Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

«ST MEGY '^Cjrígp 1962. JANUAR 25. CSÜTÖRTÖK A mézesmadzag és a furhóshetpolitihája Ámorikaímíir6(>iiliii javaslat a 3*un(a del Ested értekezleten Kuba kirekesztésére Az AFP jelentése szerint, kedden este tartotta meg első munkaülését az Amerikai Ál­lamok Szervezetének külügy­miniszteri értekezlete. Az ülés mindössze 13 percig tartott. Az ülésen egy felszólalás (hangzott el, Dorticos kubai el­nök erélyesen tiltakozott Jósé Otterónak. az Amerikai Álla­mok Szervezete, főtitkárának az értekezlet megnyitásakor elhangzott kijelentései ellen. A főtitkár ugyanis nyíltan szankciókkal fenyegette meg Kubát. Az első munkaülést megelő­zően és azt követően folyta­tódtak a színfalak mögötti tár­gyalások, az Egyesült Államok képviselői újabb kísérleteket tettek az „ingadozók” megpu- hitására. A UPI jelentéséből kitűnik, hogy Rusk amerikai külügy­miniszternek sikerült meg­nyernie Argentína támogatá­sát. Az amerikai—argentin megállapodás értelmében, Ar­gentína olyan javaslatot szán­dékozik beterjeszteni az Ame­rikai Államok Szervezete elé, (hogy rekesszék ki Kubát az amerikai kontinens államai­nak közösségéből. Az Egyesült Államok nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy az értekez­let azonnal gazdasági és po­litikai szankciókat szavazzon .meg Kuba ellen, cserébe vi­szont Argentína csatlakozik (azoknak a táborához, akik Ku­ba kiközösítése mellett vannak. A beterjesztendő argentin javaslat értelmében az érte­kezlet egyhangú nyilatkozat­ban állapítaná meg, hogy Ku­ba a „kommunista tömbhöz történt csatlakozásával” ön­ként eltávolodott az amerikai államok csoportjának politikai .rendszerétől. Három hónapon belül az Amerikai Államok Szer­1 MOZI MŰSOR vezete újabb értekezletre ül össze, és megvitatja a kialakult helyzet követ­kezményeit. Ha a tagállamok megszavaz­zák Kuba kirekesztését, utá­na maguk döntenek, hogy kü- lön-külön milyen álláspontra helyezkednek majd fidel Castro kormányával szemben, azaz kollektív szankciók he­lyett milyen egyéni szankciók­hoz folyamodnak. Az AP arról tájékoztat, hogy a hét „ingadozó” ország kül- ügymlniszterhelyettesei szer­dára virradó éjszaka három­órás ülést tartottak. Mint a chilei szóvivő közölte, ezen az ülésen közös határozati javas­latban állapodtak meg, mely javaslat feltevés szerint ha­sonlít az argentinok elképze­léseihez. A New York Herald Tribu­ne szerdai vezércikke bírálja az Egyesült Államok latin­amerikai politikáját. A lap sajnálatosnak nevezi, hogy az Egyesült Államok a Latin-Amerikának szóló két­milliárd dolláros gazdaságfej­lesztési programot mézesmad­zagként és furkósbotként hasz­nálja fel, így akar erőszakosan szövetségeseiket toborozd. Mint az AP jelenti, kedden este Costa-Rica fővárosában nagy tömeg tüntetett Kuba népe mellett, és a costa- ricai kormánynak a Punta del Este-i értekezleten kép­képviselt * reakciós állás­pontja ellen. A , tüntetőket a rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatta szét. Reuter-jelentés szerint a bo­líviai La Pazban kedden dél­után a haladó erők szintén tüntettek a kubai nép védel­mében. A tüntetőket huligá­nok támadták meg és az ösz- szetűzésben harmincán meg­sebesültek. A rendőrség is be­avatkozott, és könnyfakasztó bombákat dobált a tüntetők közé. A tüntetés feloszlatása után szerte a városban meg­erősítették a rendőri őrjárato­kat. Montevideoban kedden este harmincezres tömeg, vonult fel az utcákon, éltetve a kubai forradalom rendszert és elítél­te az Amerikai Államok Szer­vezetének értekezletét. Malinovszkij marsall válasza a Pravda tudósítójának (Folytatás az 1. oldalról) chózis szításában. De ha egyenlőek az erőink, akkor az amerikai vezetőknek le kell vonniok a helyes következtetéseket és ész­szerű politikát kell foly­tatniuk. McNamara űr azt állítja, hogy az Egyesült Államok meg tudja semmisíteni a meg­jelölt szovjet objektumokat. Nem tudom, hogy mire gon­dol, amikor megjelölt objek­tumokról beszél. Én a magam részéről kijelenthetném, hogy mi egyetlen rakétaatomcsa- pással letörölhetnénk a föld színéről az Egyesült Álla­mok minden ipari, közigazga­tási és politikai centrumát és megsemmisíthetnénk egész országokat, amelyek területü­Az ENSZ újabb egységeket kér kongói erőinek feltöltésére — és Csombéval tárgyal Az ENSZ New York-i köz­pontjában kedden közölték, hogy U Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára további kato­nai egységéket kért az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek feltöltésére tíz olyan ország­tól, melynek katonái eddig is szolgálatot teljesítettek Kon­góban az ENSZ zászlaja alatt. U Thant levele azt állítja, hogy Adoula kongói miniszter- elnök és Csőmbe katangai dik­tátor katonai megállapodását követően javult a helyzet Kongóban, de ennek ellenére „átmenetileg további segítség­re van szükség” az ENSZ kon­gói működésének folytatásá­hoz. Ugyanakkor az ENSZ kon­gói megbízottai szorgalmasan tárgyalnak Csombéval. Brian Urquhart katangai ENSZ-meg- bízott a keddi tárgyalásokat követően szerdán ismét talál­kozott Csombéval. Megérke­zett Elisabethville-be Dumontet ENSZ-megbízott is, aki koráb­ban állt az ENSZ katangai képviselete élén. Dumontet több napig marad Katanga fő­városában, hogy Csombéval tárgyaljon. .Védőőrizetbe" vették Gizengát A Reuter-iroda jelentése szerint Gizengát abból a kül­városi épületből, ahol „házi őrizet alatt volt”, átszállítot­ták a Leopoldville melletti Binza katonai táborába és „védőőrizetbe” vették. A Reuter úgy értesült, hogy az átszállítást az állambizton­sági hivatal rendelte el. Eddig Tüntetések Caracasban Kuba mellett Az AP hírügynökség jelenté­se szerint Caracasban/ kedden folytatódtak a Kubai Köztár­saság melletti nagyarányú tün­tetések. A hírügynökség jelentése szerint a rendőrség közbelépé­se nyomán összetűzésre került sor. Eddigi közlések szerint 13 személy meghalt, 30 megsebe­sült. A várqs több pontján bom­bák robbantak: az egyik Íju­kat vágott az amerikai nagy- követség falába. Betancourt el­í nők katonákat rendelt az ut­cákra, s Briceno Linares had­ügyminiszter tengerész-gyalo­gosokat és ejtőernyősöket vezé- nyeltetett a fővárosba. A diákságnak a tüntetések­ben való aktív részvétele mi­att a közoktatásügyi miniszté­rium bezáratta az állami isko­lákat, 'hogy „elejét vegye a Castro-párti tevékenységnek”. Mint a hírügynökség közli, a hatóságok kétszáz személyt le­tartóztattak. még nem lehetett megállapí­tani, hogy személy szerint ki írta alá a meghatalmazást, annyi azonban kitudódott, hogy Gbenye, a jelenlegi belügymi­niszter nem volt hajlandó alá­írni az okmányt. Mint annakidején Lumum- bát, most Gizengát is Mobutu- katonák hurcolják meg. Ab­ban a katonai táborban ugyan­is, amelybe Gizengát szállítot­ták — mint a Reuter írja — ,,Mobutu tábornok leghűsége­sebb katonái állomásoznak”. Sikertelen amerikai rakétakísérlet Az Egyesült Államok Cape Canaveral-i légitámaszpontjá­ról szerdán hajnalban Thor- Ableastar típusú rakétát lőttek ki. A rakéta öt mesterséges holdat vitt magával, amelyek­nek a rakéta segítségével föld- körüli pályára kellett volna jutniok, miközben különböző méréseket végeztek volna. Hi­vatalos közlés szerint a rakéta utolsó lépcsője nem érte el a szükséges lökőerőt, így a raké­ta az Atlanti-óceánba hullott. két adták a Szovjetunió és a többi szocialista országot körülvevő amerikai katonai tá­maszpontok céljaira. Úgy gon­dolom, hogy ez általában nem titok sem az Egyesült Államok, sem a NATO-hoz, a SEATO-hoz és a CENTO- hoz tartozó más országok ve­zetői előtt. Én. minj. a Szovjetunió honvédelmi minisztere teljes felelősséggel kijelentem — és én tudom, hogy mire tá­maszkodom, amikor megte­szem ezt a kijelentést — hogy mi erősebbek vagyunk ma, és magától értetődik, nem állunk majd egy helyben. Nem szükséges különö­sebben növelnünk rakéta- csapatainkat és fegyver- készleteinket. A továbbiakban már termé­szetesen a fegyverzet felújí­tására és töikéletesítésére, nem pedig a felhalmozás folyama­tára kerül sor. Hisz minden fegyver, bármilyen tökéletes legyen is, a gazdaság, a tu­domány, a haditechnika fej­lesztésével még inkább töké­letesíthető. Nekünk ma már nincs szükségünk a fegyverzet mennyiségi növelésére. Ami nekünk van, elegendő ahhoz, hogy megsemmisít­sünk bármely potenciális el­lenséget, ha megtámad ben­nünket, vagy baráti szocia­lista országokat. Nekünk fel kell újítanunk és tökéle­tesítenünk kell meglevő fegyvereinket. Malinovszkij foglalkozik a továbbiakban az amerikai kormány által diktált fegyver­kezési versennyel, és rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a békéhez és nem a háborúhoz vezetnek. Azon kell gondolkodnunk; hogy miként lehet csökkenteni az államközi kapcsolatokban meglevő feszültséget és nem szabad megengedni, hogy a felhalmozott hadviselési esz­közök felhasználására sor ke­rüljön. A Szovjetunió a jövőben is folytatni fogja a béke és a bé­kés együttélés politikáját, tö­rekedni fog az általános és teljes leszerelés megvalósításá­ra, a második világháború maradványainak felszámolásá­ra, és a népek biztonságának megszilárdítására. De ha támadást hajta­nak végre hazánk el­len, a Szovjetunió fegy­veres eró'i mindenkor ké­szek megsemmisítő csapás­sal válaszolni az agresz- szornak és mi szét fogjuk zúzni azokat, akik ránk vagy szövetsége­seinkre támadnak. Úgy lát­szik, egyes amerikai állam­férfiak nincsenek ennek tu­datában, amikor nyilatkozatu­kat megteszik — fűzte hozzá a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. Növekszik az OA$ áldozatainak száma Algériában Algéria városaiban kedden 20 merényletet követtek el. A hivatalos jelentés szerint 14 személy vesztette életét, 31 pedig megsebesült. Az áldoza­tok csaknem mind algériaiak, akik az OAS autós merénylői­nek sortüzétői estek el, vagy az utcákon lincselték meg őket a fasiszta támadók. A kedd esti órákban Algír­ban, Oranban és Bonéban élet­be léptették a főkormányzó­ság által elrendelt rendőri in­tézkedéseket. A kávéházakat, mozikat este hét órakor bezár­ták, egyes főútvonalakon be­szüntették az autóforgalmat. Egész Algériában rendkívül feszült a helyzet az arab és az európai lakosság között. Algírban az európai negye­dekben levő üzemek 20 000 arab-munkása sztrájkba ^lé­pett;, mert életük veszélyezte­tése nélkül nem tudnak eljut­ni munkahelyükre. Lapzártakor érkezett: Az NDK-ban bevezették az általános hadkötelezettséget A Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarája szer­dán dr. Johannes Dieckmann elnöklésével ülést tartott. A népi kamara egyhangúlag elfo­gadta az általános hadkötele­zettség bevezetéséről szóló tör­vényt. Mint ismeretes, a var­sói szerződés tagállamai közül eddig csak az NDK-ban nem volt bevezetve az általános hadkötelezettség. August Bach, a népi kamara elnökhelyettese, bejelentette, hogy az általános hadkötele­zettség bevezetéséről szóló tör­vényjavaslatot a legmagasabb népképviseleti szerv minden frakciója helyeselte és elfogad­ta. GUNTHER KUNÉRT: A SZEM A Budapesti Helyi Érdekű Vasút felvételre keres budapesti, Pest környéki lakosú esztergályos, lakatos és villanyszerelő szakmunkások at. Fizetés bérszabályzat szerint. Vasúti és villamosjegyet a családtagok részére is bizto­sítunk. Jelentkezés személyesen de. 8—12 óra között a vál­lalat munkaügyi osztályán. (Budapest. VII., Kertész utca 10—14. II. em. 261.) lami nagyon öreg ősember. „Doktor úr... rángatózik a bal szemem! Mentsen meg!” ■— „Ember!” kiáltottam most már dühösen, „ilyen cse­kélységet ennyire komolyan vesz? De jó, én még egyszer megvizsgálom. Ez biztos csak idegesség. Valami atropia. Nyilván, ha nagyon felindul, akkor rángatózik, ugye? Mi a foglalkozása?” — „A hivatali felügyeletet koordináló egyesülés másod- titkára vagyok. Miért len­nének ott izgalmak?” — „Nőügyek?” kérdeztem. Egy pillanatig gondolkozott, tétovázott, majd így szólt: „Tulajdonképpen nincsenek. Mint másodtitlcárnak ...” — „Tehát ez sincs”, mondot­tam. „akkor pedig miért za­varja olyan nagyon, hogy rán­gatózik a szempillája?” — ..Pontosan elmesé­lem magának, doktor úr”, mondotta, és olyan kimerül­tén támaszkodott íróasztalom­ra. hogy szélcet tettem alája. .,Képzelje el. meglátogatom az egyik hivatalt, bejelentem va­lamelyik osztályvezetőnek, hogy a munkát jöttem ellen­őrizni, és ekkor...”- még a nyelés is nehezére esik páci­ensemnek, „ekkor, doktor úr, elkezd rángatózni a szempil­lám. Ugyanez történt már lent a portásnál. Hogy va­gyunk, hogy vagyunk, szok­tam kérdezni tőle. éberségben nincs hiány? És akár akar­tam, akár nem, pislogni kezd­tem. Erre a fickó visszapis- llogott, és közben úgy vigyor­gott, hogy meg tudtam volna fojtani. Azután ott ülök szem­ben az osztályvezetővel, felte­szem neki az első kérdést, amit általában szoktam: Mondja, kedves kolléga, dívik maguknál a só<forság-koma- ság? És már megint pislog­nom kell, mire vizavim visz- szapislog, benyúl az íróaszta­lába, elővesz eqy üveg pálin­kát. és így felel: csak a nagy­bátyám dolgozik nálunk, és a feleségem, mint előadó, no meg a kutyánk, tudja, olyan házőrzőként tevékenykedik itt . . . — No, de ez nem megy! — dörmögöm. és puff neki, már megint pislogok, a másik meg vissza. Ezé kút án már igazán nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármiféle lé­pést tehessek a sógorság-ko- maság rendszer ellen. 1 a§y gondolja csak el, kedves doktor úr, utazom a szolgálati kocsival, szólok a gépkocsivezetőnek, hogy még lenne egy nagyon fontos elin­téznivalóm, s ebben a pilla­natban megint pislognom kell. A gépkocsivezetőm erre kije­lenti, hogy tökéletesen érti a dolgot, és megáll valamelyik vendéglő előtt. Akkor is így csinál, amikor nekem ilyesmi eszembe se jutott. Vagy képzelje el, kedves doktor, amikor valakivel be­szélnem kell, hogy elkészít­hessem a minősítését, és így szólok hozzá: Kedves Kles- turm kartársnő, én mint öreg szocialista — s máris pislogok — azt javaslom önnek, hogy tanulmányozza a marxizmust — pislogás —•, mindig tanul­jon, tanuljon és megint csak tanuljon — pislogás —, ekkor Klesturm kartársnő rámne­vet, visszapislog és negédes hangon kijelenti: természete­sen, kollégám! Ettől kell engem megmente­nie, doktor úr! Haladó ember létemre — na tessék, már megint! — egyszerűen nem bírom már ki. Doktor úr, hi­szen mi mind a ketten mégis csak a jövőért dolgozunk — ime. újra —, de így olyan szo­morúinak és sivárnak tűnik a jövő. És ami a legrosszabb, hogy már egyáltalán nem tu­dom, vajon idegességből pis­logok-e, vagy szándékosan, amikor azt akarom bizonyíta­ni, hogy milyen öntudatos va­gyok ... tessék, már megint! Drága doktorom, segítsen raj­tam!” Az orvos kivette hónom alól a lázmérőt, fejcsóválva néze­gette, mintha életében először látna ilyesmit és egyáltalán nem tudná, mire is lehet hasz­nálni, majd egyszerűen zseb- revágta. — És mi lett azzal az em­berrel? — kérdeztem izgatot­tan. — Segített rajta, doktor? — Természetesen jegyezte meg kézmosás közben —-, hi­f zen egész könnyű eset volt. emmi mást nem kellett ten­nie, csak mindennek az el­lenkezőjét mondania, mert ha valami negatív dolgot mon­dott, akkor a pislogás azt je­lentette, hogy ő tulajdonkép­pen pozitívan gondolja azt. Sajnos azóta egyáltalán nem pislog... — Bolond história — mond­tam —, ezt ugyan jól megcsi­nálta. doktorkám. — Hát igen váiaszoita, mig felvette a kabátját —, haladó tudós létemre ... Puff neki! Hirtelen hevesen megrándult a doktor szeme, és úgy elkez­dett pislogni, hogy gyorsan megfordult és kisietett a szo­bából. (Fordította: Hollósi Tibor) CEGLÉD Szabadság: Január 25—28. Meg­szállottak. (Magyar szélesvásznú film.) Január 29 _31. Őserdő urai. (Bel­g a szélesvásznú film.) DUNAKESZI Vörös Csillag: Január 26—28. Az írnok és az írógép. (Olasz-francia- spanyol film.) Január 29__31. Békét az érkező­n ek. (Szovjet film.) Rákóczi: Január 27—28. Nagyra­vágyó asszony. (Francia-olasz film.) Január 31—február 1. Cirkuszmű-j vészek. (Kínai film.) GÖDÖLLŐ Petőfi: Január 25_28. Délibáb; minden mennyiségben. (Magyar; szélesvásznú film.) Január 29__31. Újra egyedül.! ( Francia szélesvásznú film.) NAGYKÖRÖS Arany János: Január 25—28. EnJ és a tábornok. (Angol film.) Január 28—31. Szurkolók lesen.; (Csehszlovák film.) SZENTENDRE Felszabadulás: Január 25—28. j Újra egyedül. (Francia film.) ; Január 29—31. Délibáb minden; mennyiségben. (Magyar film.) —— / — Figyeljen ide, kedves barátom, elmesélek magá­nak egy csodálatos esetet, amely nemrég történt meg velem — mondotta orvo­som, miközben a hónom alá dugta a lázmérőt, hogy meg­győződjék, felgyógyultam-e. — Ilyen eset még nem for­dult elő a praxisomban. Nemrégiben felkeresett egy csöppet sem feltűnő, átla­gos kiriezésű férfi. Amikor panasza felől érdeklődtem, a szemére mutatott. „Segítenie kell, doktor úr”, mondta só­hajtva és könyörögve nézett rám. Megvizsgáltam tehát a sze­mét ... semmi. Teljesen egészséges, normális szem volt. „Ezzel a szemmel száz évig is elélhet”, nyugtatgat­tam, „teljesen egészséges”. — „De nem, doktor úr”, mormolta, s hirtelen a mel­lemre vetette magát és még fel sent ocsúdhattam meg­lepetésemből, már nedvesre bőgte a nyakkendőmet. „Nyu­galom, nyugalom" csitítgat­I farrt, „minden rendbe jön”. — Doktor úr — vinnyogta, \ és az asztalon levő vattá- í val végigtörölte arcát. A ké- í pere ragadt vattafoszlányok- i tői úgy nézett ki, mint va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom