Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

2 1061. NOVEMBER 1. SZERDA n-/fírton Ax SZKP XXII. kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) kell felismerni” — hangsú­lyozza a határozat. Mint a határozat a továb­biakban megjegyzi, a szocia­lista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom ha­ladásának meghatározó ténye­zőjévé válik. A kongresszus helyeselte a központi bizott­ságnak és a szovjet kormány­nak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista orszá­goknak a proletár inter­nacionalizmus, az egyen­jogúság és az elvtársi köl­csönös segítség elvein ala­puló gazdasági, politikai és kulturális együttműkö­dését. A kongresszus külön ki­emelte a központi bizottság­nak azt a nagy és gyümölcsé- j ző munkáját, amelyet az i SZKP és a testvéri kommu- | nista- és munkáspártok együttműködésének fejleszté­séért és erősítéséért végzett a marxizmus—leninizmus alap­ján, s a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének és összeforottságának érdeké­ben. „A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Al­bán Munkapárt vezetői­nek az SZKP és annak le­nini központi bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek a kommunista- és munkáspártok 1957. és 19G0. évi tanácskozásainak nyilat­kozataival és kiáltványaival, és csakis szakadár cselekmé­nyeknek minősíthetők, ame­lyek célja a szocialista orszá­gok barátságának és összefor- rottságának aláaknázása. Ezek a cselekmények az im­perializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezi ki. hogy az albán vezetők, ha valóban szívükön viselik népük érde­keit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-vel és minden testvérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatérnek az összes szocia­lista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal va­ló egység és együttműködés útjára. „A szocialista tábor egy­ségének további erősítése, hatalmának és . védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad” — mondja a határozat. A határozatban továbbá ez áll: ,,az egyes szocialista or­szágok népgazdaságának fej­lesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsö­A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának felhívása a megye dolgozóihoz (Folytatás az 1. oldalról) suk a dolgozók minden olyan versenykezde­ményezését, amely javítja a termelést, nö­veli a termelékenységet! Nagy gondot kell fordítani a már jelentős sikereket elért szo­cialista brigádmozgalomra. Karolják fel min­den üzemben az újítótevékenységet! a jól be­vált munkamódszerek elterjesztése a gyárban és az egyes vállalatok között egyaránt jelen­tős feladat. Fordítsunk nagy gondot a balese­tek megelőzésére, a dolgozók egészségének megóvására. A mezőgazdaság össztermelését a tervidő­szak alatt, az előző ötévi átlaghoz képest 22— 23 százalékkal kell növelni. Ehhez államunk nagy segítséget is ad. 1965-ben a kalászosok 85 százalékát már géppel tudjuk aratni. A me­zőgazdasági munkák gépesítéséhez újabb 37 000 traktort, 5600 gabonakombájnt, 10 700 traktoros vetőgépet. 26 500 traktorekét és szá­mos más gépi eszközt irányoz elő a terv. S ez a mezőgazdasági beruházásoknak csak egy ré­sze. Lényeges beruházások történnek gazda­sági épületekben, szőlő-, gyümölcstelepítés­ben, talajjavításban stb. Mindenki előtt tegyük világossá; a második ötéves terv a mezőgazdaságban a termelés fellendítésének, a szocialista gazdaságok meg- erősítésének a programja. Az ötéves terv időszakában olyan alapve­tően fontos feladatokat kell megoldanunk, mint az ország kenyérgabona-szükségletének ‘ kielégítése, ezért az ötéves terv végére a ke­nyérgabona vetésterületének többségén nagy­hozamú búzafajtákat kell vetnünk. Az állatállományt (a közöst és a háztájit egyaránt) olyan mértékben kell növelni, hogy biztosítva legyen a lakosság kellő ellátása hús­sal, tejjel, tojással, s hogy növelni tudjuk ^ a mezőgazdasági exportot is. Feltétlenül figye lembe kell venni, hogy a mezőgazdasági áru­termelésben még igen nagy szerepe iesz a tsz-tagok háztáji gazdaságának. Az állatállo­mány növelésének, a hozamok emelesenek alapvető feltétele a kellő mennyiségű és ösz- szelételű takarmány előállítása. Arra kell tö­rekedni, hogy minden gazdaság ellássa ma­gát saját termelésű takarmánnyal. A jelenlegi szőlő- és gyümölcsterületen nö­velni loell a termést, ezzel máris biztosítani lehet a lakosság ellátását. Nagyarányú szőlő-, gyümölcstelepítéssel pedig meg kell alapozni, hogy a harmadik ötéves tervben biztonságo­san és bőségesen elláthassuk népünket gyü­mölccsel. , . A mezőgazdasági kivitel fokozására es a belső fogyasztás kielégítésére az eddiginél több olajos növényt, zöldségfélét, gyümölcsöt szükséges termesztenünk. Növelni kell az ipari növények termelését is. Ezért igen nagy a jelentősége annak, hogy növeljük az öntö­zött területeket. . . , . , .... A terméshozamok növelesenek mindenütt alkalmazható, legfőbb feltétele a talajmunkák időben és jó minőségben való elvégzése. Szé­leskörűen alkalmazzuk a mélyművelest es az őszi talajelőkészítést. A rendelkezésünkre álló összes lehetőségek felhasználásával növelnünk kell a talaj termőerejét. A szerves és műtrá­gya felhasználásán kívül fokozottabban kell alkalmazni a tőzegtrágyázást és a zöldtrágyá­zást. A zöldtrágya növények fő és masodve- tési területét 25—30 ezer kh-ra kell növelni. Alkalmazzuk a helyes vetésforgót. A termelőszövetkezeti parasztság jövedel­mének növelésére és a munkába való további bevonására fejleszteni kell az anyagi érde­keltséget. Továbbra is alkalmazzuk és tegyük általánossá a munka mennyisége és a termelt érték utáni részesedést, a premizálást, a biz­tonságos előlegfizetést. Biztosítsuk a terme- szetbeni részesedés helyes arányát. Gépállomásainkon, az állami gazdaságok­ban. a gépekkel rendelkező termelőszövetke­zetekben meg kell szervezni a gépek jobb karbantartását és kihasználását, hogy az ösz- sz?s mezőgazdasági munkáltat a legkedvezőbb időben, gyorsan és jó minőségben lehessen el­végezni. A mezőgazdaságban is emelni kell a veze­tés színvonalát, a szakemberek, valamennyi dolgozó szakmai felkészültségét, mert csakis ezáltal valósulhat meg a munka jobb szerve­zésé, a gazdaságosabb termelés, a jövedelem tartós és állandó emelkedése, mind a termelő- szövetkezetekben, mind az állami gazdaságok­ban és gépállomásokon. A szocializmus alapjai lerakásának nemcsak az anyagi termelés nagyarányú növelése a feltétele', hanem az is, hogy még magasabb színvonalra emeljük a társadalom művelt­ségi és kulturális színvonalát. Iskoláink korszerű műveltséget adjanak a tanulóknak, s az iskolai oktatás kerüljön közelebb a gyakorlati élethez. A politechnikai képzés minél szélesebb körű felkarolása éle­tünk egyik legjelentősebb oktatási feladata. Terjesszük ki az általános és középiskolákban a felnőttek oktatását, szervezzünk szakmai to­vábbképző tanfolyamokat. A megyei pártbi­zottság felkéri a pedagógusokat; az eddig ta­pasztalt jó munkával, magas színvonalon já­ruljanak hozzá az ifjúság materialista szel­lemű neveléséhez, a dolgozó társadalom mű­veltségének gyarapításához. Célkitűzéseink megvalósításának legfőbb Zá­loga, feltétele, hogy eszmeileg, politikailag és szervezetileg tovább erősítsük a pártot, hogy tovább fejlődjék a pártmunka stílusa, a párt tömegkapcsolata. Pártszervezeteink, a kommunisták, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban tekint­sék fő feladatúiknak a termelési tervek min­den mutatójának teljesítését. Biztosítsák a ta­karékos és gazdaságos munkát. Hogy állan­dóan tökéletesíthessék a termelést, a kom­munistáknak, de különösen a kommunista ve­zetőknek alaposan ismerniök kell a gazdasági feladatokat, tovább kell fejleszteniük szakmai ismereteiket. Állandóan javítaniok kell a fel­sőbb pártszervek határozatainak megfelelő alkalmazását a helyi, sajátos viszonyokra. Minden vonalon erősíteniük kell a pártíegyel- met, s fejleszteniök a párttagok aktivitását. A párttagság eszmei-politikai nevelésére emelni kell a politikai oktatás színvonalát. Pártszervezeteink és pártbizottságaink fordít­sanak még nagyobb gondot a propaganda­munkára, annak szervezésére, ellenőrzésére. Kísérjék állandóan figyelemmel a párttagok tanulását és fejlődését. Terveink végrehajtásában nagy és hálás szerep vár a tömegszervezetekre, tömegmoz­galmakra. A megyei pártbizottság külön is felkéri a társadalmi szerveket és mozgalma­kat az ötéves terv sikeres teljesítésére irá­nyuló erőfeszítések támogatására. Felhívjuk a megye kommunistáit, KISZ-fia- taljait, a szakszervezetek, a nőmozgalom, a tanácsok, a különböző tömegszervezetek tag­jait, a Hazafias Népfrontba tömörült dolgo­zókat, a megye munkásait, dolgozó paraszt­jait, az értelmiségieket, hogy még odaadób- ban, lelkesebben dolgozzanak, harcoljanak az előttünk álló, magasztos, mindenekelőtt a népjólét további emelését célzó feladatok vég­rehajtásáért, a szocializmus építéséül 1 Tovább kell erősíteni a néphatalom szer­veit, elsősorban a tanácsokat. Az állami szer­vekben dolgozó kommunisták a párt- és kor­mányhatározatok hatékony megvalósítása ér­dekében szélesítsék kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek! Együttes erővel munkálkodjunk az éves tervek végrehajtásán, az 1962-es tervek kö­rültekintő előkészítésén, az idei szántás-vetési feladatok a legrövidebb időn belüli befejezé­séért! A megyei pártbizottság őszinte bizalommal fordul a megye minden dolgozójához, azok­hoz, akik eddigi munkájukkal is bebizonyítot­ták a párt és a néphatalom iránti hűségüket. Felhívunk minden becsületes embert, hogy az MSZMP, valamint a forradalmi munkás­paraszt kormány útmutatását követve, lelke­sen és határozottan munkálkodjék nagysze­rű, országépítő terveink megvalósításáért, hogy a második ötéves tervidőszak ideje alatt lerakhassuk hazánkban a szocializmus szilárd alapjait, s hogy tovább erősítsük a mindany- nyiunk által hőn óhajtott békét. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA nős segítségnyújtás erősíté­sére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szo­cialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocia­lista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellen­dítésének útja. A XXII. kongresszus hang­súlyozta, hogy „ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irá­nyát!”. Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerül­hetetlenül mélyül a kapitaliz­mus általános válsága. Az el­múlt években tovább gyengül­tek az imperializmus gazda­sági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább éle- I sedtek az imperializmus alap- I vető ellentmondásai, óriási | arányokat öltött a munkásosz­tály forradalmi harca, a né­pek demokratikus és felsza­badító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csa­pásai alatt ténylegesen ösz- szeomiott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és út­jairól szólva, a határozat hangsúlyozza, hogy a mun­kásosztály és élcsapata a mar­xista^—leninista párt békés módon igyekszik megvalósíta­ni a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban megvan a lehetősé­ge, hogy munkás és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szerveze­tek megegyezésének és poli­tikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alap­ján egyesítse a nép többsé­gét, s polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alap­vető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át.” „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: ”A marxizmus—leniniz­mus diadala szempontjá­ból döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következe­tes kétírontos harc: a re- vizionizmus, mint főve­szély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektás- ság ellen. I Az SZKP nemzetköz; köteles- | ségének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetkö­zi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységét, harcol­jon mindenki ellen, aki az összes országok kommunistái egységének gyengítésével pró­bálkozik. Továbbra is le kell leplezni a körünkben revizionizmus elméletét és gyakorlatát. A I koruokbeli rév; zion izmus a legtömörebben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában jut kifejezés­re.” A háború és béke kérdése továbbra is korunk legége­tőbb problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: „A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása ar­ra az egész időszakra, amely­nek folyamán meg kell oldód- niok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és po­litikai problémáknak. Afelé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győ­zelme előtt, amikor még a világ egy részében fenn­marad a kapitalizmus, fel­merül a reális lehetősége annak, hogy kirekesszük a világháborút a társada­lom életéből.” A határozat egyúttal rá­mutat arra, hogy amíg impe­rializmus van, addig megma­rad az agresszív háborúik ta­laja is. A nemzetközi impe­rializmus. elsősorban az ame­rikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő vesleéüy. A nemzetközi imperializmus a legszörnyűbb gaztettre ké­szül az emberiség ellen: Ter­monukleáris világháborúra. „A kongresszus időszerű­nek, helyesnek és szükséges­nek tartja azokat az intézke- ] déseket. amelyeket a Központi .Bizottság és a szovjet kor-! many hozott hazánk védelmi képességének további fokozá­sára. Amig vannak imperia­lista agresszorok, résen kell lenni, szárazon kell tartani a J puskaport, tökéletesíteni kell | a szocialista országok védel- i mét és fegyveres erőit.” A határozat hangsúlyozza, j „a béke megszilárdításának ] ügye megköveteli a békés I együttélés elveinek alapján a j mélyen gyökerező nemzetköri j problémák megoldását, első­sorban: az általános és teljes leszerelést; a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel; a gyarmati iga végérvényes megszüntetését minden for­májában és megnyilatkozásá­ban, a függetlenségüket nem­rég kivívott népek hatékony megsegítését; a második vi­lágháború maradványainak felszámolását, a békeszerző­dést Németországgal; a Kínai Népköztársaság törvényes jo- 1 gainak érvényesítését az Egye­sült Nemzetek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szerve­zete mechanizmusának lénye­ges megjavítását; az összes országok között a jó állam­közi kapcsolatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fej­lesztését.” „A Szovjetunió Kommu­nista Pártja mindent megtesz, hogy a társadal­mi haladás és a népek boldogsága fenkölt eszmé­nyeinek didalra juttatása érdekében megőrizze és erősítse a békét s a népek barátságát.’ Az SZKP XXII. kongresz- szusa továbbra is szükséges­nek tartja, megingathatatla­nul és következetesen valóra váltani ar különböző társadal­mi berendezésű államok bé­kés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpoli­tikájának fő irányvonala; a testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősí­teni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szo­cialista világrendszer hatal­mának megszilárdításához; minden erőfeszítést megtenni a világ békéért harcoló összes erők együttműködésének fej­lesztéséért és elmélyítéséért; erősíteni a proletárszoUda- ritást a munliásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulá­sukért, illetve a függetlensé­gük megszilárdításáért har­coló népeknek; tágabb körben kifejleszteni j a nemzetközi üzleti kapcsola­tokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmet valamennyi or­szággal; tevékeny és rugalmas kül­politikát folytatni, tárgyalá­sok útján törekedve a meg­érett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplez­ni az imperialista háborús gyújtogatok ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét. A határozat hangsúlyozza, hogy a „XX. kongresszust kö­vető időszak fontos vonása a kommunista építés ütemé­nek meggyorsulása”. A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folya­mán közel 80 százalék­kal nőtt. Sikeresen fo­lyik a hétéves terv tel­jesítése. Az ipari ter­melés évi átlagos növe­kedése a hétéves terv első három évre elő­irányzott 8,3 százalék helyett ténylegesen el­éri a 10 százalékot. Az első három tervév fo­lyamán terven felül körül­belül 19 milliárd rubel ér­tékű ipari terméket állítot­tak elő a Szovjetunióban. A kongresszus megállapí­totta, hogy a szovjet had­sereg felfegyverzése nukleá­ris rakétafegyverekkel telje­sen befejeződött. „Népünk kezében a hatalmas haditech­nika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat, s a vilégbéke erősítésének ügyét” — állapítja meg a határozat. A sikeres megvalósulás út­ján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy főre eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés orszá- gokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb tő­kés országot, az Egyesült Ál­lamokat nemcsak a termelés növelésének ütemében, ha­nem a termelés évi abszolút növekedésében is. Jelenleg már több vasércet és sze­net bányásznak, több kok­szot, vasbeton-épületelemet, állati zsiradékot, cukrot és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, . mint az Egyesült Államokban. „A hétéves terv teljesítése olyan' szintre emeli a Szov­jetunió gazdaságát, amely­nek elérése után már nem sok időre van szültség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapita­lizmus fölött.” A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság ter­melése öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 45 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint három mil­liárd púd szemesterményt vá­sárolt fel. Korábban a felvá­sárolt mennyiség két milliárd púd körül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók jóléte. A mun­kások és az alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra ' átszámítva) — a Szovjet­unió nemzeti jövedelme növekedésének alapján — öt év leforgása alatt 27 százalékkal, a kolhozpa­rasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett. Belpolitikai területen egye­bek között a következő igen fontos feladatok várnak meg­oldásra: biztosítani kell a. hétéves terv előirányzatainak teljesí­téséi és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kom­munizmus anyagi és techni­kai alapjának megteremtése, a kapitalizmus békés gazda­sági versenyben való legyő­zése szempontjából; a további technikai fejlesz­tés alapján törekfedni kell a munka termelékenységének általános növelésére az ipar­ban, az építésben, a mező- gazdaságban, a szállításban; következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező munkáját; az elkövetkező években a gabonafelvásárlást 4200 mil­lió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvá­sárlási 50 millió tonnára kell növelni évente; biztosítani kell a nép élet- színvonalának szakadatlan emelését; a kellő szinten kell tartani, minden vonatkozásban erősí­teni kell hazánknak a világ­béke bástyájának védelmi ké­pességét, tökéletesíteni kell a szovjet hadsereg fegyverzetét; fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat. „A kommunizmus anyagi- műszaki alapjának megterem­tése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a kom­munista társadalom emberei­nek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok, ame­lyek a kommunizmus általá­nosan kibontakozó építésének időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak.” A kongresszus megállapí­totta, hogy „a beszámolóban felölelt időszakban a párt munká­jának legfontosabb vonat­kozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek érvénye­sítése és továbbfejlesztése volt a párt- és az állami élet minden szintjén”. A szocializmus és a kommu­nizmus építése, az egész kom­munista mozgalom szempont­jából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt és köz­ponti bizottsága nyíltan el­ítélte Sztálin személyi kultu­szát. „A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen he­lyesnek tartja és maradékta­lanul jóváhagyja azokat a ha­tározott intézkedéseket, ame­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom