Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
4 1962. FEBRUAR 2, PÉNTEK Ahol a víz csak 115 fokon forr Az autóvezetőnek és a komba jnkezelőnek egyik legna- gyob bosszúsága, amikor felforr a motor hűtővize, s eddig úgy látszott, hogy ezt a kellemetlen „üzemzavart” különösen a nyári melegben csak nagy elővigyázatossággal lehet elhárítani. A problémát azonban most az Ikarus- gyárban megoldották, mégpedig a közismert törvényszerűség alapján, hogy a légnyomásnövekedéssel a víz forrá- si pontja is emelkedik. Somogyi Mózes üzemmérnök tervezte meg az első olyan hűtőberendezést, amely be van fedve és az erre a célra szolgáló szelep csak akkor nyílik meg, amikor a vízgőz nyomása eléri az 1.25 atmoszférát. Ilyen nyomás alatt a víz már nem száz, hanem 115 fokon forr fel, s így a fiű- tő a forróégövi vidékeken is az eddiginél sokkal megbízhatóbban használható. (MTI) R villamosítás hazánkban A Dunai Hőerőmű lesz az ország legkorszerűbb áramfejlesztője A világon mindenütt, de hazáinkban különösképpen nagy iramú villamosítás folyik. A vasutak elektrifikálásától új gépek üzembeállításáig, s a gyarapodó háztartási készülékekig mind-mind energiatöbbletet igényel. Visszaemlékezve az ötvenes évek áramellátási zavaraira, könnyebben értékelhetjük a megtett utat; a növekvő elektromos igények ellenére mérsékelték a korlátozásokat. Az elkövetkező években is változatlan feladat marad ez. Nem kis tétel, ha arra gondolunk, hogy öt esztendő alatt a hatvan százalékot is megközelíti a villamosenergia-igény növekedése. Honnan és hogyan fedezzük az elektromos igényeket A hazai áramfejlesztő berendezések bővítése, új erőművek 28—30 új készítmény előállítását tervezik a gyógyszergyárak A magyar gyógyszerek mindinkább felveszik a versenyt a legkiválóbb külföldi készítményekkel, választék és minőség tekintetében egyaránt. A magyar gyógyszerkivitelnek körülbelül kétharmada irányul baráti országokba, egyharmada pedig tőkés államokba. A piac egyre bővül. A folyamatban levő tárgyalások várható eredményeként 1962-ben újabb országokba szállítják majd gyáraink gyógyszeralapanyagaikat és kiszerelt készítményeiket, elsősorban néhány, nemrég felszabadult, volt gyarmati országba. Ennek megfelelően 1962- ben az elmúlt évinél 45 százalékkal nagyobb exporttermelést irányoztak elő. A kivitel fejlődésének egyik legfőbb biztosítéka, hogy a gyárak évről évre új készítmények egész sorát állítják elő. A három nagy gyógyszer- gyár, á Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár valamint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár 1961-ben összesen 25 új embergyógyászati és öt állatgyógyászati szerrel szaporította termékeinek számát, ezeknek egy részét már expor_ tálták is. Mintegy ötszázféle alapanyagot, illetve készítményt küldtünk 1961-ben hat- van-hetven országba. Az idei tervben 28—30 új gyógyszert irányoztak elő (MTI) # / termékek a téglaiparban Az Építésügyi Minisztérium téglagyárai alkalmazkodnak a korszerű építési módszerekhez. Tovább fejlesztették hagyományos termékeiket és már négy helyen megkezdték a falelemek gyártását. Gépesített eljárással pontosan akkora elemet falaznak össze üreges téglákból, mint amekkora a kohó- hahsalak középblokk. Ezért az új anyaggal a tervrajzok megváltoztatása nélkül felépülhetnek azok a házak, amelyekhez kohóhabsalak- elemeket terveztek. A téglaipar nemcsak a házak függőleges falaihoz, hanem a lakások mennyezeteihez is készít új szerkezeteket. Vékonyfalú» és nagy térfogatú üreges téglaidomokból gerendát és mennyezeti födémpanelt raknak össze. Beton a ragasztóanyag, de feszített acélhuzaloikkal is megerősítik ezeket a szerkezeteket. Az üreges téglaíödém jól vizsgázott az eddigi ellenőrző méréseken. Megállá- pították, hogy olcsó és megbízható szerkezet, alkalmas a tömeges felihasználásra. üzembeállítása felével növeli az áramforrásokat. A második ötéves terv időszakában Pécsett, Ajkán, Oroszlányban és Százhalombattán indítanak új áramfejlesztő egységeket. Az eredeti programtól eltérően csak 1965 után valósítják meg a Bánhidai Erőmű bővítését. Ezzel szemben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Dunai Hőerőmű első, százötven megawattos gépegysége az ötéves terv végére üzembehelyezhető legyen. jelentős energiaforrásunk a környező államokból behozott energia. Miár most is rendszeres segítséget kapunk, de a hazai igények növekedésével párhuzamosan az importigény is növekszik. A Szovjetunió nyugat-ukrajnai távvezetékrendszeréből Munkácson, Sajószö- geden és Zuglón keresztül 220 kilovoltos távvezetéken érkezik majd az áram. 1964-ben ez a forrás kereken egymillió megawatt átvételét teszi lehetővé. Ehhez csatlakozik további félmillió megawatt importenergia a szomszédos többi országból. Milyen gondokkal kell megküzdeni az itthon előállított elektromosság növelése érdekében? A legfontosabb követelmény, hogy a termelés és elosztás gazdaságosabb legyen. Ezt szolgálja az a célkitűzés, hogy öt esztendő alatt az iparág termelékenységét közel negyven százalékkal növeljék, s kevesebb ember lásson el nagyobb feladatokat. A hazai viliamosenergia- termelés műszaki és gazdaságossági színvonala ugrásszeren emelkedik a Dunai Hőerőmű bekapcsolásával. A 150 megawattos áramfejlesztőket, s a hozzá tartozó kazánberendezéseket a Szovjetunióban gyártják. A Dumái Hőerőmű az ország első tiszta pakura tüzelésű hőerőműve lesz. Fűtését a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersolaj lepárlásának legkevésbé értékes melléktermékével végzik. Az új berendezés hőfogyasztása, tüzelőigénye 36 százalékkal lesz kisebb, mint a régi erőműveké. A megnövekedett energia- igényeknek megfelelően, új hazai vezetékek építésére is sor kerül. Hétszázhúsz kilométer hosszúságban bővül a 120 kilovoltos. 420 kilométeres szakaszon pedig a 220 kilovoltos hálózat. A második ötéves terv ideje alatt teljesen befeígy nem ma Megoldást kell találni a szobi rendelő rendbehozására Kosa Gábor, Szob községi párttitkára hív: nézzük meg együtt az orvosi rendelőt. Azt mondta, egy szót sem szól előre, beszéljenek helyette a tények. A Vörös Hadsereg útján kopogtatunk Fábián József doktornál. A ház végében kicsiny ajtón megyünk beljebb. Nagy várószobába jutunk. Hideg, rideg az egész. Onnan nyílik a rendelő. Akkora az egész, amekkorának a képen látszik. Alig lehet mozdulni. Sem a bútorok, sem az orvos, sem a betegek nem férnek el. Gondolkodtak már rajta, hogy melyik bútort tegyék ki —, de hiába, valamennyire szükség van. Semmi kétség,-így nagyon nehéz dolgozni. A szobát, bár kicsi, nehezen lehet átfűteni. A fa- ■ lak pedig évek óta nem láttak festőt. Keressük a megoldást, hátha ügyesebb elrendezéssel segíthetnénk a probléma megoldásában. A javaslat: esetleg a várót felcserélhetnék a rendelővel. Igen ám, de a várón még ablak sincs! Nem is szólva arról, hogy a legkényelmesebb napokon sem zsúfolódik össze harminc-negyvennél kevesebb ember a szobában. Ha ez nem lenne, hol várakoznának? Tehát ez sem megoldás. Így azonban soká nem maradhat: kényelmetlen, csúnya, egészségtelen, Fábián dr, jezik a községek villamosítását. Ezzel egyidőben nagyszabású rekonstrukciós munkákat végeznek annak érdekében, hogy mérséklődjék, vagy teljesen megszűnjön a sok kárt és kellemetlenséget okozó feszül tségingadozás. Tizenhárom milliárd forint — megközelítőleg ennyit áldoz az állam áramellátási beruházási célokra az elkövetkező , években. Ebből nagy erőművekre hat- milliárd 400 millió, különböző átviteli 'berendezések építésére ötmilliárd forint jut. Mindezek után a hozzáértő szakember, de a közvetve érdekelt laikus is felteheti a kérdést, milyen lesz az ország elektromosellátása az ötéves terv végén? A legfőbb törekvés az hogy a rohamosan növekvő igényeket a gyárak kapuin és a háztartásokon belül is fedezni tudják. Á fejlesztési program a jelentkező igényelek el lépést tart. Ily módon továbbra is a felhasználó üzemek és háztartások gondja marad a takarékos gazdálkodás. Mindemellett az áramszolgáltatás zavartalanabb lesz. A gyakori panaszok is a minimumra csökkennek az áramingadozások miatt, amelyek a gépek, a rádiók, televíziók működését kedvezőtlenül befolyásolják. A jelentős anyagi áldozat, s a szakemberek erőfe^ítései jelentősen gyorsítják, s a növekvő igényekhez képest javítják az ország elektromos energiával való ellátását. , Tóth György Lesz-e vagy sem gázpalack-cseretelep - ez Dabason a kérdés Második esztendeje folyik a dabasi járás eddig eredménytelen küzdelme a cseretelepért, s ezalatt a kiürült gázpalackok cseréje a legkörülményesebb, de mindenképpen költséges módokon történik. Budapesten (Pest- lőrincen vagy Soroksáron) cserélik az északi részen fekvő községekből, a déliekből pedig többnyire Kecskeméten. A hosszadalmas vasúti szállítás helyett legtöbben, akármennyibe is kerül, más megoldást keresnek, csak gyorsan bonyolódjék le a csere, nehogy fennakadás legyen a konyhájukon. Fekete fuvarosok, meg motorkerékpárosok, kihasználva a kínálkozó lehetőséget, uzsoraáron vállalják a csere intézését és a szállításért a teli palack árának kétszeresét kérik. Érthető, ha az alaposan megvámolt palacktulajdonosok szabadulni szeretnének az ilyen anyagi megterheléstől. Jogos kívánságukat a járási tanács is magáévá tette. Hiába fordult azonban a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalathoz. Kérésére azután még 1960 őszén dr. Farlcas Mihály, a megyei tanács vb- titkéra vette kezébe az ügyet, ígéretet is kapott arra, hogy Dabason 1961 január elsejéig megnyitják a cseretelepet, ha a járási tanács megfelelő helyiséget biztosít. Azonnal biztosított is és türelmesen várta az ígéret teljesítését. Letelt azonban a határidő, de a cseretelep csak nem nyílott meg. Tavaly augusztusban viszont a tröszt két kiküldötte — négyszeri személyes sürgetés után — Da- basra érkezett, hogy szemrevételezze az elkészített helyet Kijelentették, nem alkalmas a hely, azt majd a vasútállomás mellett, az ÁFORT telepén építik fel és- (pedig előregyártott panelekből egy-két nap alatt. A kért tűzrendészen szakvéleményt a tanács gyorsan beszerezte és megküldte. Üjaibb határidők múltaik eJ. Nem részletezem a huzavonát, a tröszt részéről mind máig tanúsított kockáztatást. Annyit talán mégis. A közelmúltban a megyei tanács, újabb ígéretet kapott: nem majd ha fagy, hanem ellenkezőleg, majd ha az idő felenged, megkezdik a telep felépítését. Az idő azóta többször felengedett, épület azonban még sincs. Az új ígéretre vonatkozó, meg nem erősített és nem hivatalos értesülésemet mégis közlöm» talán megnyugtatja a háborgó dabasi kedélyeket. Bár» ha már Dabason volna a palackcsere, kétségkívül inkább elülne a sok be nem tartott ígéret által felszított felháborodás. Sz. E. Inyenckedö vadállatok Szarvasok, vaddisznók sorozatos éjszakai csemegézése a szentgyörgy- pusztai művészkolónia kertjeiben A többezer lelket számláló község nagyobb és gundozot- tabb rendelőt érdemelne • (Foto: Gábor Viktor) joggal mondja: szégyelli rendelőjét betegei előtt! Igaz épül már Szobon a rendelőintézet, ami részben mentesíti majd ezt az orvosi szobát, de még akkor is szükséges rendbehozni, akkor is szükséges változtatni ezen az állapoton! Azt mondják néhány évvel ezelőtt kilencvenezer forintért vásárolta a községi tanács valakitől ezt a házat. Bizony sok pénz, de a betegek nem szenvedhetik meg áz akkori vásárlók könnyelműségét, mert ez a ház a legjobb indulattal sem éri meg az árát. A községi tanácsnak kellene kezdeményezni a lakosság felé: esetleg társadalmi munkával, bizonyos községi hozzájárulással olyanná varázsolhatnák orvosuk rendelőjét, amilyen ma már a legkisebb falut is megilleti, amilyet ma már a legkisebb falu is megteremt magának, S. A. Leli, az öreg puli derék és jóakarata házőrző, éjjel-nappal megugatja a kerten kívül járókat is, hát még ha idegen ember vagy állat a kerítésen belül merészkedik. November vége táján egyik éjszaka azonban a szokottnál is erősebben ugatott. Gazdája, Török Rezső, az író, betegeskedett az idő tájt, nem kelt íel az ágyból. Felesége sem ment ki a házból csak reggel, akkor aztán meglepetésére a kert por- hanyós földjén furcsa nyomokat, valami nagy állat lábanyomát fedezte feL Attól fogva csaknem minden éjszaka csendjét felverte Leli bősz ugatása és reggelenként egyre több kisebb-nagyobb állati lábnyomot találtak a fák, a bokrok, a virágágyások között. Lehámtott kérgű és lerágott rügyű nemes almafák, éles fogakkal szetté- / pett évelő virágtövek jelezték, az éjszakai vendégek csemegéztek a kertben. Vagy két hete pedig Leli kétségbeesett ugatására, szűkülésére és paták csattogására riadt fel Törökné. Kiszaladt a házból, de előbb mindenesetre egy sétabottal azért felfegyverkezett. Az ajtó mellett a holdfényben hatalmas agancsost látott, leszegett fejjel éppen a kutyát rohanta meg. Szegény puli nyüszítve menekült az épület mellett álló házikójába. A támadó patái, ahogy utána vetette magát, szikrát csiholtak a járdakövön. Szarvával felöklelfce, felborította a kutyaólait kutyástól. Mögötte vagy tíz lépésre 8—10 szarvastehén csillogó szemmel figyelte a csatát. Az asszony megijedt, valami baja talál esni kedves pulijának, s ijedelme meg- 1 acélozta a szívét. Rikoltott, sikoltott, de kezében fenyegetően magasba lendült a bot. A szarvas feléje fordult, dühösen fújtatott, szeme vadul villogott az ezüstös holdsugárban. Majd szügyébe vágta a fejét, most már az asszony ellen készült támadásra. Ám Törökné nem ismerte fel a veszélyt, botot lóbálvá egy lépést tett az állat felé. A szarvasbika kiegyenesedett, óriásnak látszott, mégsem futott meg előle az asszony. A bika azonban megfordult, szökellve eliramodott, futva követték a tehenek. Csend lett. És a csendben a ház mögül röfögés hallatszott. Egy egész vaddisznó-csorda éppen az eperágyat túrta fel. Pár kiáltás elég volt, elisz- koltafc, egymást lökdösve kaptattak fel a hegyoldalon. Tizenkét esztendeje lakik télen-nyáron Török Rezső Vi- segrádon, a kies Szentgyörgy- pusztán, a kisoroszi révvel szemben, csak az országút választja el a Dunától. Eddig nyálon kívül semmiféle vad nem tört be két méternél magasabb, szöges drótkerítéssel körülvett, gyümölcsfákkal telisded teli ültetett telkére. Áprily Lajos, a költő már tizenhat éve lakik a pusztán, de effajta hívatlan vendégek sohasem látogatták háza táját. Most meg nála is sok kárt tesznek a gyümölcsösben. Nem kímélték azonban a szent- györgypusztai művészkolónia többi tagjának telkét sem. Szarvasak, őzek, vaddisznók járják éjszakánként Melis György operaénekes, Fónay Márta, Erdődy Kálmán színész, Gyöngy Pál zeneszerző vi- kendházának telkét, pedig mindegyiket kerítés veszi körül. Igaz, egyik kerítés sem magasabb két méternél, amit a szarvasok, sőt úgylátszik még az őzek is játszi köny- nyedséggel átugranak. A vaddisznók pedig vagy árkot túrnak a kerítés alatt, vagy pedig egyszerűen átbújnak a szögesdrótok között. Mi készteti éjszakai vándorlásra a visegrádi erdőségek vadjait? A száraz nyár és ősz következtében kiszáradtak az erdei csermelyek, kiapadjak a források, a szomjúság hajtotta az erdő népét a Dunához. Némely csapat a kisoroszi révhez szokott és kerítéseken, árkokon, mesterséges, meg természetes akadályokon által nyílegyenesen vette hozzá az utat. Útközben megkóstolták a kultúrnövényeket, ízlett nekik és bár most már bent az erdőben is elolthatják szomjukat, továbbra is ellátogatnak a kertekbe. ínyencekké lettek a visegrádi erdei vadak. így magyarázzák legalábbis a visegrádi erdészetnél, ahol persze panaszt tettek a vadkár miatt. Amíg saját szemükkel meg nem győződtek a nyomokról az erdészek, nem is akarták elhinni, hogy az erdő négylábú lakói a kertekbe járnak. Egyszer még egy fiatal erdészt is lesbe állítottak a Török-portán, nézze meg, hogyan viselkednek az éjszakai látogatók, azok hajnaltájt el is jöttek. Élükön a szarvasbika büszkélkedett. Felragyogott az arca a fiatal erdésznek és lelkendezve mondta: — Ilyen hatalmas, gyönyörű tizenhatos kapitális szarvas- bikát még sohasem láttam. — Mit lehet csinálni, hogy mi ne lássuk soha még a nyomát sem ennek a nagy bikának és a kíséretének? — kérdezték tőle. — Semmit. Ez az állat erdészetünk büszkesége, hozzá sem szabad nyúlni. S a vadak támadása azóta is zavartalanul folyik, éjszakánként állandóan megismétlődik a szentgyörgypusztai művésztelep ellen. Hol az egyik, hol a másik téli álmát alvó kertet dézsmálják. Néha az ágas-bogas agancsú bika csak egyedül jelenik meg. Tegnap reggel Török Rezső kertjében magam is láttam az elefánt lábnyománál mindenesetre, de egy szépen fejlett bölényénél aligha kisebb egészen friss csapását. Hej, ha puskavégre kaphatnám ezt a hatalmas jószágot! Szokoly Endre
