Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

rEsr UZOYEI 1962. JANüAK 28. VASÁRNAP 3 Intőt kapott a fiú? Haragszunk rá. Hogyisne! Hiszen £ annyit vesződtünk vele és mégsem becsüli meg magát... í Azután lelohad lobbanékonyságunk és máris azon töpren­gi günk, hogyan segítsünk kilábalni a bajból. Majd ismét ki- 4 hoz benniinlcet valamiért a sodrunkból, de végül a. mi } szeretetünk, a mi türelmünk érleli a fiút emberré. És ami- | kor már a tanár nem segíthet a szülői nevelésben és a | szülő sem áll minden nap a gyerek háta mögött, úgy hisz- I szűk, úgy szeretnénk, hogy a gyári felnőttek, ahol a gyerek J dolgozik — mellé állnának és az élet új oldaléira, a mun- ^ ka sak-sok örömére ébresztenék rá. Hadd érezze a gyerek, ? hogy felnőtt kora első lépéseinél is figyelő szemek, meg- * értés, szeretet kíséri. Két és fél esztendeje ural­kodik nézeteltérés a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Az üzem vezetői a kiszeseket, a fiatalok pedig a vezetőket hi- báztatják a kialakult hely­zetért. Megpróbáltak már vé­get vetni a huzavonának, de eddig még nem sikerült. Még a járási szerveknek sem. A napokban már a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága is tárgyalta ügyüket... De menjünk sorjában. A számok szépek Több mint négyszáz fiatal dolgozik a gyárban. Közülük kétszázan a KISZ tagjai. Két­száztízen — sok szervezeten | kívüli is — teljesítették az j Ifjúság a szocializmusért moz­galom követelményeit. A munkásfiatalok tanulni- vágyására jellemző, hogy szak­mailag mintegy kétszázan ké­pezik magukat Hetvennégy űatal állami, tizennégy egyéb oktatásra jár, harminchaton pedig pártoktatásra jelentkez­tek és negyvennégyen tanul­nak KlSZ-szemináriumokon. Nem lehet panasz szervezeti életükre sem. Megtartják ve­zetőségi üléseiket, taggyűlé­seiket és azokon többnyire fontos feladatokról tárgyal­nak. Tanácskoztak már az If­júság a szocializmusért moz­galomról, a munkafegyelem­ről, a termelékenység emelé­séről, a két műszakra való át­térésről. A hozott határozato­kat a határidők leteltével — ellenőrzik. A kiszesek munkájára azon­ban legjellemzőbb, ahogyan a termelőmunkából kiveszik ré­szüket. Ha a bizottság titká­ráról, Zászlósi Béláról, vagy Stild Lászlóról, Cecse Sán­dorról, s a többiekről beszél­nek, dicsérik munkájukat. Mintegy kétszázhetvenen ver­senyeznek. Kilenc ifjúsági brigádot alakítottak 97 taggal, hat ifjúsági exportbrigádot 71 taggal. Három brigád harcol a szocialista brigád cím el­nyeréséért, kettő pedig már meg is szerezte azt. Az elmúlt fél évben negyvenegy fiatal újított. Az újítások értéke majdnem 118 ezer forint meg­takarítást eredményezett. Va­lamennyien részt vesznek a takarékossági mozgalomban. Munkájuk eredménye több mint 65 ezer forint. Kétszáz­tíz fiatal 800 órát dolgozott társadalmi munkában! Egyszóval: a Ganz Áram- mérőgyár fiataljaira lehet számítani! A megértés hiányzik De ha ilyen sok említésre méltó eredményt értek el, ha ilyen sok és jelentős érdeme van a KISZ-nek, miért újul­nak ki napirenden a nézetel­térések, miért beszélnek a ve­zetők csak haraggal a kisze­sek irányítóiról? Miért mond­ja Dunajszki András igazgató, hogy ó nem jelenik meg a ld­szesek rendezvényén, nem te­szi ki magát provokációnak? Miért mondja Hajduska Kurt főmérnök: ne csináljon sem­mit a KISZ?! Miért jelentet­te ki annakidején az égjük üzemvezető: azok vannak kinn tsz-szervezéser., akik nél­kül az üzem amúgyis elmegy! Miért áll a művezetők több­sége oly makacsul szemben a fiatalokkal? A hibák gyökere két és fél évre nyúlik vissza. Akkori­ban a KISZ rendezett egy an- kétot, amelyre a pártbizottság titkárát, a gyár igazgatóját, több élvonalbeli tisztségvise­lőjét meghívták. Az ankéton sok jogos bírálat hangzott el — ezt a pártbizottság titkára, Somogyi Károly is elmondja — de a módszer, a bírálat mi­kéntje rossz volt. Sértegették a gyár vezetőit, durva volt a hangjuk, felelősségrevonó a modorúié. Olyan jogokat igye­keztek kétségbevonni, amelye­ket különbéin kormányrendelet biztosít. (Autóhasználat, rep­rezentációs költség stb.) Azóta is többször tettek szó­vá tényleges, vagy vélt hibá­kat, de bizony sokszor meg­gondolatlanul. Ha a pártbi­zottság sérelmüket nem nyom­ban »vosolta — előbb kivizs­gálták a panaszt —, a fiata­lok elvesztették türelmüket. Azzal vádolták a pártbizott­ságot, hogy részrehajló. He­veskedésükben olykor szabo­tázsnak ellenséges munká­nak minősítettek tévedéseket, egyszerű hibákat. Helyes cél­juk, jó szándékuk, a gyár fél­tése, legjobb akaratuk lassan oda vezetett, hogy elvétették a helyes utat. így tovább nem mehet Megfeledkeztek arról, hogy ők nem számoltathatják, be az igazgatót, hogy nekik nincs jogúk felelősségre vonni a műszaki gárdát Erre még egyébként jó munkájuk sem jogosítja fel őket A gyár­ban egyszemélyi a felelősség, és az az igazgatóé. Milyen rend uralkodna egy üzemben, ha mindenki a maga módján mérlegelhetné: végrehajtsa-e vagy sem az igazgató ren­delkezéseit? Nem helyes például, hogy a kiszesek bizalmatlanságnak vélik a munkafegyelem ellen­őrzését. Ugyanis, ha társa­dalmi munka miatt elhagyják műhelyüket, egy füzetbe be kell írniuk távozásuk okát. Pedig a gyár vezEtői akkor Járnának el igazán helyesen, ha kimondanák: munkaidő alatt csak kivételes esetek­ben lehet társadalmi mun­kát végezni, és az ilyen, ki­vételes alkalmaikkor is a mű­vezető engedélyét kelljen kér­niük. A művezetők azért kapják a fizetésüket, hogy rendet tartsanak műhelyük­ben. Ott ők a felelősek a termelésért és nem takaróz­hatnak a hónap végén azzal, hogy a társadalmi munka gá­tolta a tervteljesítést. Ugyancsak tarthatatlan az Két magyar akadémikus az indiai nemzetközi tudományos kongresszuson Háromhetes indiai tartózko­dás után érkezett haza Szá- deczky-Kardoss Elemér két­szeres Kossuth-dijas akadémi­kus, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem ásvány-kőzetta­ni intézetének vezetője és Szi­geti György Kossutíh-díjas aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia műszaki fizi­kai kutatóintézetének igazgató­ja. Mindketten India legtekin­télyesebb tudományos intéz­ménye, az Indian Sceince Congress Association Cuttack­ban tartott kongresszusán vet­tek részt a legjobb indiai tu­dósokkal, valamint a nemzet­közi tudomány ötven nagyne­vű képviselőjével, köztük há­rom Nobel-díjas tudóssal együtt A magyar tudósok előadáso­kat tartottak a kongresszuson, majd utóbb Calcutta és Delhi különböző tudományos intéz­ményeiben is. (MTI) sokfelé tart előadást és a szakmában dicsérik nevét. Miért fosztja hát meg sa­ját fiataljait attól, hogy ép­pen tőle tanuljanak, hogy éppen ő legyen a példaké­pük? Játszhat-e egy igazgató haragoséit a fiatalokkal, ki­vált akkor, amikor őneki is tudnia kell: bizony nagyon sok mindenben igaza van az if júságnak, a KISZ vezetői­nek. Míg a pépből papír lesz Május 1-től a Szentendrei Papírgyárban jelentős változta­tásokat hajtanak végre. Átallnak a négyműszakos termelésre. Ehhez jó tervekre és alapos szervező munkára van szükség. Már a tavalyi évben felgyorsították gépeiket. Most további, sa­ját erőből végrehajtandó rekonstrukciós munkával kívánják elvégezni I-es gépük lefedését és a Il-es gyorsítását. Ha ez meg­van, semmi akadálya a négyműszakos termelésnek, amikor minden dolgozónak két szabadnap jut hetenként és a gyár állandóan üzemel. a módszer is, hogy a fiatalság jutalmazásánál, fizetésemelé­sénél a döntő szó olykor a KISZ-vezetőké. Helyes, ha megkérdezik a véleményü­ket, ha figyelembe veszik ja­vaslataikat — és ez ne legyen formális — de a döntő szó a gazdasági vezetőké legyen! A pártszervezet segíti a fiatalok tevékenységét. Kony- nyíti ezt, hogy Zászlósi Béta tagja a párt-végrehajtóbizott­ságnak. Ott van minden párt­végrehajtóbizottsági ülésen, ahol elmondhatja vélemé­nyét, kérheti a párt segít­ségét problémáinak elintézé­sében. Nem jelentené azonban a KISZ önállóságának csor­bulását, ha egy-egy KJSZ- veze főségi vagy taggyűlésük előtt napirendjükről beszél­getnének a pártbizottság tit­kárával, aki élettapasztalata, mozgalmi jártassága révén sok okos, hasznos tanácsot adhatna nekik. Miért mm élnek a KISZ-vezetők azzal a lehetőséggel, hogy meghív­ják a pártbizottság képvise­lőjét rendezvényeikre? Egé­szen bizonyos: nem látnák kárát. Zászlósi Béla és a többi if­júsági vezető álékor lenne jó képviselője a gyári fiatal­ságnak, ha bátrabban és ha­tározottabban mernének ál- lástfogialni néhány fiatal ma­ga tartósával szemben. Ha oly­kor kimondanák: abban a do­logban az igazgatónak, vagy a műszaki vezetőnek van iga­za! Vagy ha olykor olyano­kat is, mint Gecse Sándor, figyelmeztetnének: hiába dol­goznak jól, Inába végeznek sok és értékes társadalmi munkát, ha magánéletükben gyakran kirágnak a hámból. Éppen a barátoknak kellene szemükbe mondani: igenis, köze van a kollektívának ah­hoz, hogy ne igya egy KISZ- tag részegre magát. Nem magánügy az, ha kisses ré­szegen karambolt okoz! Bát­ran kellene akkor is áliást- foglalru, ha a pártbizottság javaslatot kér a külföldi út­ra. Ne történjen meg, mint legutóbb, hogy két javaslat helyett tizenötöt nyújtottak be, nehogy nekik kelljen vállalni a népszerűtlen fel­adatot: kihúzni tizenhárom jelöltet! Az igazgató, a főmérnök, a műszakiak ezeket és az ezekhez hasonló hibákat em­legetik a kiszesek, illetve a KISZ néhány vezetője ellen. Ezek a hiba-sorolások jogo­sak. A baj csaic az, hogy en­nél mélyebbre nem ásnak le, ilyen indokokkal felmentik magiakat az önvizsgálat alól és nem nézik a dolog mind­két oldalát. Pedig ott is van mit keresni Dunajszki András a KISZ megyei végrehajtó bizottsági ülésén is csupán ezeket em­legette, de hogy mi a gyár vezetőinek a felelőssége, ők hol vétettek valamit — eszé­be sem jutott elemezni. Pe­dig, ha igazságosak akarunk lenni, mag kell mondanunk: a botladozásakért, a viszony megromlásáért elsősorban a gazdasági vezetőket kell el­marasztalni. Hiszen ki lenne más a felelős azért: hogyan dolgoznak a gyárban a fia­talok. ha nem ők?! A szám­adatok beszédesen bizonyít­ják, hogy nem rosszak a Ganz árammérőgyári fiata­lok! Szervezeti életük, ter­melési eredményeik tanús­kodnak: szándékuk jó és nemes. Két esztendővel ezelőtt el­vetették a sulykot, de tart­ható álláspont-e, hogy még ma is erre a két évvel ez­előtti ankétra hivatkoznak, neiyi hallgatják meg a ki- szesek tanácskozásait. Hát kik tanítsák meg az ifjú­ságot bírálni, vezetni, ha nem a gyár tapasztalt tiszt­ségviselői? Dunajszki And­rás igazgató például maga is fiatal ember. Dolgozott az ifjúsági mozgalomban is. Moszkvában tanult, érdemei vannak az árammérő szak­mában. Több nyelven beszél, Intőt kapott a „fiú”. Haragszunk rá. Valamiért kihozott a sodrunkból... Azután elszáll a haragunk és máris azon töp­rengünk, miként segíthetnénk kilábalni a bajából... Elvégre a mi „fiúnkról” van szó. Sági Ágnes Jogosan zúgolódnak, mert sok kezdeményezésüket tör­téit derékba. Hajduska fő­mérnök nevét de sokat em­legetik! „Már megint meg­akadályozta a munloaversenyi, megint gáncsot vetett törek­vésüknek.” A szerszámmű­helyben például többféle­képp próbálkoztak ifjúsági brigád alakításával, — segí­tés helyett azonban leintet­ték őket. így volt a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa előtt is. A kiszesek egy új módszer bevezetésére tettek felaján­lást. Újság is írt róluk, a rádió is köszöntötte lelkese­désüket. És amikor buzgó- sáiguk tetőfokra hágott: a gyár v>ezetői leállították az egészet. Azt mondják, annál sokkal célravezetőbb mód­szert vezettek be — lehet. De előbb tanácskozni kellett vol­na erről a fiatalokkal és ami még főbb: újabb és nagy fel­adattal kellett volna őket megbízni! Sértődöttség jellemzi a gaz­dasági vezetőket. Ez a pártbi­zottság titkárának és az üzemi bizottság elnökének is a véle­ménye. Dunajszki elvtárs rossz néven veszi: miért kellett fel­ső szervhez futkosnia a fiata­loknak? Csorba esik a gyár te­kintélyén! Nem kellene annyit jelentgetni! — véli. Minden apró bírálatra érzékenyen vá­laszol. Nem nagyon ösztönzi magatartása őszinteségre a fia­talokat. Ha a vezetők szóvá tesznek valamit, azzal vádolja őket: anyagiasaik —,vagy „fel­bújtatták őket”. . Azt is mon­dotta már: „Jól x>annak fizet­ve, miért jönnek akkor prob­lémákkal.” Ha melléfognak is A tehetséges és nagy-tekinté­lyű igazgatónak, a kiváló szak­embernek HajduókánaJc, a sole élettapasztalattal rendelkező pártbizottsági titkárnak, üzem- bizottsági elnöknek és a többi gazdasági, társadalmi vezető­nek kellene legjobban tudnia, hogy. sértődöttséggel, másrészt elvtelen engedmények adásá­val aligha jutnak előre. Alig­ha döbbenthetik rá a fiatalo­kat, hogy módszerük gyakran destruktív, káros. Aligha éb­reszthetik rá őket arra, hogy a szocializmushoz bizony botla- dozások tévedések, sok-sók harc árán juthatunk el. Sen­ki sem aszfaltozza ki előttünk az utat A mi korunk abban is kü­lönbözik a régi rendszerétől, hogy mi módot adunk az ifjú­ságnak, mi bátorítjuk, ösztö­nözzük a bírálatra, a buzgól- kodásra, a lelkesedésre. Mi nem nyessük le szárnyaikat, mi örülünk igyefcvéseiknek — még akkor is, ha olykor épp rosszkor serénykednek épp rosszul próbálkoznak, épp mel­léfognak. — Mit tehetnének hát? Elsősorban meg kellene ha­tározattok a KISZ szerepét, helyzetét a gyárban. Megbe­szélni velük a legfontosabb fel­adatokat, amelyekre a leg­utóbbi pártbizottsági ülés is felhívta a figyelmet. Az új mé­rők sorozatgyártása, mégpe­dig gazdaságos sorozatgyártá­sa a legfőbb cél! Ez a közös cél, közös feladat forraszthat­ja egységbe az egész gyári kol­lektívát. A gazdásági vezetők bokros tennivalóik közepette találnak olyan feladatot, ame­lyet rábízhatnának a fiatalok­ra: teljesítsék ők! Valósítsák meg ők! A fiatalok műszaki tanácsának életrehívásával sok érdekes, romantikus célt tűz­hetnének 17ciszeseik elé. És így a hibák elemzése közben ön- marcangolás, meakulpázás he­lyett — a közös nagy feladat új, eddig nem ismert szoros kapcsolatot szőhetne a gazda­sági vezetők és a kiszesek kö­zött. A papír itt még pépes állapotban látható. Az alapanyagot — a pépet — megőrlik, festik és egyéb vegyi eljárásoknak vetik alá A kész papírhengereket „vasalja" a gép Az NDK-ból érkezett az új tekercs vágó-gép, amelynek teljesítménye kétszerese az elavult réginek (Gábor Viktor íelv.) v\\\\\\\VNk>\\\\\\\V\\VV\\>N\\V\^^ A pártmunka módszerei Háromnapos tanfolyam a szobi járás pártfiikárai számára A szobi járási pártbizottság január 29., 30-án, valamint február elsején háromnapos tanfolyamot tart az alapszer­vezeti párttitkárok számára. A háromnapos tanácskozásnak az a célja, hogy a legfontosabb feladatokat megbeszéljék, va­lamint a vezetés különböző módszereire megtanítsák a tit­károkat. Előadást hallgathatnak majd a párttitkárok a kollek­tív vezetésről, a tervszerűség­ről. A vezetőségi ülés és a taggyűlés levezetéséről, illetve milyen napirendek szerepel­jenek a kommunisták külön­böző tanácskozásain. Ezt az előadást Jenes József, a járási pártbizottság tagja tartja. Vitatkoznak majd a tanács­kozás résztvevői a pártcso­portok munkájáról, a pártha­tározatok végrehajtásáról, il­letve azok ellenőrzésének mód­szeréről. Provics Ilona, a já­rási pártbizottság titkára, a tömegszervezetek irányításá­ról tart előadást. A pártfe­gyelmi munkáról a fegyelmi bizottság tagjai. Csáki János, a mezőgazdasági előadó, a ter­melőszövetkezetek és a terme­lőszövetkezeti csoportok ter- melés-pártellenőrzéséről veze­ti a vitát. Hein Imréné, a járási párt- bizottság agátációs- és propa­gandafelelőse az agitációs munkáról beszél majd. Szó lesz még a három nap alatt a hivatali és a fegyveres erők pártszervezeteinek hatásköré­ről, a termelés pártellenőrzé­séről az üzemekben is. Kifői fanuiianak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom