Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

1962. JANUÁR 17 SZERDA rest HEGYEI k/iírlap 3 Munkaversenyt, de sie sematikusát/ Hatékonyabb ellenőrzés a kereskedelemben - Egyik versenypont: a dolgozó nők érdekében fejlesztik a félkészételek forgalmát A Pest Megyei Tanács ke­reskedelmi osztályán a me­gyei kereskedelmi és ven- ctéglátóipari vállalatok veze­tői értekezletet tartottak tegnap, amelyen részt vett mind a nyolc vállalat igaz­gatója, forgalmi osztályve­zetője, főkönyvelője, szak­szervezeti bizottsági titkára. A napirend első pontját, a Pest megyei Állami Keres­kedelmi Felügyelőség jelen­tését a vállalati ellenőrök munkájának vizsgálatáról, Niedermann Márton, árufor­galmi csoportvezető ismer­tette. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben a vállalatok ellenőrei lé­nyegesen jobb munkát ' végeztek, mint régebben, a vállalatok is szigorúbban kezelik felületes munkát vég­ző ellenőreiket. Fontosnak tartja a felügyelőség, hogy az ellenőrök ellenőri tanfo­lyamot végezzenek. Ilyen tanfolyam megindításáról már régebben szó van, az el­lenőrök jelentkeztek is, a tan­folyamok azonban még, nem indultaik meg. Kifogásolja a felügyelőség az ellenőri vizs­gálatok tervszerűtlenségét, szervezetlenségét és azt, hogy csak igen. kevés vállalatnál vesznek fel jegyzőkönyvet az ellenőri értekezletekről. Meg­állapította a felügyelőség; több Ízben előfordult, hogy a vállalat ellenőre árdrágí­tást, súlycsonkítást álla pit ott meg, ezt az ellenőrzési nap­lóba bevezette, a felelősség­re vonás kérdésében azon­ban az Állami Kereskedel­mi Felügyelőséghez írtak át. A felelősségrevonást általá­ban liberálisan kezelik-. Elő­fordult, hogy leltárhiány ese­tén szóbeli feddésben része­sítették a boltvezetőt. A második napirendi pontot, a munkaversenyek előkészíté­sét Komor Béla, a kereske­delmi osztály vezetője is­mertette. Kifejtette, hogy ez idén az eddigieknél is fokozot­tabb erőfeszítéseket kell tennie a kereskedelem­nek a lakosság jobb ellá­tása, az áruforgalom za­vartalanságának biztosítá­sa, a választék bővítése, a keres­kedelmi költségek csökken­tése érdekében. A szocialista munlcaversenynek, a vállala­tok éves munkaverseny-válla- lásainak segíteniök kell az állami belkereskedelem ter­veinek teljesítését, túlteljesí­tését. A verseny pontjaira vo­natkozólag általános irányel­veket terjesztett elő. Ezek kö­zött szerepel az is, hogy a dolgozó nők munkájának megkönnyítése érdekében nö­veljék a félkész ételek for­galmát. Foglalkozzanak az el­adók gondosan a vásárlókkal, intézzék el panaszaikat. Fej­lesszék tovább a kereskedelmi és vendéglátó egységek kultu­ráltságát. A fogyasztók ér­deklődésének befolyásolásával segítsék elő a lakosság egész­ségesebb táplálkozását, az új, korszerű árucikkek forgalmá­nak növelését. A gazdálko­dás terén az áruszállítás éssze­rűsítésével csökkentsék a költséget és szüntessék meg a panaszokat. Szüntessék meg az indokolatlan átalakításo­kat. s rövidítsék meg a tata­rozás!. átalakítási, berendezé­si munkálatok idejét. Jobb munkaszervezéssel, a rendelkezésre álló esz­közök jobb kihasználásá­val, a dolgozók egyenlete­sebb terhelésével segítsék az egy főre eső forgalom növeléséi. A kialakult vita folyamán felszólalt Bodnár Miklós, a KPVDSZ Pest megyei titká­ra, aki a munkaversenyek he­lyes megszervezésének szüksé­gességét hangoztatta. Felszó­lalt Galbicsek Károly, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője is. — Az az ellenőr dolgozik jól — mondotta —, akinek a területén nevelőmunkája kö­vetkeztében alig fordul elő hiba. Politikai fontossága van annak, hogy a kereske­delmi dolgozók a vevőkkel udvariasan bánjanak, taná­csaikkal segítsék őket vá­sárlásaikban. Az eladók dolga, különö­sen a ruházati kereskede­lemben, hogy az embere­ket jó ízlésre neveljék. Vannak ugyan bosszantó hi­bák, de örömmel állapítható meg, hogy nem az árdrágítás és a súlycsonkítás jellemző a megyei kereskedelemre. A munlkaversenyben résztvevő 1 dolgozók érezzék át fontos j szerepüket a szocializmus épí- ! lésében, és ügyeljenek arra, | hogy a munkaversenv meg- I szervezésében -ne érvényesül- I jön a sematizmus, j Az értekezlet résztvevői el- | határozták, hogy a kereske- j delmi és vendézl átóioeri vál- | laiatok ellebőri munkáját sürgősen megjavítják, a rém megfelelően doJaozó ellenőrö­ket más munkakörbe helvezik át. s egyben minden vállalat még ebben a negyedévben megszervezi saját kebelében az ellenőri tanfolyamot. Határozatot hoztak arra is. hogy a szocialista munkaver- senyt a megadott szempontok alapián, a legrövidebb időn belül, minden vállalat külön szervezi meg. MIÉRT NINCS FA? Az elmúlt nyáron utal­ványra és készpénzért a fóti TÜZÉP-től vásároltam a sze­net. A szénhez fát nem kap­tam. Az ősszel és most ja­nuárban is érdeklődtünk a fa iránt, mert azt mondták, megkapjuk utólag — s most mindig azzal „vígasztalnak” minket: fa még nem érke­zett. Szeretném tudni, miért nem kap fát a fóti TÜZÉP? Ober János, Mogyoród, Csíkvölgyi u. 14. Rossz a presszógép Gyálon a 3. számú Vasúti Borozónak rossz a presszó­gépe. A borozó berendezé­se különben ízléses és han­gulatos, ám a rossz presz- szógép miatt sokan bosszan­kodnak. Főleg a gépkocsiveze­tők, akik szívesen meginná­nak egy feketét, ám ezt nem kaphatják meg, s így nem egy esetben szeszes italt fogyasztanak. Jó volna, ha megcsinálnák a presszógépet. Más probléma is felmerül a borozóval kapcsolatban. Ugyanis a süteményeket Pest­ről és Ócsárol kell az üz­letbe szállítani — s mivel nincs megfelelő emberük er­re —, a kis bolt vezetője ma­ga kénytelen elmenni az árud­ért, És ha meleg ételt is le­hetne kapni ebben a vendég­látóipari üzemben — a vendé­Híradás Taksonyból Taksony a Duna mellett feleszik. Szövetkezeti község. Az első tsz 1952-ben alakult itt. Előre néven. 1959-ben az egész falu ebbe a termelőszö­vetkezetbe tömörült (miután rájöttek, hogy az eredeti há­rom termelőszövetkezet nem tud olyan eredményesen gaz­dálkodni, mint egy), Egyesült Erő néven. ISSO-ban 41 forint 21 fil­lért osztottunk munkaegysé­genként. Az 1961-es tervet még januárban elkészítettük. Tavasszal szépen ment a mun­Za vari a lan a dunai hajózás — Pest megyei Kishajózási ás Javító Vállalat? V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VÁ\\\\\W A második helyezett Amint arról hírt adtunk, a napokban adták át a halász-1 teleki Szabad Május Termelőszövetkezetnek, az elmúlt évi ex­port gyümölcstermelési verseny második helyezettjének, az értékes jutalmat, egy harminckétezer forint értékű Úapidlox— III. légporlasztós motoros permetezőgépet. Prezenszky Gábor a Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa átadja Jene! Károly tsz-elnök- nek az adományozó oklevelet A kertészeti brigád tagjai ismerkednek az új géppel — Igen. Berényi István igaz­gató beszél. — Érdeklődünk, hogy az idö- £ járás mennyire befolyásolja a dunai hajózást? — Rendületlenül hajózunk.. Az időjárás eddig mindössze i karácsony másodnapján for- < dúlt olyan hidegre, hogy a hét. ' ven százalékos jégzajlás miatt négy napig álltunk. Szerencsé­re azonban jelenleg az idő : enyhe és kis hajóink nyugod­tan szállíthatják a közönséget a Duna egyik partjáról a má­sikra. — Hány falcnál áll be a Duna? — Legalább két hétig kell mínusz tíz fokot mutatnia a hőmérőnek ahhoz, hogy beáll­jon a folyó és így természete­sen a mi forgalmunk is leáll­jon. Eszerint januárban min­den bizonnyal végig nyugodtan hajózhatunk. Előző évi tapasz­talatunk szerint azonban feb­ruár a kritikus.. 1960-ban pél­dául a nagy hideg két hétre a partra szorította hajóinkat, kompjainkat és kikötőinket, mert ha erős a jégzajlás, ak­kor bizony nemcsak a forga­lom áll le, hanem hajóinkat biztonságba is kell helyezni, mert a jégzajlás könnyen kárt okozhat. Ilyen esetben, Vácnál a Büki szigetnél levő öbölben és a parton óVjuk vízi jármű­veinket és berendezéseinket. — Milyen a vízállás? — Kicsi a víz, de hajóink is kicsik és így bennünket az alacsony vízállás nem zavar. — És mi a legjelentősebb elképzelésük az 1962-es esz­tendőre? — Szerény eszközeinkkel a magunk módján mi is szeret­nénk hozzájárulni ahhoz, hogy a Dunakanyar látogatottsága még magasabb legyen, mint az előző esztendőkben. Ennek egyik előfeltétele a jő, gyors vízi közlekedés. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy így legyen. Kis hajóink várják a Dunakanyar látoga­tóit, (ruk) Sötétség - két hónap óta Tokölön már közel két hó­napja sötétek este az utcák. Sok helyen csak úgy gyullad ki az utcai lámpa, ha az arra- járók megrugdalják a villany- oszlopot. Már két tanácsülé­sen megemlítették, hogy a ta­ka. Azonban az aszály re­ményeinket lelohasztotta — sok tagunk arra gondolt, hogy ebben az évben alig lesz ér­téke a munkaegységnek. — Fábián Zoltán főmezőgaz­dász, karöltve a vezetőséggel, elhatározta, hogy nagyobb súlyt fektetnek az állattenyész­tésre. Azt lehet mondani, hogy Taksonyban szarvasmarha­óvoda nyílt — hiszen több mint száz kisborjút nevelünk. A kertészet is szépen dolgo­zott, az állattenyésztés is bevált — így az aszály ellené­re is — Juhász Károly fő­könyvelő szerint — 41 forint 53 filléres munkaegység-része­sedéssel tudunk zárni. Klim György, az Egyesült Erő Tsz elnöke gek szívesen ennének ebédet — akár előfizetéses alapon is. Jó volna, ha a 3. számú Vasúti Borozó felettes szerve megkérdezné az üzletvezetőt: hogyan tudnák e népszerű kisvendéglő forgalmát emelni, s a vendégek ellátását még jobban biztosítani? Hámori László tudósító. Gyál VISSZAÁLLÍTOTTÁK Gödöllő Palotakerten és Kis« tarcsa Zsófialigeten a HÉV- megállót. Csiba József gö­döllői tudósítónk írt először arról, hogy a forgalmas gö­döllői állomás megszűnt. Most ismét ő közölte az örömhírt: a megállót ismét használják. Jön, vagy nem? nács csináltassa meg a lámpá­kat a körzeti villanyszerelővel. A tanács dolgozói szóltak is a villanyszerelőnek, ám a lám­pák még a mai napig sem ég­nek. Mert igaz, hogy egy-két esetben már történt javítás, de a sötétség még mindig tart Bundies Péter tudósító, Tököl címmel közöltük a múlt év december 6-i olvasók fórumá­ban Kiss Sándomé panaszát, aki megírta, hogy Gödöllőn a Biaha Lujza fürdőnél autó- buszmegálló jelző-táblák van­nak, pedig autóbusz nem köz­lekedik. A 16. sz. Autóközle­kedési Vállalat a következő­képpen válaszolt a cikkre: „Közölni kívánjuk, hogy az említett útvonalon csak ren­dezvények, majálisok alkalmá­val közlekedtetünk járatokat. A rendszeres közlekedést ki­használatlanság miatt be kel­lett szüntetni.” Hogy a kihasználatlan útvo­nalon nem jár autóbusz —ezt tökéletesen megértjük. Csak art nem értjük: a megálló jel­zőtábláin ezt miért nem lehet feltüntetni? Nőtt a feszültség 110 voltról 220-ra, ám azóta még gyengébbé vált a monori közvilágítás. Pedig mi, bejá­ró dolgozók vagy nagyon ko­rán indulunk az állomásra, vagy késő éjjel érkezünk meg, és a sötét utcákon kell hazafelé botorkálnunk. Sze­retnénk, ha a Délmagyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat — ahol már kétszer jártunk ez ügyben — intéz­kedne, hogy mielőbb megol­dódjék ez a probléma. If j. Bartos Márton, Monor Síkosak a járdák! Egyik pesti olvasónk, aki foglalkozásánál lógva gyakran járja megyénk községeit, pa­naszolta, hogy sok helyein sí'ko- sak, szinte életveszélyesen sí­Kerecsend—Diósgyőr—Miskolc Dúsa Piroska, a péceli központi KISZ-iskola dolgo­zója, lapunk tudósítója, ar­ról számol be levelében, hogy az iskola hallgatói vidám országjárásra indultak. Ika­rus 55-ös autóbuszokba száll­tak a ,.diákok", * megindultak Észak-Magyarország felé. Az út első állomása Kerecsend volt — ám hiába kerestek képes üdvözlőlapot, nem kap­tak. sehol, pedig az ország minden megyéjéből a péceli KISZ-iskolán összesereglett fiúk és lányok szerettek vol­na hozzátartozóiknak erről a kirándulásról valami kis em­léket küldeni. A diósgyőri várnál és Mis­kolcon ugyanez volt a prob­léma. A Képzőművészeti Alap késik az üdvözlő lapok szál­lításával. Persze, ez csak apró bosszúság, a lényeg az, hogy mindenütt jól érezték magulcat. Szép vidékeket lát­tunk, s akárhová mentünk — írja —, mindenhol jóked­vnek és vidámak voltunk. Sőt, a túrára előre felké­szültünk, a fiúk és lányok rajzokat, fotókat csináltak és a Kilián-osztály kiadott egy stencilen sokszorosított újságot, amely — a túra tisz­teletére — a Bükk Marci cí­met kapta. Szombat este Bükkszent- kereszten adtunk műsort — nagy sikere volt —, s ezután a túrán részvevők megismer­kedtek a helybeli fiatalok­kal, majd vidám táncmulat­ság következett. Kedves emlékeket viszünk haza erről a jól sikerült, hangulatos túráról. kosak a járdák. Hála a község­fejlesztési alapnak és a társa­dalmi összefogásnak, legtöbb községünkben 'már betonjárda fut a házak előtt. Ez nagyon szép és felemelő dolog. De az már kevésbé, hogy egyes ház- tulajdonosok megfeledkeznek arról, hogy a betonjárdát vagy le kell tisztítani, vagy fel kell hinteni salakkal, mert ha ezt nem csinálják, sok járókelő megcsúszhat, kezét-lábát tör­heti. Jó volna, ha erről a kőte­lező elővigyázatról senki sem feledkezne meg. A 160 forintos néma óra Fleischmann András (Vecsés, Vöröshadsereg u. 121.) olvasónk ar­ról panaszkodik, hogy Budapesten, a kőbányai Körösi Csorna Sándor ut­ca 4. szám alatti Óra- és Ékszerüz­letben vásárolt egy 160 forintos ébresztőórát. de rövidesen fel­mondta a szolgá­latot. Visszavitte az üzletbe — s az­óta, jó másfél hó­napja ennek —, bejár érdeklődni, de az óra még nincs kész. Fel­hívtuk az üzletet, megkérdeztük, miért késik a ja­vítás. Megtudtuk a következőket: az üzletből az Óra- és Ékszerke­reskedelmi Vál­lalat központjába küldik a garanciá­lis javításra váró órákat. A központ tovább küldi a ja­wt tani valót a gyártó vállalat­nak, a Pesterzsé­beti Óragyárnak. A Pesterzsébeti Óragyámak álta­lában Sosincs elég anyaga. alkatré­sze ahhoz, hogy a rossz órákat rög­tön ki tudja javí­tani. S ha végre kap anyagof. csak akkor tudja az órát visszakülde­ni a központnak, a központ pedig az üzletbe. Ha­sonló panasszal fordult hozzánk Pázmándi József, MÁV-villany sze­relő, túrái lakos is. Azzal a kü­lönbséggel, csak, hogy ö a Rákóczi úton vett ébresz­tőórát. Szeretnénk, ha a Pesterzsébeti Óragyár biztosíta­ná a szükséges pótalkatrészeket, s a garanciális ja- vitásokat. rövid idő alatt elvégez­né?

Next

/
Oldalképek
Tartalom