Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

1961. OKTÓBER 26, CSÜTÖRTÖK

nar

MEcrei

Dobi István távirata Irán nemzeti ünnepe alkalmából

Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Mohammed Riza Pahlevi inára sálinak születésnapja alkalmából. (MTI)

Az országgyűlés elnöke fogadta Kuba nagykövetét

Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Quintin Pino Macha- dot, a Kubai Köztársaság első magyarországi nagykövetét.

A ROMÁN FEGYVERES ERŐK NAPJA

A román nép októben 25- én ünnepli a fegyveres erők napját, ebből az alkalomból Leontin Salajan hadseregtá- bomok, a fegyveres erők minisztere napiparancsot adott ki, amely többek között hangoztatja: a párt gondoskodása révén megteremtett román néphadsereg megbízható védelmezője a nép forradalmi vívmányainak. A román néphadsereg szilárdan őrködik az ország szabadságán és függetlenségén.

ITTA DUNAKESZI KONZER VG YAR !

Színes gyümölcsíz — Pulykakonzerv — Málna Belgiumnak — 350 vagonos raktár

Régen nem szólt híradás a Dunakeszi Konzervgyárról. Annál több érdekességről számolhatunk be most. Péceli György, a kereskedelmi osztály vezetője tájékoztatott készségesen. íme a java:

Karfiol _ csirke

R

engeteg karfiol vándorol üvegekbe. Van, aki ízlelgeti még a nevét is, de sokan nem bánják, hogy „zár alá” kerül a bóbitás zöldség. így is marad elég a piacon. Néhány száz kilométerrel odébb, annál jobban kedvelik. A Szovjetunió komoly üzletfele és megrendelője a Dunakeszi Konzervgyárnak. A másik égtáj felől Anglia jelentkezik

rendszeres vevőként. Fűszer nélküli baromiikonzervet kér évről évre. Konyhájuk alapanyagaként haszánlják a magyar árut.

Nemsokára a lecsókonzerválás végére érnek. November táján dobozba kerülnek a pulykák is. Piacért itt sem kell kutatni. Igaz, hogy a lecsót sem sorolhatjuk a kevésbé kedvelt eledelek közé.

Gyümölcsíz specializálva

Nagy a skálája az édes konzervárunak. Dzsemmek, ízek kerülnek üvegbe és pléhdo- bozba — ezrével. A nyár folyamán nagy mennyiségben tartósított befőtteket most kisebb tételekbe „szerelik’’ át.

Olaszok Kistarcsán

Nehéz volt telefonvégre kapni valakit. A központos kisasszony sokat kapcsolt, de végül is eredményesen. Női hang jelentkezik:

— Milyen ügyben?

— Telefonhíradást kérek a Kistarcsai Fésűsfonóból.

— Mire kíváncsi?

A TANITONO

Bródy-felújítás a Déryné Színházban

„Merész ember, ki a színpadra is új anyagot próbál felhozni” — írta Mikszáth Kálmán Bródy Sándorról elismerően 1906-ban, tehát már két esztendővel A tanítónő bemutatója előtt, és ezt a megállapítást Bródy 1908-ban csak határozottabban igazolta. „Az igaznak úgyszólván erősebb barátja, mint a szépnek’’ —

állapította még meg Mikszáth Kálmán, és Bródy azután be- ; bizonyította, hogy ami igaz. egyben szép is. Ezt igazolja A J tanítónő mostani felújítása is, i amikor egészen más könnye- >s. zetben, egészen más világban^ felnőtt közönség előtt, ismét ^ hatásos ez a századforduló^ magyar valóságának véresen ^ komoly tragédiája és a mai $! közönség is lélegzetvisszafojt- ^ va lesi a szereplők minden % mondatát. Ha valami váltó- í zott a múlttal szemben — és J ez mai rendszerünk pozitívu- ^ ma —, akkor az. hogy soká minden kelt ma már nevetést, ami akkor, 1908-ban, öltőibe- í szorítóan felháborító volt, <;> miért társadalmi igazságta- á lanságot jelentett. Ma ez már ■; a múlt világa, ezért kelt' r.e-1 vetést azokban, akik mindezt/^ csak a történelemkönyvből is- ^ merik. ^

A 'kis tanítónő története, azé, aki büszke öntudattal ^ vágja a parasztmilliomos^ Nagy-család szemébe a társa-£ dalmi igazságot, leplezi le a ^ papok, szolgabírák hazug vi- ^ lágát, hogy aztán elmenjen a bizonytalanságba, miután ki- J kosarazta a milliomosfiút —5; kitűnő előadásban kei-ült szín - ^ re ezúttal. Csak elismerés il-J lett Csongrádi Máriát és Vá-% radi Györgyöt, a két rende-J zőt. mert az első pillanattól^ kezdve feszültségben tartják^ a színpadot. Sehol sincs tö-J rés. a drámai mondanivaló í nem sikkad el, a társadalmi J igazság a valónak „égi rnása-^ ként”, vagyis művészi kon- ^ tőében érvényesül. Herendy ; Mária a címszerepben és Pa- j tossy Tibor ifjú Nagy István^ szerepében, egyaránt elhihe- \ tő, való figurát tár elénk, én- ; pen úgy mint Pál fi Ferenc az; öreg Nagy István, Gyulányi £ Éva a nagyasszony szerepé-; ben. Elismeréssel kell szó’ -! nunk azonban a többi ékről, í ígv Símén Falvi. Lajosról. Kul-í csár Lászlóról, Veree.zke.y Zol-j tanról, Hídvégi Elekről. Sikó ! Zoltánról. Szalay Károlyról és! a kis Selmecy Katiról. Tor day i Gábor a szolgabíró szerepében; helyenkint nagyon jó. helyen-í kint azonban kissé túlságosan! bomvivánkodik, operettbe il- '■

lőem hetyke magyar, ezt el kellene hagynia, hogy alakítása tökéletes legyen. Fáy Györgyi az egyetlen, alti, sajnos nem jól fogta meg szerepének lényegét, és valahogy félresikerült jóformán minden mondata. Sem a kort, sem a miliőt nem adja vissza, némileg hamisan hat, amit mond.

A közönség lelkes tapsai bizonyították, hogy Bródy Sándor méltó előadásban kerül ismét a magyar közönség elé.

Máté Iván

A gyár az ország legkorszerűbb fonodája lesz néhány hónap leforgása alatt. Olasz gépekkel cserélik fel a régieket. Ezzel egyidőben padlót, falat burkolnak, festenek — egyszóval átalakítanak. Azt kérdezem, hol tartanak a nagy munkával.

— Megjöttek az olaszoki Ezek a külföldi szakmunkások szerelik fel a vasúton érkezett gépeket.

— Mennyit?

— öt fonót a fonodában. Másutt is dolgoznak. Az előfonódéban kettőző és cérná- zó berendezéseket állítanak fel.

— Miket búcsúztatnak?

— Mit szerelnek le? Három öreg szelfakitort. Nem siratjuk őket.

— Gondolom... És meddig lesznek itt az olaszok?

— Három hónapig és jövőre folytatják.

— A nevét még megmondaná?

Nem mondja. Csak annyit, bogy a nőbizottság titkára.

i- sy.

Dzsemmetkért elsősorban Nyu- gat-Németország, a Szovjetunió, az NDK, a málnáért Belgium jelentkezik. Az ízeket túlnyomórészt a FÜ- SZÉRT igényli.

A vásárlók örömére és a választék bővítésére kezdték meg a színes vegyes!zek gyártását. Azt jelenti ez, hogy a tízkilogrammos csomagolású tételekben vagy a sárgabarack, vagy a megy, vagy a birsalma íze és színe az uralkodó. Árkülönbséget nem jelent az effajta osztályozás. A vásárlók jobban járnak és gusztusuk szerint választhatnak. Az új megoldás ily módon csak a gyárnak jelent több gondot. Becsületükre legyen mondva, hogy mindenekelőtt a fogyasztók jó étvágyát tekintették fontosnak. Ide soroljuk, ha nem is édes- áru, s ráadásul régi cikk, hogy a paradicsom-, paprikaszezon zárásával nagyobb mennyiségben kezdik gyártani a kitűnő hal és messzeföl- dön híres húskonzerveket,

Sok az eszkimó

kevés a fóka. A közmondás itt fordított értelemben érvényes; rengeteg a konzerv, de alig akad hely tárolásra. Márpedig a piac egyszerre nem képes felvenni az egész esztendőre, vagy hosszabb időre szóló árudömpinget. A konzervipar legnagyobb gondjai közé tartozik a készítmények, raktározása. A . Dunakeszi Konzervgyár gyorssegélyt 'kapott: épül a kétemeletes óriás raktárépület, amely 350 vagon árut nyelhet le az év minden szakában. Kétszáz vagonos épületrésze már a tél előtt, a többi nem sokkal későbben rendelkezésre áll a gyárnak. A magyarországi konzervüzemek közül Itt épül fel a legmodernebb, s egyben kísérleti raktárépület, amelyben villamostargoncák. elektromos emelőberendezések végzik el a nehéz raktározási munkát, s' egyben megrövidítik az áruelhelyezés és kiadás idejét.

Dunakeszin várják a raktárt. Áruiban nincs hiány*

A kerékpáros volt a hibás

Súlyos kerékpár szerencsétlenség történt kedd este Aszód határában. Zdenkó Pál domonyi lakos kivilágítatlan kerékpárjával szabálytalanul fordult az egyik mellékútról a 3. sz. főútvonalra, ahol a szabályosan közlekedő Czár István (a Szentendrei Gépállomás dolgozója) már nem tudta lefékezni motorkerékpárját. A kerékpáros a féktávolságon belül került a motor elé és az összeütközés következtében súlyos koponyaalapi törést szenvedett. Mint a vizsgálat is megállapította, a balesetet a kivilágítatlan kerékpár és a szabálytalan hajtás okozta.

Czár István motorkerékpárja a baleset színhelyén

+

+

A rendőrjárőr mutatja, hová zuhant a szerencsétlenül járt kerékpáros

(Gábor—Súlyán)

Kémközpontból a béke városa

millió lakosa volt, tehát egymillióval több, mint most.

K. E.: Hányán élnek Nyu- gat-Berlinben?

R.: Kétmillió kétszázhúszezer.

K. E.: És az NDK-hoz tartozó demokratikus szektorban?

R.: Egymillióval kevesebben.

K. E.: Milyen Nyugat-Ber- lin?

R.; Kirakat, A nyugati világ óriási, csillogó-villogó reklámja. Adenauer szinte öntötte a pénzt Nyugat-Berlinbe. A Német Szövetségi Köztársaság állampolgáraitól a kormány úgynevezett Bundeshilfe címen szed adót. A „Szövetségi támogatás” elnevezésű adóval Adenauer idén 830 millió nyugatnémet márkát vesz ki a nyugatnémetek zsebéből és az agg kancellár szerint ez azért szükséges, hogy „Nyugat-Berlin szabadságát támogathassa”. Adenauer úgy tekint Nyugat- Berlinre, mint a Drang nach Osten, vagyis a Keletre való behatolás megtestesülésére. Ugródeszkának tartja, amely alkalmas arra, hogy segítségével megváltoztathatja,

a Német Szövetségi Köztársaság keleti határait.

K. E.: Miért öntik Ade- naueréfe Nyugat-Berlinbe a milliókat?

R.: Valaha Párizs volt a „fény városa”. Ma ugyanezt a szerepet Nyugat-Berlin játssza. A Kurfürstendammon, a nyugati városrész főutcáján éjjel csaknem világosabb van, mint nappal. Állítólag ez a földkerekség legtündöklőbb utcája.

K. E.: És milyenek az árak Nyugat-Berlimben?

R.: Izgalmas kérdés. Nyu- gat-Beriinben általában 10—20 százalékkal olcsóbbak az árait, mint a Német Szövetségi Köztársaságban.

K, E.: Na, ne mondja!

R.: Pedig így van. Telik a különleges adóból. A nyugatnémet állampolgárok azonban úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Az élelmesebb emberek összegyűjtik azt az összeget, amelyért például bútort vagy ruhafélét akarnak vásárolni. Amikor az előirányzott pénz: összegyűlik, altkor Nyugat-Németországból Nyugat-Berlinbe utaznak és ott vásárolnak.

K. E.: Most hadd kérdezzek még izgalmasabbat.. I

R.: Tessék. Szerintem azonban izgalmas kérdés nincs, csak izgalmas felelet K. E.: Azonnal kiderül. íme a kérdésem... Mi a különbség, ha valaki Nyugat-Ber- linben, vagy a demokratikus Berlinben vásárol?

R.: Kezdjük a márkával. A város nyugati övezetében a nyugati, a keleti részben pedig a keleti márka van érvényben. A kétféle pénz reális árfolyama körülbelül egy az egyhez, mert a demokratikus övezetben lényegesen olcsóbb az élelmiszer és a lakás, nyugatón pedig alacsonyabb az ára bizonyos iparcikkeknek. Ez a kettő nagyjából kiegyenlíti egymást. Az Adenauer-kormány azonban fittyet hányt a realitásoknak, nem érdekelte a két márka valóságos viszonya. A pénz nem számít, ha zavart akar

okozni a demokratikus övezetnek. Nyugat-Berlinben ezért a két márka árfolyamát így állapították meg: 1:4-hez, időnként 1:4,5-höz, sőt 1:5-höz is.

K. E.: Hohó! Ez csalás!

R.: Svindlikurzusnak is nevezték ezt az átváltást mindazok, akik Adenauerék kártyái mögé láttak.

K. E.: Mire vezetett a svindlikurzus?

R.: Csempészéshez.

K. E.: Hogyan?

R.: 1961. augusztus 13-ig az övezethatáron az ellenőrzés minimális volt. Jóformán semmi. Hadd mondjak egy példát, hogyan bizonyosodott be, milyen sokan csempésztek. 1959-ben a város nyugati övezetében közlekedési sztrájkot hirdettek a dolgozók. Megjegyzem, hogy az S-Bahnt, vagyis a magasvas- utat Nyugat-Berlin területén is az NDK vasúttársasága irányítja. A sztrájk napjaiban a magásvasút dolgozói szolidaritásit vállaltak a nyugatberlini dolgozókkal és ezért a magas vasút szerelvényei csak a demokratikus övezetben közlekedtek. A két városrész közötti forgalom tehát csökkent.

K. E.: Mi lett a következménye?

R.: Csökkent a tojásvásárlás. A keleti övezet üzleteiben ezekben a napokban fele annyi tojást vettek, mint előzőleg.

K. E.: Miért?

R.: Nyilván azért, mert ekkor az olcsó tojásokat nem lehetett könnyedén Nyugat- Berlinbe szállítani és ott felárral tovább adni. így lett a tojás fehérje — fekete.. .

K. E.: Mennyi kárt okozott a csempészés?

R.: Évente átlag három- milliárd márka, vagyis 12 milliárd forint kárt okozott a svindlikurzus a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságának,

K. E.: Most már világosabban látom a berlini kérdést—

R-: Pedig még nem beszéltünk a berlini kérdés százféle részletéről. Arról sem, hogy Nyugat-Berlin a kémeik paradicsoma. Több, mint nyolcvan kém- és diverzánsköz- pont működik a nyugati városrészben. Az egyik nyugatnémet lap erről így ír: „Nyu- gat-Berlin bizonyos mértékben a legkülönfélébb titkosügynökök nyüzsgésének színtere lett és párját ritkítja az egész világon. Még Sanghajon, Tuniszon, vagy más hírhedt nemzetközi kémközponton is túltesz.” Az újságnak igaza van, már csak azért is, mert Sanghaj ma már nem kémközpont, Tuniszban is egyre kevesebb a kém, Nyu- gat-Berlin mindenképpen vezet. És nemcsak a csempészek, hanem a kémek miatt is le kellett zárni a berlini övezethatárt. A Német Demokratikus Köztársaság biztonsága ezt követelte.

K. E.: Hogyan fest a berlini kérdés, a német kérdés az SZKP XXII. kongresszusának tükrében?

R.: Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára világosan beszélt. A szovjet kormány szerint a német békeszerződést alá kell írni és meg is történj ^ az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük. A német békeszerződés alapján rendezik Nyugat-Berlinnek, mint demilitarizált, szabad városnak a helyzetét. A szovjet kormány ragaszkodik a német kérdés megoldásához, .ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását. Fel kell számolni a második világháború maradványait.

K. E.: Fonák helyzet, szent igaz... A háború a németekkel hat esztendeig tartott, a békekötés pedig tizenhat esz-, tendeje húzódik. Alá kell írni a békeszerződést. i Molnár Károly

— Adós, fuss vagy fizess — tréfálkozott tegnap este á Kiváncsi Ember.

— Ismerem ezt a mondást — válaszoltam megadóan és miután a beszélgetés a lakásomon zajlott le, nem térhettem ki az újabb kérdészápor elől.

— Akkor ma beszéljünk a berlini kérdésről, amint már régóta Ígérte.

— Adós vagyok — mondtam —, törlesztek. De ma én látom vendégül.

— Saját pörkölésű fekete?

— Nem. Gesztenye. Nagymarosról hoztam.

Későre járt az idő. amikor a Kíváncsi Ember eltávozott. A szobámban még terjengett a sült gesztenye őszies illata, amikor az írógéphez ültem és lekopogtam a beszélgetés legérdekesebb mozzanatait.

Kíváncsi Ember; Járt Berlinben?

Riporter: Láttam Berlint, Drezdát és Lipcsét is. Ismerem a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb városait. De nemcsak a saját tapasztalataimra támaszkodhatott», több magyar turistával, művésszel is beszélgettem, akik mostanában kinn jártak.

K. £.: Hány ember lakik Berlinben?

R.; Majdnem három és fél- i millió.

K. E.: Ilyen sok? Pedig hát ; Berlin óriási pusztítást szen- : vedett a háború alatt...

R.: Ügy van. A légitámadá- \ sok és az utcai harcok a ber- : lini épületek háromnegyed I részé! döntötték romba. Ber- '' linnek 1939-ben négy és fél