Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
rEsr UZOYEI 1962. JANüAK 28. VASÁRNAP 3 Intőt kapott a fiú? Haragszunk rá. Hogyisne! Hiszen £ annyit vesződtünk vele és mégsem becsüli meg magát... í Azután lelohad lobbanékonyságunk és máris azon töprengi günk, hogyan segítsünk kilábalni a bajból. Majd ismét ki- 4 hoz benniinlcet valamiért a sodrunkból, de végül a. mi } szeretetünk, a mi türelmünk érleli a fiút emberré. És ami- | kor már a tanár nem segíthet a szülői nevelésben és a | szülő sem áll minden nap a gyerek háta mögött, úgy hisz- I szűk, úgy szeretnénk, hogy a gyári felnőttek, ahol a gyerek J dolgozik — mellé állnának és az élet új oldaléira, a mun- ^ ka sak-sok örömére ébresztenék rá. Hadd érezze a gyerek, ? hogy felnőtt kora első lépéseinél is figyelő szemek, meg- * értés, szeretet kíséri. Két és fél esztendeje uralkodik nézeteltérés a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Az üzem vezetői a kiszeseket, a fiatalok pedig a vezetőket hi- báztatják a kialakult helyzetért. Megpróbáltak már véget vetni a huzavonának, de eddig még nem sikerült. Még a járási szerveknek sem. A napokban már a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága is tárgyalta ügyüket... De menjünk sorjában. A számok szépek Több mint négyszáz fiatal dolgozik a gyárban. Közülük kétszázan a KISZ tagjai. Kétszáztízen — sok szervezeten | kívüli is — teljesítették az j Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeit. A munkásfiatalok tanulni- vágyására jellemző, hogy szakmailag mintegy kétszázan képezik magukat Hetvennégy űatal állami, tizennégy egyéb oktatásra jár, harminchaton pedig pártoktatásra jelentkeztek és negyvennégyen tanulnak KlSZ-szemináriumokon. Nem lehet panasz szervezeti életükre sem. Megtartják vezetőségi üléseiket, taggyűléseiket és azokon többnyire fontos feladatokról tárgyalnak. Tanácskoztak már az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról, a munkafegyelemről, a termelékenység emeléséről, a két műszakra való áttérésről. A hozott határozatokat a határidők leteltével — ellenőrzik. A kiszesek munkájára azonban legjellemzőbb, ahogyan a termelőmunkából kiveszik részüket. Ha a bizottság titkáráról, Zászlósi Béláról, vagy Stild Lászlóról, Cecse Sándorról, s a többiekről beszélnek, dicsérik munkájukat. Mintegy kétszázhetvenen versenyeznek. Kilenc ifjúsági brigádot alakítottak 97 taggal, hat ifjúsági exportbrigádot 71 taggal. Három brigád harcol a szocialista brigád cím elnyeréséért, kettő pedig már meg is szerezte azt. Az elmúlt fél évben negyvenegy fiatal újított. Az újítások értéke majdnem 118 ezer forint megtakarítást eredményezett. Valamennyien részt vesznek a takarékossági mozgalomban. Munkájuk eredménye több mint 65 ezer forint. Kétszáztíz fiatal 800 órát dolgozott társadalmi munkában! Egyszóval: a Ganz Áram- mérőgyár fiataljaira lehet számítani! A megértés hiányzik De ha ilyen sok említésre méltó eredményt értek el, ha ilyen sok és jelentős érdeme van a KISZ-nek, miért újulnak ki napirenden a nézeteltérések, miért beszélnek a vezetők csak haraggal a kiszesek irányítóiról? Miért mondja Dunajszki András igazgató, hogy ó nem jelenik meg a ldszesek rendezvényén, nem teszi ki magát provokációnak? Miért mondja Hajduska Kurt főmérnök: ne csináljon semmit a KISZ?! Miért jelentette ki annakidején az égjük üzemvezető: azok vannak kinn tsz-szervezéser., akik nélkül az üzem amúgyis elmegy! Miért áll a művezetők többsége oly makacsul szemben a fiatalokkal? A hibák gyökere két és fél évre nyúlik vissza. Akkoriban a KISZ rendezett egy an- kétot, amelyre a pártbizottság titkárát, a gyár igazgatóját, több élvonalbeli tisztségviselőjét meghívták. Az ankéton sok jogos bírálat hangzott el — ezt a pártbizottság titkára, Somogyi Károly is elmondja — de a módszer, a bírálat mikéntje rossz volt. Sértegették a gyár vezetőit, durva volt a hangjuk, felelősségrevonó a modorúié. Olyan jogokat igyekeztek kétségbevonni, amelyeket különbéin kormányrendelet biztosít. (Autóhasználat, reprezentációs költség stb.) Azóta is többször tettek szóvá tényleges, vagy vélt hibákat, de bizony sokszor meggondolatlanul. Ha a pártbizottság sérelmüket nem nyomban »vosolta — előbb kivizsgálták a panaszt —, a fiatalok elvesztették türelmüket. Azzal vádolták a pártbizottságot, hogy részrehajló. Heveskedésükben olykor szabotázsnak ellenséges munkának minősítettek tévedéseket, egyszerű hibákat. Helyes céljuk, jó szándékuk, a gyár féltése, legjobb akaratuk lassan oda vezetett, hogy elvétették a helyes utat. így tovább nem mehet Megfeledkeztek arról, hogy ők nem számoltathatják, be az igazgatót, hogy nekik nincs jogúk felelősségre vonni a műszaki gárdát Erre még egyébként jó munkájuk sem jogosítja fel őket A gyárban egyszemélyi a felelősség, és az az igazgatóé. Milyen rend uralkodna egy üzemben, ha mindenki a maga módján mérlegelhetné: végrehajtsa-e vagy sem az igazgató rendelkezéseit? Nem helyes például, hogy a kiszesek bizalmatlanságnak vélik a munkafegyelem ellenőrzését. Ugyanis, ha társadalmi munka miatt elhagyják műhelyüket, egy füzetbe be kell írniuk távozásuk okát. Pedig a gyár vezEtői akkor Járnának el igazán helyesen, ha kimondanák: munkaidő alatt csak kivételes esetekben lehet társadalmi munkát végezni, és az ilyen, kivételes alkalmaikkor is a művezető engedélyét kelljen kérniük. A művezetők azért kapják a fizetésüket, hogy rendet tartsanak műhelyükben. Ott ők a felelősek a termelésért és nem takarózhatnak a hónap végén azzal, hogy a társadalmi munka gátolta a tervteljesítést. Ugyancsak tarthatatlan az Két magyar akadémikus az indiai nemzetközi tudományos kongresszuson Háromhetes indiai tartózkodás után érkezett haza Szá- deczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-dijas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetének vezetője és Szigeti György Kossutíh-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia műszaki fizikai kutatóintézetének igazgatója. Mindketten India legtekintélyesebb tudományos intézménye, az Indian Sceince Congress Association Cuttackban tartott kongresszusán vettek részt a legjobb indiai tudósokkal, valamint a nemzetközi tudomány ötven nagynevű képviselőjével, köztük három Nobel-díjas tudóssal együtt A magyar tudósok előadásokat tartottak a kongresszuson, majd utóbb Calcutta és Delhi különböző tudományos intézményeiben is. (MTI) sokfelé tart előadást és a szakmában dicsérik nevét. Miért fosztja hát meg saját fiataljait attól, hogy éppen tőle tanuljanak, hogy éppen ő legyen a példaképük? Játszhat-e egy igazgató haragoséit a fiatalokkal, kivált akkor, amikor őneki is tudnia kell: bizony nagyon sok mindenben igaza van az if júságnak, a KISZ vezetőinek. Míg a pépből papír lesz Május 1-től a Szentendrei Papírgyárban jelentős változtatásokat hajtanak végre. Átallnak a négyműszakos termelésre. Ehhez jó tervekre és alapos szervező munkára van szükség. Már a tavalyi évben felgyorsították gépeiket. Most további, saját erőből végrehajtandó rekonstrukciós munkával kívánják elvégezni I-es gépük lefedését és a Il-es gyorsítását. Ha ez megvan, semmi akadálya a négyműszakos termelésnek, amikor minden dolgozónak két szabadnap jut hetenként és a gyár állandóan üzemel. a módszer is, hogy a fiatalság jutalmazásánál, fizetésemelésénél a döntő szó olykor a KISZ-vezetőké. Helyes, ha megkérdezik a véleményüket, ha figyelembe veszik javaslataikat — és ez ne legyen formális — de a döntő szó a gazdasági vezetőké legyen! A pártszervezet segíti a fiatalok tevékenységét. Kony- nyíti ezt, hogy Zászlósi Béta tagja a párt-végrehajtóbizottságnak. Ott van minden pártvégrehajtóbizottsági ülésen, ahol elmondhatja véleményét, kérheti a párt segítségét problémáinak elintézésében. Nem jelentené azonban a KISZ önállóságának csorbulását, ha egy-egy KJSZ- veze főségi vagy taggyűlésük előtt napirendjükről beszélgetnének a pártbizottság titkárával, aki élettapasztalata, mozgalmi jártassága révén sok okos, hasznos tanácsot adhatna nekik. Miért mm élnek a KISZ-vezetők azzal a lehetőséggel, hogy meghívják a pártbizottság képviselőjét rendezvényeikre? Egészen bizonyos: nem látnák kárát. Zászlósi Béla és a többi ifjúsági vezető álékor lenne jó képviselője a gyári fiatalságnak, ha bátrabban és határozottabban mernének ál- lástfogialni néhány fiatal maga tartósával szemben. Ha olykor kimondanák: abban a dologban az igazgatónak, vagy a műszaki vezetőnek van igaza! Vagy ha olykor olyanokat is, mint Gecse Sándor, figyelmeztetnének: hiába dolgoznak jól, Inába végeznek sok és értékes társadalmi munkát, ha magánéletükben gyakran kirágnak a hámból. Éppen a barátoknak kellene szemükbe mondani: igenis, köze van a kollektívának ahhoz, hogy ne igya egy KISZ- tag részegre magát. Nem magánügy az, ha kisses részegen karambolt okoz! Bátran kellene akkor is áliást- foglalru, ha a pártbizottság javaslatot kér a külföldi útra. Ne történjen meg, mint legutóbb, hogy két javaslat helyett tizenötöt nyújtottak be, nehogy nekik kelljen vállalni a népszerűtlen feladatot: kihúzni tizenhárom jelöltet! Az igazgató, a főmérnök, a műszakiak ezeket és az ezekhez hasonló hibákat emlegetik a kiszesek, illetve a KISZ néhány vezetője ellen. Ezek a hiba-sorolások jogosak. A baj csaic az, hogy ennél mélyebbre nem ásnak le, ilyen indokokkal felmentik magiakat az önvizsgálat alól és nem nézik a dolog mindkét oldalát. Pedig ott is van mit keresni Dunajszki András a KISZ megyei végrehajtó bizottsági ülésén is csupán ezeket emlegette, de hogy mi a gyár vezetőinek a felelőssége, ők hol vétettek valamit — eszébe sem jutott elemezni. Pedig, ha igazságosak akarunk lenni, mag kell mondanunk: a botladozásakért, a viszony megromlásáért elsősorban a gazdasági vezetőket kell elmarasztalni. Hiszen ki lenne más a felelős azért: hogyan dolgoznak a gyárban a fiatalok. ha nem ők?! A számadatok beszédesen bizonyítják, hogy nem rosszak a Ganz árammérőgyári fiatalok! Szervezeti életük, termelési eredményeik tanúskodnak: szándékuk jó és nemes. Két esztendővel ezelőtt elvetették a sulykot, de tartható álláspont-e, hogy még ma is erre a két évvel ezelőtti ankétra hivatkoznak, neiyi hallgatják meg a ki- szesek tanácskozásait. Hát kik tanítsák meg az ifjúságot bírálni, vezetni, ha nem a gyár tapasztalt tisztségviselői? Dunajszki András igazgató például maga is fiatal ember. Dolgozott az ifjúsági mozgalomban is. Moszkvában tanult, érdemei vannak az árammérő szakmában. Több nyelven beszél, Intőt kapott a „fiú”. Haragszunk rá. Valamiért kihozott a sodrunkból... Azután elszáll a haragunk és máris azon töprengünk, miként segíthetnénk kilábalni a bajából... Elvégre a mi „fiúnkról” van szó. Sági Ágnes Jogosan zúgolódnak, mert sok kezdeményezésüket törtéit derékba. Hajduska főmérnök nevét de sokat emlegetik! „Már megint megakadályozta a munloaversenyi, megint gáncsot vetett törekvésüknek.” A szerszámműhelyben például többféleképp próbálkoztak ifjúsági brigád alakításával, — segítés helyett azonban leintették őket. így volt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa előtt is. A kiszesek egy új módszer bevezetésére tettek felajánlást. Újság is írt róluk, a rádió is köszöntötte lelkesedésüket. És amikor buzgó- sáiguk tetőfokra hágott: a gyár v>ezetői leállították az egészet. Azt mondják, annál sokkal célravezetőbb módszert vezettek be — lehet. De előbb tanácskozni kellett volna erről a fiatalokkal és ami még főbb: újabb és nagy feladattal kellett volna őket megbízni! Sértődöttség jellemzi a gazdasági vezetőket. Ez a pártbizottság titkárának és az üzemi bizottság elnökének is a véleménye. Dunajszki elvtárs rossz néven veszi: miért kellett felső szervhez futkosnia a fiataloknak? Csorba esik a gyár tekintélyén! Nem kellene annyit jelentgetni! — véli. Minden apró bírálatra érzékenyen válaszol. Nem nagyon ösztönzi magatartása őszinteségre a fiatalokat. Ha a vezetők szóvá tesznek valamit, azzal vádolja őket: anyagiasaik —,vagy „felbújtatták őket”. . Azt is mondotta már: „Jól x>annak fizetve, miért jönnek akkor problémákkal.” Ha melléfognak is A tehetséges és nagy-tekintélyű igazgatónak, a kiváló szakembernek HajduókánaJc, a sole élettapasztalattal rendelkező pártbizottsági titkárnak, üzem- bizottsági elnöknek és a többi gazdasági, társadalmi vezetőnek kellene legjobban tudnia, hogy. sértődöttséggel, másrészt elvtelen engedmények adásával aligha jutnak előre. Aligha döbbenthetik rá a fiatalokat, hogy módszerük gyakran destruktív, káros. Aligha ébreszthetik rá őket arra, hogy a szocializmushoz bizony botla- dozások tévedések, sok-sók harc árán juthatunk el. Senki sem aszfaltozza ki előttünk az utat A mi korunk abban is különbözik a régi rendszerétől, hogy mi módot adunk az ifjúságnak, mi bátorítjuk, ösztönözzük a bírálatra, a buzgól- kodásra, a lelkesedésre. Mi nem nyessük le szárnyaikat, mi örülünk igyefcvéseiknek — még akkor is, ha olykor épp rosszkor serénykednek épp rosszul próbálkoznak, épp melléfognak. — Mit tehetnének hát? Elsősorban meg kellene határozattok a KISZ szerepét, helyzetét a gyárban. Megbeszélni velük a legfontosabb feladatokat, amelyekre a legutóbbi pártbizottsági ülés is felhívta a figyelmet. Az új mérők sorozatgyártása, mégpedig gazdaságos sorozatgyártása a legfőbb cél! Ez a közös cél, közös feladat forraszthatja egységbe az egész gyári kollektívát. A gazdásági vezetők bokros tennivalóik közepette találnak olyan feladatot, amelyet rábízhatnának a fiatalokra: teljesítsék ők! Valósítsák meg ők! A fiatalok műszaki tanácsának életrehívásával sok érdekes, romantikus célt tűzhetnének 17ciszeseik elé. És így a hibák elemzése közben ön- marcangolás, meakulpázás helyett — a közös nagy feladat új, eddig nem ismert szoros kapcsolatot szőhetne a gazdasági vezetők és a kiszesek között. A papír itt még pépes állapotban látható. Az alapanyagot — a pépet — megőrlik, festik és egyéb vegyi eljárásoknak vetik alá A kész papírhengereket „vasalja" a gép Az NDK-ból érkezett az új tekercs vágó-gép, amelynek teljesítménye kétszerese az elavult réginek (Gábor Viktor íelv.) v\\\\\\\VNk>\\\\\\\V\\VV\\>N\\V\^^ A pártmunka módszerei Háromnapos tanfolyam a szobi járás pártfiikárai számára A szobi járási pártbizottság január 29., 30-án, valamint február elsején háromnapos tanfolyamot tart az alapszervezeti párttitkárok számára. A háromnapos tanácskozásnak az a célja, hogy a legfontosabb feladatokat megbeszéljék, valamint a vezetés különböző módszereire megtanítsák a titkárokat. Előadást hallgathatnak majd a párttitkárok a kollektív vezetésről, a tervszerűségről. A vezetőségi ülés és a taggyűlés levezetéséről, illetve milyen napirendek szerepeljenek a kommunisták különböző tanácskozásain. Ezt az előadást Jenes József, a járási pártbizottság tagja tartja. Vitatkoznak majd a tanácskozás résztvevői a pártcsoportok munkájáról, a párthatározatok végrehajtásáról, illetve azok ellenőrzésének módszeréről. Provics Ilona, a járási pártbizottság titkára, a tömegszervezetek irányításáról tart előadást. A pártfegyelmi munkáról a fegyelmi bizottság tagjai. Csáki János, a mezőgazdasági előadó, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok ter- melés-pártellenőrzéséről vezeti a vitát. Hein Imréné, a járási párt- bizottság agátációs- és propagandafelelőse az agitációs munkáról beszél majd. Szó lesz még a három nap alatt a hivatali és a fegyveres erők pártszervezeteinek hatásköréről, a termelés pártellenőrzéséről az üzemekben is. Kifői fanuiianak?
