Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

1961. OKTÓBER 26, CSÜTÖRTÖK mtsv MEGY Bt ws$ttri Az amerikai súlyos provokációi Berlinben Az amerikai megszálló ha­tóságok a demokratikus Ber­lin övezethatára mentén to­vább szervezik provokációi­kat. Kedden késő este az amerikai megszálló csapatok polgári ruhába öltözött kato­nái ismét megkísérelték, hogy a Friedrich Strassei ellenőrző pontnál igazolvány felmuta­tása nélkül behatoljanak a demokratikus Berlinbe. Az amerikaiak ily módon durván megsértették az NDK belügyminisztériu­mának azt a rendeletét, amely szabályozza az ide­genek beutazását a de­mokratikus Berlinbe. Az amerikaiaknak ez a kísér­lete is kudarcot vallott. Az NDK népi rendőrségének fel­szólítására kénytelenek voltak visszatérni Nyugat-Berlinbe... Szerda reggel polgáriruhás személyek egy amerikai gép­kocsin megkísérelték, hegy behatoljanak a demokratikus Berlinbe anélkül, hogy iga­zolták volna magukat a szol­gálatot teljesítő népi rend- 'Őröknek. - A helyszínre siető amerikai tiszt erőszak alkal­mazásával fenyegetőzött. De ez a kísérlet is kudarcot val­lott. Ezt követően az amerikai provokátorok polgári személyekkel teli autót irányítottak a de­mokratikus Berlinbe. Az autót néhány dzsip kö­vette, amelyeken felfegy­verzett amerikai katonák tartózkodtak. Az autó és dzsip-kísérete, mi­után körülbelül háromszáz méternyi utat tett a demok­ratikus övezetben, visszatért Nyugat-Berlinbe. Az amerikai megszálló hatóságok a Friedrich StrgsSej! ellenőrző pont 7 mentért ‘ nehéz tankokat' vonnak össze, amelyeknek ágyúcsövei a de­mokratikus Berlin felé mu­tatnak. Az amerikaiak köz­vetlenül az ellenőrző ponthoz több katonai dzsipet küldtek, amelyeken automata fegyve­rekkel felszerelt katonák tar­tózkodnak. A levegőben ál­landóan amerikai helikopter köröz. Az amerikai hatóságok leg­újabb szándékos provokációi súlyosan mérgezik a város légkörét és az a céljuk, hogy megakadályozzák a nyugat­berlini kérdés békés rendezé­sét. A berlini övezethatáron tör­tént incidensekkel kapcsolat­ban nyugati hírügynökségek megjegyzik, az a tény, hegy amerikai katonákat és tankokat küldenek a keleti övezet határára, Washington po­litikai állásfoglalását van hivatva tükrözni. A nyugati szövetségesek ugyanis „korlátlan jogaikra” hivatkozva „szabadon” kíván­nak mozogni Kelet- és Nyu- gat-Berlin között. Ez utóbbi „jog’’ szerintük egyaránt vo­natkozik katonai és polgári személyekre, A Nyugat-Berlinben állo­másozó amerikai csapatok tá­jékoztatási ügyekkel megbí­zott tisztje közölte, hogy szerdán tíz órakor ké­szültségbe helyezték az amerikai egységeket. A készültséget 16.00 órakör megszüntették. Az intézkedést nem indokolták meg. Willy Brand, Nyugat-Ber- lin polgármestere, aki Rómá­ban részt vett az úgynevezett szocialista internacionálé kongresszusán, sajtóértekezle­tet tartott, ezen azonban nem nyilatkozott az övezethatáron történtekről. Kijelentette, hogy hazatérve találkozni fog Clay tábornokkal, Kennedy személyes képviselőjével és megvitatja vele a helyzetet. Ismételten kijelentette, hogy a „Nyugatnak fenn kell tarta­nia berlini jogait”. HITLER EGYKORI VEZÉRKARI TISZTJE OSLÓBAN Peter von der Greben ve­zérőrnagy a Schleswig-hols- teini hatodik gépesített gyalo­gos hadosztály parancsnoka, szerényen és zajtalanul érke­zett a norvég fővárosba. Láto­gatásának céljáról nem nyilat­kozott. Greben tábornok 22 évvel ezelőtt fontos tisztséget töl­tött be a hitlerista vezérkar­ban. A norvégok a volt hitlerista tábornokok látogatását nem tekintik puszta időtöltésnek. Greben az egységes nyu­gatnémet—dán parancs­nokság létrehozásáról tár­gyalt, amelybe Dél-Norvégiát is be akarják vonni — jelenti a Fríheten, A norvégek nem feledték el a náci megszállást. Oslo lakosai tiltakozó tün­tetést rendeztek a volt hitlerista vezérőrnagy szálláshelye előtt. Plakátjaikon fejezték ki a „látogatással” kapcsolatos vé­leményüket: „Le a náci tá­bornokokkal!” — „Le a nyu­gatnémet militarizmussal!’“ — „Nem felejtettük el a német megszállást!” — „Hitlerista tábornok takarodj haza!” Sukarno távirata Dobi Istvánhoz Sukarno, az Indonéz Köz­társaság elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Ist­vánnak, az Elnöki Tanács el­nökének az Indonézia függet­lenségi napja alkalmából (hoz­zá intézett jókívánságokért. Az egy lakosra jutó papírfelhasználásban az ötéves tervidőszakban túlhaladjuk a jelenlegi világátlagot Rapacki lengyel külügyminiszter brazíliai látogatásáról hazatért Varsóba Rapacki lengyel külügy­miniszter kedd este brazíliai hivatalos látogatásáról visz- szatért hazájába. A külügy­miniszter útközben kedden Rómában is megállt, ahol megbeszélést folytatott Fan- fani olasz miniszterelnökkel. Castro forradalmi tettekre szóllítja az ifjúságot Fidel Castro kubai minisz­terelnök az! Ifjú Forradal­márok Szövetsége országos értekezletének keddi záró­ülésén a többi között kije­lentette: „az ifjúságot nagy­szerű forradalmi szellemnek kell áthatnia, mert az if­júság kezében van a jövő”. Castro felszólította a kubai fiatalokat, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a termelésben, a tanulásban és hazájuk megvédésében. Hivatalos tiltakozás Washingtonban egy kubai munkás meggyilkolása miatt Mint már jelentettük, a guantanamói amerikai hadi­tengerészeti támaszponton az amerikaiak megkínoztak és meggyilkoltak egy kubai munkást. A kubai kormány a -wash­ingtoni csehszlovák nagykö­vetségen keresztül hivatalos tiltakozást juttatott el az Egyesült Államok kormányá­hoz és ebben követelte, hogy a gyilkosságban bűnös ame­rikai tiszteket adják át a ku­bai igazságszolgáltató szer­veknek. Súlyos vádak a párizsi rendőrség ellen „Párizson a sor, hogy válaszoljon" Párizs közelében az elmúlt 48 órában öt arab holttestét fogták ki a Szajnából. Egyes holttestek fején1 súlyos sé­rülések láthatók, kezüket, lábúkat dróttal kötötték ösz- sze. Az eset nagy felháborodást \ráitott ki a francia közvéle­ményben annál is inkább, mert a múlt he'd párizsi tün­tetéseknél letartóztatott és azóta szabadlábra került al­gériaiak elmondották, hogy őrizetbevéteiükkor- súlyosan bántalmazták őket Nemcsak az Humanité és a baloldali Libérafcion, hanem a polgári lapok is — mint a katolikus La Croix, a France Solr és a Figaro — közük a kiszabadult algériaiak sú­lyosan terhelő nyilatkozatát. A Le Monde arról ír, hogy a Renault-gyár szakszervezete több algériai származású munkás eltűnését jelentette, a CGT Szajna megyei köz­pontja pedig De Gaullehoz intézett levelében közölte, hogy négy algériait a Szajná­ba dobtak, s közülük csak egy menekült meg. A könnyűipar egyik fontos hazai alapanyagbázisának, a cellulóz gyártásának a meg- háromszorozása lehetővé teszi a papíripar termelésének nagyarányú növekedését a második ötéves terv idején. Iparunk 1965-ben a jelen­leginél 95 000 tonnával több papírt állít elő. A papíripar ilyen arányú fejlődése a lakosság minden­napi életében kedvezően érez­teti majd hatását, észrevehe­tő lesz az árucikkek szebb, gondosabb csomagolásánál, a könyvek, folyóiratok nagyobb példányszámú megjelenésénél. Hazánk a papírfelhasználást tekintve, viszonylag elmaradt a nemzetközi szinthez mér­ten. Az egy lakosra jutó pa­pírfelhasználás most mintegy húsz kilogramm hazánkban és még hosszú idáig nem tudjuk megközelíteni sem Csehszlo­vákiát, sem az NDK-t, ahol 40, illetve ötven' kiló ez a mennyiség. A világátlagban most 21—22 kiló papír jut egy lakosra, s ezt rövidesen nem­csak elérjük, hanem meg is haladjuk. Magyarországon az ötéves terv végére az egy la­kosra számított termelés meg­haladja a 23 kilogrammot, a felhasználás mértéke azonban ennél jóval magasabb lesz, mert továbbra is fenntartjuk a papírimportot, az újságok rotációs papírját például a későbbiekben is nagy mennyiségben külföldről szerezzük be. (MTI) URA FELLÁNGOL A MALARIA? Szakértők becslése szerint legkésőbb hét év múlva új­ból háborút kell indítani a malária ellen, holott eddig úgy hitték, hogy ezt a har­cot az emberiség már meg­nyerte. Szakértők megállapí­tása szerint a maláriahordo­zó szúnyogok további hét év alatt teljesen immunissá vál­nak a DDT-vel szemben. Utóbbi időben Ismét emel­kedő irányzatot mutat a ma­larias megbetegedések szá­ma azokon a vidékeken, ahol ez a járvány még előfordul. A szúnyogok egyre nagyobb mértékben ellenállókká vál­nak nemcsak a DDT-vel, ha­nem egyéb vegyszerekkel szemben is. Különös módon éppen a fejlesztési programok megvaló­sításával keletkeznek újabb maláriás gócpontok. Az olyan hatalmas duzzasztók, gátalt, vízierőművek és öntözőbe­rendezések, mint például az asszuáni, egyben hatalmas új tenyészetek is, ahol a maláriát terjesztő szúnyo­gok ismét elszaporodhatnak. A tudósok nagy erőfeszítés­sel dolgoznak újabb rovar- irtószerek felfedezésén, még mielőtt a súlyos betegséget okozó rovarok ismét komoly veszélyt jelenthetnének. A külügyminiszter ebédje a kubai nagykövet tiszteletére Péter János külügyminisz­ter szerdán ebéden látta vendégül Quintin Pino Ma- chadot, a Kubai Köztársaság nagykövetét. Vidékről is indulnak kiránduló vonatok Lipcsébe és Drezdába Az idén az IBUSZ három olyan különvonatos kirándu­lást szervCz, amelyek részve­vői nem Budapestről, hanem vidéki városokból indulnak Lipcsébe és Drezdába. A há­romszáz személyes különvona­tok közül az első még október­ben Pécsről, a másik kettő pedig december elején Győr­ből, illetve Békéscsabáról in­dul. „SEGÍTSÉG! KISZABADULTAK A MAJMOK!“ Ezt a vészhírt közölte rá­dión egy négymotoros szál­lítógép pilótája a müncheni repülőtérrel. A Kalkuttából jövő gép rézus-majmokat szállított az USA-ba. Körül­belül 400 km távolságra vol­tak Münchentől, amikor 12 majom kiszabadult a ketrec­ből. A repülőgép személyze­te 1 tehetetlen volt a „táma­dó” majmokkal szemben, amelyek össze-vissza ugrál­tak a gépben és mindenféle bolondságot csináltak. Ami­kor a rémült pilóta végül leszállt Münchenben, az ot­tani állatként két gondozó­ja már készenlétben állt és nagy hálókkal „leverte” a majmok „zendülését”. 7> ettentó m3rtat „JJorvtíth £óziej? ! Ez a sikeres belépő bátor- í Ságot öntött Gézába. Minden ! idegszálával csüggött most a \ gondolaton, hogy a szerencsét (kézben kell tartani, mert kü­lönben megszökik az ember (mellől. j Tíz perc múlva Nidossi szo- ;bája megnyílt előttük. < Nidossi, a hajdani részeges j tyúkszemvágó kótyagos tekin- ! tettel mérte végig a két test­övért. Zavaros volt a szeme ! tükre. Géza menten látta, (hogy sokat ivott, í — Hallom, mi az a hétpecsé­tes titok, amit el akartok ne- (kem mondani? — mordult Gé­zára és társára, í í'éza előbbre lépett, s ő vit- \ te c. ■ -ót: ; — Nidossi testvér! Budáról ö jövünk, és mindketten egy­ezerre fedeztünk fel egy hal­doklót a járdán. Egy testvé­günk volt, isten nyugosztalja £ szegényt, valaki kést döfött a Ö hátába ... Ö — Kést? Képletesen, vagy ^igazán? ^ — Igazán; Egy kést. Nidossi ^testvér! De akkor még élet ívolt benne, és utolsó pillanat­ában még elnyöszörgött nekünk íegy titkot. Ezt jöttünk jelen­íteni! í — Hallom azt a titkot. — Azt mondta: spanyol kö­(61) C&~T­rujuez vetség ... vörösök __ Nidossi t estvér! — Hogyan? Még egyszer? — hajolt előre ültében a főban- dita. — Spanyol követség... vö­rösök ...' Nidossi testvér! — ismételte egy haldokló' esze- lősségét híven utánozva Géza. — így történt! — erősítette meg a vallomást a sarokház- beli nyilas. A városparancsnok erősen gondolkozni látszott.. — Hát most mit csináljunk, mit gondoltatok ki, testvérek, hallom! — kérdezte bárgyún Nidossi. Géza ismét kész volt a fele­lettel: — Ez nyilván azt jelenti, Ni­dossi testvér, hqgy a spanyol követségen vörösök bújkál- nak. Valami kígyófészek le­het ott! És ezt azonnal ki kell füstölni! — Helyes. Derék fickó vagy, ezt én mondom! Helyén van az eszed. És vajon a szíved is a helyén van? Géza büszkén nézett a nyi­lasvezér képébe, majd kato­násan összevágta magát: — Jelentem, Nidossi test­vér, vállalkozom az akcióra! — Helyes! Jól van, testvér! Na várj csak. Megnyomott egy csengőt, mire egy hadnagyi egyenru­hát viselő bandita ugrott be az ajtóm: — Gyere csak, Kenéz! In­tézkedsz, hogy azonnal szer­vezzenek egy jól felfegyver­zett különítményt, mondjuk egy szakaszt, nem, az sok lesz. Mondjuk húsz embert. Ez a különítmény tehergépkocsira, száll. Válassz ki egy stramm, fiatal parancsnokot. Aztán en­nek a testvérnek a vezetésé­vel kimennek a spanyol kö­vetségre. Gézához fordult: — Te tudod, hol a spanyol követség? — Hogyne, tudom, Nidossi testvér! — Akkor te beülsz a sofőr mellé, és vezényeled a me­netirányt. Megértve? — kérdezte re­szelés hangján Nidossi. — Igenis! — vágta rá kato­násan Géza. Ebben a pillanatban félsze­gen megszólalt a sarokházból való nyilas: — És én velem mi történjék? — Te hazamehetsz — adta ki rendelkezését Nidossi. — Elég lesz. ha egyikőtök megy, éspedig te — mutatott Gézára — vonulsz ki a különítmény­nyel. A másik harsány „Kitar­tás” kiáltással elhagyta Ni­dossi szobáját. Géza bent ma­radt. Kenéz, a segédtiszt megszó­lította : — Gyerünk, testvér! Géza most leküzdötte min­den ellenérzését, és ő is kar­lendítéssel, „Kitartás” ordí­tással vett búcsút Nidossi Im­rétől. Félóra múlva a különítmény együtt sorakozott az udvaron. Csupa rosszképű, pártszolgá­latos egyenruhát viselő mar- talóc. Parancsnokuk egy nyeg­le hadnagy volt, aki Rimóczy néven mutatkozott be Gézá­nak. Géza válaszul csak mor­mogott, de a-hadnagy ügyet sem vetett rá. Intésére a pri­békek felkapaszkodtak a te­herautóra. Rimóczy hadnagy is hátra ült közéjük, míg Gé­za a sofőr mellé telepedett. A teherkocsi kigördült a nyilas főhadiszállás kapuján. Géza most már magabiztos volt. — Na, hová is megyünk? — kérdezte a nyilas sofőr, amint kifordult a Körútra. — Tudod, testvér, hol van a Zugliget? — kérdezte Géza barátságosan. — Tudom. — Oda megyünk, majd a közelebbi címet ott mutatom meg. A sofőr beletalpalt a gázba. A kocsi meglódult. Rohant, mint a végzet sze­kere. Anna... Drága kicsi An­na ... És ti, elvtársak, mind ... Hát nekem nem sikerült... De remélem, ti megéritek azt a napot, amikor véget érnek a szörnyűségek... Az utolsó percben el kell hát vesznem ... De ti, elvtársak, akik élve maradtok, biztosan vigyáztok majd a kis Annára ... És ta­lán nem felejtetek el en­gem ... A különítményes autó se­besen száguldott. Már elhagyták a Nyugati pályaudvart. Milyen gyönyörű is ez a város — gondolta Géza, amint körülnézett. Csak nem pusz­títják el ezek a gyilkosok? A sofőr röhögve megszó­lalt: — Nem vagy ijedős, testvér? — Nem — vetette oda Gé­za. — Mivel ennyire rohantam a Körúton . . De tán két ut­cával arrébb lehet már a front... — Hol? — kérdezte közönyt színlelve Géza. — Hát az Izabella utcánál, vagy a Vörösmarty utcánál. De lehet, hogy már a Csen- gery utcánál, a franc tudja. Géza nem válaszolt. Igen, az utolsó percben. Ha még egy-két napig kibírták volna ... A parancsnok, Rimóczy had­nagy hátulról előre kiáltott a sofőrnek: — Feri, a Széna térnél állj meg! (Folytatjuk) Ben Khedda keddi nyilatko­zata mély benyomást keltett Párizsban és általános az a vélemény, hogy a francia kor-i mány nem térhet ki a tárgya-; lások újrafelvétele elől. Ben Khedda világosan és; határozottan körvonalazta az; algériai kormány álláspont- \ ját. Ennek alapja Algéria füg-; getlensége, területi egysége, ; amely a Szaharára is kitér-■ jed. Az ellenségeskedések mi- ; előbbi beszüntetése érdekében; az algériai kormány kétmene-j tes tárgyalást javasol: az első-; ben állapodjanak meg a füg-j getlenség és a fegyverszünet j életbelépésének időpontjáról, j a másikban határozzák meg aj két ország jövőbeni együtt-; működésének formáit és azj Algériában élő európaiak jo-j gainak biztosítását. Ben Khed-j da azonban azt is kijelentette:! az algériai kormány min­den körülmények között kész leülni a tárgyaló- \ asztalhoz, hogy komoly : alapon megvitassa Algéria ; kérdését. ; „Ben Khedda r szavaiból • nyilvánvaló — írja vezéreik-; kében az Humanité —, hogy rövid időn belül meg lehet j valósítani a békét Algériában. Hogy ez a lehetőség valósággá váljon, csak az szükséges, hogy De Gaulle tettekre váltsa szavait". A polgári lapok valószínűt­lennek tartják, hogy De Gaul­le elfogadja az algériai kor­mány által javasolt „gyors megoldást”, de rámutatnak: Ben Khedda szavai nem zár­ják ki az önrendelkezés elvé­nek népszavazás útján való ér­vényesítését, sem a francia kormány más javaslatainak megvitatását. „Most Párizson a sor, hogy válaszoljon" — hangsúlyozta a Combat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom