Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

1962. FEBRUÁR 24, SZOMBAT #>t sí HEGYEI KMtrSap A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) problémát okoz a tanácsi szervek kádermunkájában. A községi tanácsi vezetés ala­csony színvonala, az általá­nos műveltségbeli elmaradás kihat a tanácsok államhatal­mi és tömegszervezeti tevé­kenységének érvényesülésére is. A járásban az elmúlt idő­ben a tanácsi szervek tevé­kenységének középpontjában a termelőszövetkezetek ál­lami irányításából eredő fel­adatok álltak. E területen az elmúlt évben — a korábbi időkhöz képest — fejlődés mutatkozott. Amíg 1960-ban hat tsz volt mérleghiányos, há­rom és félmillió forint­tal, addig 1961-ben csak két tsz, nem egész két­millió forinttal. Ugyancsak fejlődésről vall, hogy a tsz-ek a 102 millió forint értékű felvásárlási ter­vet csaknem teljes egészé­ben fedezni tudták áruikkal. Hasonlóképpen jó eredmény­nek számít, hogy a harminc- millió forintos tsz-beruhá- zási programot 5 400 000 fo­rintos sajáterő hozzájárulás­sal, 42 000 000 forintra telje­sítették, A tanácsok községfejlesztési munkája főleg a kommuná­lis ellátottság javítására és az óvodai, iskolai befogadó­helyek bővítésére irányult az elmúlt három esztendőben. Az államhatalmi és tö­megszervezeti funkció érvé­nyesülése szempontjából vizs­gálva a járásban elért gazda­sági, kulturális eredménye­ket, a tanácsi munka módsze­reit, megállapította a bi­zottság, hogy a tanácsi fel­adatok zömét a végrehajtó bizottságok és a hivatali ap­parátus végezte el. E mun­kában nem érvényesült kel­lőképpen az államhatalmi testületek irányító szerepe. A munkastílusra is inkább az apparátus mozgósítása, mint­sem a tömegszervezeti tevé­kenység jellemző. Érvényes ez a megállapítás a termelő­szövetkezetek állami irányí­tására is, különösen a községi tanácsoknál. Bállá Balázs a tanácsok ülé­sei című fejezetben behatóan foglalkozott a járási tanács, valamint a községi tanácsok kérdéseivel, megállapította, hogy azokon leginkább a já­rás adottságainak megfelelő legfontosabb kérdéseik szere­peltek. Hibaként szólt a jelen­tés a járási tanács vezető, fel­adatokat meghatározó tevé­kenységéről, amely döntően a szákigazgatási szervekre irá- 'nyul. Ugyancsak fogyatékos­ság, hogy a járási tanács ke­vésbé látja el teendőkkel sa­ját végrehajtó bizottságát, va­lamint a községi testületi szerveket. Ugyancsak javítani való van a járási tanács ellen­őrző munkájában is. Jobb a helyzet a községi ta­nácsok törvényességi felügye­letének ellátása tekintetében. 1961-ben a járási tanács hét községi tanácshatározatot he­lyezett hatályon kívül, mert azok törvénysértők voltak. A jelentés a továbbiakban té­nyekkel is bizonyította, hogy a járási tanács irányításának a hivatali apparátus előtérbe helyező módszere, szemlélete a községi tanácsok munkájá­ban két irányban is gátlólag hat. Határozataikban a köz­ségi tanácsok is döntően a hi­vatali apparátusnak szabnak meg feladatokat. A tizenöt községi tanács közül mindössze négy szá­moltatta be végrehajtó bizottságát és két eset­ben került sor tanácsren­delet alkotására. Az ideiglenes bizottság vé­gezetül az állandó bizottsá­gok munkájával, valamint a tanácstagok választókerületi munkájával foglalkozott rész­letesen, majd előterjesztette határozati javaslatát a feltárt hibák kijavítására, az állam- hatalmi és tömegszervezeti munka elmélyítésére. Az előterjesztéshez számos hnácstag szólt hozzá, többen langoztatták, hogy a külön­ben tartalmas és tanulságos jelentést egy kissé negatívnak érzik. Felszólalt a vitában Horváth András, a megyei kapcsolat minden tekintetben elvtársi együttműködésen ala­pult és nagyban megkönnyí­tette a közérdekű munkát. Forgács József végezetül a PNEB előtt álló feladatokkal foglalkozott. Ezután a tanács­ülés meghallgatta Keleti Fe­renc vb-elnök előterjesztését, a megyei tanács és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának 1962. I. félévi munkatervéről, amelyet kisebb módosítások­kal jóváhagyott. Befejezésül a tanácsülés egyéb ügyeket tár­gyalt. E napirendi pont kere­tében kaptak választ a tanács­tagok az ülés kezdetén elmon­dott közérdekű bejelentéseik­re. A tanácsülés a kora dél­utáni órákban ért véget. Ceglédről levél érkezett, Feladói a téglagyáriak. Az üzem gazdasági és politikai vezetői a munkásokkal egyet­értésben megvizsgálták, hogy a Ceglédi Téglagyár hogyan segítheti az ötéves terv si­keres teljesítéséért vívott mindennapi küzdelmet. A megbeszélések során jutot­tak arra az elhatározásra, hogy versenyfelhívást intéz­nek a Pest megyei Építő­anyagipari Vállalathoz tar­tozó valamennyi üzemhez. A felhívás pontokba sze­di az elkövetkező hóna­pok tennivalóit. A szovjet hadsereg megala­kulásának 44. évfordulója al­kalmából péntek délelőtt ko­szorúzás! ünnepség volt a gel­lérthegyi szovjet hősi emlék­műnél. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a ma­gyar fegyveres erők nevében Pap János belügyminiszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese és Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka koszorút helyezett az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében V. I. Usz- tyinov nagykövet és Sz. D. Zo­tov vezérőrnagy, katonai atta­sé, a szocialista országok Bu­dapesten akkreditált katonai attaséi nevében Hu Pin-fu ez­redes, a Kínai Népköztársaság katonai és légügyi attaséja, és Horst Reinke alezredes, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság katonai attaséja, az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok pa­rancsnoksága nevében M. Ty. Nyikityin, N. N. Alekszandrov és V. B. Bászkákov altáborna- gyok koszorúztak. A koszorúzási ünnepség az Internacionale hangjaival fe­jeződött be. (MTI) Az ötéves terv sikeréért A Ceglédi Téglagyár versenyfelhívása Sorraveszi, hogy ebben az esztendőben mi mindent te­het a kezdeményező Ceglé­di Téglagyár. Ezek felsoro­lása helyett hadd adjunk átfogó képet a versenyfelhí­vás gyakorlati vonatkozásai­Az elmúlt hetekben ország­szerte megkezdték a nagysza­bású szőlő- és gyümölcstele­pítési program végrehajtásá­nak előkészületeit. Mint a Földművelésügyi Minisztéri­um kertészeti főosztályán tá­jékoztatásul elmondották, a kutatóintézetek, továbbá az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek legkiválóbb kertészeti szakembereiből minden megyében úgyneve­zett telepítési bizottságokat alakítanak, illetve alakítot­tak. Ezek a bizottságok bejár­ják a termelőszövetkezetek vagy szakcsoportok határát, kiválasztják a szőlő- gyü­mölcstelepítésre legalkalma­sabb területeket, a talaj- és éghajlati viszonyoknak, a szál­lítási és piaci adottságoknak megfelelően majd intézked­nek a telepítés megfelelő elő­készítéséről. Általános elv, hogy legalább 100—150—200 holdnyi összefüggő szőlőket, illetve gyümölcsösöket tele­pítsenek, hogy így megteremt­sék a nagyüzemi művelés, a gépesítés, a hatékony növény- védelem, vagyis a fejlett áru­termelés legfontosabb felté­teleit. A szőlő- és gyümölcs­telepítési bizottságok elsősor­ban az 1962. évi telepítési program végrehajtásán mun­kálkodnak, de még ez év nya­rán összeállítják az ötéves terv végéig betelepítésre ke­rülő területek jegyzékét is. il­letve elkészítik a telepítések „menetrendjét”. A szőlősza­porító anyag begyűjtésének jobb megszervezése érdeké­ben. az ország különböző vi­dékén 60 bázisgazdaságot — állami gazdaságot és terme­lőszövetkezetet — jelöltek ki. Ezek feladata lesz a felhasz­nálósra kerülő teljes szőlő- vesszőszükséglet begyűjtése. Bővítik a nógrádverőcei és balatonföldvári ifjúsági üdülőtáborokat A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő nóg­rádverőcei és balatonföldvári ifjúsági üdülőtáborokat az idén tovább bővítik. Nógrád- verőcén úszómedencét építe­nek s kisebb sportkombinátot létesítenek: lesz labdarúgó-, kosár- és röplabdapálya is. A múlt évben az üdülő fia­talok jelentős részét még sátrakban helyezték el: eb­ben az évben a sátrak helyé­be kis faházikókat építenek. Az ifjúsági üdülőtáborok­ban az előszezonban május elsejétől kiadják a szobákat. Országjáró autóbusztúrákat is indít az Express Ifjúsági és Utazási Vállalat. Az érdeklő­désre jellemző, hogy eddig a KISZ-szervezetek hatvan út­ra foglalták le a buszokat. ról. A téglagyári munkások az idei terv öt százalékos túl­teljesítésére vállalkoznak. A növekedéssel párhuzamosan az országosan elfogadott öt- százalékos átlagselejt helyett ennek felét irányozzák elő. Mindkét célkitűzés szükség­szerűen megköveteli, hotgy a termelő gépek megállás nél­kül üzemeljenek, s elhárít­sanak az útból minden olyan akadályt, amely a gé­pek sérüléséhez, meghibáso­dásához vezethet. A gépállási idő meg­szüntetésével párhuza­mosan arra törekednek, hogy a munkaidőt az utol­só pereiig hasznosítsák a ter­melékenység növelése érde­kében. Kevesebb energiával ugyan­azt, vagy többet — ez a másik feladat. Elérése érde­kében megvalósításra vár az átlagosan használt villamos­energia mennyiségének egy­százalékos csökkentése és ki­sebb szénmennyiség felhasz­nálása. Eddig ezer tégla ki­égetéséhez 390 kilogramm szenet tüzeltek el. Ezt a mennyiséget harminc kilo­grammal akarják csökkente­ni. A folyékony üzemanyag­gal működő berendezések­nél egyszázalékos megtaka­rítást tűztek ki célul. Egyre gyakrabban talál­kozunk azzal az ésszerű és szükségszerű elgondolással, hogy a verseny-célkitűzések között szerepeljen a körül­tekintés, az óvatosság is; Ezért a felhívás bejelenti, hogy balesetvédelmi őrséget szerveznek a Ceglédi Téglagyárban, s növelik — oktatás kere­tében — a munkások tájé­kozottságát is. Három szo­cialista brigádot szerveznek, a három legfontosabb poszt­ra: a nyerstégla-gyártás és a két égetőkemence legfonto­sabb helyeire. A telep ad­minisztratív alkalmazottai a maguk módján, a brigád­napló vezetésével, az elért eredmények értékelésével se­gítik a szocialista címért harcoló brigádokat. Felada­tuknak tekintik még, hogy minden vállalati adminiszt­rációs ügyet napra-készen végezzenek el, hogy hátra­lékuk, anyagfeldolgozási le­maradásuk ne legyen, A verseny értékelésére és szemmel tartására a Pest megyéi Építőanyagipari Vál­lalat szakszervezeti bizott­ságát, pártszervezetét és vál­lalati felügyeleti szervezetét kérik fel. Az értékelésekre augusz­tus közepén és szeptem­ber közepén kerülne sor. A ceglédiek felhívják a vál­lalathoz tartozó valamennyi téglagyárat, kapcsolódjanak a felhíváshoz, s erről a Ceg­lédi Téglagyárat tíz napon belül értesítsék. Tizenöt százalékkal csökkent a szabálysértések száma a budai járásban Nemrég készült el a Budai Járási Tanács igazgatási osztá­lyának kimutatása a végzett munkáról. Többek között igen érdekes képet mutat a szabály- sértések számának alakulása. A tárgyalásra került 1037 szabálysértés közül a súlyos­nak minősülő esetekben 617 embert ítéltek pénzbírságra, míg a többieknél vagy olyan elenyészően csekély volt az okozott kár, hogy csak szóbeli figyelmeztetésben részesültek, vagy az eljárásban az ítéletet valamilyen ok miatt nem a szabálysértési hatóságnak kel­lett meghoznia. Az esetek negyven zázaléká- ban társadalmi tulajdon ellen követtek el vétséget, loptak, sikkasztottak, vagyontárgya­kat szándékosan rongáltak stb, míg' 251 esetben magántu­lajdonban okoztak kárt. Ipari kontárkodásért ötvenegy em­bert ítéltek el, ötven szülőt pedig azért kellett törvény elé vonni, mert gyermekeiket nem küldték rendszeresen iskolá­ba, így azok igazolatlanul mu­lasztottak. Termelői igazolvány nélküli árusításért 1961-ben 19 sze­mély ellen indítottak eljárást. 1961-ben 1037 esetben indí­tottak eljárást, vagyis száz­hatvanhárommal kevesebb- szer, mint az azt megelőző év­ben. A kedvező változásban nagy része van egyrészt a mindinkább szilárduló állam- polgári fegyelemnek, másrészt a kiszabott büntetések vissza­tartó hatásának. A széles kör­ben publikált pénzbírságok jó eszköznek bizonyulnak a kihá­gások megelőzésére. Az ipar a gyorsabb, kulturáltabb közlekedésért pártbizottság első titkára, va­lamint Keleti Ferenc, a me­gyei tanács vb-elnöke is. Hor­váth András a hivatali mun­ka bürokratikus vonásait os­torozva nyomatékosan hívta fel a tanácstagok figyelmét, hogy ne engedjenek a bürok­rácia nyomásának és mint az államhatalmi testület tagjai, mindenkor határozottan éljenek tisztségükből adó­dé jogaikkal. Keleti Ferenc az előterjesztett jelentést egészében véve hasz­nosnak tartotta, mert általá­nosításait valamennyi tanács a maga hasznára fordíthatja. A tanácsülés következő na­pirendjén a Past megyei Népi Ellenőrzési Bizottság beszámo­lója szerepelt. Forgács József, a PNEB elnöke a népi ellen­őrzési bizottság 1961. évi tevé­kenységéből, a többi között el­mondotta, hogy vizsgálataikat az a törekvés vezette: megál­lapításaikkal minél nagyobb segítséget nyújtsanak a me­gyei szerveknek. — Vizsgálati megállapításain­kon kívül — mondotta For­gács József elnök — az elmúlt esztendőt jelentős eredmény­nek tartjuk, mert sikerült a megye igen sok becsületes dol­gozójának a figyelmét a népi ellenőrzési munkára irányíta­ni. Ezt igazolják a nagy szám­ban hozzánk érkező közérdekű bejelentések, és erről tesz bi­zonyságot a megyében működő több mint kétezer népi ellen­őr igen lelkiismeretes és hasznos munkája. A PNEB elnöke ezután rész­letesen ismertette tevékenysé­gük fő területét, első helyen szólva a ter­melőszövetkezetek munká­ját segítő vizsgálatokról. A vizsgálatok legfőképpen azt célozták, hogy a feltárt hibák kijavításával egyidejűleg a népi ellenőrzés rámutasson a termelés fokozásának és a tár­sadalmi tulajdon védelmének fontosságára. — A termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságának tevé­kenységével kapcsolatban le­folytatott vizsgálataink arra hívták fel a figyelmet — is­mertette Forgács József —, hogy a termelőszövetkezetek elelnörző bizottságai nem is­merik eléggé feladataikat, a termelőszövetkezetek vezetői nem támaszkodnak munkájuk­ra, s a járási mezőgazdasági osztályok sem helyeznek meg­felelő súlyt az ellenőrző bi­zottságok fontos szerepére. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a mezőgazda- sági termelés fokozása érdeké­ben is több vizsgálatot folytatott a megye számos gépállo­másánál. E vizsgálatok elsősorban a gépek állagának megóvását, a karbantartási munkák elvég­zését és a tavaszi munkákra való felkészülést célozták. Az előadó ezután behatóan foglalkozott az ipari területen végzett munkákkal. Elmondot­ta, hogy az ipar területén nagy feladat hárult fiatal szerveze­tükre, mert mind a tárcaüze­meknél, mind pedig a tanácsi vállalatoknál néhány jelentős problémát kellett megvízsgál- niok. Ellenőrzést folytattak a műszaki színvonal emelése, a termelékenység alakulása, a kapacitáskihasználás fokozása, az állóeszközök társadalmi tulajdonvédelme, az újítások bevezetése, az exporttervek teljesítése, a beruházások kon­centrálása és külön a tanácsi vállalatok gazdálkodása ts~ii- letén. Elmondotta a PNEB el­nöke, ha voltak is hiányossá­gok a vizsgálatok során, ame­lyekre az illetékesek figyel­mét felhívták, súlyos hibákkal, főleg pe­dig tendenciózus mulasz­tásokkal nem találkoztak. Hasonlóan megnyugtató mó­don tárgyalta a beszámoló a megye kereskedelmi helyzetét, ahol az átszervezések során előállott átmeneti zavarok, s viszonylag kisebb súlyú sza­bálytalanságokon kívül na­gyobb problémákkal nem ta- ’álkozott a népi ellenőrzés. A beszámoló a továbbiakban ^ a népi ellenőrzési bizottság, ^ valamint a párt- és a tömeg- szervezetek kapcsolatával fog- jj lalkozott. Az előadó elégedet- J; ten állapította meg, hogy ez a í JÖN A FECSKE I Márciusban kereskedelmi forgalomba kerül a Fecske nevű filteres cigaretta. A kiváló minőségű dohányból gyártott cigaretta viszkózából készült füstszűrője a nikotintartalom 20—25 százalékát köti le. íme az új cigaretta — most még csak mutatóban (MTI foto Tormái Andor felv.) ma még kéttengelyes kocsik közlekednek, s ezeket a való­ban kiöregedett vagonokat a következő esztendőkben ki akarják cserélni. Az új kocsi­kon olyan automatikus fűtés- szabályozót használnak, amely bizonyos hőfok elérése után kikapcsolja a fűtést, illetve ha csökken a kocsiban a hőmér­séklet, ismét bekapcsol. Az új kocsikban fénycső világít és az ülések elrendezése is megfelel a nemzetközi köve­telményeknek. (MTI) GYARAPSZIK A KÖZÖS VAGYON A vámosimikolai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet a na­pokban ünnepelte meg fennál­lásának tizedik évfordulóját. A tsz-vezetőség ebből az alka­lomból ismertette a tagsággal a tízéves fejlődés eredményeit. A többi közt elmondották pél­dául, hogy az ötszáz holdas gazdaság közös vagyona két és félmillió forint, vagyis ötezel forint jut egy-egy holdra. A tizedik zárszámadási köz­gyűlésen a tagok is tapasztal hatták a közös gazdaság ere­jét, mert az aszály ellenére is több mint negyven forintot kaptak munkaegységenként a közös jövedelemiből. Koszorúzási ünnepség a szovjet hadsereg megalakulásának 44. évfordulóján Az utazóközönség elégedet­ten tapasztalja, hogy közúti, vasúti és vízi járműveink az utóbbi években nemcsak számszerűleg gyarapodtak, ha­nem modernebbek, gyorsab­bak is az új járművek, v Az Ikarus-gyár szereldéjé- £ből most már a korábbi hat í helyett hét autóbusz gördül ^ ki naponta, mert ebben az év- í ben háromszázzal több kocsi- í nak kell elkészülnie a tavalyi- ^ nál. Több száz farmotoros autóbuszt, amelyet távolsági \ közlekedésre szánnak, büfé- \ pulttal és hűtőszekrénnyel í szerelnek fel, a hagyományos l üléseket pedig kényelmes, hát- \ rabillenthető repülőülésekkel j cserélik ki. £ A vasúti járművek gyártá- í sában szintén előrehaladás ta- í pasztaiható. A Ganz-MÁVAG í például néhány mozdonytípus {előállítását fokozza, az idén \ 110 hatszáz lóerős diesel ; elektromos mozdonyt készít, l huszonnéggyel többet, mint \ tavaly, hasonlóképpen növek- I szik a négyszáz lóerős diesel I hidraulikus mozdonyok gyár- J tása. j A Dunakeszi Járműjavító j viszont négytengelyes elsőosz- l tályú vasúti személykocsikat ; bocsát a magyar vasút ren- ; delkezésére. Az ország jóné- í hány vasútvonalán ugyanis Szőlő- és gyümölcstelepítési műszaki bizottságok alakultak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom