Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

Pf. ST hegyei kMíritm 1981. DECEMBER 17 VASÁRNAP SZILAGYI DOMOKOS: miden földön küzdőt, ki lelkében őrzött reményt, hitet, harcot, ki gyilkolt kudarcot, ki józan jövőért ad verejtéket, vért — ez nem enged engem télutón pihennem — Megáradt a nagyvíz, föiáradt az égig, csillagot körül foly, engem a hálán hord, úgy nyugtat, hogy száguld, száguld velem mából zengő jövendőbe, hogy szívem fürössze ózon-holnapokban — hogy tudjam: dolgom van, s tudjam, minden percben tudja, mit kell tennem. A megszökött falu találják a falucska lakóinak. Még a párttitkár is a gyüleke­zettel tart, mert ugyebár, ha valaki elmúlt már negyven éves, aztán szép, fiatal nőt vett feleségül, az rendszerint nagyokat nyög a papucs alatt. A különös búcsújárás azonban másként végződik, mint aho­gyan azt a falu öregjei olyan ravaszul kiagyalták. Már az első pihenőhelyen utoléri őket az agitátorok teherautója... A VEN PANNA TÜKRE kér a kézimunkáért, mint amit neki kifizet, idebent már nem számolt, hiába mutogatta neki Bleyerné a cédulákat: ez megy le pa- ínutra, ez a tű ára, ez anyag... ajtóból kiállt egy aranyosra pucolt rézkilincs. Ezt kerül­gette, nézegette sokáig, míg végre megfogta. De ha már eljutott eddig, akkor csen­desen, illedelmesen beljebb iklatta az ajtót... s csak el- rebegte Bleyernéneik, hogy nincs-e újabb munka, nagy­ságos asszony? A szíve szinte megállt a válasz bevárásá­ban. Ilyenkor nem mert rá­nézni a kövér, ondolált haj- csigákat viselő főnöknőre. Csak várta-várta lehajtott fővei, egyre fokozódó ijede­lemmel a választ. Mert hát- há még olcsóbb kézimunká- zót talált a boltosné: talán már úgy tele van a raktá­ra, hogy sokáig nem kell neki semmi... ah, nagyon is gyötrelmes pillanatok voltak ezek. De hát Pannának sen­kije sem élt, se az apja, se az anyja, mindene Bleyerné volt. Nem került szó erről soha; Bleyerné nem volt jó­szívű,' érzelmes vagy kíván­csi; egy régi jó munkást lá­tott a vén Pannában, de vi­szont Panna nem így: őneki maga az élet volt Bleyerné, s soha nem nyugodott ad­dig, míg csak. kézcsókkal meg nem köszönte a garaso­kat. Egy-egy nyájas szaváért csókokat lopott a ruhájára is. S míg kint a bolt előtt kicsit okoskodott azon, hogy Bleyerné mennyivel többet nem akarta látni, hallani ... majd annyit ad az aranyos nagyságos asszony, amennyit akar... fontos, hogy munka van... hogy munka van! — ! Tündcri hóhullás volt, ; gyémántos idő, de a vén Pan- ! na megzavar tan és sírva fo- í gadta a nagy havat. Szegény { — már vénlányinak se illett > be, olyan idős volt, néniké- j nek hívták mindenütt; s né- ha az unokái után érdeklőd- tek. Neid unokája? Neid va- f, lakije széles e világon? Most is elsírta magát a f, vastag hó miatt, mert kis szo- fy bájától hosszú út vitt a Fló- ff rián térig. Sok-sok síkos ut- £ ca, keresztszelek a sarkon, ff jégcsíkok, amit a csúszkáló ^ gyerekek dörgöltek a járdák- ff ba. S a messzi Flórián téren ^ ott állt Bleyerné kézimunka- 4y boltja. Két üvegkirakata alatt 4y sok fiiéje, goblenje, hímzése 4y ékeskedett Pannának. Mikor ^ gömyedten elért ehhez a 2 két csillogó kirakathoz, ki- 4y csit fölnyomta magát a bot- ^ járói, s büszkeség töltötte el. 4, Megtette, hogy lopva oldalt 4f húzódott, s hallgatta, mint ^ dicsérik az ö gyümölcsös 4y goblenjét vagy azt az ekrü £ függönyt, amit négy hétig £ horgolt. Fülelte a kedves, ^ botos szavakat s hallotta: ff — ötven pengő ez a füg- fy göny? Nem is pénz érte... ff — Ah, mennyit ig dolgozott | rajta. ff S bár az ellesett dicséretek | felbátorították, mégis ilyen- 4y kor következett életének leg- ' félénkebb pillanata. A bolt­EZ IS CSAK NÁL UNK LEHET A Vidám Színpad jubileumi műsoráról Alegáradt a nagy víz Megáradt a nagyvíz, engem magával visz, magával visz, nem hágj messzeségben mosdat. ; Mosdat messzeségben, ; a sós levegőben, I fürdet heves napon, ! fürdet hűvös fagyon, J í fürdet tengerekben, J jövendő években, \ elmúlt századokban, í ahol csak dolgom van, \ ahol csak dolgom volt, ; hob a szívem élt, hali, í ahol sírtam kínban \ kacagtam örömben — j Megáradt a nagyvíz, \ engem a hátán visz, \ bajtársat, barátot í mindenütt találok, * M ala Lhota a környék szé­gyene! Az . egyetlen falu ugyanis, amelyben még nem alakult meg a termelőszövet­kezet. Nem mintha lakói azt hinnék, hogy az egyéni gaz­dálkodás jobb a közösnél. De­hogy hiszik! Csak úgy tesznek, mintha hinnék. Ezért nem hajlandók elmenni tsz-látoga- tásra; ezért bújnak ruhástól a dunyha alá, amikor jönnek az agitátorok; ezért zárják ma­I FILMSAROK Nagyon kedves, szellemes, mulatságos ez a most bemuta­tott csehszlovák filmszatíra, amely Vojtech Jasny rendező munkája nyomán Miloslav Stehlik forgatókönyvéből ké­szült. Kacagtató jelenetek egész sora vonul végig a fil­men, s a néző akarva-akarat- lan azon izgul a másfél óra alatt, hogy végre bekövetkez­zen már a nagy fordulat. \ gukra az ajtót, s írják ki a ka- < púra, hogy harapós a kutya, ; még ha olyan öreg is az isten- ! adta, hogy foga sincsen! Mert ! makacsok. Még akkor is, ami- j kor megsejtik, hogy egy egész J teherautó agitátor készül s í faluba. Mit lehet itt tenni? (• Egyetlen mód kínálkozik csu- 'tf pán a kibúvásra: feleleveníte- \ ni a régi Mária-búcsút. Ig> 2 aztán mire megérkeznek majc * az agitátorok — hült helyéi politikái mondanivalója miatt ft a műsor egyik legjobb részét í alkotja. Dobozi Imre „Kávé lecke- ! vei” című jelenetén már egy- j szer remekül szórakoztunk az! ifjúsági kabaré előadásán és \ most is nagy sikert arat U- \ rai humorával. Fejér István \ „Az egymiUiomodik néző“ \ című tréfája remek fintor; folytonosan jubiláló közéle- \ tünk felé. Galambos Szilvesz- : tér két jelenetével (Találka- 1 hely, Bizalmi állás) részese a sikernek. Kitűnőek Dévai Hé­di és Bikádi György magán­számai is. „A biztosíték”, Rejtő Jenő bohózata megérdemelt sikert aratott az elmúlt évtizedek­ben, de hogy miért kellett újra előadni, azt nem tudjuk. A „Meseország“ című bluette hosszú és kissé erőltetett, és ugyanez elmondható a nyitó és záró kuplékról is. Zsudi József rendezése ke­rek egésszé és jó ritmusúvá tette az előadást. A műsor erősségei egyébként azok a színészek, akik az elmúlt tíz évben sokszor megnevettették a közönséget: Kazal László, Salamon Béla, Dévai Hédi, Alfonzó, Kabos. László, Ba­logh Erzsi, Misoga László és különösen Benedek Tibor. Valamennyien remekül komé- diáznak, de sokat tapsoltunk a később szerződtetett tagok­nak, Erdőáy Kálmánnak, Hlat- ky Lászlónak és Szuhay Ba­lázsnak is. Vogel Eric díszletei és jelmezei most is ötletesek, színesek és modernek. Prukner Pál f \ Végre már a Vidám Szín- \ pádon is lehet! A színház tís- íy éves jubileumi előadásával f ugyanis bebizonyította, hogy hy nálunk is lehet jó politikai 'ty kabarét csinálni; az előadás jy közönségének dörgő tapsa pe- jy dig azt bizonyítja, hogy igen 4 is igényli a jó politikai ka- £ bárét. ff Nem véletlen az, hogy ff az a közönség, aki Kellér De- ff zsö szavaival élve szórakozni ff ment el a Vidám Színpadra, fy éppen a műsor politikai tar- fy talmú tréfáin, magánszámain fy és jelenetein szórakozott a jy legjobban. ff Evekkel ezelőtt kialakult ff egy álláspont a politikai ka- fy báréval kapcsolatban, mely ff szerint csak az ellenzéki po- litikai kabaré lehet mulatsá- fy gos, csipkelődő és szórakozta- '/y tó. A Vidám Színpad jelen- $ lepi műsorával tapsokban ki- £ fejezésre jutó „csattanós” vá- £ laszt adott erre a nézetre, £ mert új műsora nem „ellen- jy zéki kabaré” és mégis mulat- 4 ságos, csipkelődő és szórakoz- 4 tató. 4 Keller Dezső konferanszai 4 és jelenetei frissek, elevenek ff és szellemesek. Különösen fy színházi életünkről szóló cse- fy vegése sziporkázó és sajnos ff — igaz. Kazal Lászlónak a fy személyi kultusszal foglalko- fy zó sikeres magánszáma poli- fy tikai telitalálat (szerzője Mik- ff lósi Ottó) és kitűnő Alfonzó- ff nak a XXII. kongresszussal ff kapcsolatos villámtréfája is. 4y Nádast László „Zacsek min- 4y dent tud° című jelenete, cn- ff nak ellenére, hogy formailag 4. eléggé elcsépelt, humora és í Elke Sommer a Daniela című film egyik jelenetében nek, s az eddigi bajok meg- ^ szüntetését is célul tűzik ki, 4, amenny iben a munkatervek ^ nemcsak rendet teremtenek, jj hanem széleskörű mozgósí- ^ tásra is buzdítanak. A kü- 4, lönböző szervek arra törek- ^ szenek, hogy a maguk tá- ^ borét kialakítsák a különböző ^ érdeklődési körű emberekből, | s az eddigieknél jóval több 4, emberhez juttassák él a kul-'| turálódási, művelődési, szó- ^ rakozási lehetőséget, nem is 4y beszélve a tanulás sok-sok ^ lehetőségéről, amelyet az is- ^ meretterjesztő előadástól a | termelőszövetkezeti akadé-1 mián és a szakkörökön ke- ^ resztül a nyelvtanfolyamokig ^ nyújt a művelődési ház. Leg- ^ nagyobb fontosságot talán az ^ ismeretterjesztés és az ol- 4, vasómozgalom kap ezekben 4 a munkatervekban, de nem ^ mondható elhanyagoltnak ff egyetlen más terület sem. A ff művelődési házak rendszeres, j jól átgondolt programjában | a falu minden embere, a leg- ff kisebb iskolástól a legidő- ff sebb nyugdíjasig mindenki 'f megtalálhatja az őt érdeklő fy tevékenységet, eseményt, ff rendezvényt. h NOVEMBER KÖZEPÉN megin- | dúlt új népművelési, akta- ff tási időszak eddigi eseményei fy máris azt mutatják, hogy ff nagyon időszerű, nagyon szűk- ff séges és rendkívül hasznos ff volt ez az intézkedés az erők fy egyesítésére, a különböző ff szervek munkájának össze- fy hangolására. Azokban a köz- fy ségefcben, ahol a terv elké- f. szitásén túl is együtt ma- fy radtak az erők, s jól működ- ff nek a művelődési bizottsá- ^ gok, ott már megjelentek az fy új arcok a művelődési ház- ^ ban. Örvendetes, hogy az új ^ arcok között igen sok a pa- í rasztember, aki beiratkozott J az ezüstkalászos tanfolyamra, fy vagy a termelőszövetkezeti fy akadémiára, s mikor ezekre 4y az össze j öve telekre megy, kö- | zelebb kerül a művelődési ház más rendezvényeihez, 4 más irányú tevékenységéhez, j közelebb kerül a televíziós f esthez, a könyvtárhoz, az \ ismeretterjesztő előadáshoz, f, Igen sok az olyan nő is, aki \ eddig, legfeljebb csak a Pe- tőfi Színpad előadása alkali- máiból látogatott el a mű- í velődési házba, de most a szülők iskolája rendezvé- í nyén, vagy a nők akadémiá- \ ján, esetleg egészségügyi tan- \ folyamon is megjelenik. így j ha sok is az olyan ember, j Sjki több rendezvényre jár, , ez a jelenség már nem baj, \ hanem jó, mert nemcsak í egy szűkebb csoportról, ha- í nem népes táborról szól. S j még ezek mellett vannak \ azok, akik egy-egy érdeklő- \ tíési terület hűséges emberei, ; s szakkűrökön keresztül ta-! Jáljéik meg szórakozásukat, \ alkotó időtöltésüket. Egyetlen aggályunk van ; csak a szépen indult, össze- ! hangolt munkával kapcsolat- j ban; nem tekintik e né- j hány helyen csupán kampány- í feladatnak ezt a koordiná- \ Iáét? Mert ha igen, akikor saj- \ nos csak rövid életű lesz ez i a felpezsdülés. Végeredmény- ] ben azt kellene mindenütt ; megérteni, hogy ennek -a he- i lyes gondolatnak, amelyet ’ örvendetesen- ismerkedés is követett, a munka szellemévé . kell válnia, amely érvénye­sül nemcsak most, hanein a jövőben is. Ilj'en elhatározás- . sál, ilyen gondolattal céltu- ! dalosabb, mess-zebbható lehet a mai napi munka is, de cél- , tudatosabb és messzebbható- lehet nemcsak az erők össze- : fogása, hanem a részfelada- r tök megoszlása, az aktív, te­vékeny társadalmi vezetőség , kialakítása is. Csak így tu- ; dunk hosszabb távon egyre > több új embert vonzani a i művelődési ház rendezvé- _ nyeire, de csak így tudjuk- ezeket az új embereket meg- is tartani, amely fő felada- s tünk, hiszen ettől függ most- és a jövőben munkánk hatás- í foka és értelme. (tm) RÉT ESZIEIDŐYEL EZELŐTT társadalmi munkában vállal­tam, hogy a nagyltátai járás egyik kis községében előkészí­tem a nemzetközi szövetkeze­ti nap ünnepségeit. A gazdag program szép számníal von­zotta az érdeklődőket. A vé­letlen úgy hozta, hogy még az évben, a november 7-i ünnep­ség alkalmából is ott jártam, majd egy év múlva végighall­gattam a faluban egy ismeret- terjesztő' előadást. Megdöb­benve tapasztaltam, hogy mindhárom rendezvényen egy­két ember kivételével — ugyanazokat az arcokat lát­tam. Azóta aztán máshol is hal­lottam, kisebb községekben sajnos általános jelenség, hogy bármelyik társadalmi vagy tömegszervezet rendez vala­mit, oda leginkább ugyanazok az emberek mennek el, akikét vagy hivatali beosztásuk, vagy — jobbik esetben — érdeklő­désük szólít. Kialakult az az érdekes helyzet, hogy a külön­böző társadalmi és tömegszer­vezetek teljes aktivitással dol­goztak, munkájukról jelentést is küldtek, de kevesen tudták, hogy a különböző címen, moz­gósított emberek lényegében ugyanazok!... Megtörtént aztán az az érde­kes eset is, hogy két különbö­ző szerv egyidőben rendezett összejövetelt, s a fizika törvé­nyei alapján az emberek csak egyik helyen jelenhettek meg. Sok humoros történetet mesél­nek az említett helyzetből származó furcsaságokról. Bár a tréfa, a mosoly enyhí­ti a bajokat, azonban nem mehetünk el szó nélkül a je­lenség • mellett, de különösen nem mehetünk el szó nélkül a jelenséget megszüntető nagyon helyes intézkedések mellett, amelyeknek első gyümölcsei jelentkeznek ezekben a napok­ban. H -MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG agit-prop. osztálya mellett megalakult, s aktívan működő művelődési bizottság kezde­ményezésere ugyanis vala­mennyi járási pártbizottság mellett, majd a községekben is megalakult á művelődési bizottság. Nem kisebb felada­tot tűztek maguk elé ezek a testületek, mint azt, hogy egyesítik az erőkét! Összefog­ják, összehangolják mind­azoknak a szerveknek és szer­vezeteknek a munkáját, me­lyek falun ismeretterjesztő, népművelő kulturális tevékeny­séget fejtenek ki. Ezeknek a munkáját a községi művelődé­si házban összpontosítják, s ott lesz a jövőben minden ilyen, jellegű munkának a központja, otthona. A megyei művelődési bizott­ság munkája mái* október elején kézzelfogható formákat öltött a megyei irányelvek ki­dolgozásával, s azóta ezek a formák még erőteljesebbé vál­tak. Kidolgozták minden já­rásban és minden községben az összehangolt évi munkatervet. Különösen jól sikerült ez a munka a budai járásban. A budai járás községeinek kulturális munkatemtát vizs­gálva azonnal szembetűnik az a céltudatos, határozott rend, amely erre a munkára jellem­ző. Naptár szerint előre, nap­ra, pontosan beosztották a mű­velődési háznak munkarendjét, programját. Külön csoportosí­tották jellegüknek megfelelően a párt, KISZ, nőtanács, vö­röskereszt, Hazafias Népfront, termelőszövetkezet, földmű­vesszövetkezet, TIT, stb. ren­dezvényeit, megint külön a különböző szakköri foglalko­zásokat, klubrendezvényeket, ünnepségeket. összejövet.ée- ket. S egyúttal meg is jelölték a rendezésért felelős szerv nevét. Azt mondatná valaki; „no. ha mindennapra beosztották a programot, altkor legalább nem lesz torlódás, egy időben nem lesz két rendezvény, te- íhát, most már minden alka­lomra biztosítható az az ak­tív csoport, amely eddig ií mindig megjelent”. A műve­lődési bizottságok azonbar ennél jóval messzebb néz­í> Uj arcok GÉLLÉRl ANDOR ENDRE: úgy ujjongott ezen, a sze­gény. De ez a hóesés sok fájdal­mat okozott neki. így is alig bírta az utat: sokszor leült az utcai padokra, Most pedig csúszós időben, hidegtől ráz­va el se bír vergődni odáig. Cipője rossz, kendőcskéje kis őszi kendő: pamut kéne hozzá, téli kendővé áthorgolni. A bojt végibe is hegyes szög lenne jó: szemben a ikis szo­bájával egy vén, morc ko­vács dolgozgat a műhelyében. Panna próbált már szóba állni vele, olyan nyájasan, alázatosan, ahogy talán csak ő tudott szavakat elmonda­ni... szerette volna megér­tetni vele: szomszédok va­gyunk, ugye, én i-s öreg, te is vén, hát légy hozzám egy kicsit kedvesebb... s ha ez a kovács csak egyetlen jó szót válaszolt volna, meny­nyi szép álma valósulhatna meg Pannának. Mert — úgy gondolta el magában —, hogy lassacskán be-behordaná ap­ró lábosíkáit melegedni... s ha összebarátkoznónak: el­horgolhatna a kovácstűzhely mellett. S viszonzásul szíve­sen- mosna, varrna rá. De az özvegy kovács csak bámult Pannára, kicsi és visz- szautasító szemmel, aztán a vállat rántotta cl: ej. hagyj békét engem... nem volt hajlandó se kicsit d'iskurálni, se összemelegedmi. Dehogy is verne Panna botjába ingyen egy szöget! Aznap kora délután indult el Panna, s csak késő este vergődött haza. A kaput is becsukta a kovács, s Panna

Next

/
Oldalképek
Tartalom