Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
1962. FEBRUAR 7, SZERDA ZstÉúdan 3 Egymillió forint értékű munka ingyen EGY KITŰNŐ BRIGÁD SZOMORÚ SORSA Nemcsak az építkezéseknél, hanem a legkisebb utca kijelölésénél is nagy és jelentős szerep jut a kitűzőknek. Munkájukat kevesen ismerik és az elkészült épület, utca, vagy bármilyen létesítmény nem emlékeztet áldozatos tevékenységükre. A szakemberek — a geodéták — különbséget tesznek az ipari és más jellegű kitűző munka között. Az ipar területén lényegesen pontosabban, körültekintőbben és alaposabban kell dolgozni. ' A Dunai Cement- és Mész- mű építkezésén a kitűzést a Mélyépterv egy munkacsoportja kezdte meg. A csoport törzstagjai 1960. február 1-én érkeztek a helyszínre. Jelenlegi brigádjuk 1961 márciusában alakult és akkor négy műszaki és három segédmunkás, úgynevezett figuráns dolgozott benne. Azóta elnyerték a szocialista brigád címet. Az építkezésen mindenütt nagy szeretettel beszélnek róluk, mint olyanokról, akiknek semmiféle áldozat sem túl nagy. A megalakulás óta brigádjuk is megszaporodott. Készségesen bevették az újakat, nem féltek attól, hogy teljesítményüket rontani fogják. Ha sürgős munkájuk volt, nem tették le műszereiket a munkaidő végeztével, hanem szó nélkül tovább dolgoztak. Nem követelőztek, sem anyagi, sem erkölcsi elégtételt nem kívántak időn túl végzett munkájukért cserébe. Pedig jócskán rádolgoztak a kötelező munkaidőre. Hogy csak egy-két példát említsünk, terven felül vállalták (el is végezték), a hatvan darab negyvenhat tonnás pillér kitűzését. Ezenkívül a KISZ- tábor csatornahálózatának, sportpályájának és egyéb létesítményeinek pontos helyét is ők jelölték meg. Sőt, bár apróság, de híven igazolja a munkához és az építkezéshez való viszonyukat, a sportpályán a meszelés munkáit is elvégezték. Brigádvezetőjük, Salacz Gyula, régi szakember, ismeri a szakma minden csinját- binját. Jó segítőtársra talált Asbóth Györgyben, a brigád technikusában, aki egyébként a KISZ végrehajtó bizottság tagja és, mint ilyen, munkája mellett rendszeresen foglalkozik az építkezésen dolgozó fiatalokkal is. Hiába kérdezgetjük őket, másoktól kell megtudnunk, hogy érték el kitűnő eredményeiket. Azt beszélik az építkezésen, hogy nem lehetett elég késő, ha a Salacz-brigádot hívták, ők percek alatt megjelentek, elvégezték a kitűzést, hogy tovább tudjanak dolgozni az építkezés éppen legsürgősebb helyén, aztán visszatértek saját félbehagyott munkájukhoz. Nekik is voltak azonban gondjaik és ezekkel többször fordultak saját vállalatukhoz, a Mélyéptervhez. Ezt azonban csak akkor tették, ..mikor már munkájukkal bebizonyították, hogy 'érdemesek a támogatásra. így például a Mélyépterv és a DCM közötti szerződésben az egyes kitűzések elvégzésére a megbízástól számított nyolc nap állt rendelkezésre, amellyel szemben a brigád valamennyi munkáját maximum két nap alatt végezte el. Annak ellenére, hogy brigádjuk minisztériumi dicséretet és a -DCM-től több ízben is elismerést kapott, saját vállalatuknál — legalábbis a látszat ezt mutatja —, háttérbe szorítják őket. Többször kérték annak alapos mérlegelését, hogy jár-e nekik veszélyességi pótlék. Mert munkájukat olyan körülmények között végzik, hogy az nemcsak veszélyes lehet, hanem az is. Sokszor hajmeresztő magasságokban kell dolgozniuk több tízezer forint értékű műszerekkel, amelyekért Csaknem kétezer kisdedet gondoznak a megye bölcsődéiben Ez év eleje óta, miután megnyílt a ceglédberceli, a szigetújfalui és a dabasi járásban elsőnek a bugyi bölcsőde, Pest megyében már negyvenegy állandó jellegű bölcsőde nyújt összesen 1260 kisded számára napközben gondozást és ellátást. A megye 42. bölcsődéje Tápiókze- lén, a megszűnt szülőotthon helyén még ebben az esztendőben megnyílik. Negyven kisgyermek számára lesz hely benne. Az átépítési munkálatokhoz előreláthatólag kora tavasszal fognak hozzá. Magában az épületben nem sok az átalakítani való, de melléképületét konyhává és mosókonyhává akarják átépíteni. A bölcsőde berendezése nagyrészt már készen várja a megnyitás napját. A tanácsi bölcsődéken kívül a megye területén még 18 üzemi bölcsődében összesen 556 kisdedet gondoznak. Rövidesen az üzemi bölcsődék száma is szaporodik eggyel, megépül Vácott a DCM bölcsődéje. ugyancsak ők a felelősek. Megnyugtató döntés ebben a kérdésben mind a mai napig nem született. Nézzük meg, hogy az 1961- es évben forintértékben milyen munkát végzett Salacz Gyula brigádja. A Mélyépterv és a DCM közötti szerződés értelmében a kitűzőknek a tavalyi esztendőben hatszázezer forint értékű munkát kellett végezniük. Ezt a szerződést decemberben kiegészítették nyolcvanezer forinttal, így a munka értékének összege 680 000 forint lett. A Mélyépterv — mint aki dolgát jól végezte —, 0 ezt a munkát számlázta, a számlát pedig elküldte a megbízónak, a DCM-nek. Eddig minden rendben is lenne. Csak ott van a baj, hogy a Mélyépterv kitűző brigádja nem hatszányolcvanezer forintot, hanem egymillióhétszázezer forint értékű munkát végzett, amint azt a DCM által láttamozott munkalapok igazolják. A különbség „mindössze” valamivel több, mint egymillió forint. A brigád tényleges munkája nagyobb részét tehát ingyen végezte. Sem a vállalkozónak, saját vállalatuknak, sem pedig nekik, dolgozóknak nem volt hasznuk ebből a jelentős mértékű munkából. Vajon miért? Itt csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Két eset lehetséges. Vagy attól féltek a Mélyépterv vezetői, napvilágra kerül az, hogy az ipari kitűzések műszaki normái töb- bé-kevésbé • rendezetlenek, meglehetősen lazák. De van még egy feltételezés. Felvetődik az a kérdés: lehetséges; hogy a brigád a szerződött* munkának csaknem a háromszorosát végezte el a rendelkezésükre álló munkaidő alatt? Az ,első kérdésre csak az iparág illetékesei- válaszolhatnak, a másodikhoz azonban néhány adatot mi is gyűjtöttünk. Kétségtelen, mint azt már korábban is említettük, hogy a DCM kitűző brigádja soha nem csinált gondot a munkaidőből, magyarán túlóráztak. Megjegyzendő, hogy túlóráikat soha nem számolták el, habár ők kérték a Mélyépterv vezetőségét, hogy a munka fontosságára és sürgősségére való tekintettel külön minisztériumi engedéllyel biztosítsák részükre a munkájukért járó bért. De ezzel nem sikerült volna megháromszorozni szerződött munkájukat. Sajátos, eddig nem alkalmazott munkamódszereket dolgoztak ki, amelyeknek alapján gyorsabban és pontosabban végezték munkájukat, Az 1961-es év során hat újításukat alkalmazták és munkamódszereiket az „Ipari kitűzések a váci DCM kitűzési munkák során szerzett tapasztalatok alapján” című tanulmányban is feldolgozták, amely a Geodéziai és Kartográfiai Közlönyben, de elképzelhető, hogy külön kis könyvecskében is napvilágra kerül. Világosan látszik tehát, hogy ez a néhány ember a maga munkaterületén mindent megtett azért, hogy ez az országos jelentőségű építkezés, a Dunai Cement- és Mészmű elkészüljön. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága felülvizsgálta az építkezést és megállapította, hogy a végső határidőt nyolc hónappal sikerült megrövidíteni. Véleménye szerint ebben nem kis része van a Mélyépterv kitűző brigádjának. Ügy érezzük azonban, hogy vizsgálódásunk ellenére sem nyertünk tiszta képet. Nyitott kérdésként áll előttünk, hogy miért nem számlázta a Dunai Cement- és Mészműnek a Mélyépterv a „mindössze” egymillió forint értékű munkát. Ezután az már kis kérdésnek látszik, hogy az építkezésen és a minisztériumban jóhírű brigád munkáját miért nem értékelik kellőképpen és miért sorolják be a hasonló területen dolgozó brigádok között az utolsó helyre? Várakozással és 'reménységgel tekintünk a válaszok elé, Thurzó Tibor Pillanatkép a Textilipari Kutató Intézetből Az elemiszál nyúlásmérő készülékkel a különböző szálak rugalmasságát mérik. A képen: Schaffer Béláné laboráns (MTI foto: Patkó Klára felv.) Nagy veszteség érte a Pest megyei tsz-méhészek közösségét. Meghalt Kecskés István, a veresegyházi tsz méhésze. A február 2-án Zebegény- ben megtartott továbbképző tanfolyamon még előadást tartott, délután pedig az utcán összeesett és meghalt. Jó szakember és becsületes ember volt — őszintén gyászoljuk. Mészáros Anna tsz-méhész, Cegléd, Széchenyi u. 17, Zsúfolt és hideg Egy utas nem utas? Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen a kőművesek mellett vagyok segédmunkás. Hogy sorsomat könnyítsem, úgy gondoltam, busszal teszem meg a lakásomat a munkahelyemtől elválasztó háromkilométeres távolságot. Gödöllőn, a Marika-telepen lakom, s tőlünk nem messze van a buszmegállót jelző tábla. Azonban hiába várok a buszra, a vezetők mosolyogva továbbhajtanak, mert egyedül várakozom, s nyilván arra gondolnak, hogy egy utas nem utas, egy utasért nem érdemes megállni. Kolozs Lajos Gödöllő, Marika-telep a Budapest Nyugati pályaudvarról Veresegyház felé 16,40- kor induló vonat. Későn tolják be, előfűtésére nincs idő. A vonat túlzsúfolt, ami abból is látszik, hogy az elsőosztályú kocsikban szép számmal utaznák másodosztályú jegygyei rendelkező emberek. Befelé, Pest felé jövet, mire a vonat Fótra ér, már elfoglalták az ülőhelyeket mindenütt, s mi, elsőosztályú jeggyel rendelkezők, a folyosón szoronghatunk. A kalauz nem jut el a kocsiba, nincs, aki rendet teremtsen. (Januárban a férjem havi bérletén az első lyukasztás 21-én történt.) Jó volna, ha a MÁV utánanézne annak a s°k (és sokszor elpanaszolt) hiányosságnak, amely ezen a zsúfolt munkásvonaton található. Szőke Istvánné Főt, Dózsa György u. 32. • MEGJAVÍTOTTUK a presszógépet — zavartalan és folyamatos üzemeltetéséhez azonban szükséges az is, KI AZ ERŐSEBB? hogy az Elektromos Müvek az üzlet ipariáram-hálózatához megfelelő nagyobb amperszámú mérőórát biztosítson. Ezt már ismételten kértük az Elektromos Művektől — írja Gödöllőn, a MÁV-állomás épületét még 1944 őszén felgyújtották a németek. A fel- szabadulás után társadalmi munkával a romos épületet rendbehozták. Azonban nem építették újjá rendesen. A csúfos, romos épület szemközt van a világhírű Agrártudományi Egyetemmel, amelyet az ötéves terv során 156 millió forintos beruházással bővítenék. Gödöllő napról napra szépül, fejlődik, azonban a képet az állomásépület elcsúfítja. A községi tanács hiába meneszt küldöttségeket, az, épület rend- behozatalát nem tudjuk elintézni. Ugyanis a vasút korábban a Ganz Árammérőgyárnak adta át raktár céljára a volt királyi várótermet — s ezt a vasút hiába akarja rendbehozatni, ha a Ganz nem költözik ki a raktárnak használt épületrészből. A Ganz-ot már a Legfelsőbb Ügyészség is kötelezte, de még mindig bent van a volt királyi váróteremben. Jó volna, ha a „ki az erősebb” játék helyett kiköltözne a Ganz és így lehetőség nyílnék arra, hogy Gödöllőn rendbehozzák az állomásépületet. Csiba József tudósító . Miért nincs A tököli ruházati boltban járva felfigyeltem arra, hogy Fábián István, a Földművesszövetkezetek Dabasi Járási Központjának vendéglátóipari vasók Fórumában megjelent, az Ócsai Földművesszövetkezet gyálj falatozójában észlelt hiányosságra vonatkozó cikkünkre válaszolva. A levél így folytatódik: A melegételszolgáltatással kapcsolatban közlöm, hogy a falatozó csak egy tál meleg étel szolgáltatására alkalmas. Ezt esetenként halászlé, vagy gulyásleves formájában biztosítani tudjuk a falatozó vendégeinek. gyereking ? a vásárlók hiába kérnek tíz éven aluli gyermekek részére Száz forint felár A budapesti Corvin Áruházról sok jót hallottam. Február 2-án azonban kissé bosszantó eset történt ott velem. Ruhát akartam vásárolni — s amit mutattak, nem tetszett. Az eladó azt mondta, hogy száz forintért ad egy olyan ruhát, ami tetszik. Ez a ruha sem volt jó. Végül egy harmadiknál kikötöttünk és azt a 43 02228 számú blokkal (19- es eladó) megvettük. Miután a ruhát ideadták, az eladó kérte a százas, amit természetesen nem adtam oda. Elvégre őt azért fizetik, hogy ruhákat árusítson! Ifj. Dvorszki Mátyás Aszód, Miskolci köz 10. ingeket, nem kapnak, mert nincs. Járdán Gyuláné, boltvezető elmondta, hogy ezt az' Mikor nyílik meg a könyvtár? árut megrendelte, azonban nem szállították. Pesten kapható gyereking. Nem tudnának Tökölre is szállítani? Bundies Péter tudósító A népszerű, közkedvelt gödöllői könyvtár december 15- én bezárt. Azt mondták, tatarozás miatt egy hónapig nem kölcsönözhetünk onnan. Az egy hónap — január 15-ével — már régen lejárt, a könyvtár azonban még nincs nyitva, előreláthatólag egy darabig még nem is lesz. Mikor nyílik meg újra a könyvtár? — kérdezik a gödöllői olvasók. ★ A Gödöllői Járási Tanács művelődésügyi osztályától azt az információt kaptuk, hogy a könyvtárat nemcsak* tatarozzák, hanem kibővítik a fodrász ktsz mellette, levő üzlet- helyiségével. Már csak a ktsz jóindulatától függ, hogy régi helyiségéből mikor költözik át a számára kijelölt új helyiségbe —, s akkor a Gödöllői Tatarozó Vállalat rövidesen átalakítja a könyvtárat, amely megkezdheti működését. Rozsnyai Mária albertirsai (Somogyi Béla u. 31.) olvasónk arról ír, hogy az egyik albertirsai üzletben milyen kínos jelenetnek volt szemtanúja. Egy vevő füzeteket akart vásárolni és az eladó pökhendien viselkedett vele, úgy csinált, mintha tnem ő lenne a vevőért, hanem a vevő őérte. Igazat adunk olvasónknak abban; minden üzletben —«* és így Albertit sán is —, nagyol fontos, hogy ud? variasan és kuV turáltan viselkedj jenek. dolgozzdf nak a kereskede3j mi alkalmazottalt Jár-e földjáradék? F. Tóth József, kosdi (Fel- szabadulás u. 30.) olvasónk panaszolja: a kosdi tsz-től — arra való hivatkozással, hogy mivel megszakítással és nem folyamatosan volt tagja a tsz-nek — nem kap földjáradékot. A föld járadék pedig jár. Arra az időre, amíg olvasónk tagja volt a termelőszövetkezetnek, föld járadék illeti meg — s amíg (habár a földje bent volt) — olvasónk másutt dol- , gozott, arra az időre kisha- szonbért kell kapnia. UDVARIASABBAN!
