, miért nem öl- ] ted meg reggel? — kérdezte. j — Mert... mert elaludtam. ’■ Nem láttad, hogy kapkodtam? Majd... ;

Reggel, amikor halunk meglátott, majdhogy meg nem szólalt. Olyan fickándozást lejtett, hogy öröm volt néz- ] ni. Hát kinek van szíve ilyen aranyos kis jószágot bántani? Kinek? Az anyósomnak. ‘

pasztalat szerint 16 fok feletti külső hőmérséklet esetén felöltő viselése felesleges, 12—16 fok között köny- nyű tavaszi kabát, 6—12 fok között könnyű átmeneti kabát, 6 fok alatti hőmérsékleten pedig télikabát viselése ajánlatos.

A környezethez való alkalmazkodás terén a legtöbb hibát télen követik el, amikor fűtött helyiségben huzamosabb időt töltenek nagykabátban. Nem csodálkozhatnak azon, hogy meghűlnek, akik a fülledt levegőjű moziban két órát nagykabátban töltenek, és utána- kilépnek a téli utcára,

A műanyag rossz hőszigetelő

A műanyagból (nylon, perion) készült ruhadarabok rossz hőszigetelők, ezért nem nyújtanak kielégítő védelmet a hideg ellen. Nagyobb jövője van a műszálak és a természetes textilanyagok keverésének, mert igy a nylon tartóssága és a gyapjú melegsége együttesen, érvényesül. A gumi és a nylon esőkabátok viselése csak rövid ideig ajánlatos, minthogy a bőrön keletkező veríték elpárolgását megakadályozzák.

A ruha átnedvesedése — lehűléssel párosulva — gyakran okozója hűléses betegségeknek. A tapasztalatok szerint az átnedvesedésre legérzékenyebb testrészünk a láb. Egyesek látónak hőmérséklete 20 fok alá is leszállhat. A láb lehűlése a test többi részét is károsan befolyásolhatja. Mindenki megfigyelhette már magán, hogy ha meleg fürdőből mezítláb hideg kőre -lép vagy ha cipője átázik, azonnal tüsszögni kezd. A lábnak rendkívül nagy érzékenysége a lehűlés iránt, és ennek következményei tudományosan még nincsenek kielégítően megmagyarázva, de

í jenő, a barátom, szenvedéV J lyes horgász. Órákon ke- í resztül mozdulatlanul fogja a í bot végét. Viszont mást nem

V is igen szokott fogni. Már huV szonöt éve tart közöttünk a

V baráti kapcsolat, de nem emV lékszem, hogy állhatatos kiV tartását a pecabot mellett si£ kér koronázta volna. Így az- £ tán hiába költi fizetését a £legmodernebb halász f elszer e^ lésre, emiatt a halakat külö- 2 nősebb életveszély nem fe- í nyegeti. Jenő horgász tudoV mánya miatt valóban úgy élV hetnek, mint hal a vízben.

V Múlt héten nagy meglepetés

V ért. Jött Jenő, vödörrel a keV zében, melyben egy deli ponty

V kucorgóit.

V — Jenő, megőrültél! — kiváltottam fel. Talán sétáltatod Vezt a szerencsétlen halat? ^Hogy került hozzád?

V — Ma fogtam véletlenül a

V Dunából. Gondoltam, elhozom

V nektek, mert én semmilyen

V formában nem szeretem a húV sát.

V Mindezt olyan nagyvonalúit an adta elő, mint aki órán- f ként bálnákat kap horogra.

t Nagyon megörültem a halV nak, azonnyomban teleengedV tem vízzel a mosógépet és beV letettem. Feleségemnek megV mondtam, holnapra halászleV vet kérek, bajai módra, lasV kával. Másnap az üzemi étV kezűében nem is ebédeltem.

V Majd bolond leszek, amikor

V otthon vár egy lavór finom

V bajai halászlé!

y

^ Legnagyobb meglepetesem- ? re vadasszószt kaptam estV ebédre, zsemlyegombócoal.

f — Mit jelentsen ez, édes

V szívem? — faggattam feleséV gémét. Taláncsak nem döglött

V meg a hal?

V — Dehogy döglött — válaV szolt — éppen most kapott

V friss vizet.

V — Mi az, hogy most kapott 4friss vizet? Hizlalni akarod?

Az ember testhőmérsékle'e állandóan 37 fok körül van, de fejlett höszabályozó rendszerünk és ruházatunk megfelelő változtatása segítségével a trópusi melegtől a sarkvidéki hidegig többé-kevésbé a hőmérséklet minden változásához alkalmazkodni tudunk. A hideg ellen főleg a lazán szőtt, levegőt tartó anyagok (gyapjú, flanell) nyújtanak védelmet, de az egyes ruharótegek közötti levegő szintén fontos szigetelő szerepet játszik.

A mi, európai szokásokon alapuló öltözködésünk éppen arra az elvre épül, hogy több, vékony ruhadarab jobban véd a hideg ellen, mint egy vastag szövésű kabát. A sarkvidéki expedíciók utazói szintén ilyen, több rétegű öltözékkel szerelték fel magukat, és csodálkozva tapasztalták, hogy az örök jég világának lakói, az eszkimók öltözéke csak egy bő nadrágból, és egy csípő alá érő, laza, csuklyás kabátból áll. A ruha alsó nyílásán beáramló levegő, amelyet a testük által termelt hő íelmelegít, a zárt felső rész következtében a ruhában marad.

Az eszkimó ruhája

Bár a higiénia szempontjából az eszkimók öltözéke nyilván sok kívánni valót hagy maga után, mégis úgy látszik, hogy az évszázados tapasztalatokon alapuló légtároló ruházat a sarkvidéken célszerűbb, mint az európai több rétegű öltözék. Mi, itt a mérsékelt égövön azonban mégis jobb, ha megmaradunk kialakult öltözködési szokásaink mellett. A hűlésre hajlamosak jól teszik, ha trikót és úgynevezett ,.jé- geralsót’* is hordanak télen, mert ezek a hideg elleni védelem mellett felszívják a bőrön keletkezett verejtéket is, és ezáltal megakadályozzák a meleg helyiségből a hideg levegőre kilépő egyén hirtelen lehűlését

A helyes öltözködés legfontosabb szabálya a környezet hőmérsékletéhez való rugalmas alkalmazkodás. A túl könnyű öltözködés meghűlést idézhet elő, de nem előnyös a testet elkényeztető, túlságos meleg ruházat serm A ta\\\\\\\V\\\\\\\\\V\\^^^

Gyermekrejtvény

Találós kérdés. XV.

Pajtások! Ki volt a XIX. század elejének nagy magyar költője, aki 1838. február 14-én halt meg. Válasz a vizsz. L. sorban.

*

VÍZSZINTES: 4. Latin kötőszó. 6. Elősegíti a tészta megkelését. 8. Alkalmasak valaminek elvégzésére. 9. Lángol. 10. Fordított ipari növény. 11. V. Y. B. 18. Nál. nél — németül. 14. Egri Ottó. lß. Fel- zaklatott. 17. Előlépő. 18. Igekötő.

FÜGGŐLEGES: 1. Ellenségeskedést kerülő. 2. Éppen annyi, amennyi szükséges. 3. Félig már repült?!? 4. Leánynév. 5. Főzelékfajta. 7. Ruhatartozék. u. Tojással is kitűnő ennivaló. 12. Helyettesít. 13. A közepébe! 14. Két igekötő. 15. A magasba! 16 Juliskában van!?!

Pajtások! A rejtvényben szereplő magyar költő nevét írjátok le egy levelezőlapra és 1862. február l)9-ig küldjétek be a szerkesztőséghez A megfejtők részt vesznek a február havi jutalomsorsolásban. Az 1992. január 27-i rejtvény helyes megfejtése: Ady Endre.

valószínű, hogy a lábbeli viselésének évezredes múltjával, a megszokással vannak kapcsolatban.

Kalappal? Kalap nélkül?

Tévedés az, hogy a férfiak kalapviselete a fejbőr ereinek leszorításával elősegíti a kopaszodást, és az egész éven át hajadonfőit járás edzi és erősíti a hajhagymákat. A haj kihullását a kalapviselet nem befolyásolja. Teljesen helytelen a mi éghajlatunk alatt a férfiak újabban elterjedt divatja: a hajadonfőtt járás. Ez a divat, amely az enyhe éghajlatú Olaszországiban — ahonnan kiindult — célszerű és praktikus, a mi végietekben bővelkedő időjárásunk alatt értelmetlen és egészségtelen. Dr. S. R,