Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

MEcrea 1961. NOVEMBER 12. VASÁRNAP Bolgár vendégek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Pénteken délután Jancsó Georgiev bolgár nagykövet és több bolgár vendég látoga­tott a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemre. A vendégek dr. Magyari András rektor vezetésével megtekintették a növénytermesztéstani, talaj­tani, növénytani, és állattani tanszékeket, majd körsétát tettek az állattenyésztési tanszék kísérleti telepén. Itt Magyari András rektor a kosztromói és a magyar tar­ka szarvasmarhák kereszte­zésének eredményeit ismer­tette. A bolgár nagykövet és a környezetéhez tartozó ven­dégek elismeréssel nyilat­koztak a látottaltról. N. M. 99 A dánszentmiklósi csoda“ Nyolcvandekás kukoricacsövek — Mintapéldányok Hruscsov elvtársnak Nagytudású szakember jó tanácsa a tsz-vezetőknek Nyáron beszámoltunk ol­vasóinknak a dánszentmik­lósi Micsurin Termelőszövet­kezetben tartott tapasztalat- cseréről, amelyen a jelenle­vők elismerten nyilatkoznak a termelőszövetkezet várható kukoricaterméséről. Ennek három hónapja. Hogyan vál­tak be a nyári jóslatok, mi­lyen termést adtak a leg­nagyobb szárazságban is ha­ragoszöld csövek? Erről be­szélgettünk Székely István­nal, a termelőszövetkezet fő- sigronómusával. A beszélgetés elején „szem­léltetőeszközként" kát láda kukoricacsövet helyezett az Jói vizsgáztak Nyolc arany, tizennégy ezüst és egy bronzérmet nyertek a Pest megyei termelőszövetkezetek Augusztus—szeptember hónapban tartották meg Er­furtban a szocialista országok kertészeti kiállítását. A nemzetközi kiállításon több Pest megyei szocialista me­zőgazdasági üzem is részt vett különféle kertészeti ter­mékekkel. A Földművelésügyi Minisztérium a napokban értesítette hivatalosan a Pest megyei Tanácsot arról, hogy a megyei termelőszövetkezetek milyen eredménye­ket értek el a kiállításon. Az alábbiakban közöljük a díjnyertes termelőszövetkezetek névsorát. Aranyérmet nyertek: a bugyi Tessedik Sámuel Tsz (2 aranyérem) paprikával, a vecsési Zöld Mező Tsz paprikával, a nagykőrösi Arany János Tsz paprikával, a fóti Vörösmarty Tsz papriká­val, az áporkai Aranykalász Tsz paprikával, a nagyká- tai Magyar—Koreai Barátság Tsz szőlővel (két arany érem). Ezüstérmet nyertek: az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz káposztával, a döm- södi Dózsa Tsz uborkával, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz retekkel, a vecsési Ezü'stkalász Tsz káposztával, zeller­rel, sárgarépával, (három ezüstérem), a túrái Calgamenti Tsz hagymával, uborkával, paprikával, káposztával és sárgarépával (5 ezüstérem), a dömsödi Aranykalász Tsz almával, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz almával és a halászteleki Szabad Május Tsz almával. Bronzérmeit nyert: a vecsési;,Jizüstkalász Tsz petrezselyem-rget. A díjnyertes termelőszövetkezetek vezetőinek a kö- í zeljövöben adjálc át az erfurti - nemzetközi kertészeti I kiállítás áíjáii a megyei tanács székhazában. |1v\\\\\\\\\w\w^w\\\\\\\v\\\\wä\\\w^\\\\\\vä\\\\\\\\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\W, SZÖVETKEZETI PARASZTOK HARKÁ.WfÜRDŐN • Hullik a falevél a híres Harkányfürdőt övező erdő tölgyfáiról, a nap homályo­san kandikál a kopaszodó iák ágai között. Hűvös őszi szél kergeti a felhőket — visszavonhatatlanul itt az ősz. Az üdülés ideje a vidám nyár. Most ősz van, de mégis népesek a fürdő körüli erdő sétányai, nyitva a szállodák ajtói. Harkányfürdő ma is látogatott. A termelőszövet­kezeti parasztok, akik nyá­ron a mezőkön fáradoznak a jó termésért, töltik jól megérdemelt pihenőjüket. A megyéből ötvenhét szövetke­zeti parasztot üdül tét itt 10 napig a Pest megyei Ter­melőszövetkezetek Biztosítá­si és Önsegélyező Csoportja. Az ötvenkét — javarészt idősebb korosztályból való — szelei Béke Tsz tagjának, aki a hatvanötödik életévé­ben jár,. Szevenka József­nek, az üllői Március 15 Tsz építő brigádvezetőjének, Nagy György Ferencnek, a ceglédi Vörös Csillag Tsz hatvan­ötéves növénytermesztőjének és a többieknek. Ellenkező­leg, szokatlan is . számukra a késői felkelés — legtöbb­jük reggel öt—hat órakor a társalgóban beszélget, vagy sétál az erdőben — az, hogy a személyzet minden kíván­ságukat lesi és teljesíti. In­kább a megbecsülés, a róluk való gondoskodás tetszik ne­kik és az, hogy megérhet­ték: ott üdülnek, ahová a múltban a lábukat sem te­hették volna be. Az üdülő szövetkezeti pa­rasztok véleményét fejezte ki Kuli Imre, a kakucsi Le­Az üdülő szövetkezeti parasztok a szálloda előtt termelőszövetkezeti paraszt egyike sem üdült még éle­tében. Most azonban az első agy-két nap feszélyezett han­gulata után birtokukba vet­ték a szállodát, környékét és a fürdőt. Félreértés ne essék, nem a . ‘•emsnittevés” tetszik Úr­béri Istvánnénak, a tápió­nán Tsz elnöke, amikor azt mondotta: — Javasoljuk, hogy a Pest megyei termelőszövetkezetek közösen tartsanak fenn egy üdülőt, hogy minél több szö­vetkezeti paraszt megismer­kedhessen az üdülés örömei­vel. <m. s.) asztalra a főagronómus, Mind szépen fejlett cső. Mustrál- gatjuk a szép példányokat és találgatjuk, mennyit is nyom eigy-egy cső. — Hatvan-hetven dekásak is vannak közöttük — mond­juk az a.gronómusnak. — De vannak ám, még nyolcvan dekás is — válaszol­ja az, majd keresgélni kezd a ládában, hogy bemutassa a szép csö­vek közül is a legszebbeket, amelyeket tintával megjelölt. Hiába keresi azonban, mert valaki már „elemelte”. Bosz- szankodik is egy kissé miat­ta: — Miért nem mennek a gó- réhoz, ott válogathatnak, ta­lálhatnak bőven. Persze in­nét könnyebb elvinni. Kény­telen leszek lezárni az iroda­ajtót, mert mindenemet széj­jelhordanak. Székely István második éve fóagronómusa a , dánszent- miklósi Micsurin Termelő- szövetkezetnek. A „dánszentmiklósi csoda” híre messzire eljutott. Ha más esztendőben érnek el például hatvan mázsás kukoricater­mést hatvan holdas területen — a többi tábla pedig mind negyven mázsán felül fize­tett, nem kerülnek ennyire a figyelem középpontjába. De Dánszentmiklóson csakúgy, mint az országban másutt is, több mint három hónapig egy csepp eső sem esett. Ilyen időjárás mellett rekordtermést elérni — olyat, amilyenre a község­ben a legidősebb emberek sem emlékeznek — nem kis dolog. — Minek köszönhetik a jó termést? — kérdezzük Szé­kely Istvántól, miután meg­csodáltuk a szép kukoricacsö­veket, — A jó termés egyik fel­tétele a jó vetőmag — ma­gyarázza Székely elvtárs. Amint később kiderül, a jó vetőmagnak azonban törté­nete van. Székely István ta­valy jóval a vetés előtt körbe­járta a termelőszövetkezeti tagokat. Fellátogatott a padlá­sokra, megnézte a górékat. Kukorica után keresett. Ér­deklődött, mióta termelik ugyanazt a fajta kukoricát. Kecskemétiéknél és Timárék- nál talált rá, amit keresett — ők termesztettek ugyanis leg­régebb óta azonos fajta ku­koricát. vagyis tulajdonikép­pen beltenyésztést folytattak. A két család, amikor meg­tudta a főagronómus terveit, Szívesen ajánlott fel vetőma­got. A kétfajta kukoricát az­tán tavaly keresztezték és hatvan hold vetéshez elegen­dő vetőniagot termeltek. — Nézzék meg ezt a csövet — emel fel egyet az asztalról. — Micsoda tömör. A szemek átmérője 12—13 milliméter. Ráadásul a szemek nem szá­radtak be. ami azt mutatja, hogy a szokvány kukoricánál nagyobb a fehérjetartalma — mondja, miközben a szemeket morzsolja le a csutkáról. — Ha a fehérjevizsgálat ki­mutatja, hogy nyolc százalé­kosnál nagyobb a fehérjetar­talma, merem állítani, hogy ez lesz a jövő kukoricája — mondja határozottan —, akkor pedig Hruscsov elvtárs­nak is küldünk belőle kollek­ciót. — A jó vetőmag mellett bizonyára más titka is van a jó termésnek — említjük meg. — Rigóta nem titok már, csak meg kell csinálni — folytatja Székely elvtárs. — Mit gondolnak, honnét vette a kukorica a rengeteg vizet, amire a csőképzéshez szüksé­ge volt, amikor nem volt eső és esy-egy mázsa kukor;ca- teronés előállításához mintegy harmincezer liter víz szüksé­ges? — teszi fel a kérdést, majd maga válaszol rá. — Csakis a földből. Tavaly ősszel negyven centi mélyen I szántottunk, A téli csapadékot fogtuk meg, különben nem bírta volna a föld a holdan­ként! huszonháromezer holdas tőszámot. A mélyszántással együtt holdanként 200 mázsa szervestrágyát szántottunk alá. Az idén is így csináljuk. Székely elvtárs elmond egy „titkot”. A tsz vezetősége na­gyon jóban van a traktoro­sokkal. Megbeszélték velük: ne csapják be a szövetkeze­tét. Olyan mélyen szántsanak, ahogyan azt a vezetőik kérik. Igaz, a termelőszövetkezet sem marad adós a traktoro­soknak. Megkérjük Székely elvtór- sat, ismertesse a többi ter­melési módszerüket is, ame­lyet az idén a kukoricánál al­kalmaztak. — A szervestrágyán felül 200 kiló» szuperfoszfátot, 150 kiló kátisót és két részlet­ben 200 kiló pétisót szór­tunk ki, illetve dolgoztunk ba a földbe — ismerteti Székely elvtárs termelési módszerüket. Meglepődve hallottuk, ho^y az említett hatvan holdnál ké­zi kapát szinte egyáltalán nem alkalmaztak. — Kézzel csupán egyeltük a kukoricát, mégis most ősz­szel is gyommentesek a kuko- ricaföldek — beszéli a főagro­nómus. Amint szavaiból megtudjuk, ezt úgy érték el, hogy két részletben — kelés előtt és kelés után. amikor 20—25 cen­timéter magas volt a kuko­rica — Dikonirtot permeteztek ki. A fold lazítása érdekében háromszor lókapáztak. — Milyen tanácsot tud adni a megye tsz-vezetőinek, mit tehetnek ebben az időszakban a jövő évi jó kukoricatermés érdekében? — kérdeztük meg végül a nagytudású szakem­bert. •— Itt, a Duna'—Tisza közén minden tíz esztendőben nyolc aszályos. Az első lépést a nagy kukoricatermés elérésé­hez most tehetik meg a ter­melőszövetkezetek. Növeljék a föld termőerejét és most ősszel jó mélyen szántsák fel a kukorica talaját. A dánszentmiklósi Micsurn Termelőszövetkezet Vezetősé­gének az aszályos időjárás ellenére is kellemes gondjai vannak, nehezen találnak ugyanis férőhelyet a renge­teg kukoricának. Ezt a gon­dot azonban szívesen vállal­ják. Mihók Sándor Ma estig Ráckevén is befejezik a vetést A lórévi Duna menti Tsz testvéri segítsége a ráckeveieknek Az utóbbi napokban már gyakran megeredt az eső, és megkönnyítette a vetőszántási és a vetési munkákat. A rác­kevei termelőszövetkezetek tagjai kihasználták az időjá­rás adta lehetőséget és az utóbbi napokban jelen­tősen meggyorsították a vetőszántást és a vetést. A községben működő három termelőszövetkezet ősz* mun­káit állandó figyelemmel kí­sérik a helybeli tanács veze­tői. akik gyakran nyújtottak már segítséget a tsz-eknek. Er­ről beszélgettünk péntek este Tóth Gábor vb-elnökkel és Lengyel József vb-elnökhelyet- tessel. A beszélgetés során megtud­tuk, hogy a három termelő- szövetkezet közül a Rákóczi Tsz már befe­jezte a vetőszántást és a vetést. Összesen 200 hold búzát, 80 hold őszi árpát és 12 hold ta­karmánykeveréket vetettek el a Rákóczi Tsz-ben, amely már tíz éve gazdálkodik nagy­üzemi módon. A szövetkezet tagságának szervezettsége és mumfcalendülete a többi mun­kában is meglátszik. A vetés­sel egyidejűleg befejezték már a 210 holdnyi kukorica törését, a 20 holdnyi cukorrépa fel­szedését, és a kukoricaszár- vágás jelentős részéit is. Ez a teljesítmény annál is elisme­résre méltóbb, mivel ebben a szövetkezetben 90 hold sző­lő szüret elését, kiprésel é­sét és must kezelését is el kellett végezni. A községi tanács vezetőinek véleménye szerint, a siker egyik fő oka az volt, hogy a tsz vezetőd jó szervező- és mozgósító mun­kát végeztek a tagok között, akik viszont szorgalmasan dolgoztak. Az Arsnv Kalász Termelőt szövetkezetben 270 hold búza, 80 hold őszi árpa, 70 hold rozs és 20 hold takarmánykeverék az őszi vetési terv. Péntek reggelig 50 hold búza és 10 hold takar­mánykeverék kivételével, elvetették az őszieket és a 320 holdnyi kukorica 90 százalékát letörték. Ezenfelül levágták már a ku­koricaszár 60 százalékát és felszedték a 10 holdnyi cukor­répájukat is. Vasárnapig eb­ben a szövetkezetben is befe­jezik a vetést, valamint a ku­korica törését. Legtöbb tennivaló Rácke­vén az Árpád Tsz-ben volt, mert ennek a szövetkezetnek van a legnagyobb vetésterve** Az Árpád Termelőszövetke­zetben 500 hold búzát, 90 hold rozsot, 120 hold őszj árpát és 65 hold takarmánykeveréket kell elvetni az idén. Ezeknek a munkáknak nagy részét már elvégezték, de péntek reggel még 100 hold búza, 30 hold rozs és 35 hold takarmányke­verék volt hátra. A tsz veze­tősége és tagsága elhatározta* hogy ezen a héten teljesen befejezik a vetést, és ezért, ha szükség lesz rá, még vasárnap is vetnek. A vetéssel egyidejűleg vég­zik a kukorica törését is az Árpád Tsz-ben. Péntek reg­gelig mintegy 400 hold kuko­rica törésével végeztek, de az egész terület 433 hold a tsz- ben. A kukoricaszárvágást 310 holdon végezték el, míg a 15 holdnyi cukorrépát már nem­csak felszedték, hanem el is szállították. Ezekben a mun­kákban főként lófotgatok vég­zik a szállítást, bár 14 lófogat a talajelőkészítésii, illetve a vetési munkákban is részt vesz. Mindhárom termelőszövet­kezetben nagv segítséget nyújt az őszi munkákhoz a gépállo­más is. Az Árpád Tsz-ben öt erő­gép végzi a talajelőkészí­tést, négy pedig a vetést, az Arany Kalász Tsz-ben pedig hét erőgép végzi ezeket a munkákat. A talajelőkészítést végző trak­torosok éjjel is szántanak, mert megszervezték gépeiken a kettős műszakot, A tanács vezetői nagy elismeréssel em­lékeznek meg a traktorosok munkájáról, akik korábban Makádon, Szigetbecsén és Ló- , réven végeztek ctórekas mun­kát. A Rákóczi Termelőszövet­kezet vezetői és tagsága, há­lával emlékezett meg a lóré­vi Dunamenti Termelőszövet­kezet önzetlen segítségéről is* A Dunamenti Tsz ugyanis a vetés befejezése után áten­gedte a gépeit a ráckevei Rá­kóczi Termelőszövetkezetnek,' amely így korábban befejez­hette a vetést. Ez a segítség annál is elismerésre méltóbb, mivel még a Dunamenti Tsz- ben is van szántanivaló, ame­lyet egy időre félbeszakítot­tak. Nagymiklós István Ácsok restaurálják az ódon vízimalmot rek. Bizony, már az első vi­lágháborúban is zsákoltam itt a búzát. — Szép híre van ennek a malomnak! — Lehet is, nem mondom. Azelőtt tizenhat falu lisztjét járatták itt a népek. Még negyvenöt után is őröltünk rajta, amikor én megvettem. De hát már elöregedett. Mú­zeumba vonul. Azaz, csak jelképesen, mivel műemlékké nyilvánították. Azért állítjuk helyre,., Még mondana valamit a mol­nár, de egy fürge mozgású pecázó fiú megelőzi. Sietve tudatja, hogy a malomnak sok ám a csodálója, mert a kirándulók mind felkeresik. Isbolásgyerekek és felnőtt férfiak, nők gyönyörködnek az évszázados hajómalom bor­dáinál. És a játékos képzelet minket is a múltba repít vagy másfél évszázaddal előbbre — egy pillanatig... (n. i.) A\\\\\\\\\\\>A\\\v\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\Vv'A\'\Vv\\\V\>\\\\\\\\>N>Ä\^^ ^lem ziuj már a vízimalom Eredeti formájában állítják helyre a ráckevei hajómalmot : Micsoda ellentét! Világos i színű, ultramodern horgászta- í nya lábánál bámul a vízbe a i szélmarta, agyonkátrányozott : ósdi hajómalom. Fedélzetén i most vidám kopácpolásba nó- i tafütty hasít, s ez felkelti a : kíváncsiságunkat. Mit csinál- : nak itt az emberek? G vermekkoromban i 1 yennek képzeltem a Noé bárkajáit, majd később a dél-kínai ten- igerek kalózdzsunkáit. Ez vil­lan eszembe, amikor az or­mótlan alkotmányt figyelem. Vajon ki építette? Mikor?' Kinek a búzáját járta? — Itt van a tulajdonosa is! — kiáltja vidáman az egyik ács, a mellékhajó felé intve. — Gyurcsik Antal vagyok! — mutatkozik be az egyik restaurátor, a mellékhajó alól kibújva. — Az enyém volt ez a malom. — Hogy mikor építették? Sajnos, azt nem tudom. Be­csülöm úgy száznyolcvan évesnek, mert már a nagy­apám is öreg malomnak is­merte meg. — Már tacskó kölyökko- romban itt dolgoztam én, bár akkor még más volt a gaz­dája. Vízimolnár családból származom. Apám, nagyapám itt őrölte a lisztet egy évszá­zadig. Mindketten nyolcvanon ; felül éltek, s amint láthatja, ; én sem vagyok már mai gye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom