Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
nst MECYEI stfgMm 1962. FEBRUÁR 4, VASÁRNAP Kifogástalan gépekkel lehet jól dolgozni Gyorsaság helyett lelkiismeretes munka — Újítási javaslatok Harc a tszLek bizalmáért Január első napjaiban hét javító brigád kezdte meg a munkát a Bugyi Gépállomáson. A tavalyi száraz ősz ugyancsak próbára tette a gépeket, és ennek tulajdonítható, Ihogy az évközi folyó javítások mellett a szokásosnál több gép — a géppark mintegy 80 százaléka — került a téli időszakban javításra. Sok tapasztalatot szereztek a gépállomás vezetői és traktorosai az elmúlt, rendkívüli száraz esztendőben. A legfőbb tanulság az volt: műszakilag kifogástalan gépekkel lehet csak jó eredményeket elérni és jó munkát végezni. Éppen ezért a téli gépjavítást teljesen e gondolat jegyében szervezték meg. A gépállomás vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága a gépjavítást megelőzően felkeresett minden traktorost és kikérték véleményüket. Sok hasznos javaslat hangzott el, de egy dologban szinte valamennyi traktoros egyetértett. Keljenek versenyre a javítólbrigádok, da a jutalmat ne az a brigád kapja, amelyik leghamarabb befejezi a gépjavítást — ez is lehet egy versenypont —, hanem az, amelyik a leglelkiismeretesebb munkát végzi. Nagyon érdekes javaslat hangzott el a verseny értékeléséről is. A gépjavítás időszakára kitűzött célprémiumot —- az élső három brigádnak 1200, 800 és 500 forint —, ne fizessék ki a gépeik átvételekor, hanem csak miután a gépekkel 500 normálholönyi munkát végezték. A rejtett; vagy a gondatlanságból eredő hibák az 500 normálhold munka közben előbukkannak. A közös megegyezés alapján, a célprémium felét a javítás befejezése után a másik felét pedig a „vizsga”-időszak után fizetik ki a nyertes brigádoknak. A gépállomás vezetőség biztosította a javítótorigódok számára a műszaki feltételeket a kifogástalan munkához. A javítás céljára új szerelőcsarnokot építettek. Az alkatrészutánpótlás biztosítása érdekében gondosan vették fel a hiba>- jegyzőköny veket. A munkaverseny egyik pontja azonban érdekelté teszi a szerelőket, minél több alkatrészt újítsanak fel. A verseny értékelése pontozás alapján történik, s minden 100 forint értékű alkatrészfelújításért két-kót pontot kap a szerelőbrigád. Az elmúlt évek gyakorlatához képest, újszerű a gépállomás vezetőinek az az elgondolása, amely szerint újítási feladatokat tűzött a szerelők elé. Az újításokat jutalmazzák. A vezetőségnek és a traktorosoknak például legnagyobb gondja az adagolóelemek (kopásának megszüntetése, illetve a kopás csökkentése. Különösen az elmúlt évben okozott ez nagy nehézséget. A nagy szárazság következtében ugyanis a por, piszok bejutott a kenőanyaggal a csapágyakba, és más érzékeny alkatrészekbe. Ha sikerül az adagolóelemek kopés- eátlását kidolgozni, sok ezer forint megtakarítást érhetnek el a gépállomáson. Az eddigi eredmények is bizonyítják, hogy érdemes volt, a dolgozók javaslatai alapján megszervezni a versenyt. Mun- kagépekből többet javítottak ki, mint amennyi az ütemtervben szerepel, és ez azt jelenti, hogy sikerült jónéhány üzemórát megtakarítani. A cséplőgépek javításánál Nagyszögi János brigádja halad az élen, míg a munkagépszerelők versenyében Gáíik Miklós brigádja. Az erőgép j av í t ásban Elekes István és ifj. Szabó József brigádja verseng az elsőségért. A javításnál elmaradás nincs, s ahogyan .ezt szak- nyelven mondják, „naponta hozzák az órákat a javítóbri- gádok”. A javítás menetét csupán az zavarja, hogy a Ze- tor traktorhoz hiányzik néhány alkatrész. Emiatt, ezek összeszerelése néhány napot késik. A gépállomásnak nemcsak saját gépeit kell kijavítani, hanem a termelőszövetkezetekét is. A gépállomás körzetében 32 traktoruk van a termelőszövetkezeteknek és 12 traktor kijavításával bízták meg a gépállomást, öt gépet munkába vettek, s a javítás folyamatosan történik. A gépállomáson külön brigádot szerveztek a tsz-ek gépeinek javítására. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy különös gondot fordítanak javításukra. A gépállomás vezetőségének az a szándéka, hogy megnyerje a termelőszövetkezeti vezetők bizalmát és gépeiket mindig náluk javítsák. A traktorokat például addig nem adják ki a gépállomásról, amíg be nem járatták azokat. Szorgos munka folyik e téli napokban a Bugyi Gépállomás szerelőcsarnokaiban. Amint az elmondottakból is kitűnik, lelkiismeretesen készülnek a tavaszra. (m. s.) Alsógödi számvetés ötvenkilenc végen jártam először az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ben. Nem tudom már pontosan, miről tárgyalt akkor a szövetkezet közgyűlése, tény, a vita őszinte hangulata annyira megragadott, hogy azóta is megkülönböztetett érdeklődéssel figyelem e gazdaság munkáját. Há erre visz utam, sohasem kerülöm el a szövetkezetei, jól ismerem már vezetőit és tagjait egyaránt. Tavaly is jónéhány- szor megfordultam közöttük, azt is többször megírtam, eredményesen zárják az évet: körülbelül negyven forintot osztanak majd egy-egy munkaegységre. Mindezt azért bocsátottam előre, hogy érzékeltessem: különösebb újságot nem vártam a szövetkezet csütörtökön megtartott zárszámadásától. Ám, a bátor vitaszellem, a szókimondás őszintesége most sokkal jobban megragadta a figyelmemet, mint bármikor. Már a beszámolónál érezhette a hallgatóság, hogy Török Sándor, az elnök, a szokásosnál is nagyobb gonddal állította össze és olvasta fel az elmúlt év számvetését. Az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet évek óta jól gazdálkodik. Tavaly is megvolt itt a negyven forint, az aszály ellenére nagyjából most is sikerült a tervezett munkaegységet kifizetni. A szövetkezet tagjai tavaly különösen megértették: eredményesen gazdálkodni csak szorgalmas munkával lehet. Bár eleinte az Alsógöd—Újtelep újonnan belépett gazdái közül néhányan még húzódoztak a munkától, mire beköszöntött az aratás, már ők is példamutatóan dolgoztak. Jó munkájukat bizonyítják a viszonylag jó termésátlagok. Gabonából például 630 mázsával termeltek többet, cukorrépából — rekordtermést ért el a termelőszövetkezet — a tervezettnél 2060 mázsával többet adtak át a cukorgyáraknak. Tavaly már a virágkertészet is sokkal eredményesebben dolgozott, 550 ezer forint helyett 702 ezer forinttal gyarapította a közös bevételt. Hosszasan lehetne sorolni, mit produkált a gazdaság állattenyészete. A tervezett 101 sertés helyett 158-at hizlaltak az államnak, hízómarhát is majdnem húsz darabbal többet adtak el. Mindenegyes birkáról 6.80 kilogramm gyapjút nyírtak le. Számokban kifejezve, állattenyésztési tervüket 136 százalékra teljesítették. összesen 5 246 000 forint bevételre számítottak, végülis 6 365 000 forintot könyvelhettek el. Tavaly kezdtek a borsó nagyüzemi termesztéséhez, 150 holdon. Kísérletképpen a földterület egy részén ikersoros kukorica közé vetették a borsót, de kiderült, hogy ezzel a megoldással nem jár jobban a termelőszövetkezet. Borsóból is kevesebb termett, a kukoricaátlag is csökkent. Szóvá tették ezt a tagok is. A vezetőség leszűrte a tanulságot és az idén az ésszerűbb megoldást választják. A beszámoló során pontról pontra elmondotta az elnök, hol vétett a vezetőség, mit csinált rosszul a tagság, s hogyan kell az idén megszüntetni a hibákat. Átlagosan egy-egy tag a természetbeni járandósággal, iÄI f*: ■ Tőzegkitermelő telepet létesít az inárcsi Március 21 Tsz Budapesthez harminc kilométerre, Ócsa határában nagy kiterjedésű tőzegterület van, amelynek jeltárása már évek óta folyik. Az Öcsával határos lnárcs termelő- szövetkezetének vezetői megállapították, hogy ez a tőzeg- terület a tsz földjére is átnyúlik. A szövetkezet tulajdonában mintegy 100—150 holdon — a felszíni homok alatt —■ nyolcvan-száz centi vastag tőzeg terül el. A termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy még ebben az évben megkezdi a tőzeg kitermelését. Az így nyert tőzeget trágyának használják fel. Az inárcsi Március 21 Tsz-ben 240 holdon homoki kertészkedést folytatnak, a szőlőterületre is jelentős fnennyiségű trágya szükséges. Eddig a Pilisi Sertéshizlaldától vásárolták a szükséges trágyát — évente mintegy 600—700 vagont. A tőzegkitermelő üzemág létesítésével nagyban köny- nyítenek gondjaikon. A kitermelt tőzeget sertéstrágyával keverik, vagyis komposztálják. Eddig minden vasúton érkezett trágya mázsájáért nyolc forintot fizettek. A tőzeg keverésével csökken a trágya beszerzésére fordított összeg. A keveréshez szükséges sertéstrágya egy részét felfejlődő sertéshizlaldájukból nyerik. Arról is szó van, hogy az új üzemág — a tözegkitermelö és keverőrészleg — a környező tsz-eket is ellátja majd kom poszt-trágyával. Talajjavítás háromezer holdon Pest megyében A tsz-ek ingyen kapják a talajjavító anyagokat Tavaly harminckét tsz-ben és két állami gazdaságban, mintegy kétezerhatszáz hold homokos, savanyú és szikes talaj javítását végezte el a Talajjavító Vállalat budapesti kirendeltsége Pest megyében. E nagyarányú munka során háromezer vagonnál több talajjavító anyagot szállítottak és szórtak szét a földeken. A megjavított földek termőképessége jelentősen megnövekedett, s erre az. évre újabb gazdaságoik jelentették be igényeiket homokos, illetve savanyú és szikes földjeik megjavítására. Erről a nagy jelentőségű munkáról, az eddigi tapasztalatokról s a vállalat idei terveiről beszélgettünk a napokban Gál Sándor kirendeltségvezetővel és Füleki László körzeti agronómussal. A savanyú talajok javítását — mint mondották — főként cukorgyári mésziszapnak és lápi mésznek a talajba juttatásával végzik. Ennek következtében a kötött talajok kémhatása és szerkezete megjavul, a talaj levegőssé, szel- lőzhetővé és könnyebben meg- munkálhatóvá válik. A me- szezéssel egyidőben minden esetben istállótrágyát is kell alkalmazni a talajjavításhoz. A legyengült termőképességű homoktalajokba lápföldet, lignitport, különböző műtrágyákat és istállótrágyát adagolnak. A homokjavítást megyénkben első ízben a nagykőrösi Petőfi Tsz-ben próbálták ki. Kiváló eredményeket értek el a szőlő- és gyümölcstermesztésnél, a rozsnál, a kukoricánál és a kertészeti terményeknél. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben például az elmúlt évben átlagosan tizenöt mázsás kukoricatermés volt holdanként a megjavított ötholdnyi fufóho- mokon, ahol előző években hiába próbálkoztak kukorica termesztésével. Az ez évi tervekkel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy idén Pest megyében háromezer holdon végeznek talajjavítást a tsz-ek földjein. Savanyú és szikes talajokat az aszódi, budai, gödöllői, szobi, szentendrei és váci; homokjavítást pedig főleg a dabasi, ceglédi és nagykőrösi járásokban javítanak. A Pest megyei talajjavítási munka értéke közel négymillió forint. Ebben az összegben nincs benne a talajjavító anyagok ára, sem a vasúti fuvar, ezeket ugyanis az állam ingyen bocsátja a tsz-ek rendelkezésére. A talajjavítási munka lebonyolításával kapcsolatban még elmondották, hogy a hontokos talajok javítása beruházási hitelből, a savanyúszikes földek javítása pedig középlejáratú hitelből történik. Külön bizottságok vizsgálják felül az egyes hitel- kérelmeket, megállapítva a hitelek törlesztésének időtartamát is. Amennyiben azonban a tsz nem óhajt hitelt igénybe venni, megvan a lehetősége annak is, hogy saját erőből végezze el a szükséges talajjavítási munkálatokat. Ebben az esetben a Talajjavító Vállalat szakvéleményezése alapján talajvizsgálatot kell végeztetni az Országos Mező- gazdasági Intézetben. Ez a vizsgálat ugyancsak díjtalan a tsz-ek részére. Talajjavítási munkálatokat természetesen e laboratóriumi vizsgálat nélkül megkezdeni nem lehet Ferenc* Lajos meg a prémiummal 17 ezer 166 forintot keresett. Szép számmal akadnak olyanok is, akik ennél jóval többet vittek haza. Ugyanakkor — ha csak néhányan is —, de még mindig vannak, akik kihúzzák magukat a közös munkából és veszélyeztetik a szövetkezet érdekeit. Ezekről a tagokról is bőven esett szó, nemcsak a beszámolóban, hanem a vitában is, maguk a tagok kérték, lépjen fel velük szemben erélyesebben a vezetőség. Ha a beszámolót az őszinteség jellemezte, még inkább elmondható ez az ellenőrző bizottság jelentéséről. Részletesen, szinte a legapróbb hibákat is felsorolta Sógor Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke. Nem kímélte a vezetőséget, de a fegyelemsértő tagokat is megemlítette. Legérdekesebb ezen a közgyűlésen mégis a vita volt. Kiss Péter, vagy Nagy Sándor tavalyelőtt is megmondta a magáét, ha valami nem tetszett neki, de hogyan? Akkor még legtöbben úgy beszéltek harmadik személyben, mint a szövetkezettől távolállók, most meg, s ez leginkább Czipó László hozzászólásában érződött, már valamennyien a többes szám első személyében: a mi vagyonúnkról, a mi kárunkról és a mi eredményeinkről beszéltek. „Miért tárolják a szabad ég alatt nyolc-tíz helyen a műtrágyát? — szegezte a kérdést az elnöknek Czipó László —, miért nincs az aratógéphez több kaszakés? Tud-e az ellenőrző bizottság a vezetés gondatlansága miatt eltűnt göngyölegekről?” S a vezetőség nyomban beismerte: igaza van a felszólalónak, s jegyzőkönyvbe is vette, hol milyen intézkedéseket kell tenni. Székely Mihályné szenvedélyes hangon kérdezte, miért kap prémiumot Sógor Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke. Az egyik fogatos pedig atra kért -választ, „milyen jogon” számoltatják el eredményességi munkaegység alapján a vezetőket. A válasz ebben az esetben is megnyugtatja a jelenlevőket — a vezetőség az alapszabály szerint járt el. Bátran és őszintén elmondta itt valamennyi felszólaló, mi nyomta eddig a lelkét, milyen pletykát hallott, s megkérdezte az elnököt, mi igaz a híresztelésekből. Sok olyan „problémára” fény derült, ami ugyan foglalkoztatta eddig a tagokat, de tulajdonképpen alap nélkül. Az idén még eredményesebben akar gazdálkodni az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet. Mint a közgyűlésen is kiderült, ehhez máris a legtöbb feltétel megvan. Súlyán Pál Zárszámadó közgyűlés. Nem újság az elnök bejelentése az eredményes gazdálkodásról, a negyven fo- ■ rlntos munkaegység- < ről, hiszen már napok óta tudják az öröm- | hírt. : A főkönyvelő fegyelmezett előadását álmosan hallgatják végig a tagok. Csak néha kapnak el egy- egy szót. A hozzászólások sem kavarnak vihart. Panni néni azt kifogásolja, hogy berekedtek a hangszórók és ő ilyenformán a két beszámolóból egy szót sem érteti. Olyan is akadt, aki két hold vállalt szőlőjére, több trágyát követelt. Egyéni panaszok, megjegyzések váltakoznak. Csupa olyan hozzászólás, ami nem is igényli a közgyűlés nyilvánosságát. Nyugodtan el lehetne mondani akár négy- szemközt, a brigádve- ze lőnék. Az „egyebeknél” az AZELLENZEK elnök bejelenti, hogy a szociális bizottságot ki kell egészíteni egy taggal. Arra kéri a közgyűlést, hogy jelöljön valakit a tagság, aki erre a tisztségre jól megfelel. A tagság összesúg. Egyik ezt, másik: azt javasolja. Tíz percnyi zümmögés után Ozs- gyányi Péter feltartja a jobb kezét. — Tessék! — mutat rá az elnök. ■— Verebes Józsefet ajánlom! Rendes ember, érti a dolgát. Mindent rá lehet bízni, mert becsületesen elvégzi. Azt javaslom, válasszuk meg őt. A terem jobb oldalán taps. Vannak, akik elismerően bólintanak. Akad olyan is, aki összefeni a két tenyerét, de mivel senki sem követi az erőtlen tapsot, ő is abbahagyja. — Jó lesz! Helyeslem! — kiáltja ültő- helyében Zila Sándor. Még két-három ilyen kurta megjegyzés. Az elnök már felemeli a kezét arra, hogy szavazásra szólítsa fel a tagságot, mikor a terem közepén egy nagy- kendős a,sszony emelkedik szólásra. — Éllenzem! Verebes József brigád vezető. Negyven ember van a keze alatt. Végezze ott el becsülettel a dolgát. De különben is miért kell ilyen tisztségre olyan embert jelölni, aki pontosan hat kilométerre van a gazdaság központjától. Felesége, három szép gyermeke van. Törődjön azokkal, ha már elvégezte a mindennapi munkáját. Még csak az kellene, hogy a napi munka után menjen be a tsz-irodára, csak azért, hogy részt Felhívás az oxigén, dissous és egyéb ipari gáz fogyasztókhoz! 1962. február 5-től szállítási megrendelések felvétele 7 órától 12 óráig, a rendeltetési hely szerinti csoportosításban, kizárólag a következő telefonszámokon! 137-064 I., IL, HL, IX., XL, XII., XXII. kerület, 340-369 nr„ XIII,, XIV., XV., XVI; kerület, 140-016 V„ VI., VII. VIII., X., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. kerület. Nagy-Budapest közig, határán kívül eső szállításnál: 339-545 1. sz. Autóközlekedési Vállalat Központosított Szállításszervezési Osztály vegyen a szociális bi-\ zottságban. Erre sem-: mi szükség nincsen, j A termen erőteljes': kacagás hullámzott \ végig. Az asszonyok] úgy nevettek, mintha\ csiklandozták volna\ őket. A férfiak haho-j táztak. Egyedül Vere-l bes József nézett mo-: górván a hozzászóló: menyecskére, aki kü-l lönben éppen mellet-: te ült és nyugodtan i állta az ember ke- ] meny, szúrós telelnie-j tét. Az elnök is mo-j solygott. Amikor a j zaj elcsendesedett, \ nyugodtan meg’szó- • lalt. : — Elhangzott az a: javaslat, hogy válasz-: szűk meg a szociális: bizottság tagjává Ve-: rebes Józsefet. Én': úgy látom, a tagság: szívesen venné ezt. j Egyetlen egy tag elle-j nezte ezt. Felteszem \ a kérdést, ki van eile- \ ne Verebes József \ megválasztásának —j a kedves feleségén \ kittül? ! Rossi Károly
