Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

1962. FEBRUÁR 2, PÉNTEK

KST

MEGY

fMivlan

3

Új tájkultúra Abonyban

.la időn miit• hnísstis holdon kertésztednek á tsa-ek

Szerzői est Monoron

Szerdán három megyei költő: Baranyi Ferenc, Borsányi János és Rakovszky József szerzői estjét rendezték meg a monon művelődési házban

Abony Pest megye délkeleti csücskében, a „három város” szomszédságában terül el. Cegléd és Nagykőrös — az örök riválisok — a homoki kultúra megteremtésével alaposan lehagyták Abonyt. Ebbe az abonyiak soha nem nyugodtak bele — tanácsházuk, rangos szálloda-étterem épületük, kastélyaik városiasán hivalkodnak, de a 18 000 lakossá nagy község 22 ezer holdján a mezőgazdasági kultúra még a múlt században megrekedt. A nagybirtokon külterjesen gazdálkodtak, azért sok volt a mezőgazdasági munkásfelesleg, rengetegen eljártak innen kubikolni, messze idegenbe, munkát találni.

A kertészkedés úttörője

Pedig lett volna egy nagy lehetőség: a kertészkedés. Régen mindössze Szapáry gróf birtokán kertészkedtek néhány holdon. Pedig azabonyi határ is alkalmas zöldség- és gyümölcstermesztésre. Mégis, mi akadályozta eddig, hogy nagy területen meginduljon a zöldségtermesztés? Az egyénileg gazdálkodóknak sem erejük; sem lehetőségük nem volt a kertészkedésre. A termelőszövetkezetek megalakulásával teremtődött meg annak lehetősége, hogy Abonyban is meghonosítsák ezt a kifizetődő üzemágat. Az úttörő Szabó András kertész volt, aki előbb a Kossuth Termelőszövetkezetben, majd a József Attilában alakított ki nagy területen kertészeti gazdálkodást. Igazi nagyüzemi módra azonban csak 1957-ben kezdtek hozzá ehhez a munkához, amikor a Megyei Értékesítő Központtal nagyobb mennyiségű dinnyére, konyhakerti növényekre: karalábéra, paprikára, káposztára és csemegeuborkára szerződtek. Azóta a József Attila Tsz-ben a kertészet egyik fő jövedelmi forrássá vált.-**-Egy hóidra 62 ezer forint bevétel

A József Attila példája a többi termelőszövetkezetet is arra ösztönözte, hogy területükön kialakítsák a kertészetet. A Kossuth Termelőszövetkezetben mintegy 90 holdon, az Új Világban 160 holdon, a Lenin Termelőszövetkezetben pedig 32 holdon folytatnak öntözéses és száraz kertészeti gazdálkodást.

Az éghajlat, a föld a zöldségtermelésre Abonyban kitűnő. Ha a szövetkezetek véglegesen megtudják oldani az öntözést, akkor az abonyi zöldség a legkorábban jelenhet meg a piacon. Szabó András elmondja, hogy az. elmúlt évben a korai karalábét május 11-én indították útnak. De ha öntözőberendezésük működik, akkor már előbb is küldhették* volna piacra korai zöldséget, A szentesiek jelentek meg elsőnek a piacon. Az idén azonban az abonyiak meg akarják előzni a szentesieket, és ha minden jól megy — május 1-én piacra küldik a korai karalábét. Munkaerőben nincs hiány, a szövetkezetben több mint kétszázan foglalkoznak a kertészeti* növények termesztésével. Szabó András, a József Attila Tsz kertészeti brigádvezetője 1961-ben a reá bízott 30 hold konyhakertből holdanként 62 ezer forintot vett le. Hatalmas összeg ez, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos növénytermesztés csak 4—5 ezer forintot hoz holdanként.

Vizel! Vizel!

Bárkivel beszél az ember Abonyban, aki a kertészetekben dolgozik, mindenki elsőnek a vizet említi. Kevés a víz, kevés az öntözési lehetőség, pedig a próbafúrások azt bizonyítják, hogy az abonyi talajban van elegendő víz. Sza- bonya Miklós, a Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelője szerint sürgősen el kellene készíteni az abonyi határ vízügyi térképét Megállapítani hogy a föld felszíne alatt hány méterre van a víz, mennyi a vízrénövényiből 250 vagont exportáltak az abonyiak.

Az abonyiak húrom kívánsága

Mindezek azt mutatják, hogy az abonyiak kezdenek feljönni a ceglédiek és a nagykőrösiek mellé. Most tanulják a kertészkedést. Van néhány kiváló j kertészük. A fiatalok közül sokan érdeklődnek a kertészkedés iránt. i

Befejezésül az abonyiak három kívánságát tolmácsoljuk: Segítsenek az illetékesek a csőkutas-szórófejes öntözés kialakításában.

Tartsanak előadásokat a zöldségtermesztésről, a kertészeti munka fogásairól a termelőszövetkezeti tagoknak.

A Földtani Intézet készítse el Abony. vízügyi térképét, hogy azokra a területekre tudják telepíteni a kertészeteket, amelyeken a föld felszíne alatt van elegendő víz.

Az abonyiakbam megvan a lelkesedés, az akarat, reméljük, hogy az illetékesek fölfigyelnek erre a nagyszerű kezdeményezésre és elősegítik, hogy Abonyban az új zöldségtermesztési tájkörzet megerősödjön és végleg kialakuljon.

Gáli Sándor

NINCS OKUNK FELNI A FEKETEHIMLŐTŐL

teg tartalma, érdem es-e véglegesen bevezetni a csőkutas, szórófejes öntözéses gazdálkodást! A Vízügyi Igazgatóság és a Földtani Intézet segíthetne ezen! Kutakat kellene tehát fúrni, hogy az öntözéses gazdálkodást előmozdítsák. A József Attilában 1961 nyarán fúrtak egy kutat, amely harminc méterről percenként 1200 liter vizet ad. A Földtani Intézet emberei szerint viszont a víz 55 méterre van. Szabó András elmondja, hogy az ő csőkútjuk bőséges vizéből arra következtet: valóságos főid alatti Tiszára bukkantak Abonyban. Tehát folytatni kellene a próbafúrásokat

Az abonyiak a nehézségektől nem riadnak vissza. Bíznak abban, hogy az ipar is felismeri a falu igényét és mind több — az öntözésihez szükséges — csövet gyárt. Addig is azonban a száraz kertészkedéssel próbálkoznak. Nem kis sikerrel. Görögdinnyét például 233 holdon, paprikát 65 holdon, uborkát 74 holdon, paradicsomot 34 holdon, mákot 110 holdon termelnek —, hogy csak a főbb növényféleséget említsen^.

250 vagon áru — exportra

A MÉK javaslatára a primőr kertészkedésre is rátérte^ az abonyiaik. Már építik az üvegházakat, és a palántákat még április 20-a előtt ki akarják ültetni a földekre. Ilyenkor még a fagyveszély fenyeget, de ennek is elejét lehet venni a fóliás védekezéssel. A kiültetett paradicsom- és paprikapalánták fölé fóliasátrat lehet húzni, amely megakadályozza a növények elfagyását. Hetven öt négyzetméter fóliái epedő háromezer forintba kerül, viszont ennek alkalmazásával holdanként 5 ezer forinttal lehet növelni a bevételt.- " ‘^-Ésf az^ értékesítés ?

A MÉK vezetői szerint min- ! den mennyiséget át tudnak venni. Az elmúlt évben ötszáz vagon zöldségből, kertészet:

dett maradjon a feketehimlővel szemben.

— Elméletileg azonban megtörténhet, hogy valami távoli országból érkező repülőgép utasán itt, nálunk tör ki a be- j tegség, amelynek lappangási ideje három nap. A fertőzést ez esetben sem terjesztheti el, nemcsak azért, mert azonnal elszigetelnénk, hanem főleg, a mi tökéletes oltási rendszerünk miatt. Angliában nincs kötelező oltás, himlőoltás sem, ez a magyarázata annak, hogy ott most nyilván valami repülőgéppel érkezett utas behurcolta a bajt és előfordultak megbetegedések.

Gábor Gyula, a művelődési ház igazgatója beszélget a három költővel. (Gábor Gyula, Borsányi János, Baranyi Ferenc és Rakovszky József)

Táncsics Mária, a Petőfi Színpad művésze novellát mond

(Foto: Gábor)

vXXXXXXXXXX\XXXXXXX\VXXXXXXXX\NXXXXXXXX\\XXXXXXXXXX\V\XVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV*XXXVV\>íi

Megoldódik a régi gond

Visegrád, Nagymaros, Leányfalu és Nógrádverőce versenye a jó ivóvízért

A Dunakanyar legnépszerűbb üdülő- és kirándulóhelyei közé tartozik Visegrád, Nagymaros, Leányfalu és Nógrádverőce. A négy község közös problémája, az ivóvízellátás, amelynek sürgős megoldását a közegészségügyi érdekeken kívül az idegenforgalom gyorsütemű növekedőAmikor a.Ielíárltiísiiyért nem a raktáros a felelős

se is halaszthatatlanná teszi. A községek tanácsai fölismerték a probléma jelentőségét és nekiláttak megoldásához. Szinte szabályos verseny támadt köztük, melyik birkózik meg hamarabb a nehéz feladattal.

Pillanatnyilag Leányfalu vezet, ahol talán a legnehezebb a helyzet.

A község tanácsa elhatározta, hogy törpe vízmüvet

épít, ennek tanulmányterveit már elkészítette

és jelenleg a kiviteli terveken dolgoznak a tervező szervek. Ezek is rövidesen elkészülnek, a községi tanács pedig közben a Hazafias Népfront helyi aktivistái segítségével megkezdi az ivóvíztársulat megszervezését. A község lakossága kőiében igen kedvező visszhangot keltett a kezdeményezés, és kétségtelen, hogy a háztulajdonosok örömmel lépnek be a megalakítandó társulatba, vállalva azt a kötelezettséget, hogy tíz év alatt, részletekben befizetik a rájuk eső költség- hányadot. A törpe vízmű megépítéséhez szükséges összeget ebben az esetben az OTP hitelezi a községnek, amely a községfejlesztési alapból

ugyancsak hozzájárul a kiadásokhoz, sőt a megye és az

Nemrég hírt adtunk róla, hogy a feketehimlő, amely Európában hosszú évek óta nem fordult elő, Angliában számos esetben, Nyugat-Né- metországban pedig szórványosabban ismét jelentkezett. Ezzel a hírrel kapcsolatban bizonyára sokakban megfordult a gondolat, vajon a szörnyű betegség nem terjed-e át más országokra, tehát Magyarországra is. Hogy az ilyen, esetleg felmerülő kételyeket eloszlassuk, megkérdeztük dr. Sólyom Sándortól, a Pest megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás igazgatófőorvos helyettesétől, elképzelhető-e, hogy Magyar- országon szintén felüsse fejét ez a veszedelmes fertőző betegség.

— Úgyszólván elképzelhetetlen — mondotta az igazgatófőorvos helyettes. — Nálunk immár nyolc évtizede kötelező a himlőoltás. Most már í hosszú évtizedek óta az ország ! egész lakossága kivétel nélkül meg is kapja az oltást, éspedig két ízben. Először fél- esztendős, aztán tízéves korában mindenki részesül oltásban és gyermekét senki sem vonhatja ki ez alól. A két oltás elegendő ahhoz, hogy aki megkapja, egész életében vé[ már végleges és jogerős ítéletben figyelmeztet a bíróság arra, hogy a vállalatnak a társadalmi tulajdonra akkor kellett volna ügyelnie, amikor — teljesen helytelenül és szabálytalanul— képzettség és felelősség nélküli segédmunkást állított a beteg Szőlösi István helyére. Szabálytalanul járt el a vállalat a leltározás végrehajtása körül is, s ezért sem lehet felelős a vállalat beosztottja.

A váci közvélemény a bíróság ítéletét helyesléssel fogadta.

(f. a.)

állam segítségére is számíthat. Ha minden jól megy, az év végefelé már meg is kezdhetik a vízmű építését.

Hasonlóan alakult a helyzet Nógrádverőcén, ahol ugyancsak megkezdték a törpe vízmű kivitelezési terveinek készítését és az ivóvíztársulat szervezését.

Nehéz a probléma Nagymaroson. A hatezer lélekszámú község területén ugyan elég sok, számszerint huszonhét közkút van, de közülük húsznak a vize fertőzött, tehát emberi fogyasztásra alkalmatlan. A község lakosságát hosszú évek óta foglalkoztatja a kérdés, amely állandóan szerepéi a községi tanács és a Hazafias Népfront napirendjén is. Megállapították, hogy az ivóvízszükségletet csakis egy törpe vízművel elégíthetik ki. A tanulmánytervek elkészültek. Ezek szerint a vízmű és a vezetékhálózat három ütemben készülhet el, költsége pedig körülbelül ötmillió-líaiszázezer forint lesz.

Idegenforgalmi szempontból az ivóvízhiány Visegrádon okozza a legnagyobb zavarokat. A nyári hónapok alatt állandóan nagy tömegek látogatják Mátyás király egykori városát, de a tikkasztó melegben megszomjazó turisták csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak egy-egy pohár frissítő ivóvízhez, mert a község területén kevés a jó vizet adó kút. Itt is csak a törpe vízmű segíthet. A község vezetőségében megvan a hajlandóság az áldozatvállalásra, sőt a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság is támogatást ígért hozzá. Jelenleg folynak a tárgyalások a tanulmánytervek elkészítéséről, rövidesen összeállítják a tervdokumentációt, valamint a költségvetést is. A község és a Hazafias Népfront bízik benne, hogy az idén elkészülnek a tervezési munkával,

megalakulhat az ivóvíztársulat és 1963-ban állami támogatással megkezdhetik a vízmű építését.

Kétségtelen, hogy mind a négy községben azon múlik az eredmény, hogy az elsősorban érdekelt lakosság milyen mértékben érzi át a vízműtelepítés jelentőségét, és biztosít-e hozzá megfelelő értékű társadalmi munkát is.

Cm. I.)

telefonba. Gyorsan: hozzáteszi:

— Azaz magyarul:

főmenetirányítóval. Nem tehetek róla, hogy a foglalkozásom elnevezését így csempészte be a magyar nyelvbe valami elrugaszkodott nyelvújító és ezért ez lett a „besorolásom”. Jobb lenne, ha helytelenül alkalmazott jövevényszavak helyett mindent magyarul fejeznénk ki. Elég gazdag erre a nyelvünk.

Annyira igaza van. i ha tőlem függne, : megtenném Dénes : Istvánt a Tudomá- : nyos Akadémia tag-: jának, vagy legalább \ az Akadémia nyelv- : osztályán — fődisz- i pécsernek. Az AKÖV i

1. üzemegységében: azonban mindeneset- : re — fő menetirá- \ nyitónak. }

(— ly — e) :

Fődiszpécser a diszpécserségről

1 felfigyelt az ügyészség is: hivatalból kérte, hogy a vállalat keresetét utasítsák el. A Váci Járásbíróság, a körülmények kellő mérlegelése után. úgy határozott, hogy Szőlösi nem felelős a hiányért, s mentesítette annak megfizetése alól.

Az Erdőgazdasági Szállító és Gépjavító ebbe nem nyugodott bele. Nyilván úgy érezte,

hogy a társadalmi tulajdon

„védelmében” mindent el kell követnie, s fellebbezett az első fokú bíród ítélet ellen, A fellebbezés a megyei bíróság elé került, amely megerősítette a járásbíróság ítéletét. A most

i A bíróság előtt nincsenek I ..ős” ügyek és „nagy” ügyek.

J A maga igazságát mindenki a i legfontosabb dolognak tartja a | világon. Tudja ezt a bíróság, s i ennek megfelelően ítélkezik. Ezért mehet nyugodtan a kisember is jogos panaszával bátran a bíróságra még a nagy vállalatokkal. az állami szerveikkel szemben is.

Jellemző példája ennek a megyei bíróságon a minap ki- j mondott ítélet abban a perben, amely az Erdőgazdasági Szállító és Gépjavító Vállalat és Szőlösi István volt raktáros között folyt Szőlösi a vállalat váci telepén teljesen egyedül kezelte a szerszám és alkat-i rész raktárát. Alig két hónapi: munka után megbetegedett és: kórházba került. Távoliétel alatt a vállalat nem végzett: leltározást, hanem egészen: egyszerűen megbízta egyik se-í gédmunkását Szőlösi helyette-: sítésével.

Mikor a raktáros betegségé-: bői felépült, a vállalat villám-: gyorsan három intézkedést: tett. Egyrészt leltárt készített a: raktárban, amelyben megálla-; pította, hogy onnan 6687 forint\ értékű holmi hiányzik. Más-: részt elbocsátotta Szőlősit, aki-: nek munkájára még a felmon-i dási idő alatt sem tartott; igényt. Ezekután felszólította, \ hogy fizesse meg a leltározási során kimutatott hiányt.

Szőlős! tiltakozott ezellen,! mert — úgymond — ő nem tulajdonított el semmit, részt; sem vett az egyeztetésen, s azért pedig nem lehet felelős,; ami távollétében, betegsége; idején a raktárban történt. ;

A vállalat perre vitte a dől-; got. A bíróságot kérte, hogy; fizettessék meg Szőlősivei a; társadalmi tulajdonban okozott hiányt A bírósági tárgyalásra

Autón suhanva az ácsai utcán, szemet szúrt nekem egy kapu felett ez a cégtábla: 17. számú

Autóközlekedési Vállalat diszpécsersége.

Íme, megint egy új szó, amivel azonban mégsem gazdagodott nyelvkincsünk. Mint ahogyan azzal, melynek kínkeserves származéka, a diszpécser szóval sem. A magyar nyelv értelmező szótára második kötetének 1029. oldalán csillag jelöli ezt a szót, mivel olyan, mely „általában kerülendő, illetve felesleges, a vele jelölt jelentésben helytelen.” Az értelmező szótár szerint egyébként any- nyit tesz: munkairányító. Ám, ha ez a jelentése, ugyan miért nem annak mondjuk? No, mindegy. Hiszen én a

diszpécserség jelentését keresem. A szótárból nem tudhatom meg, annyira új szó, hogy még a helyes, meg a helytelen magyar szavak értelmezői sem ismerik.

— Halló, 17-es AKÖV? — szólok a telefonba.

— Csak volt, most az AKÖV második üzemegysége.

— Ócsa önökhöz tartozik?

— Már nem, tessék az egyes üzem' egységhez fordulni.

Újból tárcsázok:

— Halló, egyes üzemegység. Ócsa önökhöz tartozik?

— Áztat én nem tudom, majd adom a diszpécsert.

Kellemes férfihang

jelentkezik. Mondom, mit láttam Ócsán, szeretném megtudni, mi az, hogy diszpécserség?

— Hát ez bizony értelmetlenség, rossz elnevezés — feleli. — Helyes magyarsággal közúti és áru menetirányító szolgálat. Feladata: felvenni a fuvarmegrendelést, a megrendelő címére. irányítani a kocsit, gondoskodni a kocsik

üzemképességéről, beosztásáról. Egyébként hamarosan lekerül a tábla.

— Nagyon köszönöm, Szabadna tudnom, kivel beszéltem?

— Dénes István fődiszpécserrel.

Együtt kacagunk a