Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

/ A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE Két kép, két hír a KGV-ből V. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM 19(0. NOVEMBER 1. SZERDA WíL,: y. Az adófizetés, amely a múltban nem minden ok és alap nélkül a panaszok és méltánytalanságok pergőtü­zében állott, társadalmunk át­alakulásával egyidejűleg tel­jesen új értelmet és lényeget kapott. A múltban ugyanis az adó­fizető nem látta és nem érez­te, hogy milyen értelme van az adófizetésnek, mely arány­talan súllyal elsősorban a dol­gozó kisemberek vállára ne­hezedett. A tőkések, gyáripa­rosok és nagybirtokosok aránytalanul kevés adót fi­zettek, az adóprés inkább a kisembereket sújtotta, sok­szor elviselhetetlen mérték­ben. Az adófizetők pénzéből az úri világ számára építettek elsősorban fényes nyaralókat, szállodákat és meg az utak vagy vasút­vonalak építésénél is gon­dosan ügyeltek arra, hogy ezek a nagybirtokosok, vagy gyáriparosok számá­ra jelentsenek előnyt vagy hasznot. Szocializmust építő álla­munkban az adófizetők pén­zének felhasználásában gyö­keres változás állott be. Az élet minden vonatkozásában látják és tudják az emberek, hogy az adófizetők által befi­zetett összegek a dolgozó nép számára hívnak életre olyan új létesítményeket, melyekből mindig és elsősorban ők lát­nak hasznot. Városokban és falvakban az épülő új iparvállalatok, utak, egészségügyi és kulturális in­tézmények, az épülő és szépü­lő környezet, mind a népi kö­zösség érdekeit szolgálja el­sősorban. Mindenkinek lát­nia kell, milyen gyökeres át­alakuláson megy át a falu, amely mindinkább egyszíntre emelkedik a várossal. A befizetett adók túlnyo­mó részét a községek és városok visszakapják az államtól a községfejlesz­tési adó pedig mind ott marad községfejlesztési célokra, melyet saját be­látásuk és szükségletük szerint használhatnak fel városok és falvak egy­aránt. Az adófizetés tehát ma a közösségi szellem próbaköve lett. Épülő, szocialista államunk­ban mindenki és mindenütt látja, hogy a befizetett adó­összegek visszatérülnek és a befizetett adók minden fo­rintját nem az egyszerű em­berektől távolálló célokra, ha­nem teljes egészében a közös­ség szükségleteire használják fel. Ezt kell mindenkinek szem előtt tartania, amikor az évi adók rendezése lelkiismereti és hazafias kötelesség lett. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja észrevenni, az sú­lyosan vét községe, hazája, a közösség ellen. Minden dolgozó csak akkor várhatja a közösségtől, hogy számára még könnyebb és magasabb életszínvonalat ad­jon, ha saját kötelezettségé­vel, illetve annak önkéntes teljesítésével segít abban, hogy a közösség megvalósít­hassa mindazokat a terveket, amelyek végeredményben az adózók egyéni életének is új és boldogabb tartalmat ad­nak. Most év végén vessen számot minden dolgozó azzal, hogy közsé­ge, hazája és a közösség érdekében teljesítette-e egyik legfontosabb állam- polgári kötelességét. Senki ne maradjon adóhát­ralékban, mert csak az az em­ber követelhet jogokat, szebb életet, aki öntudatosan és maradéktalanul teljesíti köte­lezettségét Aki év végéig becsülettel és önként teljesíti adófizetési kö­telezettségét, az hitet tesz amellett, hogy híve a szocia­lista építésnek, ápolja a kö­zösségi szellemet. Bíró Béla Takarékoskodjunk! Ahol már vége az évnek — Igen. e hónap 17-én megkezdődött a téli szünet — tájékoztat Pintér János, a Ceglédi Téglagyár vezető­je. — Bar szünetről beszé­lünk, de ez mégsem jelenti azt. hogy megállt nálunk az élet. A nyers, száradó tég­lák égetése december 20-án fejeződik be. — Csak a nyersgyártással álltunk le, mert az időjárás miatt már a bányában nem lehet dolgozni. — Hpgy állnak a tervtel­jesítéssel? — Ez évi tervünk 7 millió 300 ezer darab volt. Ezzel szemben legyártottunk 7 mil­lió 814 ezer téglát. Dolgo­zóink jól végezték el fel­adataikat, gépeink rendesen működtek, különösebb, .üzem­zavar nem fordult elő egész évben. Most már megkezdő­dött a karbantartás, szeret­nénk. ha jövőre is legalább így' tudnánk a tervünket tel­jesíteni. — Úgy látom, tele van a te­lep téglával. \. — Igen. a helyünk lassan szűknek bizonyul. A kész tég­la elszállítása elég vontatot­tan halad, jelenleg közel fél­millió tégla várja az elszállí­tást. Ceglédberceli szőnyegszövő asszonyok A faluban múltja van a szőnyegszövésnek. Igen sok házban már a nagymamák ül­tek először a szőnyegszövő szék mellé, akiknek a kezéből az édesanyák, majd az unokák vették át a fonalat. Valami­kor ezer csomóért 17 fillért fizettek és bizony ezzel a rabszolgamunkával nem volt kis do]og_ egy hónap alatt 24 pengőt megkeresni. Ma 6,20 forintot kapnak a szőnyegszö­vők ezer csomóért és az átla­gos havi jövedelem 800—1200 forint között mozog. *— A Ceglédi Háziipari Szö­vetkezet telephelye a berceli szőnyegszövő üzem! — jegy­zem a tájékoztatást. — Ki- lencvenhárman szőnek ná­lunk, nagyrészt berceliek és túlnyomóan olyanok, akik emellett családi munkájukat is ellátják. Azért mondom, hogy túlnyomóan berceliek, mert van bedolgozónk az egész környékről, sőt még Szolnok megyéből is. — Sokat dolgozunk export- va. A Szovjetunióba. Angliá­ba. az NSZK-ba. A megren­delő a Külkereskedelmi Vál­lalatnál választja ki a mintá­kat. A szállítás és vámkeze­lés Békéscsabán történik, aho­vá az összes hazai háziipari szövetkezetek a kész árut szállítják. — A múlt negyedben há­romszázötven négyzetméter szőnyeget készítettünk, ebből 50 négyzetmétert hazai fo­gyasztásra. Exportra mindig százezer csomós szőnyeget ké­szítünk. Az ősz a betakarítás év­szaka. A mezőgazdaság egész évi munkájának eredménye kerül ilyenkor a zsákokba, raktárakba. Ilyenkor folyik az értékesítés jelentősebb ré­sze, különösen mezőgazdasági területen ebben az évszakban van a dolgozók erőteljesebb készpénzbevétele. A háztáji gazdaságokból ilyenkor kerül forgalomba a betakarított kukorica, burgonya, a zöld­ségfélék, a kertek különböző terményei és szép lassan meg­indul a szerződéses hízók ér­tékesítése is. A pénz egy része természe­tesen forgalomba kerül, hi­szen vásárolni való mindig akad. más részét pedig a házi­asszony szépen, gondosan be­simogatja a ruhásszekrénybe, a vasait ruha alá. Az előrelátók, az okosak pedig beviszik a pénzt a ta­karékba. Cegléden sokan van­nak ilyenek. A helj'beli OTP­Az ország 101. hidraglóbuszát készíti az ÉM. Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalata Ceg­léden. a KGV telepén. Ennek a magyar találmánynak az az előnye, hogy a gyakran másfél évig tartó, rendkívül költséges vasbeton víztorony helyett előregyártott elemekből egy hónap alatt elkészülhet. Ezzel a 100 köbméteres víztárolóval teljesen tökéletes lesz a válla­lat vízellátása 150 „Fürge” traktorra szerel­hető homok- és zúzalékszórot készített a vállalat. Ez a gép az útkarbantartások gépesíté­sének eszköze. Használható az új makadámutak készítésénél is, valamint télen a jeges-csú­szós utak leszórására. A gép használatával sok nehéz fizikai munka alól szabadulnak fel az útkarbantartók és útépítők (Foto: Gulicsíka) (ha&cß’ TaríLS It* jjJUUZSLti fióknak kereken tizennégyezer betevője van és a betétek ősz- ) szege meghaladja a húszmii- j liót. Minden harmadik ceg­lédi ember betétkönyvet őriz. És ez a helyes takarékosság már az iskolában elkezdődik. Helyes az őszi takarék­gyűjtő kampány. A múlt éti takarékossági hónap Szabolcs- Szatmár megyében négyezer­nyolcszáz új betevőt hózott, Baranya megyében ezeröiszáz új KST-tagot és ezernégyszáz új betétest jelentett a takaré­kossági hónap. Vas megyében a takarékbetétek összege az egy hónap alatt 109 millióról I 140 millióra emelkedett. November a takarékossági | hónap. November elsejével j városunkban is megkezdődik i a betevők jelentkezése és re- j méljük, hogy november végé- J vei büszkén tanúsíthatjuk, hogy Cegléden pedig minden második embernek takarék- könyve van. — A TÁNCSICS Termelő- szövetkezet ebben az évben is száz holden termelt zöld. borsót a Nagykőrösi Kon­zervgyár részére. A jó munka elismeréseképpen a gyár nagy teljesítményű NDK gyártmányú zöldborsó-csép­lőgépet szerel fel a gazdaság területén. Ez a gép lehetővé teszi, hogy a borsót kifejtve szállítsák el a helyszínről. Majdnem végzetes közlekedési balesetet okozott Cegléden a gyorshajtás Vasárnap a déli órákban Szolnok irányából a város kö­zepe felé közeledett Végh Gyuláné, nagykőrösi lakos motorkerékpárján. Közvetle­nül mögötte haladt az OE— 2870 rendszámú Trabantján egy német turista házaspár. Egy üzemi orvosi rendelőről A KGV-nél a vállalat fenn­állása óta működik az üzemi orvosi rendelő. Körzeti or­vosi rendelőnek is bediene. A modern berendezés egy ré­szét a városi tanács adta, más részét a vállalat biztosí­totta beruházásból. Dr. Nyitrai Géza főorvos hetenként : háromszor tart rendelést az üzemben. Ez könnyítést jelent a városi körzeti rendelőkön, másrészt segítség a vállalat betegei­nek. Ezenkívül állandó ügyele­tet tart Sági Teréz, az üzem „Teréz nénije". Ö a rendelő asszisztense. Kisebb balese­tekből származó sérüléseket mmm fi.P ő kezel és más kisebb pana­szokat is azonnal orvosol. Őrködik az üzem dolgozóinak egészsége felett. Teréz néni legnagyobb boldogsága. ha valakin segíthet. Anyai gon­dossággal tartja nyilván a betegeket, állandóan érdek­lődik hogylétük felöl. Prob­lémáikat megbeszéli űz or­vossal és hasznos egészség­ügyi tanácsokkal látja el az üzem dolgozóit. Nehéz lenne felmérni, hogy az üzem orvosi rendelőórái és Teréz néni tevékenysége nyomán mennyivel jobb az üzem dolgozóinak egészsége és.mennyivel csökken a be­tegség miatti munkából ki­eső napok száma. Teréz néni munka közben Mindkét jármű a megenge­dettnél nagyobb sebesség­gel haladt, ami miatt a Pus­kin utca sarkán megnehezítet­ték a fordulást. Végh Gyulá­né motorja a síkos talajon | megcsúszott és az asszony igen szerencsés körülmények között esett az úttestre. A szerencsétlenség akkor következett be, amikor Végh Gyuláné feltápászkodott és a közvetlenül mögötte haladó Trabant elütötte. A kihívott mentők Végh Gyulánét súlyos koponyasé­rüléssel a baleseti kórházba szállították. J«»l jövcilrlmez a hizlalás A ceglédi Kossuth Tsz is­mételten bebizonyította, hogy a leszerződött szarvasmarha gondos takarmányozása meg­hozna a jó eredményt. A napokban 20 db szerző­dött marhát vett át tőlük az Allatforgalmi Vábaldt 500— 600 kg darabonkénti súlyban. A 20 darab marha kivétel nélkül osztályon felüli, kivé­teles minőségű volt. Az átvett marhákért a vállalat 144 000 forintot fizetett ki, ebből nagyüzemi felár 14 896 Ft volt. Jelenleg még 52 db szarvasmarha hízik a tsz-nél, amelyek még ebben az év­ben szintén leadásra kerül­nek. Ugyancsak átadásra vár 556 db sertés, db-ként 110— 120 kg súlyban lesznek át­adva. Az 1962. évre pedig mintegy ezer db sertést kí­vánnak átadni. De van követője a Kos­suth Tsz eredményes hizla­lásának. A ceglédi Vörös Csil­lag Tsz szintén 22 db szer­ződött. marhát adott át a vállalatnak. A 22 db marha közül 18 db osztályon felüli volt, 4 db pedig első osztá­lyú. Az átvett marhákért a vállalat 176 469 Ft-ot fize­tett ki. amiből, a nagyüzemi felár 18 381 Ft volt. Ugyan­csak ez évben még 500 db sertést és 30 db hízott mar­hát ad át a tsz. SPORT Két győzelem — két vereség Ceglédi Építők II—IX. kerü­leti válogatott ifjúsági: 9:8 (4:3). A Ceglédi Építők II biztosít­ja az utánpótlást. Ennek meg­felelően igen sokszor olyan színvonalas játékot láttunk, ami következtetni enged arra, hogy az utánpótlás jó kezek­ben van. Góllövők: Juhász (3). Csipkó (3), Fityó (2) és Kovács (1). Jók: Juhász, Csipkó. Fityó és Zsíros, a kapus. Ceglédi Építők női I és IX. kerületi válogatott női I: 12:7. félidő 7:3 a vendégcsapat ja­vára. A ceglédiek már kettő null­ra vezettek a budapestiek el­len, több kapufát is lőttek, de így sem tudták meggátolni a nagyobb rutinnal és nagyobb lövőerővel rendelkező válo­gatott rohamait. Gyikóné egye­dül nem volt képes feltartóz­tatni az erőteljes támadáso­kat. Góllövők: Nagy II (5), Nagy III (3), Nagy I (2) és Bá­lint Anna (2). Ceglédi Építők I—IX. kerü­leti válogatott I 19:9. Eisen gondos és fegyelmezett vezetésével a ceglédiek erő­sen tartalékos csapata meg­lepően jó játékkal szerepelt a IX. kerületi válogatott el­len, amely nemrégen meg­verte a Pest megyei válogatott NB Il-es játékosokkal kiegé­szített csapatát. A hazai csa­patban főlég Irházi Sándor remekelt, és Csendes Jóska parádés védésekkel kápráztat­ta el a közönséget. Góllövök: Osváth (7). irhá­st (4). Tukacs (2). Rossi (2). Pánczél (2) és Fityó (2). Az ellenfél góllövői: Bíró (5). Hajnal (3), Kun (1). Ceglédi Építők női ifjú­sági—IX. kerületi női ifjúsági 15:4 (7:2) a vendégcsapat ja­vára. — NOVEMBER 7-én a szovjet laktanya válogatott kézilabda-csapata a Ceglédi Építők I. férfi csapatával mérkőzik. — November 2-től 8-ig szovjet ünnepi filmhét lesz a Szabadság Filmszínházban. Az ünnepi filmbét első be­mutatója Csuhraj világhírű színes filmje; A tiszta égbolt, amely több nemzetközi nagy­díj után legújabban a moszk­vai filmfesztivál nagy díját is elnyerte. — A VÁROSI TANÁCS V. b. kereskedelmi csoportja értesíti a lakosságot, hogy 1961. november 5-én Ceglé­den országos állat- és ki­rakodó vásár lesz. Vészmen­tes helyről szabályos járlat- levéllel mindenfajta állat felhajtható. ANYAKÖNYVI HÍREK Törtei Házasságot kötöttek: Tűri Ist­ván és Pálfistyá'k Anna, Pásztor Pál és Csorba Julianna, Mészá­ros József és Ábrahám Ilona, Erő- si István és-Száraz Hona. Elhaltak: Mihály Pélemé szül. Kamocsai Rozália 70 éves, Erdei Antal 80 éves. Albertirsa Házasságot kötöttek: Turcsek János és Mányi Ilona, Győrfi Hu­nor László és Dobrovolni Irén, Szikéra János és Bartos Sára, Sznopka József és Láppert Mária, Fábián András és Marosvári Ho­na, Hajdú István és Méhész Anna, Szlovák Károly és Varényi Judit,- Kovács Mihály és Borgula Ilona, Pjecka János és Lengyel Erzsé­bet, Bartos János és Túri Erzsé­bet. Tóth János és Vrabecz Anna, Abonyi János és Csőke Mária-, Huszár János és Abonyi Mária. Elhaltak: Felföldi János 56 éves,- Navleska Istvánmé szül. Józsa Zsu­zsanna 83 éves. Ceglédbercel Házasságot kötöttek: Havasi Já­nos és Juhász Anna. Dezső József és Schőnléber Mária. Mohácsi László és Sági Terézia, Leer Ist­ván és Bús Mária. Elhalt: Schmidt Jakab M éves. Abony Házasságot kötöttek: I>obozi Ist­ván és Kon esik Erzsébet, Pelle Ferenc és Bubori Mária, Szeke­res Tibor és Pásztor Anna. Kópiás Ferenc és Krizsán Mária, Kuczka István és Szűcs Terézia, Tóth Sándor és Pintér Emma Irén. Ba­logh László és Táth Istvánná szül. Sik Er7.S ebet, Perjési József és Pelle Ilona. Mászáros János és Csőke Mária. Varga István és Petrezselyem Anna. Bukói? Mi­hály és Palásti Mária. Csaibók János és Borsányi Mária, Petrfe- zselyerrt Béla és Tamasi Mária, Breznai Mi hál v és Czakó Katalin, Juhász Géza és Kovács Irén. Sza­bó József és Sinos Rozália. Jáger József és Kiss Ilona. Kovács Sán dór és Koroknál László Istvánná szül. Ácsai Mária. Elhaltak: Székely Istvánná szül. Mécsi 'M^ria 83 éves. Terék Pál 66 éves. Latóczki Györev 75 éves. Ül- lei Kovács Sándor 73 éves, Jászkara.jenő Házasságot kötöttek: HaMa Ká­roly és Baizáíh Terézia,. Kakulya Pál és Urbán Mária: Czakó István és Szrnokő Mária, Szűcs József és Dni«*kóczi Mária. Elhaltak: Özv. Vízi Ferencné 77 éves. Molnár Sándor 75 éves. Csemő Házasságot kötöttek: Abonyi Sándor és Fityó Mária Margit. Szabó Györsy és Härtling Erzsé­bet. Nagv Gyula és HJuszkó Er­zsébet, Végh Tibor és Olesza Má­ria. Elhalt: Benedek László 53 éves. A pontos adófizetés: a közösségi szellem próbaköve

Next

/
Oldalképek
Tartalom