Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-15 / 295. szám

1961. DECEMBER 15, PÉNTEK Havi készpénzfizetés, év végén jövedelemrészesedés ff hernádi Március 15 Termelőszöve tkezetben Termelőszövetkezeti veze­tőinket egyre inkább foglal­koztatja az a probléma, ho­gyan tehetnék ösztönzőbbé a jövedelemelosztást, milyen módon tudnák a legnagyobb munkák idején is biztosítani ahol erre szükség van — a munkaerőt, legkiváltképp pe­dig „visszahódítani” azokat a gazdákat, akik jelenleg az iparban dolgoznak. E tekin­tetben figyelemreméltó kez­deményezés született a her­nádi Március 15 Termelőszö­vetkezetben. Jövő év január­jától kezdve ugyanis — ha a tervezetet a megyei szervek is jóváhagyják — bevezetik a készpénz elszámolás alapján történő jövedelemelosztást. Ez azt jelenti, hogy a teljesít­mény szerint elvégzett mun­káért a következő hónap kö­zepe táján kifizetik a teljes munkabért. Ahhoz, hogy egy gazdaság az év első hónapjaiban kész­pénzben ' tudja kifizetni a végzett munkáért járó ellen­szolgáltatást, bizonyos pénz­alapra van szüksége. Vajon a hernádiak hol teremtik elő- közvetlenül ' a zárszámadás után ezt az összeget? Felke­restük a termelőszövetkezet vezetőit, hogy erre a kérdés­re választ kapjunk, ugyanak­kor megismerkedhessünk 1 a bevezetésre kerülő készpénz- fizetési rendszerrel. Mint a szövetkezet veze­tői elmondották, az eddigi eredményes ; gazdálkodás ná­luk már lehetővé teszi a kész­pénzben történő havonkénti jövedelemelosztást. A Már­cius 15 Termelőszövetkezet mint a korábbi termelőszövet­kezetek ! megnövekedett utód­ja, 1960 január 6-a óta műkö­dik, 950 holdon 125 taggal. Fő profilja az állattenyésztés és a kertészet. Már a ,'felféjlődés első évében elérték itt a negyven forintos munkaegy­séget —, ugyanez az összeg az idén : is meglesz. Sőt, a si­keres gazdálkodás eredménye­ként — terven felül hizlaltak szarvasmarhát, tenyészüszű- ket neveltek, jól kertészked­tek — négyszázezer forintot tartalékolnak, i Tulajdonkép­pen ez az összeg elegendő lesz ahhoz, hogy a jövő esz­tendőben a folyamatos bevé­tel mellett . minden egyes tag havonként teljes összegben kézhez kaphassa jövedelmét. önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon hogyan törté­nik az' elszámolás, mivel mérik a végzett munkát. Kopányi Imre főkönyvelő, Kaldeneker József főmezőgaz­dász dolgozták ki a beveze­tésre kerülő teljesítmény­rendszert. Egyrészt az eddig alkalmazott munkaegységfel­számolás, továbbá a helyi ta­pasztalatok alapján minden egyes munkaműveletnek meg­állapították a teljesítménybé­rét. A tagok részére kibocsá­tott sokszorosítvány részlete­sen tartalmazza, hogy pél­dául mennyit kap a növény- termesztő egy hold kukorica bekapálásáért, töréséért, stb. A kertészetben minden meg­termelt száz forint érték után állapították meg a tel­jesítménybért. A növényter­mesztőkhöz hasonlóan dolgoz­ták ki az állatgondozók bé­rezését is. Igen ám —, vetheti közbe az olvasó — kapálni, vagy szőlőt; kötözni, de még az állatot etet­ni is sokféleképpen lehet. Ho-: gyan tesz különbséget a kész-: pénzben történő jövedeleméi-: osztás a lelkiismeretes és: a gondatlan munka kö­zött. A teljesítménybér va­jon ösztönzi-e jobb munkára a tagokat? Mindenképpen, mert külön prémiumot is kapnak a szövetkezeti tagok. Ezt ter-i mészetesen a termés mennyi­sége és minősége alapján. De túl ezen, év végén a jövedelem egy részét kiosztják a tagok között, jövedelemrészesedés cí­mén. Akárcsak az ipari üze­mekben, vagy az állami gazda­ságokban, itt is aszerint része­sednek a szövetkezeti gazdák a jövedelemből, ahogyan év­közben dolgoztak. A tervezet pontosan tartal­mazza a jövedelemrészesedés elveit és módszereit. így pél­dául a férfiak közül csak azok kaphatnak részesedést, akik évközben legalább nyolcezer forintot megkerestek. A nők közül azok tarthatnak igényt jövedelemrészesedésre, akik 4800 forint értékű munkát el­végeztek. A részesedés a szö­vetkezet tiszta jövedelmétől és a tagok évi keresetétől füg­gően emelkedik, illetve csök­ken. Akik évközben megsér­tik a munkafegyelmet, a szö­vetkezeti tulajdont stb, azok­nak csökkentik a részesedését, vagy nem kapnak egyáltalán. A tagok örömmel fogadták a tervezetet. A legutóbbi köz­gyűlésen máris többen jelent­keztek belépésre, akik eddig üzemben dolgoztak. Ez nem is csoda, hisz előreláthatóan a növénytermesztők — mint a szövetkezet vezetői is hangsú­lyozták — ezer, 1500 forint havi jövedelemre számíthatnak. Az állatgondo­zók 1300—2000 forintot vihet­nek haza. Eddig havonként körülbelül harminc forint ér­tékű előleget vettek fel a Már­cius 15 Termelőszövetkezet gazdái munkaegységenként. (20 forint készpénzelőleg, tíz forint természeibeni.) összesen a tsz negyvenötezer forintot fizetett ki ebben az évben is, minden hónapban. Most, hogy bevezetik majd a készpénzfi­zetést, körülbelül 75 ezer fo­rintra növekszik a szövetkezet havi készpénzkiadása (a tagok bérezésére). A 30 ezer forintos készpénzkiadás-növekedés nem okoz problémát, mert egyrészt megvan a biztonsági alap (az idén tartalékolt 400 ezer fo­rint), de már a kora tavaszi hónapokban folyamatosan be­vételihez jut a tsz. A kertészet különféle primőrárukat ter­mel, tavaszra termőre fordul a tízholdnyi spárga, stb. Most még nehéz jóslásba bo­csátkozni, hogyan válik majd be a készpénzfizetés alapján történő jövedelemelosztás. A tsz vezetői mindenesetre sokat várnak tőle. ugyanígy a tagok is. Mindenekelőtt a munkafe­gyelem szilárdításával lehet számolni, de bizonyára a mun­kaerőhiány is megszűnik majd. A járás vezetői, de a szom­szédos termelőszövetkezetek is, nagy várakozással tekintenek a hernádi Március 15 Terme­lőszövetkezet kezdeményezése elé. Mi is beszámolunk majd olvasóink naik, hogyan vált be a készpénzfizetés rendszere Hennádon. Súlyán Pál A pilisszántói Bíró István nyolc menyasszonya I. A temetőben látta meg először, Budapesten, a rákos- keresztúriban, még a múlt eszendő egyik tavaszi napján. Talpig gyászban, szomorúan lépkedett. Nemrég elhunyt férje sírjától jött éppen. Megszólította, azt mondta, ő is özvegy. Vigasztalták egy­Hetven tapasztalatcsere Dr. Ács Mihálytól, a megyei tanács szakoktatási felügyelő­jétől érdeklődtünk: mi újság? — Csütörtökön délelőtt — kapjuk a tájékoztatást — érte­kezletet tartottak a járási és városi tanácsok mezőgazdasá­gi szakpropagandistái. Meg­beszéltük az évi munkát, s sok szó esett a jövő évi mezőgaz­dasági kiállítással kapcsolatos feladatokról és a magyar— szovjet mezőgazdasági napok szokásos megrendezéséről. — Az elmúlt időszak mun­kájával kapcsolatban sok ér­dekes tapasztalatot mondtak el a szakpropagandisták. A daba- si járásban például olyan nagy hatása volt a nagyüzemi szőlő­telepítési és szőlőművelési be­mutatónak, hogy a közös gaz­daságok a tervezettnél jóval nagyobb területen szándékoz­nak nagyüzemi szőlőt telepíte­ni. Hasonló a helyzet a budai járásban, ahol Lőrincz Miklós, a Törökbálinti Állami Gazda­ság igazgatója valósággal apos­tolává vált az őszibarackter­melésnek. A telepítésre olyan nagy az igény, hogy nincs ele­gendő szaporítóanyag, ezért néhány közös gazdaság most berendezkedik a szaporító­anyag előállítására, is. Bár több ilyen megmozdulásról tu­dunk, mégis nehéz lenne kéz­zelfoghatóan 'kimutatni, mi­lyen hatása van a termelésre annak a közel hetven tapasz­talatcserének, bemutatónak, amelyet az év folyamán ren­deztünk, s amelyen közel két­ezerötszáz szakember vett részt kisebb-nagyobb csoportokban. Ezek a tapasztalatok azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy a jövő évben tovább fo­kozzuk a tapasztalatcserék szervezését. (tm) Ma este Vácott: A MEGYEI KIRAKATVERSENY SORSOLÁSA (Tudósítónktól.) Novemberben hírt adtunk arról, hogy megyénk állami kiskerekedelmi vállalatai őszi kirakatversenyt rendeztek. Fest megye négy városában és Monor községben a lakos­ság nyolc héten keresztül fi­gyelte: melyik üzlet kínálja legtetszetősebben áruját? Az érdeklődésre jellemző, hogy Vácott 9876, Szent­endrén 4978 szavazólapot helyeztek az urnákba. A bíráló bizottságnak nem kis feladatot jelentett a közel 10 000 szavazólap megszámolá- sa, osztályozása. A hét eleji értékelés szerint Nagykőrösön a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat, Monoron a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat, Ceglé­den a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Szentendrén a Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer ] Kiskereskedelmi Vállalat és I Vácott a Vác és Környéke I Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy-egy portálja nyer­te el a. vásárlók legtöbb sza­vazatát. Ezt a döntést követően sor­solás útján vásárlási utalvánnyal ju­talmazzák azokat a sza­vazókat. akik eltalálták, hogy saját helységükben melyik a legszebb kira- kai Ma este 6 órakor, a váci Fehér Galamb Étterem szín­háztermében kerül sor az első sorsolásra. Szentendre és Vác szavazói közül negyvenkét ne­vet húznak ki az urnából: ők kapják az ajándékvásáriási utalványokat. Megelőzően ke­rül sor ugyanott a Pest me­gyei Hírlap és a Váci Napló olvasóankétjára. Sorsolás előtt a helyi Madách Imre művelő­dési ház irodalmi színpada ad műsort. ■mást. Mire szép lassan sé­tálgatva a temető kapujához értek, már jegyesek voltak. Megbeszélték, a gyászév le­teltével összeházasodnak, ad­dig mindenesetre menyasszo­nyához költözött. Elmondta, nagy örökség vár rá, bár pil­lanatnyilag anyagi nehézsé­gekkel küzd ugyan, nem ke­res, mert dolgozni sem tud, annyira beteg. A szerelmes özvegy tetőtől-talpig kiöltöz­tette, jól tartotta. Egy idő múltán előállott, azt mond­ta, mindjárt megkapná örök­részét, ha az ötezer forint il­letéket lefizetné. Ezen ne múljék, az özvegy leszámolta kezébe a pénzt. Hogy lefi­zesse, nyomban elment és vissza se tért soha többé. H. Ezúttal férjes asszony­nyal mátkásodott össze. Rá­beszélte, hagyja ott az urát, de még előbb elhagyta az asszonyt. Igaz, csak miután pár száz forintot már ki- kunyerált és észrevette, nem számíthat több pénzre tőle. III. Leány volt a következő arája. Ennek, feleségétől kü- lönváltan élő férjként mu­tatkozott be. Restellkedve be­vallotta, nincsen pénze a válóper megindítására. Hogy végre isten-ember előtt egy­máséi lehessenek, a lány a költségekre 1200 forintot adott neki. Többé nem látta. Ez volt az 1960-as évben szerelmi üzelmeinek mérlege. Ez idén, Amor segítségével, még sikeresebben tevékeny­kedett. IV. Januárban már megint leány jegyese lett. Házassá­guk egyetlen akadálya: nem volt lakásuk. De tudott egyet, nagyon kedvezményes áron kaphatót. Adott is pénzt rá a leány. Utána pedig se la­kás, se vőlegény. V. A szerelem hónapjában, májusban a pesti Tavasz Eszpresszóban lobbant láng­ra a szíve. Megint leányt tett í boldog menyasszonyává. A leány azonban röviddel utóbb megbetegedett, kór­házba került. Lakásában ez­alatt egyedül maradt a vő­legény. Megtalálta és az utolso fillérig elköltötte be­teg menyasszonya megtaka­rított pénzét. Újabb meny­asszonyokat is hívott a lány 1 aiiásara. Többet. Nem is tudni hányat. Mire azonban a beteg felépült és hazajött, lakását üresen találta. Vőle­génye addigra ismeretlen helyre költözött. VI. Ezúttal nőtlennek val­lotta magát. A leány pedig ragaszkodott hozzá, hogy ke­zét vidéken lakó szüleitől is megkérje. Menyasszonya pén­zén vasúti jegyet váltott, elutazták a szülőkhöz. El­nyerte beleegyezésüket, sőt augusztus 20-ára az esküvő napját is kitűzték. Addiig is némi pénzt kért és kapott menyasszonyától, az esküvő napját azonban nem várta meg. Eltűnt. VII. A hatodik számú meny­asszonnyal még fel sem bon­totta eljegyzését, ám a pesti Vidám Parkban már ismét új menyasszonyt talált. Váló­félben levő nőt. Kitűnő ügy­védet ajánlott neki, az majd, hogy mielőbb egybekelhesse­nek, gyorsan elintézi váló­perét. Ügyvédi költségekre csak nyolcszáz forint kell. Megkapta. Mindjárt végle­gesen elvált ettől a meny­asszonyától is. VIII. Ez már elvált asszony volt. Tőle a saját válópere költségeire kapott nyolcszáz forintot. Mindössze ez a nyolc menyasszony tett feljelen­tést Bíró István harmincegy éves pilisszántói, mestersé­gében munkát már régen nem vállaló vasesztergályos ellen. Úgy mondják, az el­múlt két esztendő alatt volt több menyasszonya is, csak­hogy azok szégyenükben nem fordultak sem a rendőrség­hez, sem a bírósághoz, A bí­rósági tárgyaláson a nyolc sértett, az elhagyott meny­asszonyok meglepetéssel ér­tesültek még egy kilencedik nő létezéséről, Bíró István hites feleségéről, öt gyerme­ke anyjáról, a leginkább megcsalatott asszonyról. A házasságszédelgő Bíró Ist­vánt két és fél évi börtönre ítélték. Menyasszonyonként tehát átlag négy és fél hó­napot, egy-egy rövid mát- kaságnál hosszabb időt ka­pott. A szerelem vakká tesz, ré­gen tudott dolog. Bíró István személyi adatait és múltját illetően menyasszonyai is megelégedtek annyival, amit saját magáról a férfi elmon­dott nekik. Mielőtt a náluk üresedésben levő „vőlegényi állást” vele betöltötték, még csak írásba foglalt rövid életrajzot sem kértek tőle. Annyira bizalomgerjesztő volt. De azért, hölgyek, a pénzt ké­rő szerelmes férfit mégis­csak jobb lett volna „leká- derezni”. Szolgáljon hát a minden­áron férjhezmenésre áhíto­zó asszonyoknak, lányoknak tanulságul a hopponmaradt nyolc menyasszony története. Szokoly Endre DIÓSD - KIJEV MIT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN? ..a szocialista brigádmozgalom nagyszerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a várost és a falut, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségie­ket ... Jó lenne, ha a szocialista brigádmozgalom tovább fejlődnék..." — mondotta többek között Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülé­sén. A Pest megyei üzemekben is szinte napról napra fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Nyilván, hogy újabb lendületet jelent az a moszkvai tanulmányút, amelyet nemrégiben rendeztek, s a küldöttségben részt vettek Pest megyeiek is. A következőkben Gabányi La­jos, a Diósdi Csapágygyár műszaki titkára nyilatkozik arról, mit látott a tanulmányúton, milyen tapasztalato­kat szerzett. sága kiosztja a lakásokat az arra legjobban érdemes és jogosult dolgozók között. Ez is fontos, mert az új tulaj­donosok ezután szívügyük­nek érzik az építkezést és azt. milyen lesz az új ház, vagy lakótelep környéke. A dolgozók társadalmi munká­ban fákat ültetnek jövendő­beli lakásuk körül, parkosí­tanak és gondolnak gyere­keikre is, mert játszóeszkö­zöket, játszótereket is léte­sítenek, sőt arra is gondol­nak, hogy kulturális igé­nyeiket a lakásukhoz közel elégítsék ki. — Hányán- dolgoznak a ki­jevi üzemben brigádban? — Ötszázan nyerték el ed­dig a kommunista brigád tagja megtisztelő címet. Azok a dolgozók, akik valamilyen ok miatt nem léphetnek bri­gádba, egyénileg küzdenek a kommunista dolgozó címért. Éppen úgy vállalásokat tesz­nek, termelési tervük túltel­jesítésére, szakmai és poli­tikai képzettségük emelésé­re, mint a brigádtagok. — Mi a brigádok fő erős­sége? — Mindenekelőtt azt hi­szem, hogy a közösségi szel­lem. Ami1 pedig a munkát il­leti, a brigádok egyik fontos feladata az újítás. Eigy-egy jó ötletért nem a brigád, ha­nem az a brigádtag kap ju­talmat, aki a javaslatot tet­te. Az újításért kapott ösz- szeget sem adja át a tag a brigádnak. — Hogyan fedezi a brigád egy-egy közös rendezvény költségeit? — Nincs külön brigádpénz- tár. Ha olyan esemény köze­leg, amely költséget igényel, például közös kirándulás, szín­házlátogatás, házasságkötés, akkor a felmerülő költségeket abból az összegből fedezik, amelyet a brigádtagok fizeté­sük napján adnak össze. — Milyen módon és eszkö­zökkel nevelik a brigád tag­jait? — Akadnak időnként rend­bontók is, akik vagy a munka- fegyelmet sértik meg, vagy esetleg a magánéletükben tesznek olyat, ami nem okoz örömet a brigád többi tagjá­nak. Hogy mi történik a rend­bontókkal? Azt mi is meg­kérdeztük, kizárják őket, vagy sem. Azt válaszolták nekünk a kijevi szövőkombinátban: nem engedik odáig fejlődni az ügyet, hogy az illetőt ki kell­jen zárni. Ha valaki fegyel­mezetlen, akkor ügyével, sze­mélyével külön foglalkozik a brigád, a szakszervezet, a Komszomol és a pártszervezet. — Mikor történik a brigád munkájának értékelése? — Havonként. Ezt a mód­szert azzal indokolták, hogy ha egyszer a brigád, vagy akár a külön versenyző dolgo­zó kitűnő teljesítményt ér el a hó végén, akkor miért kell várni, amíg esetleg a követke­ző teljesítménye rossz lesz. A cím gyors odaítélése fokozza a brigád munkakedvét. Ha pedig az fordul elő, hogy a brigád a következő hónapban rosszul dolgozik, — ilyen eset ritkán fordul elő —, akkor természe­tesen elveszti a kommunista címet. — Látták az üzemet is? — A tájékoztató után tanul­mányi úton levő csoportunk tagjai megnézték a kijevi szö­vőkombinátot. A gyár több öt­emeletes épületből ál] és minden emeleten hatalmas csarnokokban száz és száz fo­nógép dolgozik. Érdekes az anyag útja. Lenn az alagsor­ban a bálákban érkezett gya­pot és félgyapjú tisztításával és a hengerekre tekercseléssel kezdődik a munka. Az anyag szövésre kész fonalként kerül a felső emeletekre. Az első pillanatban szembeötlött, mi­lyen tiszta minden csarnok. Az is figyelemre méltó, hogy mennyire ügyelnek a dolgozók egészségének védelmére. A fo­nó gépsorok elején komoly teljesítményű ventillátort lát­tunk, amely a csarnok vala­mennyi gépét friss levegővel fújja végig és így az orsók mellett dolgozó nők nem érzik a fonás következtében kelet­kező port. A fonóüzemben több, mint ötven gép termel. A gépek felett egy végtelen sí­nen, halad a szívó ventillátor, amely állandóan halad és be­szívja a fonógépeken esetleg lerakodó port. — Mi ragadta meg ezenkí­vül még a figyelmét? — Az, hogy nemcsak az au­tomatizálás és a mechanizálás halad előre nagy léptekben a szovjet üzemekben, hanem az is, hogy gondolnak arra: a za­jos gépek a lehető legkevesebb zajjal működjenek és ez Is az emberek, a dolgozók érdeké­ben történik. Azt hiszem, hogy a kijevi látogatás tanulságos volt számunkra. Példaként em­líthetem azt is, hogy nemrég p'vkíto’tok a kijevi kombinát­ban egy osztályt, amely kizá­rólag az üzem, illetve a gépek automatizálásával és a kézi műveletek gépesítésével fog­lalkozik. — Azt a tapasztala­tot, amelyet Kijevben szerez­tünk, szeretnénk hasznosítani nálunk is — mondotta befeje­zésül Gabányi Lajos, a Diósdi Csapágygyár műszaki titkára. i (m. k.) — Milyen üzemekben jár­tak? — tettük fel az első kér­dést. — Először is a kijevi szö- vökombinátban — válaszol­ta a diósdi üzem műszaki tit­kára, majd így folytatta: — A gyárban a kombinát fő- technológusa fogadott ben­nünket. Beszámolt arról, mi­ként dolgoznak a nagy szö­vőüzem kommunista brigád­jai. Nem fukarkodtunk a kérdésekkel, kíváncsiságun­kat jellemzi, hogy több, mint harminc kérdést tettünk fel. — És mi volt a legérdeke­sebb válasz? — Erre így nehéz 'felelni. Minden esetre megragadta a figyelmemet, hogy a vállalat dolgozói közös házcsoportok­ban laknak. Még a ház épí­tésének megkezdése előtt az üzem szakszervezeti bizott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom