Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-05 / 262. szám

Az elmúlt hét a világpolitikában Csak az ésszerű tekaráosság az igazi takarékosság KEGYELETES ÜNNEPSÉG A MEGYEHÁZA UDVARÁN Átalakult a falu - újfajta perek a bíróságok előtt A NEVA PÁRTJÁN Bevált az eredményességi munkaegység Pilisen Nemcsak a párt ügye Kegyeletes ünnepség zcj- I lőtt. le szombaton reggel a Pest megyei Tanács székha­zának udvarán a márvány­tábla előtt, amely az 195G októberi ellenforradalomban hősi halált halt mártírok nevét örökíti meg. A már­A 3004/4 -es kormányhatározat tovább segíti a tsz-ek megerősödését Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyilatkozata a termelőszövetkezetek 1962. évi állami támogatásáról szóló kormányhatározatról koszorúzás. A megyei párt- bizottsíg képviseletében Hor­váth András első titkár, a megyei tanács nevében pedig Keleti Ferenc, a végrehajtó bizottság elnöke hatalmas babérlMszorút helyezett el az emléktábla alatt. Ezután a A magyar forradalmi mun­kai-paraszt kormány a közel­múltban határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítéséhez 1962-ben nyújtandó állama támogatás­ról. A határozat jelentőségé­ről, főbb vonásairól Losonczi Fái földművelésügyi miniszter a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdulásában — a tagok szorgalmas mun­kája és saját erőfeszítése mellett — nagy szerepet ját­szott a 3004-es kormányhatá­rozatok alapjan nyújtott ál­lami támogatás. A közös gaz­daságok többsége — felhasz­nálva az állami segítség nyúj­totta lehetőségeket — politi­kailag. szervezetileg, gazdasá­giiag megerősödött Akadnak viszont még olyan szövetke­zetek, amelyekben saját hibá­jukon kívül alacsonyak az egységnyi területre jutó hoza­mok és emiatt a tagok jöve­delme sem kielégítő. Annak érdekében, hogy ezek a gaz­daságilag még meg nem erő­södött termelőszövetkezetek is felsorakozzanak a jobbak kö­zé, s a közepesek és a jók még jobban gazdálkodjanak, szükségessé vált a terme­lőszövetkezeteknek nyúj­tott állami támogatás ed­digi feltételeit megvizs­gálni és módosítani. — Hangsúlyozni kívánom, hogy államunk valamennyi termelőszövetkezetnek tovább­ra is jelentős segítséget nyújt az árutermelés és a közös ér­tékesítés fokozására, közös vagyonuk — elsősorban a sa­ját erőből történő — gyors ütemű fejlesztésére. Az egyre növekvő népgazdasági igé­nyek kielégítésének érdeké­ben azonban az eddiginél jó­val nagyobb gondot fordítunk a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó, nehézsé­gekkel küzdő szövetkezetekre, s megszilárdításukat a terme­lőszövetkezeti mozgalom leg­fontosabb és legidőszerűbb feladatának tekintjük. Éppen ezért az állami támogatásról szóló új határozat jövőre ezeket a szövetke­zeteket részesíti elsőbb­ségben a beruházások, a hitelnyújtás, a gépi munka. valamint a szakember-ellátás tekintetében. Ezenkívül gaz­dálkodásuk fejlesztéséhez visz­Épül a tahi vendéglátóipari kombinát Az esztergomi főútvonal ki- szélesítésének és átépítésének munkálatai lassan már el­érik Visegrádot, de Tahitót- falu Duna jobbparti részén, a régi Tahiban még nem fejeződött be egészen az út­építés. Ha majd a tahi híd­fő északi oldalán álló házat, a földművesszövetkezet köz­pontját és vendéglőjét le­bontják, az útépítők jövőre ismét visszajönnek, hogy be­fejezzék. Ez az épület az út­szélesítés vonalába esik, ezért kell lebontani. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium természetesen kártalanítja a földművesszö- vetkezetet. A régi út mentén húzódó dombot a kiszélesítés következtében levágták, föld­jét elhordták, s így helyén meglehetősen széles plátó ke­letkezett a szélesebbé vált úton túl. Ezen a helyen, amint képünkön is látható, már épül a földművesszövet­kezet új épülete, ahol iro­dáin kívül étterem és eszp­resszó nyílik. Az építkezés költségeit egyharmad részben a KPM, kétharmad részben pedig a földművesszövetke­zet viseli, amely így rövi­desen korszerű vendéglátó- ipari kombináttal szaporítja a Dunakanyar hasonló üze­meinek számát. Az építkezés határideje 1962. június 30, és ha a határidőt az építő­vállalat betartja, a jövő nyá­ron már Tahin is megfele­lő étterem várja a kirándu­lókat meg az üdülőket. Sz. E. Foto: Gábor sza nem térítendő állami tá­mogatást is biztosít számukra. — Az új határozat vala­mennyi termelőszövetkezetre kiterjedően változatlanul nagy súlyt helyez a gazdasá­gos beruházások megvalósí­tására, a gépek beszerzésére, talajvédelemre, talajjavítás­ra, telepítésekre, a növényi kártevők elleni védekezésre, az állatbetegségek megelőzé­sére, illetve leküzdésére. — A közös áruértékesítés növekedése érdekében mó­dosultak az áruértékesítés után járó kedvezmények fel­tételei. A kedvezmények ugyanis eddig csak néhány cikkre terjedtek ki: 1962-re pedig a szövetkezetek olyan egységnyi területre vo­natkozó áruértékesítési mu­tatót kapnak, mely magában foglalja az állami és szö­vetkezeti szerveknek átadan­dó összes áruk értékét. Be­leszámít az áruértékesítésbe az olyan áruk értéke is, amelyeket a háztáji gazda­ságban állítottak elő, de a termelőszövetkezet útján kö­tött szerződések alapján ér­tékesítenek. Ez az intézkedés érdekeltté teszi a szövet­kezeteket, hogy a közös árutermelés egyidejű nö­velésével erőfeszítéseket tegyenek a háztáji áru­termelés lehetőségeinek fokozottabb kihasználá­sára. Az áruértékesítési mutató tel­jesítése után a szövetkezetek 100 szántó egységenként 3000 forint támogatásban része­sülnek, de túlteljesítés ese­tén a kedvezmény 6000 fo­rintig is terjedhet. A ked­vezmény összegét a közgyű­lés határozata szerint hasz­nálhatják fel a közös gaz­daság erősítésére. — A termelés korszerűsí­tése érdiekében új állóesz­közök létesítése (szarvas­marha-istálló, sertésfiaztató, süldőszállás és hizlaló, juh- hodály, baromfiéi, csibene­velő, növényház, öntözőtelep stb.) után továbbra is el­engednek bizonyos összeget a szövetkezetek hiteltartozá­sából. A szövetkezetek ■ jövőre valamennyi új állóeszköz után — beleértve üzemi szőlő-, gyümölcstelepítést, ön­töző-berendezés létesítését — hitelelengedésben részesül­nek, s ennek összegét nem a beruházási költségek szá­zalékában, hanem az új lé­tesítmény egységei: férőhely, kát. hold stb. alapján előre meghatározott ősz- szegben állapította meg a kormányhatározat, füg­getlenül attól, hogy az új létesítmény mennyibe került, ez az intézkedés a beruházási összegek csökkentésére ösz­tönzi a szövetkezeteket. Kü­ványtáblánál a munkásőrség és a rendőrség két-két tagja állt díszőrséget. A pontosan kilenc órakor kezdődő ün­nepségen a megyei tanács dolgozói csaknem teljes számban megjelentek. A Him­nusz akkordjai után Sebő Béla, a Pest megyei Tanács szakszervezeti bizottságának titlzára mondott riivid meg­nyitót, majd megkezdődött a megyei tömegszervezetek, a munkásőrség, a megyei rend­őrség, a KISZ, a szakszer­vezeti bizottság, a Pest me­gyei ügyészség és a bíróság képviselői helyezték el ko­szorúikat, végül a mártírok hozzátartozói járultak az em­léktáblához koszorúikkal és vi rágcso kraikka l. Az ünnepség az Interna- cionálévai éri véget. . i A német kérdés megoldása — a békeszerződés Orvos-gyógyszerész nagygyűlés a megyetanácson (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt orvos— gyógyszerész nagygyűlést ren­dezett a megyei tanács dísz­termében az MSZMP Pest megyei Bizottságának agit.- prop.-osztálya, a megyei ta­nács és az egészségügyi szak- szervezet Pest megyei bizott­sága. A nagygyűlésen megje­lent Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Vajda Mártonná, a pártbi­zottság munkatársa, Szabó Sándor, a megyei tanács vb- elmökhelyettese, az Egészség- ügyi Minisztérium és az Or­vos-Egészségügyi Szakszerve­zet képviselői, dr. Stark Jan­ka országgyűlési képviselő, dr. Kádár Tibor megyei fő­gyógyszerész, valamint a me­gyei Semmeiweis-kórház igaz­gatója, főorvosi kara és Pest megye nagyszámú orvosa és gyógyszerésze. Dr. Békés Zoltán megyei főorvos bevezető szavai után Óvári Miklós elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osz­tályának helyettes vezetője tartott előadást a nemzet­közi helyzetről. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem a leszerelési javas­latokat rendszeresen elő­terjesztő Szovjetuniótól kell félteni a békét, hanem azoktól a nyugati korr mányköröktől, amelyek a né­met militarizmust támogat­ják. — Mit jelentene a gyakorlat, bah, ha Adenauérék és Straussék megkapnák az ön­rendelkezési jogot? Elsősor­ban az NDK és Ausztria be­kebelezését. Aztán Svájc, Franciaország, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyaror­szág németlakta vidékeinek elfoglalását. Az előadó a továbbiakban háborút akaró amerikai szak­emberek — Tissinger profesz- szor és Taylor tábornok — véleményét idézte, akik — ha a józan ész szemszögéből vizs­gálják — néhány évig még teljesen reménytelennek tartják, hogy győzelmet arathassanak a rakétafegy­verekkel jól felszerelt Szovjetunió és szövetsé­gesei felett. — De azt a néhány évet, amíg a nyugati hatalmak utol­érik a Szovjetuniót — a Szov­jetunió sem fogja tétlenül el­tölteni. Addigra még tökéle­tesebbé válnak a Csendes­óceán térségeibe nemrég ton- tosan becsapódó rakéták. Az előadás után Övári Miklós elvtárs válaszolt az or­vosok és gyógyszerészek idő­szerű eseményekkel kapcsola­tos kérdéseire — majd a nagygyűlés véget ért. (m. j.) Ünnepi verseny az aszódi járásban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az aszódi járásban ünnepi versenyt szerveztek, a verseny leg­fontosabb feladataként a községfejlesztési munkát jelölték meg. Pontos és részletes terveket készítettek, amelyek alap­ján 602 ezer forint értékű társadalmi munkát kívántak elvé­gezni. A verseny valamennyi követelményének határidő előtt, október 31-re eleget tettek és a tervezett összeget magasan túlteljesítették. A verseny során végzett társadalmi munka értéke ugyanis 1 302 000 forint. A járási tanácsnál a verseny értékelésekor pontos kimu­tatást készítettek. Ebből kitűnik, hogy a járás felnőtt lakos­ságát véve alapul az egy főre eső társadalmi munka értéke 50 forint. A szürke számadatok nem mondanak sokat, mégis kife­jeznek valamit abból a szeretetből. amellyel a járás lakói a nagy évforduló méltó megünneplésére készültek Kezük munkáját maradandó alkotások, fejlődő, szépülő községek őrzik az aszódi járás egész területén. (t) PEST MEGYEI V. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK * 1961. NOVEMBER 5, VASÁRNAP Ionosén nagy kedvezménye­ket biztosit az egyszerű ki­vitelezéssel, házi brigádok­kal történő építkezésekhez, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által megálla­pított körzetben és feltéte­lek mellett telepített nagy­üzemi szőlő-, gyümölcsültet­vények létesítéséhez. — Az utóbbi években egy­re több termelőszövetkezet is­merte fel a jó szakember sze­repét és fontosságát a közös gazdasagok irányításában, megerősítésében, a termelés fokozásában. Állami támoga­tással eddig több mint 5000 szakember került a szövetke­zetekbe. A mostani határozat lehetővé teszi, hogy az arra rászoruló termelőszövetkeze­tekbe újabb szakemberek ke­rüljenek, vagy ahol már ilye­nek vannak, indokolt esetben 2 évvel meghosszabbíthassák az ott tevékenykedő szakem­berek állami támogatását. S emellett az állami tá­mogatás mezőgazdászokon és könyvelőkön kívül ki­terjed az állatorvosokra, építészmérnökökre és tech­nikusokra. — Ugyanakkor a kormány javasolja a termelőszövetke­zeteknek, hogy saját maguk gondoskodjanak szakemberek képzéséről. — Az új kormányhatározat — mondotta befejezésül Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter —, abból indul ki, hogy a termelőszövetkezeti gazda­ságok helyzete ma már alap­vetően határozza meg az egész mezőgazdaság fejlődését és kihatással van az egész nép­gazdaságra. Intézkedései en­nek megfelelően azt a célt szolgálják, hogy a saját erő kiegészítésére nyújtott állami támogatás segítségével terme­lőszövetkezeteink mielőbb korszerű, sok árut termelő, szocialista me2őgazdasá?d nagyüzemekké fejlődjenek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom