Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

4

"”^£írSan

1961. OKTÓBER 1, VASÄRNAP

SZÖVETKEZETI TELI ESTÉK

Képes filmvilág f Németh Emil:

Elkészüli a megyei művelődési bizottság irányelvei alapján a községi művelődési házaik őszi-téli népművelési, kulturális programja. Már az idény elején megmutatkozik a megyei kooperációs törekvés baszna. A megye állami társadalmi és tömegszervezetei egyesítették erejüket és a sok párhuzamos intézkedés, az egyidőoen tartott több rendezvény problémája, a különböző szervek közötti versengés megszűnt, s helyébe lépett a nyugodt, kiegyensúlyozott, körültekintő munkatervre épülő népművelés, kulturális tevékenység, amelynek központja a művelődési ház, mint a leghivatottabb hely.

Rendkívül tanulságos és érdekes olvasmány a megyei szervek 'összeállított tematikája, amelyet aztán a járási művelődési bizottságok használtak fel. Valamennyi szerv ereje legjavával járult hozzá a közös munkához. Az üzemi és falusi művelődési házak látogatói. legyenek azok bármilyen érdeklődésűek, megtalálják a számukra legérdekesebb művelődési, tanulási és szórakozási lehetőséget.

A gazdag és változatos programon belül több községben is sor kerül az idén ősszel egy új gondolat gyakorlati kísérletére. A Szövetkezetek Országos Szövetségének kezdeményezésére néhány helyen Szövetkezeti téli estéket szerveznek. A Szövetkezeti téli esték szervesen beilleszkednek a művelődési házak tervébe, mert ezek az új rendezvények is a községi művelődési házakban találnak otthonra.

Szövetkezeti téli esték.

Érdekes, soka tsejtető' már az elnevezés is. A hasonló nevű Szabad Föld» téli esték hangulatát idézi, melyek hosszú éveken keresztül a falusi lakosság kedvelt és igen hasznos klubszerű összejövetelei vol tak. Ezeken egyaránt meg lehetett vitatni a nagyvilág dolgait, és a termelés gondjait. A Szabad Föld téli esték változatos programmal, jó kedélyű együttlétekkel adtak tanulási, szórakozási lehetőséget a faluhelyen valóban nehezebben hasznosítható téli estékre.

Bár a két név hangulata köeel áll egymáshoz, a Szövetkezeti téli estéknek mégis más a célja, feladata. Villányi Lászlónétól, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának művelődési előadójától kapott tájékoztatás szerint a Szövetkezeti téli esték zárt keretbe foglalják a földművesszövetkezeti ismeretterjesztő és népművelő tevékenységet, amely rendkívül gazdag és sokoldalú. A klubszerű, s a lehetőség szerint azonos napokon tartott rendezvények legfőbb célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a szövetkezetek választott vezetőségét, dolgozóit és tagjait.. A kísérlet ideje alatt — az idén ősszel és télen — mintegy négy-öt községben kerül ezekre az estékre sor,

.előreláthatóan 10—14 alkalommal. ^

Mit Ígérnek a Szövetkezeti téli esték? A terv szerint író-olvasó találkozókat, politikai ismereteket, divatbemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat. filmvetítéseket, a szövet’cezeti keres- kedele/n tudnivalóit, könyv- ankétokat, televíziónézést, hanglemezbemutatókat. Ezeken a rendezvényeken azonban. nemcsak a földművesszövetkezeti tagokat és dolgozókat, hanem más érdeklődőket is szívesen látnak majd, ezért a Szövetkezeti téli esték lehetővé teszik egyben a falu legkülönbözőbb érdeklődésű és felfogású embereinek találkozását, kapcsolatainak erősödését is. Bár a Szövetkezeti téli estéket a földművesszövetkezetek rendezik, előreláthatóan mégis a termelőszövetkezeti tagok esti találkozásaihoz adnak majd nagyobb alkalmat, hiszen ma mór a földművesszövetkezeti tagság zömét a termelőszövetkezeti gazdák alkotják. Ebből a szemszögből még hasznosabbnak- látjuk ezeket a rendezvényeket.

A Szövetkezeti téli esték — ha egyelőre kísérleti jelleggel is — gazdagítják majd a falusi lakosság téli programját, ezért üdvözöljük az új gondolatot, s érdeklődéssel várjuk az őszi betakarítás után sorra kerülő első ilyen összejöveteleket.

Szvetlána Szavelova, a Hol- 3

: nap felnőtt leszek című ma- j : -4

: gyárul beszélő szovjet film női J

t főszereplője.

(tm)

... És a papa Olaszországban ^ van a címe Mara Lane ké- 6 szülő új filmjének.

\\\\\\\A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\

A legnagyobb csalódás

B

arátom, a második tanévét kezdő irodalomtanár meséli:

— Udvaroltam egy lánynak. Már régen rájöttem: semmi közünk egymáshoz, dehát a megszokás... szóval még együtt jártunk... A nyáron a Hanságba mentem a diákjaimmal. Amint illik, szép leveleket írtam Cilinek, és egyszeressé — szóval mint később egy közös ismerősünktől megtudtam:. Cili már előzőleg megismer!^) ett egy fiúval, akinek motorja, húszezer forintos takarékbetétje van, és mindig más ruhában jelent meg randevún. Cili — praktikus lány, meg aztán nem voltam otthon — nagyon barátságosan megírta, hogy a szerelmünknek vége. Éktelenül dühös lettem. Hogyan? Még ő szakít velem?! ez a félművelt , szentimentális, jazz-,, és magyarnóta-bolond, üres divatbaba? Rendben vanlSza.^ kítunk! De amit tőlem kapsz, ^ azt már nem teszed ki az ab- lakodba! ^

— Felpofoztad? ^

— Ugyani Aki a szatíráról £ tanít, annak nem kell pofoz- ^ kodnia. Idesüss! Még azon £ melegében ezt a gyilkos han- j gú levelet küldtem. Itt a má-j solata. Szerintem remekmű a ft maga nemében. Olvasd! ^

Sanyi tényleg összehozta ! ezt a lfvelet. Mert volt ebben £ minden. A reménytelenül epe- ! kedő Sanyit figyelő riadt őzi-j kék a naplementében. Bána-Í tos lassú elmúlás a zöld erdő! mélyén, kis oatak szélén, ahol! a oatak csobogása. Cili cipői-! nek kopogását idézte, és így! tovább. Majd: \

— ..Szakadi is meg, te érző ! sokat szenvedett, sokszor mél-! tatlanul hántol, töviskoszo-í rús szív. hiszen Cili nem sze-! rét, szakadj meg és lengjen! körül az envészef mert nin-! csen értelme az életednek, mi-! vei Cili nem vidítia fel többé: vidám csicsergésével eondok-! ban megfáradt lénvedet.”

S

a végén ez áll:

..Nem írok tovább, mert! reszket a toll a kezemben,! mint a hold a tó vizén. Elme-! gyek mindörökre. Köszönök mindent. Szüleidnek add át utolsó üdvözletemet, és ne gondolj rám. ki úgy szerettelek volna akkor is szeretni téged, te drága Cili, midőn

mér galambősz fejjel fekszel hófehér párnáidon, s délutánonként a spóráért rőtvörös fénye von glóriát drága, galambősz fejed köré. Ne gondolj rám. szerelmes rabodra, aki — midőn te éppen gyöngyöző kacagással aratod le az örökzöld babért, amellyel csodálatos lényednek és szép új ruhádnak adóznak az emberek milliói — ne gondolj rám, óh, Cili, ki már egyedül, elhagyottan. vérző szívvel, csap- zottan, rongyos ruhában fekszem a zöld erdő mélyén, kis patak szélén, a kies gyepen, s végső, elhaló, tört szívű sóhajommal a te lényedet imádom, a te dicséretedet zengem.

Szia,

Sanyi”.

A szemem bepárásodott. Nem a meghatottságtól, haÉjjeli fények teherpályaudvaron

Ahogy a felhő is szokott leülni réten, fák között, ide leszálltak hangtalan nem is tudom, miféle csillagok. Az értelem rakta ki mind. s merednek értelmetlenül.

Ott három is van egy helyen, aztán sokáig semmi sincs... magasan is van sok felé, de még több lenn a föld színén... és olyan Is van, amiről nem is tudom, egyáltalán ide, ezek közé való?

Tijéfál az aggyal szerteszét a fénypont-összevisszaság, és semmi semmi mozdulat, míg állok itt, nem árul el az értelmükről mit se most.

De várj kicsit még. várd meg itt a füstös hajnalt és talán maradj itt estig, amikor kigyullad megint valahány.

Szálkái Miklós:

Legyen a vers érthető, világos

Titeket Jjívlak gyári dolgozók, Bányászok, könyvelők, földművesek S határokat őrző katonák,

Kik társadalmunk pillérei vagytok,

S alapja voltatok már akkor is.

Amikor még ti sem tudtátok ezt;

Vallomást tenni hívlak titeket,

Akiket már más is érdekel

Nemcsak a munka; kiknek már a könyv

Táplálék, mint a kenyér, mint a vaj,

TI mondjátok meg, — nektek szól a dal:

Mit írjon az író s főként hogyan.

Én is próbáltam, próbálom a verset, Nektek s magamnak, hisz egyek vagyunk, Ahogy Arany, József, Kosztolányi . Gyémánt tollal utat mutatott:

A világos mondanivalónak Művészi forma adjon keretet.

De míg írtam és ti biztattatok, Megváltozott a szépségideál A régi dísz ma már szinte lom, —

S tegnap már a szerkesztő így üzent: Arany János írta így a versét...

S nem dicséret volt ez üzenet.- ....-Hogyne, tudom :.;az élet nem áll meg,'■

N

incs örök: a régi megfakul,

De érteni s érezni a verset Ma tó lényeg, nem múló dívát!

— Igazamat, gyertek érdekeltek. Tanúsítsátok mindannyian!

Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\W

Liszt Ferenc emlékbélyeg- sorozatot ad ki a posta

: A posta Liszt Ferenc szü- j letésének 150., halálának 75. í évfordulója emlékére, októ- ! bér 2-án, hétfőn, bélyegsoro- ! zatot és bélyegblokkot ad ki. ! A 60 filléres bélyegen Liszt ! Ferenc fejének árnyképe, az ! egyforintoson az Operaház ! Liszt Ferenc-szobra, a kétfo- ' rintoson a Zeneművészeti Főiskola homlokzata, a tízforin- Hos blokkon pedig a világhírű magyar zeneszerző domborműszerű portréja és kézjegye látható.

Az új bélyegek 1962. június 30-ig használhatók fel postai küldemények bérmentesítésére. (MTI)

BALOGH BÉNI:

ion onm :

Amikor az akácok nyíltak

A vonaton egymásután köszöntek rá az ismerősök. Szívesen fogadta ... Legtöbbel le is kezelt, sőt némelyiket még cigarettával is megkínálta.

Ezek is — miként azt a vén vasutas tette volt a pesterzsébeti állomáson — erősen hangsúlyozták: Hazamégy?

Erre nem számított. Azt hitte, közömbösen mennek el mellette, s legfeljebb egy kurta jónapottal mutatják, hogy ismerik.

— Haza? — töprengett. — — Hát hazám nekem ez a sokszor kigúnyolt, Átokházának is titulált Homokháza? Ki vár ott engem?... Talán csak a Janika. Ha egyáltalán hozzám engedik. Közel féléve, hogy nem láttam. Mekkorát nőhetett azóta. Ilyenkorban gombaként nő a gyerek... Már kijárta az első osztályt is ... Legutóbb, alig hagyta velem beszélni a nagyanyja. Az anyósom... Aki gyűlölt, aki üldözött, akinek mindig a gyütt-ment senki voltam. Hiába kerestem én szépen, több pénzem volt, mint akármelyik tanyás parasztnak. Mitsem számított az. Én csak a szegény cseregi kovács fia voltam, aki elcsábította a falu legszebb lányát. Korsós Terézt; akinek takaros kis tanya jutott a Nyögő-dűlőben.

És Tercsi hallgatott a vén- asszonyra, az anyjára. Ha néha ittak a cimborákkal, úgy fizetéskor, könnyen a szemébe vágta á is:

— Nemcsuda, ha szegények vótatok tik, otthon, apádék- nál... Könnyen bántatok a pénzzel. Nem is lett soha semmitek.

Ha meg az anyósára panaszkodott, hogy milyent hozzá, hát csak Felhúzta Tercsi a vállát:

— Nézd, te gyüttél ide ... Ha nem tetszik nálunk, elmehetsz ám. A ház mégiscsak az anyámé...

— Hagyjuk itt őket, kezdjünk máshol új életet — ajánlgatta.

— No, abbul semmi se lesz... Én nem szeretem a cigányéletet. Én nem vándorolok házbérbe... Még mit nem...

— Csak Homokháza már az én hazám — kínlódott. — Ott él a kisfiam... Ott, akit elhagytam... De ennek az anyós az oka. Az a sok felhányás, az a sok kérkedés... De most már nem kérkedik. Már ő ís deszkát árul a másvilágon... és elmosolyodott örömében.

De aztán elröstellte magát.

— No, komám — morogta maga elé nézve. — Azért te sem vagy olyan angyal... Mert

ugye, az a kispesti lány... Az a huncut, az a harapós kis Lindácska, az csak elcsavarta a fejed... Hej, de kedves volt... hogy dorombolt, duruzsolt, hogy tudta kelletni magát. Úgy ringott a csípője, mint a hullámzó vetés... És a szeme, no, a fene... Abban tisztára valami ördöngösség volt.

— Szakikám — szólított meg a műhelyben, ahol én szereltem, ő meg utolsó éves tanuló volt. — Nem oda Buda... Ne legyen már olyan fakir. Jöjjön el már egyszer színházba maga is. Maguk, bejárók csak dolgoznak, meg vonatoznak... Nincs idejük másra... Tudom, hogy nehéz dolog ezt csinálni... De., azért vegyen már tőlem színházjegyet... Tudja, hogy közönség- szervező vagyok.

— Nincs kivel mennem — vetettem ellent. — A feleségem nem jön ilyesmire.

— És velem? — nézett rám huncutul a barna szemeivel.

— Magával? — lepődtem meg.

— Persze... — és nevetett biztatón... — Túlórázás címén igazolja magát, otthon... He, he, he! Jó?

És elmentem... Aztán jött a többi. Már közel nyolc hónapja vele élek. Finom volt vele élni, nem tagadom. Bo- hókás, tüzes kis ördög, aki úgy ölel, csókol, mar, harap, csapong, szédít, hogy no...

tál öcsém? — kíváncsiskodott a vén bakter.

— Itt voltam én Pesten a gyárban. Hol lettem volna máshol...

Az öreg vasutas akkurátusán sodorta meg a bajuszát.

— Jó ideig ... Mert hát ügyi, mi csűrés-csavarás, de egy álló esztendő is elmúlt, amióta te

Homokházán voltál

__És az is

i

gaz, hogy Homokháza még sincs messze Pesthez.

— A távolság igaz — hagyta helybe Jani. — De azért az mégsem, hogy egy éve nem jártam otthon, Voltam én pár hónapja is... a ... fiamnál. Csak őmiatta ... Mert a többiek ... Hiszen tudja ...

Tudom én, hallottam én — bizonyította a vén bakter, aki homokházi származék volt, s ismerte a Galambos János sorsát ... Ezért hát kicsit később, óvatos, halk hangon hozzátette: — Oszt most, odamégy? ... Hazamégy? — nyomta meg a szót.

— Haza — válaszolta zavartan a szőke férfi. — Megnézem a fiamat... — aztán kissé röstelkedve elnézett a vén bakter feje fölött.

S ombat délután voit. A ! nap kegyetlen forrósággal sü- ! tött. Az erzsébeti állomáson ! izzadva várakoztak a hazafelé ! tart i utasok.

; A felszolgáló alig győzte \ mérni a sört. Valaki kegyetlen j hamisan fütyölt.

■ — A fene a füttyögésibe! —

! dühöngött egy bajuszos vas- \ utas. — Valósággal megvadít- \ ja az embert.

■ — Nyugalom szakikám — ! csendesítette egy szőke, nyú- ; Iánk, kissé szeplős, olyan jó j negyvenes férfi.

! A bajuszos vasutas mérgeit sen vetette rá tekintetét, de \ aztán hirtelen megenyhült szi- ! gori arca.

! — Te vagy az. Jani?

\ — Aggyisten Misi bácsi! Én

\ vónék, ha nem haragszik.

\ Az öreg bakter szuszogva \ emelte fel fején az egyensap- í kát.

/ ,

! — Nem haragszok én öcsém.

^ Mán miér is haragudnék ... f Csak csudaszámba mén mán í a te látásod, hallod-e!

$ A szőke férfi, aki Galambos $ János névre hallgatott, némán 2 bólintott.

y

é — Hát osztán merre forognem'a nevetéstől. Aztán le-j csillapultam.

— Képzelem: megsértődött! j Persze, el is hiszem. Kegyet- \ lenül erős ez a levél.

Sanyi felkacagott:

— Megsértődött? Egy frászt! ]

Express levelet küldött! Hogy j csak most látja igazán, meny-1 nyire szeretem őt, hogy a csa- í ládjukban mindenki sírva fa- \ kadt. ^

— Kibékültetek? ;

>

— Tessék?! Csak nem kép- ^

zeled, hogy ezzel a lánnyal, £ akinek tetejében még a legmi-^ nimálisabb jóízlése és ítéiőké- jj pessége is hiányzik — hogy ^ egy ilyennel egyáltalán szó- ^ ba állok? ;

Murányi József

Az énekesnő hazatér című! román operafilm női főszere-! pét Silvia Popovici játssza.:

.wwwxwww;

— NEMZETKÖZI film- j fesztivált tartanak október ! 27-én Indiában. A feszti- ! válón magyar filmeket is; bemutatnak, így az Aliba; Regiát, a Vörös tintát és a j Párbaj című rajzfümet.