Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

‘""/ffVIíin 1961. OKTÓBER 4, SZERDA Nem háborúzni,tárgyalni A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata a német békeszerződésről \ szíriai eseményekről Dr. Lothar Bdz, az NDK külügyminisztere, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke párt­jának egy rendkívüli érte­kezletén nyilatkozott a né­met békeszerződésről. Meg­állapította, hogy az NDK-nak augusztus 13-án hoöott védelmi in­tézkedései világosságot teremtettek a németor­szági erőviszonyokban és fontos kérdések felisme­réséhez segítették az ellenfe­let, akinek be kell látnia, hogy 1. az NDK erős és nem engedi magát félretólni. Vé­ge minden olyan spekuláció­nak, amely arra irányult, hogy széthúzást lehet elő­idézni a munkásság és az NDK többi alkotó rétege, a lakosság és az államvezetés között. 2. A munkásosztály _'j egész Németország békesze­rető erői már nem védtele­nek. 1961 nem 1939. 3. Nincs „visszafordulás”, a militaris­ták nem érvényesülhetnek: bezártuk a kaput a polgár- háború előtt. 4. A második világháború befejeződött, an­nak következményeit el kell ismerni és maradványait fel ksll számolni. A külügyminiszter hang­súlyozta, hogy békeszer­ződés miatt nem lehet világháborút kezdeni, csak tárgyalni lehet. Harmadik út pedig nincs. Ez elől a nyugati államférfiak sem zárkózhatnak el. Augusz­tus 13-a óta azt sem lehet Jelentések a Szíriái helyzetről (Folytatás az első oldalról) semleges és szabad, általános választásokat, amint csak le­het. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek négy szíriai na­cionalista polgári párt ve­zetői, köztük olyan politi­kusok, mint Szabri Aszali, akinek kormánya annak ide­jén felkérte Nasszert a két ország egyesítésére. Nasszer elnök volt hívei közé tar­tozik az aláírók közül Szalah Bittar, volt szíriai külügy­miniszter, valamint Akram Hurani, az EAK volt alel- nöke. A nyilatkozat szerint mindenki aláírta az okmányt, aki annak idején előkészítet­te az Egyiptommal való uniót, kivéve azokat, akik meghaltak vagy külföldön vannak. Az aláírók között nem sze­repel a Szíriai Kommunista Párt képviselője — emeli ki az AP. Kuzberi miniszterelnök hét­fő este megtartott sajtóérte­kezletén újabb részleteket mondott el kormányának lét­rejöttéről és politikai céljá­ról. Azt mondotta, hogy sze— mély szerint csupán a rá­dióból értesült a hadsereg akciójáról. Közölte, hogy kormányát csupán átmenetinek te­kinti; feladata az lesz, hogy négy hónapon be­lül előkészítse az álta­lános választásokat. Az ország külpolitikájáról és a kairói kormányhoz való viszonyáról szólva, a minisz­terelnök hangsúlyozta', hogy Szíria nem tartozik sem Ke­lethez, sem Nyugathoz, ha­nem a tömbönkívüliség politi­káját folytatja és baráti í kapcsolatot akar létesíteni i minden olyan országgal, i amely kezét nyújtja Szíriá-: nak. „Egyiptom számunkra; egy az arab országok közül”' — jelentette ki Kuzberi. ; Közölte, több államosított < vállalatot visszaadnak tulaj- j donosaiknak. A földreform í tovább folyik. „Ha azonban j kiderül, hogy a volt tulaj-! donosok ellen önkényes in- j tézkedéseket hoztak, jobbí megoldást kell kidolgozni,; vagy a kormány, vagy a jö-í vendő parlament útján”. j A forradalom alatt — csu- ; pán egy ember vesztette éle- ; tét Damaszkuszban — közölte^ Kuzberi — és két ember se-J besült meg Amer marsall tes-; tőrgárdájának tagjai közül,; akik szembeszálltak a fórra-; dalmi mozgalommal. Kuzberi; az újságírók kérdésére vála-J szólva kijelentette, hogyj Szarradzsot, az EAK volt a!-; elnökét azért tartóztatták le. hogy „megvédjék azoktól a ve- ; szélyektől, amelyek őt magát; fenyegették, illetve amelyeket; Rzarradzs okozhatott volna”.; Kuzberi kijelentette, hogy a í forradalom előtt 3000 ember ; volt törvénytelen letartóztatás-; ban — ezek nagy részét szaba-! donbocsátották. A hadsereg akciója óta ; csupán néhány egyiptomit < tartóztattak le „felkelő te- í I vékenység miatt” — mon- j t delta a miniszterelnök. Washingtonban és London­ban — hírügynökségi jelenté­sek szerint — továbbra is óva­tosan fogadjak az új szíriai kormány megalakulását. Az AP jelentése szerint Wash­ingtonban a „lassan járj” politika mellett szállnak síkra, több okból is. Elő­ször is nem tudják, milyen lesz az új kormány, pontosab­ban: hogyan fogja kezelni az amerikai és más külföldi ér­dekeltségeket, akik az igazi vezetők és elég szilárd lesz-e ahhoz, hogy fennmaradjon. Másodszor az Egyesült Álla­mok jó viszonyt akar fenntar­tani az EAK elnökével, Nasz- szerral, aki Közép-Keleten még mindig jelentős tényező és belpolitikáikig fellépett a kommunizmus ellen, harmad- sorban pedig Washingtonban úgy vélik, hogy egyetlen nagy­hatalom sem avatkozhat be a Közép-Keleten anélkül, hogy nemzetközi vihart kavarjon fel. Lényegében hasonló a hiva­talos körökben hangoztatott ál­láspont Londonban is. Esze­rint az angol kormány az óva­tos várakozás álláspontjára helyezkedik az új szíriai rend­szerrel szemben. Illetékes kö­rökben hangsúlyozzák, hogy ha Szíria diplomáciai elismerését kéri, a kérést figyelmesen és „mindenképpen huzamosan” fogják tanulmányozni. figyelmen kívül hagyni, hogy két német állam van és a Németországot érintő kérdé­seket nem lehet a Német De­mokratikus Köztársaság nél­kül, vagy éppen akarata el­lenére megoldani. Ha a német békeszerződés megkötését a nyugati hatal­mak továbbra is megtagad­ják, akkor a békeszerződést az arra hajlandó államok a Német Demokratikus Köz­társasággal fogják megkötni. A békeszerződés alapján Nyugat-Berlin demilitarizált semleges szabad várossá vá­lik és az NDK ellenőrzése alá kerülnek a Nyugat-Ber- linbe vezető szárazföldi, vízi és légi utak. Ezzel becsapódik az a hátsó ajtó, amely lehe­tővé tette provokációk szítását az NDK és szo­cialista szomszédaink el­len — mondotta a kül­ügyminiszter. Bolz részletesen foglalko­zott a Német Nemzeti De­mokrata Párt feladataival, amelyek között elsőként em­lítette meg. hogy a párt részt vesz a német békeszerződé­sért folytatott harcban, mint a Német Demokratikus Köz­társaság, a munkás-paraszt- hatalom harci csapata. Henri Alleg megszökött börtönéből Henri Alleg haladó újság­író, akit a francia hadbíróság államellenes tevékenység vád­jával tízévi börtönre ítélt, hét­főn megszökött a rennes-i bör­tönből. Alleg a betiltott Algériai Kommunista Párt egyik vezető személyisége. Mint az Alger Republicain főszerkesztője és kiadója működött Algírban 1957-ben történt letartóztatá­sáig. A fogságban ír La meg A vallatás című könyvét, ame­lyet 1959-ben a legmagasabb olasz irodalmi díjjal és nem­zetközi újságíródíjjal tüntettek ki. Könyvében a világ elé tár­ja, miként kínozták meg hó­napokig tartó vizsgálati fogsá­ga alatt. Alleget 1958-ban ítél­ték el és szállították át a franciaországi börtönbe. V szíriai események az arab világ felé irányí­tották a nemzetközi közvé­lemény figyelmét. Még korai lenne mérleget vonn: a mos. tani eseményekről, amelyek során Icül-ön szíriai kormány alakult a katonai felkelés eredményeként, s bejelentet­ték az Egyiptomtól való kü­lönválást. Egyelőre homály fedi: csupán a hadsereg ál­tal végrehajtott puccsról, vagy szélesebb körök rész­vételével szervezett fordulat­ról van szó. Az új szíriai ve­zetők politikáját pedig aligha lehet megítélni az első nyi­latkozatokból. Szíria — területe 184 ezer négyzetkilométer, lakossága négy és fél millió — formáli­san 1941-ben lett független köztársaság, azonban Francia- ország csak 1944-ben adta át a hatalmat a szíriai ható­ságoknak. A francia katona­ság 1946-ban távozott az or­szágból. Sisakli ezredeg hír­hedt angolbarát diktatúrája 1951-től 1954-ig tartott, ami­kor demokratikus katonatisz­tek felkelése után koalíciós kormány alakulhatott. Ekkor lett Szabri Aszali egy de­mokratikus koalíciós kormány elnöke. Szabri Aszali és Sukri Kuatli (aki az Egyip­tommal való egyesülésig Szí­ria köztársasági elnöke volt) a baloldali nacionalistákat képviselték. A , nemzeti bur­zsoázia balszámyát támogat­ták a demokratikus blokk képviselői (Khaled el Azm ak­kori hadügyminiszterrel élü­kön) és az úgynevezett Baath- szocialisták (élükön Szalah Bittar akkori külügyminisz­terrel). Ezt a kormányt tá­mogatta az arab Közel-Ke­let egyetlen legális kom­munista pártja, amelynek főtitkára, Khaled Bagdas, tagja volt a szíriai parla­mentnek. ozabri Aszali' második, de- ^ mokratikus kormánya 1956-ban alakult meg. Ez a kormány ugyanúgy erélye­sen szembeszállt az ameri­kai imperializmus által szer­vezett bagdadi paktumba va­ló belépés, mint az Eisenho- wer-doktrina ellen. Termé­szetesen a nemzeti demokra­tikus kormánynak állandóan meg kellett küzdenie a bel­ső és külső ellenséggel — a nyugatbarát nagybirtoko­sokkal és kereskedőkkel, a megdöntött Sisakli diktátor híveivel és az imperializmus­sal. Az Egyesült Államok több összeesküvést szervezett a független politikát folytató szíriai kormány ellen. A leg­jelentősebb volt az, amelyet 1957 augusztusában leplez­tek le Damaszkuszban, s ame­lyet az amerikai Howard Stone szervezett. Ezek az események további balratolódást eredményeztek a szíriai kormányban, azonban ez a balratolódás nem jelen­tett szocialista törekvéseket. 1957. szeptemberében azután létrejött a szíriai—egyiptomi gazdasági unió, majd októ­berben a szíriai parlament el­határozta. hogy Szíria unióba lép Egyiptommal. 1958. feb­ruár elsején Szíria és Egyip­tom elnökei kihirdették az Egyesült Arab Köztársaság megalakulását. Ezt három hét múlva népszavazás hagyta jó­vá. Az EAK elnöke Nasszer lett, s Szíria az EAK autonom tartományává vált. EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG szíriai politikájában, s ez is elősegíthette a mostani ese­ményeket. Azonban Nasszer azt is hangoztatta, hogy min­den bizonnyal Husszein jor- dániai király keze erősen ben­ne van a damaszkuszi puccs- ban. Jellemző, hogy éppen a NATO- és más imperialista­barát kormányok ismerték el elsőnek a katonai megmozdu­lás által létrejött Kuzberi- kormányt. S az is feltűnő, hogy Kuzberi kormánya első­ként az Egyesült Államokat kérte, hogy ismerje el hivata­losan ... Kuzberi ideiglenesnek te­kinti kormányát és bejelentet­te. hogy ..az arab egység híve, de nem az EAK kereteinek megfelelően". Külpolitikájá­ban ugyan tömbönkívüliséget hirdetett, de ezt eddig semmi­vel sem bizonyította. Minden­esetre érdeklődést kelt, hogy Szíriában több államosított vállalatot visszaadnak eredeti Szíria elmaradott ország volt, bár iparilag fejlettebb, mint Egyiptom. Mezőgazdasá­gi ország. A legutóbbi eszten­dőkben főleg az élelmiszer- és textilipar fejlődött, valamint a bányászat. B izonyos, — ezt Nasszer el­nök éppen a minap is­merte el —. hogy a kairói kor­mány hibákat követhetett el tulajdonosának és „felülvizs­gálják” a földreformot... M ég korai volna megítélni a szíriai eseményeket, s azok kihatását az arab világ országai közötti kapcsolatok további alakulására. Erre majd a következő napok és hetek fejleményei adnak le­hetőséget. S. T. k\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\N\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ C^^ettento J^rta : —llorvcíth ^ózSc£ 4 Most, hogy Géza mindezt 4 felidézte magában, egy kissé 4 megnyugodott. 4 Béla ment elöl, s amikor 4 Géza követte őt az ajtónyílá- 4 son, megpillantotta Harasztit 4 és Csizmadiát. A két férfi a 4 rögtönzött műhelyasztalon 4 egy különös szerkezettel bab- 4 rált. Megfeszített figyelemmel 4 dolgoztak, és fel sem néztek a 4 jövevényekre. 4 Béla visszafojtott izgalom­4 mai szólította meg őket: 4 — Elvtársak... Géza elv­4 társnak most, azonnal szük- 4 sége van egy ... szeretetcso- 4 magra. 4 Haraszti fel sem nézett a 4 keze ügyéből: í — Szólni kell Imre bácsi­í nak. f Géza kétségbeesett igyeke­4 zettel magyarázott: 4 — Értsétek meg, elvtár­4 sak ... Imre bácsi holnapig 4 nem jön haza. ma pedig . . . 4 ma este minden különösebb 4 kockázat nélkül halomra pusz- 4 títhatnám a német tiszteket! 4 Erre aztán Haraszti is. Csiz­4 madia is abbahagyta a mun- 4 kát. 4 Géza lázas sietséggel elő­4 adta tervét. y A három kommunista szem- '4 rebbenés nélkül figyelt min- í den szóra. Amikor Géza el- í hallgatott, Csizmadia a térdére á ütött; (44) rigue: — Rendben van. Ezt nem szabad kihagyni. Ha Imre bá­csi itthon volna, ő sem mon­dana egyebet. Mi, Haraszti eivtárs? Haraszti rábólintott. Béla pedig egyenesen fellelkesedett. — Gyerünk, Géza, hozd azt a bőröndöt! Mind a négyen fürgén mun­kához láttak. Este fél hét tájban egy rendkívül elegáns, fiatal férfi szállt ki egy taxiból a Hotel Wien előtt. Aranykeretes szemüveget viselt, sötét, gyü- retlen öltönyt hordott. A taxi a Keleti pályaudvartól hozta utasát a Hotel Wienbe. A szemüveges úr elővette pénz­tárcáját, és kifizette a sofőrt. A sofőr gyors mozdulattal ki­emelte maga mellől, az első ülésről a szemüveges úr sötét­szürke vászonba burkolt, sú­lyos bőröndjét. Az elegáns, szemüveges úr Géza volt. A Hotel Wien ajtajában néhány német álldogált. Fia­tal tisztek voltak és cigaret­táztak. Egy várostérképet böngészett az egyik, és Gézá­nak úgy tetszett, mintha vá­rosnézésre készülődnének. De ügyet sem vetett rájuk. Jobb­kezébe kapva bőröndjét, ha­tározottan benyitott a szálloda halijába. A hall tele volt német tisz­tekkel. A portásfülkében egy idősebb német törzstiszt nagy papírosívek fölé hajolt, és va­lamit magyarázott a Hotel Wien szolgálatkész portásá­nak. Géza elégedetten állapította meg: jól időzítette a progra­mot. Éppen akkor érkezett, amikor az átadás és a beszál­lásolás folyik. Ilyenkor jófor­mán senki sem ismeri a má­sikat, s ügyet sem vet má­sokra. A németek rá sem hederí­tetlek Gézára. Géza egv gyors pillantást vetett a zsibongó, elhelyezésre váró társaságra. A hallban minden kerek asztal körül német törzstisztek üldögéltek. A falak mentén is foglalt volt minden szék. Az üldögélőkön kívül sokan Ids csoportokba verődve ácso- rogtak. Mindenfelé jókora bő­röndök egymás hegvén-hátán. Géza a maga bőröndjét egy szögletes oszlop tövébe helyez­te. körülbelül a hall közepén. Az oszlop négy oldalán tük­rök csillogtak. Amikor letette a bőröndöt, a portásfülke elé lépett. Egy darabig türelmesen várako­zott. mint aki nem akarja megzavarni a beszállásolók munkáját. A portás végül észrevette őt: — Mivel szolgálhatok? Géza természetes, naív han­gán szólalt meg: — Egy szobát szeretnék há­rom napra. De feltétlenül für­dőszobával. A portás elcsodálkozott: — Láthatja, uram, hogy a szállodát katonai célra igény­be vették. Most Géza bámult el: — De hiszen tegnap még itt laktak a barátaim, ők ajánlot­ták ezt a hotelt! — Igen, uram, de hirtelen történt a változás. Szívesked­jék másik hotelt keresni. Ta­lán a Royalt ajánlhatom. Itt, sajnos, lehetetlen. Ebben a pillanatban a né­met törzstiszt, aki a beszállá­solást intézte, türelmetlenül megszólalt: — Bitte? Was wünschen Sie? (Kérem? Mit óhajt ön?) Géza helyett a portás vála­szolt a németnek: — Semmi, Herr Oberst, az úr nem tudta, hogy a hotel mától foglalt, és szobát ke­res. A törzstiszt kurtán intett Gézának: — Kein Zimmer! Verste­hen Sie? (Nincs szoba, érti ön?) Géza tettetett csodálkozás­sal vette tudomásul a közlést. Ö. hát persze, hogy nem is vette észre előbb ... Udvaria­san meghajolt, bocsánatké­rőn mormogott va’amit. és ki­sétált a szállodából. A sötétszürke vászonba bur­kolt. súlyos bőrönd azonban ott maradt a hall közepén, a tükrös oszlop tövében. Ugyan kinek tűnt volna fel az a bőrönd. ahol talán száz másik hevert, szanaszét a fa­lak tövében, és az ülőalkal­matosságok körül...? Géza az utcán meggyorsí­totta lépteit. Hirtelen lehajolt, mint aki a cipőfűzőjét akarja begyűmi, de e mozdulat köz­ben levette szemüvegét és a zsebébe rejtette. Felkapaszkodott a legelső villamosra. A Boráros tér felé utazott. Ott leszállt, s elvegyült az es­ti forgatagban. Lopva az órájára pillantott. A spanyol házból való elin­dulásától számított egy óra tíz percre volt időzítve a po­kolgép. Gyorsan számotvetett az idővel: huszonöt perc alatt ért el a Keleti-pályaudvarhoz, ott azonnal taxiba vágta ma­gát, a taxi öt perc alatt a Ho­tel Wienbe szállította, ve­gyünk hozzá ráadásnak öt perc differenciát, az összesen harmincöt perc. A szállodá­ban körülbelül tíz percet tölt- hetett, az negyvenöt perc. Ti­zenöt perc telhetett el azóta, amióta villamosozik. öt perce sétálgat a Boráros tér körül... Tehát öt perc múlva ... Igen —. gondolta — az idő­számvetés kétségtelenül helyes volt. Haraszti és Béla. igaz, azon erősködtek. hogy állítsák az órakszerkezetet legalább két órára, hátha valahol for­galmi akadálv támad. De ó ellenkezett: számítása szerint egy óra tíz perc elegendő. Nyilvánvalónak látszott, hogy a koraesti órákban történik az átadás és a beszállásolás, ké­sőbb esetleg féligmeddig ki­ürül a hall. Akkor nehezebb lesz megszabadulni a bőrönd­től. és a szeretetcsomag áldá­sából kevesebben részesülné­nek .: (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom