Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-26 / 253. szám
r> %Mdí 1961. OKTOBER 26, CSÜTÖRTÖK Ötvenezer kilome'teres kilépési sebesség másodpercenként Az ionrakéta a jövő rakétahajtóműve Ä Német Rakéta Társaság Wem rég Brémában tartott kongresszusán a magyar űrhajózási szakemberek képviseletében részt vett és az úgynevezett ion-rakétáról előadást is tartott Nagy Ernő gépészmérnök, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége központi asztronautikai szakosztályának titkára. Hazaérkezése után előadásának lényegét a következőkben ismertette a Magyar Távirati Iroda munkatársával. Az ionrakéta az elektromos rakétahajtóművek egyik, a megvalósuláshoz eddig legközelebb jutott fajtája. A működésének lényege az, hogy az elektromágneses térben megfelelő gyorsítás után óriási sebességgel ionok lépnek ki a hajtóműből, mint — durva hasonlattal — a televízió képcsőnél az elektronok az elektronágyúból. Kilépési sebességük eléri a másodpercenkénti 50 000 kilométert is. Tolóerejük viszont pillanatnyilag még csak grammokban mérhető. A legnagyobb, amiről a szakirodalomban od- dig említés történt, körülbelül 50 gramm és ez a következő évtizedben valószínűleg legfeljebb néhány kilogrammig fog növekedni. Ez a tolóerő természetesen elenyészően kicsiny az eddig használt, immár hagyományosnak tekinthető rakétahajtóművek több száz tonnás tolóerejéhez képest, de a maga helyén — már a világűrben — kitűnő segédeszköze lesz a Föld körül hosszú ideig keringő szputnyikok- nak és a bolygók között közlekedő űrhajóknak. Ha például megvalósul a híradástechnikai célú mesterséges holdak hálózata, amely lehetővé teszi majd a Föld bármely pontján, bármilyen rádió-, illetve televízióadás vételét, s a 15—20 éves működésre felküldött „égi relék” valamelyike némileg eltér eredeti pályájától, csak a magával vitt ionrakéta-hajtómű bármikor bekapcsolható, csekély, de éppen ezért igen finoman adagolható erejével lehet néhány óra alatt visszaterelni megszabott útjára. Ugyanígy a közlekedést a Föld és a távoli bolygók között, valamint a naprendszer határain kívül, csak az ionrakéták viszonylag gyenge, de pontosan szabályozható gyorsító, illetve fékező hatásával lehet majd megoldani. Ionrakéták ma még csak laboratóriumokban működnek, de az űrhajózás rohamos fejlődése elkerülhetetlenül szükségessé teszi minél gyorsabb kifejlesztésüket. Bizonyára ennek is szerepe van abban, hogy az előadás után Nagy Ernőt máris felkérték: a jövő évi genovai nemzetközi közlekedési konferencián ismét számoljon be az ionrakétával kapcsolatos kutatásokban addig megszülető legújabb eredményekről. (MTI) Kukoricatörőgép Az idén kezdték el az új kétsoros kukoricatörő- és szár- j aprítógép nullszériájának gyártását, amelyből jövőre a magyar mezőgazdaság részére 500 — külföldi megrendelésre 700 darabot készítenek. Elkészült a csőfosztógép nullszériája is, amelyből jövőre 350 darabot gyártanak. Kukoricatörőgépek (MTI foto: Mező Sándor felv.) Lecsóevésre tanítjuk a külföldieket A magyar konyhaművészet külföldi elismeréséről leginkább csak akkor lehet hallani, ha valahol magyar vendéglő nyílik. Pedig sok európai országban elsősorban Iconzervké- szítményeinkkel találkoznak a háziasszonyok. A legnagyobb karrier kétségtelenül a lecsókon- zervé. Érdekes, hogy éveken át más formában fogyasztották. mint nálunk, hidegen, savanyúság, saláta helyett ették, mígnem néhány külföldi főzőbemutató, s a szakácskönyveink elterjedése után a külföldiek is rájöttek arra, hogy paprikás zsírban melegítve. tojással, kolbásszal, virslivel, rizzsel, vagy burgonyával készítve, még ízletesebb. A kon- zerveket exportáló TERIMPEX több százezer receptkönyvet küldött külföldre, hogy az, akinek ízlik a lecsó, megtanulja elkészítési módját. Másik különlegességünket, a paprika C-vita- minjának jelentős részét jól megőrző Prita- mint külföldön talán már többen is fogyasztják, mint hazánkban. A piros paradicsompaprikából különleges eljárással készült Pritamint étel ízesítésre használják, sokan vajas kenyérre is kenik. Készételeink közül sok országban kedvelt a tejfeles gomba- paprikás, igaz, hogy kevésbé fűszerezik, mint ahogy mi szeretjük. A húsételek rendjében a legnagyobb sikerük a gulyásféleségeknek, a marhagulyásnak, a székelygulyásnak, a csikós to- kánynak és a füstölt marhaszeggyel ízesített babgulyásnak van. Angliában a sertésdagadóval együtt főzött kapros káposztát és a töltött káposztát szeretik a * legjobban. Exportcikk a szegedi halászlé is. Európa sok városának áruházaiban megtalálható a szegedi haliszlé-konzerv, Ismeretes, hogy a libanoniak erősen fűszerezik ételeiket, s ezért nem kell csodálkoznunk ezen, hogy nem riadnak vissza a szegedi halászlétől sem, sőt, nagyon is kedvelilz. Több mint kétezer bélyeg a magyar filatelisták „történelemkönyvében"! Negyvenezer forint az első magyar bélyegsorozat A bélyeggyűjtés népszerűségét mutatja, hogy a nemrégen megjelent magyar bélyegek katalógusát az előző évek tíz-tizenötezres példányszámától eltérően már 25 500 példányban hozták forgalomba. A filatelisták „történelem- könyvében“ 1871-től, az első magyar bélyegektől, napjaink legújabb kiadású bélyegéig minden megtalálható. A katalógus szám szerint több mint kétezer bélyeg leírását, s az ezekkel kapcsolatos tudnivalóKi a legjobb pénztáros? Érdekes verseny zajlott le kedden a XII. kerületi KÖZÉRT Vállalat Mautner Sándor utcai kultúrtermében. Itt rendezték meg első ízben az önkiszolgáló boltok pénztárosainak országos versenyét a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére. Amint a szakemberek elmondották, egy önkiszolgáló bolt forgalmának gyorsasága nagy mértékben függ a pénztáros munkájától. A verseny feladata az volt, hogy ki tudja rövidebb idő alatt a tíz kosárban levő százféle árucikket elszámolni, blokkolni. A verseny közgl négyszáz részvevője közül a tíz első helyezettet értékes díjakkal jutalmazták. Az ország legjobb pénztárosának Holló Andrásáé (XIV. kér. KÖZÉRT Vállalat) bizonyult, aki 3 perc 49 másodperc alatt számolta el a százféle árut. Tovább fejleszti a nyúltenyésztést a tápióbicskei ifjúsági szövetkezet Tápióbicskén működik Pest megye és egyben az ország első ifjúsági termelőszövetkezete, amely 1958-ban alakult. Jelenleg négy holdon gazdálkodnak, ezen kívül nyúlte- nyésztéssel foglalkoznak. Ök látják el a járás többi községét tenyésztésre alkalmas, törzskönyvezett példányokkal. Most tervbe vették, hogy fejlesztik gazdálkodásuknak ezt az ágát: központi nyúltenyésztő telepet létesítenek saját erőből. Az ifjúsági szövetkezet vagyona — mint arról Farkas Vilmos, a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke beszámolt — közel 25 ezer forintra rúg. Tavaszi terveik között konyhakertészet kialakítása is szerepel, eddig ugyanis mind a négy holdon kukoricát termeltek. A fiatal és a felnőtt gazdák Tar Júlia, Pest megye legjobb pénztárosa is szorgalmasan számol*'--- | T izenöt új film premierje novemberben | Novemberben 15 magyar és külföldi játékfilm premierjét tartják a budapesti és Vidéki bemutatómozikban.. A közönség elé kerül a magyar művészek két új alkotása. Az ígéret földje című film- újdonság története egy születő új vjíros építése idején játszódik. Rendezője Mészáros Gyula, főszereplői Sztankai István, Törőcsik Mari és Krencsey Marianne. A Két félidő a pokolban című alkotást Fábry Zoltán rendezte, főszerepeit Sinlco- vits Imre, Garas Dezső, Molnár Tibor, Márkus László és Sitka Sándor alakítja. A szovjet filmhéten bemutatásra kerülő Tiszta égbolt és Két élet című filmeken kívül megjelenik a mozik vásznán a szovjet művészek két másik alkotása Is. Ezek közül az egyik Dunajevszkij Szabad szél című operettjének filmváltozata, a másik pedig a Vadállatok a fedélzeten című színes vígjáték. A novemberi műsorban ezenkívül helyet kapott a francia, angol, csehszlovák, román, lengyel, olasz, nyugatnémet és belga filmművészek néháAy újdonsága is. A Szombat este és vasára nap reggel című angol film egy miunkástfiú történetéről szól. Az énekesnő hazatér című román film a világhírű operaénekesnőnek, Darc- lée-nek állít emléket. A Túléltem a halálom című csehszlovák film hőse egy koncentrációs táboriba zárt sportoló. A Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság művészei egy-egy vígjátékkal jelentkeznek. Ezek címe: A szerelem és a másodpilóta, illetve: Szerencsés Tóni. Adua és társnői címmel bemutatják az olasz művészek játékfilmjét, amely négy jobb életre vágyó nő sorsáról szól. A francia filmgyártást a Nagyravágyó asszony című színes alkotás képviseli a műsorban. Bemutatják az Iskolatársak voltunk nyugatnémet filmkomédiát, Heinz Rühmann főszereplésével, valamint Az őserdő urai -című szélesvásznú belga természetfilmet. A játékfilmeken kívül 13 Sf -JdúíIíftTlin A sok női résztvevő között elvétve egy-két férfi is akadt. Képünkön N.verti József, a Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója (Szentiványi felv.) „Rentlőrhai“, „doktorhal“ és társaik Száz év alatt egytizedére csökkent, de sok új fajtával gyarapodott természetes vizeink halállománya Folyóparti városaink levéltáraiban sók régi okirat tartalmaz Ilyen kitételt: több a hal, mint a víz. A magyar vizek hal bőségének, a magyar halászok gazdag zsákmányainak még a múlt század közepén is szinte legendás híre volt egész Európában. Pedig drága ára volt ennek: a halak bő táplálkozását, megfelelő szaporítását a parttalanul hömpölygő, dús legelőket, szántóföldeket is el-eláraszró folyók biztosították. A múlt század második felében megindult nagyarányú szabályozás, majd az iparosodás következtében a folyóvizek szennyeződése radikálisan megváltoztatta a magyar halfaunát. „Népszámlálást” persze, nem lehet a vízben tartani, de becslések szerint száz esztendő alatt körülbelül egytizedére csökkent a magyar folyóvizek halállománya. Megváltozott a halgazdálkodás térképe is: ma a teljes évi haltermésnek több mint nyolcvan százalékát a mesterséges halastavak adják. A változás elsősorban meny- nyiségi jellegű. Hazai természetes vizeinkben ma 74 halfajtát tartanak számon, s ezek között megtalálhatók még a legrégebben itt élő, „őshonos“ halak is. A mai bucófélék még a Pannon-medencétől a Kás pitéig húzódott, összefüggő tengerben alakultak ki, a iápi póc őshazája a szatmár-be- regi táj hajdani lápvilága. Az emberi beavatkozásra a Fekete-tengerből felvonuló tokhalak reagáltak a legérzékenyebben. A Tisza és a Duna régebben híres volt a gazdag kecsege-zsákmányokról; ma csak elvétve akad hálóba vagy horogra ebből a finom húsú, szálkamentes halból. Az emberi beavatkozás végső soron mégis változatosabbá tette a vizek élővilágát. A2 utóbbi fél évszázadban fél tucatnál több új halfajta honosodott meg: Az amerikai naphalat még a múlt század végén színes, csillogó pikkelye miatt hozták be az akvaristák, aztán „megszökött” tőlük, s elterjedt a csatornákban, zavaros, lapos vizekben. Emberi fogyasztásra alkalmatlan, de mivel a Duna déli szakaszain a fogásoknak sokszor kétharmada ebből -kerül ki, most kezdik takarmányozásra használni. A század elején, ugyancsak Amerikából hozták «’szaporításra, a jó ízű, két-három kilós törpeharcsát — most viszont teljes erővel irtják. Az új természeti feltételek között ugyanis degenerálódott, tízhúsz dekásnál nem nő nagyobbra. viszont megeszi a ponty táplálékát, és ikráját. Az utóbbi években ismét megindult az értékesnek ígérkező külföldi halfajták meghonosítása. Az első kísérlet egyelőre nem járt sok sikerrel; a Balatonba telepített marénákból alig fogtak visz- sza valamit, valószínűleg nem elég mély és tiszta számukra a tó. A Balaton az idén ismét új lakót kapott: a kígyóformájú, zsíros húsú angolnákat. A Balatonba telepített angolna-ivadékokat Nyugat-Európában vásároltuk; a honosítás sikere maid néhány év múlva derül ki. Újfajta halállomány van kialakulóban a hőforrásoknál eredő és egyéb melegebb vizű patakokban is, Ez is az akval risztika eredménye — akár a naphal elterjedése —, mert az idegen kontinensekről hozott apró díszhalak „szökdösna.r, ide. A szép, színes kis gupi- halak nagy része telente kipusztul ugyan, az ellenállóbbak azonban egyre bővítik a magyar halállomány fajta listáját. A természetes vizeinkben élő 74 halfajta háromnegyed része „szeméthal”, vagy „gyomhal”; pici mérete, szálkás húsa miatt nemcsak ér- tékteleií, hanem egy része káros is, mert eleszi a gazdaságilag hasznos halak táplálékát. Az értékes, itthon is, külföldön is mind keresettebb halak ezért védelemben részesülnek. A tógazdaságokban a ponty mellett azért tenyésztik a „rendőrhalakat” — a ragadozó, de különben jóízű süllőt és harcsát —, hogy elpusztítsák a gyofnhalakat. Mind többet fognak a külföldön különösen kedvelt compóból; ezt a népnyelv haldoktornak nevezi, mert a hiedelem szerint nyalkája gyógyítja a többi halat. Legjellegzetesebb halunk azonban mégiscsak a ponty. A természetes vizekben is ezt keresik elsősorban, s a tógazdaságok állományának több mint kilencven százaléka ebből kerül ki. A hazai földrajzi viszonyok különösen kedveznek neki, nálunk általában egy kilóval nagyobbra nő, mint a szomszédos országokban. A magyar haltenyésztők most újabb fajtával bővítik a népes ponty-családot: a nemesponty és a dunai vadponíy keresztezésével a betegségeknek jobban ellenájló, gyorsabban növekvő fajtát nemesítettek ki. rövidfilm is a közönség elé kerül. Műsorra tűzik többek között a Fények a faluban című magyar dokumentum- filmet. kölcsönösen támogatják egy- í; mást, a „felnőttek” termelő-^ szövetkezete szakmai és gépi ^ segítséget nyújt, az iskolai í szövetkezet pedig munkával j segíti ki őket. Az ősz folya-i mán, a fagyos éjszakák bekö- j szőnie előtt mintegy 110 má-í zsa zöldpaprikát szedtek le és ^ mentettek meg az újonnan alakult Damjanich Tsz szá- (• mára. j A sikeres gazdálkodás ‘j eredményeként a munka- ^ egység értéke a számítá- $ sok szerint megközelíti \ majd az 50 forintot. Az ifjúsági szövetkezet tágjai/ közül az idén három fiú je- j lentkezett mezőgazdasági ta- í nulónak a helybeli termelőszö- j vetkezetben. A mezőgazda- í I sági munka megszerettetésé-jí ben nagy része van Nagy La- ^ jós tanító, a szövetkezet pe- ) dagógus elnöke lelkes, oda-; adó ne vei őmunká jánafc. j i kát közli. A bélyegek történeti ismertetésén kívül, a világpiaci árakat figyelembe véve, azok értékét is feltüntetik'. Az első bélyegsorozat, amely ] mindössze négy hónapig volt; forgalomban és kis példány-! számban adták ki, ma mái’ ] ritkaság, számba megy. Ezért] az első sorozat színváltozások-] kai, felhasználatlanul 40 000 ] forintba kerül. A sorozat sötét ibolya színű, 25 krajcáros j bélyege egymaga 9000 forintot ér. (MTI)
