Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

»e*. Iásvar 21, vasárnap MEGsn rK-Mirkm A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1961. évi fejlődéséről í (Folytatás az 1. oldalról.) hagy üzemi gazdálkodás elő­nyei azonban már a tekintet­ben is jelentkeznek, hogy az aszálysúj tóttá növények ' ter­mésátlagai is jelentősen meg­haladták a korábbi hasonlóan aszályos években elért ter­méseredményeket. Az óv folyamán a mező- jgazdaság — hatóanyag tarta­lom alapján számítva — 26 százalékkal több műtrágyát ,kapott, mint 1969-ban, az öntözött terület 67 000 kát. holddal, 41 százalékkal nőtt. A gépállomány növelá- . sével és a jobb gépki- ] használással összefüggés- i ben 1931. évben tovább r nőtt a mezőgazdaság gé­pesítése. 1961. évben a gépállomások 24,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, 12 száza­lékkal többet, mint 1960. év­ben. A termel őszövetkeze- ftekben a gabonaaratás gé­pesítési színvonala az 1960. évi 52 százalékról 67 szá­zalékra nőtt. Nőtt az év folyamán a kaszálás gépesí­tése is. 1961. őszén nagyobb terü­leten vetettek kenyérgabonát és őszi árpáit, mint az előző évben. A kenyérgabona ve­tésterülete 3 százalékkal, az őszi árpáé 22 százalékkal na­gyobb, mint a megelőző évi volt. Az őszi bűza vetéste­rületének 42 százalékát — az előző évinek mintegy há­romszorosát — vetettéle be intenzív búzafajtákkal. Az állattenyésztés eredményei 1961-ben lénye­gében a tervnek megfelelő mértékben haladták meg az 1960, évi színvonalat. 1961. őszén a szarvasmar- haáülomány meghaladta a kétmilliót és 3 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. A tehénállomány némileg kisebb, az üszőállo- mány nagyobb volt az előző évinél. A 100 tehénre jutó sza­porulat egy év alatt 67- ről 77-re nőtt. A tejtermelés nagyjából ugyanannyi volt, mint az elő­ző évben. A tehenenként! tejhozam meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az ország sertésállománya 1961. őszén 8,4 millió darab volt, és 1,1 millióval (15 szá­zalékkal) több, mint egy év­vel korábban. 1961-ben — az aszály okoz­ta károk folytán — a felvásár­lás összességéiben es ezen be­lül egyes termények tekinteté­ben elmaradt a tervezettől. így például a tervezettnél keve­sebb volt a felvásárlás takar­mánygabonából, kukoricából, rizsiből, cukorrépából vágóálla­tokból. A tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyér- gabona-, a tojás- és a baromfi- felvásárlás. Az előző évivel összehasonlítva 1961-ben az összes felvásárlás 6 százalékkal több volt, mint 1960-ban. Közlekedés 1961-ben a közlekedési vál­lalatok összesen 5 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. A személyfor­galom 4 százalékkal nőtt az év folyamán. j Az egész forgalmon belül elsősorban a tehergépkocsi- és az autébuszfcrgalom nőtt, a vasutak áruszállítása 1961- ben 2 százalékkal, a szállított utasok száma 1 százalékkal volt nagyobb, 1960-ban. A te­hergépkocsi fuvarozó vállala­tok 1961-ben 15 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző években. A távolsági autóbuszok utasforgalma 13 százalékkal emelkedett. A hajók áruszállítása a múlt évivel azonos volt. A hosszan­tartó szárazság a Dunán, és a Tiszán a harmadik: negyedév­ben akadályozta a hajózást. 1961-ben két új — a londoni és a római — járattal bővült a légiközlckedés hálózata, a lé­gi utasforgalom 4 százalékkal emelkedett, A városi közlekedésben az autóbuszok utasforgalma 11 százalékkal nőtt. Az év folya­mán. új, nagy befogadóképessé­gű csuklós autóbuszokat állí­tottak üzembe. A villamos uta­sok száma 1960-hoz viszonyít­va számottevően nem válto­zott. Külkereskedelem 1961-ben jelentősen növeke­dett a külkereskedelmi forga­lom. Az összes behozatal 5 sztt- zalékkal, az összes kivitel 18 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az év folya­mán nehézséget okozott, hogy egyes mezőgazdasági termékek i— elsősorban takarmányfélék — aszály okozta terméskiesé­sét a tervezettnél nagyobb be­hozatallal kellett pótolni. Ugyanakkor csökkenteni kel­lett egyes mezőgazdasági ter­mékek kivitelét. Ennek ellenére a külkeres­kedelmi mérleg kedvezőb­ben alakult, mint amivel a terv számolt és több mint 50 millió devizaforintot ki­tevő kiviteli többlettel zá­rult. Külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy a ter­melés emelkedésénél nagyobb mértékben nőtt az ipari ter­mékek exportja. A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolí­tottuk le. A világ többi részé­véi lebonyolított kereskedelmi forgalmon belül nőtt a közepe­sen 1és gyengén fejlett — köz­tük a gyarmati sorból nemrég felszabadult — országokkal bonyolított forgalom aránya. Beruházások ■ építkezések 1961-ben a beruházásokra és a felújításokra fordított ösz- szeg együttesen — előzetes adatok szerint — több mint 43 milliárd forint volt. Az év folyamán a termelés bővíté­sére, valamint a lakosság egészségügyi és kulturális el­látásának további javítására számos új létesítményt he­lyeztek üzembe. Az ipari termelőkapacitások bővítésére az ajkai, valamint a pécsi hőerőműben újabb, összesen 128 mw teljesítőké­pességű gyáregységeket he­lyeztek üzembe. Űjaibb üzem­részekkel bővült a rudabányai vasércdúsítómű. Az év folya­mán jelentősen bővítették egyes könnyűipari üzemeket is: a S'montornyai Bőrgyárat, a Kőbánvai Textilműveket, a Kispesti Textil gyárat stb. A közlekedés és hírköz- körlés fejlesztésére elké­szült az, új budapest— bécsi mű út első sza­kasza. Kiépült a nyugati televíziós mitarolánc. Üzembe helyezték a szentesi televíziós közve­títőállomást. Bővült az egészségügyi és kulturális hálózat is: fel­épült például a Borsod me­gyei és a szekszárdi rendelő- intézet. Az év folyamán — előze­tes adatok szerint — továb­bi 120 községbe vezették be a villanyt, ezzel az összes községek 96.1 százaléka van villannyal ellátva. A beruházások megvaló­sítása 1961-ben szerve­zettebben folyt, mint a korábbi években. A rendelkezésre álló pénz­beli és anyagi eszközöket koncentráltabban használták fel a beruházók és a ki­vitelezők. 1961-ben több épít­kezést fejeztek be, mint amennyit megkezdték, ennek folytán az év végén a kivite­lezés alatt álló építkezések száma és költségvetési érté­ke kisebb volt, mint egy év­vel ezelőtt. Emellett tovább­ra sem volt kielégítő a be­ruházások gazdasági-műszaki előkészítése. Bár az előző évekhez képest némileg csök­kent, de még mindig igen hosszú volt a beiruházások I kivitelezési ideje. Elsősorban ebből adódott az, hogy a terv­ben 1961. évi üzembe helye­zésre előíró, nyzott beruházá­sok közül többet nem fe­jeztek be. A lakosság foglalkoztatottsága, anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1961-ben a foglalkoztatottak száma tovább nőtt. Az iparban és az építőiparban együttesen 36 000 fővel, a közlekedésben mintegy 3000 fővel, a kereske­delemben 7000 fővel dolgoztak többen, mint egy évvel koráb­ban. Nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltató tevékenység, az egészségügy, a művelődésügy területén is. Az egy munkásra és alkal­mazottra jutó átlagkereset 1961-ben némileg meghaladta az előző évit. Növekedtek a lakosság bérén kívüli jövedel­mei (nyugdíjak, családi pótlék, különféle társadalmi juttatá­sok, stb) is. A nyugdíjak cí­mén kifizetett összeg például 1961-ben mintegy 15 százalék­kal több volt, mint az előző évben. (Ez részben abból adó­dott, hogy nőtt a paraszti nyugdíj jogosultak száma.) Az év második felében — az aszály következtében — jelen­tősen emelkedtek egyes élel­miszerfélék (a zöldség, burgo­nya, a hagyma, a bab stb.) szabadpiaci árai. Ez kis mér­tékben ugyan, de növelte a fogyasztói árszínvonalat. Első­sorban ennek folytán, az 1961. évi reálbérek növekedése va­lamivel elmaradt a tervezettől. A lakosság takarékbetétál­lománya az év folyamán 1090 millió forinttal nőtt. 1981-ben a kiskereskedel­mi forgalom 69,4 milliárd forint volt, ami két száza­lékkal több, mimt ameny- nyi 1960-ban volt. Az összes forgalmon belül az élelmiszerek és az úgynevezett vegyesiparcikkek eladása nőtt, ruházati cikkekből a lakosság kevesebbet vásárolt, mint az előző évben. A ieginkább ke­resett tartós fogyasztási cikkek közül például bútorból 8—10 százalékkal, mosógépből 7 szá­zalékkal, televízióból 80 száza­lékkal, személygépkocsiból 75 százalékkal nőtt az eladás. Javult a kereskedelem áru­ellátása, a vásárlók kiszolgá­lása kulturáltabb gyorsabb lett, mint a korábbi években. Mind nagyobb teret kaptak a korszerű kiszolgálási formák. 1961-ben meggyorsult a la­kásépítkezések üteme. Az ösz- szes épített lakások számára vonatkozóan még nem állnak ! ugyan adatok rendelkezésre, de az államilag kivitelezett la­kások száma 1981-ben 28 szá­zalékkal volt több, mint az előző évben és 13 százalékkal több mint amennyit a terv előírt. Ezenfelül 1961-ben az OTP-kölcsön segítségével épült lakások száma mintegy 12 szá­zalékkal volt több, mint 1960- ban. Megnövekedett a külföldi utazások száma. 1961-ben mintegy 370 000-en — 23 szá­zalékkal többen — utaztak külföldre, mint az előző évben. Ugyanakkor 334 000 külföl­di látogatott el Magyar- országra, 37 százalékkal több, mint 1960-ban. A lakosság egészségügyi helyzete az 1961. év folyamán javult. A társadalombiztosítás­ba bevontak stzáma a mezőgaz­daság szocialista átalakulása következtében 700 000-rel nőtt és ezzel az ország lakosságá­nak jelenleg mintegy 93 szá­zalékára terjed ki a társada­lombiztosítás. Bővült — de a jelentkező igényekkel nem azo­nos mértékben — a kórházi és jáiróibetegellátás is.. Az orvosok száma mintegy hatszázzal nőtt. Az 1960—61. tanévben végzett orvosok 84 százaléka vidéken nyert elhelyezést. Az orvosi körzeteknek öt százaléka még betöltetlen. A kiterjedt védőoltások eredményeképpen járványos gyeimekbénulásos megbetege­dés 1961-ben alig volt: mind­össze tíz megbetegedést jelen­tettek. Az egészségügyi helyzet ál­talános javulása kifejezésre ju­tott a halandóság csökkenésé­ben, amely 1961-ben alacso­nyabb volt, mint eddig bár­mikor: 1000 Iákosra 9,5 halál­eset jutott. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság is: 1961- ben 1000 élve szülöttből az előző évi negyvennyolccal szemben, egy éven alul 44 halt meg. Az oktatás és a kulturális ellátottság fejlődését a követ­kező adatok jellemzik: az 1960 —1961-es tanévben az általá­nos iskola VIII. évfolyamát 127 ezren végezték el, 20 ezer­rel többen, mint az előző év­ben. A középiskolákban 38 ezren tettek érettségi vizsgát, számuk közel 13 százalékkal több az előző évinél. A közép­iskolák nappali, esti és leve­lezőtagozatain 283 700-an ta­milnak. csaknem egyötödével többen, mint 1960—1961-ben. Az iskolákban a gyakorlati oktatás tovább szélesedett: az általános iskola felső ta­gozatosainak 53 százaléka, 343 300 tanuló részesül gyakorlati oktatásban, ami több mint másfélszer any- nyi, mint az előző tanévben volt. A gimnáziumi tanulók­nak több mint kétharmada (80 000 tanuló) heti egy napon, illetve két órában gyakorlati foglalkozáson vész részt. Az ipari,, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulóképzés­ben 134 800-an, 7.5 százalékkal többen vesznek részt, mint az előző tanévben. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók száma az 1961—62. tanévben az előző tanévhez képest egyötödével, 53 300-ra, ezen belül a nappali tagozatra járóké 34 500-ra nőtt. A hall­gatók 28 százaléka, mintegy 14 700 fő műszaki pályára ké­szül. 1961-ben a megjelent köny­vek száma (3400) és példány- száma (39 millió) 15 százalék­kal volt több, mint 1960-ban. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 90 000-rel nőtt. az év végén meghaladta a 2 314 000- et. A televízióelőfizetők szá­ma az elmúlt évben megkét­szereződött, az év végén 206 ezer volt. Budapest, 1962. január 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, A nagykőrösi Szabadság Tsz kapta a kajszibaracktermelési versenydíjat Az 1961. évi kajszibarack­termelési versenydíjat, all 370 forint értékű saroglyás perme- tező-porzógépet és az adomá­nyozó oklevelet január 20-án adta át a megyei tanács nö­vényvédelmi felügyelője a nagykőrösi Szabadság Tsz ve­zetőségének. A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szol­gálata által adományozott dí­jat a Pest megyei növényvé­delmi bizottság azért juttatta a Szabadság Termelőszövet­kezetnek, mert a megyén be­lüli export gyümölcs-termelési verseny keretében 22 kát. holdra átszámított szórványte­rületen holdanként! átlagban 70,40 mázsa kajszibarackot termelt, amelynek 17 százalé­kát exportra értékesítette. Az összes termés bruttó jövedel­me 377 500 forint volt, 17 158 forint holdankénti átlagérték­ben. A versenydíj hivatalos át­adásán képviseltette magát a városi pártbizottság és tanács, továbbá a Növényvédő Állo­más és a MÉK. ., ^ Kopott filmkockák, sok­szor hallott versek, öregek szaggatott emlékező szavai őrzik csak a számomra. És a mű. A világ első igazán szabad állama. A modem kor első olyan országa, ahol aiz ő nyomán született meg a szándék: emberhez méltó életet teremteni mindenki számára. Nézem a filmeket, s meg­próbálom magamban meg­szólaltatni a hangját. A lé­lek rezdülései sok mindenre képesek. Ha írásait olva­som, a könyv minden lap­járól élénken süt felém két szeme, s úgy érzem, boltozatos homloka ismerős gondolato­kat takar. Sokszor meséltem volna ezekről a percekről, amelyek­nek szülője mindig a meg­hitt magány volt, de a le­vegőbe röppenő szavakról eltűnt volna a varázs. Fen- köit emberként tisztelni so­ha nem lettem volna képes, ennél sokkal közelebb érez­tem magamhoz: szerettem. Születéseim idején már ha­lott volt. Mégis jelenvaló­nak érzem, mióta először hallottam róla. Nem nőtt szimbólummá: ember ma­radt. Beszédes mosollyal bó­lintani látszik, ha az út, amelyen járunk jó, s el­vész a mosoly kedves arcá­ról, ha tévedünk. Bizonyára így akarta. Óvó szeretettel velünk maradni, míg teljes egészében életképes valóság­gá lesz az álom. A nagy harc és az első kemény évek ju­tottak csak osztályrészéül. A halál nem volt kíméletes. Ak­kor még sokszor süket fü­lekre találtak útmutató sza­vai, amelyeket hangjának elnérfiulta után csak fekete betűk őriztek a fehér lapo­kon. Sokszor olvasatlan há­nyódtak, gondos szeretettel, a mi számunkra írt útmutatá­sai. Borús esztendők sűrű­södő ködében elveszett előr lünk tiszta képe. Ritkán hal­lottunk róla. Az embertelen tekintélytisztelet elnémította a szeretet hangját. Az emlé­kezés is forma volt csupán. Azután lassan bár, de fel­szállt a köd. Újra találkoz­tunk és megláttuk arcán az egyszerű mosolyt. Tanácsta­lanságunk oldódott, Tudtuk, mit tegyünk. A mozi vászná­ról helyeslő biztatással in­tett felénk kinyújtott karja, és a könyvtárak polcain sem porosodnak érintetlenül köny­vei. Szeretnék számot adni róla; hogy kerültünk újra ilyen életközelségbe egymással. Hiába keresem a szavakat. Ö sem kéme magyarázatot. Ke­ze és szava tovább mutat," előre, a holnap felé. Képének sok változatát láttam. Ihletett festők mű­vét, és olyanokét, akiknek csupán a szeretet adta ke­zébe művészek szerszámait. Sokat közülük emlékeim kö­zött őrzök ma is. De vala­mennyin átragyog a legutóbb látott. A kongresszusi terem fa­lán az elnökség fölött helyez­ték el. A nyomában járó közösség különböző nemzeti­ségű képviselői találkoztak itt az ő pártjával, amely XXII. kongresszusát tartot­ta. Számomra újracsak a filmkocka hozta el képét. A találkozás legmélyebb embe­ri nyugalommal ajándéko­zott meg. Az ő képe alatt az ő szavai elevenednek meg; Emléke lisztén és jelenva- lóan él közöttünk. Szívünk­ben őrizzük, amikor emlé- kezőn kimondjuk családinál egyszerűbb, ismerősen csengő választott nevét: Lenin. Böki Rahim-Zade LENIN UTCÁJA Még puskapor és harcok illata Leng Turkisztánban a falu fölött, De nomád ősök sátrai körül Egy szabad város már az égre tör. Lám a hegyeket is legyőzte az ember Nyílegyenes utak születtek. Építői büszke harcosok a főutcának Ők adták a Lenin nevet. Forró érként lüktet azóta A város testének életet ad, Szélein zöld folyó, két fasor árad Betöltve minden színt, sugarat. Az ő utcája vörös lobogó Frissen csattog az öreg föld fölött, Fényt von az új, keleti világra Csillog a tenger, s a hullámkörök. Az ő utcáján érkezett az Elnyomottakhoz könyv és füzet, Megtanulták Turkisztánban azt is, Hogy kell szítani nagy tüzet. Lenin utcája végeláthatatlan — Kövezett út virradati fényben — Mint mozdulat, kinyújtott karja Folytatása: most így mutat utat. (Thurzó Tibor fordítása) JkX\X\iXXXX\XXXV>XVsX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXX\ \ cjCenin ha fáidnak év járdu fáj án

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom