Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

1961. DECEMBER 17, VASÁRNAP «ecu \rfCiritm Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tők tavaly 75, az idén száz-' tizenegy halálos végű szeren­csétlenséget okoztak. A súlyos sérülések száma az év első tíz hónapjában 606, míg ta­valy egész évben 434 volt. Különösen sok balesetet okoznak a motorkerékpáro­sok: az összes közlekedési bal­esetek 24 százalékát mo­torkerékpárosok okozták, az ittas állapot miatt kelet­kezett balesetekből pedig 61 százalék jut a motorkerék­pár-vezetőkre. A Legfelsőbb Bíróságnak , megfelelő elvi irányító mun­kával gondoskodnia kellett arról is, hogy a múlt év má­jusában életbe lépett polgári törvénykönyvben foglalt alap­vető szocialista jogelvek és jogpolitikai szempontok a gyakorlatban helyesen érvé­nyesüljenek. Ennek megfele­lően a Legfelsőbb Bíróság rendszerbe foglalta egy-egy jogterületre vonatkozó állás­foglalásait, s azt közérthető formában közzétette. Igen alaposan kellett foglalkozni például a termelési szerződé­sekkel, amelyek döntő jelen­tőségűek a város és a falu kapcsolatában. Az állam szer­ződik a szövetkezetekkel és az egyéni parasztokkal és a szerződések teljesítéséhez fon­tos népgazdasági érdek fűző­dik. Alapvető jelentősége van annak, hogy a szerződések megkötésénél és teljesítésénél ne játsszanak közre spekulá­ciós szempontok, s a termelési szerződésekben foglaltakat pontosan teljesítsék. A szerződéses kötelezettségek teljesítése A termelőszövetkezetek és az állami vállalatok kapcsola­tában még tapasztalhatók rendellenességek. Különösen vonatkozik ez a növényterme­lési, terményértékesítési, állat­nevelési és hízlalási szerződé­sek területére, ahol még min­dig komoly kívánalmak van­nak a kölcsönös segítség te­kintetében. E téren a Legfel­sőbb Bíróság irányt mutató határozatokat hozott. — A termelőszövetkezeti munkafegyelem kérdéseivel foglalkozó elvi irányítás a parasztságnak, mint egységes osztály kialakulásának előse­gítését, a szocialista tudat ki­alakítását, a közösségi szem­lélet megerősítését szolgálta. Ez az elvi állásfoglalásunk a közös munkából elfogadható indok nélkül távolmaradókat a kistulajdonosi szemlélet le­győzésére, s annak tudatosítá­sára neveli, hogy a termelő- szövetkezet felvirágoztatása az egész társadalomnak, tehát sa­ját maguknak is elsőrendű ér­dekük. Rosszak'arat, nyilván­való kártevő szándék pedig a jogszabályok súlyos következ­ményeinek alkalmazásával járhat, — de ugyanilyen nyo­matékkai kell fellépni azért is, hogy a termelőszövetkezeti tagok is érvényt szerezhesse­nek jogos igényeiknek. A polgári perek — A bíróságok elé ketült polgári ügyeknek igen tekin­télyes részét a kártérítési pe­rek foglalják el. A károkozá­sért való felelősség megálla­pítása és a károkozás kiküszö­bölése érdekében egyforma eréllyel léptünk fel mind a szoros értelemben vett polgári jog, mint a munkajog, mind- pedig a termelőszövetkezeti jog területén. — A munkajog területén a Legfelsőbb Bíróság egyfelől a munkafegyelem megszilárdítá­sát, másfelől a balesetmentes munkafeltételek biztosítását, a dolgozók jogos igényeinek érvényesülését tekintette első­rendű feladatának. A munka- fegyelem megsértőivel szem­ben elsősorban a nevelés esz­közeivel kell fellépni. Sok esetben azonban helytelenül elmarad a megfelelő felelős- ségrevonás is. Ugyanilyen sú­lyos hiba azonban a dolgozók­nak fegyelmi úton történő jog­talan elbocsátása. — Az új polgári törvény- könyvünk egyik alapvető el­ve társadalmi rendünk gazda­sági-alapjának, a társadalmi tulajdonnak fokozott, aktív védelme. A társadalmi tulajdon fo­kozott védelme nem öncél, hanem a kizsákmányolás alól felszabadult dolgo­zók boldog életéért, gaz­dasági és társadalmi fej­lődésünk biztosításáért történik. Éppen ezért a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme nem járhat azzal a követ­kezménnyel, hogy a dolgo­zók jogos igényeinek és tör­vényes érdekeinek érvényesü­lését megnehezítse. A Legfelsőbb Bíróság fog­lalkozott a házassági bontópe­rek tapasztalataival is. — A háziassági bontóperek­nél az az elv vezérel, hogy a házasság nem egyszerű ma­gánügy, hanem társadalmi ér­dekű és jelentőségű ügy is, Az első interpellációt Var­ga Ferencné képviselő intézte a földművelésügyi miniszter­hez a cirok vetésterületének növelése tárgyában. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter válaszában el­mondotta, hogy ciroktermesz­tés céljaira 1962-re az eddi­ginél nagyobb vetésterületet irányoztak elő. Korábban megkötött exportszerződésein­ket azonban teljesíteni kell, így a hazai szükséglet kielé­gítéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a termelőszö­vetkezetek is foglalkozzanak ciroktermesztéssel. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ tudomásul vette. Suhajda József képviselő a bírák választása, beszámo­lási kötelezettsége, valamint a társadalmi bíróságok létre­hozása ügyében interpellált az igazságügyminiszterhez. Dr. Nezvál Ferenc igjaz- ságügyminiszter válaszában közölte: belátható időn belül mód nyílik arra, hogy a bíró­ságok választására vonat- kezó előírásoknak eleget tegyünk. Az Igazságügyminisztérium távlati fejlesztési tervében ezt a programot kitűzte, s a ki­dolgozott tervet megfelelő idő­ben illetékes szervek elé ter­jeszti. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyaránt tudomá­sul vette. Szabó Piroska képviselő a gyermekcipők minőségének megjavítása tárgyában inté­zett kérdést a könnyűipari miniszterhez. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter elismerte, hogy a gyermekcipőkkel kapcsolatos panaszok nagy része jogos, éppen ezért több intézkedést tettek, hogy a gyermekcipők hibáit mielőbb megszüntes­sék. Ezenkívül különböző in­tézkedéseket dolgoznak ki, s vezetnek be már a kö­vetkező évben a gyermek­cipők minőségének meg­javítására. Az interpelláló képviselő azzal a feltétellel fogadta el a könnyűipari miniszter vála­szát, hogy egy év múlva az országgyűlés előtt számoljon be, milyen eredménnyel jár­tak a most bejelentett intéz­kedések. A képviselőnek az ország- gyűlés nagy helyesléssel és tapssal kísért megjegyzésére Nagy Józsefné könnyűipari miniszter közölte, hogy a ja­vaslatot elfogadja. Bodorkós István, az im­portgépekhez szükséges al­katrészek utánpótlása tár­gyában interpellált a kül- és a belkereskedelmi miniszter­hez. Az interpellációra Incze Je­nő külkereskedelmi minisz­ter válaszolt. Hangsúlyozta, igen nagy gondot fordítunk arra, hogy az alkatrészellá­tást megoldjuk. A helyzet ma lényegesen jobb, mint néhány évvel ezelőtt. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. Somoskői Lajos Kisházi Ödön miniszterhez interpel­lált, az ipari munkás felesé-; különösen akkor, amikor a házasságiból gyermek is szár­mazott. A gyermek felnevelése elsősorban a két szülő együttes kötelessége. Ezért a házassá­gok fenntartása fontos társa­dalmi érdek is, másrészt azonban nem tagadható annak jogiossága, hogy a felbontott házasságokat — ahol a há­zasélet helyreállítására már nincs remény — törvényesen is fel kell bontani. A tapasz­talat szerint a házassági bontóperek száma változat­lanul magas. Befejezésül hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk egyetért pártunk helyes politikájával, odaadóan támogatja e politika további sikereit. — Pártunk és kormányunk jogpolitikai alapelvei a tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­lis téren érvényesülő alapel­vekkel szoros egységet al'kot­Interpdlédék gek, mint termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítása ügyében. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter válaszában a többi között elmondotta: — A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tagok betegségi biztosításra havi 6 forintot, baleseti biztosításira havi 4,5 forintot, nyugdíjbiztosítására pedig havi 27 forintot, tehát összesen 37,50 forintot fizet­nek. Ezért ingyenes orvosi el­látást, ha szükséges, egy évig terjedő kórházi ápo­lást és kedvezményes gyógyszerellátást kapnak. Munka közben előforduló bal­eset esetén, ha szükséges, bal­eseti járadék és rokkantsági nyugdíj is megilleti őket, a nyugdíjbiztosítás keretében öregségi vagy rokkantsági nyugdijat, munkaképtelenségi járadékot kapnak a termelő­szövetkezeti tagok, hozzátar­tozójuk pedig özvegyi nyug­díjat, árvaellátást, esetleg szülői nyugdíjat. — Az interpelláló képvise­lő lényegében azt kérdezi, kí­vánjuk-e rendezni azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a biztosítási ügyét, akiknek férje ipari dolgozó, tehát mint ipari dolgozó -feleség, a férje után is jogosult társadalom- biztosításra. Az ilyen termelőszövetke­zeti tagok férjük után azonban nincsenek bizto­sítva balesetre és nyug­díjra. Más szóval megöregedésük esetén kizárólag a férj nyug­díjára, esetleg özvegyi nyug­díjra lennének jogosultak. Ha a termelőszövetkezetben tagként dolgozó feleségeket a nak, ami egyben azt jelenti, hogy dolgozó népünk ma sok­kal inkább egyetért igazság­szolgáltatásunk munkájával, mint azelőtt bármikor. — Tovább kell erősíteni bí­róink eszmei-politikai egysé­gét. Pártunk és kormányunk politikáját úgy támogathatjuk még hathatósabban, ha mun­kánkat a jövőben még szoro­sabbra fűzzük a mindennapi élettel, még inkább támaszko­dunk dolgozó népünk segítsé­gére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy további feladatok vannak a bírói ítélkezés egységének fejlesztésében, valamint az el­járások egyszerűsítésében, s a még előforduló bürokratikus vonások megszüntetésében. A Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolóját az or­szággyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítenénk, hasonló kívánság merülhetne fel a nem tsz-tagoknál, tehát a munkaviszonyban álló dol­gozóknál is, ahol mind a férj, mind a dolgozó feleség után teljes egészében le kell róni a társadalombiztosítási járulé­kot, jóllehet, a feleség mint családtag, ott is jogosult volna bizonyos társadalombiztosítási szolgáltatásokra. — Kormányunk állandóan figyelemmel kiséri ezt a kér­dést. Nyugodtan kérhetem te­hát a tisztelt országgyűléstől, szíveskedjék ezt a felvilágo­sítást elfogadni. Felelősségein tudatában kijelenthetem, hogy mező­gazdasági nyugdíjbiztosí­tásunk nemzetközi viszony­latban is megállja a he­lyét. Ez idő szerint 226 000 idős szö­vetkezeti tagnak adunk támo­gatást. Ez a támogatás ebben az évben 500 millió forint fö­lött van,' jövőre 600' millió fo­rint lesz. A miniszter válaszát az or­szággyűlés tudomásul vette. Az elnök: bejelentette, hogy a legutóbbi ülésszakon Csíki Lajos képviselő a lakás- és középítkezéseknél elérhető ön­költségcsökkentés és takaré­kosság tárgyában írásban ter­jesztett interpellációt az épí­tésügyi miniszterhez, aki az interpellációra az ügyrend rendelkezéseinek megfelelően, írásban válaszolt. Az ország- gyűlés az interpellációra adott választ tudomásul vette. Ezzel az ülésszak véget ért Rónai Sándor zárszavában jó egészséget, sikerekben gazdag új esztendőt kívánt az ország­gyűlés tagjainak. (MTI) Metsző szélben ­Tízfokos hidegben is épül a Dunai Hőerőmű Ide kellenek keményikötésű emberek! A szél úgy süvít, dühöng a Duna mellett, hogy már-mára messze magasba nyúló vékony- vózú építődarut félti az em­ber a felbillenéstől. Ám az építőknek nincsenek ilyen lai­kus gondjai. Kérlelhetetlen harc folyik itt a gyorsan kötő beton és a téli idő törvényei szerint, Mindkettő hajtja, szo­rítja a munkásokat. Legalább tíz fok hideg van. A kifröccsent víz villanatok alatt kérgesedik, a föld kőke­mény, de betonoznak. Az első turbina alapját készítik. Oszlopokon áll, s olyan lesz az egész, mint egy óriási asztál. Most a lapját építik. A vasváz köré öntik a meleg betont. Négy gőzgép forrósítja az anyagot, de ez sem elég. Hőlégfúvókat hozat­nak, hogy tovább javítsák a betonozási lehetőségeket. Most teherautók hordják a keverőktől a meleg építőanya­got. Ezután szinte percek alatt kell végleges helyére önteni, mert kihűl, s ha dermedni kezd, odavész a munka. Egy pillanat megállás sincs, míg hatszáz köbméter betonból el nem készül a ’’turbina-asztal” lapja. Hatóránkónt váltják a met­sző széltől piros-lila arcú em­bereket. Tovább nem lehet bír­ni. A forró tea önt időnként meleget a zsibbadó tagokba. De ki gondol pihenőre, ami­kor éjjel-nappal, köznapon és vasárnap, ömlik a beton. A munkavezetők mérgelődnek, szitkozódnak, ha egy percet is késik a következő „adag” — a szállító autó. Másutt sincs jobb idő, s ott sem melegednek fűtött szobák­ban. A postások árkokat ás­nak, telefonkábelt fektetnek a fagyott földbe. Náluk lobog a tűz a szabad ég alatt, de in­kább csak az olvasztandó kát­rány kedvéért. Az óriás kémény alapján szilárd — világosszürke a beton. Most hajlítják az első 30 mé­terhez szükséges 160 tonna va­sat. Soron kívül kapták meg az ózdiaktól. Az ottani kisze- sek érdeme, hogy már itt, Százhalombattán dolgozhatnak az anyaggal, amelyért egy hó­napja még csak kérni-vesze- kedni lehetett. Az itteniek 30 méter magasságig emelik a ké­sőbb 200 méteres óriást. Alap­jánál ugyanilyen széles, tete­jénél 12 méter lesz belső át­mérője. Ezen dől kifelé a tur­binát hajtó olajtűz füstje. Már most készítik a tavaszi számvetést, bár a kezük kötve van a részletekben, s rendsze­rint az építés kezdete előtt né­hány héttel, vagy nappal kéz­hez adott tervek miatt. Az eny­hébb idők programja lesz az eredetileg sokkal keskenyebb­re méretezett csatorna kiszéle­sítése. Ez szállítja majd a hű­tővizet a Dunából az erőmű gépeihez. Figyelembe véve a Duna legkisebb vízállását, s azt, hogy a keskeny szakaszom, az erős áramlás sok iszapot, homokot sodorhat magával —■ 60 méterre szélesítik ezt a vi- ziutat. így a Dunától egészem az erőműig közlekedhetnek a hajók. A csatorna építésével és szélesítésével kapcsolatos vízáramlási kísérleteket a Műszaki Egyetemen végzik. Eredeti tervüket messze meg­előzték a helyi vasutak építésénél. Az esztendő végéig előreláthatólag kétmillió fo­rint értékkel teljesítik túl elő­írt programjukat. A tervezett hidak már elkészültek, a még hátralevő kisebb útépítési munkákat tavasszal folytat­hatják. Az építkezés és a vezetőség nagy gondja az emberek fog­lalkoztatása az építőmunká­hoz kedvezőtlen időben. Ha a nagy hidegek beállnak és tar­tós lesz a mostani időjárási, akkor az építőipari munkások tennivalója is felére, negyedé­re csökken. Befejezték a százhalombat­tai erőmű üzletházónaik kül­ső munkáit. Most a szerelők dolgoznak, s a kiskereskedelmi vállalatok megígérték, hogy rövidesen szállítják a berende­zéséket is. Február elejére tej­csárda, fűszerüzlet, eszpresszó és italbolt nyílik a nagy hi­degben is szakadatlanul épülő Százhalombattán. (*• ÜT.) — Ja, barátom, álljon át sürgősen az egészségesebb déligyümölcs és csokoládé fo­gyasztására! Kollégánk a tárgyilagosság kedvéért elmondotta, hogy egyébként a családban — az asszony és a gyermekek kö­rében — egyértelmű sikere van a rendelkezésnek. Maro­sán elvtárs mosolyogva hoz­záfűzte: — A rendelkezés meghoza­talakor számot vetettünk az­zal, hogy egy-egy családon belül is eltérnek majd eset­leg a vélemények. Ez nem baj: hadd vitatkozzanak csak, s ha ezután több jut majd a családi büdzséből — mond­juk cigaretta és a szeszesital rovására — cukorra, kávéra, citromra, narancsra, csokolá­déra — ez egészségügyi szem­pontból is mindenképpen csak hasznos lesz. Ami pedig né­hány cigarettafajta áremelke­dését illeti: higyjék el, raj­tunk kívül nem volt a vilá­gon még egy állam, amelyik ráfizetett a dohányjövedékre. Ezen a helyzeten enyhít az új rendelkezés... ★ A zsúfolt karzaton találom­ra megszólítottam három egy­más mellett ülő érdeklődőt. Szolnokiak, Budai István, a Szolnok megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója már többször végighall­gatta az országgyűlés tanács­kozását. Palatínus László fő­könyvelő és Kecskés László, a szolnoki Vörös Csillag Ru­házati Ktsz műszaki vezetője először jár a Parlamentben. Kissé- elfogódottak is. amikor benyomásaikról kérdezem őket. Mindkettőjüknek na­gyon tetszett Farkas János Pest megyei képviselő nagy szakértelemről tanúskodó hoz­zászólása a talajvédelem kér­déseiről. Az új btk is szóba kerül. Kidéiül, hogy Palatínus elv­társ igazságügyi könyvszak­értő is. Sok dolga volt már e tevékenység során a társa­dalmi tulajdon bűnös vagy gondatlan kezelőivel, s most nagy meggyőződéssel helyesli az új büntető törvénykönyv szigorú rendelkezéseit. — Legjobban annak örü­lök, — mondja —, hogy a btk-ban ilyen nyomatékkai kapott helyet a pazarló aaz- dálkodásnak, a rossz minő­ségű ipari termék forgalom- bahozatalának. a vásárlók megkárosításának, a népgaz­daság szervei megtévesztésé­nek büntetőjogi megtorlása. S búcsúzóul még hozzáfűzi: — Érdemes lenne néhány vállalati vezetőnek ajánlott levélben külön is megkülde- di ezeket a paragrafusokat ... * Valahogy zajtalanabból fo­lyik az országgyűlés munkája, mint korábban: a nagy ju- piterlámpák nem egymás után, erős kattogással gyúl- nak ki, az ülésterem köze­pén megszűnt a filmesek, rá­diósok néha már túlságosan is élénk nyüzsgése. A képvi­selőknek is feltűnt, hogy nincs a teremben a hangfel­vételhez szükséges nagy „ke­verőasztal" sem, s az opera­tőr jeladására sokkal kisebb zajjal, a tanácskozást szinte nem is zavarva készül az ülésszak eseményeit megörö­kítő filmhíradó. Így azután még inkább ki­domborodott a kétnapos ülés­szakon az országgyűlés mun­kájának komolysága. Értéke szerint jutalmazta a taps a felszólalásokat; a miniszter­nek az egyik képviselői ész­revételre adott válaszával több országgyűlési képviselő nem értett egyet, s ezért „nem”-riiel szavazott: más képviselők az űj törvények gyakorlati megvalósításával kapcsolatban adtak hasznos tanácsokat. Az államhatalom legfőbb letéteményese, az országgyű' lés, ismét jó. munkát végzett U. L. i Papp János belügyminisz- : tér, mint országgyűlési képvi- ; selő, hű maradt Veszprém me- i gyéhez. Szombaton is a me- I gye képviselőihez visz első út- : ja. Egy kis program egyezte­tés, s máris megtörténik az i „egyezség”: Papp elvtárs a Ijövő héten ellátogat Veszp- ; rémbe s előadást tart a XXII. í kongresszusról a Vegyipari ! Egyetemen. i __ Továbbra is Veszprém j megyei képviselő vagyok — ! mondja a belügyminiszter —, ■ s így igyekszem ezentúl is ! eleget tenni ezzel kapcsolatos \ kötelességeimnek. Januárban l ismét megtartom a képviselői \ fogadóóráimat is... : * ; Marosán György, az : MSZMP Központi Bizottságé­inak titkára .szeret az újság- \ írókkal vitatkozni. Szomba­ton is az ülés kezdete előtt »pillanatok alatt újságírók és < fotóriporterek gyűrűiébe ke- ! rült. Arról érdeklődött; mi a ! véleményünk, a december 10-i ! árrendezésről? ! Egyik kollégám — közis- í mértén nagy dohányos és az (italt sem veti éppen meg — ! elhúzta egy pillanatra a szá- (ját. Marosán elvtárs rögtön tudta, miről lehet szó, s de- ' rültség közbe megjegyezte; ___$ ]~^ar(ament loliioáójcín

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom