Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

nsr ßl£GVLI 1962. FEBRUÁR 24, SZOMBAT Az OAS általános összecsapást akar kiprovokálni az arab és az európai lakosság között Ülést tartott az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács Algériában öt év óta nem követtek el annyi merényletet egy nap alatt, mint február 22-én. Algírból és Oránból 30 halott és 61 sebesült áldo­zatot jelentettek csütörtö­kön. Az események egyre világo­sabban mutatják az OAS tak­tikáját. A fasiszták titkos szer­vezete, miután nem tudta meg­akadályozni a francia—algériai tárgyalásokat. valamennyi ter­rorcsapatát mozgósította, hogy az algériai városokban lehetet­lenné tegye a fegyverszünet végrehajtását. Az algériai la­kosság elleni gyilkos merény­letek fokozásával az arabok ellentámadását akarják kipro- vo tini, hogy az európai és az arab lakosság között töme­ges összecsapásra kerüljön sor. Ez alkalmat nyújt a francia hadseregnek, hogy az európai lakosság oldalán az algériaiak ellen forduljon. Algírban egyetlen napon 11 postást támadtak meg és közü­lük ötöt meggyilkoltak az OAS emberei. Ugyancsak Al­gírban egy autós OAS külö­nítmény az utcán rendezett vadászatot az arabokra. A gyilkosságok miatt tüntetések­be került sor az arab város­negyedekben. Oránban katonai és ren­dőri egyenruhába öltözött banditák feltartóztattak egy algériai foglyokat szál­lító rabomobilt; két ara­bot megöltek, hármat pe­dig megsebesítettek. Az algériai városokban egy­mást követik a sztrájkok. A fegyverrablások, bankrablá­sok is folytatódnak. Csü­törtökön Oránban a rendőrség székházában zsákmányoltak nagyobb mennyiségű fegyvert a fasiszta merénylők, majd ki­raboltak egy bankot s az al­gíri rádióleadóállomást. Tizen­nyolc tonna benzin is az OA3 birtokába került. A francia katonai és csend- őri alakulatok bár jelen­tős erősítéseket kaptak, nem fékezik meg a bandi­tákat, változatlanul az arab lakos­ság fékentarrását tartják leg­főbb feladatuknak. Az Algériai Nemzeti Forra­dalmi Tanács — Algéria ideiglenes parlamentje — csü­törtök délután zárt ajtók mö­gött mintegy kilencórás ülést tartott Tripollban, hogy meg­vitassa a legutóbbi francia— algériai tárgyalások eredmé-: nyét. A tanácskozásokat a ; legnagyobb titoktartás övezi, j újságírók nem is léphettek az i épületbe. Tájékozott körök ] szerint a tanács a következő na­pokban még többször is összeül, hogy alaposan megvizsgálja a svájci tár­gyalásokon megszületett megállapodás valamennyi részletét. Ha a tanács jóváhagyja a i megállapodást, akkor összehív- : nak egy hivatalos francia—; algériai értelcezletet s ezen ke- | rül sor a fegyverszüneti egyez- \ meny aláírására. A francia hatóságok meg­kettőzték a biztonsági intézke­déseket a D’Aunoy kastély körül, ahol Ben Bellát és négy társát tartják fogva. Attól tar­tanak, hogy az OAS merény­letet kísérel meg az algériai miniszterek ellen. Eddig egy szakasz csendőr őrizte a kas­tély környékét, most további géppisztolyos tengerész sza­kaszt vezényeltek ki D’Aunoy- ba. A kastély parkját kettős szöges drótkerítés övezi. Kato­nai repülőgépek időnként e1- lenőrrepüléseket végeznek a kastély felett. A francia hazatelepítésá ál­lamtitkárság szóvivője kijelen­tette; hozzávetőleges számítás szerint az elkövetkező hó­napokban 25 000 francia család költözik át Algériá­ból Franciaországba. A francia szervek véleménye szerint néhány éven belül 100 000-re emelkedik az Algé­riából áttelepült családok szá­ma. Az egykori francia gyar­matokról visszatérő európai lakosság elhelyezése, lakásigé­nyeinek kielégítése szinte megoldhatatlan feladat elé ál­lítja a francia szerveket. Háromszáztizenhat főre emelkedett az északnyugat németországi árvízkatasztrófa halálos áldozatainak száma Hóviharok Amerikában Hivatalosan jelentették, hogy pénteken az északnyu­gat-németországi árvízkataszt­rófa halálos áldozatainak szá­ma háromszáztizenhatra emel­kedett. Ebből 265 hamburgi. Az Egyesült Államok több vidékéin kévés hóvihar tombol. A New York-i nemzetközi lé­gikikötőből csütörtökön 300 repülőgép a vihar miatt nem szállhatott fel. Az ország északi részén országutakat torlaszoltak el a hófúvások. Montana állam több helységé­ben bezárták az iskolákat. Az ítéletidőnek több halálos ál­dozata is van. A napok óta tartó havazás következtében Dakota állam egyes vidékeit egyméteres hótakaró borítja. Meghalt Borisz Vannyikov Csütörtökön váratlanul el­hunyt Borisz Vannyikov nyu­galmazott vezérezredes, a szovjet honvédelmi ipar egyik legkiemelkedőbb szervezője. Hosszú éveken keresztül fele­lős állami tisztséget töltött be és tevékenységét háromszor jutalmazták a szocialista mun­ka hőse kitüntető címmel. Borisz Vannyikovot február 24-én a Vörös téren a Kreml falánál temetik el. Kuba kéri a Biztonsági Tanács összehívását Garcia-lnchaustegui kubai ENSZ-fődelegétus kormánya megbízásából csütörtökön le­velet küldött Stevenson ame­rikai küldöttnek, a Bizton­sági Tanács februári elnö­kének s ebben kéri a Biz­tonsági Tanács haladéktalan összehívásét. Mint levelében rámutat, a tanács ülését okvet­lenül össze kell hívni, hogy intézkedéseivel vé­get vessen az amerikai kormány jogtalan és ag­resszív Kuba-ellenes in­tézkedéseinek és elejét vegye olyan helyzet kialakulásának, amely ve­szélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot. A levél rámutat, hogy a Punta del Este-i értekezle­ten hozott Kuba-ellenes in­tézkedés nemcsak az ENSZ alapokmányát. hanem az Amerikai Államok Szerve­zetének alapokmányát is sér­ti, sőt ellentmond azoknak a megállapodásoknak is, ame­lyek alapján az említett ér­tekezletet összehívták. Az ér­tekezleten gazdasági intéz­kedéseket is hoztak, vagyis a Punta del Este-ben hozott határozatok következtében olyan kényszerítő intézkedé­seket foganatosítanak egy ENSZ-tagállam ellen, ame­lyek — mint ismeretes — az ENSZ-alapokmány 53. cikkelye értelmében nem alkalmazhatók. A levél azt is hangsúlyoz­za, hogy a washingtoni kormány a NATO-t is Kuba el­len irányuló intézkedé­sek hozatalára igyekszik rábírni. A levél kiemeli, hogy a ku­bai kormány az ENSZ-alap- okmány előírásainak alap­ján kéri a Biztonsági Ta­nács összehívásiát. Sikertelen katonai puccskísérlet Törökországban . 1 kormány ura a holyadark Mit tapasztalnak a szakemberek a Barátság—7 fülkéjén? Az amerikai rakétatechni­kusok és szakemberek a Cape Canaveral-i kísérleti telepen alaposan átvizsgálták Glenn űrhajóját, a Barátság—7-et. Hírügynökségi jelentések sze­rint a kabin felszíne a sűrűbb légrétegekkel való találko­záskor a keletkezett hó miatt több helyen megpör- kölődött. Az űrhajó működésében a következő hibák jelentkeztek: A kabin automata vezérlő i rendszerének egy része fel- í mondta a szolgálatot és ezért | Gienn ezredes kénytelen volt f a kézi irányítást is igénybe i venni. Kennedy elnök egyébként csütörtökön este Floridába ér­kezett. Az elnökkel tartott John Glenn családja is. Kennedy a Cape Canave­ral-i támaszponton pénteken fogadta Glenn ezredest. Az elmúlt hónapok esemé­nyei azt mutatták, hogy Tö­rökországban, ahol 1960. má­jusában megdöntötték a reak­ciós Menderes-kormányt, egy­re feszültebbé válik a helyzet. Három hónappal ezelőtt — a hadsereg nyomására — ala­kult meg Inönü koalíciós kor­mánya, amely határozatlan, egy helyben topogó politikája miatt azonban hamarosan két tűz közé került. A kormányt egyfelől élesen támadták az igazság-párt kép­viselői, akik köztudomásúan a már kivégzett Menderes hí­veiből kerülnek ki, és akik szeretnék minél inkább a régi vonalra szorítani a kormányt. Másfelől a hadsereg egyes kö­rei nyilvánították elégedet­lenségüket, a tisztek egyes csoportjai — elsősorban a fia­talabb korosztály — ugyanis Nem működöttt a Kabin nyi­tó-záró szerkezete és így Gienn csak nagy nehézségek árán tu­dott kijutni űrhajójából. Az ezredes kénytelen volt egy erre szolgáló készü­lékkel vészkijárást nyitni a kabin oldalán. Miközben John Gienn az űr­hajót elhagyta, kezét több he­lyen megsértette. Amini nyolcszázmillió dolláros segélyt szeretne kapni a Nyugattól Amini, iráni miniszterelnök — mint már jelentettük — Bonnban Adenauer kancellár­ral és Erhard gazdaságügyi miniszterrel tárgyalt. A tár­gyalásokról kiadott közle­mény bejelenti, hogy Nyugat- Németország rövid időn belül folyósítja majd az iráni kor­mánynak a még tavaly meg­ígért 200 millió márkás köl­csönt. Nyugatnémet részről továbbá hajlandónak mutat­koztak arra is, hogy más nyu­gati országokkal együtt to­vábbi gazdasági segélyt nyújt­sanak Iránnak. Amini miniszterelnök Bonn­ban tartott sajtóértekezletén hangoztatta, az iráni kormány azt szeretné, ha a Nyugaton — Egyesült Államok, Anglia, Nyugat-Németország és más államok részvételével — kon­zorcium alakulna, amely 800 millió dolláros kölcsönt nyúj­tana az iráni kormánynak. Az iráni miniszterelnök elismer^ te, hogy országában rendkívül feszült a helyzet mind gazda­sági, mind társadalmi téren, s azt a reményét fejezte ki, hogy a nyugati anyagi támo­gatás kisegíti majd kormá­nyát szorult helyzetéből. úgy látták, hogy a kormány képtelen végrehajtani a szük­séges politikai reformokat. Az egyre feszültebbé váló helyzet végül is csütörtökön délután kirobbant. Az ankarai katonai aka­démia hallgatói és a török szárazföldi erők néhány egysége felvonult Ankara utcáin, és tüntetett a kor­mány ellen, követelve a parlament feloszlatását és az alkotmánv módosí­tását. A lázadó egységek megszáll­ták az ankarai rádió egyik közvetítő állomását, és a rádió adása röviddel ezután meg­szakadt. A kormányhoz hű csapatok tankokat vonultattak fel An­kara utcáin, és körülvették a rádió, a központi posta, és az elnöki palota épületét. A török hadsereg vezérkari főnöke eközben közvetítő tár­gyalásokat folytatott a lázadó csapatok vezetőivel. Nem sok­kal később a rádióban beolvas­ták a vezérkari főnök hivata­los közleményét, amely beje­lentette. hogv a kormány és a vezérkari főnökség határo­zottan szembeszáll minden „negatív megmozdulással”. A közlemény szerint összetűzé­sékre sehol sem került sor, a lakosság nem csatlakozott a tüntetéshez és Ankarán kívül minden nagyobb török város­ban teljes volt a nyugalom. Ezzel lényegében eldőlt a puccskísérlet sorsa, amit nagy­mértékben elősegített az, hogy a hadsereg legtöbb nagy egységének vezetői szoli­daritásukat nyilvánítot­ták a vezérkari főnökkel. Az ankarai rádió pénteken reggel ismét a szokott hullám­hosszon jelentkezett és Inönü miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány kezében tart­ja a helyzetet. Felszólították a lakosságot, hogy folytassa napi munkáját. A jelentések szerint a kato­nai megmozdulásban mintegy nyolcezren vettek részt, kö­zöttük néhány magasrangú katonatiszt is. Péntek reggel­re a lázadó egységek engedel­meskedtek a kormányhű tisz­tek felszólításainak. Jól tájé­kozott körök úgy tudják, hogy megkezdődött a felelős sze­mélyek letartóztatása. Kciidörkiityákkal a tüntető iskolásgye mié kék ellen A rendőrség csütörtökön ku­tyákkal riasztott szét egy cso­portot, amely mintegy ötven afrikai gyermekből állt és Sa­lisbury anglikán székesegyhá­za köré telepedett le. hogy til­takozzék a tanteremhiány és a i’ossz oktatási lehetőségek mi­att. A rendőrség ezt megelőzően feltartóztatta a fiatal afrikaiak mintegy ötszáz főnyi csoport­ját, amely kétezer tanuló ne­vében interjút akart kérni a népművelésügyi minisztertől. A rendőrség riadóautókkal és kutyákkal vonult fel, elzárta a város központjába vezető uta­kat, majd a parancsnok utasí­tására a kutyákkal szétkerget­ték a tüntető gyermekeket. Irán - ezer nagybirtokos és a külföldi monopóliumok igájában felszámolását, új választások kiírását ígérte, és földrefor­mot. Irán, ez az Arab-tenger, a Perzsa-öböl és a Kaspi-tó között másfélmillió négyzet- kilométeren elterülő, több mint húszmillió lakosú állam ugyanis egyike a világ legrosz- szabb gazdasági helyzetben levő országainak. Gazdasága erősen mezőgazdasági jellegű; a nemzeti jövedelem 80 száza­lékát a mezőgazdaság adja. Ez a mezőgazdaság azonban fejletlen, elmaradott, mert feudális maradványokkal ter­helt. Az egész művelés alatt álló földterületnek mindössze 15 százaléka van a parasztság kezén. 85 százaléka a földes­uraké a sahé és az egyházi intézményeké: lényegében ezer nagybirtokos családé. A földbirtokosok és a pa­rasztok közötti viszony ural­kodó formáin a bérlet, vagyis; a föld tulajdonosa bérbe adia a földet, az öntözéshez nélkü­lözhetetlen vizet, sőt, gyak­ran az állatokat és a vetőma­got is a parasztnak. A termés négyötöde a fö1 des úré. s csak egyötöde marad a fö'def véres véreitekével megművelő pa­rasztnak, s ez az eavötöd sok ugyan az éhenháláshoz, de a megélhetéshez nagyon is ke­vés. Ám Iránban nemcsak a mezőgazdasági problémák áll­nak előtérben nemcsak a pa­rasztság nyomorog és elége­detlen. Hasonló a munkásság helyzete is. A munkások 10— 12 órás napi munkaidejének átlagbére a törvényesen meg­állapított — rendkívül ala­csony — létminimumnak is csak a fele. A teheráni sütő­ipari munkások például 10— 12 rialt (egy kiló kenyér árát) keresnek 12 óra alatt. Az országban az egy főre jutó átlagjövedelem — hitelt érdemlő becslések szerint — évi 120 dollár. Az árak az el­múlt 15 esztendőben 1400 szá­zalékkal emelkedtek, S ha mindehhez még hozzátesszük, hogv a lakosság nyolcvan szá­zaléka analfabéta, akkor nagy­vonalakban hű képet festet­tünk az ezer nagybirtokos csa­lád és a monopóliumok igájá­ban nyögő országról. A tömegnyomor másik alap­vető oka. a gazdasági helyzet rákfenéje a gazdasági és kül- oolitikai függőség az Amerikai Eovesü’t Államoktól és az eb­ből következő fegyverkezés. Az ország egyre lobban bele­gabalyodik a CENTO-tag&ág­ból és az iráni—amerikai ka­tonai szerződésből folyó köte­lezettségek teljesítésének ko- loncába. Az Egyesült Államok támaszponttá építette ki az or­szágot, ahol állandóan nagy létszámú amerikai „misszió” tartózkodik. Kennedy elnök Amini miniszterelnöknek kül­dött üzenetében hangsúlyozta, hogy Iránnak továbbra is meg kell maradnia a „kommunista veszély” elleni harc fő köz­pontjának Közép-Keleten. Ez a feltétele ugyanis az amerikai segélyeknek. Ez az érthetetlen, az ország erejét sokszorosan meghaladó fegyverkezés a nemzeti jöve­delemnek több mint kéthar­madát emészti fel évente. Er­re ment el az az egymilliárd dollár is. amit Amerika a ka­tonai segélyeken kívül adott 1954 óta Iránnak. Esi ami még megmaradt, az elfolyt a kor­rupt kormányférfiak, az ural­kodó nagybirtokosokat és a külföldi monopóliumokat ki­szolgáló állami hivatalnokok kezén, akik eladták az ország függetlenségét, hogy ők ma­guk nagylábon éljenek. Mert Teherán „aranynegye­dében”, ahol a gazdag földbir­tokosok és általában az ural­kodó körökhöz tartozók élnek, hihetetlen dőzsölés folyik. Va­lóban keleti kényelemmel be­rendezett villák sorakoznak itt. kertjeikben pompás uszo­dákkal. luxuscikkektől roska­dozó ragyogó üzletek és „zárt” klubok, éjszakai szórakozóhe­lyek, Amerikából és Európából importált „látnivalókkal”. így néz ki a helyzet Irán­ban, mert azóta sem változott, amióta Amini kormányprog­ramjában reformokat ígért. Igaz, leváltottak pár korrupt hivatalnokot, becsuktak né­hány harácsolót, leállították a luxuscikkek, a whisky, vala­mint a külföldi táncosnők be­hozatalát a lokálokba. Min­den más azonban maradt a ré­gi: az agresszív amerikai kül­politikai vonal szolgai követé­se, a fegyverkezés és tovább­ra is megoldatlan a földkér­dés. Hosszú huzavona után, néhány héttel ezelőtt, a sah végre jóváhagyta ugyan az úgynevezett földreformról szóló törvényjavaslatot, amely­nek földhöz kellene juttatnia a mérhetetlen nyomorban élő parasztságot, valójában azon­ban ez a törvény alig változ­tat az eddigi helyzeten. A pa­rasztoknak ugyanis 15 éven belül meg kell vásárolniok azt a földet, amelyet bérletként művelnek, olyan összegért, amennyit az óriási járadék fe­jében tíz év alatt a földbirto­kosnak fizetnének ki. Ezért hát a tüntetések. S hiába igyekeznek az ország urai ilyen látszatengedmé­nyekkel csillapítani a tömeg- megmozdulásokat, sem ezek­kel. sem a féktelen terrorra] nem tudják megakadályozni azoknak az alapvető változá­soknak bekövetkeztét, amelye­kért az iráni nép harcol. Kővári József Iránban ismét pattanásig fe- ; szült a helyzet. Tavaly május í eleje óta, amikor a pedagógu- i sok országos sztrájkja és az : ezt támogató tömegmozgal- : mák. tüntetések, egyik napról ; a másikra elsöpörték az Ema- ; mi-kormányt, sűrűn érkeztek í a hírek sztrájkokról, sőt, az ; ország egyes vidékeiről pa- • rasztfelkeléseket, földfoglalá- ; sokat is jelentettek. Most is- í mét fellángoltak ezek a népi í megmozdulások. Teheránban, í az ország fővárosában, napo- ; kon át folytak a tüntetések. í A kormány rendkívüli ülésen ;vitatta meg a tüntetések nyo- ; mán előállott helyzetet, s í Amint miniszterelnök kijelen­ítette: „Minden eszközt fel- í használunk és bírósáa elé ál- í Útjuk a zavarkeltőket. Vala- í mennyit be fogjuk börtönözni. í Ha kevés lesz a cella, új bör- í törtöket fogunk építeni.” í Mint ismeretes. Ali Amini, í a tavaly megbukott Emami 1 miniszterelnök utódja, kine- ívezése után gyorsan kormány- í programot hirdetett meg, hogy í ezzel kifogja a szelet a vég- ! telenségiq elkeseredett néptö- j megek haragjának vitorláiból. ! Az ország súlyos gazdasági ba- ! jainak orvoslását, a hihetet- > lenül elburjánzott korrupció

Next

/
Oldalképek
Tartalom