Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1961. OKTÓBER 11, SZERDA Jegyzettömbbel a ceglédi piacon A nap még melegen süt, de menthetetlenül közeledik az ősz. A piacon kosarakban szo­morodik a töpörödött kék szil­va, a közelben gyümöl-esládák- ban sárgulnak a birsalmák. Itt az ősz. ★ — Megérkeztek az olcsó du­nántúli üstházak! — kiabálja a viseltpiacon a barnaképú üst­foltozó. Vagy száz lépésre arrébb valódi tiszántúli üstházakat kínál nagy hangon egy más,ilk üstfoltozó. Szerencsés helyzetben van­nak a ceglédi vásárlók: a használt üstház-behozatallal nincs hiba. ■k A csirkepiacon a háztáji gazdaságokból származó csir­ke párja 60 forint. A gazdája sem állítja, hogy több másfél kilónál. A gyümölcspiacon ket­recben csipognak a tsz ken­dermagos jércéi. Kilónként 25 forint. Vagyis kétkilogrammos csirke nem drágább 50 forint­nál. Egymással szemben a kö­zös gazdálkodás és az egyéni. Az úttest közepén nagyken- dős asszony és ködmönös fér­fi huzakodik. Az asszony a juhsajt felé kacsingat, a férfi a lacikonyha felől érkező pe­csenyeillatra fintorgatja az orrát. Mii hány perc tanakodás és győz a sMtkolbász. Úttörőelnökség alakult Az ifjúság nevelésében, jellemének kialakításában döntő szerepe van a helyesen irányított úttörőmozgalom­nak. Cegléden eddig — tár­gyilagosan állapítjuk meg — objektív és több más okból nem fejlődött úgy, ahogy kel­lett volna. Fő akadálya az volt, hogy az irányítása, el­lenőrzése a járási úttörő- szervhez tartozott. A járási és városi terület túl nagy volt ahhoz, hogy eredménye­sen irányítsák. A járási és városi szervek között egy ki­csit „el is kallódott” ez ügy. Most jelentős fordulat tör­tént, Cegléd önálló jogkör­rel városi úttörőtitkárt ka­pott, Nagy Zoltán pedagó­gust, aki eddig a járási út­törőelnökség munkatársa volt. A KISZ- és párt-vb. tá­mogatásával megszervezték a kilenctagú elnökséget, amely főként pedagógusokból' áll. Az új elnökség mór meg is kezdte a munkát, kidolgoz­ták az 1961—62. évi mun­katervet. .Az első rész beve­zetője így szól: „A nevelő- munka érdekében erősíteni kell a pedagógusok, kiszesek és úttörővezetők együttmű­ködését”. A programban sze­repel minél több pedagógus megnyerése az úttörőmozga­lomnak. Ugyanakkor az is­kolaigazgatók feladata, hogy fokozott felelősséggel segít­sék és ellenőrizzék úttörő- csapataik életét, munkáját. Itt mi jegyezzük meg, hogy az úttörőmozgalom szélesebb körű terjedéséhez nagy segít­séget adhatnak az összes pe­dagógusok, főként az osz­tályfőnökök azzal, ha módot találnak osztályaikban az út­törőmozgalom megkedvelte- tésére, szülői értekezleteken a szülőknek megmagyarázzák az úttörőélet szép és nemes céljait. Ha állandóan figye­lemmel kísérik, osztályukban kik és hányán úttörők. Mert eddig, sajnos, úgy gondolták, hogy mindez az úttörőve­zető feladata. Helyes terv az is, hogy min­den úttörőcsapatnak legyen testvér, patronáló KISZ- alapszervezete. Figyelemre méltó elgondo­lás az is, hogy ifivezetők nemcsak a középiskolákból legyenek, hanem a,termelés­sel közvetlenül foglalkozó fiatalok is a gyárakból. Áz öt oldalra terjedő, gon­dosan összeállított program — ha végrehajtják — biztosít­ja, hogy 1962 végére az új vezetőség behozza a lemara­dást. Az adottságok is ja­vulnak azzal, hogy az if­júság megkapja a volt ME- DOSZ-kultúrotthont, ahol nagyobb lehetősége lesz kul- túrmunkára, összejövetelek­re. Zsadon Miklós KEPEK A KGV ÉLETÉBŐL 1 - n i li I ... A dömperszerelde a negyedév alatt közel 100 dömper generál javításai végezte el összesen. A kész gépek az átvételre várnak A lakatosműhelyben most fejezi be a Nagy- és Szabó­brigád az 50 darab betonkeverőgép gyártását Vagonra kerül ez a kotrógép is. hogy az ország valamely távoli részén végezhesse a hegybontást (Gulicska foto) — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK 1961. évi terv- felülmérését a városi tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank a helyszínen a tsz-eknél vég­zi. Az eredményeik kedve­zőek. — A KGV TELEPÉN ön­álló szerszámkészítő részleg dolgozik négy emberrel. A részleg a mintegy 800—900 főt foglalkoztató gyár szer­számellátását biztosítja. A rajzokat a részleg készíti el, s azok alapján a szer­számkészítő műhely kivitele­zi a szükséges szerszámo­kat. — IFJ. ANDÓ JÄNOS, abonyi lakos (Belső erdő dű­lő) kerékpárral a járdán közlekedett. A rendőrőrszetn feljelentésére a szabálysér­tési hatóság 120 forintra bír­ságolta. — A DÖZSA NÉPE Ter­melőszövetkezet még az idén 45 darab hízott marhát ad át az Állatforgalmi Válla­latnak. A szarvasmarhák egy része terven felül kerül értékesítésre. — SZEPTEMBER 10. óta a ceglédi ruhaipar Kossuth Ferenc utcai részlegében tíz­tagú KlSZ-munkabrigád ala­kult. A brigád iskolaköpe- nyeket gyárt és jó munká­val, felajánlásai becsületes teljesítésével egy éven be­lül el akarja nyerni a „Szo­cialista brigád” címet. — AZ ALKOTMÁNY Ter­melőszövetkezet 7-én telje­sítette a Borforgalmi Vál­lalattal kötött szerződését és befejezte a szerződött 700 hl must szállítását. — A MÁI NAP folyamán az ÁUatforgalmi Vállalat ceglédi kirendeltsége Törte­ién és Jászkarajenón állat­felvásárlást tart. Ennek so­rán szerződött és szabad, forgalmú állatokat vásárol. — A CEGLÉDI múzeumi hetek látványossága a jász­berényi múzeum európai hí­rű darabja: a Lehel kürtje. Megtekinthető a ceglédi Kos­suth Múzeumban délelőtt 19- től 16 óráig. Felhívjuk olva­sóink figyelmét, hogy októ­ber 11-én dr. László Gyula egyetemi tanár tart előadást A Lehel kürtje címen. Az elő­adás kivételesen este hét órakor kezdődik. — INGYENES üdülésre in­dulnak ma reggel a ter­melőszövetkezeti tagok biz­tosító és önsegélyező cso­portjának tagjai. A Cegléd’ Kossuth, a dánszentmiklósi Micsurin, az abonyi Kossuth, a jászkarajenői Előre a bé­kéért és a kőröstetétleni Kossuth Tsz 10 tagja tölt Hé­vizén 10 napot. NEM TETSZIK... — hogy a Pesti út külső ré­szén hetek óta egy döglött liba éktelenkedik. Gazdája bizto­san nem tudja, hogy néhány ásónyommal az udvarán is el­tüntethette volna az elhullott állatot. — hogy a Talajjavító Válla­lat Pesti üli telepének az Ilona és Nefelejts utcák felől csak egyszerű drótkerítése van. A dolgozók közül néhá- nyan ízléstelen megjegyzések­kel zavarják a szomszéd la­kók nyugalmát. Különösen a lányokat és asszonyokat tisz­telik meg kifogásolható sza­vakkal. Tud-e erről a válla­lat vezetősége? német agressziótól. Most két német állam van. Az egyik a fasiszta hajlamú, imperia­lista szándékú NSZK, a má­sik a békeszerető NDK. Nem vitás, hogy a magyarságnak hol a helye és melyik német államot kell támogatnia. Lukács Tibor után Ger­hardt Reiner, a budapesti NDK követség kullúrattasé- ja lelkes szavakkal adta át a békeszerető német nép szív­ből jövő üdvözletét. — Augusztus 13 után hatá­rozott nyugtalanság tapasztal­ható Nyugaton. Atomfelszereléssel és még fokozottabb agresszióval próbálnak válaszolni. Az NDK dolgozói méltóság- teljes nyugalommal nézik az eseményeket és lelkes fel­ajánlásokkal válaszolnak — mondotta többek között Rei­ner elvtárs. — Az utóbbi hó­napokban sokat jártam ma­gyar üzemekben és azt tapasz­taltam, hogy a magyar dolgozók helyes­lik és támogatják harcun­kat, ahogyan támogatja azt az egész szocialista tábor. Ez a támogatás és ez a barátság biztosítja számunkra a győ- I zelmet és a békét ‘ A rendelet nem ismerése nem mentesít 3000 forintig terjedő büntetés a szarvasmarha-bejelentés elmulasztásáért ennek segítségével sikerül az állományt leginkább veszé­lyeztető feketevágásokat meg­akadályozni. — Harminc napon belül kell minden változást beje­lenteni. Aki ezt elmulasztja, súlyosabb esetben háromezer forintig terjedő pénzbüntetés­sel sújtható, az enyhébb ese­tekben a bejelentési kötele­zettség elmulasztása szabály- sértés és ötszáz forintig ter­jedő bírságot von maga után. — Az utóbbi napokban húsz ilyen szabálysértésben hangzott el ítélet és a bírság 200-tól 400 forintig terjedt. Ceglédi negyvennyolcas emlékek beszélt minden öreg honvéd gyerekeinek. Volt az előadásnak egy ed­dig kevésbé ismert része, amelynek dokumentumát Híd­végi Lajos a ceglédi levéltár­ban találta: negyvennyolc szeptember derekán Cegléd, Nagykőrös és Kecskeinét vá­rosok vezetői közös megbe­szélést tartottak, amelyen kö­vetelték, hogy a magyarok fegyveresen pálljanak szem­be az osztrákokkal; ezt a kö­vetelésüket, mint határozatot szeptember 17-én el is juttat­ták Kossuthnak. Ez egyik magyarázata, hogy Kossuth szeptember 24-én miért éppen Ceglédre jött és miért volt Cegléden aznap két és félezer katonája. Érdekes, hogy a há­rom város üzenetéről Kossuth soha nem beszélt, még a hí­res ceglédi beszédében sem említette. Zsadon Miklós A múzeumi héten, az ösz- szeállított program keretében Hídvégi Lajos tanár, helytör­téneti kutató tartott előadást tizenöt éves helyi kutatásai­nak eredményeiről. Fő témája a több mint ötven, idős em­berektől összegyűjtött emlék ismertetése volt, amelyeket az utódok apjuktól, azok nagyapáktól hallottak. Sajá­tos népi tulajdonság, hogy az egyszerű enjberek az öregek­től hallott eseményeket év­századokon át meg tudják őrizni. Különösen azokat, amelyek hősiesek voltak, vagy szenvedéssel jártak, jósággal vagy rosszlelkűséggel voltak kapcsolatban. Többen hallot­tak arról, hogy nagyapjuk, mint honvéd beszélt Petőfi Sándor őrnaggyal. Nagyon jó ember volt — ez az egybe­hangzó vélemény — segített mindenkin. Görgeyről mint gaz árulóról Ez év február 26-án kor­mányrendelet jelent meg, amelynek értelmében a szarvasmarha-állományban a tehenek és a 18 hónapot be­töltött üszők bejelentési köte­lezettség alá esnek. Az álla­tok nyilvántartását a mezőgaz­dasági szakigazgatási szerv végzi és minden változást ennél a szervnél kell bejelen­teni. A bejelentési kötelezettség kiterjed az állományban beál­lott minden változásra: ellés- re, elvetélésre, eladásra, el­hullásra, Horváth Pál, az Abonyi Községi Tanács mezőgazda- sági osztályvezetője ismertette néhány szóban a rendeletet. — A szarvasmarha-állo­mány szaporítása érdekében jelent meg a rendelet. A te­hén- és üszönyilvántartás nagyon fontos a szaporítás szempontjából. De helyes a nyilvántartás azért is, mert tartanak fenn a város nyugati részében. Diverzánsok, kémek, sza- botőrök zavarják a bé­kés építőmunkát. Az utóbbi évek kémpereinek vádlottai 90 százalékban Nyu- gat-Berlinből indultak el a szocialista országokba. — Ezzel párhuzamosan a feketézők évente mintegy egymilliárd márkát raboltak az NDK-ból. A vaj, a hús lelkiismeret­len feketézők csatorná­ján került a város nyu­gati részébe. Az iparcikkeik tömegét hur­colták el a zónahatáron. — Augusztus 13-án meg­szűnt a feketézés és meg­szűnt a provokáció, A keleti részen rend, fegyelem és nyugalom van, a nyugati ré­szen nyugtalanság és százával hurcolkodnak személy- és te­hergépkocsikon azok, akik szá­mára megszűnt a szabadrab­lás. — Mi lesz a határzár követ­kezménye? Semmi. Minden szuverén ország­nak joga van a védekezés­hez. És mi lesz a német békekötés után? A nyugatiak, ha meg­kötik a békét és ez esetben el­ismerik az NDK-t, elismerik az Odera—Neisse, sőt az Elba vonalát és megteremtik a Kelet és Nyugat közötti kö­zeledés feltételeit. — Nyugat-Berlin kirakatvá- ros volt, amely kirakatait ke­let felé fordította. Az augusz­tus 13-i intézkedés falat hú­zott a kirakat elé. Az üzlet bedöglött és a tulajdonos szedi a sátorfáját. — Jogos és indokolt kérdés, hogy miért éppen most volt szükség erre az intézkedésre. A kérdés rendezésére irá­nyuló szándék több esz­tendős. Már 1958-ban hathónapi ha­táridőt adott a Szovjetunió a kérdés rendezésére. A ren­dezést sürgeti a nyugatnémet fegyverkezés. — A magyarság századokon keresztül sokat szenvedett a Hétfő este a Hazafias Népfront városi bizottsága nagygyűlést tartott a műve­lődési ház emeleti nagyter­mében, amelyen az NDK tizenkét éves fennállását ün­nepelték. A nagygyűlésen megjelent az NDK budapesti nagykövetségének küldöttsé­ge is. Ünnepi beszédet mon­dott Lulmcs Tibor, az Or­szág-Világ külpolitikai ro­vatvezetője. Bölcső János a város és a népfront-bizottság nevében üd­vözölte a vendégeket, majd fel­kérte Lukács Tibort előadá­sa megtartására. — 1945-ben a szövetsége­sek egyetértették a német kérdés rendezésében — kezdte előadását Lukács, elvtárs. — A potsdami szerződés világo­san intézkedett a nácizmus, a porosz militarizmus felszámo­lásáról, a monopóliumok meg­szüntetéséről és a békeszer­ződés mielőbbi megkötésé­ről. A négy zóna közül egye­dül a szovjet zónában haj­tották végre ezeket a pon­tokat. Mit csináltak ezalatt az El­bán túl? A nácitlanítást végrehajtották? A ná- citlanító bíróságok vezetői hatvan százalékban, az ügyé­szek hetven százalékban egy­kori náci párttagok voltak. 17 működő miniszter közül nyolc régi hitlerista. Schröder belügyminiszter 1932 óta náci párttag, Strauss hadügymi­niszter néhai SS. Hogyan járt el maga Adenauer, a volt hit­leristák ellen? Könnyű a vá­lasz, a fia is az SS tagja volt. — Krupp, akit súlyos bör­tönbüntetésre ítéltek. 1951 óta szabadlábon van és Pfer- demenges, Hitler volt pénz­ügyi tanácsadója ma ugyan­ezt a funkciót tölti be Ade­nauer mellett. Tíz év alatt az NSZK többet költött fegy­verkezésre, mint Hitler a második világháború kitöré­séig. — Nyílt agresszió folyik az NDK és a szocialista tábor el­len és ennek az agressziónak egyik központja Nyugat-Ber­lin. Nyolcvan kémirodát A szocialista tábor nem megnyerni, hanem elkerülni akarja a harmadik világháborút

Next

/
Oldalképek
Tartalom