Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

1961 JANUÁR 7, VASÁRNAP rest HECYEI ELTELT EGY ESZTENDŐ Zárszámadó közgyűlés a tápiósági ifjúsági szövetkezetben 1959-ben kezdték szervezni. Janosik Béla pedagógus ötlete volt az egész, ö volt akkor is és ma is a lelke ennek az if­júsági termelőszövetkezetnek. Kezdeményezése annak idején nem talált osztatlan megér­tésre. László János iskolaigaz­gató, Szűcs Béla tsz-elnök, Váczi Irénke, Kiss Tiborné, valamint a község párttitkára kezdettől támogatták a gyere­keket. A szülők azonban ké­telkedtek: — A gyerekeink is tsz-be menjenek? — kérdezték töb­ben. — Miért dolgoznának in­gyen? — mert bizony akad­tak, akik el sem akarták hin­ni, hogy ebben a szövetkezet­ben a gyerekek pénzt is kap­nak majd. Végül 1960-ban tizenhét gyerek munkához kezdett. Ma már huszonötén vannak. De nemcsak számban, hanem va­gyonban is sokat gyarapodtak. Erről adtak péntek este szá­mot zárszámadó közgyűlésü­kön az ifjúsági szövetkezet tagjai. Ülésükre meghívták a megyei KISZ-bizottságot, a megyei MÉSZÖV képviselőit, a járási párt-, KISZ- és út­törőbizottságot, a tanács tag­jait és nem utolsósorban a szövetkezet tagjainak szüleit. Szendviccsel, pogácsával, mál­nával és borral vendégelték meg kedves vendégeiket, akik nem győztek örülni az ered­ményeken. Felszólalásaikban azt méltatták, hogy a gyere­kek példája megsokszorozta a felnőttek igyekezetét is. Sok-sok érdekes esemény­ről számoltak be a szövetke­zet tagjai. Elmondották, hogy először nem egészen két hol­don kezdtek gazdálkodni és év végére 15 352 forintos be­vételre tettek szert. Ebből va­lamivel több mint kilencezer forintot osztottak ki. 1961-ben azonban még számottevőbbek lettek az eredmények. Három holdon gazdálkodtak és több, mint húszezer forintra tettek szert dolgos munkájuk nyo­mán. Ebben az esztendőben majdnem tízezer forintot osz­tottak szét a gyerekek között. így azonban nem teljes a kép Ezenfelül öt és félezer fo­rintot félre tettek táborozás­ra. Magnetofont, sportfelsze­relést, jutalmat biztosítottak jövedelmükből. Majdnem két­ezer forintot félretettek üzem­viteli alapra. Öntözőberende­zést akarnak vásárolni! Gazdálkodásukról sokat le­hetne írni: milyen szorgalma­san. lelkiismeretesen tevé­kenykedtek. De csak egyetlen szám beszéljen eredményeik­ről: burgonyából 130 mázsa átlagtermést értek el egy hol­don. !\em voltak egyedül Az indulásnál, de azóta is sokszor a nagy termelőszövet­kezet segített. Ott serényked­tek a szántásnál, a vetésnél, a szállításnál és a műtrágyá­zásnál. Az első hónapok után már a szülők kétkedése is szertefoszlott, mert látták, okos dologról van itt szó. Szombat délutánonként, va­sárnap délelőttönként el-el- járíak segíteni a gyerekeknek. Sok olyan ifjúsági szövetkeze- zeti tag van, akinek édes­anyja, vagy édesapja a nagy termelőszövetkezetben dolgo­zik. Családi verseny folyik a gyerekek és a szülők között. Az iskola tanulói — ebben nemcsak az úttörők vettek részt — szintén segítettek a felnőttek termelőszövetkeze­tének: 63,5 mázsa spenótot, 40 mázsa zöldborsót segítettek leszedni. Hat hold cukorrépát szedtek fel. Három feltétel Prepok Józsi, aki eddig az elnökük volt, már techni­kumba jár, ezentúl csak tisz­teletbeli tag lehet. így van még másik két gyerek is. Azért a világ minden kin­cséért sem hagyják ott a szövetkezetét. Alapító tagjai voltak tsz-üknek, ma is fe­lelősnek érzik magukat érte Szabó János, aki eddig bri­gádvezető volt, most elnök­nek jelölték, szintén jó mun­can mennek mezőgazdasági technikumba. Sikerült tehát a terv: a tá­piósági gyei'ekek szórakozva dolgoznak és örömmel tanul­nak. Nem utolsósorban már azt jelzik: tanult muhkásai lesznek a jövő termelőszövet­kezetének. (s. á.) TALÁLT PÉNZ Az új kukoricabetakarítási és tartósítási módszer újabb tapasztalatai a Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban Tavaly ősszel nagy feltűnést keltett a szakemberek köré­ben a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság új kukoricabetaka­rítási módszere, a kombájnnal való kukoricabetakarítás. Mint ismeretes, a viasz- vagy tel­jesérésben levő kukoricát SZK—3-as gyártmányú szov­jet kombájnokkal „csépelték” el. Az új kukoricabetakarí­tási módszernek eddig mintegy háromezer szem­lélője akadt, köztük so­kan Pest megyeiek. A szakemberek java részének Háromezernégyszáz új lakás Munkásszállók, öltözők, fürdők, szellőzőberendezések a szociális beruházások között a vegyiparban A vegyiparnak az ötéves tervben előirányzott nagyará­nyú fejlesztését nemcsak ha­talmas ipari beruházásokkal, Új gyárakkal, üzemekkel, kor­szerű termelőberendezésekkel hajtják végre, hanem az ed­diginél fokozottabb szociális beruházásokkal is. A Nehéz­ipari Minisztérium vegyipari ágazata a tervezésnél messze­menően szem előtt tartotta a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak azt a határozatát, hogy az új üzemeket el kell látni a szükséges szociális lé­tesítményekkel, egészségügyi berendezésekkel, a régiek hiá­nyait pedig minél tökélete­sebben pótolni kell. Öt év alatt mintegy 600 millió forint jut szociális és egészségügyi célokra. kása a kicsiny, közös gazda­ságnak. Laczkó Erzsiké, Len­gyel János, . Kiss Mária, Vá- radi György, mind példa­mutató munkása a szövet­kezetnek. A Bartucz-gyere- kek, Géczi Valéria és Beré- nyi Józsi, szintén elismert tagja a közösségnek. A sok dicséretnél azonban • többet jelent, ha elmondjuk, milyen sokan várnak a közösbe való felvételre az iskolában. Az elmúlt tavaszon ötvenen jelentkeztek felvételre, de mindössze nyolc úttörő jut­hatott a szövetkezeti tagok közé. Jelenleg is sokan kíván­nának belépni, de idén is szi­gorúak a feltételek. Ahhoz, hogy valaki tag lehessen, jól kell tanulnia, ki kell tűn­nie magatartásában, és a kö­zösségi munkában is példát kell mutatnia. Ezeket a felté­teleket nagyon szigorúan ve­szik. Senki, soha nem hivat­kozhat arra, hogy azért nem készült az órára, mert a szö­vetkezetben dolgoznia kellett. Ha valaki hanyatlik a tanu­lásban, kizárják a szövetke­zetből. Volt már olyan gyerek, aki kétszer is rosszul felelt és addig könyörgött tanárának, míg ismét feleltette, nehogy kizárják a szövetkezet tag­jai közül. A legnagyobb elismerés ta­lán a szülők elégedettsége. Szabó János édesanyja mond­ta: a pénznek örül, hogyne örülne! — hiszen Jancsi ezer forintnál is többet keres, de talán még többet ér, hogy ő nyugodtan dolgozhat. Mindig tudja, hogy a gyereke a leg­jobb pajtások között van. Nem kell félnie csavargástól, és Janosik Béla tanító úr is nagyon dereik ember. Szíve­sen veszem, hogy az foglalko­zik vele — mondta. A saját kereset Ki ruhát, ki karórát vásá­rol megkeresett pénzéből. Ajándékot minden szülőnek. Mert nincs is annál jobb ér­zés, mint a kis keresetből örö­met szerezni a felnőtteknek; Mi tagadás, sok szülő köny- nyezett az örömtől és ölelte boldogan szorgalmas gyer­mekét. Hiszen kezdetben vol­tak olyanok, akik azt sem tudták, hogyan kell megfog­ni a kapa nyelét. Ma pedig már van, aki a gimnázium mezőgazdasági tagozatára je­lentkezett és idén heten-nyol­Az előirányzat nagyságát ki­fejezően érzékelteti, ha arány­ba állítjuk a hároméves terv szociális beruházásaival, ame­lyekre 185 millió forintot köl­töttek. Különös gondot fordí­tanak arra, hogy az új üze­mek dolgozóit korszerű, szép lakásba költöztessék. Az új gyárak közelében 3400 lakást építenek öt év alatt, ezer­ezer lakást kap Kazincbarci­ka és a tiszaszederkényi új város, a bővülő borsodi vegyi­kombinát, a Berentei Vegyi­művek, illetve a Tiszavidéki Vegyikombinát dolgozói. Szol­nokon a Tisza-menti Vegyi­művek dolgozóinak 270, Szé­kesfehérvárott a Könnyűfém­mű munkásainak 200 lakást juttatnak. Nagyobb lakásépít­kezés lesz Nyergesújfalun, Komáromban és több más vegyipari központban. A ma­gános dolgozókat munkásszál­láson helyezik el. Nagyobb szállót építenek Kazincbarci­kán, s több más, új üzem szomszédságában. A régi üzemek között szinte alig akad, amelyik­nek ne pótolná hiányzó munkásellátási intézmé­nyeit, sok új étterem, konyha, óvoda, bölcsőde nyílik 1965-ig. Nagy gonddal fejlesztik az üzemegészségügyi ellátást. Egyik legfőbb törekvés, hogy a régi, rossz levegőjű üzeme­ket korszerű szellőzőberen­dezésekkel szereljék fel. Több vállalatnál, így például a deb­receni Biogál Gyógyszergyár­ban, a Budapesti Kénsavgyár­ban, a Lakk- és Festékipari Vállalatnál, a Lardoline Kő­olajipari Vállalatnál már 1961-ben befejezték a szellő­zőberendezések modernizálá­sát. Majdnem kifogástalan­ná vált tavaly a munka­ruha ellátás, amely a múltban a legtöbb pa­naszra adott okot. Az ötéves terv első évében az üzemek több mint 35 millió forintot költöttek a dolgozók munkaruha-ellátására. A vegy­ipar minden egyes dolgozója körülbelül 500 forint értékű munkaruhát kapott tavaly. (MTI) Kormányrendelet a gépjárműadóról A Magyar Közlöny pénteki száma közli annak a kor­mányrendeletnek a végrehaj­tási utasítását, amely több tekintetben megváltoztatja a gépjármű-adó ügyek intézé­sét. Az adót a jövőben nem negyedévenként, hanem fél­évenként kell fizetni, mégpe­dig március 31-ig, illetve szeptember 30-ig. Azoknak, akik a régi szabályok szerint az első negyedévi adót már befizették, a második negyed­évre jutó részt március 31-ig kell megfizetniük. A belföldi rendszámú gép­járművek tulajdonosai az adó­lapot és az adó befizetéséhez szükséges befizetési lapot ezentúl csak a lakóhelyük sze­rinti járási, városi kerületi pénzügyőri szakasznál szerez­hetik be, s az adót ugyancsak a lakóhelyüknek megfelelő megyei, megyei jogú városi, illetve a Fővárosi Adóhivatal adószámlájára kell befizet­niük. Eddig valamennyi gép­kocsitulajdonos a fővárosban vezetett számlára fizette be adóját, s így például a rekla­mációk intézése meglehetősen nehézkes volt. A decentrali­zálással ezt a problémát kí­vánják megoldani. Az adó megfizetését továbbra is az adólap igazolja, amit gondo­san meg kell őrizni. Az adót egyébként a megjelölt határ­időig külön felhívás nélkül kell megfizetni, mert a kése­delmes fizetés bírsággal jár. (MTI) — A PILIS VÖRÖS VÁRJ általános iskola tanulóivak 50 százaléka, azaz 400 tanuló vesz részt a Kilián György testnevelési mozgalomban. Ugyanitt jó híreket hallot­tunk a modellező szakőrs te­vékenységéről is, amelyet Laposa Feri kiszista irányít. tetszését megnyerte az új be­takarítási módszer, s több he­lyen alkalmazták már az el­múlt év őszén. A kombájnokkal való kuko- ricabeakarítás mellett megvál­tozik a kukorica tárolásának módja is. Műanyaggal bevont siló­gödrökben tárolják a ku­koricát. A gazdaságban az így tartósí­tott kukoricának mintegy öt­ven százalékát etetik fel köz­vetlenül a silógödrökből, míg a másik ötven százalékát olaj- fűtéses szárító berendezéssel szárítják meg. Tavaly ősszel másodszor ta­karították be kombájnokkal a kukoricát, így érthető, hogy a gazdaság vezetői igyekeztek újabb tapasztalatokat szerezni, mennyiben előnyös az új be­takarítási módszer. Az minden kétséget kizárólag bebizonyo­sodott, hogy a betakarítás meggyorsításával szinte fel-, mérhetetlen előnyhöz jut a gazdaság azáltal, hogy a ku­koricás egész területén elvé­gezhetik az őszi mélyszántást. A Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban például decem­ber 5-én befejeződött a mély­szántás. Jelentős előnnyel jár az új módszer a tárolásnál is; Noha az előbbiekben ismer­tetett előnyök is az új beta­karítási módszer széles kör­ben való elterjesztését indo­kolják, mégis a legnagyobb előny éppen a takarmány-fel­használásnál, illetve a takar- mányértékesítésnéi mutatko­zik. A kukoricának a silógöd­rökben való tárolásánál a táp­anyagban bizonyos átrendező­dés történik. Mintegy két százalékkal növekszik a keményítő- tartalom, a víztartalom pedig egy százalékkal. Az enyhe tejsavas erjedés folytán a kukorica nagyon kellemes ízt kap, s az állatok nagyon szeretik. Könnyebben értékesül, s 'a takarmány hasz­nosulás mintegy másfél száza­lékkal jobb, mint a szokásos módon tárolt kukoricánál. A kísérleti gazdaság szak­embereinek megfigyelései egyeznek a szovjet tudósok kutatásának eredményeivel. Ezek pedig azt mutatják, hogy' elterjesztését érdemes szorgal­mazni, mert a mezőgazdaság­nak nagy előnyei származnak belőle. (m. s.) VASÁRNAPI POSTA PONT EZ A FONTOS ? £ A kis úgy js naggyá nő- ^ hét, ha megnemértés, igaz- ^ ságtalanság, nemtörődömség ^ naggyá dagasztja. Az embe- ^ rek a szocializmust formáló ^ társadalomban hozzászoktak ^ ahhoz, hogy nincsenek egye­si dűl, ügyeikkel nem maradnak y, magukra, hanem melléjük áll ^ mindenki, akinek ez köteles- ^ sége, dolga, s az is, akinek y nem, de akinek öntudata dik- jj tálja ezt. ^ S mert ez így van, ezért £ kapják fel fejüket, ezért érzik C megbántva magukat, ha vala- í hol nemtörődömséggel, felü- í letességgel, lekicsinyléssel ta- ^ lálkoznak. 2 Mert még találkozhatnak ^ ilyennel. ^ Mindazt, amit a szocialista ^ humanitás jelent, nemcsak ^ törvényeink foglalják maguk- ^ ba, hanem magukba kell, ^ hogy foglalják munkamódsze- f reink, ügyintézési formáink, % munkastílusunk is. Elválaszt- •; hatatlan elv a gyakorlattól, s ^ itt sem lehet kivételt tenni. Mégis: a rossz értelemben ^ vett hivatalosság, fontoskodás, ^ valamiféle fensőbbségies gőg 5! nemegyszer bánt meg embe- reket, okoz sebet, tesz Pleg­ie bántottá olyan embert, aki £ jogos igazát kereste. \ Egyik üzemünk munkásai £ szóvá tették, hogy nem kap- ^ ják meg jogos szappanjáran- ^ dóságukat. De a válasz nem ^ az volt, hogy rendben, igazuk í van, meglesz, hanem az: pont í ez a fontos? És következett f a kioktatás, milyen nagy ■ y feladatok állnak az üzem í előtt stb., stb. 1 ersze ebből még nem lett szappan, s azok, akik ezt az apróságot szóvá tették, jog­gal orrolhattak, mert leintet­ték őket. Ez az apróság tüs­kévé nőhet bennük, elhint­het olyasféle vélekedést, hogy nem érdemes szólni, hiába beszélünk, úgy sem történik semmi, s a szappanügyből — bármily merésznek is látszik a párhuzam — rögtön politikai ügy lehet, mert magatartásu­kat, véleményüket befolyásol­hatja ezeknek az emberek­nek. De ugyanígy vélekedhet az a termelőszövetkezeti pa­raszt is, aki húszforintos el­számolási reklamációját tette szóvá az elnöknek, s azt kapta válaszul, hogy: ilyes­mire én nem érek rá! Félreértés ne essék: nem akarunk egybemosni meglevő és jogos választóvonalat nagy és kis ügyek között! Nem akarjuk a nem fontosat fon­tossá tenni, de ugyanilyen hi­ba lenne a kis ügyeket egyet­len mozdulattal a legutolsó sorba sorolni, nem törődni ezekkel, a kis ügyek hordo­zóit magukra hagyni. Mert igaz, nem az elnök dolga, hogy a húszforintos reklamá­ciót kibogarássza. De az ő dolga, hogy a hozzáforduló ta­got útbaigazítsa, azaz ebben az esetben a könyvelőhöz irá­nyítsa! Egy mondat ez is. egy mondat a türelmetlen, nyers válasz is. De míg ez bizal­mat és jobb kapcsolatot te­remt, addig a nyers mondat sértődöttséget, visszahúzódást. Mindazoknak, ajjik em­berekkel foglalkoznak, pilla­natról pillanatra mérlegel­niük, dönteniük kell, jogosat a jogtalantól, fontosat a ke­vésbé fontostól elválasztani. De afféle választóvonalat húz­ni, hogy csak a közös ügy fontos, a személyes ügyek, a kis ügyek, nem fontosak, nem érdekesek, ilyesfajta választó- vonalat húzni nem szabad, nem lehet! Mert a nagy ügyek is akkor haladnak zökkenő- mentesen megoldásuk felé, ha a kis ügyek nem okoznak minduntalan akadályt, ha a nagy ügyek végrehajtóinak, a közösséget, kollektívát alko­tó egyes embereknek nem kell minduntalan a maguk gondjával-bajával törődniük, ha nem háromszor annyi idő kell egy-egy ügyük elintézé­séhez, értetlenség, ridegség miatt, hanem azok a maguk módján megoldódnak, mert megértésre, segítőkre találtak. Az egyes embernek a leg­kisebb ügy is lehet pillanat­nyilag a legfontosabb. A ma­ga személyes gondja átmene­tileg háttérbe szoríthatja a közös gondot, s betöltheti egész gondolatvilágát, csak azzal foglalkozik, míg dűlő­re nem jut vele. Mikor te­szünk jót a közös ügynek? Ha sorsára hagyjuk az egyes embert a maga apró bajával, vagy ha segítségére sietünk, létrehozzuk a megoldást, s utána együttes erővel dolgo­zunk tovább a „nagy család”, a közösség céljaiért? l\\\\W\\\\\W«VWV\VV\\VVV\V\\TO.«WW«« A válaszok annyira magá­tól értetődőek, hogy leírni sem kell azokat. De a gya­korlatban sokan mégsem úgy cselekednek, ahogyan azt elvekben vallják, ahogyan az­zal „úgy általánosságban” egyetértenek. Nem könnyű például a ta­nácsi apparátusban dolgozók dolga. Sokszor bizony ötször is el kell magyarázniuk ugyan­azt, s ez türelem kérdése is. De türelmetlennek lenni nem szabad! Nem szabad csak azért dolgavégezetlenül elkül­deni valakit, mert nekünk nem volt türelmünk ügyéhez, mert a hivatalos idő nem er­re való... Az elmúlt esztendőkben ész­revehetően javult tanácsaink munkája e területen. Mind kevesebb azok száma, akik nem felelnek meg az évről évre magasabb követelmé­nyeknek, amelyek nemcsak a szakmai tudást, hanem a ma­gatartást. az emberi megér­tést. a humanitást is szigorú mérték után osztályozzák. Va­jon véletlen-e, hogy azokban a községekben, ahol a tanácsi vezetők jól vizsgáznak, ahol nincs meg nem hallgatott ügy, panasz, ott aktív az élet, mozgalmasak a tanács­ülések. nem kell csalogatni az embereket a tanácstagi beszámolókra, s ahol viszont nem így van, ott sorvad, senyved minden, a részvét­lenség miatt egymás után kell elhalasztani a tanácsüléseket, újból és újból megpróbálni összehívni tanácstagi beszá­molóra a választókat? A véletlennek ehhez sem­mi köze. még annak sem, hogy itt öntudiatosabbak a vá­lasztók, ott meg nem. A mun­kamódszerek következménye ez, a rossz vagy jó munka- módszereké. Olyan ember, akit már két- szer-háromszor bolondították el, s végül mégsem tettek semmit ügyében, vajon megy- e negyedszer? Vajon törődik- e azzal, hogy mit akarnak azok. aikik vele így bántak? Aligha. De az, aki megértést tapasztalt, maga is megértő lesz. maga is kíváncsi lesz, maga is többet akar tudni, személyes tapasztalatai győ­zik meg arról, hogy őt. mint lakóhelye egyik polgárát, ko­molyan veszik, nemcsak ak­kor, amikor a szavazóurna elé járul, hanem altkor is, amikor személyes ügye ran a hatalommal. Az SZKP XXII. kongresz- szusán igen nagy súlyt kapott a dolgozó ember megbecsülé­se, az emberekkel való fog­lalkozás. a vezetők felelőssé­ge. Ahogy mind magasabbra lép a társadalom. ugyanúgy magasabbra kell lépnie min­dig a társadalom egyes tagjai­ra fordított figyelemnek, tö­rődésnek is. Ez nemcsak a kommunizmust építő Szovjet­unióra vonatkozik, hanem a szocializmust építő társadal­makra. hazánkra is. Olyan erő ez. amelynek alkalmazása lemérhető a mun­kakedv növekedésében, az al­kotó aktivitás fokozódásában, abban, amit légkörnek neve­zünk, mégpedig a szocializ­mus építésének forró, em­berszerető, az emberekért semmit nem sajnáló légköré­nek. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom