Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

HONOR o VIDÉKE A logarléc-üzemben \ • Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM lSftl. DECLMBER 2, SZOMBAT l'V/p lő tlvn s ófj Az elmúlt hetekben napokon keresztül nem működött a mo- nori Ady Endre úti Mignon Cukrászda presszógépe. Bosz- szankodásuknak mindennap kifejezést adtak a feketekávé hívei. A presszó vezetője, Föld- j váry Györgyné valamennyi vendégét azzal nyugtatta meg, hogy bejelentette vállala- tónak a gép meghibásodását, j és kérte, legyenek türelemmel, \ rövidesen lesz ismét fekete. E , kedves, türelemre intő vi­gasztalás napokon keresztül j táplálta a reményt a feketét ] kedvelőkben, változás azonr ban nem történt. Kertész elvtárs, a Kertimag Vállalat villanyszerelője — a feketekávé nagy barátja — megtekintette az elromlott presszógépet azzal az elha­tározással, hogy megjavítja. Meg is vizsgálta a gépet, s majdnem ráfizetett. Munka közben megfogta az utcára ki­vezető földvezetéket és majdnem agyoncsapta az áram. Alig tudta magát el­rúgni a faltól. Aki legutoljára megjavítot­ta a presszógépet, összecserél­te a két vezetéket és fordítva kötötte be. így történhetett meg, hogy a földvezeték áram alatt vglt, s így csüngött kint az utcán a falon, ott, ahol is­kolába igyekvő gyermekek mennek el naponta. Szeren­cse, hogy nem nyúltak hozzá. H. J. NEMCSAK ADATHALMAZ Betekintés a statisztikai felügyelőség munkájába Mindig azt képzeltem, hogy a statisztika, tehát a statiszti­kai hivatal munkája nem más. mint egy hatalmas adattenger. Mindent megszá­molnak, telírnak, táblázato­kat készítenek, aztán elfekte­tik az országos adattái'ban, ahonnan legföljebb egy-egy újságcikkhez vagy beszédhez szükséges számadat miatt ha­lásszák elő. Nagy .Dezsőnével, a monori járási statisztikai felügyelő­ség vezetőjével beszélgettem munkájukról. Elmondta, hogy az ilyen, enyémhez hasonló, naív elképzelések miatt sok­szór nem segíti a lakosság olyan mértékben az adatszol­gáltatást, mint azt kellene. Adatgyűjtéseiket felesleges zaklatásnak veszik. Pedig, tud­nunk kellene, hogy ezekre az összegyűjtött, apró adatokra épül fel az állam tervszerű gazdálkodása. A monori felügyelőség négy­tagú kollektívája: Nagy De- zsőné, Simon Henrikné, Pe­te Dezsőné és Godina Jó­zsef állandóan úton van, hogy biztosítsa a jelentések reá­lis alapját. Nyilvántartásba veszik a tsz­Súlygyarapodás - abrak nélkül A Is A-latrok szakok lat asa ró I Tóth Istvánt, a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársát csendes ebédelés közben zavarom meg, és a töltöttkáposzta ínycsiklandó il­lata mellett szőjük beszélgeté­sünk fonalát, a szakoktatás időszerű kérdéseiről.' — Ez a pár hónap alkalmas arra, hogy tsz-tagjaink ké­pezzék magukat, gyarapítsák tudásukat. Ehhez kell ne­künk a feltételeket biztosítani. Járásunk 24 tsz-ében szer­veztünk ezüstkalászos tanfo­lyamokat. növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti szakon. Pilisen és Sápon már meg is kezdődtek az elő­adások. örömmel látjuk, hogy különösen az asszonyok köré­ben nagy az érdeklődés és a tavalyi ötszázalékos arány az idén lényegesen emelkedni fog. Hogy az előadások min­den tsz-ben a napokban meg­kezdődhessenek, ahhoz az el­nökök hathatós támogatása szükséges. Maglódon például csak bólingatnak, hitegetnek, ha erről van szó, tálán még legyintenek is . .. Három té­len át tartó tanfolyam végén a hallgató szakmunkásvizs­gát tesz és a sikeres vizsga 10 százalékos jövedelemtöbb­letet is jelent. — A baromfitenyésztés nagy jövedelmet biztosító lehetősé­gét még nem ismerték fel eléggé tsz-eink, pedig nyá­ron annyi az üres istálló, ól, magtár.. . Ehhez kívánunk se­gítséget nyújtani, amikor a Vecsési Állami Gazdaság ba­romfitelepén kéthetes gondozói tanfolyamot szerveztünk. A brigádvezetők szaktudásának emelését Pilisen és Mendén biztosítjuk, az elnökök Zsám- békon vesznek részt hasonló tanfolyamon. K. S. Nem szenzációkeltés, nem ámítás, hanem valóság az, amit e kis tudósítás, címe el­árul. 59 növendékmarha ne­veléséről van szó. Ezek a jó­szágok hét hónapig nem kap­tak egy szem abrakot sem és mégis egyenként égi] mázsa súllyal gyarapodtak. Csupán csak legelték a friss füvet és itták rá a jó forrásvizet. Hogyan lehetséges ez? Erre a kérdésre a sülyi Virágzó Tsz két szorgalmas tehenésze: Pergel fPál és Ivicsics Pál adta meg a feleletet. — Hogyan érték el ezt a nagyszerű eredményt? — kér­deztem Pergel Páltól. — Az egésznek csak az a nyitja, hogy szeretni kell az állatokat és jól kell tudni bánni velük. Még a tavasz- szal a tsz kőművesbrigádja karámot épített a növendék- marhák részére a nagypasko- mi erdő közelében. A kará­mot köröskörül szalmával fedték be. Csupán a bejárati rétó maradt szabadon. Május 4-től kezdve a mai napig itt volt a növendék állatok nyá­ri szállása, a vezetőség ket­tőnkét bízott meg az állatok gondozásával. Mi teljes mér­tékben meg akartunk felelni a bizalomnak. Ezért úgy1 gon­doltuk, hogy az állatok köze­lében tartózkodunk állan­dóan. A karám mellett kuny­hót építettünk magunknak és erre a 7 hónapra ide költöz­tünk. Bár igen száraz volt a nyár. de az erdő mellett cso­dálatosan mindig friss volt a fű. Itt, elvonulva a falu zajá­tól', valóságos szanatóriumban éltünk az állatainkkal együtt. Pali bácsi megpihent egy kissé. Cigarettára gyújtott és bodor füstkarikákat eregetve, minden szót megfontolva, így folytatta beszámolóját: — Valóban igaz, hogy sem­mi abrakot nem kaptak az állatok. A gondozásra azon­ban igen nagy súlyt fektet­tünk. Nyáron alig pitymalott, máris kihajtottuk az állatokat legelni. Tizenegy'órakor azon­ban a karámba tereltük és jól megitattuk őket. Délután két óráig tartott a pihenő. Ezután míg csak láttunk, késő estig folytattuk a legeltetést. Arra büszkék vagyunk, hogy gondozásunk ideje alatt egyetlen egy állatunk sem betegedett nteg. Ezután Ivicsics Pál így egé­szítette ki az elmondottakat: — Az állatainkat állandóan tisztán tartottuk. Bőven ad­tunk a karámban alomszal­mát alájuk. A jószágok oda­adó gondosságunkat a maguk módján is meghálálták. Min­den ellenkezés nélkül szót fo­gadtak és ha közelükbe ér­tünk, megnyaldosták a tenye­rünket. — Mindemellett a számítá­sunkat is megtaláltuk, mert havonta a gondozásért 30—30 munkaegységben részesültünk. Most, hogy behajtottuk az állatokat, nem akartunk hin­ni a szemeinknek. Megmér­tük a marhákat és a tavaszi súlyukkal szemben egyenként átlag 100 kilót emelkedtek. Sőt többen a 120 kiló súly- gyarapodást is elérték. Ter­mészetesen ezért újabb mun­kaegységeket írtak jóvá ré­szünkre. Végezetül Pergel Pali bácsi így szólt: — Annyit mondhatok még: nagyon sajnáljuk, hogy ilyen hamar vége lett a nyárnak! Krátky László ______/ ________________ e k, állami gazdaságok és ma­gánszemélyek állatállományát, figyelemmel kísérik az állat- szaporulatot. Ennek alapján biztosítja a kormányzat meg­felelő mértékben az évi húsel­látást. Hasonló a helyzet a ve­tésterületeknél is. — A mezőgazdasághoz kap­csolódnak az igen fontos reprezentatív vizsgálataink is — mondja Nsgyné. — Kijelölt területeken különféle fajtá­kat vetnek, amelyeknek ter­méseredményeit figyelemmel kísérjük és megállapítjuk, hogy melyik az a fajta, ame­lyet érdemes továbbtermeszte­ni. mert jól bírja a járás ta­laját. De ez csak égi’ példa, ennek még igen sok formája van. A népszámlálás eredménye­it, amint hallottam, már rész­ben feldolgozták. Egy-két reánk, monoriakra vonatkozó adatot sikerült is megtudni. Mégpedig: 14 853-an élünk itt, a köz­ségben és ebből (figyelem; válogatós hajíidonolk!) ezer férfira 1076 nő jut. Legtöbb az ipari foglal­kozású ember: 6282. Kor sze­rint legtöbben a 30—39 év j közöttiek vannak. ) Megkérdeztem még, hogy mi ; is az a bizonyos háztartási J könyv, amit 18 parasztosa- | Iád vezet? — önkéntes jelentkezés j alapján adtuk ki a könyveket, amibe minden kiadását és be- j vételét beírja a család. Havi 50 forintot és a Nők Lapja in- j gyenes előfizetését kapják kö- ! szünetképpen. . j A havonként felülvizsgált könyvekből figyelemmel tudjuk kísérni az életszín­vonal emelkedéséi. Január 1 -töl pedig már nem- ! csak a tsz-tagok közül, hanem minden rétegből lesz egy-egy család megbízva háztartási könyv vezetésével. Topálné Kovács Józsefné és Szabó Józscfné (fent) Búzás Erzsébet, Naszvadi Jánosné és Koblenc Jánosné (lent) munka közben (Kútvölgyi Mihály képei) Héivégi sportjegyzetek Megújhodás előtt a monori birkózó sport Nagy zsibongás veri fel a mo­nori sportszéktiáz nagytermét. Negyven 13—15 éves fiú részvéte­lével itt tartja edzését a birkózó­szakosztály. Kövesdi Ferenc edző vezetésével. A padlón szétterített hatalmas birkózószönyeg körül nagy kedv­vel végzitk a gyerekek a bemele­gítés első mozzanatát, a futást. Feri bácsi szavai túl harsogják a lármát: — Kifújni .. . Lerázni a fáradt­ságot, menetelés lassan, karlendi- bés előre, úátra . . . *— Ez a legutóbbi tagtoborzás eredménye — mutat az edző a ’pi­ros arcú. csillogó szemű, egészsé­ges fiatalokra. — Nagy örömmel vettük jelentkezésüket, hiszen az utóbbi időben létszámunk erősen megcsappant! Sokam bevonultak katonának, így tavaly ősszel Asz­talos Lajostól, a Sréder-í est véreik­től, Boleros Lajostól, s pár héttel ezelőtt Varga Istvántól. Ba.jkai Ist­vántól és Bokros Györgytől kellett megválnunk. Ezekül án gondol­Akinek nem ins|e — Hamarosan beérik a citrom MAI MUSOI5 Mozik Ecser: Mágnás Miska. Gomba: Balti égbolt II. Gyömrő: öt tö’.- tényhüvely. Maglód: Szép Luret - te. Mende: Napfény a jégen. Mo- nor: Riksakuli (széles). Nyár­egyháza: Spessarli fogadó. Péteri: Szép Lurette. Pilis: Esterina. Tá- piósáp: Mennyei pokol. Tápió- süly: Megöltek egy leányt. Úri: A mi édesanyánk. Üllő: Különös- házasság Vasad: Szurkolók lesen. Vecsés: Tiszta égbolt. A PTST fegyelmi bizottsága Mül- bacher Tamás ecseri játékost négy soronkövetkező mérkőzéstől eltil­Megjött a tél. Kicsit talán de a fejlődés tagadhatatlan, korábban a szokottnál. A hi- Természetesen a meglevő lé­dé®, nedves, szeles idő a Bu- hetóségekkel is élni kell tud- dapesten dolgozó bejárók ni. helyzetét eléggé megnehezíti. Az autóbuszon ülve elné- Igaz, ma már nemcsak a vo- zem az utánam jövőket. Töb- natok fűtését szabályozzák ben vannak azok — általában előírások és rendeletek, ha- az idősebb és az egészen ifjú nem a MAVAUT is egyre korosztályból —, akik szeré- több fűthető autóbuszt állít nyen nyitják ki az ajtót és be, vagy a meglevőket igyek- felszállás után becsukják. Ha szik füthelővé tenni. Vannak van még szabad hely, elfog- ugyan hiányosságok, melyek lalják. Vannak azonban néha- valószínűleg a rendeletek be nyan olyanok, akik számara nem tartásából származnak. a reggelibejárás - úgy lát- . ... ... , szik —, külön eseményszám­Az autobuszállomanyt sem le- ba ég fi2f és.re ofcarjáfc hét egyszerre modem, futhe- vetetni másokkal is. Érkeze­tő farmotorosokra kicserélnisükkor döngve fordul ki az ajtó és hozzácsapódik a gép­kocsi oldalához. Ezzel talán az elmaradt üdvözlést, vagy harsonaszót kívánják pótolni. Hangosan, sokszor nyomda- festéket nem tűrő stílusú fel­kiáltásokkal köszöntik a ko­csiban felfedezett cimborákat. Hasonló stílusban ecsetelik méltatlcinkodásukat, ha nem tartottak fenn részülcre ülő­helyet. Ezalatt a kitárt ajtón árad be a —5 fokos „friss" le­vegő, míg valaki a jobb érzé- sűek közül fel nem áll be­csukni. Ha előbbi fiatalembe­rünk önfeledten le nem ül, az így felszabadult ülésre, az ön­kéntes portásnak szerencséje van és nem kell állva utazni. A vonaton a csoportos ke­resés a divatos. Ez úgy törté­nik, hogy az állomáson össze­találkozó ifjak egyes csoport­ja barátaik keresésére indul. Ügy látszik, kivétel nélkül úgy adódik a helyzet, hogy ha a vonat elején kezdik a kere­sést, akkor a barátok mindig a vonat végén találhatók meg, vagy fordítva, ha a vonat vé­A Mim Gál Gyuláné monoiy lakásában. Az amatör botanikus, üres óráiban melegégövi növények termesztésével foglalkozik (Ifjú Kiss Sándor felvétele) pérőJ indul a kutatás, a kere­settek — a sors kiszámíthatat­lan szeszélyéből — mindig az első kocsiban táboroznak. En­nek megmásíthatatlan követ­kezménye az, hogy a kutatók kocsiról kocsira járva az ösz- szes ajtót nyitva hagyják. Ugyanis a csoport utolsó tag­ja azt hiszi: jön még utána valaki. Az. aki ezt a hitet ma­gában felébreszteni nem tud­ja. az utolsó tag tisztét egy­szerűen nem viselheti. Időköz­ben a vonat mellett szurkoló­kat is tájékoztatni kell. Ezért az ablakot húzzák le, hogy kikiabálhassanak. A visszahú­zás az utolsó tag feladata le­het, ki az ajtóbecsukáshoz ha­sonlóan jár el. Ha valakinek nem tetszik, tegyen róla. Sze­rencsére ilyen is akad. A kulturált utazásnak egyik feltétele anyagi lehetőségektől függ. A rendelkezésre álló keretek arányában a fejlődés lépten-nyomon tapasztalható. A másik feltétele az utazó kö­zönség helyes magatartása. Utazó társaik megbecsülése, nyugalmuk és kényelmük tisz­teletben tartása. Ehhez pedig nincs másra szükség, mint megértésre, fegyelmezett ma­gatartásiéi, az együttélés sza­bályainak betartására. A munkába járó dolgozók érdekében korábban foglalkoz­tunk — úgy tudjuk, ered­ménnyel —. a vonatok fűtésé­nél mutatkozó ’hiányosságok­kal. Ha a közösség érdekében szükségessé válik, nem fo­gunk elzárkózni attól sem, hogy a dolgozó társaik érde­keit sértő magatartást tanúsí­tókkal név szerint is foglal­kozzunk cikkeinkben. Bízunk a megértésben és abban, hogy senki sem kívánja nevét ilyen körülmények között az újság­ban olvasni. Kobzos nunk kellett az utánpótlásra, s ezért határoztuk el a fiatal tehet­ségek felkutatását és bevonását e férfias sportágba. Közben a gyerekek a bevezető mozgás után különböző gyakorla­tokat végeznek. Először a hidalas módozataival ismerkednek, majd gimnasztikái gyakorlatok követ­keznek. Már az eddigi edzéseken is kitűnt egy par fiatal tehetség. Az edző, Negyedi András. Tur- csányi László. K. Nagy Károly, Király Péter, Sztanó István, a fia­talabbak közül Izmán károly — akinek az. apia is jSWeVű birkőző' voll! — névéi említi. Karcsi már most bi/lató erényeket csillogtat. Sokan varmait itt a Kossuth es az Ady Endre úti Iskolából. Sír­kő, Karcsi, Illési Feri és társaik az expanderrel (karerösitővel) gya­korlatoznak. Knul József egye­dül képviseli a Munkásőr úti is­kolát. Az edzés befejezése után. Köves­di Ferencíöl megtudjuk: vannak problémái a birkózó-szakosztály­nak. amelyek megoldásra várnak. Ezek köze tartozik a terem-gond A Jelenlegi helyiségük szűknek nem megfelelőnek bizonyul a bír kózó-edzések levezetésére Szűk söfi lenne egy pár kiegészítő sport szatrre is! Korlátra, súlyzóra, stb. Nincs megfelelő tisztálkodási le­hetőség sem az edzések után! Az edző a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a gimnázium úi tor­natermében bonyolíthatnák le az edzéseket, a gimnázium diákjai­nak bevonásával. Ez mindenféle­képpen előnyős lenne; kibonta­koztatáshoz vezetné a monori bir­kózósportot. Oláh István, a gimnázium igaz­gatója. maga is sportember. Sze­reti az ifiúságot. Az edzői javas­latra a kővetkezőképpen reagált: — Elvileg semmi akadálya az edzői elgondolásnak. Gyakorlati­lag már másképpen áll a dolog. — Tornatermünk még nincs tel­jesen felszerelve. Azt is alaposan fontolóra kell vennünk, hogy ta­nulmányi eredménVüktől és tehet­següktől függően — diákjaink kö­zül. kik azok a sporto’ók. akik rátermettek arra. hogy rendsze­resen részt vegyenek az edzése­ken. és kedvenc sportjuknak vá­lasszák a birkózást. Ezt mert kell beszélnünk Bácsalmási Mihály testedző-tornatanárral s csak az­után kerülhet sor a gyakorlati kérdések összehangolására. Höriimpő Jetiii MOZAIK Kedden este összeült a monori spoitegyesület elnöksége a Mo- nor—Albertirsa félbeszakadt mér­kőzés ügyében és a következő ha­tározatot hozta: Az elnökség utasítja a fegyelmi bizottságot, hogy Szabó Sándor labdarúgó, valamint Szalai Imre (akik mint nézők inzultálták a já­tékvezetőt) ügyét azonnal tárgyal­ja meg. A fegyelmi bizottság ma öt óra­kor ül össze és lefolytatja a vizs­gálatot. Az elnökség határozatában eré­lyesen elitéli a két személy visel­kedését és sajnálattal veszi tudo­másul sportszerűtlenségüket. Vasárnap elmaradt a Tápiószent- márton—Mende járási összevont labdarúgó-balnokság mérkőzése, mert a mendei csapat nem jelent meg. Ez is sportszerűtlenség! —sk— v

Next

/
Oldalképek
Tartalom