Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

V. ÉVFOLYAM. 304. SZÁM 1961. DECEMBER 38, CSÜTÖRTÖK ÖTVEN ÉVA KATEDRÁN Idős K. Varga Dénes kormánykitüntetése GRÚZ VENDEG VÁROSUNKBAN Városunkba látogatott Otari Arobelidze, a „Kommunyiszt”, a Grúz Kommunista Párt köz­ponti lapjának munkatársa. Szívélyes eszmecserét foly­tatott a város vezetőivel, be­hatóan érdeklődött a város múltjáról, jelenéről, majd sé­tát tett a városban. Megtekin­tett több áruházat, ellátoga­tott a Petőfi Termelőszövetke­zetbe. A látogatott helyeken sűrűn villant a vaku fénye, megörö­kítette a nagy karácsonyi for­galmat és jegyzetfüzetébe sok érdekes adat került, mivel lá­togatásának célja az volt, hogy tudósítást adjon lapjának a város életéről. SPORT Félidő az asztalitenisz-bajnokságban Mit mond Nagykőrösnek az SZKP XXII. kongresszusa? Ma 28-án délután 5 órai kezdettel a pártbizottság nagy­termében a termelőszövetkezeti asszonyok és hozzátartozóik részére ankétot rendez a városi nőtanács. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII kongresszusé­nak. valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 17. határozatait ismerteti Takács Jenő. a városi pártbizottság titkára. Az ankétra minden érdeklődőt szeretettel meghív a nőtanács városi bizottsága Mindenki tanul az állami gazdaságban gi technikum szorgalmas ta­nulója. Azonkívül a gazdaság itt szervezte meg a technikum­nak egy kihelyezett szakmun­kásképző iskoláját negyven­négy hallgatóval. Ha itt meg­szerezték a szakmunkás bi­zonyítványt, egy különbözeti vizsgával a mezőgazdasági technikum második osztályá­ba léphetnek át. — Tizenhárom ipari tanu­lónk is van, akik itt az üzem­egységünkben tanulnak és a legfontosabb, hogy a pártok­tatás is jó megy, — Szóval igaz, hogy szinte eey-két kivétellel mindenki tanul nálunk. f. sz. Tanácstagi beszámoló December 29-én (pénteken) délután 6 órai kezdettel Szűcs Zoltán vb-elnök, a második választókerület tanácstagja be­számolót tart. A beszámoló a gyógypeda­gógiai iskolában (Jókai u. 2.) lesz megtartva. ★ Ugyancsak 29-én délután 5 órai kezdettel Balogh György megyei tanácstag tart beszá­molót az alszegi gazdakörben. A megyei bajnokságban jól hajráztak a nagykőrösi csa­patok. Áll ez elsősoban a Pos­tás SK-ra, hiszen igen hosszú ideig voltak sereghajtók. Kü­lönösen a Gödöllői ASC ellen aratott győzelem okozott osz­tatlan örömöt a postás ber­kekben. Ezt a kedvező han- 1 gulatot használtam ki arra, hogy kérdést intézzek Ná. nási Sándorhoz, a megyei asztalitenisz versenybíróság el­nökéhez. — Hogyan Tátja a „félidő­ben’• a nagykőrösi csapatok szereplését — tettem fel az első kérdést. — Az elmúlt éveiéhez ha­sonlítva a Nagykőrösi Kini­zsi asztalitenisz-szakosztálya szép előrehaladásról tett ta­núságot. Fülep Endre szakosz­tályvezetői munkája megmu­tatkozik szellemben is, ered­ményességben is. A rutinos, még ma is versenyképes já­tékos jó vezetőnek is bizo­nyult. Talán nem is az a fő érdeme, hogy félhozta a csa­patot, hanem inkább az, hogy megszüntette azt a kí­nos, ideges hangulatot, ami az előző szakosztályvezetők alatt az asztalitenisz-mérkő­zéseket jellemezte. A játéko­sok barátságosak, udvariasak, tudnak idegeiken uralkodni és ez is egyik titka az eredmé­nyes szereplésüknek... — A régi, vagy csakis a régi gárdát vette át a szak- osztályveze'tő elődjétől? — vágtam szavába Nánási sport­társnak. — Éppen azzal akartam folytatni mondanivalómat; a szakosztály bátran mert fia­talítani, s ez a bátor lépés jó­nak bizonyult. — Nos, kik is azok az asz­taliteniszezők, akik jó szerep­lése folytán a Kinizsi a má­sodik helyet foglalja el a baj­noki táblázaton? — Kőházi Ferenc a tizek bajnoksága óta állandó, egyenletes jó formát mutat. öt a megye legjobbal között lehet emlegetni. Az idősebb korosztályt képviselő Czagány Béla is jobban szerepelt az előző évekhez képest, de a szakosztályvezetőt igazolja a fiatal Hompola Péter, aki biztos pontja csapatának. Ha Hompola tovább is a fejlő­désnek ezt az útját járja, a legkiválóbb játékossá képez­heti magát, mert kitűnő adott­ságai vannak hozzá. Többet várunk Reszeli Soós Ambrus­tól, aki tehetséges, stílusos játékos, de még mindig nem tudja legyőzni idegeit. Hom­pola Ferenc többre képes. Hogy nem jár pontosan ed­zésre, ázt el kell neki néz­nünk, hiszen tanulmányai miatt hanyagolja el a spor­tolást. De ha szükség volt rá, mindig csapata rendelkezésé­re állt. A felsoroltak a leg­jobbak és az állandóan sze­replő, élvonalbeli játékosai a Kinizsinek. A szakosztályve­zető helyesen fogja össze a csapatát ég sok hasznos ta­náccsal segíti a játékosokat. A csapat egyetlen kisiklása a DMTK elleni vereség volt. Tavasszal még többet várunk tőlük. — Mondjon valamit saßt csapatáról, a Nagykőrösi Pos­tásról is. — A Postás csapata az elő­ző évek helyes fiatalítása után ebben az évben kényszer- fiatalítást hajtott végre, ami veszélyes zónába sodorta a nagy múltú csapatot. A vete­ránok beállítása egy-két meg­lepetést okozva „félidőre” tu­dásénak megfelelő helyezés­hez segítette a csapatot. Itt Hrvola György megyei él­vonalba küzdötte fel magát. Állandó három-négy győzel­mével csapata erőssége — fejezte be a Postásról mon­dott szűkszavú nyilatkozatát Nánási Sándor. Valami még kikívánkozott az asztali tenisz rajongó sze­relmeséből, amikor kérdezés nélkül még a következőket mondotta; — Sajnos, ebben a nagy múltú asztalitenisz-városban nincs megfelelő utánpótlás. Az iskolák testnevelő szakem­berei lebecsülik az asztali- tenisz sportot és csak saját fő sportágukat gyakoroltat­ják. A Kinizsi vezetőségé­ben is többen ezt a „nem jövedelmező” sportágat nem emelik arra a szintre, ame­lyet az ország asztalitenisz sportbeli nemzetközi hely­zete megkíván. Nagykőrös­nek a múltban mindig NB II-es csapata volt, ezért fog­lalkozni kell azzal a kérdés­sel, hogy érdemes-e az erő­ket megosztani és a csekély játékosanyagot két egyesület­ben foglalkoztatni. A tanácsi apparátus, valamint a kul- túrház igazgatósága számos jelét adta az asztalitenisz sport szeret etének. Kérjük, hogy a jövőben is álljon a kaucsuk- labda-sport támogatói között és segítse elő, hogy ezen a területen a város régi nagy játékosainak sikereit megkö­zelítse, majd túlszárnyalja a jelenlegi játékosgárda — fe­jezte be nyilatkozatát Nánási Sándor. Éppen a városba igyeke­zett Godó János párttitkár, [ amikor megállítottam. — Ebédelni akartam, sie­tek, mert vár az iskola. A mezőgazdasági technikum hallgatója vagyok. — Kiváló, éppen ezért jöt­tem! Igaz-e. hogy az állami gazdaság feketei üzemegysé­gében mindenki tavul? Befelé tessékel a meleg szo­bába. — Hol is kezdjem? Van egy rendelkezés, hogy 1963. év vé­géig minden dolgozónak to­vább kell képeznie magáik meg kell szerezni a szakmun­kás képesítést Csak úgy lehet majd állandó dolgozója az ál­lami gazdaságnak. A vezetőség 1961. évben is 25 dolgozót küldött bentlaká­sos tanfolyamokra. a; jövő év­re is 25—30 ember van isko­lára „betervezve", a tanfolya­mok elvégzése után mindenki szakmunkás lesz. — Általános iskolába negy- i vennégyen járnak. Négy egye­temi hallgatónk is van. | Nyolc fő a mezőgazdasági technikumba iratkozott be. Van két ösztöndíjasunk is, az egyik férfi, egyetemista, a másik nagykőrösi lány So­mogyi Irén, a mezőgazdasá­— 2400 köbméter silója és 1550 mázsa száraztakarmánya van a Dózsa Termelőszövetke­zetnek. — BEFEJEZTE a szőlőtaka­rást a Szabadság Termelőszö­vetkezet 572 kataszteri holdon és megkezdte a szőlők kiadá­sát családi művelésre. A vál­lalások négy évre történnek. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Király Ambrus tsz­• földműves és Sebók Ilona óvodai I dajka lia: Ambrus, Tanosik Lajos ; villanyszerelő és Jely Mária Anna ; konzervipari technikus fia: Lajos ; József, Palotai János segédmunkái ; es Marti esek Eszter segédmunka? Ilia: János, Csingér László ts-z-gya- [logmunkás és Badar! Mária fia ; László István. Nagy Béla közfiaz- ; dász és Bojtos Mária laboráns le- lánya: Ildikó. Tóth Balázs tsz-föld­• műves és Kovács Eszter fia: Ba- 1 lázs. Keskeny Rozália alkálin: [munkás fia: Sándor. Juhász Fe- ! renc segédmunkás és Horvath Ju- ; dit leánya: Judit. Jakab Ferenc [segédmunkás és Somogyi Eresébe! [ leánya.: Erzsébet Szilvia, Kajla: ! Antal földműves és Szűcs Rozália ; fia: Zoltán. [ Házasságot kiitiHtek: Vidra 1st- [ ván erdőgazdasági szakmunkás és [ Kása Erzsébet Berki István tsz-to- ; gatos és Kása Julianna. Szentpé ; téri Ferenc segédmunkás és Ábra- [ hám Éva. Perlaki Péter Pál gén- ! kocsiszerelő és Bénes Terézia se í gédmunkás, Mikite József géplak. ; tos segéd és Gergelyfi Katalin se- [ gédmunkás, Csibrán László vil- [lanyszerelő és Zsoldos Terézt? ! gyermek ápolónő, Pánczéi Gyűl' (vasesztergályos szakmunkás ésF/ ; ri Magdolna adminisztrátor, Sisk! [József általános Iskolai tanár é< ! Nyakas Ilona. ; Meghaltak: Nagy Kálmánná Szr- ; csel Julianna tsz-nyugdíias 7! [ éves. Varsányi Sándomé Korsó ! Erzsébet 73 éves. Palotai István ; tsz-földmíives 53 éves. Boros L;- [ fos nyugdíjas BM-dolgozó 75 éves [ Tóth Tstván fosatos 60 éves, Mo- ! nsal József nyugdíjas mezőgazdn- 'sági munkás 84 éves. Kontra bácsi, az ezermester Az elmúlt hetekben foly­tak le az idei eboitások, amelyek sorén az állatorvosi rendelőben több mint 4000 kutyát oltottak be veszett­ség ellen. Az oltások alkalmával sok ebtulajdonost kellemetlen meglepetés ért. Az utóbbi években nagyobb mértékben elszaporodott farkas>-jellegű német juhászkutyák után a 16 forintos rendes házőrző kutyaadóval szemben 240 fo­rint ebadót kellett fizetni. Nagykőrösön közel másfél­száz ilyen kutya van, s a legtöbb ebtulajdonos azt mondotta, hogyha megkop­lalja, akkor sem válik meg jó házőrző kutyájától, de akadták sokan olyanok is, akik nem vállalták a magas adóterhet, és mintegy 50 né­met juhászkutyának minősí­tett ebet odaadtak az oltás színhelyén kis rácsos kocsi­val várakozó gyepmestemek. Ezeket a „halálra ítélt" ku­tyákat azután kivitték a tég­lagyár melletti gyepmesteri telepre, amelynek Holló Sán­dor gyepmester a vezetője. A napokban kilátogattunk a te­lepre. de a vezető nem volt otthon. Ott találtuk azonban a megbízottját. Kovács Lász­lót, aki a ..kutyaügyeket” in­tézi. Kérdéseinkre elmondotta hogy az év második felében mintegy 200 utcán kóborló és ott elfogott, valamint s tulajdonosok által az oltások­nál átadott, vagy a telepre kivitt kutya került oda, köz­tük mintegy 70 farkasjellegC eb. — Ha szállítás van — mon­dotta informátorunk —, a; T++ 1 Atrő Irt 1 aXI 4-íi.1»­Azután elszállítjuk az át­vevőhelyre, Szolnokra. A bőrükből kesztyű, a zsírjuk­ból szappan készül, a húsuk­ból pedig műtrágya. — NYILVÁNOS HELYEN botrányosan verekedett Sza­kács István Báthory u. 6 szám alatti lakos, akit a sza­bálysértési hatóság 150 forint­ra bírságolt rendbontó visel­kedéséért. — A TEJÜZEMBEN 640C forint jutalmait osztottak ki a dolgozóknak ez évben. Négyezer kufya a városban Az ötven éves évfordulón négyen voltak. Heten éltek a harminckettőből. Három ki­mentette magát — kórházban voltak. A napokban megérkezett a művelődésügyi miniszter aján­déka is. Szebb elismerést öt­ven éves pedagógiai munka után nem adhat a kormány­zat, mint amilyet idős K. Var­ga Dénes kapott. Az „Oktatás Kiváló Dolgozója” — hirdeti az oklevél, mutatja a kitünte­tés, s tartalmazza a viselését igazoló lap. Magnetofonszalag örökítette meg a bensőséges kis ünnep­ség megható pillanatait, az idős pedagógus felköszöntését, s az ő válaszát, amelyben több évtized munkájából szár­mazó tapasztalat csillogott Amikor kerestem, a Szabad­ság Tsz feketei üzemegységé­ben dolgozott egy leltározó bizottságban. Öt éve van nyugdíjban, s az utolsó tanítási évben, 1956 nyarán is meglepetésben volt része. Egy alkalommal a Szabad Föld fotósai keresték fel, s fényképe szerepelt a Szabad Föld Képes 'csárnap- ja címoldalán. Kérésemre emlékeink a régi időkre is, a pályakezdéssel járó nehézségekre. Huszonnégy évig tanyán tanított. Még mint igazgató is egyszer­re két tanyai iskolában taní­totta a tanyai gyerekeket. — Az irodám bent volt a városban — emlékezik —, 6 a két iskolában hetenként két­száz gyerekkel volt dolgom. Csodáltam azokat a kis pa­rasztgyerekeket, akik naponta négy-öt kilométert gyalogoltak azért a kevéske tudásért, amelyet beléjük tudtam cse­pegtetni, azok közt a körül­mények között. Az utak hallatlanul rossz állapotban voltak. Nem egy esetben megtörtént, hogy a hátamon kellett vinnem a kerékpáromat is. — Ma közel dolgoztam — a feketei üzemegységnél —, az egykori működési területem­hez. Elgondolkodtam; mennyi­vel más most itt is az élet. A tsz kovácsműhelyében villany­nyal dolgoznak, s a várostól hét kilométerre levő boltban is komoly forgalom mutatko­zott. Egyre inkább átformáló­dik a tanyavilág képe. Ma már egészen más a kihe­lyezett tanítók sorsa is. Ahol én nyolcvan gyereket egyedül tanítottam valamikor, ott ma három pedagógus látja el a munkát­Amikor a városban tanított, mindig első osztályt adtak a keze óllá. Tanítványai nagy ré­szét már meg sem ismeri, hi­szen felnőttek, s a múló idő ezer »változása elváltoztatta a gyermekkori arcvonásokat. De az egykori tanítványok felis­merik volt nevelőjüket, s bol­dogok, ha üdvözölhetik, s pár szót válthatnak vele egy-egy utcai találkozáskor. — Pedig katonás, kicsit ke­mény voltam a rámbízott gyerekekhez — emlékezik el­tűnődve —, mégis szeretnek. Valószínű, érezték, hogy én is szerétéiből fogtam keményebben őket — s kedvesen elmosolyodik. Általában ez a kedvesség meleg jószívűség jellemzi a embert, aki ötven éven ke resztül nap mint nap apr emberpalánták több tucatja csalta magával a számukr addig még ismeretlen terük tek felé, segítve nekik felf« dezni a tudás országát. A fél évszázada kezdett ta nítói pálya örökre emlékeze tes mérföldköve lesz a tiszte let és megbecsülés szimbólu maként adott kormánykitün tetés, s életén végigkíséri tanítványok szeretete. Tamasí Tamás — ŐRIZETLENÜL és lezá­ratlanul hagyta kerékpárját Oláh László Aulich u. 22. szám alatti lakos. 50 forint bírságot fizetett a szabálysértési ható­ságnak. — ÖTVEN DARAB sertést adott át 21-én a Petőfi Ter­melőszövetkezet szerződésre az \lIatforgalmi Vállalatnak. — HATEZER FORINT ösz- öndíjat folyósítanak ebben az esztendőben két dolgozó részé­be az állami gazdaságban. * egy kérdés érlelődik meg ben- j nem. — Mi volt életében a leg-; kedvesebb és legszebb alkotás, j amire szívesen visszaemlék- ( szik? \ , — Nagyon nehéz erre fe- \ lelni, de talán a legkotno- i lyabb és legszebb készítmé-! nyem az a szélmalom volt,! amit 1959. május elsejére esi-! váltam. Ezenkívül elkészítet- í tem volt munkahelyem, a \ Czirják-féle malom gépháza- í nak kicsinyített mását is. A: felszabadulás utáni május el-: sejék dekorációs munkájában \ mindig nagy buzgalommal és\ előszeretettel részt vettem. K ontra bácsit ezek után \ méltán sorolhatjuk az; ezermesterek közé, hiszen rit- j kaságszámba menő készítmé- j iiveiért már igen sok elisme- \ rést és dicséretet kapott. És \ ha egyszer az ezermesterek! munkáját jutalmazzák. a \ „Tiszta udvar, rendes ház“1 tábla mellé egy másik is oda! fog kerülni: „Kiváló ezermes- í tér” felírással. Szabó Gyula ; Czirják-féle malomban dol­goztam huszonöt esztendőn keresztül, nyugdíjazásomig. — Amint hallottam, a leg­szívesebben famunkákkal fog­lalatoskodik, főleg játékok ké­szítésével. Ti,tár tessékel ií a mű­iéi helybe. > — Ne szóljon meg érte, de szegény ember vagyok, s a felszereléseim is elég hiányo­sak. Néhány régi fűrész, fúró, véső, kalapács. Ezekkel az egyszerű eszközökkel idomí­tom a deszkát. Sok mindent készítettem már. Gyermekek­nek: autót, lovaskocsit, repü­lőgépet, és ki tudná elsorolni, mi mindent. A játékok mel­lett azonban sok hasznos dol­got is készítek: virágcserép- tartókat és állványokat, falra erősíthető rádiótartókat, pos­taládákat, gyermekszékeket és egyebeket. Amíg elnézegetem a nagy ügyességgel és leleményesség­gel gyártott játékokat, ismét Kontra bácsi azonnal kész a válasszal. — Nem akarok dicsekedni, de mióta nyugdíjas vagyok, két szenvedélyem van. Egyik a ház állandó csinosítása, ami különösen tavasztól őszig je­lent sok munkát. Hiszen az egész udvar tele van virág­ágyakkal, amit én gondozga- tok. évről évre. A másik szen­vedélyem a barkácsolás, amit leginkább ilyenkor, télen űzök nagy buzgalommal. Nem sze­retem a tétlenséget. Van egy kis magam készítette műhe­lyem, ahol a hosszú téli na­pokon elütöm az időmet. — Hol és milyen szakmá­ban dolgozott a nyugdíjazása előtt? — Már gyermekkoromban nagy érzékem volt a fúrás­faragáshoz. mégis mint keres­kedősegéd kezdtem pályafutá­somat. Később önálló is vol­tam. de az akkori rendszer­ben n°m sokáig tudtam érvé­nyesülni. 1935-től kezdve a ; a Tormás utca 10. számú ; -'I ház kívülről úgyszólván i semmiben sem különbözik a I környék többi lakóházától. De laki ismeri e szerény kis haj- i lék még szerényebb lakóit, az j tudja, hogy a régi deszkakeri- \ tésen túl egy merőben más ! világ fogadja az érdeklődőt. j A kíváncsiság hozott ide, mi- I vei már olyan sok szépet és ijót hallottam e ház lakóiról. í A kisajtón „Tiszta udvar, í rendes ház” tábla fogad. A j lábtörlőt keresem, nehogy sá­tras cipővel lépjem át a ház ! küszöbét. ; Bent az udvarban példás j rend fogad. Kontra Zoltán bá- ; esi, aki most is kis műhelyé- í ben dolgozik, tessékel a me- \ leg szobába. Közben Kontra ' néni is bekapcsolódik a be- \ szélgetésbe. J — A tisztasági versenyben ja legjobbak közé kerültünk — í újságolja boldogan. — Meg is f kaptuk a szép táblát, amit to- vábbra is meg akarunk tar- 5 tani magunknak. ? — Kinek, az érdeme e szép, í rendes udvar? — kérdezem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom