Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

r»«< SiECfJO r/üvlap 1961. DECEMBER 22, PÉNTEK Az USA különleges katonai kiképzőtáboraiból megszökött magyar fiatalok beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) legutóbbi ülésén elfogadott új büntető törvénykönyv szerint ugyanis „nem büntethető az a magyar állampolgár, akit kül­földi kémszervezet beszerve­zett, ha — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — a hatóságnál azonnal és önként jelentkezik, s a kémszervezettel való kapcso­latát teljes egészében fel­tárja”. Ezt (alkalmazták már Zsof- ka Ferenc, Kalmár István, Metzler Ottó és Fülöp János esetében is, akik hazatérésük után töredelmes megbánásról tanúskodó vallomást tettek. A magyar haza visszafogadta őket, megbocsátott nekik s ma — a többi állampolgárral azonos jogokat élvezve — nyugodtan élnek, dolgoznak. Ezután a hazatért disszi- densek nyilatkozatot tettek, majd részletesen válaszoltak a tudósítók kérdéseire. tét, részt vett a Maina- Frankfurt környékén rende­zett amerikai hadgyakorlaton. A gyakorlat sok katona halá­lával vagy sebesülésével vég­ződött. Előtte politikai kép­zést is kaptak: a szovjet hadsereg szerve­zetéről tájékoztatták őket, szovjetellenes propaganda filmeket vetítettek szá­mukra. Az amerikai hadsereg rossz bánásmódja és a honvágy szökésre bírta. Magyarorszá­gon semmi bántódása nem ^történt, családot alapított és a Soproni Autóközlekedési Vállalatnál dolgozik. Fülöp János beszámolt többek között arról, hogy ő is az amerikai hadsereg 77-es számú különleges diverziós egységében teljesített szolgá­latot. A CIA őt is igyekezett hazája ellen folytatandó di­verziós tevékenységre rábírni, ő azonban megszökött és ha­zatért. a 77-es különleges egységnél ,nformációk titkos telefonon A huszonkétéves Zsofka Fe­renc, a Ságvári Cukorgyár bri­gádvezetője volt és az 1956-os ellenforradalom idején disz- szidált családjával együtt Sopronból. Ausztriából x'övi- desen az Egyesült Államokba került. Tovább akart tanulni, erre azonban anyagi lehetősé­gei nem voltak, Hogy a szük­séges összegét előteremtse, öt­éves szolgálatra szóló szerző­dést írt. alá az amerikai had­sereggel. 1958-ban vonult be. Port Jackson-ban kapott alap-, majd nehézgyalogsági kép­zést. Kiváló eredményt ért el és a harmadik hadtest katonai rendőriskolájára került, Fort Bragg-be. Mivel angolul jól beszélt, tolmácsként szolgált a magyar származású katonák közönséges és politikai bűn­ügyeinek tárgyalásain. Jó ered­ményei alapján felfigyelt rá az úgynevezett Különleges Hadviselési Központ (Special Warfare Centre) és a 77-es szá­mú különleges :«fsy-séghez kgr rült, ".amelv — mint megtud- J ta — a CIA. a Központi Hír- j szerző Ügynökség hatásköré­be tartozik.* Ennek az egységnek az a feladata, hogy diverzióra, az ellenséges hátország­ban szervezendő szabotázs- munka irányítására ké­pezze ki tagjait. Zsófiát és társait a világ kü­lönböző részem részesítették sokoldalú kiképzésben: meg­tanították többek között dzsun­gelharcra, titkosírásra, a mér­gek használatára, emberek meggyilkolásának 124 fajtájá­ra, stb. Kiképzésüket egy Dél- Amerika ismeretlen részén le­folytatott, páratlanul nehéz gyakorlat fejezte be: a hábo­rús viszonyoknak megfelelő körülmények között kellett az akadályokat leküzdeniük, s ha kudarcot vallottak, a katonai rendőrség különböző fizikai és lélektani kínzásai vártak rá­juk. A különleges egység ka­tonáinak túlnyomó többsége külföldi volt, akik ismerték a megfelelő nyelvet és elha­gyott hazájuk szokásait. A kiképzés befejeztével Zsof­ka Nyugat-Németországba. a 30. amerikai gyaloghadosztály schweimfurti kiképzőtáborába került, a múlt év őszén. Itt a Cl A emberei közölték: ideje, hogy most már a gyakorlatban is hasznosít­sa tudását. Gondolkodási időt kért, ennek leteltével ismét nyomást gya­koroltak rá, s egy régebbi vét­sége miatt hadbíróság elé ál­lították és lefokozták. Zsofka, amikor ráébredt, mire akarják rábírni, összeköttetésbe lépett a párizsi magyar követséggel és hazatérése engedélyezését kérte. Sikerült szabadságot kapnia és jelentkezett a bécsi magyar konzulátuson, majd hazatért Szökés Nyugat-Németországban Kalmár István 1958 novem­berében kalandvágyból disz- szidált. ő is Fort Jacksonban kapott kemény, gyakran bru­tális katonai kiképzést. El­mondotta többek között, hogy amikor kiképzése után Nyu­gat-Németországba vezényel Metzler Ottó 1958-ban, 20 éves korában, disszidált. Az elviselhetetlen ausztriai lá­gerélet elől tovább szökött Nyi^at-Németországba s je­lentkezett az amerikai had­sereg Maina-Frankfurti to- borzó irodájában. 1959 ja­nuárjában egy Sommer István nevű magyar származású amerikai főhadnagy két hé­ten keresztül hallgatta ki. Adatokat és vázlatokat kért tőle magyarországi katonai objektumokról. repülőterek­ről, vasutakról, hidakról, rá­dióállomásokról. Az infor­mációkért az ellátáson kívül napi 8 márkát és egy csomag cigarettát kapott. Metzler hosszabb ideig dolgozott egy Frankfurt környéki amerikai katonai táborban. Kiképezték a hírszerzésre, és többek között az volt a feladata, hogy megfi­gyelje a többi disszidenst. adatokat gyűjtsön otthoni és jelenlegi- körülmé­nyeikről. E munkakörében tanúja i volt annak is, hogyan dol- ! gozott az amerikai hírszerző I szolgálat a Nyugat-Berlinből repülőgépen Frankfurtba ér- j kezett kelet-európai dissz.i- ! densek között. Az amerikaiak végül polgári állásba helyez­ték el Frankfurtban és titkos telefonon kellett információit megbízóihoz továbbítani. Metzler az amerikaiak meg­bízásából a berlini magyar nagykövetségen keresztül kért és kapott hazatérési engedélyt, s" az lett volna a feladata, hogy Magyarországon gyűjtött adatait titkos írással to­vábbítsa ajz amerikai hír­szerző szolgálatnak. A hegyeshalomi határállomá­son azonban jelentkezett a magyar szerveknél és kérte kihallgatását. Metzler Ottó — akárcsak a sajtótájékozta­tón szerepelt társai — bün­tetlenül visszatérhetett mun­kájához. Metzler egy kérdésre vá­laszolva, elmondta: több olyan esetet ismer, amikor az amerikai hírszerző szolgálat ügynököket küldött Magyar- országra. Emellett az 503-as számú katonai egységnél ta­lálkozott három amerikaival is, akik szintén tökéletesen beszéltek magyarul. Mint megtudta, ők teljes „magyar” kikép­zést kaptak, ismerték á magyar hadsereg fegyver­nemeit, a rendőrség szer­vezetét, a személyi iga­zolványok rendszerét. Tanúja volt egyébként an­nak, hogy az amerikaiak a disszidensektői rendszeresen összegyűjtötték a ruhaneműe­ket és az igazolványokat, és általában minden olyan anya­got, amely az átdobott ügy­nökök felöltöztetéséhez, fel­szereléséhez szükséges volt. Ezután a magyar sajtó kép­viselői, a TASZSZ, az NDK- rádió és az (United Press In­ternational tudósítói tettek fel sok kérdést a hazatért fiata­loknak. akik többek között elmondták, hogy hazatérésük után egyiküknek sem történt, semmiféle bántódása, s vala­mennyien nyugodtan dolgoz­nak munkahelyükön.. (MTI) Tiltakozás Dániában a nyugatnémet—dán keleti-tengeri parancsnokság ellen Egész Dániában növekszik a tiltakozás a nyugatnémet— dán keleti-tengeri parancs­nokság ellen. A Jylland Pos­ten című befolyásos konzer­vatív lap Szerdai vezércik­kében hangsúlyozza, hogy valamennyi dán párt na­gyon aggódik a Nyugat- Németországgal való kato­nai együttműködés miatt. A lap szerint január 7-én el­lenállási bizottság fog ala­kulni a parancsnokság és Dániának az európai közös piacba való belépése elleni tiltakozásul. Neves dán köz­életi személyiségek, közöttük a gazdasági és kulturális élet képviselői, tiltakozó felhívást írtak alá. * 1 2 DACHAU UJ MÁRTÍRJA Százezrek kínhalálának színhelyén Raboskodott hat esztendeig Lenhardt Roth katolikus pap. A háború után engedélyt kért a nyu­gatnémet hatóságoktól, hogy lakását a tábor területén rendezhesse be, mert hát­ralevő éveit az emberi lel­kiismeret ébresztésének akarja szentelni. Legfőbb óhaja, hogy az emberpusz­títás gyászos emlékű mú­zeumába érkező látogatók­nak elmondhassa: harcol­ni kell a fasizmus folytatói, a háborús gyújtogatok el­len. Az engedélyt — akkor — megkapta. A zarándokok ezrei sok éven át hallot­ták szavát: a mai emberek felelősségéről beszélt, az egykori koncentrációs tá­borban: a kápolnában ar­ról prédikált, hogy vesze­delmes dolog a Német Szö­vetségi Köztársaság felfegy­verzése; katasztrófával fe­nyegeti a világot, ha újra fegyvert adnak Hitler had­segédei kezébe. Szónoklatai az utóbbi években egyre szenvedélyesebbé váltak. Ö tudta, miért. Adenauer bon­ni kormányában és fontos állami hivatalaiban olyan emberek ülnek, akik köz­vetlenül felelősek milliók ha­láláért. Lenhardt Roth nem hallgatott erről. Fölöttes egyházi hatóságai ellenezték tevékenységét. Hogyisne: az élet nevében, a gyilkosok ellen emelt szót. Ezt tette Hitler ide­jén is. Nemrég aztán újra megkezdődött kálváriás út­ja: eltiltották az egyházi működéstől, rendőrséggel kilakoltatták a táborból. Né­hány héttel később nyoma veszett, összezúzott holt­testét megtalálták a Bajor Alpokban. Csendben, feltű­nés nélkül eltemették. Meg­indították a nyomozást is, de nem járt eredménnyel. Hogyan is járhatott vol­na. amikor gyilkosai és az „igazságszolgáltatók” nyil­ván egy azon iskola nevelt­jei. Azé az iskoláé, amely­nek Auschwitz, Mauthau­sen és Dachau voltak a gyakorló terepei... V. F. Csőmbe „kapitulációs ' nyilatkozata Megegyezés Katanga visszacsatolásában Leopoldville-ben csütörtö­kön közzétették azt a nyilat­kozatot, amelyet Csőmbe írt alá az Adoula miniszterelViök- kel folytatott tárgyalások nyo­mán. A nyilatkozat a következő­képpen (hangzik: „A katangai kormány el­nöke 1. elfogadja az 1960. május 19-i alaptörvény alkalmazá­sát; 2. elismeri a Kongói Köz­társaság oszthatatlan egysé­gét; Az Egyesült Államok ismét rákényszerítette az ENSZ-közgyúlésre az úgynevezett magyar kérdést December 20-án, közvetlenül az ülés bezárása előtt, az Egyesült Államok rákényszerí- tette az ENSZ közgyűlésére az úgy nevezett magyar kérdés vi­táját. A 16 állam határozati javaslatát, amely támadja a magyar kormányt, Stevenson. az Egyesült Államok ENSZ- delegátusa terjesztette elő. Stevensonnak Mód Péter vá­laszolt, a magyar küldöttség nevében visszautasítva az ame­rikai vádakat és rámutatva, Két csapás a gyarmati rendszerre (Folytatás az 1. oldalról) tett a több mint négy évszá­zados portugál gyarmati ura­lomnak. India területén a gyarmatosítás utolsó bástyájá­nak ledőltével megszűnt egy régi igazságtalanság.” /I holland kormiint/ innnvskoaik HÁGA A holland kormány szerdán összeült a nyugat-iriáni hely­zet tanulmányozására, de a tanácskozást a kormányszó­vivő is eredménytelennek mi­nősítette. A szóvivő bejelentette, hogy Hollandia még a hét vége előtt válaszol V Thant ügy­vezető ENSZ-főtitkár felhívá­sára. Pénteken újabb ülést tart a kormány. A holland parlament a közvélemény követelése el­lenére nem járul hozzá ahhoz, hogy haladéktala­nul vitát folytasson a nyugat-iriáni kérdésről, hanem vitáit január 2-ra halasztotta. Viszont Resser tengernagy, a nyugat-iriáni holland erők parancsnoka bejelentette, hogy fokozott készültségi ál­lapotot rendeltek el a nyugat- iriáni holland erőknél. A ten­gernagy Sukarno indonéz el­nök felhívásáról azt állította, hogy az csak a nyugat-iriáni lakosság morálját akarja alá­aknázni. Mind több ország sajtója emeli fel szavát a Nyugat- Irián népének támogatására. Minden erőnkkel támo­gatjuk Nyugat-Irián har­cát, amelynek célja, hogy megszabaduljon végre a holland imperialisták bi­lincseitől írja az Al Gumhurija. Felhív­ja az arab államokat, hogy tá­mogassák Sukarno elnök fel­hívását az ENSZ-hez. A Renmin Ribao a kínai nép teljes támogatásáról biz­tosítja az indonéz népet. MOSZKVA Két csapás a gyarmati rendszerre. így értékeli a vi­lág Goa, Damao és Diu fel­szabadítását, valamint Sukar­no indonéz elnök ama határo­zatát, hogy minden intézke­dést megtesz egészen az erő alkalmazásáig Nyugat-Irián felszabadítása érdekében — állapítja meg az Izvesztyija. Befejezésül a következőket írja: A népek döntő többségé­nek rokonszenve India és In­donézia mellett van a szá­mukra felelősségteljes pilla­natban. Mindenki mellettük áll, akinek drága a szabadság, az igazságosság ügye, aki gyű­löli a gyarmati rabságot. A Szovjetunió nem egy ízben kijelentette, hogf) támogatja Indiát a goai kérdésben és egyetért Indonéziának Nyugat- Iriánra vonatkozó álláspontjá­val. A Szovjetunió nagy meg­elégedéssel fogadja a hírt. hogy a két nagy ázsiai állam mindörökre megszabadul a gyarmati rendszer gócaitól. hegy ez a hidegháborús kérdés egyáltalán nem tartozik az ENSZ elé. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok azért tart,ja ezt a kérdést napi­renden, hogy a neki meg­felelő pillanatban kiélezze » hidegháborút. Ezután Ausztrália delegátu­sa mondott rövid beszédet, majd V. A. Zorin, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel. Elítélte az Egyesült Államok küldöttségének mesteri*edése­it. amellyel a közgyűlés ülés­szakának szünete előtt, az utolsó percekben hozakodott elő a ..magyar kérdésre vonat­kozó határozati javaslattal”. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy . az ENSZ alapokmánya tiltja a beavatkozást az ENSZ- tagországok belügyeibe, ez a határozati javaslat pedig a vi­lágszervezetet az alapokmány megsértésére akarja rábírni. Felszólalt még Patrick Dean angol küldött is. Ezután szavazásra került sor. A szavazás eredménye: 49-en a javaslat mellett. 17-en ellene szavaztak, 32 tagállam tartóz­kodott a szavazástól, hat or­szág képviselője nem vett részt a szavazásban. Végeredményben tehát a tartózkodókat és a sza­vazástól távolmaradókat is számítva, a tagok ki­sebbsége fogadta el a ha­tározatot, jóllehet az formálisan elérte a szükséges kétharmados több­séget. 3. elismeri Kaszavubu el­nököt államfőnek; 4. elismeri a központi kor­mány fennhatóságát a köz­társaság minden része fölött; 5. beleegyezik abba, hogy a katangai tartomány képvi­selői részt vegyenek az új alkotmányt kidolgozó kor­mánybizottság ban; 6. mindent megtesz annak biztosítására, hogy a katan­gai tartomány szenátorai és képviselői gyakorolják orszá­gos fnnkciójukat; 7. beleegyezik abba. hxtgy a katangai csendőrséget a köztársasági elnök fennható­sága alá helyezzék; 8. tiszteletben tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak és közgyűlésének hatá­rozatait és megkönnyíti vég­rehajtásukat”. A nyugati hírügynökségek tudósítói rámutatnak arra, hogy Csőmbe júniusban már hasonló kötelezettségeket vállalt, amikor a közpon­ti kormány szabadon bo­csátotta, ígéreteit azonban nem tartotta be. Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy ez az egyezmény sem old meg minden kérdést, noha Csőmbe nyilatkozata tulajdonképpen kapitulációt jelent, — a katangai tarto­mány elnöke lényegében fel­adta az eddigi követeléseit. A hírügynökségek beszá­molnak, arról, hogy Csőmbe hangsúlyozta: az ideiglenes egyezményt előbb ratifikálnia kell a katangai „kormány­nak’“ és „tartományi gyűlés­nek". Az ENSZ egyik szóvi­vője viszont rögtön kijelen­tette: „szó sincs ratifikációról, ami bennüket illet, a nyilat­kozatot aláírták és átnyújtot­ták nekünk’“. A jelentések szerint Adoula és Csőmbe megbeszélései többször is majdnem megszakadtak. Éjfél felé Adoula kijelentette, hogy visszautazik Leopoldville-be, megegyezés nélkül, de — mint a Reuter írja — a tárgyalá­sokat Gullion amerikai nagy­követ, Kennedy személyes megbízottja,. valamint;- az„, .ENSZ-tisztyiselők közbenjárá­sára "fölytätfäki" A megegyezéssel mind Gullion, mind pedig az * ugyancsak amerikai Bun­dle, aki az ENSZ képvi­seletében kisérte el Adou- lát, igen elégedett volt. lleo, a központi kormány tájékoztatási minisztere kije­lentette’: „nem akarjuk, hogy ismét becsapjanak. Csőmbe a múltban nem tartotta be a megállapodásokat”. Ndolai jelentés szerint Csőmbe, aki azon a repülőgé­pen utazott, amelyet valaha Kennedy és Eisenhower hasz­nált, visszaérkezett, a rhode- siai Ndolába. A sovinizmus és az árulás mocsarában A Rabotnicseszko Delo az albán vezetők antimarxista magatartásáról A sovinizmus és az árulás mocsarában címmel a Rabotni­cseszko Delo szerdai száma Szerkesztőségi cikket közölt, •amelyben elemzi az Albán Munkapárt vezetőinek anti- •marxista magatartását és a szocialista országok, köztük Bulgária ellen irányuló rága­lomhadjáratát. Az Albán Munkapárt veze­tősége — hangoztatja a cikk •— letért az általánosan elfo­gadott irányvonalról. Burzsoá nacionalista, soviniszta állás­Elfogták a brazíliai cirkusz gyújtogatóit Jelentések szerint elfogták azokat a suhancokat, akik va­sárnap délután Niteroiban felgyújtották az óriás sátor­cirkuszt, amelynek kétezer-öt­száz főnyi közönsége közül mintegy ötszáz ember a tűz halálos áldozatává vált. A főbűnös Adilson Marcelino Alves, a cirkusz volt alkalma­zottja. Beismerte, hogy bosz- szúból követte el tettét, mert a cirkusz igazgatósássá mm akart ingyen belépőjegyet ad­ni neki és társainak. „A szá­zad első számú gonosztevő­jét” a hatóságok más, meg nem nevezett városba szállí­tották, mert az áldozatok hoz­zátartozói meg akarták lin­cselni. A UPI értesülése sze­rint a sebesültek száma tivolc- száz főre emelkedett. Ezek közül mintegy kétszáz em^er állapota válságos. A rendőr­ség letartóztatta Marcelino Alves hat bűntársát is. pontra helyezkedtek és bele­merültek a szovjetellenes és szocialistaellenes hisztéria mo­csarába. — Az albán vezetők számos ellenséges cselekedetet hajtot­tak j végre a Bolgár Kommu­nista Párt és a Bolgár Népköz- társaság ellen is. A jelenlegi albán vezetők szembehelyez­kedtek a balkáni béke és jó­szomszédi viszony megerősíté­sére tett javaslatainkkal, rá­galmakat szórnak békeszerető külpolitikánkra. Provokációs célokból igyekeztek szembe­állítani ott-tartózkodó szak­embereinket a szovjet szak­emberekkel, és miután ez nem sikerült nekik, lehetetlenné tették a bolgár szakemberek ott-tartózkodását. Befejezésül a cikk megálla­pítja, hogy Hodzsa és Shehu szakadár tevékenysége és ka­landorpolitikája csakis az im­perialistáknak. a szocializmus és a kommunizmus esküdt el­lenségeinek használ, és nem véletlen, hogy a reakciós sajtó oly előszeretettel terjeszti azokat a rágalmakat, amelye­ket Tiranában koholnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom