Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
■ rrsT *ir.CYl: xMívhm 1962. JANUÁR 28. VASÁRNAP II termelőszövetkezetek megszilárdításának feltétele: az igazságos jövedelemelosztás Ami két a ßövetlelvMMt&i&s&tüs íiprMWMtkiról Mint már jelentettük, pénteken a megyei pártbizottság és a Pest megyei Hírlap közös rendezésében tsz-einökök ankéton vitatták meg a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemelosztási formák tapasztalatait. A teljesen nyílt és őszinte légkörben folytatott vitáról az alábbiakban számolunk be: Az ankét célját így lehetett összefoglalni; a termelőszövetkezeteik továbbfejlesztésének útján manapság az egyik döntő feladat: úgy kössükösz- sze a dolgozó parasztok egyéni és közös érdekeit, hogy azok a mezőgazdasági termelés állandó emelésére ösztönözzék őket. Ezt az alapelvet hivatottak érvényesíteni a tsz-ekben a jövedelemelosztási formák, amelyek, ha igazságosak, a fejlődés motorjai, ha igazságtalanok, akkor fékezik a fejlődést A helyi körülményeknek leginkább megfelelő jövedelemelosztási formákat Ennek az alapigazságnak a jegyében kezdte meg vitaindító előadását Pénzes János agrármérnök, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. Bevezetőül elmondotta, a vitának nem az a célja, hogy merev formulákat írjon elő a megye termelőszövetkezeteinek, hanem az, hogy közelebb jussunk a „hol mi jobb” probléma megoldásához. — Arra törekszünk — mondotta —, hogy az alapvető szocialista elvek betartásával és a helyi adottságok figyelem- bevételével megalkotott jövedelemelosztási formákat alkalmazzák a tsz-ek. Áz ilyen elvek szerint kialakult jövedelemrészesedési for- mák-valkotó módon egyesítik az egyén és a társadalom 'közös érdekeit Melyek azok a fontosabb elvek, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük keli a tsz jövedelemelosztásában? — Az egyik legfontosabb elv, az anyagi érdekeltség elve, Feltétlenül fontos, hogy ez az elv valamennyi tsz jövedelemelosztási módszerében érvényesüljön, mert enélkül elképzelhetetlen a jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás. Ugyancsak alapvetően fontos és ehhez kapcsolódik a legfőbb szocialista elv, a munka alapján történő részesedés elve. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai céltudatosan törekedjenek arra, hogy a lehető legteljesebben érvényesüljön ez az elv a jövedelemelosztásban. Ügyelni kell még arra is, hogy a jövedelemelosztás módszere ösztönözzön az üzemszervezés tökéletesítésére, az agro- és zootechni- ka új módszereinek alkalmazására, elterjesztésére, valamint a fokozottabb gépesítésre. Ha ezek az elvek érvényesülnek, állandóan növekedik a termelőszövetkezetben a termelékenység és a jövedelmezőség. — A megyei pártbizottság által kiadott „szürke könyv” több olyan jövedelemrészesedési formával foglalkozik, amelyet részint a termelési gyakorlat, részint képzett közgazdászok lelkiismeretes, céltudatos munkája eredményezett. Ezek közé tartozik: 1. Az eredményességi munkaegység alapján történő jövedelemelosztás. 2. A fix munkaegység alapján történő jövedelemelosztás. 3. A pénzelszámolás alapján történő jövedelemelosztás. — A pénzelszámolás alapján történő jövedelemelosztásról az a véleménye a megyei pártbizottságnak, hogy ez a forma egyesíti magában legtökéletesebben a szociálist# elosztás alapelveit és ismérveit. A töbhi formánál egyszerűbb. igazságosabb. '-rriért lehetővé teszi a különböző üzemágaleban végzett egészségügyi munka azonos díjazását, tehát ez felel meg legjobban a fejlett, szocialista igazságérzetnek. Nem vitás, hogy ez lesz a jövő elosztási formája, de ügyeljünk arra, hogy csak akkor térjünk rá. amikor már megértek bevezetésének feltételei. Ügy véljük, hogy megyénkben, mintegy 20—25 termelőszövetkezet rendelkezik olyan feltételekkel, amelyeket ez a jövedelemelosztási forma megkövetel. Pénzes elvtárs ezután a különböző jövedelemelosztási formák alkalmazása során felmerült problémákat ismertette. A nagy érdeklődéssel kísért előadása után rendkívül élénk vita kezdődött, amelyben valamennyi tsz-el- nök felszólalt. A vita élénkségére jellemző, hogy az egyébként is kötetlen formájúra tervezett ankét nem egyszer a „szópárbaj” jellegét öltötte. Nagyon is természetes és érthető dolog ez, hiszen a termelőszövetkezeti parasztságot legjobban érdeklő kérdésekről volt szó. Hűségjutalom és fizetett szabadság az állattenyésztőknek Nemes István, a zsőmboki Petőfi Tsz főkönyvelője, elöljáróban a szövetkezeti párt- szervezetek szerepéről, a kommunisták feladatáról beszélt. Elmondotta, hogy tavaly ilyenkor nehéz helyzetben volt még szövetkezetük, mérleghiánnyal zárták az évet. Átmeneti megoldásiként a körülményeknek megfelelő új jövedelemelosztási rendszert vezettek be az állattenyésztésben; az úgynevezett pénzben! munkadíjazást A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a módszer bevált. Jellemző például, hogy egymillió forintos termelési alapot hoztak létre és a tervezett 14 forint helyett 30 forint körül oszthatnak majd munkaegységenként. A tsz vezetői elhatározták, nyésztés munkáját, fokozatosan bevezetik a hűségjutalmazást. A terv szerint minden év augusztus 20-án azok az állattenyésztők, akik becsületesen dolgoztak egész évben, fizetésük 10 százalékának megfelelő összeget kapnak hűségjutalom címén. A későbbiek során kétheti fizetett szabadságban is részesülnek majd. Többen igénybe vehetik a termelőszövetkezeti tagok önsegélyező és biztosítási csoportja keretében működő üdültetést is. A kiosztott takarmányból szerződéses hízó Pál Károly, a szentmárton- kátai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy náluk a fix munkaegység, plusz prémium alapján történő jövedelemelosztási formát alkalmazzák. Véleménye szerint az ő termelő- szövetkezetük adottságainak ez a jövedelemelosztási forma felel meg a legjobban. A tsz- vezetőség ugyan gondolt arra, hogy bevezeti a pénzelszámolás alapján történő jövedelemelosztást, de a tsz-tagság nem fogadta el ezt a javaslatot. Később a vezetőség belátta, hogy a nemrégen egyesült termelőszövetkezet adottságai még nem értek meg a fejlettebb formájú jövedelemelosztási módra való áttéréshez. A fix munkaegység mellett ők 20—40 százalékos prémiumot osztottak a tagoknak. Ily módon jelentős mennyiségű takarmány jutott a tagság birtokába, de ezzel az állam sem járt rosszul. A termelőszövetkezet tagjai körülbelül 150 háztáji hízót adtak át az államnak szerződéses hizlalás keretében, Milyen aranyban részesüljenek a kertészek a jövedelemből ? Schiffer Andor elvtárs, a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke a kertészetükben alkalmazott munkadíjazást ismertette. Felszólalása elején élénkebbé vált a vita. mert több tsz-elnök nem értett egyet a kertészetben meghonosított jövedelem arányával. Schiffer Andor, a pomázi Petőfi Tsz elnöke A pomázi Petőfi Tsz-ben ugyanis a termelési érték 45 százalékát kapják a kertészeti brigádtagok, amelyet a többi között Szűcs Béla tsz-elnök is soknak talált, Elmondotta Szűcs Béla, hogy igazságtalannak tartja a kertészek — szerinte — magas jutalékát, mivel nem ugyanilyen jutalékot kapnak az általuk megtermelt javakból a kukoricatermesztő munkacsaipat tagjai. Schiffer elvtárs úgy válaszolt erre, hogy ismertette, mennyivel több munkát kell elvégezniök egységnyi területen a kertészeti brigád tagjainak, mint a kukoricatermesztő munkacsapat tagjainak. Kettőjük vitájába bekapcsolódott Nemes István is, aki ugyancsak Schiffer Andor igazát védte, közgazdasági adatokkal. A hosszú, percekig tartó vita, végül is Schiffer Andor derűtfa- kasztó megjegyzésével ért véget. „A lényeg mégis az nálunk, hogy a termelőszövetkezeti tagság szívesebben vállal kukoricát, mint bármilyen kertészeti növényt”. Megoldatlan a vezetők anyagi érdekeltségének növelése Most tér át a nagyüzemi táblás gazdálkodásra a tápió- györgyei Zöld Mező Termelőszövetkezet. Az első esztendő sok tanulságot adott a gazdaság tagjainak és vezetőinek egyaránt. Keszi József, a hét és fél ezer holdas termelőszövetkezet elnöke, a múlt évi tapasztalatokról beszélt. Elmondotta, hogy tavaly sokat gondolkoztak azon, milyen jövedelemelosztási formát alkalmazzanak, s végül is az eredményességi munkaegység-rendszerben művelték a földeket. Ez a módszer — náluk — nagyon megnehezítette a teljesítmények nyilvántartását, bonyolult adminisztrációs munkát jelentett. Az idén arra törekszenek, hogy olyan jövedelmezőségi ' módszert alakítsanak ki, amely a tagok számára is egyszerű. Áttérnek a nádudvari módszerre — a megtermelt javak 20 százalékát természetben kapja meg a tag, amihez még munkaegység is jár. Sok problémát okoz a szövetkezetben a vezetők és az egyéb üzemágakban dolgozó vezetők díjazása. Hangoztatta Keszi József, hogy helyesebb módszert kellene kialakítani a kenyérgabona-juttatás tekintetében is. A részesművelés hátránya.- feszültséget okoz a tagok között Nemes István, a zsámboki Petőfi Tsz főkönyvelője azért, hogy még inkább vonzóbbá tegyék aa állatteBiró Ferenc agrármérnök, a különböző jövedelemelosztási formák előnyeiről és hátrányairól beszélt. Részletes köz- gazdasági elemzéssel bizonyította, hogy a részesművelés feszültséget okoz a különböző üzemágak dolgozói között. A kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben például egy állattenyésztő az évi 365 napi munka mellett is kevesebb jövedelemhez jutott, mint az olyan növénytermesztő dolgozó, aki tu hold harmados kukoricát vállalt. Ehhez a példához kapcsolódik 'még az a káros gyakorlat, hogy Kiskunlacházán egyesek nem tudták megművelni önmaguk á vállalt területet, és napszámosokkal végeztették el a növényápolási munkákat. Mint hangsúlyozta, a múlt évi tapasztalatok bebizonyították, hogy ahol a pénzbeni jövedelemelosztás valamilyen formájára tértek át, könyAz ankét résztvevői nyebben tudták mozgósítani a tagokat, eredményesen gazdálkodott a szövetkezet. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a pénzbeni részesedés elveszi a tagok munkakedvét, mivel az ilyen módszerrel gazdálkodó termelőszövetkezetek nem adnak terményt a tagjaiknak. Ez nem így van, mert az áttérés nem jelenti a természetbeni juttatás kiiktatását. A tag tényleges természetbeni szükségletét a szövetkezet ebben az esetben is biztosítja. Természetesen erre az új formára csak ott lehet áttérni, ahol már a feltételek megvannak. A cél: az egyszerűség és a közérthetőség legyen Szűcs Béla elvtárs, a kis- klnlacházi Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy bármilyen jövedelemelosztási "módszert alkalmazzanak a tsz-ek, céltudatosan törekedjenek az egyszerűségre és a közérthetőségre. A legigazságosabb jövedelemelosztási mód sem fejtheti ki ösztönző hatását, ha azt a tagság nem ismeri eléggé. Korábbi tapasztalataira utalva, elmondotta, hogy milyen nagy szerepe van a munkára való mozgósításban a havi előlegosztásnak. A munkaegység előlegeket nemcsak akkor kell osztani, amikor már beérik a termény, betakarításra vagy értékesítésre vár, hanem már a talajelőkészítő és növényápolási munkák során is. Ha elkésve kapják a tagok az előleget, akkor az alapvető munkáknál — talajelőkészítés, növényápolás — még nem ösztönöz a jobb a több munkára. A tagok tegyék magukévá a jövedelemelosztási módszert Jenei Károly, a halászteleki Szabad Május Tsz elnöke * Jenei Károly, a halászteleki Szabad Május Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ők külön-külön minden egyes tsz-taggai megbeszélték az alkalmazni kívánt jövedelemelosztási módszert. Hangsúlyozta, hogy ezzel még nem teljesítették feladatukat e téren. Múlhatatlanul fontos, hogy miután határozattá emelték az új jövedelemelosztási formát, ismételten tudatosítani kell annak lényegét a tagok között. Mindenkinek meg kell magyarázni azt, hogy a közgyűlés által jóváhagyott jövedelemelosztási formában, hogyan jut kifejezésre a tagság egyéni és közös érdeke. Jó hatása van a havonkénti előlegnek Kuli Imre, a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet elnöke a sajtóankét hasznosságát méltatta. A továbbiakban elmondotta, hogy a növénytermesztésben eredményességi, az állattenyésztésben pedig hagyományos munkaegység alapján javadalmazzák a munkát, ö is hangsúlyozta a rendszeres napi eiőlegosztás jelentőségét. A célprémium jó munkára ösztönöz Kiss Jenő, a szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezet elnöke arról számolt be, hogy náluk a hagyományos munkaegységrendszer alapján dolgoznak, s célprémiummal ösztönzik ä tagokat jobb munkára. Az Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai jobban kedvelik a kollektív munkát, brigádokban dolgoznak. Az elmúlt esztendőben szép eredményt ért el a termelőszövetkezet, mert az előző évhez viszonyítva 50 százalékkal növelte a munkaegység értéket — 34,60 forintra. Pálos László, a maglódi Micsurin Termelőszövetkezet elnöke volt az utolsó felszólaló. A többi közt elmondotta, hogy náluk az eredményességi munkaegység alapján történő jövedelemelosztási formát alkalmazzák, amelyhez szívvel-lé- lekkel ragaszkodnak a tagok. * A vita közben felmerülő Kérdésekre Pénzes János elvtárs adott választ