Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

1961. NOVEMBER 12 VASÁRNAP Hrerct vÄlfirlflD 3 SiakszervezRti küldöttség utazott Kubába Horn Dezső, a SZOT tit­kára és Lackó Béláné a SZOT nemzetközi kapcsola­tok osztályának munkatár­sa szombaton Kubába utaz­tak, ahol részt ( vesznek Ha­vannában a Kubai Dolgo­zók Forradalmi Szakszerve­zeti Szövetsége XI. kong­resszusán. (MTI) Vizsgaelőadás, új darabok bemutatója, múzeummegnyitó Jelentős kulturális események a következő napokban Vasárnap délután 6 órai kezdettel irodalmi estet ren­deznek Tök község művelődé­si otthonában. Az irodalmi est keretében Baranyi Ferenc Hwvíáésel*. £eIeijiéások A gödöllői járás közscgfejlesztési terveiből Az idén is folytatódik a já­rásonként létrehozott szak- bizottságok munkája az 1962- es évi községfejlesztési ter­vele összeállítására. A napokban a gödöllői já­rási tanácsnál jött össze a szakbizottság, amelynek el­nöke a járási vb-titkár, tag­jai a járási tanács községfej­lesztési csoportvezetője és pénzügyi előadója, a műszaki és községfejlesztési bizottság egy tagja, a járási tanács osz­tályvezetői, a községekből a gazdasági előadók és az ál­landó bizottságok elnökei. Részt vett a tanácskozáson a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkára is. A megbeszélés feladata volt megállapítani, hogy az elkészült 1962-es évi község- fejlesztési terv reális-e s a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítottak-e? A szakbizottság által megfele­lőnek tartott tervet a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága tanulmányozza, majd jóváhagyás végett a községi tanácsok elé terjeszti. A vaskos iratcsomó arról tanúskodik, hogy az elkövet­kezendő év a községfejlesz­tés területén nem hoz ki­emelkedő alkotásokat, de folyamatosan biztosítja a szükséges feladatok elvégzé­sét. Zsárribokon például száz­ezer forintos költséggel új foglalkoztató teremmel na- cgyobbítják az óvodát, Csö­mörön pedig harmincezer fo­rintból hatvan új közvilá­gítási lámpát állítanak fel. A legnagyobb méretű munka 1962-ben Vácszentlászlón fo­lyik majd, ahol befejezik a művelődési otthon építését. A teljes költség ötszázhet­venezer forintra rúg, ebből kilencvenötezer a lakosság által vállalt társadalmi mun­ka értéke. Gödöllő is lép egyet a vá­rosiasodás útján. Szemét­gyűjtő teherautót vásárol­nak, amelynek összege az egyéves üzemfenntartással együtt háromszázhúszezer fo­rint. Ezzel nagyon fájó és régi egészségügyi problémát orvosolnak. További terveik között szerepel egy húszezer forintos tétel, amelyet köz- világítási lámpákra költenek, míg egy újabb húszezer fo­rintot a Fácánsoron hálózat- bővítésre fordítanak. Amennyiben a községi ta­nácsok egyetértenek a köz­ségfejlesztési hozzájárulások ily módon történő felhaszná­lásával, az illetékes osztá­lyok hozzálátnak a tervek megvalósításának előkészíté­séhez. (k. m.) Hová tűnik el 300000 darab vadnyúlbőr? A vadnyúlibőrök begyűjtése a vadászati igényihez igazodó irányszámok alapján történik. Az 1961. évi kilövési irány­szám 900 000 darab, 200 000 darabbal több, mint az előző éviben. Ebből a húsban kivi­telre kerülő mennyiség 300 000 —400 000 darab. Bsgyűjthető lenne tehát mintegy 500 000— 600 000 darab vadnyúiibőr, a valóságban azonban a begyűj­tött mennyiség nem haladja meg a 200 000—300 000 dara­bot. Elkallódik irűmtegj 300 000 darab, amely belföldi értékben közel két és íélmil- lió forint, devizára átszámítva pedig 100 000 doháron felüli értéket képvisel. Elkallódik a házinyúl-bőrök jelentős része is, pedig a házinyúí-börből készülnek a világos színű női tompok, amelyek iránt külö­nösen nagy a külföldi keres­let. A magyar kalapok és női tompok megnyerték a külföldi piacok tetszését. Kalapiparunk ma már méltó versenytársa a fejlett kalapiparral rendelke­ző szomszédos országoknak. 1961-ben mintegy 130 száza­lékkal növekedett kalap- és tompkivitelünk az előző évhez képest. Ez az arány még na­gyobb lehetne, ha a vadnyúl- bőrök maradéktalanul begyűj­tésre kerülnének. A MÉH vállalatok 1961. szeptember 30-ig 125 000 da­rab vad-, és 300 000 darab há- zinyúl-bőrt adtak át kalapipa­runknak. E mennyiségekből egymaga a Pest—Bács—Nóg- rád megyei MÉH Vállalat a három megye területéről és Budapesten begyűjtött- és ha­zánk egyetlen kalapgyárának átadott 76 000 darab vad- és 198 000 darab házinyűl-bőrt, vagyis az összes mennyiség 60. illetve 66 százalékát. Át­adás alatt áll további 40 000 darab nyú'ubőr. Női és gyer­mekbunda, valamint bunda- bélés céljára a vállalat 12 000 darab szőrmenyulat adott át minőségi szűcs- és szőrme­iparunknak. Nyilvánvaló, hogy kalap- iparunk sokkal eredményeseb­ben elégíthetné ki a bel- és külföldi igényeket, ha a va­dásztársaságok, vadőrök, fő­képpen a fogyasztók nagyobb figyelmet szentelnének a nyúlbőrök átadásának. A ta­nulóifjúság is jelentősen hoz­zájárulhat a ma még kallódó nyúlbőrök felkutatásához és begyűjtéséhez. Az eredménye­sebb begyűjtés révén a válasz­ték is bővülne, ugyanakkor a külföldi igények kielégítésé­vel népgazdaságunk további értékes devizára tenne szert. Ez pedig nem elhanyagolandó szempont. és Gyárfás Endre költők tar­tanak bemutatóval egybekö­tött előadást Balassitól nap­jainkig címmel a magyar iro­dalom gyöngyszemeiből. Vasárnap — négy előadás Ma négy községbe, város­ba látogatnak el a Petőfi Szín­pad művészei. Délután Kós- don, este pedig Vácott mutat­ják be a Déryné című zenés játékot. A színház másik együttese délután Kőröstetét- len községben, este pedig Abonyban játssza az Őszi napsütés című zenés vígjáté­kot. A Déryné Színház jelenti A Déryné Színház ebben a hónapban három produkció­val is szerepel Pest megyé­ben, Ma esite Jászkarajenön a Juanita csókja című operettet mutatják be. Hétfőn este Vác- ra látogatnak el a Lilicmfi cí­mű színművel, amelyet a kö­vetkező napokiban Túrán, Szo- kolyán, Tápiószeléh, Török­bálinton, Táborfalván, Nagy- kátán és Aszódon is bemu­tatnak. November 20-án Mon­dén kerül sor a Mindent a mamáért című zenés vígjáték bemutatójára. Ezt a produk­ciót Monde után Öcsén, Kis- kunlacházán, a Csepel Autó­gyár művelődési házában, Vá­cott, A'Jbertirsán, Tápiósze- csőn és Nyáregyházán is be­mutatják. Falu Tamás ünneplése Az ócsai vasútállomás mel­letti sárga ház — Falu Tamás költő portája — sek látogatót fogadott pénteken, A déli órákban az ócsai iskolák diákküldöttségei keresték fel a nyolcvanadik születésnapját ünneplő költőt, hogy felkö- szöntsék, megajándékozzák. Délután a község iskoláinak pedagógiusküldöttsége látogat­ta meg Falu Tamást, azután a község pártszervezetének, ta­nácsának, tömegszervezeteinek vezetői. Eljöttek köszöntem a költőt a járási tanács és pártbizottság vezetői is, Báthori István múzeum nyílik (November 19-én Báthori István Múzeum nyílik Nyír­bátorban. Megnyitó beszédet mond: dr. Ortutáy Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem rektora, akadémikus, valamint dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium levéltári és múzeumi főosz­tályának vezetője, a történe­lemtudományok kandidátusa. ítélet a monori vérbosszú ügyében A közelmúltban hírt ad­tunk arról, hogy a fővárosi bíróság előtt megkezdődött annak a vérbosszú jellegű bűntettnek tárgyalása, ame­lyet a vádlottak padjára ül­tetett tíz ember egy kikosa- razás miatt követett éL La­katos Mária, monori leány kikosarazta a kezét megkérő Vajda Györgyöt, s nem sok­kal később feleségül ment Barna Gusztávhoz. A Vajda- és a Barna-család között emiatt véres háborúság kez­dődött. A házasságikötés utá­ni napokban a két család tagjai összetalálkoztak. A Vajda-család tagjai előre el­készített fegyverekkel, kaszá­val, kapával, vasrudakkal, fejszével, vasvillával, alkal­milag készített lándzsákkal támadtak rá a Barna-családra. Az órákig tartó véres tö­megverekedés ügyében a fő­városi bíróság most hirde­tett ítéletet. A vádlottak kö­zül Vajda József 5 év, 6 hó­nap. Vajda István 5 év, Vaj­da János 6 év, Vajda György 5 év börtönbüntetést kapott több emberen elkövetett szán­dékos emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt. Szendrei Jánosáét 1 évi, 8 hónapi bör­tönre ítélték súlyos testi sértés bűntette miatt. Vajda Istvánné 1 évi, Vajda Gusz­táv 10 hónapi és Vajda Ist­ván 10 hónapi börtönbünte­tést kapott, de mindhármuk büntetését 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Vajda Gi­zellát és Szendrei Jánost bizonyítékok hiányában fel­mentették. Az ítélet nem jogerős. A védelem Vajda József, Vaj­da István, Vajda János, Vaj­da György és Szendrei Já- nosné ügyében fellebbezett. Művelődési autóval Pest megye néhány tanyáján A Pest megyei Tanács megyei könyvtárának művelődési autója másodnaponként járja a vidéknek azokat a helyeit, ahol sem mozi, sem könyvtár nincs,, hogy könyvekkel, érde­kes filmvetítésekkel szórakoztassa a tanyavilág lakóit. Ri­portunkban bemutatjuk a művelődési autó útját Pusztavacs, Rákóczitelep és Üjlengyel-Vatyapusziára. A vatyapusztaiak a filmvetítésre várnak Nagy az érdeklődés a puszta vaesi iskolások körében az olvasnivalók iránt (MTI foto: Patkó Klára felv.) „Központi Bizottságunkat és természetesen kormányun­kat is már mindenféle isten- csudájának elkeresztelték. Azt is mondták, hogy szektások, sztálinisták, merevek va­gyunk. Elkereszteltek bennün­ket revizionistáknak is. Mi marxisták, leninisták, kom­munisták vagyunk, bennün­ket a marxista—leninista el­mélet vezet, s hasznosítjuk, pártunk és népünk harcainak tapasztalatait. Olyasmiket is mondanak időnként, hogy ez vagy az a változás azt jelenti, hogy Hruscsov barátai megint előbbre nyomultak. Meg kell mondanom, mi büszkék va­gyunk rá, hogy bennünket Hruscsov és harcostársai ba­rátjuknak tekintenek Nagy nekigyürkőzésünk elő- • készületeivel - egybeesett a vi­lágraszóló esemény, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusa. A ml megyénkben is mindenütt érdeklődéssel várták és szív­ből jövő egyetértéssel fogad­ták a Moszkvából érkező hí­reket, Meggyőződésünk, hogy mindaz, ami ott, a kommu­nizmus építőinek kongresz- szusán elhangzott, meggyor­sítja, megkönnyíti a hala­dást minálunk is. Valóban, büszkék lehetünk arra, ha bennünket azok az emberek barátiaiknak tekintenek, akik oly határozott kézzel seper­ték félre és seprik félre a kommunizmus építésének út- jából a betokosodott, elkor­hadt akadályokat. Nyugodtak lehetünk afelől, bízhatunk benne, hogy ez a szocialista Magyarország felépítésének Tervén munkálkodó Ember dolgát is megkönnyíti majd! Firon András egyetért törekvéseinkkel, vál­lalja a terheket is, és ha ki­fogása van — a legtöbbször azt mondja: hajtsátok végre jobban azt a politikát, ami­ről évedc óta beszéltek! Azt csináljátok, amit eddig, csak következetesebben és jobban. Ez ma a nép fő követelése a kormánnyal, a vezetőkkel szemben a belpolitikában, az építőmunkában, a gazdasági munkában s — mondjuk ki — a bánásmódban is. Az eddigi eredmények biza­kodásra jogosítanak bennün­ket. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1956 novem­berében meghirdetett prog­ramja helyes volt, ezt az élet igazolja, céljai egymás után valósultak és valósul­nak meg. Az élet évről évre fejlődik, szebb és jobb lesz. Ezért nyugodt magabiztosság­gal nézhetünk a holnap elé. A Tervért napról napra munkál­kodó emberek, a magyar nép döntő többsége egyetért az országépítésnek októberben megszavazott programjával. A párt és a kormány élvezi a tömegek cselekvő támogatá­sát, s mert ez így van, erő dolgában jól állunk. E mellett széles, biztos alapja Tervünknek a szocialista vi­lág, barátságunk a kom­munizmus építőivel, s nem utolsósorban a varsói szerző­dés. A magyar nép ezen az úton saját jövendő boldogsá­gát védelmezi és biztosítja. S mert különböző oldalakról annyi tücsköt-bogarat kiáltoz­nak rólunk, hadd erősítsük meg hitvallásunkat, kiállá­sunkat a szocialista építés mellett Kádár elvtársnak az országgyűlésen elmondott sza­vaival: lista iparunk öt év alatt megmásf élszerezi jelenlegi termelését, mezőgazdaságunk pedig a termés 23 százalé­kos növelésével csatlakozik hozzá. Senki nem állítja, hogy ez könnyű dolog lesz. Az or­szággyűlés októberi üléssza­kán a szónokok felhívták a figyelmet arra , hogy az ipari termelés tervezett növelését csaknem háromnegyed rész­ben a termelékenység emelé­sével kell produkálnunk, s némileg hasonló a követel­mény a mezőgazdasággal szemben is. Tehát az eddi­ginél jobban kell gazdálkod­nunk, csökkentenünk a kiadá­sokat, ésszerűsítenünk és gé­pesítenünk a munka mene­tét. Mindez nem valamiféle bűvös varázsigék, vagy va­rázslatok eredményeként szü­lethet meg, hanem csakis az Ember munkája nyomán. Különösen szembetűnő példá­ját szolgáltatta ennek az idén az aszály átkával birkózó falu. A jól dolgozó emberek közös­ségét, a jó termelőszövetkeze­teket még az aszály sem súj­totta annyira. Nagy tanulság ebből, hogy legfőbb fegyverünk minden téren az emberi akarat, az emberi munka. S ezzel a mi országunkban általában nincs is semmi hiba. A Terv tör­vényjavaslatának vitájában nem egy felszólaló büszkén hangoztatta: — A mi népünk szocializ­must akar építeni, van alkotó kedve, leküzdi a nehézségeket, szakértelmükre, szorgalmukra építve válthatjuk valóra. S az embernek nem is kell a megye határainak messze­ségében körültekintenie. Elég, ha csak a maga portáján já­ratja körül tekintetét, így is lépésről lépésre találkozik a Tervvel, annak ezernyi áldá­sos gyümölcsével. Vajon nem erről beszél-e minden új, jó szabású ruha, cipő, az óvo­dás és iskolás gyermekek egészségtől majd kicsattanó arca, a színházi esték gazdag élménye, s még annyi sok más minden? így találkozunk a Tervvel mindennap. Azzal a tervvel, amelynek előző idő­szakáról, elmúlt három esz­tendejéről a tárgyilagos szá­mok egyszerűen csak ennyit mondtak: 19 százalékkal emel­kedett a reáljövedelem, 22 szá­zalékkal a nemzeti jövedelem, 40 százalékkal az ipari terme­lés és 12 százalékkal a me­zőgazdasági termelés. Most Új nekigyürkőzés kü­szöbén állunk. A nemzeti jövedelmet az elkövetkező öt esztendőben 36 százalék­kal akarjuk növelni. Ebben már benne lesz az üzletek forgalmának 23 százalékos emelkedése, ami pedig szo­ros összefüggésben áll majd az Ember reáljövedelmének 16—17 százalékra tervezett emelkedésével. Köztudomású, hogy a most következő terv­időszakban lerakjuk Magyar- országon a szocializmus alap­jait, áttérünk a fejlett szo­cialista társadalom építésére. Mindent egybevetve: szocia­; Nagy határ a mi megyénk, a ; megyék egyik legnagyobbika. ; Mégis, bármerre tekintünk ; Tésától Kocsérig, Zsámbék- ; tói Túráig, mindenütt sze- : műnkbe ötlik a Terv, az épülő ! szocialista Magyarország egyik í alaptörvényének ezernyi lel- ; kesítő nyoma. Emilt Vácon l a majdan Európa-hírű DCM ; falait emelik. A Duna, másik ! oldalán a százhalombattai erő- ! mű körvonalai bontakoznak \ ki. Északom, a határ men- í tén, már kilométer hosszan ; kígyózik a fekete aranyat, a ■ nyersolajat szállító vezeték. > A megye déli, keleti síkságán ! tucatszám dübörögnek az ! élet magvainak mély vető- : ágyat készítő traktorok. S ha ! már a Tervről van szó, ne > hallgassunk arról a végte- I len tégla- és kőpiramisról, ! amely a Galga menti falvak : országútiét szegélyezi, s ame- : lyekből nap-nap után újabb és újabb családi házak épül- nek. Mert ez is a Tervhez ; tartozik, sőt — talán min- : denekelőfct hozzá tartozik. ; Megannyi család, megannyi i ember boldogulását és bol- : dogságát jelentvén. Igen, az Emberről van : szó. Tulajdonképpen ezzel I jutunk el a Terv lényegéig. ; A mi országunkban talán nem I is lenne szabad másképp em- : líteni e két fogalmat — Terv : és Ember — csak együtt. I Mert a mi nagy országépítő i terveinknek semmi más cél- \ juk nem lehet, csak az Em- \ bér szolgálata, viszont ter­veinket csak az emberekre, j VASÁRNAPI POSTA Rz ú § nekigyürkőzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom