Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

«ST megye í~Mú1ap 1962. FEBRUAR 7. SZERDA Periculum privatum, utilitas publica (Önveszély — közérdek) Az öreg Pallas Lexikonban olvashatjuk a vasútról a követ­kezőket: „A vasutak kulturális jelentőségének születésnapját is ismerjük, s ez 1825. szeptember 28-a, mely napon a Stephenson Györgytől szerkesztett lokomotív Angolországban a Stocktontól Darlingtonig épített 12,3 kilóméter hosszú vasúton a bányamun­kások szidalmai és a kétkedők gúnyolódása közben, S5 perc alatt vontatott egy vonatot. Az egyik kocsira ez volt írva: Pe­riculum privatum, utilitas publica...” A latin jelige' értelme körülbelül az, hogy a vasutat, amely közérdeket szolgál ugyan, mégis mindenki a saját veszélyére használhatja. tétségben nem lehet. Nem lát­juk a kártyát. — Én szívesebben olvasnék — veszi át a szót a jobboldal —, mindig magammal cipelek egy-két könyvet. Most is van kettő nálam, de hát — nem lá­tom a betűt. ( Kiveszi táskájából a köny­veket és mutatja: az egyik egy Maugham-regény, a másik orosz író munkája, de hiába erőltetem a sze­memet. nem tudom még a címoldal1 vaskosabb szövegét sem kibe­tűzni. — Pedig ez ünnepi világí­tás — mondja a vizavím. — Legtöbbször nem ég a lámpa, vaksötétben utazunk. Nem töltik fel a gáztartályokat a Nyugatin, vagy pedig a vil- lanyvilágítású kocsik akku­mulátorainak felöltéséről fe­ledkeznek meg. Erre * megindul a panaszlavina. Vizavím napról-napra a fe­leségével együtt jár be pesti munkahelyére. A felesége egy kisipari szövetkezetben dolgo­zik, ő pedig üzemi dolgozó. — Most alaposan fűtik a vonatot — mondja és zsebken­dőjével törli meg} verejtékező homlokát —, de ha odakint hideg van, rendszerint megfe­ledkeznek a fűtésről. A szűk üléseken télikábátban szoron­gunk. Magnetofonra kellene ilyenkor fölvenni az útközben elhangzó kiíakadásokat. — Nemcsak a pálya száz- esztendős — véli az egyik uti- társ —, valószínűleg ezek a kocsik is megünnepelhetnék már á centenáriumukat. Ha zökken egy kicsit a koési, hát majd minden ablak leszalad. Tessék nézni, mindig hozok magammal madzagot, hogy felköthessem útközben az ab­lakot. — Nálam is van, nálam is! — mondják a többiek és sor­ra húzzák elő zsebükből, tás­kájukból a vastag spárgada­rabokat. Ezen is el lehet kicsit gon­dolkozni. Lehetne, ha nem kapna hangot a többi panasz. — Ezeket a kezdetlegessége­ket talán még meg lehetne szokni — mondja az egyik Landler-gyári —, de azt már sehogyse, hogy ' a múlt héten például a vonat késése miatt háromszor késtünk el munka­helyünkön. A legfurcsább az, hogy amikor a gyár telefonon a késés igazolását kéri a Nyu­gati pályaudvartól, ott azt mondják, hogy vonatunk pa­rányi pontossággal érkezett be. | A késés oka legtöbbször az. hogy a Nyugati pályaudvar vágányai foglaltak, nem fo­gadhatja a váci vonatot. A Rákosrendező után nyílt pá­lyán gyakran háromszor is megáll a szerelvény, amíg beengedik a Nyugatira. — Az is többször megtör­tént a télen, Hogy útközben elszakadt a vonat. Ezért áll­tunk. A lazán összekapcsolt kocsik acélkapcsa tört el egy- egy erősebb ránduláskor. Hihetetlenül hosszú a me­netidő. Szob 63 kilométerre fekszik Budapesttől, Vác pe­dig 34 kilométerre. Egy-egy szerelvény Pest és Szob kö­zött az utat 130—140 perc alatt vánszorogja végig, ami 27 kilométeres sebesség órán­ként. Vácra a 34 kilométeres út kereken ötnegyedóráig tart. Ebből sem jön ki több 28 óra­kilométernél. Hát bizony, en­nek a „sebesség”-nek kicsit avas az aromája ma, a ra­kéták korszakában. Dehát lehetne-e segíteni és hogyan? Ez itt a kérdések kérdése. — Mi Nagymaroson lakunk — mondja a vizavim —, on­nan járunk be. Az utazgatás­sal — lakás, vasút, munkahely és vissza — közel hat óra te­lik el minden nap. Jó, ha na­ponta másfél óra szabad időnk marad otthon. Idejekorán le kell feküdni, hogy hajnalban indulhassunk. Se mozi, se színház, még televízióra sem telik az időből. Ráadásul holt- fáradtan érünk be nap mint nap munkahelyünkre, a ké­nyelmetlen utazás miatt. Budapest és Vác között ki­lenc helyen áll meg a vonat, Vác és Szob között hét he­lyen. Ez Pesttel, Váccal és Szobbal együtt 19 megálló. Egy-egy megállás . legalább három percet emészt föl a menetidőből, a tizenkilenc te­hát közel egy teljes órát. — Sokat enyhítene a hely­zeten, ha a megfelelő időben egy-egy olyan szerelvényt in­dítanának, amely Pest és Vác között nem áll meg. Rögtön utána indulhatna egy minde­nütt megálló szerelvény — mondják a fülketársak egyér­telműen. Mintha igazuk lenne, mert nyilvánvalónak látszik, hogy így legalább a távolabbról in­dulók számára valamivel megrövidülne a túl hosszú menetidő. Ügy hírlik, hogy az illeté­kes szakemberek most dol­goznak az új menetrenden. Jó lenne, ha döntés előtt szemé­lyesen próbálnák ki ezt a vá­ci vonalat és meghallgatnák az utasok panaszait, javasla­tait. Hátha találnának valami megoldást. Magyar László Szirmay-operett a Pest megyei Petőfi Színpad műsorán Két újonnan műsorra tűzött darabbal járják a Pest megyei Petőfi Színpad együttesei a megye falvait. Mindkettő ‘ na­gyon jó a maga nemében. Végh József, Illési Slefi és Sárosi Mici a darab egyik je­lenetében Rákos Kati, Galambos Gabi és Hídvégi Lajos a királyi palota előtt, Örzse, a mezesbábos és a csizmadia szerepében Egyik, a Kapitány, rendkívül komoly mondanivalójú szín­mű Steinmetz kapitány életé­ről (a darabról a vecsési ün­nepi bemutató kapcsán beszá­moltunk), a másik, Szirmay Albert Mézeskalács című ope­rettje. Míg a Kapitány a ko­molyabb érdeklődésű közön­ségnek nyújt maradandó szín­házi emléket, addig a Mézes­kalács a könnyű műfaj ked­velőinek szerez kellemes szó­rakozást. A darab tanulságos és szó­rakoztató népmese jellege és kitűnő zenéje leköti a néző figyelmét, s a szereplők jó játéka, az előadás szellemes fordulatai sokszor fakasztanak mosolyt, sőt hangos derültsé­get. A szolgáltatások bővítésére törekszenek a falvakban a földművesszövetkezetek Garanciális javítórészlegek létesülnek a megyében A földművesszövetkezeti há­lózat a falusi lakosság áruel­látásán és felvásárláson kívül ipari tevékenységet is folytat. A most sorra kerülő SZÖ- VOSZ V., kongresszus irány­elvei e hézagpótló, főként szolgáltató tevékenység to­vábbi bővítését is feladattá teszi. ,. Felkértük B. Szabó Bélát, a Pest megyei MÉSZÖV cso­portvezetőjét. tájékoztassa la­punk olvasóit a falusi üze­mek és szolgáltató részlegek helyzetéről és fejlődéséről. — A földművesszövetkezeti üzemek tevékenysége a IV. kongresszus óta főleg terme­lési volumenben és az elő­állított termékek választéká­ban változott meg. Jeilemző erre a következő adat: bár az üzemek száma (szikvíz, szeszfőzde. daráló, élelmi- szeripari és egyéb) együtte­sen jóformán nem mutat lé­nyeges emelkedést az 1957-i állapotokhoz képest, a termelési érték mégis megduplázódott, 1961-ben már megközelítette az 54 millió forintot. Egyes ágazatokban az üzemek száma — szeszfőzde, daráló — a változó körülményeknek megfelelően csökkent, azonban a szolgáltatási célokat kép­viselő részlegek szaporodtok: az 1957. évi 38 helyett, 1961 végén 58 volt a szolgáltató egységek száma és a savanyí­tó, valamint tartósító egysé- I gék száma is kettővel gya- i rapodott. . — Az ipari termékek előál- | lításót a lakosság szükséglete j és a mezőgazdasági eszközök | fejlődése szabta meg. Ennek megfelelően az arra alkalmas I szövetkezeteinknél bevezettük a betontermékek gyártását. (Kútgyűrük. etetővályűk. át-, ereszek). A családiház-építke- zések segítésére cementlap- és mozaiküzemet létesítettünk, hogy a lakosság közvetlenül beszerezhesse ezeket az áru­kat. Zsámbokon és Taksony­ban működik ilyen jellegű üzemünk. Az építkezések ellátását segíti a Pilisvörösvá- ri Földniüvesszövetkezet mészégető üzeme is. Kihasználatlan homok-, ka­vics- és murvabányókat nyi­tottunk meg az elmúlt négy esztendő folyamán. A hiány­zó mezőgazdasági eszközök pótlására fémfeldolgozó üze­met működtetünk Kőbányán. Ugyancsak Kőbányán hoztuk létre a műanyagüzemet, amely mézestubusokat, mézesüveg- fedőket és más közhaszná­latú cikkeket készít. Négy gombatermelő pincét (hármat Tahiban és egyet Gödöllőn) létesítettünk, összesen 1600 négyzetméter területen. 'XXXXXXVV>>XV'^XXX\>XXXXXXX>XVxXVvX>XXN>XXXXX' 4 4 4 két és a könyvtáros a sajtói jövendő nyilvánosságától lám- f palázasan szerénykedik és ff szabadkozik. Mindez felemelő, inondhatnám úgy is: idilli —'f de valóban nemcsak ennyiből f, áll a könyvtárosság! Sok-sok f, napi, hétköznapi munkából, a ff még ötvennnyolc előtt, „fele-^ dékeny” olvasók által elvitt ’f könyvek visszaszerzéséből. Nehezíti munkáját a kicsi he- ff lyiség is. Aztán: a szakiroda-^ lomhoz csak hosszú szünet j után került hozzáértő doku- \ mentátor. Persze, Szilágyiné lanka- ft datlanul dolgozik — és' mint^ Csirke Sándor, az árammérő í szakszervezeti kultúrfelelőse mondta: ..Az emberek szere-^ tik.” Ha hazamegy a gyárból. J így búcsúzik a portás. így f, búcsúznak Stuart Gyula szó- J cialista brigádjának tagjai, és^ a többiek, mérnökök, irodis- ^ ták. munkások: — Viszontlátásra, Margit- ka. í Hivatás — magánélet? OtW hon takarít, főz, varr, fiától,'f a tizenegyéves Banditól ki- ff kérdezi a leckét, s ha Imin- ff denn el végez — olvas. A hivatás — kifejező, szép 2 szó. Szilágyi Endrénének aff könyvtárosság a hivatása. f, Murányi József £ — A mezőgazdasági terme­lés fokozásának elősegítésére a melegágyi tér növelése érdekében Cinkotán mű­anyag hajtatóházakat ál­lítunk elő. supervinil-f óliából. Ez lehe­tővé teszi a korai zöldségfélék nagyobb arányú termelését* ami a tsz-kertészetek jövedel­mét jelentősen megemeli. A műanyag hajtatóház készíté­se sokkal gazdaságosabb a ha­gyományos iiyegházénál. amelynek négyzetmétere 56 forint, a műanyagból ké­szülté pedig mindössze 12 fo­rint. — A közvetlen szolgáltatás- 1 ban egyelőre az edényköl­csönzők dominálnak. Lako­dalmakra, disznótorokra és egyéb társas összejövetelek­hez szükséges edényeket köl­csönöz a földművesszövetke­zet Nagylcátán. Szentmárton- Icátán, Dömsödön és Tápió- bicskén. Mosoda működik Zsámbékon és Pécelen, épü­lőben van Abonyban és nyi­tás előtt Kákán. Töltőtoll- javító működik Nagykátán és Dömsödön, a Taksonyi Földművesszövetkezet pedig villanyszerelő részleget tart fenn. — Feladatul tűztük ki, hogy az igények felmérése után a közvetlen szolgálta- tásokat bővíteni fogjuk a jövőben és a meglevőket to­vább fejlesztjük. Háztartási \ gép- é.s edénykölcsönzőket, a \ bolti árusításhoz kapcsolódó : javító szolgáltatásokat (üve- : gezés, képkeretezés, . töltő- : toll javítás, golyóstoll töltés, í harisnya szemfelszedés, gumi- ; zás stb.) tervezünk létrehoz- j ni. és garanciális javításo- i kát végző részlegeket is szer- ; vezünk — fejezte be tájékoz- : tatóját B. Szabó Béla csoport- ; vezető. — Miért nem kezelteted a fogadat? — Még mit nem, két év múlva kész fogorvos a fiam ...! (Komódi rajza) »wwvwwwwwww —, a többi már lényege­sen egyszerűbb. Tudja, szeretem a könyveket. Szépség árad belőlük. Fogé­konnyá teszik a lelket. Csak ezt kell elmondanom, és ha az emberek hisznek, mint ahogy hisznek nekem, vagy ha csak annyit mondok — (persze tudva, hogy kinek, mi kell): találtam egy magának való, jó könyvet — csatát nyertem. Igaz, nem véglege­sen. mert a „nehezebb” szép- irodalom sokszor még kemény dió. — És a műszaki könyvtár látogatói? — Óh, nem ismeri eléggé a gyárunkat! A fél földgömb­re exportálunk. A gyár nem sajnálja a pénzt — de még a valutát sem —, hogy az itte­niek minden szakkönyvet megkapjanak. Nem is beszé­lek most — pedig de fontos ez! — a hazai és külföldi szakfolyóiratok garmadájáról. Némelyikből már tíz éve itt van minden példány. Ahol megvan az igény, igazán nem nehéz ott a munkásokat „meg­főzni”, hogy fontos a szakiro­dalom. Mindez nagyon szépen és felemelően hangzik, így, eb­ben a szituációban, amikor az újságíró nem kérdez, hanem maga sorolja az eredménye­V\N\V\\\\V\\\V\\.VV\\\\VVV\\X\V\\\VVV\\VVVVV\VVVl.\XVV\\\VV\\V\\\\\X\\\\W\NVVVV\VV\\\V\\\' Hivatása: könyvtáros A hivatás — kifejező, szép szó. Annyit jelent, hogy vala­ki azonosul a foglalkozásával. Magánéletében gyakran kikap­csolódik ugyan, de élete nagy kérdései között a foglalkozása is szerepel. Munkáját hogyan végezhetné jobban, erre is gon­dol este — és nem az foglalkoztatja nappal: mikor ér véget a műszak. S aki ilyen ember, akinek nem állást, de hivatást je­lent a munkája — az a magánéletében is biztosabban megállja a helyét. A szőke, kedves asszony, Szilágyi Endréné is ilyen. valóságot teremtett. A megye szakszervezeti könyvtárainak versenyében ezért is érdemel­te ki legutóbb az első helye­zést. — És mi másért még? — Országos számadat: a fi­zikai dolgozók 2,7 százaléka jár az üzemi műszaki könyv­tárakba. Szilágyinénál ez a százalék felszaladt harminc- háromra. S ha jól tudom: a két, összesen hétezer kötetes könyvtárnak több mint ezer­egyszáz állandó olvasója van. Amikor elmondom, hogy milyen szép dolgokat hallot­tam rólS, Szilágyiné szabad­kozik : — Ha nem segít a KISZ, ha nem segít a könyvtárta­nács, talán ma sem lenne rend. S ha rend van — mondja / l Szilágyiné sokat tanult, ff hosszú utat tett meg, amíg a ', személyi lapjára, a foglalko- zás rovatba beírták, hogy ő \ a szakszervezeti könyvtáros. !|; 1958 májusa volt akkor — és ff Szilágyiné boldog, nagyon bol- f dog lett volna, ha á gödöllői 'f Ganz Árammérőgyár szépiro- 'f dalmi könyvtára — könyvtár és nem rendezetlen, össze- vissza dobált könyvhalmaz, í Keserves hetek voltak .., És most Csőke Anna, a Szakszervezetek Pest megyei ff Tanácsa könyvtárának veze­tője azt mondja Szilágyinéról: ^ — Másképp fest a József ff Attila olvasómozgalom és a £ szocialista brigádok kulturális ^„előirányzata” papíron, mint ff a valóságban. Szilágyiné egyik ff, értéke, eredménye, hogy a papírra vetett elképzelésekből Ha valakit manapság — Stephenson első vonatának első útja után 137 évvel — arra késztet a végzete, hogy felüljön a Budapest és Szob között közlekedő vonatok valamelyikére,, saját tapasz­talatai alapján, élménysze- íüen állapíthatja meg. hogy nincs új a nap alatt. Igaz, hogy ez a vasútvonal nem egészen olyan öreg. mint a stockton—darlingtond, hi­szen a budapest—váci szaka­szát csak 1846. július 15-én, tehát 116 évvel ezelőtt nyi­tották meg. de különösebb változást, nem észelelhet raj­ta az utas. Az első vonat­jelige ma is érvényes ezen a vonalon. A vonat most is a munkásutasok gúnyolódásai közepette döcögi végig pá­lyáját, menetideje viszont .116 év alatt egy egész perc­cel megnyúlt. A töméntelen panasz kész­tetett arra, hogy egyszer magam is vállaljam a ki-, rándulás „periculum priva- tum“-ját, mégpedig vasutas nyelven szólva: retur. Válogathattam a vonatok között, mert a Nyugati-pá­lyaudvarról a szerelvények elég sűrűn indulnak erre az ősi útra. Választásom a dél­után 5 óra 21 perckor in­dulóra esett. Ezen utaznak haza azoknak a munkahe­lyeknek a dolgozói, ahol dél­után fél ötkor, vagy öt óra­kor ér véget a munkaidő. A vonat már fél órával az indulási idő előtt zsúfolásig 'martelt. Akik később érkez­tek. csak akkor jutottak ijlő- • helyhez, ha különöst szeren­cséjük Volt. Véletlen uti- társam. aki a Pest megyei .Népi Ellenőrzési Bizottság­nál tölt be fontosabb mun­kakört. és Felsőgödről jár be naponta munkahelyére, tájékoztatott a helyzetről. — Nem ez a legrumlisabb vonat — mondta, mert ez »gyorsított” szerelvény. Felsőgödig sehol sem áll meg, onnan kezdve azonban min­denütt, egészen Szobig. így menetideje is kurtább vala­mivel. Az odaúton nem is ta­pasztaltam különösebb elke­seredést. dehát ezen a vona- ■ ton az utasok — hazautaz­nak, ami föltétlenül derű­sebb valami, mint. az ide- út. A visszaút már sokkal iz- : galmasabb volt. A hajnali vonatok közül a váci állo­máson is szabadon választ- f , hattam. öt és nyolc óra kö- 'f • zött nem kevesebb, mint hét 'f szerelvény indul. Arra to- ft , lakodtam föl, amely negyed ff hat után néhány perccel fu- f tott be Szob felől és a váci { . utastömeg fölprésslődése után $ . öt óra 18 perckor indult to- ' vább, Budapest felé. Már 'f Vácra is elég népesen érke- j . zett, de itt pillanatok alatt megtelt, f f, Nagyobb kavarodást mégsem ; észleltem, aminek a magva- ; rázatát menetközben tudtam ; mag. / — Úgyszólván valameny- í nyien törzsvendégek va- f gyünk — mondta jobboldali ! szomszédom, egy Landler- í gyári dolgozó. — Évek óta; utazgatunk ezen a vonaton. ; Állandó társaságok alakultak j ki rajta, szinte mindenkinek ; törzshelye van. Kártvazgat- j nánk, olvasgatnánk, de in-; kább bóbiskolunk. r J , Gyönge gázlámpa birkózik ! fölöttünk reménytelenül a sö- ; 1 tétséggel. A zsúfolt kocsiban \ legtöbb utitárs félrebillent j fejjel alszik. — Csak szeretnénk kártyáz- í , ni — mondja baloldali utitár-í sa, szintén a Landler-gyár! dolgozója —•, de ebben a sö-1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom