Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

/ 1961. DECEMBER 22, PÉNTEK mtcvri K-fCírino A jövő feladatai megkövetelik a tartalékok feltárását 1a végén szokás volt arra hivatkozni, hogy csupán né­hány munkanap van hátra és ez alatti a pár nap alatt min­dent meg .kell tenni a terv sikeres befejezése érdekében. Az idén szerencsére — egy­két kivételtől eltekintve — er­re nincs szükség és ez annak köszönhető, hogy a VII. párt- kongresszus és azt követően pártunk Központi Bizottsága az ipari termelés mélyreható elemzése alapján olyan hatá­rozatokat hozott, amelyek nyomán összehasonlíthatatla­nul összehangoltabbá, terv­szerűbbé, egyenletesebbe vált a termelés gyárainkban. Bár a végleges adatok kidol­gozása később, a jövő év elején történik meg, annyit máris tudunk, hogy nemcsak összesítve, de gyáranként kü- Jíön-külön is ©gy-két kivétellel teljesítjük az 1961-re előírt terveket. Sőt, az is valószí­nű, hogy a termelékenységi tervet is az év elején megsza­bott szintnél magasabban tel­jesítjük. Hogyan jutottunk el idáig? Úgy, hogy az ipari termelés további javításával foglalko­zó határozatokat és intézke­déseiket komolyan vették a gyárakban és a pártszerveze­tek, a tömegszervezetek se­gítségével sikeresen kezdtek hozzá ezek végrehajtásához. A végrehajtás első lépcsőjé­ben mindenütt a laza normá­kat igazították ki. Ezt a munkát a legtöbb helyen na­gyon helyesen tudományos időelemzéssel végezték el. E tekintetben nhost már arra van szükség, hogy a gyártó eszközök, a technológiák és az üzemszervezés fejlődésével és tegyük hozzá, a begyakor­lottsággal párhuzamosain, gon­doskodjanak a normák folya­matos kiigazításáról. Az intézkedések nyomán a megye vasas üzemei az év első és második negyedében a többtermelés 59.6 százalékát adták a termelékenység nö­velése révén. A harmadik ne­gyedévben ez a szám , csak­nem elérte a 15 százalékot. Köztudomású, hogy az öt­éves terv 70 százalékos arányt ír * elő a termelékenység, javá­ra, s ezt a számot a megye ipari vállalatainak zöme már az idén eléri, vagy megkö­zelíti. Mi következik ebből? Az, hogy már az első intézke­dések, a normák kiigazítása nyomán olyan mértékű tar­talékokat tártunk fel, ami­lyenekkel eredetileg az öt­éves terv végéig számoltunk. Pedig a még nagyobb tartalé­kok nem az elavult normák kiigazításéban, hanem a mű­szaki fejlesztésben és az üzemszervezésben állnak ren­delkezésünkre. Ilyen téren legjobb üzemeink is 15—20 —30 százalékos, eddig még nem hasznosított tartalékkal rendelkeznek. Ez kézzelfoghatóan mutat­ja a jövő legfontosabb fel­adatait. Ezek parancsolóain megkövetelik, hogy a mű­szaki fejlesztésben, a tech­nológiák korszerűsítésében és az üzemszervezésben az ed­diginél határozottabban lép­jünk előbbre, s ez nehezebb feladatot jelent az irányító szerveknél és a vállalatoknál, mint az eddigiek. E munkának oroszlánrésze mindenütt g gazdasági és a műszaki vezetőkre és a hoz­zájuk beosztott szakemberek­re vár. Hiba lenne, ha le­becsülnénk az e téren elért eddigi eredményeket, hisz a Diósdi Csapágygyár. a Cse­pel Autógyár, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­ra, a váci Televíziós Kép­csőgyár és még más üzemek vezetői és szakemberei is jól fogtak hozzá . ehhez a nagy körültekintést': bátor kezde­ményezést igénylő munkához. De éppen olyan hiba lenne, ha nem mondanánk meg hogy ez még csak a kezdet és sok helvü+t még eddig sem jutot­tak el. / Boase úton járnak ott, azt gon^o’í^k. hoev a műszaki fejlesztés csak új gépek vásárlásával oldható meg. _ Nemcsak mi, de még iparilag fejlettebb országok sem engedhetik meg maguk­nak, hogy egyik évről a má­sikra kicseréljék gépparkju­kat. Az az igazság, hogy el­avultnak hitt gépeink nagy részét megfelelő, rendelkezé­sünkre álló készülékkel ter­melékenyebbé lehet tenni. Ha ezt meg tudták tenni például a Diósdi Csapágygyár­ban, akkor másutt is meg lehet tenni ugyanezt. Országos felmérési eredmé­nyek bizonyítják, s ez a mi gyárainkra is érvényes, hogy sokkal gyorsabb nálunk a gépek erkölcsi kopása, mint amilyen az elhasználódásuk. Ez azért van így, mert ter­melékeny gépeinket nem hasz­náljuk ki megfelelően. Lehet­séges, hogy egy-agy ilyen gépet nem is tudnak három műszakban foglalkoztatni az adott helyen. Ilyesmi előfor­dul, de az is igaz, hogy ugyanakkor más gyárak is verekednek ugyanolyan gé­pért és esetleg meg is kap­ják. Kiderül azonban, hogy itt is csak egy műszakban tudják foglalkoztatni az ilyen gépet. A népgazdaság érdekei nem ezt kívánják, hanem in­kább azt, hogy a nagy ter­melékenységű ' gépek három műszakban termelienek, és ha ez csak úgy oldható meg, hogy több gyár szükségle­teit elégítsék ki. akkor ko­operációs kapcsolatokat kell létesíteni. Ilyen esetben, per­sze, a minisztérium intézke­désére is szükség van. mert a gyárak nem szívesen vállal­nak bérmunkát, amelynek ér­téke nem számít bele terme­lési értékükbe. Ilyesmi azon­ban nem lehet akadálya a géppark jobb kihasználásá- nák. A gépek megfelelő csopor­tosításával, gépsorok, terme­lő szalagok kialakításával is nagymértékben növelhetők az eredmények. Ez e módszer természetesén ” korszerűbb technológiákat is követel. Világosan látható tehát, hogy a három fő feladat milyen ! szorosan összefügg, s ha bár- j melyiket szem elől tévesztik, ! az eredmények látják kárát, j Persze, amikor ezekről a Í feladatokról beszélgetünk az | üzemekben, gyakran elhangzik, hogy a minisztériumok is töb­bet segíthetnének. A Csepel Autógyárban- például több­milliós hasznot hozna a nép­gazdaságnak a fekete töretű temperöntvények szélesebbkö- rű alkalmazása, de kevés van belőle. Igazuk van, de az is igaz. hogy a KGM már tett lé- | péseket a megoldás érdekében, j s úgy látszik, hogy a kérdés lengyel kooperációval megol­dódik. Ez jó, az viszont nem jó. hogy a kérdés megoldása sokáig elhúzódott. Jobban fel kell tehát karolni a gyárak életrevaló kezdeményezéseit, és a lehetőségeken belül a leg­gyorsabb megoldásra kell tö­rekedni. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy az olyan kez­deményezések, mint amilyenek egyes textilgyárakban tapasz­talhatók. hogy önmaguk gyár­tanak gépeket, bármennyire dicséretre méltóak is, nem hasznosak a népgazdaságnak. Valóban szükség van ezekre a gépekre. de ezt a munkát nem külön-külön helyileg, hanem egy helyen, központosítva kell elvégezni. így gazdaságosabb. A tartalékok feltárásánál íobban kell támaszkodni az újítókra. Bátorítsák, támo­gassák azokat az embereket, akik nao mint nap azon törik a feiüket. hogyan lehetne még eredményesebben termelni. Persze, az anyagi ösztönzésre is. az eddiginél sokkal na­gyobb gondot, kell fordítani, j A munkaversenyt is még in­kább a műszaki fejlesztés és az üzemszervezés szolgálatába ke'l állítani a jövőben. Jó er­re idejében gondolni minde- riüt.t. mert előttünk állnak a szakszervezeti választások, s ®zt a munkát akikor végzik jól. ha nem zaya-ria a fő feladatok végrehajtását. Llzeun pártszervezeteink­nek nagy részük van az eddigi eredmények elérésében. A jö­vőben nehezebb munka vár a gyárakra, ez pedig még több támogatást igényel. Pártszer­vezeteink mindenütt 'képesek megadni ezt a segítséget, s mozgósítják is a kommunistá­kat a feladatok végrehajtásá­ra. Kommunistáink legyenek türelmetlenek, amikor a fel­adatok végrehajtásáról van szó. de legyenek türelmesek az emberekkel szemben. Minde­nütt tartsák szem előtt, hogy a műszaki fejlesztés nélkül nem tudjuk megoldani a jövő feladatait. 1 Farkas István Több mint félmilliárd telefonbeszélgetés Százezer televízió — Nyolcvanezer rádióelőfizeto egy év alatt Sok ezer postás fáradozik országszerte a karácsonyi, év végi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításai. A postavezér­igazgatóság azonban már számba vette az idei eredmé­nyeket. Erről Kövesi Béla pjstavezérigazgató tájékoztat­ta az MTI munkatársát. A telefonbeszélgetések szá- m.. néhány millióval növeke­dett. ' Vidéken mintegy 4800 ál­lomással bővítik a köz­pontok befogadóképessé­gét. A legjelentősebb, vidéki postai létesítményt, az 1000 állomá­Az üzletek és vendéglátóipari üzemek nyitvatartása szilveszter és újév napján A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya rendel­kezett az üzletek újév előtti és újévi nyitvatartásáról. December 30-án, szombaton, az egyműszakos élelmi­szerboltok reggel hat, illetve hét órától a szokásos ideig, de legalágg délután hat óráig tartanak nyitva. A többi élelmi­szerüzlet, édesség-, dohány-, iparcikk- könyvesbolt, továb­bá az áruházak, valamint a vendéglátóipari egységek a szombati nyitvatartási rend szerint dolgoznak. A piacok szintén. Szilveszter napján, december 31-én, vasárnap, az egyműszakos élelmiszerboltok reggel 7-től 10 óráig, a kétmű- szakos élelmiszerboltok reggel 7-től 12 óráig tartanak nyit­va. Az édesség- és dohányboltok a vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusítanak. Az iparcikk- és könyvesboltok, to­vábbá, az áruházak zárva lesznek, a piacok 12 óráig áru­sítanak. A vendéglátóipari egységek a szombati nyitva- tartás szerint, legfeljebb hajnali 1 óráig, a zenés szórakozó­helyek azonban reggel 5 óráig tarthatnak nyitva. Üjév napján, hétfőn, január elsején az édesség és do­hányboltok a vasárnapi nyitvatartás szerint árusítanak, az összes többi boltok és piacok zárva tartanak. A vendéglátó­helyek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. sos keszthelyi automata tele­fonközpontot a napokban ad­ták át rendeltetésének, Duna­újváros központját 600. a deb­recenit 200, a badacsonyit és a balatonfenyvesit pedig 100 —100 állomással bővítették. Az év folyamán Budapesten 7000, vidéken pedig 4800 új telefon- állomást szereltek fel, 1052-vel t'-bbet. miint az elmúlt évben. A helyi telefonbeszélgetések száma a fővárosban 336 millió, vidéken 176 millió,. összesen több mint félmilliárd volt. Csaknem 30 millió távolsági beszélgetéssel pedig 129 millió percet töltött el a közönség. A posta különleges szolgálta­tásait is több mint harminc- milliószor vették igénybe, s csupán a pontos időt 25 mil­lió érdeklődő hívta fel. A televízió népszerűségét igazolja, hogy előfizetői­nek száma már gyorsab­ban növekszik, mint a rádióelőfizetőké. Az év elejétől ugyanis körül­belül 80 000 rádiókészülékei vettek nyilvántartásba, míg televíziót mintegy százezret je­lentettek be. A televízió fenn­állása óta most novemberben érték el a csúcsforgalmat, amikor 13 400 készüléktulaj- donost vettek nyilvántartásba. A számítások szerint a tele­vízió előfizetők száma, már ka­rácsonyra eléri a kétszázez­ret. Nem végleges adatok sze- irnt. az idei növekedést figye­lembe véve, 2 300 000 rádió­előfizető van hazánkban. A posta az idén a tervezett­nél 71 millió forinttal több be­ruházást használt fel. Ezt az összeget ugyanis más tárcák, állami szervek adták, saját legsürgősebb hírközlési problé­máik megoldásához. Több mint két és félmillió forintot fordí­tottak a székesfehérvári, a veszprémi és a békéscsabai központok bővítésére, s ezzel jelentősen csökkentették eze­ken a helyeken a zsúfoltsá­got. Előrehaladt a keleti mik­rohullámú lánc telepítése: az állomások magasépítési munkálatait befejezték, átvették az ipartól a mikrp- hullámú berendezéseket, ame­lyeket jövőre szerelnek fel. A következő évben a tervek szerint 260.8 millió forintot fordítanak az ötéves terv be­ruházásából a postai hálózat fejlesztésére. Az összegből el­sősorban az ez évről áthúzódó nagyobb beruházásokat fejezik be. Az év elején hozzálátnak a Kab-hegyi televízió adó be­rendezéseinek szereléséhez, s ellenőrzések, próbák után az év közepén üzembehelyezik. Ezzel lényegében az egész Dunántúl — kivéve az árnyé­kolt területeket —, bekapcso­lódhat a műsorvételbe. A Kab- hegyi adóval együtt a meg­levők jövőre már az ország területének 80 százalékát be­sugározzák. Befejezik a nyír­egyházi postahivatal építését, a győri automata központot pedig nyolcszáz állomással bővítik. Ugyancsak megkez-i dik Gyöngyösön egy ezernégy­száz állomásos automata köz­pont, Debrecenben pedig az új, korszerű pályaudvari pos­tahivatal építését. (MTI) Gazdálkodjunk okosan a takarmánnyal Most, amikor az időjárás mostohasága és a megnöve­kedőit ..- állat állomány .-követ-- kéziében nehéz takarmányo­zási helyzetbe kerültünk, minden hiba, tudatos, vagy akaratlan pazarlás, a lehető­ségek bárminemű elmulasz­tása kétszeresen káros, mint ihás években. Takarmányhelyzetünk csak viszonylagosan nehéz, nem ad okot kilátástalansá'gra és nem fenyeget az állatok éhez- te lésével. Az életfenntartó takar­mány a legaszályosabb te­rületeken is általában biz­tosítva van. A termelés érdekében a je­lenlegi helyzet azonban ar­ra késztet bennünket, hogy mindent, még az eddig so­ha, vagy csak ritkán alkal­mazott módszereket is alkal­mazzuk. Olyan apróságokat, kis mulasztásokat, pazarlá­sokat, amelyekre más évek­ben fel sem figyeltünk, most hibaként kell felróni. Gyakori mulasztás, hogy a tsz-ek nem mérik fel tény­legesen a készleteket és a szükségletet. A járási szer­vek utasítására ugyan tör­tént adminisztratív felmé­rés, de ez csak a felsőbb szinten szolgál tájékoztatá­sul. Az ilyen normák alap­ján történő felmérés nem tükrözi pontosan a szövetke­zet takarmányhelyzetét, mert sok lehetőséget, melléktermé­ket, állományváltozást stb. nem vesz figyelembe. Ugyanakkor a legjobb felmérés is csak papír marad, ha azt nem kö- . veti már most a tényle­ges helyzetnek megfelelő átállás. Ott, ahol a téli etetés kezde­tén nem beosztással és mér­legeléssel etetnek, később hiába akarnak beosztani, ami­kor már nem lesz mit. Azt is tartsák szem előtt a szö­vetkezetek vezetői, hogy a tavasszal leromlott kondí­ciót sokkál drágábban lehet visszaszerezni, mint egy kö­zepes kondíciót végig tartani. Ha valaha fontos abrak­takarókos és mégis termelé­keny módszer volt az egyedi takarmányozás, most különö­sen az. Mégis nagy ellenállás­sal vagv közömbösséggel ta­lálkozunk az egyedi etetésinél. Kétségtelen többletmunká­val, nehezebb munkaszerve­zéssel jár, de amikor ab ru­hst tfikaví-tha-ttimfe- meg, illetve a meglevő mennyiséggel na^ gyobb termelékenységet érhe­tünk el. semmilyen munka­többletet nem lehet sokallni. Még azt se nézzék el a tsz-vezctők, hogy a silót, a szénát, de főleg az ab­rakot csak úgy, két te­hén közé dobják az állat- gondozók. Nem biztos így, hogy abból a jobb termelékenységű te­hén eszik többet. Rövidre kö­téssel, elválasztással, a takar­mányadagok mérésével, vagy legalább a hasonló termelé­kenységű állatok egymásmel­lé kötésével biztosítsuk az érdemszerinti, a termeléshez igazított takarmányadagolást. A kocsisok önző egyéni ér­dekei, valamint a hagyomá­nyos lószeretet sokszor odave­zet. hogy a lovak kapják a legjobb szénát. Pedig a tehe­nek alaptakarmányában leg­értékesebb fehérjeforrás a jó széna. A lovaknak nincs is szükségük sok fehérjére, de annál inkább a termelékeny­séget meghatározó tápanyag a teheneik részére. A lovak­nak megfelel a rétiszéna is. Pihenő időben az abrakot teljesen el kell vonni. Sokkal jobban értékesül ez a haszonállatok kondí­ciójában, mint a lovaknál. Ha a kocsisoknak az az aggá­lyuk hogy kisdbb lesz a tel­jesítményük és ezáltal a ke­resetük. akkor ezt munkaszer­vezéssel, esetleg munkaegység rendezéssel kell kiegyenlíteni, de semmiesetre sem a takar­mány pazarlásával, vagy ész- szerűtlen felhasználásával. Sok még a tájékozatlanság­ból vagy nemtörődömségből eredő hiba. Még mindig akad­nak tsz-ek. amelyek húzódoz­nak a tápkeverék használatá­tól, mondván, hogv drága. Pedig, ha azt számítják ki, hogy egy mázsa keményítőér­ték vagy fehérje hány forint­ba kerül a tápkeverékben és hány forintba a hagyományos abrakfélékben, nem fogják drágálni. A Földművelésügyi Minisz­térium tekintélyes mennyisé­gű száraz répaszeletet bocsá­tott a szövetkezetek rendelke­zésére. A cukorgyáriak arról pa­naszkodnak, hogy csak szórványosan és vontatot­tan igényelnek a szövet- kezetek. .... Ha sonló a helyzet a vágóhídi melléktermékek hasznostfásá­nál is. Az ilyesfajta tájéko­zatlanság és szervezetlenség jelentős kiesést okoz a szövet­kezeteknek és a népgazdaság­nak. Csak néhány főbb hiányos­ságra tudtunk rámutatni e kis cikk kerekében. Amelyik tsz-ben ezek az esetek nem állnak fenn, ott se legyenek mindennel elégedettek. Ahol a szakemberek jól körülnéz­nek, biztosan találnak javíta­nivalót — és most még nem késő. Szegő Lajos Súlyos kimensteíű vasúti baleset a Budapest—Ferencváros állomáson December 20-án, szerdán a Budapest-Ferencváros állomás egyik vágányán a tartályvonat az előírt helyen nem tudott megállni, áttörte a vágányzá­ró bakot és megrongálta az állomásépületet is. A torlódás következtében az első tartály- kocsi megsérült, a benne levő olaj szétfolyt a vágányok közt és meggyulladt. A tűz átter­jedt az épületre is. Az össze­rombolt és égő épületből Cse- méz Zsigmomd kocsimenesztő, Baranyai Lajos vonatmenesztő és Horváth Imre kocsirendező nem tudtak kimenekülni és életüket vesztették. A fővárosi tűzoltóság a vasutasok és a rendészeti szervek segítségével lokalizálta a tüzet. A baleset okainak kiderítésére és a fe­lelősség megállapítása céljából a vizsgálat megindult. (MTI) Szabó Ferenc elégedett, mint a fokoló is mutatja, kifd- gástalan minőségű a pálinka (Mihók felv.) FŐZIK A KISÜSTIT Éjjel-nappal dolgozik már a halászteleki Szabad Május Termelőszövetkezet szeszfőzdéje. Főzik a zamatos szilvóriu- mot, meg a törkölyt. Nyersanyaguk bőven van, hisz a ter­melőszövetkezet 114 holdas gyümölcsössel rendelkezik. Na­ponta egy hektónyi pálinkát fö'z a tsz az államnak, saját magának és a környező tsz-eknek. Havonta hatvan-hetven­ezer forint tiszta jövedelmet eredményez a kis üzem. A pá­linka egy részét a tsz közvetlenül értékesíti. így jó minősé­gű kisüsti pálinkát vásárolhatnak a halásztelekiek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom