Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
1962. JANUÁR 14, VASÁRNAP FEST met El ^fíirlao GYERMEKSZEMMEL BATTAI REMÉNYEK Kívülről szerény kis épület a százhalombattai iskola. Odabenn a négy teremben azonban délelőtt, délután élénk a nyüzsgés, mert több mint há- romszázharminc gyerek ismerkedik itt az alapvető műveltség elemeivel. Nemcsak a közeli házakból áramlanak ide a nebulók, hanem az autóbusz is hozza a fiatalokat Újtelepről, Franciskapusztáról, Du- nafüredről és Pannónia-pusz- táról. Újhelyi József igazgató gondja éppen ezért nem csekély. Kicsi az iskola, sok a gyerek. Állandóan emelkedik a létszám, nemcsak azért, mert Százhalombatta „őslakói” is egyre többen lesznek, hanem azért is, mert a község határában épül a hőerőmű és: az olajfinomító, ötéves tervünk nagy létesítményei vonzzák Százhalombattára, a Duna mellé az új embereket, az új telepeseket. Az igazgató arra számít, a következő tanévben legalább öt- vennel ismét emelkedik az iskola fiataljainak létszáma. Miként oldják meg ezt a gondot? Talán úgy, hogy áttérnek a harmadik műszakra. Ez azonban csak átmeneti megoldás lehet, az igazgató szeme előtt egyre gyakrabban rajzolódik ki az új iskola körvonala. Miként változtatja meg a nagy építkezés Százhalombatta jelenét, ez foglalkoztatja egyaránt az iskola diákjait, pedagógusait, az igazgatót is. Megmozgatja a hőerőmű építkezése a gyermekek fantáziáját is. Hogy ki mit lát ötéves tervünk nagyszabású építkezéseinek körvonalaiból, arra tanulságos kísérletet tett Újhelyi József igazgató. Dolgozatot íratott a kisdiákokkal.- HONI Vlkovszki János, II. oszt. tanuló latszik mindenfelől. Remélem, nemsokára elkészül a Du- namenti Hőerőmű.” Tanulságos Győréi János VI. osztályos tanuló dolgozata is. Ö a többi között ezt írja: ,,A felszabadulás óta sokat hallottunk és olvastunk, hol, milyen erőművet építenek. Nem sokat törődtünk vele, mert nem nálunk volt. Mikor megláttuk a falu határában az első munkásokat, el sem akartuk hinni, hogy nálunk erőmű fog épülni. Ma már mindennap valami újat láthatunk, Milyen nagy újság volt Wfy//„részletmunkát” végez a termelőszövetkezetben. Átfogóbb gazdálkodási tapasztalat nem áll mögöttük, s az újakban még nem alakulhatott ki a konvenciókat legyőző közösségi együvétartozás érzése. Ismertem egy volt kanásznét. aki csak altkor érezte magát egyenrangú termelőszövetkezeti tagnak, amikor — mint állatgondozó feleségét — meghívóval invitálták a tsz- asszonyok teadélutánjára. Másik esetben az történt, hogy a volt tekintélyes gazda (akkor már termelőszövetkezeti tag) feleségét nem lehetett bekapcsolni a gazdaság munkájába. Méltóságán alulinak tartotta, hogy dolgozzon, ahol egykori napszámos asszonya. Történt egyszer, hogy beteg lett, hetekig az ágyat nyomta. Szinte kényelmetlenül érezte magát, amikor egyik nap virággal kereste fel éppen az a volt napszámos asszony, aki ma a falu nőtanácsának vezetője. Ettől kezdve, amíg csak fel nem gyógyult, mindennap meglátogatta valaki. Amikor egészséges lett, maga kopogtatott tennivalóért a szövetkezetbe. A közösségi érzés emberséges gyűrűjében találta magát, mert maguk a nőtanácsi asz- szonyok gondoskodtak arról, hogy könnyű munkát kapjon, amíg meg nem erősödik. Ebben a termelőszövetkezetben ma már az a szokás, hogy ha valamelyik asszonynak név-, vagy születésnapja van, közösen ünnepli meg a munkacsapat. Az Üzemi kiadásoktól megszabadult falusi családokban sokkal több jut ma a kultúrára és civilizációra is. Ez a tény ugyancsak az egységes paraszti osztály kialakulását segíti elő. Ennek következtében sok termelő- szövetkezet, vagy maga a tagság is, áldozhat a közös szórakozásra. Számos országjáró autóbuszkirándulás, színházlátogatás, vagy a tagság úttörőinek közös nyaraltatása — kapcsolatként fogja össze az azonos termelési és társadalmi körülmények közé jutott parasztságot. Lassan már elveszti szerepét a hajdani föld nagysága, s mindenkinek az határozza meg emberi értékeit, a faluban elfoglalt, helyzetét, hogy saját erejéből mire viszi a közösben. Vannak helyek, ahol szinte semmi sem emlékeztet a régire. Kialakult az a közösségi értékrend, amelynek alapját a termelőszövetkezetben végzett tevékenység adja. Általánosabb azonban még az, hogy élnek az előítéletek, amelyek befolyásolják a közös gazd^ágok harmonikus rendjének kialakulását és leküzdésük sok időt vesz el magától a vezetéstől, a produktív munkától. Ki kell használni azt a lehetőséget, amit a falusi nőtanácsok nyújthatnának a közösségi érzés, az egymás iránti felelősség, az egyenrangúság megteremtésében. Szemes Piroska Menyházi István, VIII. oszt. tanuló Érdemes idéznünk a fiatalok írásaiból. Tóth M. József VIII. osztályos tanuló dolgozatából: „Százhalombatta a nevét száz halmáról kapta. A rege szerint őseink itt küzdöttek, s a halmok alatt a vezérek és harcosaik aludták örök álmukat. Kicsiny falunk még a térképen sincs feltüntetve... A falu csendjét másfél évvel ezelőtt a dömperek, a Skodák és a földgépek zaja törte meg. Mi a zaj oka? Épül hazánk legnagyobb hőerőműve. Óriási kémény is épül. A kémény Európa legnagyobb kéménye lesz, kétszáz méter magas. Daruk, exkavátorok segítik az ember munkáját. A Duna túloldalán már munkában vanIf j. Klíma Artúr, VII. oszt. tanuló nak az árokásó gépek. Épül az olajfinomító is, az olajat a Szovjetunióból a barátság Vezetéken vezetik. Büszkék Vagyunk az építkezésre, latunk szocialista város lesz...” Molnár Anna VI. osztályos tanuló még színesebben írja le. miként látja az építkezést: ... „A hegyen ágaskodik a számunkra, mikor a víztorony felépült. Kijártunk megcsodálni. Most nagy izgalommal várjuk a megkezdett kémény építését. Úgy hallottuk, hogy olajfinomító is épül. Lassan eltűnnek a gödrös utak, helyettük műúti lesz. Reméljük, rövidesen a battai dolgozóknak nem kell Pestre járni. Az én édesapám- i nak sem kell minden reggel hajnalban három órakor kel-: ni, este kilenckor lefeküdni, ö, mint gépkocsivezető, bizto-: san el tud majd helyezkedni, i Iskolánkban sok a tanuló és i kevés á hely, ezért nehezen; férünk el. Reméljük, álla- i műnk biztosan rólunk is fog i gondoskodni. Hamarosan meg-; változik nemcsak falunk ha-; tára, hanem a mi életünk • is.” Vlkovsztó Julianna, VI.: i osztályos tanuló a tudósító lelkiismeretes hűségével számol be arról, mit lát az építkezésből. Puppán Klárát, az iskola VII. osztályos tanulóját any- nyira fellelkesíti az építke- i zés, hogy nemcsak prózá- j ban írt, hanem verset is köl- j tött. Címe: „Százhalombatta új ruhát vesz magára”,. A dőlSZÁZADINK DiOLÓDIAI „CSODÁJA": Önálló élet naprendszerünk egyik liliputi bolygóján ? NobeD-díjas kémikus, az úgynevezett Kentucky-meteor vegyelernzése után meghökkentő felfedezést adott közre. A már megszokott szénhidrát helyett most a cifősin nevű óriásmolekula került elébe. A ciíosin az élő anyag első fontosságú építő részecskéje. A sajtókommentárok döntő bizonyítékról beszéltek, s a Kentucky-meteoritban egy távoli, valaha élettel teli világ maradványát üdvözölték. Mások éppen egy világszenzációt, az évszázad biológiai „attrak- cióját” hirdették nagy hangon: a pár kilogrammos meteoritet önálló, „liliputi” bolygó rangjára emelték, mely sajátos életet termelt ki önmagának pár ezer négyzetcentiméteres felszínén. A nagy vihar nagyon gyorsan lecsdllapult. A szovjet Oparin, a nagynevű biológus cáfolhatatlan elmélete döntően mondja Iá: Az élet kialakulásához szükséges viszonyok sokkal bonyolultabbak annál, semhogy egy meteoriton szerves anyag keletkez- hessék. Egyes alkotórészek létrejöhetnek a Nap hatására, s nemcsak szénhidrátok, kivételesen mások is. A valóságos élet létrejöttéhez azonban négy alapfeltétel elengedhetetlenül szükséges: víz, megfelelő ösz- ssetételű légkör, mérsékelt klíma és bizonyos elektromos töltések szakadatlan áradása egy nem távoli csillagról. Bernal elmélete aláhúzza Oparin elgondolásának jelentőségét, s a citosinlelet, bár tudományos érdekessége, sőt fontossága kétségtelen, mégsem lehetett a XX. század biológiai szenzációja az amerikai napilapok első oldalán. Darázs Endre naprendszer határain belül mozog állandóan, számtalanszor találkozik kószáló szénás hidrogén-atomokkal. Ezeket a meteorit „befogja” tömegével, s a kéretlen utasok most már „járművük” hátán, vagy felszíni mélyedéseiben száguldoznak folyvást a naprendszerben, a központi csillag körül. A csillag sugárzására, az állandó hőhatásra bizonyos idő elteltével megkezdődik a szénás a hidrogén-atomokból az egyszerű vegyület felépülése. A szénhidrát tehát létrejön a kozmikus viszonyok között is — légüres térben és a közel mínusz 273 fokos hidegben —, mert a csillag energiája egymagában képes létrehozni. Ám ez a vegyület a szerves életnek csak egyik, építőköve marad ilyen körülmények között, mert számára a hőn kívül az összes szükséges élet- feltételek hiányoznak. A sokféle „építőikő” közül — éppen a szabadon kóborló szén- és hidrogénatomok gyakorisága folytán — éppen a szénhidrát képződhet leginkább naprendszerünk liliputi vándorain. Rendkívül ritkán, különböző sajátos véletlenek egymásra találásából — mint példa is bizonyítja most már — másfajta „építőelem” is megszülethet. Ilyen ritka lelet adta meg az VSA sajtójának egyik 1961-es szenzációját. Ak ameaka* Cakóin, a ki bolygóin. Különösen a sárga törpe típusú csillagokhoz meglehetősen közéi kerengő bolygókon lehet ez így, ahol sem a csillag hője, sem a tér hidege nem uralkodhat el teljesen. Legjobb példa erre éppen Földünk, amelyen élünk, de épp így említhető meg a Venus és a Mars, bár rajtuk az élet ma még csak feltételezhető, de szánté teljes bizonyossággal. A sárga törpék száma csupán galaxisunkon — csillagvárosunkon — belül sok száz millió, s ha csak minden ezredik csillag környéke népesült be, már akkor is rengeteg az élettel rendelkező égitest. Az élet lehetősége tehát a metagalaxis — a galaxisok összessége — minden részén fennáll, de már erősen kétséges az — mondják ki a cáfolok —, hogy a Földünkre tévedt kőmeteoritok szétrobbant bolygók életéről hoznak tanúságot. Azért, mert a kozmikus katasztrófában pusztuló bolygó minden egyes darabja annyira felizzik, hogy az esetleges élet nyom nélkül semmisül meg. Lassú szétbomlás — égitestnél — szinte elképzelhetetlen. Az angol Bemal, a békedíjas kémikus, a következő igen egyszerű, s ugyanakkor ötletes magyarázatot adta az átvizsgált kozmikus kőzetekben kimutatott szénhidrát-leletekről: Ha egy meteorit valamelyik ^ Az emberiség képzeletét Tépi gén izgatja a kérdés: van-e £ élet a Földön kívül: a vallási mítoszok istenekkel és angya- lókkal népesítették be az űrt, ^ aztán — ahogy a tudomány ^ fejlődött — mindinkább a ^ csillagászok jutottak szóhoz \ világos érvelésükkel. fj Kémikusok százai vizsgál- ^ ták már . a múlt század kö- ^ zepe óta a világon fellelhető kőmeteor ltokat. A vasmeteo- ritokat nem, mert ezek idegen í anyagokkal egyáltalán nem í szennyezettek. A kőmeteori- | tok összetétele annál tarkább. Másfélezer „hulló csillag” ^ fellelt darabjait analizálták ^ nagy szorgalommal az elmúlt ^ száz évben, de alig tizenket- ^ tőben mutathatták ki a szén- ^ hidrát nyomait. (Világhírre ^ tett szert a magyarországi ^ Kaba község környékén össze- ^ gyűjtött meteorit-csoportozat fj feltűnően dús szénhidrát-tar- ^ talmával.) A szén és hidrogén ^ vegyülete előfordul minden ^ élő szervezetben. Vezető tudó- í sok tanulmányai állították, \ hogy ^ előkerült a fontos és dön- tőnek tekinthető bizonyí- ^ ték; élet tehát lehetséges /. más naprendszerekben, y hiszen a végtelenség vándorai ^ elhozták a bizonyítékot Föl- ^ dünkre. ^ Az elmélet — ebben a for- ^ májában — csakhamar cáfo- ^ lókra talált. Ezek ugyan nem £ vitatták, hogy élet igenis le- '• hetséges más naprendszerek túlzások is találhatók írásaikban, mert nemcsak magyar, hanem Európai viszonylatban is nagy jelentőségűnek tartják az épülő erőművet. Az mindenesetre kicsendül a dolgozatokból, hogy érzik, második ötéves tervünk egyik legnagyobb létesítménye, a Százhalombattai; Erőmű nemcsak a ma még vi-; szonylag csendes község, ha-1 nem az egész ország szempontjából is jelentős. Nemcsak leírták, hanem le is rajzolták a százhalombattai: iskola tanulók milyennek lát-: -ják az építkezést, éppen ezért; közöljük a legjellemzőbb raj- | zaikat is. Ügyes, imitt-amott, még bizonytalan vonalaik is ; tükrözik, hogy figyelemmel kísérik az építkezést, és ér- j zik, az erőmű majd nekik is i termeli az áramot — a vilá-; gosságot, ; Molnár Károly i MEGBÉKÉLÉS í ( Meg a tavasszal történt, hogy egyik ter- j melőszövetkezetünkben valóságos palotafor- \ radalom tört ki az asszonyok között: közös \ osztatlan répaföldön egyeltek — munkacsa- ! patban. Régi és új tagok vegyesen. Ponto- p san nem lehetett kideríteni, melyik volt az ; a tüske, amelyet oly módon szúrtak egymásba. \ hogy feljajdultak tőle. Tény azonban, hogy \ Iájelen tették: ha nem osztják meg a csopor- \ t(>t. nem dolgoznak tovább. Le is álltak. Ké- $ sőbb is csak úgy voltak hajlandók dolgozni, 5 h°gy az egyik csoport a répaföld innenső, a j másik a túlsó végén állt be a sorba, s kije- \ töltették a középvonalat. Nem közönséges \ asszonyi veszekedés volt ez, hanem a korábbi társadalmi helyzetből származó szembenál- $ lás- Azok, akik már vagy egy évtizede vol- $ tak tagjai a szövetkezeteknek, betolakodók- \ nak tekintették az újonnan belépetteket, a p „gazdáitokat Az új tagok viszont „lecsú- t szottaknak” érezték magukat, akik kénytele- \ nek együtt lenni volt napszámosaikkal. A / hét csoport mar a kezdet kezdetén ösztönö- \ ssn elkülönült egymástól, s hiába próbálko- \ zott egyik-másik, csak nem akart feloldódni i az egész. \ Ha nem is ilyen „frontszerűen”, de lappan- ; Só. csöndes elkülönülés másutt is volt, sőt l vaa is még. Hiszen a parasztság azzal, hogy \ új és azonos termelési viszonyok közé került, (még nem lett lelkében is egységes. A régi j társadalmi ellentétek, a konvenciók, esetleg ! korábbi sérelmek maradékai meggátolják a : szükségszerű folyamat gyors lezajlását. Amíg ! pedig ilyen ellentétek is akadályozzák egy- ! egy szövetkezet különben sem zökkenőmen- ; tes, kezdeti korszakát, sokkal nehezebb kiala- 5 kítani a harmonikus munkaszervezetet, a oél- \ tudatos, egyéni és közösségi érdekekai ala- : puló gazdasági rendjét. Első pillanatra talán különös dolog, de az : egységes paraszti osztály kialakításának lé- ' nyeges gyorsítói lehetnek éppen a falusi asz- \ szonyok. A férfiaknál ugyanis sokkal köny- i nyebb a helyzet. Noha az egyéni gazdaságok- j ban is nélkülözhetetlen volt az asszonyi mun- ; ka, a vezetés, a magángazdaságok igazgatása : a férfiak kezében volt. Ebből a hagyomány- ; bél következik, hogy a közös gazdaságokban ; is többnyire férfiak viszik a vezető szerepet, a ; hirtelen megnőtt, több ezer holdas termelő- : szövetkezetekben pedig elsősorban olyanok, : akiknek egyéni gazda korukban nagy és jó ; termelési gyakorlatuk volt. Ennek következ- i tében a termelőszövetkezet férfitagsága köré- j ben korántsem csapnak így össze a régi tár- : sadalmi helyzetből, előítéletekből adódó el- : lentétek. í Ugyanakkor az asszonyok többsége ma is víztorony; Ezüstös feje vígan ragyog a napfényben. Piros kis csillag ül messzire ragyogva a tetején, este. Az vezérli a repülőket, hogy neki ne menjenek. Lejjebb, az építkezésnél, karcsú daruk emelik magasba az építkezéshez szükséges fát, vasat, téglát. Barakkok hosszú, színes sora ad szállást az ott dolgozó embereknek. A kis patakon új, széles híd ível át a régi, rozzant római híd helyett, Gépek zakatolása halgozat azonban jobb, idézzük az érdekesebb sorokat: :;. „Egész ipari város lettünk. Olyan, mint Dunaújváros. Gyönyörű, emeletes lakóházak lesznek. Lesz szín- | ház, mozi. Kicsi falunknak híre-hamva sem lesz. Senki sem fogja tudni tíz év múlva, hogy e kicsi falu is létezett. Mi, gyerekek, nagyon örülünk ennek a változásnak.” Tanulságos, elgondolkoztató a gyerekek dolgozata, még akkor is, ha imitt-amott még
