Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

1962. FEBRUÁR 9, PÉNTEK MEG K^Cívlan Ma Kecskeméten sorsolják a lottót A hónap soron következő lottóhúzásait vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 6. játékhét nyerő­számait ma délelőtt 10 órai kezdettel Kecskeméten sorsol­ják. (MTI) Hétszá; tsz jelentkezett a Mezőgazdasági Kiállításra Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a jelentkezési ha­táridő még nem járt le, s már­is 700 termelőszövetkezet je­lentette be részvételi szándé­kát. A nagyarányú jelentke­zés azért is örvendetes, mert a részvételi feltételeket meg­szigorították, s a tavalyi aszá­lyos év különösen nehéz fel­adatok elé állította a nagy termelési eredményekre törek­vőket. A jelentkezések elbírá­lásába az idén fokozott mér­tékben bevonják a járási és a megyei szakembereket. A készülődésből már most lát­ható, hogy az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás a me­gyék nagy vetélkedése lesz. (MTI) Tavaly is csökkent a csecsemőhalandóság Pest megyében Már minden járási rendelőintézetben van gyermekszakorvos Valaha világviszonylatban is rendkívül magas volt Ma­gyarországon a csecsemőha­landóság, Pest megyében pá­dig ugyanakkor az országos átlagnál is nagyobb. A cse­csemőkorban elhaltak számá­nak csökkenése csak a felsza­badulást követő években kez­dődött meg az országban, de Pest megyében még egy évtize­den át magasabb volt az or­szágos átlagnál. 1955-ben. ami­kor az egész ország területén, az élve született csecsemők 5,5 százaléka halt meg, Pest me­gyében ez az arány még hat százalék volt. Attól kezdve azonban évről évre országos viszonylatban is javul a hely­zet, megyénkben pedig évről évre kisebb most már a csecsemőhalandóság az országos átlagnál. 1960-ban a 4,8 százalékos or­szágos arány mellett Pest megyében már csupán 4,6 Néhány esztendő alatt elő­kelő helyet, rangot vívott ki magának a Váci Forte fotó­papírja, de még filmkészít- ményei is. A képek másolá­sára, nagyítására szolgáló kü­lönböző minőségű papírok külföldi szakvélemény szerint is az első gyártmányok között állnak. Az igények Kínától Egyiptomig gyorsan növeked­nek és a magyar fotócikkek exportját jelentősen növelni kell. Ennek érdekében a For­te kapacitását, egy közel 150 millió forintos rekonstrukciós terv keretében megkétszere­zik. Szüi'ke és színes fotópa­pírból hatmillió, s az ugyan­csak nagy skálában gyártott filmanyagokból 1 200 000 négyzetméter lesz a várható termelés az átépítés után. A munkálatokat 1963-ban kez­dik meg, de már az év végén elkészülnek az alapok — meg­teremtik az átépítés feltéte­leit. Már ide sorolható j az a saját erőből tervezett és vég­rehajtandó gépkonstruálás is, amely Ritlop Károly főme­chanikus és Zenthel Róbert főmérnök érdeme. Ötmilliós költséggel elkészítenek egy olyan öntőgépet, amely egy­millió négyzetméter papír el­készítését teszi lehetővé. Már ezt a munkát is tulajdonkép­pen a rekonstrukciós tervhez számíthatjuk. A szomszédban gyors ütem­ben készül a Dunai , Cement és Mészmű. A Forte-gyár ré­szére már kezdettől gondot okozott a majdan meginduló mű. A DCM ugyanis a leg­gondosabb szűrések ellenére több porral tölti meg a leve­gőt, mint amennyi a filmek és fotópapírok gyártásánál megengedhető. Hogy a jövő esztendőben munkáját meg­kezdő cementmű ne zavarhas­sa a Forte-gyár munkáját, a készítmények minőségét, ezért még ebben az esztendőben fel­szerelik a porvédelmi beren­dezéseket. Az új öntőgép százalék, az elmúlt esztendő­ben pedig 4,4 százalék mel­lett 4,2 százalék volt. Ez a folyamatos javulás ter­mészetes eredménye az egész­ségügy fejlesztésére tett hat­hatós intézkedéseknek, ame­lyek keretén belül a csecse­mők egészségének és életé­nek védelmére még fokozot­tabban 'gondoltak. Az Egészségügyi Miniszté­riumban működő, és a leg­jobb gyermekgyógyászokból álló országos csecsemőhalan­dóságot vizsgáló bizottság évente egy-kót megye helyze­tét mérlegeli. Tavaly Pest megyét vizsgálta felül és meg­állapította, megyénk eredmé­nyei annak ellenére kimagas­lóak, hogy lakossága össze­tétele heterogén és a megye aránylag kevés saját kórházi ággyal rendelkezik. Saját kór­házaiban a megyei kórház csecsemőosztályán 35, a ceg­lédiben 30, a nagykőrösiben pedig 12 ágy áll csupán ren­delkezésre. Igaz, hogy a fő­városi kórházakban ezenkívül még 388 ágyat tartanak fenn, ezek azonban vegye­sen, a csecsemő- és a gyer­mekosztályokon vannak. Az, hogy eddig a fővárosi kórhá­zakban a megye egész terüle­téről utaltak be beteg csecse­mőket, megnehezítette az utó­kezelés irányítását, ellenőrzé­sét. Ez év eleje óta viszont ez a nehézség kiküszöbölő­dött, a csecsemők kórház­ba utalásánál új rend­szert, az úgynevezett sá­vosítást vezették be. így most már minden .járást egy-egy fővárosi kórházhoz osztottak be, és a beteg cse­csemők egy-egy környékről mind a területileg kijelölt kórházba kerülnek. A csecsemők egészségének védelmére úgyszólván már a megye valamennyi községé­ben van védőnő, a járási szakorvosi rendelőintézetekben pedig, ahol eddig nem volt, gyermekszakorvosi rendelést rendszeresítettek az elmúlt évben. Gyermekszakorvos ke­rül a tavasszal megnyíló aszódi, és a jövőre megépülő szobi rendelőintézetbe is, Ezek, és a következő évek­ben megteendő intézkedések, valamint a megye területén működő gyermekgyógyászok, csecsemővédőnők lelkiismere­tes munkája segítségével, re­mélhető, hogy a jövőben még nagyobb arányban csök­ken Pest megyében a csecse­mőhalandóság. II iis/oii kétezer •:lö nyalat foglak l><­Az áÍjami gazdaságok ösz- szesen egymillióholdas vad­gazdálkodási területein ered­ményes volt a puska nélküli nyúlvadászat. összesen 22 000 élő nyúl került a vadászhá­lókba. (MTI) MEGRÖVIDÍTIK A BELSŐ ANYAGSZÁLLÍTÁS ÚTJÁT A CSEPEL AUTÓGYÁR HAJTÓMŰGYÁRÁBAN Hosszú útat jár meg az anyag gyárainkban, amíg kész gyártmány lesi belőle. Á gyár-’ tás közbeni anyagmozgatás ép­pen ezért nem olcsó és nem is könnyű munka. Az erre for­dított költség és emberi erő nagy mértékben növelheti, de, csökkentheti is a termelési költségeket. Éppen ezért az üzemek több­ségében komolyan hozzáfog­tak ennek a fontos témának a vizsgálatához, terveket készí­tenek, felkészülnek arra, hogy megfelelő üzemszervezési intézkedések végrehajtá­sával a lehető legideáli- sabban átcsoportosítsák a gépeket és a szállítási módszerek fej­lesztésével megkíméljék az anyag mozgatásával foglalko­zó dolgozókat a nehéz fizikai munkától. . A Csepel Autógyár hajtó­műgyárában is vizsgálatot vé­geztek, amelynek során végig követték egyes alkatrészek út­ját. Az „A”-műhelyben kide­rült, hogy amíg korábban hosszú úton kellett mozgatni a 350-es sebességváltóházat egyetlen művelet miatt, az utóbbi időben változtattak ezen. A problémát okozó fúrási műveletet egy másik gépen végzik. így a szállítási út a le­hető legrövidebbé vált.. A 300-as kormányház moz­gatásánál azonban már más a helyzet. A belső soron, ahol a munkaműveletek nagyobb részét végzik, a gépek nem a megmunkálás sorrendjének megfelelően állnak. Bár az anyag útja nem túlságosan hosszú, de az egyes munkada­rabok ugyanazt az útszakaszt, éppen a gépek elhelyezése miatt, többször is megteszik. Pontosan megállapították, hogy mely gépek átcsoporto­sítása nem ütközik akadályok­ba, a többi gépnél azonban, amelyeken más alkatrészeket is megmunkálnak, még gazda­ságossági számításokat kell végezni, amelyből kiderül, hogy kifizetődik-e átcsoporto­sításuk, vagy sem. Azt is megállapították, hogy sok felesleges anyagmoz­gatás származik a sorjá­zóhely rossz elhelyezésé­ből. Javasolták, hogy a jobb meg­oldás érdekében a sorjázót helyezzék át a műveleti sor­rendnek megfelelően. A vizsgálat a többi műhely­ben is lényegében hasonló hiányosságokkal találkozott. Éppen ezért, a tapasztalatok alapján javaslatot tettek arra, hogy a gyár fejlődését figye­lembe véve. csoportosítsák át a gépeket. Ez a vizsgálat azon­ban csak az első lépést jelen­ti a megoldás útján. Ezt azon­ban követi a többi, s bár jól tudják, hogy sok akadályt kell még leküzdeni, a szervezet­tebb munka érdekében szívó­san és következetesen végre­hajtják ezt a fontos tervet. A gépek átcsoportosítása azonban a kérdés megoldásá­nak az egyik oldala. Legalább ilyen fontos az anyagszállílók munkájának megkönnyítése. Mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire fontosnak tár­tották ezt, mint az, hogy első­nek ennek a megoldásával kezdtek foglalkozni, A kardán- és a keréksor- műhelyben viszonylag kis bernházással két Demag- darut szereltek fel, ami már lényeges könnyítést jelent. A tengelysor-műhelyben ugyanezt szeretnék megvalósí­tani, amihez viszont föltétle­nül szükséges a gyár beruhá­zási osztályának és daruüze­mének segítsége. Távlati fejlesztési tervükben szerepel az új kardánüzem fel­építése, amelyben már a fej­lettebb gépelrendezési és szál­lítási módszerek érvényesül­nek. A Csepel Autógyár hajto- műgyára nem az egyetlen, ahol sokat lehet és kell is tenni a belső anyagszállítás jobb megszervezése érdeké­ben. Itt már hozzáfogtak a megoldáshoz. Csak helyeselni lehetne, ha minél több üzem­ben követnék példájukat; — f. i. — A muzsikus, akiről cikkünkben szó van, nem egészen azzal foglalkozik, amit ez a szó jelent. Mert a muzsikus általában híres előadóművész, zeneszerző — és Va- lentsik István, an­nak ellenére, hogy tud is és szeret is hangszeren játszani, főleg zeneoktatással és karmesterséggel foglalkozik. Monoron egyik kezdeményező­je és most, megala­kulása után egyik ta­nára a zeneiskolá­nak; énekkarokat és zenekarokat szervez és instruálja monori járásban. Nagy sze­retettel és lelkese­déssel végzi fárasztó munkáját — se fá­rasztó munka mel­lett még jut ideje ar­ra is, hogy hódoljon A muzsikus szenvedélye legnagyobb szenve­délyének. Valentsik szenve­délye: a nagy zené­szek képeinek gyűj­tése. 1943-ban kezd­te, azóta mindennap legalább egy órát tölt képei között, rendszerezi azokat. S utánajár \az új és új gyűjtendő dara­boknak. Jelenleg húszezer képe van — s ezekre a képekre eddig több mint tíz­ezer forintot költött. Állandóan antikvá­riumokba jár, régi könyvek után kutat, hazai és külföldi muzsikuskép-gyűj- tőkkel levelez, s né­hány külföldi folyó­irattal együtt a ha­zai zenei folyóirato­kat is hosszú évek óta rendszeresen el­teszi. Tanítványai, barátai tudják, isme­rik szenvedélyét, s ha tehetik, megaján­dékozzák egy-egy képpel, régi kottá­val. Valentsik István most nagy fába vág­ja a fejszét: elha- . tározta, hogy az ösz- szegyűjtött képekből zenei lexikont állít össze. S mielőtt ösz- szeállítaná azt, kiál­lításokat rendez (mint ahogy már rendezett Liszt-kiál­lítást) egy-egy zene­szerzőről. Régi met­szetek, vagy kezdet­leges fotográfiák se­gít igével azonban nemcsak a zeneszer­zőt mutatja be élete különböző korszakai­mat nap 1962. február 9, péntek, Abigél napja. A nap kél 7.02 órakor, nyugszik 16.56 órákor, A hold kél 9.36 órakor, nyugszik 22.44 órakor. tárható időjárás péntek estig: erősen felhős idő, ha­vazásokkal, esőkkel. Mérsé­kelt, holnap a Dunántúlon megélénkülő szél. A nap­pali hőmérséklet mínusz 1, plusz 3 fok között — A CEGLÉDI Vörös Csillag Termelőszövetkezet a mezőgazdasági könyvhó- nap keretében kétezer fo­rint értékű mezőgazdasági szakkönyvet vásárolt a na­pokban az állami könyves­, boltban. Ezeket á könyve­ket — mintegy hatvan darab — a gazdasági munkában ki­magasló eredményeket el­ért tagok részére osztották ki, ajándékképpen. Hasonló akciót bonyolított le a na­pokban a kocgéri Petőfi Ter­melőszövetkezet is. A ko- csériak ezer forint értékű könyvvel egészítették ki a termelőszövetkezet könyvtá­rát. — A HÉT ELEJÉN nyitotta meg átalakított, új férfi­fodrászatát a Gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezet a Sza­badság téri benzinkút mö­gött. A több mint 120 ezer forint összegű ráfordítással kialakított üzlet már az el­ső nap nagy forgalmat bo­nyolított le, s megnyerte a vendégek tetszését. . — A NÉPHADSEREG egyik alakulatának zenekara a szentendrei járás több köz­ségében hangversenyt ad. A közelmúltban Tahitótfalu- ban lépett fel, ahol sajnos, a közönség érdeklődése nem volt kielégítő, de követke­ző fellépésén, amelyre nemrég Dunabogdányban ke­rült sor, már nagy sikert arattak, remélhetőleg ugyan­ilyen eredményes lesz a 18-i visegrádi előadás is. — TAKARÉKOSKODNAK a mikebudái iskolás gyere­kek. A tanulók eddig 3600 forint értékű bélyeget vásá­roltak. Az egy tanulóra eső átlag megközelíti a huszonkét forintot. — A NAGYKŐRÖSI TÜ- ZÉP-telepen tizennyolcezer mázsa tüzelőanyagot tárol­nak, hogy a lakosság igé­nyeit zavartalanul és fo­lyamatosan kielégíthessék. A tüzelőellátásbam nincs is fennakadás. — A HAZAFIAS Népfront fóti községi bizottsága a me­zőgazdasági könyvhónap ke­retében könyvkiállítással és filmvetítéssel egybekötött zöldségtermesztési ankétot rendez február 11-én, va­sárnap délelőtt a községi művelődési házban. — DR. NAGY DÉNES Kossuth-díjas professzor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem műtéttani intézeté­nek főorvosa, A szívbetegsé­gek gyógyítása címmel elő­adást tart Érden, az ipartes­tület székházában, holnap es­te hat órakor. Az előadást ■filmvetítés kiséri. — FŐZŐKANÁL exportra. A Pomázi Faipari Ktsz idei tervében egymillió főzőka­nál exportálása szerepel. Hol­landiába és Belgiumba vi­szik a Pomázon készült fa­eszközöket. A RADIO MAI MŰSORA mulatságok. 22.30: Német opera- bemutatók. 23.20: Népi muzsika. 0.10: Éji zene. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Népi muzsika. 14.35: Elbe­szélés. 15.00: Beszélgetés a zené­ről. 15.50: Riportműsor. 16.05: Brahms: F-moll zongoraötös. 16.50: 1000 szó franciául. 17.00: Francia- ország ré/en és most. 17.45: Kóru­sok. 18.05: Egyfelvonásos operett. 18.45: Tudományos híradó. 19.05: Vidám, dalos összeállítás. 19.40: Falurádió. 20.00: Közvetítés a Ze­neművészeti Főiskola nagytermé­ből. Közben, kb. 20.45: Legkedve­sebb verseim. 32.10: Tánczene, — JÓL SIKERÜLT jelmez­bált tartottalc a hét elején a pilisi úttörők, A jelmez fel­tétele volt, hogy nem vehe­tik igénybe a Jelmezkölcsön­ző Vállalatot, hanem csupán saját ötleteikre és kézügyes­ségükre számíthatnak. A nagyszabású versenyt a „gép­ember” jelmeze nyerte, de ugyancsak sikert aratott a „néger lány”, a „szputnyik” és a „hirdetőoszlop” tervező­je és készítője is. A bál ren­dezői Gál Pál úttörővezető tanár és Polgár Jánosné gaz­dasági felelős. A tevékeny közreműködésért elismerés illeti a szülői munkaközösség vezetőit és tagjait is. A be­vételt nyári táborozásra for­dítják. — HÉTFŐN DÉLELŐTT tartja küldöttközgyűlését az isaszegi őrlik-féle vendég­lőben a gödöllői .járási föld­művesszövetkezeti központ. Napirenden szerepel a föld- művesszövetkezelek munká­ja a SZÖVOSZ IV. kong­resszusa óta. Ez alkalommal tárgyalják meg a földműves­szövetkezetek feladatait is az ötéves tervben. — SZOMBATON délután öt órakor tartja zársszám- adó közgyűlését a galgahé- vizi Haladás Termelőszö­vetkezet, a községi Kodály Zoltán művelődési házban. A közgyűlést vacsora és bál követi. — Pszt’... Csendesebben! A szomszédoknak úgysem tet­szik ...! (Komádi raj2a) — MODERN KÍNAI por, célén- és kerámiakiállítás nyílik szombaton, 10-én Bu­dapesten. a Műcsarnokban a Kulturális Kapcsolatok In­tézete rendezésében, — KÉTEZER pörköltje­lölt. A gyömrői Petőfi Tsz- be megérkezett az első két­ezres csibeszállítmány. A hideg időben az eddig üres műhelyépületet rendezték be az aprójószág nevelésére. Két kályha és infrasugárzó pó­tolja a tyúkanyók melegét. A csirkék jól fejlődnek, egészségesek. — CÉLPRÉMIUM: 150 ezer forint. A Nagykőrösi Konzervgyár tavalyi terv- túlteljesítésének egyik moz­gatója a nagyösszegű pré­mium volt, amelyet az arra érdemesek kézhez kaptak. Most huszonegy szocialista brigád 270 tagja versenyez egymással az új esztendei tervek teljesítése érdekében. — PORTALANTTOTT összekötőút épül még ess évben Rákoscsaba, Gödöl­lő; Isaszeg, Dány. Zsám- bok: Hatvan, Túra, Vác- szentlászló között. Ugyan­csak ez idén kerül sor a gödöllő—zsámboki út kor­szerűsítésére és kiszélesíté­sére. — VILÁGVÉGE haszon­nal. Február 5-én, „világvé­gé” napján százezer forintos forgalmat bonyolítottak le a nagykőrösi üzletek. A napi forgalom valamennyi - üzlet­ben az átlagosnál nagyobb volt. A Forte-gyár újjászületik üzembe helyezése és az imént említett berendezés felállítása most a Forte-gyár legsürgő­sebb tennivalója. Jövőre in­dulhat a nagy átalakító mun­ka, amellyel nemcsak megif- jodik, de jóval termeléke­nyebbé, nagyobb kapacitásúvá is válik a Forte. — t- g.v. ban, hanem röviden ismerteti, hogy a művész az adott kor­szakban milyen mű­veket alkotott. Sze­retné, ha képgyűjte­ménye vándorútra is kelne, hiszen nagyon sok ember szívesen nézné meg, nemcsak Monoron és a mo- nori járásban, ha­nem megyénk szá­mos más községében is. Sajnos, eddig még szó nincs erről — pe­dig a húsz év alatt összegyűjtött képek,' fotókópiák, kottamá- salatok nemcsak ér- ] dekességel jelente- i nek, hanem részben: már tudományos ér- i téket is képviselnek, i Jó volna, ha a járd- í si tanács megértés-; sei foglalkozna a Va- \ lentsik István által | felvetett szándékkal. ■ (mj) KOSSUTH-RÄDIÖ ^ 8.10: Könnyűzene Moszkvából. $ 8.50: Versek. 9.00: Iskolai kórusok, í 9.10: Rádiójáték. 10.10: Operett- ^ részletek. 11.00: Elbeszélés. 11.20: Í Zenekari muzsika. 12.15: Táncze- ? ne. 13.00: Vidám kórusok. 13.30: / Gazdaszemmel a nagyvilág mezö- j gazdaságáról. 13.45: Táncdalok, í 14.00: Kisregény. 14.20: Rimszkij- l Korszakov: C-moll trió. 15.10: Bol- j gár népdalok. 15.30: Regénykriti- J ka. 15.45: Szív küldi. 10.25: Az ipa- l ri rovat műsora. 16.40: A berlini í rádió műsorából. 17.15: ötórai tea. *t 17.45: Rádióiskola. 18.45: Zenekari £ muzsika. 19.00: Az ifjúsági rádió * műsora. 19.15: Téli órák. hasznos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom