Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
I 1962. JANUÄR 10, SZERDA I‘EST MEGYEI kKú4op 3 Miért ne lehetne A sütőipar és a kenyérellátás nehézségeiről beszél a műszaki vezető, meg a szakszervezeti titkár - Miért jobb a pékmunkásnak az éjszakai műszaknál a hajnali négy órai munkakezdés? autó. Egyébként többnyire tsz-ektől bériünk szekereket, azon szállítjuk a községekbe a kenyeret, péksüteményt. U.: A legtöbb panasz a péksütemény késedelmes szállítása miatt merül fel. A falusi anyák is zsemlét, kiflit akarnak adni reggelire a gyermeküknek, meg tízóraira is vele adnák az iskolába. Kora reggel azonban a legtöbb községben nincs péksütemény, csak dél felé vagy délután érkezik, amikor már kevesen keresik. Ezen változtatni kell. Mi lenne ennek a módja? F. J.: Semmi esetre sem az éjszakai műszak, ahogy azt ön és még sokan a sütőiparon kívül állók javaso'nák. Az éjszakai munka 1958. január elsején megszűnt a sütőiparban. Ezt a rendelkezést bizonyára alapos fnesfontolás után hozta a kormány és ezzel megvédte a sütőipari dolgozókat az állandó éjszakai munkától. U.: Mikor kezdettek reggel? F. J.: Reggel? Hajnali négykor! A rendelet értelmében annál hamarabb nem lehet elkezdeni a dagasztást. Nap mint nap legkésőbb háromkor kelnek az embereink, hogy beérjenek az üzembe. U.: Hát ennél az átdolgozott éjszaka határozottan kényelmesebb! F.: ‘Kérem, arról szó sem lehet. Nem térhetünk át három műszakra, nincs annyikenyérre szükség, mint amennyit akkor termelnénk. U.: De hiszen külön fehér sütödéik vannak, esetleg azoknál a fogyasztók érdekében mégis be lehetne vezetni az éjszakai munkát, hogy minden faluba kora reggel eljusson á" gyerekekhez a sütemény. F. J.: Reggel 5-kor indul a feldolgozás, hatkor a sütés. Kora reggel a megrendelés tíz százalékát tudjuk szállítani, attól kezdve folyamatosan szállítunk délután két óráig. Délután mindenhová eljut a péksütemény. U.: De a vevők kora reggel keresik. F. J.: Embereink túlterheltek, nemcsak nyolc órát dolgoznak. Déli tizenkettőig termel, aztán hazamegy a pék, de délután 3—4 óra tájt újra be kell mennie begyújtani a kemencét. Ez is egy órai elfoglaltság. Aztán este 6—7 óra között isimét kovászol, ami mintegy kétórás munka. U.: Kis falusi műhelyekben, ahol két-három ember dolgozik, kétségkívül nehéz más megoldást találni. De például Vácott némelyik üzemben már most is két műszak dolgozik. F. J.: Ott a délelőttiekre áll amit mondta,m, a délutániak délelőtt mennek be kovászol- ni. U.: Nem készíthetne az egyik műszak a másik műszak számára kovászt? F. J.: Nem. U. : Jobb szervezéssel talán mégis lehetséges lenne. V. J.: A fehéráru terén javulás várható ebben az évben. Vácott február 15-én, Dunakeszin pedig májusra dolgozni kezd egy-egy felújított üzem. Mind a kettő péksüteményt készít. Ugyancsak ez idén épül meg a szobi kenyérgyár és a második ötéves terv folyamán a váci kenyérgyár is. Igaz, mindez csak akkor ér valamit, ha megfelelő szállítóeszközeink is lesznek. Az egész ország sütőiparának ez a leges- legégetőbb problémája. Legalább 500—550 csukott teherautóra lenne szüksége az ország sütőiparának. Vállalatunk azonban az elmúlt évben hiába kért, nem kapott autó- vásárlási kiutalást. Kapunk-e az idén, nem tudnám megmondani. Mostohagyerek a sütőipar ezen a téren is. U.: Érthetetlen. F. J.: A bérezésnél is mostohagyerekek vagyunk. A felszabadult tanulók nagy része más iparba megy át. kevesli a keresetét. Legutóbb a normánkat is egyszerűen statisztikailag rendezték. U.: Ezellen felszólalhatnának. * F. J.: A szakszervezet állandóan szorgalmazza (mutatja az az Élelmezési Dolgozó című lapot és benne Száraz István, az ÉDOSZ titkárának egyik felszólalásáról szóló tudósítást. „A munka és üzemszervezés hiánya, az egyes vállalatoknál meglevő nagyarányú túlóráztatások, a rendszertelen munka- I kezdés, valamint az éjszakai munka...” — ötlik szemünkbe.) U. : Tehát van éjszakai munka, hiszen ezt bizonyos esetekben rendelet is lehetővé teszi. V. J.: Csak nagy városokban van értelme a három műszaknak. U. : Az éjszakai munka nem feltétlenül jelent három műszakot. Különben éjszaka vagy nappal, de mit tesz például az önök vállalata a kenyérellátás javítása érdekében? S hogy a szállítások a fogyasztók igénye szerint megfelelő időbeli történjének? , . . V. J.: Mi eddig is megtettünk mindent, ahogy a többi vállalat szintén. Többet nem tehetünk, nincsenek lehetőségeink. U.: Márpedig abba nem nyugodhatnak bele, hogy az ellátás ne javuljon meg. Fő tápláléka a kenyér a magyar népnek. Kétségtelen, a sütőiparnak sok a nehézsége, de a kenyérellátás terén nem lehetnek leküzdhetetlen akadályok. ★ Ehhez a beszélgetéshez még annyi a hozzáfúzivaló, hogyha a sütőipar a saját nehézségeivel nem tudna megküzdeni, szívesen sietünk segítségére, állandóan napirenden tartjuk problémáit. Sürgetni fogjuk például_ hogy kapjon megfelelő szállítóeszközöket, de nem helyeseilhetjüík merev elzárkózását az éjszakai műszak elől Véleményünk változatlan, emberségesebbnek tartjuk a kora hajnali munkakezdésnél és a napi 10—12 vagy még több órás munkaidőnél, amihez úgy látszik a pékek érthetetlen rríódon ragaszkodnak. Megszokásból ragaszkodnak ehhez a rossz időbeosztáshoz, vagy a túlórázás biztosította jövedelemtöbblet elmaradásától tartanak? Úgy gondoljuk, ha kevesebb idő alatt ugyanannyit, vagy éppen többet, de a fogyasztók kívánságára megfelelő időre termelnének, nyilván nem csökkenne keresetük. S hogy ne is csökkenjen, az illetékesek azt helyes bérezéssel kétségkívül biztosítanák számukra. Szokoly Endre Országszerte megkezdődtek a földművesszövetkezeti vezetőségválasztó tagértekezletek és közgyűlések A kenyér körüli problémákkal kapcsolatban a közelmúltban néhány tudósítást és cikket közöltünk. Az egyik legutóbbi ilyen vonatkozású írásra Franyó János, a Pest megyei Tanács I. sz. Sütőipari Vállalatának szb-titkára reflektált. — Ismerve a sütőipar adottságait, a sütőipar képviselői nem tehetnek ígéretet arra, hogy a helyzet megváltozik. Kérjük tehát a cikk íróját, látogasson el hozzánk, nézze meg munkakörülményeinket, és ha úgy látja, hogy cikkében tévedett, vagy annak hangja nem helyes, úgy korrigálja azt — többek között ezt írja levelében. — Meghívásának eleget tettünk, meglátogattuk a Váci Sütőipari Vállalatot, halogatásunkból valóságos kis ankét kerekedett, amelynek eredménye a fogyasztó közönség számára nem kielégítő és ezért vele a közvéleményt képviselő újságíró sem lehet elégedett. A kenyérkérdésről előzőén írt cikkeinkből tehát semmit se vonhatunk vissza, semmit sem igazíthatunk helyre. De talán előbbre visszük a megoldást, ha közöljük beszélgetésünket, annál inkább is, hiszen a lakosságnak a kenyérellátással kapcsolatos panasza nem elszigetelt Pest megyei jelenség, hanem országos probléma. íme, az ankétem. lefolytatott vita: ★ Az ú jságíró (ezentúl egyszerűen U.-val jelöljük): Jól ismerik a panaszokat. Beszéljünk először a kenyér minőségéről. | Franyó János vb-titkár íezentúl F. J.): bekéreti szobájába Varga Józsefet, a vállalat műszak^ .vezetőjét.,- . Varga József (a következőkben V. J.): Sajnos, előfordul, hogy néha nem jó ksnyér kerül ki valamelyik műhelyünkből. Sokféle oka lehet ennek. Ritkán kapunk megfelelő, jó minőségű tüzelőt, akár szén-, akár fa-, akár piai- tüzelésű a kemence. Vegyük az olajat, amivel a leggazdaságosabb a fűtés. Valaha kaptunk eázolaiat, az jó volt, a mostani tüzelőolai iszapos, több kell belőle, tehát drágább és egyenetlenül fűti a kemencét. Lisztet sem egységes minőségűt kapunk. Úgyszólván minden egyes szál- lítmánvnál kísérleteznünk kell. Mire rájövünk, hogyan kell vele dolgozni, már elfogy, jön a következő, megint más minőségű szállítmány. U. : Minden malomban van kísérleti laboratórium, sőt kí- sér'eti sütöde is. A malmok nvilván közlik a gyártási eljárásra vonatkozó tapasztalataikat. V. J.: Kérem, én nem akarom megbántani a malmokat, se a kísérleti sütödéket, de nem pék süt náluk. U. : Legjobb tudomásom szerint szakképzett pék. V. J.: Ha egyszer-egyszer tényleg rossz a kenyér, akkor egy hónapiig! csak erről beszélnek az emberek. U. :. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében nagyon megnövekedett a pékkenyér-vásárlók száma. A lakisi asszony ma már nem bajlódik a kenyérsütéssel, de azért jó kenyeret akar adni családjának: A jó kenyeret feltétlenül biztosítani is kell. V. J.: Elavult műhelyeink vannak. Harmincöt műhelyünkből csak tizenkettőben van olajfűtésű kemence. Ha még kaphatnánk olajkemencéket. több üzemünk áttérne két műszakra, feltétlenül megjavulna a kenyérellátás. F. J.: A legnagyobb problémánk a szállítás. V. J.: Itt, Vácott, négy fedett lovaskocsink és egy gépkocsink van, ezenkívül vállalatunknál Vámosmikolán és Budakeszin dolgozik még egy-egy fedetlen kis teherA Szövetkezetek Országos Szövetsége március végén ősz- szeülő kongresszusát megelőzően minden szinten újraválasztják a földművesszövetkezeti szervek vezetőit. A falusi vezetőségválasztó tagértekezletek és közgyűlések február 19- ig. a megyeieket pedig március 5-ig választják meg. A vezetőségválasztó gyűléseken összegezik a földművesszövetkezetek két kongresszus között végzett munkájának eredményeit és hibáit, meghatároz- , zák a következő évek tennivalóit. A vezetőségválasztó tagértekezletek és közgyűlések országszerte megkezdődtek. (MTI) ELKÉSZÜLI! Örömmel közlöm, hogy Az olvasók fórumában megjelent Meddig várjunk még? című bírálat alapján a községi tanács a járdalapot megvette és az ígért járda elkészült. Köszönet illeti Várszegi Mihály vb- elnököt és Movik Lászlóné tanácstagot, hogy társadalmi munkát szerveztek, ugyanakkor a Béke úti lakosokat azért illeti dicséret, mert a föld feltöltését, valamint kitermelését elvégezték társadalmi niun- kában. A járda építéséből a helyi labdarúgó-csapat tagjai is kivették a részüket. Az olvasók fórumában múlt héten megjelent Élő cégér című cikkünkre reagált Tóth Andor (Kis- kunlacháza, Kígyó u. 8.) olvasónk, aki „öreg hor- gász”-nak vallja magát. Megírja: nem lehetséges, hogy az a hal, amelyet reggel madzaggal felló- gattak a fára, még délután is éljen és Öngól levegő után kapkodjon. Kedves olvasónk! / Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy az élő cégér gyanánt felfüggesztett hal milyen ~~ fajtához tartozott. Ha tudnánk, akkor pont tosan megállapíthatnánk, hogy mennyi ideig élhet az a halfajta, vagy az említett hal, mert sok hal hosszú ideig él még a levegőn. önnek annyiban mégis igaza van: jó lett volna utánanézni, hogy a hallat nem cserélték-e ki időközben, s nem tettek-e egy másikat a helyébe. Mivel ezt elmulasztottuk, elismerjük, hoyy szerkesztőségünk „öngólt lőtt”. Bárhogy is volt, az állatkínzás semmikép sem he. lyeselhető. Izbégi bosszúságok Barczán Sándor Püspökhatvan, Béke u. 17. Az újévi kismalac már nem ' sülhetett ropogós pirosra a Nincs ablaküveg Másfél éve, hogy beléptem az Ocsai Vegyesipari Ktsz- be. Másfél éve kérem a ktsz vezetőségét, hogy az ócsai asztalosrészlegnek adjanak ablaküveget, hiszen a lakosságnak szüksége van erre: itt a tél és elég sok helyen hiányzik az ablakból vagy az ajtóból az üveg. Néhány közületi munkát is csináltunk, ahol a festők előtt végeztük a javításokat, s az ablakok be vannak festve csak éppen az üveg hiányzik belőlük. Néha tudtam Pestről üveget hozni de csak két-három négyzet- métert — s akkor is megbüntettek, mert a vonaton nem szabad üveget szállítani. Szeretném, ha a ktsz vezetősége gondoskodna arról, hogy elég üveg álljon az asztalom részleg rendelkezésére — hiszen a lakosság érdeke ezt kívánja. Sörös István Öcsa, Rákóczi u. 30. Párnás, vagy fapados? péknél, mint az előbbi esztendőben — egyszerűen azért, mert a pékséget megszüntették. Hogy miért? Senki sem tudja. A berendezést és a lisz-' tét elszállították, a kemence kihűlt. A házi kenyeret sütő asszonytársak reggelenként hosszú sorban vonulnak nyers tésztájukkal az országúton, hogy a három kilométerre fekvő Szentendrére vigyék süttetni kenyerüket. Aztán azon tanakodnak, hogy amíg kisül kenyerük, vagy a kalácsuk, hol és mivel töltsék el azt a drága időt, ami mindig kevés. Űjra induljanak vissza az országúton? De hiszen mire hazaérnek, már vissza is fordulhatnak. Vagy üljenek be valamelyik eszpresszóba? De otthon rengeteg munka vár rájuk. Január 5-én reggel a 130. számú .személyvonattal Zebe- góny községiből Szobra, munkahelyünkre utaztunk. A szerelvényen két párnás és két fapados kocsi volt. A mi jegyünk fapadosra szólt, azon- báh oda nem mehettünk, mert mindkét kocsit zsúfolásig megtöltötték az utasok, hiszen Váctól felfelé, végig a vonalon igen sokan utaznak naponta munkába. Ugyanakkor az első fapados kocsi fele szolgálati kocsinál?; volt lefoglalva. ragaszkodjanak szigorúan a szabályzathoz. Hiszen a dermesztő hidegben nem mindegy, hogy hol utazik az ember. A legjobb persze az volna, ha a MÁV megfelelő számú fapados kocsi beállításáról gondoskodnék. Jusztusz Imréné Szob, járási tanács, és még hat aláírás A községfejlesztési adót mi is pontosan fizetjük. Úgy látszik, bennünket izbégieket „visszafejlesztenek”. Mert nemcsak a pékséget vették el, a postahivatalunkat is megszüntették. Nem tudunk belenyugodni az ijyen sévgjipes intézkedésekbe. Az izbégi asszonyok nevében dr. Fáy Adolfné Szentendre-Izbég, Pilisi n. 1. Ajándékozás Budaörsön Mivel a fapadoson nem volt hely, ugyanakkor a két párnás összesen hat utassal közlekedett, arra gondoltunk, hogy nem állunk kint a peronon a mínusz nyolc fokos hidegben, hanem átmegyünk a párnás kocsiba. Arra gondoltunk, hogy ezit a négy kilométert a párnás kocsi elején eltöltfoet- jük. Erre gondoltunk, de jött a jegykezelő, s igen durva hangon elküldött, szabályszerűen kizavart bennünket a kocsiból. Közöltük vele, hogy vegye jegyzőkönyvbe az ügyet, s ezzel talán eléghetjük azt, hogy több fapados kocsit fognak felküldeni Nagymarosról. Ö azonban hajthatatlan maradt, s jegyzőkönyv helyett ismételten kiutasított bennünket a pámásiból. Úgy érezzük, nemcsak azért, mert tíz éve utazunk már ezen a vonalon, hanem azért is, mert véleményünk szerint mi is emberek vagyunk —, any- nyi emberséget igazán elvárhatnánk a MÄV alkalmazottaitól, hogy ilyen esetekben ne Községünk vörös keresztes szervezete 1961 elején új vezetőséget választott, s a titkári teendőket Polgár Rózára bízta. Szervezetünk azóta megerősödött. A vezetőség és a tagság között jó és kölcsönös az együttműködés — s az aktívákat megtaláljuk az üzletek tisztaságának ellenőrzésénél, családlátogatásoknál, valamint az egészségügyi szempontokból kifogásolható udvarok és házak ellenőrzésénél. A tanács felhívására a nőtanács és a KISZ-szervezet képviselőivel vöröskereszteseink egész éven át figyelték és értékelték a „tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat. A munka egyik eredménye: Budaörs elnyerte „A járás legtisztább községe” feliratú vándorzászlót, amelyet dr. Hármára Gyula járási főorvos, a vöröskereszt ünnepi taggyűlésén nyújtott át. Vöröskeresztes szervezetünk rendezvényekkel növeli anyagi alapját, s ezt a bevételt az idős és beteg, vagy egyedülálló emberek megsegítésére fordítja. Névadó-ünnepségeken a nőtanács és a többi tömegszervezet ajándékán kívül a mi ajándékunk Is megtalálható. A decemberi tanácsülésen pedig á vöiöskereszt vezetősége — a tanács képviselőivel együtt — a meghívott idős és egyedüli álló emberek részére élelmiszercsomagot, meleg zoknikat és gyapjúholmikat ajándékozott. Ez a kis ünnepség nagyon kedves légkörben folyt le, az öregek hálásan köszönték, hogy nemcsak most gondoltak rájuk, csomagosztásnál, hanem évközben is törődnek velük. Községünk vöröskeresztes szervezete idén is jól. s ha lehet még jobban akar dolgozni. Sipeki Lászlómé / Budaörs Kedves figyelmesség 1961. májusában mi néhányan, a magyar- bánhegyesi méhészcsoport tagjai mé- heinket az Örkény és Táborfalva környéki akácerdőkbe vándo- roltattwk. Az elosztás folytán néhányan a Táborfalvahoz tartozó Ágostonmajor környékére jutottunk. Éjfél után két-három óra körül érkeztünk megpakolt teherautókkal Agoston- majorba. S mivel a helyet nem ismertük, a major közepén állva találgattuk, merre menjünk hogy rakományunkat eljuttathassuk a kijelölt helyre. Rövid tanácskozás után egyik társunknak az az ötlete támadt, hogy fel kellene kelteni az erdészt, s megkérdezni tőle. merre menjünk. Társunk el is ment az erdészhez. Mi pedig elképzeltük, hogy az álmából felkeltett ember milyen ingerlékeny és dühös lehet. Azonban nem ez történt. Társunk visszajött — Leskó József erdész társaságában. Az erdész szívesen fogadott bennünket, s csak annyit mondott: „Tessék, jöjjenek utánam” — s motorjával elindult előttünk, az utat mutatva. Jó kedvvel vezetett bennünket a számunkra ismeretlen és útvesztőnek tűnő utakon a kijelölt helyre. Mikor megérkeztünk, megköszöntük segítségét, ő ezt igyekezett elhárítani. s azt mondta, ha valami segítségre van szükségünk, forduljunk bizalommal hozzá. Egyik méhésztársunk ott maradt a méhekkel. másik társammal pedig hazajöttünk. Levélben értesültünk arról, hogy az erdész továbbra is nagyon kedves volt. Személyesen, sajnos, nem tudtuk megköszönni ezt az isméi telt kedvességet, meri mikor újra Táborfal- vára indultunk társammal, autóbalesetet szenvedtünk. Így az erdész nevét is csak most sikerüli megtudni. Nem tudom, hogy Deskó József Ágos- tonmajorban dolgozik-e még, ezért írok a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének hogy így, a nyilvánosság előtt mondhassak köszönetét kedvességéért. em4 berségéért. Lantos István méhész, . 1 agyarbán hegyes, Kossuth u. 114.
