Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

1961. NOVEMBER 1, SZERDA ~v/f/rl«o Az SZKP XXII. kongresszusának határozata (Folytatás a 2. oldalról) lyefckel a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov, Kagano- vics, Malenkov, Bulganyin, Pervuhin, Szaburov és a hoz­zájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoportját, amely szembehelyezkedett a XX. kongresszus által megjelölt lenini irányvonallal/’ A pártellenes csoport írak­ciós harca idején súlyos hi­bákat követett el Vorosilov. A központi bizottság 1957. júniu­sában megtartott plénumán [ Vorosilov beismerte hibáit, j elítélte a pártellenes csoport \ frakciós cselekedeteit, s ezzel [ bizonyos mértékben segítette J a pártellenes szakadárok le­leplezését. A határozat megjelöli az összes pártszervezetek felada­tait a szervező és ideológiai munka területén. A határozat befejező szavai így hangzanak: ,.A Szovjetunió Kommu­nista Pártja a jövőben is magasra emeli a marxiz­mus—lenini/,mus győzel­mes zászlaját, teljesíti in­ternacionalista kötelessé­gét- valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy, történelmi cél el­éréséért — a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szenteli. A párt ünnepélyesen kije­lenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmus­ban fog élni!” N. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén Kedves elvtársak! A XXII. kongresszus befe­jezte munkáját. A napiren­det kimerítettük. A kongresz- szus határozatot hozott a Központi Bizottság beszámo­lójáról, elfogadta a párt új programját, a párt szervezeti szabályzatát, jóváhagyta a központi revíziós bizottság be­számolóját, megválasztotta a párt vezető szerveit. Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus igen fontos mérföldkő pártunk és az ország életében, a kommu­nizmus diadaláért folyó harc­ban. (Viharos taps.) A kommunista társadalom felépítésének harci útját a munkásosztály nagy tanítómes­terei, Marx, Engels, Lenin tudományos alapossággal ki­dolgozták. Halhatatlan vezérünk, Vla­gyimir Iljics Lenin létre­hozta a bolsevikok forra­dalmi pártját, amely győ­zelemre vitte a munkás- osztályt, a dolgozó népet, győzelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat. Október után pártunkat kezd­ték kommunista pártnak ne­vezni. Ez azt jelentette, hogy célja a kommunizmus felépí­tése. A kommunisták, az egész dolgozó nép megingat­hatatlanul bízott Leninben, a pártban. A kommunizmus már akkor is sokak számára vonzó, hőn óhajtott, de na­gyon távoli álomnak tűnt. Hatalmas utat tettünk meg j azóta. A szovjet nép fel­építette a szocializmust, nagy-, szabású átalakításokat vitt j véghez az ország gazdasági, j politikai, állami életében és | kijutott a kommunista építés j széles útjára. Az SZKP XXII. kongresz- szusa az uj program elfoga­dásával az egész világ előtt kijelentette, hogy a Szovjet­unió népei a kommunista párttal az élen, a marxizmus —leninizmus tanításaitól ve­zérelve, magasra emelik a kommunista társadalom fel­építéséért indított harc zász­laját. A kommunista társadalom felépítése a Szovjetunió­ban a párt és a nép gya­korlati feladatává lett. (Taps.) A kommunizmus megvaló­sulásához szilárd anyagi bázis, az anyagi és a szellemi javak bősége szükséges. Ezt azonban nem lehet fogadkozásokkal és felhívásokkal elérni. A kom­munizmust munkával lehet felépíteni, munkával, még­pedig milliók munkájával. (Hosszantartó taps.) Elvtársak! A kongresszus­hoz tízezrével érkeztek táv­iratok és levelek, amelyek küldői forrón üdvözlik pár­tunk kongresszusát és ered­ményes munkát kívánnak. Munkáskollektiváktól, kolhoz­parasztoktól, szovhozok dolgo- j zóitól, a tudomány, a kultúra | és a művészet dolgozóitól [ több mint tízezer jelentés fu­tott be arról, hogy teljesítet- ^ ték a párt XXII. kongresz- szusa tiszteletére vállalt köte- ; lezettségeiket. Engedjék meg, hogy a kongresszusi küldöttek nevé­ben szívből jövő köszönetét mondjak az összes kollektí- ! 1 ráknak, az összes elvtársak- , bak, akik elküldték üdvözle- | tűket a XXII. kongresszus­nak. engedjék meg, hogy to- | vábbi nagy sikereket kívánjak munkájukhoz. (Viharos taps.) 1 A kongresszus küldöttei ne­vében, egész pártunk és a szovjet nép nevében enged­jék meg, hogy ismételten forró köszönetét mondjak, a testvéri marxista—leninista pártoknak azért, hogy részt vettek a kongresszus mun­kájában, hogy kifejezték jó­kívánságaikat (hosszantartó taps). Biztosítjuk barátainkat, hogy a lenini párt továbbra is magasan tartja a kommu­nizmus zászlaját, a pro­letár nemzetköziség zász­laját (hosszantartó taps). Szívből köszönjük a füg­getlen afrikai államok de­mokratikus nemzeti párt­jainak kongresszusunkhoz in­tézett meleg üdvözlő szavait (viharos taps). Támogattuk és a jövőben is támogatni fog­juk a népek harcát szabad­ságukért és függetlensé­gükért, a gyarmati elnyomás ellen (viharos taps). Erősíteni fogjuk baráti kapcsolatainkat minden nép­pel, állandóan megvalósít­juk a békés együttélés le­nini elvét, harcolunk a vi­lág békéjéért (viharos taps). Az új programmal felfegy­verkezve úiépünk még szoro­sabban tömörült pártunk köré a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt, (viharos, hosz- szantartó taps.) Céljaink világosak, felada­tainkat kitűztük. Munkára, elvtársak! Előre a kommunizmus új győzel­meiért! (viharos, hosszantartó taps, amely éljenzésbe csap át. Mindenki felemelkedik he­lyéről.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sát bezárom, (viharos éljen­[ zés. A küldöttek és a vendé­gek óriási lelkesedéssel el- éneklik a párt himnuszát, az Internacionálét. Utána az él­jenzés teljes erővel kiújul és percekig tart.) Mindenünnen üdvözlő fel­kiáltások hallatszanak: „Az SZKP XXII. kongresszusának — hurrá!” „Dicsőség a lenini pártnak!” „Éljen a lenini pártprogram!” „Hurrá a test­véri marxista—leninista pár­toknak!” „Hurrá, a szocialista tábornak!” „Éljen a lenini központi bizottság! Hurrá!” „Hurrá a szovjet népnek!” „Éljen Kuba!”. A teremben levők ütemesen kiáltják: „le­ninizmus—kommunizmus! le­ninizmus—kommunizmus. Hurrá!” „Népek barátsága, béke, hurrá!” Hruscsov elvtárs: — Hurrá a testvéri marxis­ta—leninista pártoknak! És ismét felzúg a taps, üd­vözlő felkiáltások hangzanak, a jelenlevők éltetik a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalmat, a marxizmus—le- ninizmust. — Éljenek a szabadságukért és függetlenségükért, a gyar­mati és imperialista etnyo­' más ellen harcoló népek! ' A kongresszusi küldöttek és vendégek ezrei forrón ünnep­ük az ázsiai, az afrikai és latin-amerikai népek képvise­lőit. A külföldi vendégek éltetik a Szovjetuniót, Lenin pártját, a népek egységét és testvéri­ségét a békéért, s a ragyogó jövőért folytatott harcban. A záróülés megkapó nagy- szerűséggel demonstrálta a lenini párt egységét, összefor- rottságát, azt az eltökéltséget, hogy valóra váltja új prog- 1 ramját — a kommunizmus 1 építésének programját. Ülést tartott az SZKP új Központi Bizottsága Kedden ülést tartott az SZKP XXII. kongresszuson megválasztott új központi bi­zottsága. A7. ülésen megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártjá Központi Bizottsága el­nökségét. Az elnökség tagjai a követ­kezők: L. I. Brezsnyev, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, F. R. Kozlov, O. V. Kuuszinen, A. I. Mikojan. N. V. Podgor- nij, D. Sz. Poljanszkij, M. A. Szuszlov, N. M. Svernyik és G. I. Voronov. Az elnökség póttagjai: V. V. Grisin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavanadze, S. R. Rasidov és V. V. Scserbickij. A központi bizottság ülésén megválasztott kb-titkárság tagjai: N. Sz. Hruscsov — el­ső titkár —, F. R. Kozlov. P. N. Gyemicsev, L. F. Iljicsov, O. V. Kuuszinen, B. N. Pono- marjov, I. V. Szpiridonov. M. A. Szuszlov és A. N. Seljepin. A piénumon az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő pártellenői’zési bizottság elnökévé N. M. Svernyiket, az elnök első helyettesévé pedig Z. T. Szergyukot választották. Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának keddi záróülésén nemcsak a Kádár János vezette pártkül­döttség tagjai voltak jelen — a vendégek soraiban öt meg- ■ illetődött magyar mezőgazda- sági szakember is együtt tap- j sóit, s együtt énekelte az In- j ternacionálét a kongresszus ' küldötteivel. Marosi Béla. a Velencei Álla-j ml Gépállomás igazgatója, Bá- J tat Tibor, az országos Tervhi- ; vatal főelőadója, Kovács Béla [ és Tordai Lajos mérnök, va­lamint Kmetty Gyula, az Élei- ■ mezésügyi Minisztérium fő- ! mérnöke már napok óta a j Szovjetunióban tartózkodik ta- ‘ nulmányúton. Megfordultak Krasznodárban, ismerkedtek a Kubán vidék gazdag kolhozai­nak. szovhozalnak munkájá­val. Amikor Hruscsov tudomá­sára jutott, hogy a magyar küldöttség Moszkvában tar­tózkodik, a kongresszus ezer { dolga közepette is időt talált j arra. hogy meghívja a ma- j gyár szakembereket a záró­ülésre. A. Sevcsenko, Hruscsov mezőgazdasági ügyekkel fog­lalkozó titkára, aki többször , járt hazánkban, a záróülés ] után barátságosan megvendé- I gelte a magyar szakembere- J két,. Kádár János látogatása a moszkvai Vlagyimir Iljics gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról) látogatásra indult.' Elsőnek a villanymotorszerelőműheiyt tekintette meg. Itt Anaszta- szija Kuznyecova tekercselő­nő emlékzászlót nyújtott át Kádár Jánosnak. A zászlón az a felirat áll: „Magyar ba­rátainknak, a Vlagyimir Il­jics Lenin gyár kommunista élmunkásai.” Kádár János beszéde | szocialista tábor tagjaként, a i Szovjetunió igaz barátjaként, j a szocialista társadalom alap- i jai építésének befejezésén dol- j gozlk. Még egy-két év, és ná­lunk. Magyarországon is el­mondhatjuk, hogy befejeztük a szocialista társadalom alap­jainak építésiét. A gyár megtekintésé után Kádár János és Révész Géza a 20-as műhelybe sietett, amelynek nagy csarnokában több mint kétezer dolgozó nagy lelkesedéssel, tapssal és virágokkal fogadta a magyar pártküldöttség tagjait. Galkin, az üzemi pártbizottság titká­ra, majd Brusznyecov eszter­gályos, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagja üdvö­zölte Kádár Jánost. Ezután Nabatnyikov lakatos rövid üd­vözlő beszédében elmondotta, hogy a Vlagyimir Iljics gyár villanymotorokat, mosógépe­ket szállít Magyarországnak és jó kapcsolatot tart fenn több magyar üzemmel. Ezután Suvalov, a gyár igazgatója átadta a szót Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának. Percekig tartó taps és éljenzés köze­pette emelkedett szólásra Ká­dár János. Beszédében a kö­vetkezőket mondotta: — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja történelmi XXII. kongresszusa óriási esemény és ünnep^az egész szocialista világ, a nemzetközi kommu­nista mozgalom számára. Kül­döttségünk nagyon jól átérzi, hogy ezen a kongresszuson a nagy halhatatlan Lenin szel­leme, a kommunizmus ural­kodik. Az a politika, amely itt. j a szemünk előtt kirajzoló­dott, szívünk szerinti, mert a marxizmus—leni­nizmus elveihez való szi­lárd ragaszkodás és a kommunizmus győzelmé­nek politikája. Kádár elvtárs ezután kö­szönetét mondott a gyár kol­lektívájának a meghívásért, a meleg fogadtatásért és tol­mácsolta a magyar munkás- osztály, az egész dolgozó nép testvéri üdvözletét. Kijelen­tette: Különösen hálásak va­gyunk azért, hogy a gyár kollektívája a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság kollek­tív tagja. Ezt a népünk iránti szolidaritás legszebb kifejezé­sének tekintjük.” A mi népünk vérrel fizetett a személyi kultusz hibáiért Kádár János a továbbiak­ban rámutatott, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának nagy kérdéseivel milliók foglalkoz­nak majd hónapokon és éve­ken át. Én csak két kérdésről akarok szólni — folytatta. — Először: a XXII. kongresszus még egy óriási követ gördített a személyi kultusz ma­radványaira, hogy azokat még jobban eltemesse. Mi teljes mértékben egyetér­tünk azzal, hogy a XX. kong­resszus határozatait a XXII. ismételten szentesítette, s a személyi kultuszt és marad­ványait véglegesen eltemette. Ä mi népünk vérrel fizetett a személyi kultusz hibáiért éppúgy, mint a revizionista árulásért. Némelyek kicsit felszásszentek azért, mert a követ rágördítették a szemé­lyi kultusz sírjára. Lehet, hogy az ő lábuk ujját is meg­nyomta ez a kö. De tegyék a lábukat jobb helyre, s akkor a kő nem fogja nyomni. Egyes helyeken ugyanis még kísért a múlt. így némely al­bán vezetőknek jobban tet­szik a személyi kultusz, mint a lenini szellemű kommu­nista politika. Mit csináljunk velük? Mi nem járhatjuk a személyi kultusz útját. Az el­vekből engedni nem lehet. Azok az emberek, akik nem szeretnek gondolkodni, akik nem szeretnek dolgozni a né­pért, azoknak szájaíze szerint van a személyi kultusz. Mi odahaza, Magyarorszá­gon, leszámoltunk a sze­mélyi kultusszal, azzal a szent meggyőződéssel, hogy a kommunizmus, a szocializmus eszméje a né­pek számára megragadó, s azt támogatják, s min­den, ami ellenkező, hát­ráltatja fejlődésüket. Kádár elvtárs beszédének befejező részében a követke­zőket mondotta: — A magyar nép óriási több­sége a szocializmus híve, ezért él és dolgozik. Szovjet földön a polgárháború éveiben együ­vé folyt a szovjet és más nem­zetiségű. köztük magyar ka­tonák vére. akik Lenin hívó szavára indultak harcba. Le-t nin 1919-ben azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a Ma­gyar Tanácsköztársaság szö­vetséges államok. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot az imperialisták leverték, mert akkor még erősebbek voltak, de 1956-ban már ez | nem sikerült, mert akkor már ! a szocializmus erői voltak ha­talmasabbak. A magyar nép nehéz utat járt meg, s most a Népünk igyekezni fog, hogy nagyjából egészé­ben önökkel együtt érkez­zen el az egyetlen igaz, emberi társadalomba, a kommunizmus világába. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységé­nek alapja a marxizmusrr- leninizmushoz való hűség, az összeíorrottság a magyar nép­pel és szovjet tesvéreink- kel — hangoztatta végül Kádár élvtárs, akinek beszé­dét a részvevők hosszú per­cekig tartó viharos tapssal fogadták. « Ezután úttörők üdvözölték a Magyar Szocialista Mun­káspárt első titkárát. Éltet­ték a szovjet—magyar barát­ságot és úttörőnyakkendőt kötöttek Kádár János és Ré­vész Géza nyakába. Kozlov műhelymester át­nyújtotta a magyar párt ve­zetőjének a gyár kollektívá­jának ajándékait: egy vi­lágítótorony díszes modell­jét, s a gyár emlékjelvényét. A nagygyűlést Galkin, az üzemi pártbizottság titkára zárta be.. A jelenlévők hosz- szah éltették a szovjet—ma­gyar barátságot, a békét, a kommunizmust. A zenekar a magyar és a szovjet him­nuszt intonálta. Ezt követően a díszterem­ben a gyár vezetősége dísz­ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az ebéden po- hérköszöntők hangzottak el. Kádár elvtárs rövid beszé­det mondott. A látogatás befejeztével Kádár János a dolgozók és a fiatalok kérésére bejegyzést tett a gyár és a Komszomol- szervezet emlékkönyvébe,... , „Mai látogatásunk is bizo­nyítja, hogy a forradalmi szellem nem múlt, hanem élő valóság a Vlagyimir Iljics gyárban!” — írta Kádár elvtárs a gyár emlékkönyvébe, majd a fiata­loknak ezeket kívánta: „a gyár ifjúsága saját munkájá­val járuljon hozzá ahhoz, hogy az egész kollektíva mihama­rabb elérje a kommunista munka gyára címet. A fiata­lok ezzel veszik ki részüket a szovjet nép nagy műve, a kom" munista társadalom felépíté­séből. Ez a becsület. s az em­berhez méltó dicsőség egyedü­li útja.” Búcsúzóul Suvalov igazga­tó, a Vlagyimir Iljics-gyár tiszteletbeli élmunkás igazol­ványát nyújtotta át a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tőjének. A párt programja kijelölte a kommunizmushoz vezető reális utat A XXII. kongresszus nemzetközi visszhangja Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Szverd- lovszkban és a Szovjetunió más városaiban, a különböző üzemek és hivatalok dolgozó kollektívái lelkes gyűléseket tartanak ezekben a napokban. A gyűlések részvevői felszóla­lásaikban egyhangúlag helyes­lik és támogatják az SZKP Központi Bizottságának a a XXII. kongresszuson előter­jesztett beszámolóját, vala­mint a kommunizmus építésé­nek nagyszerű programját, amelyet a párt lenini közpon­ti bizottsága dolgozott ki. A leningrádi dolgozók, a Kirov-gyár és más üzemek gyűlésein foglalkoztak a , XXII. kongresszussal. Ezek a j gyűlések is egyhangúlag tá­mogatják a kongresszus ama határozatát, amely szerint a moszkvai Vörös téren levő mauzóleumot Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumának kell nevezni és Sztálin tetemét más helyre kell átvinni. A szovjet könyvkiadók sok könyvet adtak ki a XXII. kongresszus tiszteletére. Az állami Politikai Kiadó kötet­be gyűjtötte a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom sok külföldi vezetőjé­nek visszaemlékezéseit Lenin­ről. Ezenkívül több könyvet adtak ki a kommunista párt­ról, a szovjet államról, Le­ninről, a szovjet nép életéről, arról, hogy a Szovjetunió né­pei a kommunizmust építve hogyan valósítják meg az életben Lenin nagy eszméit. Lenin életével és tanításá­val több kötet foglalkozik. Az SZKP kongresszusa megerősíti a kommunizmus győzelmébe vetett hitet. Ez a gondolat húzódik végig azo­kon a leveleken, amelyekkel a vietnami dolgozók eláraszt­ják ezekben a napokban a sajtót. A levelek szerzői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy az SZKP történelmi jelen­tőségű programjának meg­valósítása nemcsak a szovjet emberek számára hozza el a boldogságot, hanem az egész világ munkásosztálya számá­ra is. A Canadian Tribune írja: az SZKP XXII. kongresszusa úgy kerül be a történelem­be, mint a kommunizmus épí­tőinek kongresszusa, a kom­munizmus építői a szocializ­mus sikeres felépítésére és az eddigi tapasztalatokra tá­maszkodva a párt program­jában kijelölhették a kom­munizmushoz vezető reális utat. A lap hangsúlyozza, a kong­resszuson Hruscsov újra fel­szólította az országokat, hogy politikájukat a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésé­nek elveire alapozzák. A. Z. Quay, a Ghánái Népi Konvenció Pártnak az SZKP XXII. kongresszusán megfi­gyelőként részt vett küldött­ségének vezetője visszatérve i Moszkvából, Accrában kije­lentette. hogy a kongresszus mély benyomást tett rájuk és különösen az a demokra­tikus atmoszféra, amely a tanácskozást és a vitákat jellemezte. A szovjet nép el­tökéltségét tervei teljesíté- í sére az is bizonyítja — mon- ! dotta Quay. hogy hétéves I népgazdaságfejlesztési tervü- i két határidő előtt teljesítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom