Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA FS * l-.'-T - • i ifr&j&Mikííé, ME G Y El N Á C S LA V. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM A It ,\ 50 FII.1.FII 1961. OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK Kulturális életünk legfontosabb feladata: az iskolareform Az országgyűlés az oktatási reformtervezet vitájával folytatta munkáját Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköz- társaság oktatási rendszeréről szóló törvény- javaslatot tárgyalták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, In- cze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losoncai Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Straub Gyula előadói beszéde Utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszerérői szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Horthy-rendszer iskolapolitikája a munkás- _ és parasztfiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibevevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő, élettelen „tudományt'’ próbáltak az ifjúság fejébe verni. Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás-pa- raszthatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt, világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak: másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandó bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s azt jónak találta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. ipar és mezőgazdasági termelés elsőségéhez vezet. — Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mezőgazdaságban több millió kisparcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a több ezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben mezőgazdasági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk ú®y-ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mezőgazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa(Folytatás a 3. oldalon) Az NDK kormányának jegyzéke a három nyugati nagyhatalomhoz A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kedden a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériumán keresztül azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország prágai diplomáciai képviselőjéhez azzal kapcsolatban, hogy a bonni belügyminisztérium elhatározta, hogy nyugatnémet rendőröket küldenek Nyugat-Ber- linbc. Az NDK kormányának jegyzéke hangsúlyozza, a bonni kormánynak ez az elhatározása kísérlet arra, hogy Nyugat-Berlint a nyugatnémet ultrák és revansisták fegyveres akcióinak katonai támaszpontjává változtassák és ezzel egyidejűleg a revan- sista kalandorpolitika részeseivé tegyék a nyugati hatalmakat. A jegyzék hangoztatja, az NDK kormánya elvárja a nyugati hatalmak kormányaitól, amelyek ez idő szerint még megszállási funkciókra tartanak igényt Nyugat-Berlin- ben, hogy megakadályozzák nyugatnémet rendőrök Nyugat-Berlinbe küldését. Figyelmezteti a jegyzék a nyugati hatalmakat, hogy az NDK kormánya agréssziós cselekedetnek tekinti nyugatnémet rendőri egységek Nyugat-Berlinbe küldésének tervét. Óva int attól, hogy a bonni kormány szóbánforgó határozatának végrehajtásánál visszaéljenek az NDK területén szárazföldön, vízen, vagy levegőben átvezető közlekedési útvonalak használatával. Az NDK kormánya mind a saját biztonságának, mind pedig a békének védelmében a potsdami egyezmény szellemével összhangban megfelelő ellenintézkedéseket lesz kénytelen foganatosítani a bonni kormány elhatározásának megvalósítása esetén. Rusk megbeszélése Rapackival Rapacki lengyel külügyminisztert, aki az Egyesült Államok fővárosában tartózkodik, kedden Rusk külügyminiszter fogadta. A találkozó után Rapacki kijelentette tudósítóknak; hogy Ruskkal több fontos kérdést vitatott meg, beleértve a közép-európai atommentes övezet létesítésének kérdését. „Megbeszélésünk igen érdekes volt" — mondotta Rapacki. Tovább kell gyorsítani a betakarítást Kállai Gyula felszólalása A beterjesztett törvényja- ‘ vaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett új iskolatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfej lesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közel egymillió állampolgár részéről javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. — A törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsolatban áll a korábbi, haladó közoktatási törekvésekkel — mondotta —, azzal a harccal, melyet a magyar közélet haladó alakjai és különösen haladó szellemű pedagógusok a régi, kizsákmányoló rendszer osztálykorlátai által megnyomorított iskolák felemeléséért vívtak. Közvetlen örököse és folytatója a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, s elkezdték az egységes, nyolc- osztályos munkaiskola, s az erre épített négyosztályos, általános kötelező középiskola és szakmunkásképző iskola megteremtését. A törvényjavaslat arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért. 1945-ben létrehoztuk a nyolcosztályos általános iskolát. Ez nemcsak időben, de jelentőségében is egy sorban volt azokkal a nagyfontos- ságú intézkedésekkel — a földreformmal, a bányák, bankok és nagyüzemek államosításával — amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzálátott új élete kialakításához. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Korábban az általános iskolák 65 százaléka, s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a jelszót: — munkás- és parasztfiatalokat a középiskolákba és az egyetemekre! A dolgozó nép fiai előtt szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 1938-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás és paraszt származású fiatalok aránya a középiskolákban az 1938-as négy százalékról 53,2 százalékra, az egyetemeken az 1938-as 3,5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. A fel- szabadulás után az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthy-rendszer gúzs- bakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtuk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről most. elfogadásra ajánlott törvényjavaslattal — amely hazánk történetében először a közoktatás egészét, annak minden láncszemét érinti — azt a célt tűzzük ki, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét. Az élet növekvő követelményei — Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. — Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — realitása és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már rtiaga mögött hagyta a legfejlettebb imperialista nagyhatalmat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakemberképzés terén, holnap az Várják a gépeket - Mi akadályozza a szántást-vetést? Helyzetjelentés a kókai Kossuth Tsz-ből Szeptember vége felé még j elég vontatottan haladt a betakarítás a hét és félezer holdas kókai Kossuth Termelőszövetkezetben. Főképpen a burgonyaszedéssel voltak elmaradva a munkacsapatok. Jellemző, hogy például a 313 hold krumpliból a múlt hét elején is száz holdnyi még a földben várta a krumpliszedő asszonyokat. A szántás-vetés üteme sem érte el a szükséges mértéket, kisebb, nagyobb elmaradás a kertészetben is jelentkezett. Tegnap délután végigjártuk a kókai termelőszövetkezet földjeit, s örömmel tapasztaltuk, hogy a tagok már megértették az idő szavát. Amerre csak megfordultunk, krumplit szedő, kukoricát törő asszonyokkal, terménnyel megrakott fogatokkal találkoztunk. A szétszórt parcellák bizony elég sok munkaerőt vettek igénybe, mert ezen a nyáron még jórészt kisüzemi módszerekkel, egy-két holdas táblákon gazdálkodott a szövetkezet. Betakarították már az érett paradicsomot is. Most még a zölden maradt bogyókat szedik össze, s két vagonnal adnak át belőle a konzervgyárnak. Szárad már a dohány a pajtákban, az ötven holdról az aszályos időjárás ellenére közepes termést szedtek le. Minthogy a környéken mór megkezdték a szüretet, itt sem halogatták tovább a szőlőszedést. A hét végére nagyjából ez a munka is befejeződik, a száznegyven holdnyi szőlő 95 százaléka kerül puttonyokba. A szövetkezet nyomban eleget tesz szerződéses kötelezettségének, a ledarált szőlőt must formájában adják át a Borforgalmi Vállalatnak. Knelier Antal mezőgazdász- szal is találkoztunk, éppen a kukoricaföldeket vizsgálta, összesen hétszáz hold vár betakarításra, de mint mondotta, nem félnek ettől a munkától, hisz a törést alaposan megszervezték. Valamennyi foga- tos tudja már mi a teendője, melyik tábláról hordja be a termést. A tagok üzemegységenként, egy időben törik a kukoricát, s így tervszerűen halad majd a behordás. fUgy számítanak, hogy legkésőbb október 20-ra a szárat is levágják. Megnehezíti a közös munkát az esőtlen időjárás. Különösen a talajelőkészítés halad vontatottan. Bár eddig már ötszáz hold őszi árpát és őszi takarmánykeveréket földbe tettek, még elég sok a tennivaló. A Szentmártonkátai Gépállomástól több segítséget vár ez a termelőszövetkezet is. Mint a szövetkezet vezetői is hangsúlyozták, gyakran hátráltatja a tervszerű munkát a gépállomás mulasztása. Körülbelül hétszáz hold őszi rozsot és búzát kell még elvetnünk október végéig, ám ilyen ütemű talajművelés mellett ez aligha sikerül. Lassan halad a szántás, s bár a gépállomások megyei igazgatósága azt ígérte, hogy gépátcsoportosítással segít a Szentmártonkátai Gépállomás körzetében levő termelőszövetkezeteknek, még mindig nem érkeztek meg a Kossuth Tsz- be a várva várt gépek. Az időjárás nagy nehézségek elé állítja a gépállomások dolgozóit is. Ennek ellenére ügy véljük, hogy ésszerű munkaszervezéssel eredményesebben tudnának dolgozni. A silózást sem tudja olyan ütemben végezni a tsz, armnt tervezte. Annak idején a gépállomás szerződésben vállalta, hogy szeptember 5-én hozzákezd a silókukorica betakarításához és tizenötödikéig mind a kilencven holdat lesilózza. Ezzel szemben szeptember 20-án kezdtek csak a silózáshoz két silókombájn- nal, s rövidesen mind a kettő felmondta a szolgálatot. Ily módon nemcsak az időszerű munkával maradt el a szövetkezet, hanem a silóta- karmány tápértékének is kárba veszett egy része. Varró István növénytermesztési brigádvezető arról beszélt, hogy a szövetkezet gazdái most már fokozott lendülettel végzik munkájukat. Hogy a szántás-vetést meggyorsítsák, a Iófogatok is szántanak és vetnek kint a földeken. Ha a gépállomás az elkövetkezendő hetekben gyorsabban dolgozik, október végére a kókai termelőszövetkezet is jelentheti: befejezte az őszi munkát. (s. p.) N
