Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

Ä CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉR V. ÉVFOLYAM. 263. SZÄM 1961. NOVEMBER 7, KEDD Megnyílt az újítók kiállítása berendezést és automata borjúitatót, amelyek együtt 140 000 forint megtakarítást jelentenek. Újításokat mutattak be a ceglédi cifrakerti, csemői állami gazdaságok, a gépál­lomás és az újszilvás! Komló- termelö Állami Gazdaság. Értékes újításokat látha­tunk a kiállításon. A szövetkezetek vezető­ségeinek érdeke. hogy megnézzék, sokat tanul­hatnak belőle. Úgy véljük, hogy ez az újí­tók kiállítása, mint kezdemé­nyezés is hasznos lesz és to­vábbi hasonló célú kiállítá­sok következnek majd. A kiállítás látható lesz 13- áig, naponta reggel 8-tól este 8-ig. (Zs.) Levél az abonyi direktórium tagjától A múltkor gondosan írt borítékot mutatott. — Levelet kaptam Szenes- séktől. Tessék, olvassa. Nem titok. „Kedves, jó Bereczky elv­társ! Bizonyára csodálkozik, hogy 1955. szeptember 21-én írott levelére csak mostan érkezik válasz. Hiszem azonban, hogy sokat átélt, sokat szenvedett emberként megért bennünket. Az elmúlt 6 esztendő a foly­ton megismétlődő betegségek és az aggodalmak ideje volt, amellett, hogy szegény uram mindkét lábára lesántultan 25 éve ágyban fekszik. Olyan lelkiállapotban voltam, hogy még írni sem tudtam. Meg­késve bár, nagyon szépen kö­szönjük Kérésünk elintézését és kedves levelét. Amint ol­vasom levelét megelevenedik a szörnyű múlt, s csodával határosnak érzem, hogy még élünk, hogy nem pusztultunk el mindnyájan akkor. Az én életem megmentöje. Hirn La­jos dr. a terror áldozata lett, szegény. Az uram, ha szó ke­rül arról az időről, mindig a legnagyobb szeretettel és nagyrabecsüléssel emlékezik meg Önről, s boldog volna, ha még egyszer megszoríthat­ná az ön kezét. Anyagiakban hiányt nem szenvedünk. Ezelőtt két évvel felemelt nyugdíjunkból szé­pen megélünk” — írja töb­bek közt levelében, a sok küzdelmet átélt direktóriumi tag felesége. A polgári iskolai tanár és az útmunkás barátsága har­cokban született, edződött és szilárdult meg. Büszkék va­gyunk ezekre az elvtársakra. SZenéss Imré azonban nem­csak elvtársam, hanem kar­társam is. Kívánom neki, hogy minél előbb jó egész­séggel tudjon kezetszorítani Bereczky bácsival. Pásztor Mihály Hárman a jól dolgozók közül Képek a KGV életéből W Gyikó Benőné ezen a fél­automata gépen gyártja szé­riában a csavarokat. Munka- fegyelme pédamutató, s ez meglátszik a teljesítményén is. Az Építők I. női kézilabda­csapatában is nagyszerűen megállja a helyét. Munkában és sportban Pákozdi Rudolf is kifogástalanul helytáll. Az univerzális marógépen mindenféle munkát selejtmentesen végez, az Építők tekecsapatának pedig oszlopos tagja Minden munka befejező része a festés. Kőszegi József festő brigádvezető kifogástalan munkát végez, mert tudja, hogy az elkészített gépeknek nemcsak jónak, de szépnek is kell lenni. (Szöveg, foto: Gulicska) — Nálunk a szó igazi értel­mében ilyen nincs — válaszol­ja mosolyogva Horváth Ist­ván, a baromfikeltető állo­más vezetője. — Az igaz, hogy gépeink már egy hónapja nyu­galomban vannak, de álig két hét múlva ismét megkez­dődik a keltetés. — Hogyan zárták a szezont? —• 560 ezer csibe-egység volt a tervünk, ezzel szem­ben 628 ezret teljesítettünk. — Mit csinálnak most? — Gépeink karbantartása már befejeződött. Tíz darab tízezres kelletőgépünkbe no­vember közepén rakjuk be a tojásokat s körülbelül de­cember közepétől hetenként 15 ezer csibét adunk át a megrendelőknek. — Lesz, aki átveszi a decem­beri naposcsibéket? — De még mennyire! Több tsz jelezte már, hogy okvet­len számít az első kelésekre. A ceglédi Kossuth Tsz például ötezer darabot akar vinni az első kelésből. — Valami érdekesség nem akadna? — Véletlenül az is van. 1962-ben végre megkezdődik az üzem bővítése. Már elké­szültek a tervek, sőt, már jóvá Is hagyták őket az ille­tékesek. Az utca felé fogunk terjeszkedni s kapacitásunk körülbelül a kétszeresére nő. Termálvízzel fogunk fűteni s ezzel nagymértékben csök­kenteni tudjuk az önköltsé­get. — Milyen tálcák ezek? — Ez egy nagy jelentőségű újítás prototípusa. Most fo­gadták el és a novemberi kel­tetésnél már egy gép úgy lesz átalakítva, hogy ezeket az új keltetőtálcákat lehet benne használni.' A számítá­sok szerint az újítás beveze­tésével a gépek kapacitása nagymértékben megnő, a csi­bék keltetése; 50, a kacsa- és pulykakeltetés pedig 10 szá­zalékkal lesz biztosabb. — O — — AZ ISKOLÁK őszi nyom­tatványellátása során a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat ceglédi nyontr tatványboltja több mint 200 postacsomagot szállított le. A csomagok átlagos értéke 500 és 1000 forint között volt. — SZARVAK KÁROLY ceg­lédi lakos 35 kg kukoricát lopott a Vörös Csülag Ter­melőszövetkezetből. Feljelen-! tésre a szabálysértési ható­ság 200 forint pénzbírsággal sújtotta. — A JÁRÁS községei eb­ben az évben a művelődési otthonukra 347 700 forintot költöttek a közscgfejlesziési alapból. — A KENYÉRGABONA el­vetésének helyezési sorrend­je termelőszövetkezeti vona­lon és községenként: Dán- szentmiklós, Kőröstetétlen és Abony. — A FAIPARI Ktsz saját tervezésű kárpitozott bútoro­kat készít a lakosság szá­mára. Az ízléses, modern bú­torok elkészítési ideje négy­öt hét. — AZ ŐSZI kenyérgabona­vetés során a Ceglédi Gép­állomás traktorosai 45 243 nörmálholdat teljesítettek. Az október 20-tól 31-ig terjedő dekádban 9089 normálhold volt az erőgépek teljesítése, amelyből talajmunka 7471 hold volt. — NOVEMBER U-én a művelődési házban szerepel a szolnoki Szigligeti Színház, bemutatásra kerül a Görbe- hátú perpatvar, Cizmarek Mátyás pompás vígjátéka. adott és úgy eisüvített, hogy csak a Rákóczi út sarkáról in­tegetett vissza. ★ Szüret. „Szezo.—kk" az ita­los ember. Két kerékpáros kí­gyózik a Pesti út flaszterjén. A kerékpárok vázára vasvitia van kötve. Kétségbeesetten inibolyog mindkét magyar. Bajuszos öreg támasztja az egyik fát. Mosolyog, látja a két támolygó kerékpárost. Csak akkor látja meg a vas­villákat, amikor már elhalad­tak. Könnyedén megjegyzi. — Jól betintázták a széna- hordásban. Ugyan hogyan közlekednének ezek. ha szü­retről jönnének? á A két szomszéd összerúgla a patkót. Elsárgult távirat fekszik előttem az MSZMP Párttör­téneti Intézetének asztalán. Az abonyi Munkástanács je­lentése 1919. április elejének választási eredményeiről. A direktórium névsora is rajta van. öt tagja volt az abonyi direktóriumnak. Közülük há­rom már nem él. Bakonyit —■ a község első párttitkárát —■ 1919. decemberében a szó szo­ros értelmében agyonverték a fehérek. Kilenc napig bír­ta az embertelen kínzást. Ha­lotti anyakönyvében a halál okául vérmérgezést és szö­vetüszkösödést jegyeztek be. .Sulyok már egy nappal Ba­konyi előtt belehalt az álla­tias, embertelen kínzásba. Közülük egy él Abonyban ma is, Bereczky János, az elnök. Az ő kínzását 10 nap után ab­bahagyták. Ugyanis nemzet­közi delegáció érkezett, hogy megvizsgálja: valók-e a bor­zalmas fehérterrorról érke­ző hírek. A vizsgálat termé­szetesen csak tessék-lássék vizsgálat volt, de elég arra, hogy az életben maradt egy direktóriumi tag kínzását ab­bahagyják. Bereczky bácsi akkori egészségi állapotáról csak annyit: egy év múlva a „hivatalos” tárgyalásra még nem tudott elmenni, hord­ágyon vitték. Negyedik tagja a direktóriumnak még ezt megelőzően meghalt. Kiváncsi voltam, mi lett az ötödik direktóriumi tag­gal, Szeness Imre polgári is­kolai tanárral. Bereczky bá­csitól érdeklődtem. — ök Aradra kerültek — kaptam a választ. — Keres­tem őket levélben, de még nem írtak.'Tanon obu <• »vg-r — A becsület, az elvtársias- ság, az elvhűség mintaképe az az ember, nagyon sok jót tudok róla mondani — jelle- lemezte őt beszélgetésünkkor Bereczky elvtárs. minden politikai és erkölcsi talajt. Közben egyre-másra érkez­tek a hírek, hogy Oroszor­szágban győzött a proletár- forradalom. A népbiztosok tanácsa felhívással fordult az osztrák és magyar dolgozók­hoz. Üdvözölnek minket és bátorítanak a további harc­ra. Cegléd is hangyabolyhoz hasonló. A tekintélyét vesz­tett nemzeti tanács felváltá­sára új erők gyülekeznek. A szociáldemokrata párt helyi jobboldali vezetőit a Budapest Kávéház nagy­termében viharos helyes­léssel váltják le és balol­dali vezetőséget válasz­tanak, amely már lényegé­ben kommunista célokért kezdi meg a harcot, az oroszországi példát kö­vetve. Ez a magyarázata annak, hogy Cegléden a város irányítását már jóval előbb átvettük, mint sok más helyen. Olyan erővel léptünk fel, hogy Urbán elvtárs (Pali bácsi) egyedül elég volt arra, hogy a párt határozata alapján elmenjen a városházára és bejelentse: — Uraim, a párt megbízásából át­veszem a város vezetését! — Bűneik tudatában, félel­mükben minden ellenkezés nélkül, alázatosan átadták! — jelentette Pali bácsi. Szép idők, nagy esemé­nyek voltak ezek, vannak el nem múló emlékei. Igaz, a bukás után nagy árat fizettünk érte, a Horthy- terrornak sok ezer áldozata volt, megteltek a börtönök, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme szikla­szilárd maradt, elhozták ne­künk újra a szabadságot. Mindezekre gondolunk novem­ber 7 ünnepe alkalmával. Bensőséges ünnep lesz ne­künk, ceglédieknek is. — Zsadon Miklós — A háború még vonaglott 1917-ben, a központi hatalmak a végkimerüléshez közeledtek. Magyarországon az államigaz­gatás főeszköze a rendőrség, csendőrsóg lett. A munkás- osztályt egyre nyugtalanabbá tette a ránehezedő nyomor és terror. 1917 május másodi­kén az összes hadfelszerelési üzemek munkásai tüntető sztrájkot rendeztek. 20 ezer vasutas a MÁV igazgatósága elé vonult, csendőri és rendőri kordon ellenére betört az igazgatóságra. Követelésüket nyomban teljesítették. 1918 augusztusában Ceglé­den olyan nagyarányú asz- szonylázadás robbant ki, hogy a parlament is fog­lalkozott vele. Gyerekes, szoptatós anyá­kat százával hurcoltak el és zsúfoltak össze szűk börtöncellákban. Az elkeseredés okát igyekez­tek agyonhallgatni, nem volt már olyan ceglédi család, amelynek halottja vagy rok- kantja ne lett volna, nem volt zsír, ennivaló, már a na­gyon szűkre szabott kukorica- kenyeret is akadozva adták, a fronton a katonáknak nem volt fehérneműváltás, meg- tetvesedtek. A frontról jöt­tek és hazulról mentek a le­velek, minden soruk szenve­désről, nélkülözésről szólt. „A háborút elvesztettük!" — jelentette be Tisza Ist­ván. Nemcsak a háború om­lott össze, hanem a gőgös uralkodó, osztály égés*, állam­apparátusa, csendőreivel* rendőreivel együtt. A meggyötört katonaság fékevesztetten özönlött hazafelé. Károlyi Mihály próbálta men­teni a menthetőt a polgári társadalom számára. Bízott francia barátaiban és demok­ratikusabb politikájában. A Vix-jegyzék kirántott alóla Negyvennégy év után tekintsünk vissza, mi öregek BEFEJEZTÉK MÁR AZ ÉVET? —- NOVEMBER 13-án dél­után szabás-varrás-tanfolyam indul a művelődési házban. A tanfolyam délután három óra­kor kezdődik. — CEGLÉDEN egy hónapja indult meg az ingyenes vér­adás. A veradóhelyet a kór­házban állították fel, veze­tője dr. Gyetvai István. A helyi kórházat ez a szerv lát­ja el vérrel, ezért évente 800— 900 véradóra van szükség. Vér­adásra jelentkezhet minden 18 —60 éves egészséges egyén. — MEGKEZDŐDÖTT a já­rás termelőszövetkezeteiben a takarmányrépa felszedése. A 357 holdas takarmányrépa­vetésből eddig 103 holdat ta­karítottak be. í csattogtak el előttem a íco-; esik. Az utolsó csézában egye- } dűl a vőfély. Rózsaszín sza- lapját viszi a szél. Jobb kézé- í ben flaska. Magasra emeli, $ úgy integet felém és torkasza- % kadtából, elkiáltja magát, í — Sose halunk meg! % Boldog ember. Nem intege- í tek utána, hogy téved, Meg- í hagyom a hitében és a jegy- í zetfüzetembe odaírom: — Szüreti optimizmus! í * I Az újságíró kocsijával kinn £ járt a határba*). Udvarias au- í bér. Helyet szorít a hátsó ülé- ^ sen egy asszonynak és a kis- | lányának. Útközben az újság- í író megkérdezi: — Hogy hívnak, kislányom? £ — Zsuzsikának. — Hány éves vagy? | — Öt! De a vonaton három! # — Te ugargöröngy! — mon­dotta az egyik. — Te békapapucs! — ordí­totta a másik. A kölcsönös sértegetésnek nem lett következménye a já­rásbíróságon. Szürete« időiben a béketárgyalások egy-egy üveg murci mellett szokták lefolyni. ★ De nemcsak a szüret jel­lemző az októberre, hanem a rengeteg esküvő is. Az újsá­gokban arasznyi anyakönyvi hírekben tömérdek a házaso­dok száma és szombat dél­utánonként a vidám násznép kocsijai hajtanak végig a Vá­roson. Már az ötödik vonulásban gyönyörködtem. Egymásután SZÍNES KOCKÁK ; A vasárnapi közlekedési ; baleset német szereplője ré- | múltén ugrott ki a kocsiból | az összeütközés után. Amikor • látta, hogy nem történt halá- i los baleset, valamennyire ! megnyugodott, de egyre kó- í kadtabb lett, amikor a kocsi- | ját körüljárta. Mialatt a bu- ! dapesti közlekedési osztály bi- í zottságát várták, mái' azon ta- ; nakodott, hogy ugyan kinek : adja el Cegléden a súlyosan ! megrongált kocsit. ; Amikor a bizottság kihall- í gáttá s a jegyzőkönyvet fel- ; vették, már nyugodtabban vi- ; selkedett s amikor a rendőr- ; tiszt megmagyarázta, hogy a s kocsinak motorikusán semmi ; baja njnesen, arca felderült, ; még el is mosolyogta magát. 5 Beültette az autóba a felesé- ; gét. a kisfiát. Rövid fékpróba J után a rendőrtiszt elismerően ' bólintott, A német erre gázt A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezésében a me­gye területéről újítókiáMítás nyüt meg, november 4-én, szombat délelőtt tíz órakor a kultúrház földszinti helyisé­geiben. Tíz ipari üzemből és 5 mezőgazdaságiból mutatják be azokat az újításokat, ame­lyekkel a dolgozók a terme­lést mennyiségileg, minőségi­leg emelték, gazdaságosabbá tették, a munkát megkönnyí­tették. Kiemelkedő két közös újí­tásuk van a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalatnál Virág László művezetőnek és Gyenei György igazgató­nak. Az egyik: az SZ—80-as- hoz szükséges láncszem meg­munkálásához a célgép egy­soros vo.lt, négysorosra ala­kították, négyszeresére emel­ték a termelést, ami 1 millió 300 ezer forint megtakarítást jelent. Újítási díjként 37 000 forin-í tot kaptak. Ebben az üzemben jelentős \ újítás még Jurászik Lajos í művezető és Kernács 1st- j ván MEO-vezető közös mun- í kája. uz SZ—80-as Ián esze- £ mek préseléséhez mechani- í kus prést és lánetovábbítót j szerkesztettek. Megtakarítás í 127 000 forint. Újítási díj: 6000 forint \ Az üzem újítói Csuti Bélaj művezető, König István gyár-j téstervező. akik automata fékpofa szabá- ; lyozót szerkesztettek. Főértéke a minőség jelentős; javítása és a selejtcsökkentés. \ A Dánszentmiklósi Állami; Gazdaság dolgozói is szorgsl-í más újítók. í Tökéletesebb fejő tankot készítettek. Villannyal működő tőgy mosó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom