Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

fi» megyei ’^iCíAnv 1962. FEBRUAR 4, VASÄRNAP MEGYEI TÜKÖR Délután a könyvtárban Vendégmarasztaló I a sár. Bo­- káig süp­ped az ember a kövezetlen falusi utakon. Különöskép­pen, ha Gombára téved, eb­be a dombok közé ékelt kis faluba. — Ma aligha lesz forga­lom — jegyzem meg a sá­ros utakat fürkészve’ a köz­ségi könyvtár ablakából. — Gondolja? — így Ara­ié Ferenoné, a hatszázhar­minc családot számláló kis­község tanító-könyvtárosa. — Biztos vagyok benne — erősítem meg az imént mon­dottakat. — Meglátjuk — mondja csendesen és beletemétkezik a kartotékokba. Mert a leg­utóbbi kölcsönzési napon olyan „roham” indult a „könyvtár ellen”, hogy az adminisztrálással bizony ala­posan elmaradt. Kétszáz- nyolcvannégy könyvet köl­csönzött egyetlen napon! — Mindig ilyen nagy a forgalom? — érdeklődöm. Eltűnődik, csak azután válaszol. — A tavalyi eredménnyel nem dicsekedhetünk. Az esz­tendő végéig mindössze há­romszázötvenöt olvasót tar­tottunk számon. — S az idén? Felderül az arca. — Azt hiszem, megtaláltuk a módját. Ha jól tudom, nem sok községi könyvtár dicsekedhet azzal, hogy be­vezette a szabadpolcos köl­csönzést. Ez lett számunkra a nagy lendítő erő. Persze, ez csak a dolog egyik ol­dala. A másik: amióta ta­nácsi kezelésbe került a könyvtárunk, valahogy min­den más. Hogy mi ez a minden? Vég­re megfelelő helyiséghez ju­tott a könyvtár. A régiben aligha valósíthatták volna meg a szabadpolcos kölcsön­zési rendszert. Azután: a köz­ségi tanács az elmúlt eszten­dőben nyolcezer forintot for­dított a községfejlesztési alap­ból a könyvtár korszerűsíté­sére, új könyvek vásárlásá­ra. — Uj kapcsolatok alakul­tak ki a faluban az elmúlt hónapokban — folytatja to­vább Arató Ferencné az is­mét abbahagyott gondolat­sort. — Ezt bizonyítja pél­dául az. hogy a helyi Uj Élet Termelőszövetkezet fel­ajánlotta a községi könyvtár­nak széztizenhat darab köny- ; vét, mondván: jobb, ha egy j helyen mindent megtalálnak > az olvasni, művelődni vá- ! gyó emberek. Ezzel is bő-! vült hát könyvtárunk. De! bővült azzal az ezerötszáz í forint értékű könyvvel is, ! amit a földmű vessző vetke- : zettől kaptunk jó munkánk elismeréseként. Kopognak az aJ'tórl> megér-:------------ kezik az első Iá- < t ogató, a hatvanöt éves Er- j délyi bácsi. — Figyelje csak! — súgja j csendesen a könyvtáros. Nézem az öreget. Leteszi i a. visszahozott könyveket az í asztalra. Várom, mikor kér! majd valami neki való új í kötetet... de nem. Komóto- í san odasétál a polcokhoz, s ; maga kezdi a válogatást. Be- \ leolvas ebbe is, abba is, el- j szöszmötöl jó ideig, míg meg- j találja a nekivalót. Ám nem j lehet sokáig figyelemmel ki- \ sémi kereső-munkáját, mert i szinte állandóan nyílik az! ajtó, egymásnak adják a ki- i lincset az érdeklődők. Varga i Józseíné tsz-tag, Nagy lm-: véné, Jurica Károlyné, Ta- i kacs Józsefné ... — Már ők is mozgolódnak : — magyarázza csendesen: Aratóné, Takács József felé intve a fejével. — A telepiek, az üzemi munkások. Ök ta­valy még csak ritka vendégek voltak itt, akár a szarkahá­ziak. (A falu módosabb gaz­dái által lakott részt nevezik így.) Ma már nemcsak a gye­rekeiket küldik, jönnek ők maguk is. A forgalom egyre nő, kevés idő jut a további beszélgetés­re. Nézem hát a kartotéko­kat, a kimutatást. Jelenleg ezerszázötven könyvet tarta­nak számon. Tavaly nyolc­ezerszáz könyvet kölcsönzött Bárányi Ferenc: A töprengés szonettjei Meditáció Kinek egyetlen út, hogy magát vízbeölje: szabad annak vajon akadályozni tettét? Mért erény eltökélt szándékkal menni ölre? S mért bűn a kiutat-adó embertelenség? Meddig nemes a tett, s met tőt fogva kegyetlen? A biztos bűn mikor bűnös bizonytalanság? Gyakorta vétkezünk bizsergő jóhiszemben? A jőtettek között mennyi a síma gazság? Ész ösztöne szül itt biztos felismerést, mely tétlenségre int, vagy éppen tettre készt, mit ember meg nem ért, de birtokába juthat. Jóság és gyávaság között hol a határ? Te dönts, ha nyögve is, te dönts, javára válj pontos ítéletet követelő korunknak. LÉGY HU BESZEDÉSEN Hűségedről ne csak Lenin-képes szobák falai közt szavalj, hogy társad hallja, lássa, ott még a kályha is helyeslő jóbarát: szavadra zsong igent meleg duruzsolása. De ahol arra int keserű, vagy gálád, vagy erteilen beszéd, hogy hallgatásba fedd el: hűséged rejteni ott cinkos-némaság — szavakkal ott mutasd, magasra ott emeld fel! Mert a vitéz — ha hős — veszélyeket keres, de babért nem saját táborában szerez, ne otthon légy erős, hanem — ha kell — akárhol. Ki kérd — ki ellenez — ki támad élesen. Felelj — cáfolj — kiálts. Légy hű beszédesen. S ki szembenállt elébb? Megfut — vagy odapári Képes filmvilág \ Ax alma nem esik messze a fájától. A közelmúltban el- fhtanyt neves amerikai színész, 2'Errol Flynn fia. Scan Flynn, Sapja nyomdokain halad. Első. 2 filmjében, a Blood kapitány- 2 ban, hasonló szerepkört tölt 4 be, mint annak idején apja. Oc íz perc Szünet szólt Erdős az ajtó mellől oda, siránkozva: — Vajon lesz most felelés? Dorner felkapta a fejét: — Tényleg, milyen óra lesz? — Történelem. — Ajaj, végem, bele sem néztem... — Dobjunk be valamit... akkor Pali bácsi majd elme­séli az órát, s megússzuk. — Azt kellene. De mit? — Hogy... hogy az érettsé­gi után... valami ilyesmit kellene. — Az élet iskolájába léptek fiúk — mondta Pali bácsit utánozva Dorner, s rajta. — Az már lejárt lemez. — Tényleg. Múltkor is azt kérdeztük... összenéztek, mivel is lehet­ne elbliccelni a felelést tör­a falu. Az idén már több, i mint ezret! Három hét alatt! i — Segítség kellene! Egye­dül nehezen győzi! — állapí­tom meg, a könyvtáros mun­káját figyelve. — Igaz... — bólint Arató­né —, de azért az is akad. Kettő is van: Ordasi Mari és Liaszik Margit. Csak ma kés­nek egy kicsit... Afféle ön­kéntes könyvtárosok. Nagyon ügyesek mind a ketten. Hárman együtt... val,óban már----------------------- könnyebb l ehet. Annál is inkább, mert a bevételezésen és a kiadáson kívül akad itt még bőven ten­nivaló. Nemcsak a?, hogy sza­badpolc ide, szabadpolc oda, azért még ma is sokan kér­nek tanácsot: mit olvassanak, de ... Amióta meghirdették, hogy minden család ajándé­kozzon egy könyvet a könyv­tárnak, gyakran érkeznek ilyen szándékkal is az embe­rek. Például az állatorvos, dr. Semsei Iván, Pete János vas­úti munkás, Tóth László üze­mi munkás és mások. Vagy: a József Attila olva­sómozgalom célkitűzéseinek valóraváltása is nagy felada­tot jelent. — Eddig tizennyolcán je­lentkeztek a községi KISZ- szervezetből, hogy szeretnék megszerezni az olvasómozga­lom jelvényét. Ugyanakkor negyvenkét felnőtt! S a na­pokban várom a termelőszö­vetkezeti fiatalok jelentkezé­sét — magyarázza Aratóné. — A jelek szerint, legalább i százan vesznek részt majd eb-1 ben a nagyon hasznos moz- í galomban. — S hogyan segíti őket a i könyvtár? — A KISZ-fiatalok József: Attila életét, mint kötelező j olvasmányt, együtt olvassák.; A könyvtár ugyanilyen közös; felolvasásokat szervez a fel-; nőttek között szombat-vasár- i naponként. És közösen tanul- \ juk a verseket is. Hat , órakor zárni kellett vol-! na a könyvtárban hivatalo­san. De még hét órakor is vagy hárman „böngésznek” a polcokon. A napi forgalom: kétszázötvennégy könyv. Aratóné búcsúzik: — S mi lett volna, ha fa­gyosak az utak, s nem ér bo­káig a sár! Ilyen egy délután a gombai könyvtárban. P. P. .\\V\\\V\\\\\VkVÄ\\^^^ ff f rrégre csöngettek. Kalkó fel- /f V sóhajtott; még öt perc, s ff akkor ő is sorra kerül. így fypont előtte befejeződött. Bár- ff di becsukta a noteszt, rájuk ff nézett, s azt mondta: ff — Jövő órán folytatjuk, ff Tehát ő lesz az első. Ha ... % Ez a ha mindig ott bjukál az £ emberben, vigasztalva magát, ff nem biztos, hogy sorra ke- ff rül. Kitódultak a folyosóra, ?csak hárman maradtak benn, ff a két hetes, meg Barbóczi, aki ff most másolta le a házi fel­adatot, ahelyett, hogy reggel $ korábban jött volna be. Ha ff betéved az ügyeletes tanár, ff már kész is a lebukás, ff Szétszóródtak a folyosókon, ff kis csoportokra szakadozva, ff de együttmaradva. Nem keve­rednek a többivel. Akik az £ utolsó évet húzzák le itt, ff nemsokára érettségiznek, azok ff már nem komáznak az alsóbb ff osztályosokkal. Megvan ama- ft, guk gondja, háttá, hogy Dor- inerék a félreesőbe húzódnak | be, a szokott cigire, amit sti- | kában szívnak el, legyezget- ff ve, szétzavarva a füstöt, ne- ff hogy baj legyen belőle, f ö is utánuk ment. ff — Adjatok egy kis tüzet — ff mondta, rágyújtott ő is, a ff füst a szemébe libbent, nem ff győzte törölni a könnyeket, ^ hiába, pár hónapja cigizik ff csak, otthon még be sem mer- ff te vallani. ff Dorner vitte a hangot, nagy ^hévvel magyarázta: ff — Engem nem érdekel, mi- ^ lyen lesz, az én helyem meg- ff van, oda közepessel is fel- vesznek. Dehát aki egyetemre f> megy, az csak strapái ja ma- \ gát... ff Szalaira néztek, az utóbbi ff időben nem lehetett bírni ve- $ le, ma jd kiesett a pádból, f úgy jelentkezett, mindenáron ^ Munkamegosztás ff — zárszámadáskor ff ff A Duna menti nagyközség ff művelődési háza zsúfolt volt ff emberekkel... Ünneplő ruhás ff szövetkezeti parasztok izgatot- ff tan várták a zárszámadást, ff A beszédek, s más egyéb hi- ff vataJos dolgok után végre el- ff érkezett a pénzosztás ideje is. g A tagok egymás után járultak ff a körülült nagy asztalhoz, ff Hamarosan rákerült a sor ff az öreg Kovács Mátéra, a szö- ff vetkezet kertészére is.., A ff hatvan felé tartó nagy szál fér- ff fi komótos nyugalommal ment f az asztál elé. y ff A jelenlevő megyei küldött ff pár kedves szó Ikiséretében át- ff nyújtott neki egy dicsérő ok- ff levelet. y ff A könyvelő ezalatt felolvas­ztó az öreget megillető pénz- Z összeget. Máté bátyánk már Z boldogan nyúlt is érte, amikor Z váratlanul ott termett kedves f élete párja, s ő is a pénzt akar_ ffta. ff A könyvelő nagy zavarban ff volt, s hirtelen nem tudta, mit | tegyen. Z — Adja már tagtárs! — ri- Z vallt rá ekkor erélyesen Kp- Z vács né. Z — Node Borosa néni — he- Z begte a könyvelő, Máté bácsi- ff ra mutatva. y Z A né ne könnye d termesze, ff tességgel szintén az urára mu- | tatott: % — ö őrzi az oklevelet, én ff pedig a keresetet! y Balogh Béni Fekete Lajos: A battai erőműnél Itt áll előttem a hóbelepte kezdeti Mű. Már fagyos a föld és betonná dermedett jelekbe rejtőzködik, amíg testet ölt a kész Alkotás. Ma még ritkán mordul egy erő­gép döreje a téli tájon át, de az ember fagytól reszkető kezeiben már sejteti magát a Mű, amely majd villanyerőt, sokezer Voltot ád; hőt, amely nem roskad hamuba, s bár vad szél csattogtatja a fo s jégtáblák közt zajlik a Duna, én látom már, hogy a kifeszült acélhuzalok hideg testében szikrázó erők rohamoznak villanva, ahogy túlszárnyalják a vágtató Időt. ténelemből, de nem jutott ] eszükbe semmi okos. Kálkó, nem tudni hogyan, I de azt bökte ki, amit már ré- I gén forgatott a fejében: — Apa azt mondta, hogy \ most már könnyebben beju- i tok az egyetemre. Nem az a döntő, hogy ő mérnök, a bizi a fontos. — A bizi. De azért kisko- mám, most még beszedhetsz egy tököt Pali bácsinál! — Készültem. — Én készültem tanár úr­én készültem — színészkedett Dorner, s most megint vigyo­rogtak, de Kalkó kárára. — Mi lesz még ma? — Történelem, algebra és torna. — Jó lenne, ha kivinne fo­cizni. — Vagy inkább másszak azokat a hülye köteleket? — Még most is fáj a vál­tam, a múltkor úgy lezúgtam a lóról... m csöngetés szakította fél- n be a traccspartit. Gyor­san bedobálták a csikkeket, lehúzták, egymást lökdösve mentek kifelé. Erdős fontos­kodva sipitozott: — Mozgás... mozgás... Becsörtettek az osztályba, s mindegyiknek az járt a fejé­ben, milyen jó is lenne, ha fociznának tornaórán. De addig még meg kell úszni a történelmet és az al­gebrát. Hosszúra nyúlt kezükkel- lábukkal úgy kuporogtak a padokban, mint akik már na­gyon szeretnének felnőttek lenni, hogy ne kelljen felel­niük történelemből és algeb­rából, de akik minél mesz- szebbre szeretnék kitolni az általuk felnőttségnek vélt érettségi vizsgát. Mészáros Ottó £ Senta Bsrger a Titkos út című ff új német film főszerepét játsz. * _ sza \ Marcello Mastreianni a Szép ; Hippolyt című új filmjének í egyik jelenetében t ^France Nnyen, Az ördög nem ^alszik című film női főszerep­lője felelni akart, s állítólag már háromféle helyről is beszerez­te a tavalyi érettségi tétele- két, már azokat magolja! F újták a füstöt, hallgattak egy pillanatig, majd Er­dős sipított bele cérnavékony hangján a csöndbe: — Bezúgtam. Bárdi nem ke­gyelmez. A többiek hallgattak, Bár­dinál nem nehéz bezúgni, szi­gorú, fél is tőle mindenki, aki nem készült, vagy csak bele­kukkantott a könyvbe. Dorner ráripakodott Erdős­re: — Jobb lenne, ha az ajtó­nál állnál. így bárki bejöhet... Erdős rögtön az ajtó mellé húzódott, hogy ha szükséges, sziszeghessen, mire eltűnnek a cigik, s kétségbeesett csap­kodásra a füst is eloszlik. Dorner, aki afféle koravén volt közöttük, új témába kez­dett: — Tegnap láttam egy olyan bitang nőt.... tudjátok, kivel? Hornyaival! Az a tróger jól felcsípte... Irigykedő sóhaj, ami nem­csak Hornyai jó nőjének szólt, hanem magának Hor­nyainak is, aki tavaly érett­ségizett, s aki egyből a vá­ros első csapatába került az iskolacsapatból. — Láttátok azt a dugót, amit vasárnap beakasztott? — Hülye! — förmedtek rá Kalkóra —, hát nem együtt voltunk kinn? — Tud az focizni! — De még mennyire! Ügy megetette azt az öreg kopaszt, hogy öröm volt nézni. Aztán berámolta. ! Az évtized legdrágább filmje! j— így reklámozzák nyugaton ja Kleopátra eímú filmet. Kleo- |pátrát Elisabeth Taylor ala­kítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom