Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

2 ^TÄirlöP 1961. DECEMBER 3, VASÁRNAP A zárszámadás legyen a gazdálkodás tükörképe j don, hogy az a termelőszövet­kezeti tagok megélhetését ve­szélyeztesse. Ez megnyugvással töltheti el az olyan termelőszö­vetkezetek tagjait is, ahol bár­milyen oknál fogva a jövede­lem alatta marad a tervezett­nek. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen termelőszövet­kezetek gazdálkodásából ere­dő terheket az állam magára vállalja. Ez igazságtalan is volna. Az állam támogatást nyújt, amit azonban bizonyos idő alatt vissza kell fizetnie a termelőszövetkezet tagjainak. A zárszámadás legfontosabb mozzanata a vezetőség beszá­molója az elmúlt egy eszten­dőről. a tagság azt várja megválasztott vezetőitől, hogy a valóságnak megfelelő képet adjon a tsz gazdálkodásáról, helyzetéről Szépítgetésnek, mellébeszélésnek nincs he­lye. Éppen ezért a vezetőség gazdasági beszámolójának az év elején, a közgyűlés, és a járási tanács mezőgazdasági osztálya által jóváhagyott termelési és pénzügyi terv teljesítéséről kell számot ad­nia. A terv értékelésénél kü- lön-külön kell foglalkozni a növénytermelés, az állatte­nyésztés eredményeivel, a A megye termelőszövetke­zeteiben megkezdődtek a zár- ' számadási előkészületek. Min­den közös gazdaságban szám­ba veszik a vagyont, a köny­veléssel kimutatják az évi be­vételt, a kiadást, megállapít­ják, mennyi jövedelem jut egy-egy munkaegységre. A zárszámadás elkészítésénél de­rül iá véglegesen, milyen eredményes esztendőt zárnak idén a megye termelőszövet­kezetei. A termelőszövetkezetek egész évi munkáját figyelemmel kí­sérve, továbbá a második ne­gyedévi bevételi, kiadási terv felülvizsgálati anyagának is­meretében következtetni lehet a termelőszövetkezetek idei gazdasági eredményeiről, a várható jövedelemről. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodása sokat fejlődött és jelentősen megszilárdult ez évben. Több, tavaly még gyenge eredményt felmutató termelőszövetkezet zárkózott fel a jól gazdálkodó szövetke­zetekhez. A termelőszövetke­zetek területileg megszilárdul­tak és a tagság anyagi érde­keltségét növelő jövedelemel­osztási formák meghonosításá­val javult a munkafegyelem, növekedett a munka termelé­kenysége. A termelőszövetkezetek nem egyformán tudtak úrrá lenni a nehézségekem A gazdasági­lag erősebb szövetkezetek eredményesen birkóztak meg ezekkel, míg az első éves ter­melőszövetkezetek termésátla­gain. sokkal jobban meglátszik a kedvezőtlen esztendő. Ter­mészetesen ez a tagság jöve­delmén is érezteti majd hatá­sát. Elhallgatnánk azonban az igazságot, ha nem mondanánk meg: a megye több termelő- szövetkezetében a gyenge eredménynek nem csupán az időjárás az oka, hanem maga a tagság és a vezetőség is. Rosszul szervezték a munkát, elhanyagolták a kapások mű­velését stb. Több körülmény játszik tehát közre abban, hogy a termelőszövetkezetek egy részében a jövedelem a tervezettnél alacsonyabb lesz. A zárszámadás elkészítésé­vel kapcsolatban több intézke­dés látott napvilágot, amelyek mind azt célozták, hogy a törvényesség betartásával, az igazság szellemében készüljön el minden szövetkezetben a zárszámadás. Az egyik ilyen intézkedés: a földjáradékot és a bérleti díjakat minden körülmények között ki kell fi- ■ zetni az arra jogosult tagok­nak. Jelentőségében legalább ilyen nagy horderejű a megyei pártbizottságnak az a határo­zata, hogy ne törekedjenek a járások a mérleghiány éssze­rűtlen megszüntetésére oly mó­pénzügyi gazdálkodás, a be­vételi—kiadási tervek teljesí­tésével, az állammal szembe­ni kötelezettségek teljesítésé­vel, külön-külön utalni arra, hogy a háztáji gazdaságokat milyen mértékben vonta be a vezetőség az áruértékesítés­be. A vezetőség beszámolója legyen tükörképe a szövetkezeti gazdaságok ez évi gazdálkodásának. A termelőszövetkezet ve­zetősége a zárszámadási köz­gyűlésen tárja a tagság elé megvitatásra az 1962. év gaz­dálkodásának programját. A termelőszövetkezeti párt- szervezetekre, a szövetkezetek minden kommunistájára nagy feladat vár. A zárszámadásig foglalkozni kell minden ter­melőszövetkezeti taggal, ki­kérni véleményüket, s bátorí­tani őket, hogy a zárszámadó közgyűlésen éljenek a ter­melőszövetkezeti demokrácia adta jogukkal és hozzászólá­saikkal segítsenek az 1961-es év gazdálkodásából leszűrni a kellő tapasztalatokat, s meg­szabni a termelőszövetkezet jövő évi programját. Mihók Sándor Gondját viselik a szórványszőlőknek, megkezdik a szőlőtelepítést a ráckevei Árpád A ráckevei Árpád Tsz-ben 405 hold szőlőt vittek be a tagok az idén tavasszal. A termelőszövetkezet vezetősé­gének nagy gondot okozott a nem egy tagiban levő sző­lőterületek megművelése, s ezért örömmel fogadták a Földművelésügyi Miniszté­rium rendelkezését, hogy több évre családi művelésre ad­hatják ki a szőlőt azoknak a tagoknak, akik azt a kö­zösbe vitték. Az idén mintegy hatszáz család művelte meg 3 405 hold szőlőt. Egyetlen talpalat­nyi szőlőterület sem mayad t műveletlenül, mindegyiknek akadt* gazdája, s ezt bizo­nyítja a jó termés i®- A ter­melőszövetkezetnek — amely a termés 30 százalékát kap­ta — 1050 hektó bor jutott. Nem nehéz tehát kiszámíta­ni, hogy a hatszáz tsz-csa- lád jóval több mint kétezer hektó bort vitt haza. A ter­melőszövetkezet 600 hektó bor értékesítésére kötött szer­ződést, s eddig 800 hektoli­tert adtak át a Borforgal­mi Vállalatnak, A termelőszövetkezet veze- j tősége a tagsággal egyetértés­ben kidolgozta a szőlőtele­pítési tervét. Ezekben a na­pokban. ötven hold új tele­pítésű szőlő és 110 hold új telepítésű gyümölcsös alá készítik elő a talajt. A gyü­mölcstelepítés is folyik, ügy számítják a ráckevei Árpád Termelőszövetkezetben, hogy a közeli éyekben 400 hold nagyüzemi szőlőt és 400 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek. A mostani szór­ványszőlőik javarészét meg­hagyják addig, amíg az új telepítésű szőlők termőre nem fordulnak. A termelőszövetkezet veze­tősége megújította a szőlőt művelő családtagokkal a szerződést a következő há­rom évre. Ennek jó hatása máris mutatkozik. A szőlő­ket már befedték, s megkez­dődött a szőlők szervestrá­gyázása is. (Ml. S.) Sürget az idő: A váci járásban is meg kell gyorsítani a mélyszántást! A váratlanul beköszöntött tél után ismét kedvezőbbre fordult az időjárás, ám mint a legutóbbi jelentések is bizo­nyítják, megyénkben nem gyorsult az őszi munkák üte­me. Összesen 210 ezer hold mélyszántást kellene elvégez­ni a fagyos idők beköszöntéig termelőszövetkezeteinkben, ez­zel szemben noyember végéig 88 549 holdat szántottak csak fel. Az elmaradók között van a váci járás is, ahol a mélyszántásra kijelölt ter­melőszövetkezeti földek 47 százalékát szántották fel. Gyenes Károly, a Váci Járá­si Tanács mezőgazdasági osz­tályának közgazdásza szerint az elmaradás elsősorban a korábbi, aszályos időjárással magyarázható. A járás északi fekvésű községeinek földte­rülete kötött talajú, s ez annyira kiszáradt, hogy csak az esőzések megindulása után kezdhettek a szántás-vetéshez. November 22-re fejezték be az őszi kenyérgabona és a | takarmányféleségek vetését, s végeredményben a múlt hé­ten kezdhetett a gépállomás teljes kapacitással a mélyszán­táshoz. A Váchartyáni Gépállomás főagronómusa szerint „nem tragikus” a helyzet, az idő­járás kedvezőbbre fordult, s minden erőt az őszi mélyszán­tásra összpontosítanak. Az északi fekvésű községek ter­melőszövetkezeteiben körül­belül ötven százalékban vé­gezték el a traktorosok az őszi mélyszántást. Az, hogy a termelőszövetkezeti csoportok­nál rossz az arány, elsősor­ban a termelőszövetkezeti csoportokon múlik. Sok helyütt idegenkednek a mélyszántástól s ez kés­lelteti a munkát. Ezzel szemben vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol kielégítően folyik az őszi mélyszántás, Foton például már a tervezett földterület 75 százalékát felszántották. A Váchartyáni Gépállomás egyébként komoly nehézségek­kel küszködik. Hiányoznak a megfelelő műszaki, dg a pénz­ügyi feltételek is ahhoz, hogy a gépállomás dolgozói haté­konyabb munkát végezhesse­nek. Több traktor áll alkat­részhiány miatt, megnehezíti a munkát, hogy a gépeknek csak egy részét tudják két műszakban dolgoztatni, mert nincs elegendő traktoros. Rá­A divatbemutató bevezetó'jéül Holéczy Ákos ritmus­együttese és Szegedi Gyula a legújabb táncszámokat adta elő — nagy sikert aratva adásul egyes termelőszövet­kezetekben is akadályozzák az őszi mélyszántást. Radon például megkés­tek a trágyázással, s emiatt csak később kezd­hette a gépállomás a szán­tást. Jártunk kint a járás tér- £ melőszövetkezeteiben, beszél- * tünk több szövetkézéti veze­tővel és gépállomási dolgozó­val. A szántási ütemterv szerint december 16-ig be kellene fejezni a mélyszántást a járás területén. Nyilvánvaló, hogy még a jelenlegi, most már valamivel gyorsabb ütem mellett sem tudják ezt a fel­adatot a gépállomás dolgozói elvégezni. A szántás-vetést kétségkívül akadályozta a hosszantartó szárazság, azon­ban nem lehet csupán az idő­járással magyarázni az elma­radást. Jobb munkaszervezés­sel, a gépek ésszerű kihaszná­lásával, nagyobb területet felszánthattak volna a gép­állomás dolgozói. Most már nincs helye a huzavonának, cselekedni kell, mert az idő £ sürget (SP) Egy mozgalmas nap a zsámbéki Új Élet Tsz-ben Szürke-fehér Eszterházy koc­kás kiskosztüm, kívülkötős \ felsőrészén rojtozott szélű gallérral és övmasnival Pliu, dg kimelegedtem! Erről a mai napról írjon az elvtársi Az legyen a címe, hogy: Egy mozgalmas nap a zsámbéki Üj Élet Termelő- szövetkezetben Erre aztán ráillik a mozgalmas jelző! Tudja mi mindent csinál­tunk? Pákozd Zoltán tsz-élnök fo­gadott e szavakkal, amikor visszaérkezett a cukorrépa szállítástól. Egész nap futko­sott, tárgyalt, veszekedett, irányította a munkát és igazságot tett vitás ügyekben. Általában véve is elfoglalt ember az elnök, de van úgy, hogy egyszerre megszámlál­hatatlanul rohanják meg a gondok. Igyekszik, csinálja, nem akarja elodázni a dol­gát és minél jobban siettet­né, annál távolabb látja a vé­gét. Aztán ha mégis a vé­gére ér a sornak, a homlo­kát törölgeti. Megpihenne egy pillanatra, hogy kifújja ma­gát, de akkor meg jön az újságíró. Mit mondjon néki hamarjában? Legjobb ha me­legében tálalja a gondját. Majd az újságíró kiszedi ab­ból, ami őt érdekli. Kezdi a végén, a szállítás­nál, mert mindig a friss baj a legnagyobb. Egyszerre befu­tottak a vagonok, s bár na­pok óta megígérték, hogy küldik a kocsit, de nem ve­szik komolyan a szavukat a TEFU-nál. Még jő, hogy a kukoricával már végeztek, mert ha még azt is most kel­lene behordani, akkor aztán csuda világ volna. Úgy adódott a sorja, hogy ezen a napon jött szállítóesz­köz a szerződött állatokért és azokat is most kellett kinéz­ni, összeterelni, berakni. Nem volt az kis munka, hiszen a pulykából 779, a hízómarhá­ból 21, a hízósertésből pedig 57 került elszállításra. Puly­kát még szállítanak, a hízó- marha tervet teljesítették, a hízósertés eladási tervüket vi­szont már túlteljesítették. Az utolsó szállítmánnyal együtt a tervezett háromszáznégy hízó helyett 363-at adtak el az államnak, de összesen száz hízóval kívánják túlteljesíte­ni a tervet. Az öt vagon cukorrépa szál­lítása és berakása mellett te­hát volt még gond a szállítás­sal több mint elég, bar ko­rántsem mondtunk el min­dent. Nem szóltunk például az egy vagon tégláról, amely­nek kirakásáról és helyszín­re szállításáról szintén e na­pon kellett intézkedni. Közben a Herceghalmi ■ Állami Gaz­daság igazgatója, Luca Fe­renc elvtórs is újabb „gon­dot” hozott, bár ezt a gondot a legnagyobb örömmel vál­lalta az elnök. Letakarított területet kért az állami gaz­daság néhány traktora részére, amelyek mélyszántásra ér­keznek a tsz-be. A/ újabb segjtség örömében meséli Pákozd elvtárs, hogy az állami gazdaság gépei részt vettek a vetési munkában is. A testvéri segítség jóvoltából idejében elvetették az őszie­ket. Különösen Szloszjár An­tal és Könczöl István trak­torosok igyekezetét dicséri az elnök, akiknek példamutatása magával ragadta a tSz-tra-kto­Lila-fehér buklészövet kis­kosztüm, ötvösgombokkal és gallér helyett saját anyagából készült fehér gyapjúrojtos sállal Egyenesvonalú barna velúr­bársony szoknya, kívülkötős háromnegyedes ujjú karcsúsí­tott selyem shantung blúzzal. Érdekes nyakkivágása esti vi­seletre is alkalmassá teszi Szívet-szemet avönyörködtető , akik — mint már hírt adtunk tartott divatbemutatón. A Pest elmi Vállalat vonultatta fel ez éli modelljeit. Ezekből — köz­ét néhány ízléses darabot. délutánjuk volt mindazoknak róla — részt vettek a héten megyei Ruházati Kiskereskeo alkalommal szebbnél-szebb t kívánatra — ismertetünk ism rosokat is. S ha már a dicsé- \ rétnél tart, hát azt is elmond- í ja Pákozd elvtárs, hogy a <S tsz^traktorosok közül kiK £ dolgoztak derekasan egész év-| ben és kikre számíthatnak \ bátran ezután is. Elsőnek í említi a Szűcs-testvérek — Fe- # l ene és János — nevét, majd ? Berkó Józsefet, Tóth Jánost, 2 Kása Endrét, Horváth Józse- ^ fet, Konczi Bá'intot, B. Sza-^ bó Lászlót, Kovács Jánost ^ dicséri. A megemlítettek be- í csüleíesen helytálltak a nehéz í hetekben és oroszlánrészük'/ van az őszi munkák sike-^ rében. í \ A főbb munkák közül | már csak a mélyszántás van í hátra, amelyet még az idén £ szeretnénk befejezni. Az vé- ^ letlen talán, hogy éppen a £ mozgalmas napon oldották £ meg ennek a gondját is, deg az állami gazdaság segítsége £ nagyon is céltudatos. Nem is í lehet véletlen nálunk az se- f hol. hogy az erősebb, fejlet- tebb szocialista üzem önzet- ? Ion segítséget nyújt a gyen- \ gébbnek. S ahol ez a segít- £ ség megtalálható, ott még í az olyan gondoktól terhes napi után is felderül a dolgozók és í a vezetők arca, mint amilyen ÍJ a zsámbéki Uj Élet mozgal- ^ más napja volt. í y Nagymiklós István A Barna-fehér bükié zsákruha, csípővonalon elhelyezett bar­na bársonyszalagját kerámia gomb fogja össze (Gábor Viktor foto)

Next

/
Oldalképek
Tartalom