Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1961. DECEMBER 2. SZOMBAT Rendszeres ismeretterjesztés a téli estéken Községi orvos, állatorvos, pedagógusok, tsz-ek mezőgazdasági szakemberei az előadók a csemői esti oktatásban Dobozi Ferenc, a Csemői Községi Tanács titkára szív­ügyének tekinti az iskolánkí- vüli oktatást. — Ezelőtt is igyekeztünk a hosszú téli estéket okosan és józanul felhasználni. Az idei nyáron a község területén kí­gyóit a villany, a közvilágí­tás lehetővé teszi az esti köz­lekedést. Ez a tény még in­kább kötelezett bennünket ar­ra, hogy nagy és széles prog­ramot állítsunk össze téli is­meretterjesztésben . Készséggel segítségünkre sietett a község pedagógus társadalma, előadásokat vállaltak a termelőszövet­kezetek szakemberei, az orvos és az állatorvos. November 16-án indult a művelődési ház előadássoro­zata, amelynek első előadása: Igaz hazafiság — nemzetközi­ség. A következő előadás cí­me: Mit tehet a népfrontbi- zottság a tsz-ek megerősítésé­ben, majd a harmadik elő­adás: Mi a szerepe a nép­frontnak a szocialista tudat­formálásban? Előadó: Darányi János művelődési ház igazga­tó, Treszkai Barna tsz-főköny- velő és Papp Gyula népfront­elnök. — A tanyai iskolákban, Al­só-, Felsőcsemőben, Hanthá­zán, Zöldhalomban, Szárazdü- lőn és-a felső járásban pedagó­gusaink öt előadást tartanak a következő témákról: A mező- gazdasági termelés fejlesztése a második ötéves tervben, Van-e élet a Földön kívül, So- lóhtív: A feltört ugar című regényének ismertetése, Egész­ségvédelem a szocialista me­zőgazdaságban, Amit minden tsz-asszonynak tudni kell. Bekapcsolódott a munkába a község minden KlSZ-szer- vezete és központi helyen Da­rányi János és Treszkai Bar­na két témáról beszélnek a KISZ-fiataloknak: Üj utak az űrkutatásban, Munka után pi­henés, szórakozás, alvás cí­men. A földművesszövetkezet is jelentős részt vállalt az is­meretterjesztésben, és ezekre?* az előadásokra a járási fmsz biztosít me­gyei vagy országos elő­adót. A témák változatosak: Pa­rasztságunk útja a felszabadu­lás után, A nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom tapaszta­latai, Mezőgazdaságunk ter­melésének fejlődése az ötéves tervben. A művelődési ház körzeti mozija négy mezőgazdasági témá­jú filmelőadást tervez, s ezeket a község iskolái­ban fogják vetítem: Helyes takarmányozás, Szüret és szőlőfeldolgozás, Vegysze­res gyomirtás, Nagyüzemi gaz­dálkodás. Szocialista hazafiság, Miért kell katonai szolgálatot telje­síteni?, Vasfegyelem és vak­fegyelem címen tart előadást az MHS. A nőtanács szabás-varrás taníolyamot szervezett, s an­nak vezetésére a járási tanács biztosított szakembert. — Befejezésül meg kell em­lítenem az ezüskalászos "szak- tanfolyamokat, amelyek az idén is működnek a Rákóczi és Szabad Föld tsz-ekben. Mindkét helyen első- és má­sodéves tanfolyam indulj az idén és egy-egy évfolyam lét­száma 30—30 fő. A TV CEGLEDEN A Magyar Televízió forgató stábja Szécsi Ferenc rendező vezetésével pénteken délelőtt 10 óralcor felvételeket készített a földmüvesszövetkezeti áru­házban. Szereplők voltak Or­solya Erzsi és Balázs János színművészek, a rádióból és te­levízióból közismert Mári néni és Gergely bácsi. Bukfencező repülőgép, eismes hernyótalpas, fésülhető, mosható hajú, teljesen szétszedhető muanyagbaba a játékboltok újdonságai között Vezetőségválasztó közgyűlés a Mezőgazdasági Ktsz-nél 1961. november 29-én délután 14 órakor kezdődött a ve­zetőségválasztó közgyűlés a Mezőgazdasági Ktsz Kossuth Fe­renc utcai telephelyén. A tagság aktivitására jellemző, hogy este 7 órára lett vé­ge a választásnak. Elnöknek Raffai Gyulát, vezetőségi tagnak pedig Farkas Sándort és Bugyi Balázst választották. Tóth Istvánt, Raffai Jánost szövetkezeti bizottsági tagnak, Tóth Andrást, Kaptás Sándort és Gál Ferencet ellenőrző bizottsá­gi tagnak, Magyar Lászlót és Asztalos Lászlót pedig MSZMP tagnak szavazta meg a tagság. A jól sikerült vezetőségválasztó közgyűlés után a tagság közösen marhapörkölt vacsorán vett részt és késő éjjelbe nyúló szórakozással zárták közgyűlésüket. — Jóformán az egész béke- tábor érdekelve van a készle­tünkben — mondotta Kovács Sándorné, a bolt vezetője — NDK-fémjátékok, a csehszlo­vák patent autók, vonatok, kí­nai labdák, vietnámi érdekes­ségek és természetesen a ma­gyar könnyűipar megszémlál­A televiziótulajdonosok cimére Paulovits Imre, az Áramszolgáltató Vállalat ceglédi üzemének vezetője nyilatkozik lapunknak terihelésé­Lapunk egyik múlt heti számában közöltük a ceg­lédi Orion-szerviz álláspont­ját a TV-készü!ékek ügyé­ben. A cikk kiterjedt arra a feltevésre is, hogy a készü­lékek néha szokatlan meg­hibásodását bizonyos áram- ingadozásnak lehet tulajdo­nítani. A cikknek, de kü­lönösen az utóbbi kijelentés­nek szokatlan visszhangja volt és ilyenformán érthető, hegy Paulovits Imre kész­séggel tájékoztatja lapunk ol­vasóit az áramszolgáltató vál­lalat álláspontjáról ebben a fontos ügyben. — Kezdjük talán azon, hogy a termelőhelyről 100 ezer voltos áram jön ki. Ez a ha­talmas feszültség az orszá­gos elosztó állomás alállomá- sain keresztül, mint 35 ezer voltos magasfeszültség kerül Ceglédre. Ez több lépcsős fe­szültség-átalakítás után kerül a fogyasztóhoz. — Városunkban a 220-as fe­szültségre való áttérés kö­vetkeztében kettős helyzet van. A szaványtálán, régi 120 voltos árammal világító ré­szeken, a feszültséget maga­sabban kell tartani, hogy az esetleges áramingadozások ellenére mindig megfelelő áramot biztosítsunk. Ez a magasabban tartott feszült­ség okozza azt, hogy az át­térés következtében már 220 voltos feszültség néha még a 240 voltot is eléri, ami mindig a hálózat vei függ össze. — Az említett feszültség­ingadozás tulajdonképpen csak két év óta jelent problémát, amióta kényesebb, a fe^zült- ségingadozásra érzékenyebb készülékek, elsősorban TV- berendezések száma egyre szaporodik. A gépeknek még 10 százaléknál magasabb fe­szültségingadozást is el kell bírni. Az ennél magasabb feszüüségingadozás zavarja a gép üzemeléséi, sót, itt-ott maga a berendezés is megsé­rülhet. — A probléma 1962. év második felére teljesen meg­oldódik, befejeződik a vá­rosban a 220-as feszültségre való áttérés. Addig is azon­ban az áramszolgáltató válla­lat minden bejelentést szí­vesen vesz, szakemberei min­den körülmények között igye­keznek a hibát' kiküszöbölni. Szakembereink a transzformá­tor-állomásokon a nap több szakiban feszültségellenörzö méréseket végeznek és a mé­rések következtében tapasz­taltak alapján minden eset­ben megteszik a szükséges in­tézkedéseket, — Átmeneti intézkedésnek javasolom a transzfomátor- berendezés beszerzését, amely az esetleges 240 voltos fe­szültséget 220-ra alakítja át. Ajánlatos azonban a vásárlás előtt az áramszolgáltató válla­lat véleményét kikérni. hatatlan gyártmánya, fémből, műanyagból, fából. — Az év legnagyobb hajrá­ját bonyolítjuk le az elkövet­kező húsz nap alatt. Ezalatt az idő alatt a több éves tapaszta­lat szerint körülbelül 400 ezer forint forgalmat bonyolítunk le. Körüljártunk a boltban, Ko­vács Sándomé készséggel ka­lauzol és közben tájékoztat. — Ez egy felhúzható vonat, de mindjárt mellette láthatja ugyanezt sokkal modernebb kivitelben, elem meghajtással. Igen kedvelt és csak az ünnepi vásár során kapható a lendke- rekes autó. A technika száza­déban a gyerekek igénye is megváltozott. Ezek az autók, autóbuszok, különböző repülő­gépek már a legmodernebb igényekhez alkalmazkodnak. — Olcsók és aránylag igen tartósak a hazai gyárakban, ktsz-ekben készülő faáruk. Tessék nézrti! Várat, vikend- házat, állatkertet, különböző szobabútorokat 20 forinttól 440 forintig tudunk mutatni és je­lentős választékban kaptunk különböző kirakó kockajáté­kot. Mint újdonságot mutatha­tom be a fából készült garázst és a teljesen berendezett isko­lát. — Gondoltunk természete­sen a serdültebb ifjúságra is. Tizenötfajta egészen új rend­szerű társasjáték szolgálja az igények kielégítését és jól ki­egészített készletünk ifjúsági könyvekből. — A nagyobbak részére kor­csolyát ajánlunk és ródiit. A vakációban barkácsoló fiúk ré­szére lombíűrészkészletet, ösz- szerakós játékokat és a méltán népszerű Technokid rendszerű készleteket. — Mindent megtettünk a vá­sárlók - legmesszebbmenő ki­szolgálása érdekében, mondot­ta befejezésül Kovács Sándor­né. — Most már nem mondha­tunk egyebet, mint azt, hogy most már a vásárlókon a sor. Igen, kedves papák, mamák! önökön a sor! Lehet vásárol­ni! — MA DÉLUTÁN kilenc órakor a járási tanács kultúr­termében a tanácsi vállalatok gépkocsivezetőinek oktatást tartanak. — TÖRTELEN az ezüst- kalászos tanfolyamnak két I. évfolyamát szervezték meg. Gerényi Vilmos az állatte­nyésztő szakoktatásnak a veze­tője az egyik ezüstkalászos tanfolyamon, ahol a múlt héten beindult az oktatás. A kertészeti irányú ezüstkalá­szos tanfolyamot Törökéri Sándor vezeti, melynek be­indulása december 1-én volt. A kertészeti szakra 15 fő je­lentkezett. — SZŰRÖS GYŐZŐ Jászka- rajenő, Felsőkara 34. szám alatti lakos testvérével, Szű­rős Ernővel, az egyik jász- karajenői italboltban botrá­nyos magatartást tanúsított, 450 forint pénzbírsággal bün­tették őket. Figyelem ! A Ceglédi Vörös Csillag Tér. melőszövetkezet a haszonbér­leti díjakat és földjáradékot december 15-én kezdi kifizetni. — A KARÁCSONYI nagyobb forgalomra való tekintettel a szövetkezeti áruház több mil­liós készlettel várja a vásárló­kat. A gyors és zavartalan le­bonyolítás érdekében az áru­ház december 3-tól kezdve minden vasárnap 8—12-ig nyitva tart. — 1 268 000 FORINTRA tel­jesítette III. negyedévi válla­lati tervét az előírt 1 180 000 forinttal szemben a Ceglédi Községgazdálkodási Vállalat. — CSÜTÖRTÖK este, a KGV kultúrotthonában Óink Károly fotóművész tartott előadást a film- és a fénykép­készítés technikájáról. Az előadáson megjelentek a ceg­lédi fotóművészek, valamint a városi fotoklub tanfolyamá­nak hallgatói. Három hónap börtönbüntetés csalásért Lakásszerzés ígéretével csalta ki a pénzt jóhiszemű emberektől Bene Istvánné Nem először is és talán nem Is utoljára áll a Ceglédi Járás- bíróság büntető tanácsa előtt Bene 1st vénné, csalásért két­szer is büntetett rovott múltú asszony. Igen nagy leleménnyel ész­revette, hogy vannak emberek, akiknek lakásgondjaik vannak ésí ez a tény az ő számára ki­tűnő pénzszerzési lehetőséget jelent. Az első próbálkozás nagy­szerűen 'bevált. 1959. február 13-án felkereste Tóth József- né ceglédi (Fecske u. 4. sz. alatti) lakost és kilátásba he­lyezte, hogy a nála lakó Ber- náth Györgyöt és feleségét a lakásból kiköltözteti, ha ad 2500 forintot. Az összegre azért van szükség, mert ezen a pén- | zen tudja megszerezni a lakó számára a cserelakást. Tóthné hitte is, nem is, de leszámolta az asztal végété a 2500 forin­tot, óvatosságból még az utolsó pillanatban 200 forintot vissza­csípett. Persze az elintézésből nem lett semmi és Bene Ist- vánné csak többszöri fenyege­tésre, hat részletben adta visz- sza a pénzt. Hogy ezután Bene Istvánná észhez tért-e vagy tovább foly­Ä\\\\\\\\\\\\\WA\\\\\\\\\\V\\\\\\^\\\V IV. M egérkeztek az első sebe­sültek, megérkeztek az e.ső foglyok. „Beszélik, hogy nagy érdeklődés mutatkozik az állomásokon átszállított hadifoglyok iránt. Orosz ka­tonák, Direkt örülnek, hogy már foglyok”. A lakosság egyre hűvösebb a háború iránt. A frontnál pedig nemcsak foglyok, hanem se­besültek, sőt halottak is ér­keznek. „Mende-mondák; nem keli elhinni, hogy abonyiak estek el a fronton.” A nyugtatás nem bizonyult hatásosnak, annál is inkább, mert a po.gúri iskola ter­meiből kórházat csináltak a sebesültek részére. Itthon más téren is élesedik a helyzet. Mi lesz a bevonult cselédek családjaival? Lakhatnak-e to­vább nyomorúságos viskóik­ban? Miből élnek meg? Egy egész gazdagyűlésen foglal­koztak ezekkel a kérdések­kel a gazdák. Végül a követ­kezőkben állapodtak meg: „A bevonultak családtagjai visz- tzaélnek _a gazda jószívűsé­gével és semmiféle ellenszol­gáltatásra nem hajlandók a kiadott bérekért. A gazda — hazafias érzéséből kifolyólag tatta szélhámosságait, azt nem lehetett kideríteni. De 1961 május havában újra próbálko­zott. és ez a kísérlet, már ko­moly következményekkel járt, Bene Istvánné a bíróság elé került. A vádirát szerint 1961 májusában felkereste Benkő Péterné nevű ismerősét, akiről tudta, hogy lakóit szeretné ki­költöztetni a házából. Bizalma­san megsúgta, hogy összekötte­tése van Darányi Lászlóval, a városi tanács lakáshivatalának vezetőjével, aki 600 forintért elintézi az asszony lakásügyét. A 600 forintra azért van szük­ség, mert Darányi felesége kórházban van és a kórházi költségek fedezésére kell a pénz. Természetesen Darányi László az egészről semmit sem tudott. Benkő Péterné elismer­vény ellenében átadta a pénzt, néhány nap múlva Bene Ist­vánné újra megjelent Benkő Peteménél és nyugta ellenében újabb 1000 forintot csalt ki, mint mondotta, ismét Darányi László számára. Bene Istvánné csalás vádjával terhelten állt a Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa előtt, amely a súlyos­bító körülményekre való te­kintettel háromhavi börtön­a családot lakásában meg­hagyja, részére január 1-ig fél kommencióját kiadja, kö­telesek azonban az arra ké­pes családtagok megfelelő munkát végezni úgy a gaz­daságban, mint a gazda ház­tartásában.” Míg a katonák a lövészárkokban, addig család­tagjaik itthon szenvedtek. Beteljesedett Engels jóslata: A háború munkások halá­lát, dolgozók nyomorát je­lenti. Madarász főszolgabíró kénytelen cikket írni a rém­hírterjesztők ellen, akik „Legsötétebb színekkel fes­tik a jövőt”. Szeptember 25- re megérkezett az első ha­lott: Tóth István jász kara- jenői lakos (Abony akkor já­rási székhely), 3 kisgyermeke maradt kereső nélkül. Min­denféle szempontból egyre több áldozatot követelt a kizsókmá.nyolók érdekeiért folyó küzdelem. Nyoma sincs már a kezdeti lelkesedésnek. „Ne féljetek fiúk, akik pén­teken sorozásra mentek. — Kire számítson (ti. a haza) most? Tirátok fiúk, akik ta­lán egytől-egyig be fogtok válni.” Pár hónap után már azok a dolgozók is kijóza­nodtak a háborús bódulat­ból, akik a propaganda, az egyház „lelki” ráhatása kö­vetkeztében értették a har­cot. , A háború nem oldott meg egyetlen égető problémát sem, hanem újakat állított elő­térbe. ,,A kizsákmányolok előre félnek a háború végé­től. Mi lesz velünk, ha ha­zatérnék? A hazatérő kato­nák helyzete semmi esetre sem lesz olyan jó, mint az általuk hozott áldozatok meg­érdemelnek.” A frontról ha­zatérőknek semmi jót nem tud ígérni. Milyen volt hát az ittho­niak helyzete? Beszéljen er­ről egy 1918-ban megkötött’ szerződés. Munkásszerződés Hay Dezső és a jánoshidiak közt. A gazdatiszt írta alá. Hetven személy vállalt eb­ben munkát az alábbi felté­telek szerint: „Idő: 1918. áp­rilis 15—június 23-ig.” „min­dennemű munkára”. Ismert H ol művelődjünk OL SZÓRAKOZZUNK dolog, hogy ez az idő a kapá­lás ideje. Nézzük a bért és a kötelezettséget. A minden­nemű munka elvégzése után a munkás kap havi: ,,80 ko­ronát, 25 kg lisztet, 4 kg sza­lonnát, 4 kg húst, 2 kg sót. 4 liter babot, a főzéshez tüze­lőt és világítást.” Mai pénz­értéke ennek az egésznek kb. 550—600 forint. A szerződés 6 pontból áll. Az 5. pont ki­mondja: „A munkások köte­lesek mindennap reggel nap­keltekor a munkaelosztásnál megjelenni és a munkát meg­kezdeni, a munkaidő este naplementekor véget ér... reggel fél. ebédre egy és uzsonnára fél óra idő ada­tik". Nevén nevezve: látás- tól-vakulásig kellett dolgoz­ni. Nem szabad elhallgatni a .,szociális juttatást" sem. A 6. pont kimondja: „Betegség esetén az uradalom a mun­kásokat 6 napig gyógykezel­tetni tartozik”. Kik akkor éltek tudják: gyakorlatilag annyit jelentett, hogy gyógy­kezelés nincs. A hat nap na­gyon rövid idő. így élnek itt­hon, amikor a frontról kez­denek hazajönni a katonák. Pásztor Mihály December 2-án, szombaton a Kossuth művelődési ház táncintézetében este 8 órai kezdettel táncest lesz, melyen Gál János budapesti táncdal- énekes fog fellépni. December 3-án, vasárnap de. kilenc órakor tehetségku­tatást rendez a művelődési ház. Jelentkezhet bárki szaba- donválasztott szavalattal, mo­nológgal, novellával, vagy el­beszéléssel, ének- és tánc­számmal, valamint sajátké­szítésű képzőművészeti alko­tással. A műsor keretében a központi színjátszók jelenete­ket és helyzetgyakorlatokat mutatnak be. A MEDOSZ-ban szombaton és vasárnap táncest lesz. Vasárnap délelőtt 10 órá­tól matiné előadás, A vár tit­ka című film kerül bemuta­tásra. Délután 5 és este 7 óra­kor a Kiábrándulás című fil­met vetítik. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat szombat-vasár­napi programja változatlan. Vasárnap délelőtt a gyerekek részére mesedélelőtt, a szoká­sos klub-élet. A Dózsa mozi a Puskák és galambok című magyar fil­met játssza, amelyet Tatay Sándor rígénye nyomán fil- mesítettek meg. A Vasutas Otthonban szom­baton és vasárnap TV-műsor és klub-élet keretében szóra­koznak a kultúrotthon vendé­gei. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor az Építők Gerje-pályáján a Nagykőrösi Kinizsi és az albertirsai termelőszövetkeze­tek labdarúgó-csapata járási bajnoki mérkőzése lesz. 12 órakor a Ceglédi Építők ifi és a monori ifjúsági me­gyei bajnoki labdarúgó-mér­kőzést tekinthetik meg a szurkolók. Fél kettőkor pedig a Ceg­lédi Kossuth Építők és Ho­nor, első osztályú bajnoki mérkőzésre kerül sor. Lapok /loony niunkásinozqalma történetéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom