Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

1963. JANUÁR 10. SZERDA K*r MEGYE» &£Mtm 3 Svájci lap elismerő cikke szerszámgépgyártásunkról Nemrégiben a tekintélyes svájci Neue Zürcher Zei­tung című újság nagyobb cikket közölt a KGST álla­mok és a nyugati orszá­gok szerszámgép-termelése- nek alakulásáról. A lap sze­rint a nyugati államok 1956- ban még 152190 szerszám­gépet gyártottak, s ez a szám bárom év alatt 113 950-re csőikként. A KGST-óllamok szerszámgéptermelése viszont az 1955-ös 169 571-ről 1956- ra 184 954-re növekedett, 1965-re pedig eléri a 373 250- et. A szerszámgépek minősé­gét ismertetve kiemeli az újság a csehszlovák és ma­gyar ipar termékeinek magas műszaki színvonalát. Ennek igazolására megemlíti a lap, hogy a Csepeli Szerszámgép- gyár többek között kialakí­totta a 0,03 pontossággal dol­gozó programvezérlésű ma­rógépet. Elismeréssel ír a Budapesti Szerszámgépgyár ma már 16 országban ismert E—400-as esztergagénéről, amely a brüsszeli világki­állításon nagy díjat nyert. (MTI) ___________ — A Z ENSZ postaigazga­tósága bejelentette, hogy február 19-én bocsátja ki az új esztendő első emlékhe­ly egét. Az új bélyeg a la- káskéidés és a városrendezés témájával foglalkozik. A vecsési káposzta jövője A vecsési savanyúkáposzta — így tartják — épp olyan hírnévnek örvend, mint a sza­bolcsi alma, a badacsonyi bor, vagy. a pálpusztai sajt. Most azonban átmeneti visszaesés tapasztalható a termesztésé­ben. Számos idősebb kertész­ember panaszolja ezt, bár az okok és a kivezető út keresésé­ben nincs közös álláspontjuk. Némelyek szerint úgy lehet a bajon segíteni, ha mostanában, a termelőszövetkezeti tervké­szítés idején, erélyesen a sar­kukra állnak,- vitába szállnak a járási tanács mezőgazdasá­gi osztályával. Mert — úgy­mond — a község hagyomá­nyos zöldségkultúrái között csak egyik hely a káposztáé (550 hold), emellett azonban sok évi átlagban igen előkelő helyet foglal el a korai burgo­nya, a sárgarépa, és minde­nekelőtt a 600—700 holdnyi paradicsom. A népgazdaság érdeke vi­szont, hogy kenyérgabonából is elegendőt termeljünk — mondotta ősszel a járás. — De ugyanígy a népgazda­ság érdeke, hogy az export zöldségféléért valutát kap­junk. s hogy Budapest zöld­ségellátása zavartalan legyen — replikáztak a vecsésiek. Hivatkoznak arra, hogy köz­ségük most ünnepelte 175 éves fennállását, s meggyőződésük (sőt, a szorgalmas búvárok írá­sos bizonyítékokat is találtaik), Jelentős fejlődés három év alatt Jól sikerült vezetőségválasztó közgyűlést tartott a Gombai Földművesszövetkezet Vezetőségválasztó közgyűlést tartott a Gombai Földműves- szövetkezet. A tagság részéről rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a szövetkezet igazigatóságának beszámol és a választás iránt. A ta; megelégedéssel vette tudi eul, hogy .az Önálló szövetke­zetté válásuk óta eltelt három év leforgása alatt egyedül Gomba akkora forgalmat bo­nyolít le, mind kiskereskedel­mi, mind vendéglátóipari terü­letem mint azelőtt a három község együttvéve. Javult a felvásárlás is: 1961-ben többek között 140 mázsa gyümölcsöt, 170 má­zsa zöldpaprikát. 121 má­zsa burgonyát, 170 mázsa zöldborsót. 22 ezer darab tojást vásároltak fel. Jelentékenyen javult a gazdál­kodás színvonala is: az 1957- es évet 138 ezer forint veszte­séggel zárta a földművesszö­vetkezet, az önálló gombai szövetkezet, 1961 végén 200 ezer forint nyereségről számol­hat be, a saját forgóeszköz aránya pedig öt százalékról 4-0 százalékra emelkedett három év alatt, és 1961-ben már nem volt meg nem térült leltárhiá­nyuk sem. Fokozottabban bekapcso­lódtak a termelőszövetke­zet áruellátásának meg­szervezésébe, amelynek következtében mint­egy 100 ezer forint értékű gaz­dasági eszközt és növényvédő­szert tudtak biztosítani szá­mukra. A tagság megbírálta a veze­tőséget azért, mert négy bolt­nak nincs raktárhelyisége, az árut a boltban tárolják, hang­súlyozták a szűkösség meg­szüntetésének fontosságát. A felszólalások során fel­ajánlások is születtek: a hús- bolt vezetője ígéretet tett, hogy a SZÖVOSZ V. kongresz- szusa tiszteletére 110 százalék­ra növeli a forgalmat és hiány­talan lesz a leltári elszámolás. A többi boltvezető 105 százalé­kos forgalmi tervteljesítésre tett javaslatot. Az újjáválasztott igazgató­ságban 80 százalékos arányban termelőszövetkezeti parasztok foglalnak helyet, az igazgató­ságba és a felügyelő bizottság­ba két-két nőt is beválasztot­tak. A NAGYOK NYOMÁBAN Már második esztendeje mű­ködik az Inárcsi Kossuth Ifjúsági Szövetkezet. Húsz tagja van. Egy kataszteri hold­jukon figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el. öntözéses gaz­dálkodást ioly- tattak. Először korai burgonyát termeltek, amely­ből majdnem hat­ezer forint bevé­telük volt. A burgonya után őszi káposztát ül­tettek. 35 ezer fo­rintnál is na­gyobb jövedel­met hozott. i Íny történhetett az­után, hogy egy munkaegységre (napi ötórai mun­ka.) hetven fo­rintot fizethet­tek. Szorgalmas te­vékenységük gyü­mölcseként ke­reshettek ilyen jól. Azonban Kri- zsán József, a he­lyi termelőszö­vetkezet kerté­szeti brigádveze­tője szakmai ta­nácsai nélkül nem jutottak vol­na ennyire. A Március 21 Termelőszövet­kezet tagjai, a felnőttek, a szán­tásban, a trá­gyázásban, a pa­lánta biztosításá­ban segítettek a gyerekeknek. A helyi földműves­szövetkezet vető­ma ngal, a köny­velési munkák elvégzésével já­rult a sikerekhez. A Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai nemcsak egy holdjukon tűntek ki a mun­kában. hanem helytálltak a ta­nulásban is. A kettő elválaszt­hatatlan, mert aki elhanyagolja a tanulást, nem le­het szövetkezeti tag. Perjési Jó­zsef volt a kö%ös gazdaság válasz­tott elnöke. Száz­négy órfa mun­kát végzett és részesedésként majdnem másfél­ezer forintot vitt haza. Hasonlóan Krizsán Sándor is. Kiss Imre ki- lencvenhét. Kö­kényest László pedig 96 óra munkájáért több mint ezerhárom­száz forintot mondhat magáé­nak Zárszámadó köz­gyűlésükön sok­féle jóról szá­molhattak be. Az 1961-es esztendőt jó eredménnyel zárták. De a köz­gyűlés karácsony táján volt. Azóta Horváth Béla. ta­nár elnök — út­törővezető — se­gítségével már az új esztendő tennivalóiról ter­veznek. Tovább­ra is munkájuk révén híresek szeretnének ma­radni hogy őseik pontosan ezért, a jó piaci lehetőségek kihasználá­sáért települtek le itt, a vá­ros tőszomszédságában. Tehát már több mint másfélszáz éve dívik itt a zöldségtermesztés. Vecsés volt a főváros zöldségeskert je, mióta a világ fennáll — mond­ják némi sovinizmussal — ter­meljen kenyérgabonát az Al­föld. Nem igazságos és a ha­gyományoknak sem felel meg, hogy mi a szántóterületünk 50 százalékán kenyérgabonát ter­messzünk. A vita hevében sok ilyen és hasonló érv hangzott el. S mi tagadás némi igazsággal, fő­leg, ami az emberek kertész­kedő tudományának jó felhasz­nálását illeti. A helyi és köz- ségfejlesztési sajátosságok is­merete nélkül természetesen nem szálhatunk vitába, még akkor sem, ha úgy érezzük, a vecsésiek okfejtése imitt-amott sántít egy kicsit Ám a felso­rolt érveket latolgatva, egye­nesen a megyei tanácsra sie­tünk: mondjon véleményt most már Borbás Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezető­je. Megemlítjük neki azt is, hogy a kenyérgabona terv sze­rint a földbe került Vecsésen, a vita most a tavaszi takar­mánynövények vetésterületén, illetve a kertészkedésre meg­maradó területek nagyságán újul, üti ismét. A járási tanács ugyanis egyre emlegeti, hogy a zöldségtermelés mellett az állattenyésztést sem szabad elhanyagolni Ve- csésen, ehhez pedig takar­mányt kell termeszteni. Borbás elvtáns meghallgatja az érveket és ellenérveket s mindjárt elöljáróban megjegy­zi: azért Vecsés mellett még van néhány „zöldségeskertje” a fővárosnak. Példaként meg­említi: Pest megye idén 30—32 ezer holdon termel zöldségfé­lét, míg a szomszédos Fejér megye alig 2—3 ezer holdat használ fel ilyen célra. Természetesein tud arról a panaszról, hogy a falu soknak találta a kenyérgabona vetés­területet, mert a múltban va­lóban csak szántóföldjeik 20— 25 százalékán termesztettek kenyérgaibonát(. Ám .az 50 szá­zalékhoz most is nagyon mesz- sze járnak. A két termelőszö­vetkezet összesen a közös föld­terület mintegy 45 szzázalékét vetette be ősziekkel, de ez a falu területének még 30 szá­zaléka sincs. Az emelkedés mindössze néhány százalékos. Lehet, hogy ez ds sok, de hi­szen kötelező vetéstervelőírás sehol a megyében nem volt. S hogy mégis úgy egyeztek meg a járási tanáccsal, annak, saj­nos, más nyomós okai vannak. Egyrészt az hogy a tsz-ek még nincsenek berendezkedve a nagyüzemi kertészkedésre, másrészt és légióként: o munkaerőhelyzet egészen más, mint a felszaba­dulás előtt. Igen meglepő adatot említ: a megyében több mint 150 ezer 16—26 év közötti fia­tal él, de ebből csupán nyolc­ezer dolgozik a mezőgazda­ságban, ideértve a gépállomá­sokat és állami gazdaságo­kat is. Márpedig a zöldség­féle termesztése rendkívül munkaigényes, sok fürge kéz, sok hajlékony, fiatal derék kellene hozzá. Különösen ad­dig, amíg a nagyüzemi ter­mesztéshez nincs meg a szük­séges gépi felszerelés. A fia­talok Pestre járása pedig Ve- csésről is igen nagymérvű. Ez a legdöntőbb oka, hogy a járási tanáccsal történő tervegyeztetés során — tudo­mása szerint eléggé könnyen — belátták a vecsési szövet­kezeti vezetők, hogy egye­lőre olyan kalappal kell kö­szönniük, amilyen van. Vagyis: a jelenlegi munkaerőhelyzet mellett, ha jövedelmezően akarnak termelni, olyan nö­vényféleségek vetésterületét kell növelniük, amelyek meg­termelése és betakarítása a mai gépi ellátottsággal is biz­tosítható. Másrészt viszont előbb- utóbb szakítaniuk kell a ré­gi szokásokkal, s fokozatosan rátérni a nagyüzemi módszerekre, a kertészkedésben is. Példá­ul az ikersoros palántázásra, amely máris 25—30 százalék­kal csökkentené a kézi munkát a növényápolásban, betakarí­tásban. Csakis ilyen alapon, a legkorszerűbb nagyüzemi módszerek alkalmazásával lendülhet fel ismét Vecsés zöldségtermesztése. Bizonyos, hogy az állatállomány fej­lődésére is szükség van, de azt senki se kívánja, hogy a nagy kertészkedési tapasz­talatokkal rendelkező falu most térjen át teljesen az állattenyésztésre. Százhetvenöt esztendő bi­zony nagy idő. De ebből az utolsó tizenhat Vecsés életé­ben több változást hozott, mint azelőtt tizenhat évtized. Az a kertészkedési forma, amelyről egyes idősebb em­berek eléggé sokat beszél­nek, nem térhet vissza már. A szomszédos nagyváros ugyan még ma is felveszi korlátlanul a község zöldség- termelését, de mindinkább felszívta és felszívja a mun­kaerőt. A háború előtt 24 ezer lakosa volt Vecsésnek, ma: alig tizenhétezer. S eb­ből is hányán, de hányán járnak el Pestre! És mind a fiatalja, akiket könnyű volt otthon tartani, míg Pesten is a munkanélküliek ezrei tén- feregtek, annál nehezebb azon­ban ma, amikor a városi munkaviszonyok és életfor­ma új lehetőségek sokasá­gát kínálja. Ök már nem mennek vissza kertészkedni, szüleiknek pedig elég a ház­táji földek zöldségeseit meg­művelni. Itt gyakorolják szakmájukat, s készülnek ar­ra, hogy szövetkezeteik meg­erősödésével, új feltételek kö­zött, jobb anyagi lehetősé­gekkel lendítsék fel újra községükben — most már a nagyüzemi — kertészkedést. Holka Vilmos Készül a 6. Magyar Gyógyszerkönyv A gyógyszeripar rohamos fejlődése szükségessé teszi, hogy az ország gyógyszerkész­letének fejlettségét, a gyógy­szerellátás színvonalát tük­röző gyógyszerkönyvek rövi- debb időközökben jelenjenek meg. Míg a 4. Magyar Gyógy­szerkönyv 1934-től 1954-ig, kerek húsz évig volt érvény­ben, az 1954-ben kiadott 5. Magyar Gyógyszerkönyvhöz már 1958-ban pótkötetet ad­tak ki, a múlt évben pedig az egészségügyi miniszter megbízásából Schulek Elemér professzor, európai hírű tudó­sunk vezetésével megkezdte munkáját a 6. Gyógyszer- könyv szerkesztő bizottsága. Az új 6. Gyógyszerkönyv az 5. Magyar Gyógyszerkönyv bevált és a gyakorlatban to­vábbra is alkalmazható eljá­rásait különböző új vizsgálati módszerekkel egészíti ki. Az új gyógyszerkönyv nem tartalmazza az országunkban használt összes gyógyszereket, hanem csupán azokat, ame­lyek a törzskönyvezés és en­i gedélyezés után huzamosabb használatban is beváltak, időállóknak bizonyultak. mai nap 1962. január 10, szerda, Melánia napja. A nap kél 7.30 órakor, nyugszik 16.13 órakor. A hold kél 10.05 órakor, nyugszik 21.18 órakor. Várható időjárás szerda estig: a hőmérséklet emel­kedik. Túlnyomóan felhős idő, kisebb havazással, ónos- esővel, később esővel és fő­leg az ország keleti felében köddel. Elénk déli, délnyu­gati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 0—plusz 5 fok között. KADAR JÁNOS CIKKE AZ IIIVEN-BAN Az Unen című mongol lap vasárnapi számában kö­zölte Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának „A lenini eszmék győzedelmeskednek” című cikkét. — TAPASZTALATCSERE látogatásra utaznak január végén a nagykőrösi ipari- tanuló-iskola báb-szaikköré- nek tagjai a kecskeméti iparitanuló-iskola bábjátszói­hoz. Az utazás költségeit az iskola fedezi. — SZAKOSÍTJÁK a Pi- lisszentkereszti Fmsz vegyes­boltot. Kivonják az élelmi­szert, s a jövőben kizárólag iparcikkeket árusítanak az üzletben. — SAKKOZÓ CSODA­GYEREK Dél-Afrikában: édesapját is legyőzte a sak­kozásban a dél-afrikai Port Eldzabethben élő Anthony Putman, aki még nem töl­tötte be ötödik életévét. A kisfiú három és fél éves kora óta sakkozik. A játékra ki­tűnően sakkozó édesapja ta­nította. — VEZETÖSÉGVÁLASZ- Tó közgyűlést tart a jövő héten a Kókai Földműves­szövetkezet tagsága. A köz­gyűlésre meghívják ország- gyűlési képviselőjüket is. — TÍZEZER FORINT ér­tékű könyvet adott el 1961- ben a Gombai Földműves­szövetkezet, a mindössze két­ezer lakosú kisközségben. — SZABAD PARTNAPO­KON vitatják meg január második felében a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának hatá­rozatait iá Pest megyei párt- alapszervezetekben. — A SZÖVETKEZETI építőipar a lakosságért cím­mel január 10-én kiállítás nyílik az OKISZ buda­pesti bemutató termében. A kiállítás beszámol a buda­pesti és a vidéki építőipari szövetkezeteknek a magán­erőből történő lakásépítke­zések terén elért múlt évi eredményeiről. — VASÁRNAPI „műszak” a nyáregyházi Ady Tsz könyvtárában: a tsz könyv­tárosa áttért a vasárnapi könyvkölcsönzésre, mert hétköznapokon a tsz-tagok nem érnek rá. A kezdemé­nyezés hatására a könyvtár negyedévi forgalma 194-ről 1008 kötetre emelkedett. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÓ 8.10: Tánczene. 9.00: Rádióegye­tem. 9.30: Operarészletek. 10.30: Ritmikus percek. 10.50: Balassi Bálint verseiből. 10.55: Zeneiro­dalom remekműveiből. 11.25: A Szabó-család. 12.15: Népdalokkal a kikötőben. 12.55: Polkák, kerin- gők — fúvószene. 13.20: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 14.00: Orda­sok között. 14.30: Olasz dalok. 15.10: Zenekari muzsika. 15.40: Kodolányi János két novellája. 16.00: Népszerű táncdalok. 16.20: A hét meglepetése. 16.30: Film­zene. 17.15: Zenés séta Csehszlo­vákiában. 17.35: Az ifjúsági rá- diószínoad bemutatója. 18.25: Bé­ke-kantáta. 18.35: Tánczene. 19.05: Munkásklub. 19.25: Kadosa Pá’ zongorázik. 20.25: Operettrészle­tek. 21.45: A romlott férfiak or­szága. 22.20: Montreuxi Feszti­vál. 0.10: Lukácsi Margit énekel. PETÖFI-FADIÖ 14.15: Virágénekek Vaszy Viktor feldolgozásában. 14.30: Orosz nyelvlecke. 14.50: Két kórusmü. 15.00: Operettrészletek. 16.05: Édes otthon. 16.25: Zenekari muzsika. 17.20: Zenés ajándékműsor a gyors vágathajtó bányászbrigád­nak. 18.05: Operarészletek. 18.35: Munkásakadémia. 19.05: Szív kül­di szívnek szívesen. 19.55: A Ma­gyar-vonósnégyes nyilvános hang­versenye a stúdióban. 21.45: A ta­nulás módszertanáról. 22.00: Köny- nyűzene. TELEVÍZIÓ 18.00: Technikai újdonságok. 'Híradástechnika és elektroipar.) 1. Félvezetők. Román kisfilm. 2. Elektromágnes, Angol kisfilm. 18.30: TV-világhíradó. 18.45: Ta­nuljunk oroszul! Nyelvlecke kez­dőknek. 19.00: Közvetítés a Nem­zeti Színházból. Shakespeare: Sói" hűhó semmiért. VísdátéV fv'r»’' felvonásban. Körülbelül 22.00: Hí­rek. A TV-világhíradó ismétlése. AMADOU ÄHIDJ0 VALASZ- TÁVIRATA DOBI ISTVÁNNAK Amadou Ahidjo, a Kame­runi Köztársaság elnöke 'táv­iratiban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Kamerun függetlenségi napja alkalmá­ból küldött jókívánságaiért. (MTI) ___________ — NYOLC és fél száza­lékkal magasabb a tavalyi­nál a Szentendrei Papír­gyár idei terve. A tervet létszámemelés nélkül, kizá­rólag a termelékenység nö­velésével kívánják teljesíte­ni. A gyár dolgozóinak múlt évi jó munkája jutalmául idén 24 napi 'nyereségrésze­sedést osztanak ki. — A PEST megyei gépál­lomások igazgatói, párttitká- rai, üb-titkárai és KISZ- titikárai január 12-én érte­kezletet tartanak a ME- DOSZ-központban. Ez alka­lommal értékelik a gépállo­mások múlt évi munkáját, s megbeszélik az idei felada­tokat, valamint a munka- verseny-mozgalom feltéte­leit. — AZ IDEI tanévben me­gyénk 104 általános isko­lájában folyik politechnikai oktatás. A megyei műve­lődési ötéves terv célkitűzé­sei előírják, hogy 1965-re valamennyi általános iskolá­ban be keli vezetni a gya­korlati oktatást. — MUNKAHELYENKÉNT megtartott kisgyűléseken vá­lasztják meg a szakszerve­zeti bizalmiakat a Pestvi­déki Gépgyár dolgozói. A szakszervezet mellett műkö­dő kereskedelmi ellenőrök a napokban számoltak be múlt évi munkájukról, s meg­határozták az idei ellenőr­zési feladatokat. — HÁROMSZÁZ idős, munkaképtelen kisiparos összesen 360 000 forintos se­gélyt kapott az elmúlt hat hónapban a megyei KIOSZ- tól. Az állandó segélyeken kívül a megyei titkárság és a helyi csoportok hat hó­nap alatt csaknem 23 000 forintot utaltak ki a rászo­rult kisiparosoknak. Szendvicslemez-a.1tó és tető a műanyagipari kiállításon. — EREDMÉNYESEN dol­goznak a szentendrei járás újonnan alakult falusi if­júsági szövetkezetei. Cso- bánkán 37 tagú zöldség­gyümölcstermelő szövetke­zet. Pomázon az 1. sz. is­kolában 70 tagú, a 2. sz. iskolában 34 tagú ifjúsági szövetkezet kezdte meg mű­ködését. Mindkét pomázi szövetkezet a zöldség- és gyümölcstermesztésen kí­vül kisállattenyésztéssel is foglalkozni kíván. — NYOT CF7ERKD ENC- SZÄZ forint jutalmat osz­tottak ki a Nagykőrösi Géná'lomás jó! dolgozó trak- torisíái között 1961-ben. — A SZIGETSZENTMIK- LÓSI kismarosok nyertek a KIOS? dim^''r?szti cso- norii" álfa' k^zd^o-i-nye- zett múlt évi járási mun­kaversenyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom