Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

1961. OKTÓBER 24, KEDD UBCVEt Magyar—szovjet baráti est Cegléden Magyar—szovjet baráti est volt szombaton Cegléden, amelyen a város tömegszer- vezeÜ vezetői, valamint a helybeli és a járási földmű- vesszövetkezetek vezetői meg­hallgatták Szabó János alezre­des élménybeszámolóját a Szovjetunióról. Az előadás után a Nagykő­rösi Földművesszövetkezet művészeti együttese szavala­tokkal, zene- és táncszámok­kal szórakoztatta a baráti est részvevőit. Ezt követően jó hangulatú társas vacsora köz­ben a jelenlevő szovjet és magyar tisztekkel ismerke­dett, barátkozott a találkozó közönsége __________ — NYOLC VAGON sző­lőt exportált eddig a Német Demokratikus Köztársaság­ba a tápiószőllősi földműves- szövetkezet. A szövetkezet saját szeszfőzdéje eddig 12 ezer liter jó minőségű pá­linkát készített. A gépek szántsanak, a fogatok vessenek! A megyei főmezőgazdász tájékozfatóia Befejeződött a szüret, a zöldségfélék túlnyomó részét is felszedték már, s a beta­karítás is meggyorsult, de a szántás-vetés üteme még mindig nagyon lassú. Amint Prezenszki Gábor megyei fő- agronómus a legfrissebb je­lentések alapján elmondotta, a rozs optimális vetési ideje megyénkben már lejárt, s legkésőbb — hogy jövőre ne legyen terméskiesés —, november elejére az őszi búzát is földbe kellene ten­ni. Ezzel szemben október 21-ig megyénk őszi vetéste­rületének mindössze 32,9 százalékába került mag. Általános elmaradás mu­tatkozik, s az utóbbi na­pokban is csak né­hány termelőszövetkezet­ben gyorsult a munka. Jellemző, hogy még az őszi betakarítási, szántási, vetési A szövetkezeti hálózat teljesítette féléves burgonyafelvásárlási tervét 1230 vagon t tesz ki a me­gyében a földművesszövetke- zeti hálózat burgonyafelvásár­lási terve. Az utóbbi hetekben megélénkült a földművesszö­vetkezetek és a MÉK-kiren- deltségek felvásárlási tevé­kenysége. A szívós, lelkiisme­retes munka eredményeként e hó 20-án estig — mint a MEK jelentéséből kitűnik — mara­déktalanul teljesítették a má­sodik félévi tervet. A teljesí­tés értékét emeli az a tény, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében a burgonya szűkös hozamot adott A lendület azonban tovább­ra sem csökkent, a szövetke­zeti hálózat ugyanis felaján­lotta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója tiszteltére terven felül 250 vagon burgonyát vásárol­nak fel november 7-ig, hogy ezzel is hozzájáruljanak a la­kosság burgonyaellátásához a téli hónapokban. A jobb kösiekedésért Megnyílt a Vasúti Tudományos Kutató Intézet első ülésszaka (Tudósítónktól.) A MÁV vezető szakemberei talákoztak hétfőn reggel a vasútigazgatóság épületében. Közlekedési szakértők, terve­zők vettek részt vendégként a Vasúti Tudományos Kutató Intézet első ülésszakán. A közlekedési miniszter első he­lyettese, dr. Csanádi György megnyitójában többek között ezeket mondotta: _ Az intézet életrehívása lehetővé tette, hogy közleke­déspolitikánkat ne valamiféle belső megérzés, vagy adott pillanatnyi helyzet, hanem tu­dományos előrelátás és pon­tosság irányítsa. A lepergett években nagy erőfeszítéssel törekedtek a gépjárműközlekedés fejleszté­sére. El kellett érni, hogy a tehergépkocsipark második vasúttá növekedjék, s hogy kettőjük együttműködése a legkiválóbb legyen. Adottságainkhoz mérten óriási méretű útépítése­ket kellett és kell végezni. Befejezettnek tekinthető a me­gyei székhelyek összekötése pormentes utakkal. Most a já­rási székhelyekhez vezető mű­utat építésén a sor. Ezek után az eddigieknél jobban előtér­be kerülhet a vasútfejlesztés. Erről szólt Szentgyörgyi Ká­roly, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet igazgatója. Több száz helyi és több nem­zetközi jelentőségű eredményt sorakoztatott fel eddigi pro­duktumként. Sok között a hé­zagnélküli sínek lefektetését. Tanulmányozták a vasúti ko­csik rakodóterének átemelési lehetőséggét autókra, hogy a felesleges átrakodástól megkí­méljék az árut és az embere­ket. Létrehoztak egy izotóp laboratóriumot, amely a leg­korszerűbb kutatási lehetősé­géket biztosítja a tízéves in­tézet számára. — Uj vonalak helyett a re­gi pályák korszerűsítése most a feladat — mondotta. — Ezek lehetőségeit tanulmányozzuk. A zajmentes sín. a fa helyet­tesítésére felhasznált beton­talpak bevezetése a sikereket jelzi. Elméleti és gyakorlat köz­ben szerzett tanácsokkal, tapasztalatokkal segítik a mozdonyokat gyártó ma­gyar vállalatokat. Ennek jelentőségét az növeli, hogy nagy iramban alakítják áf a gőzzel működő vonóerő­ket Villany- és dieselszerke- zetekre. Megoldandó feladat a vasúti biztosító berendezé­sek általános elterjesztése és új megoldások bevezetése. Nemosiak nagy pályaudvaro­kat. hanem a fővároskömyéki, általában a vidéki vonalakat is be kell kapcsolni a biztosító berendezések hálózatába. Az intézet által kidolgozott elvék szerint ugyanakkor meggyor­sul a tolatás a kocsirendezés, kevesebb az ácsorgás a teher- és személyvonatoknál. Végeredményben a közért, hető és az elvont tudomá­nyos eredmények egykép­pen a lakosság kifogásta­lan ellátását, s a jobb utazást segítik. Az intézet első tudományos ülésszaka három napig tart. versenyben első helyet el­foglaló aszódi járás is csak 71.4 százalékra teljesítette tervét. A budai járás ter­melőszövetkezetei vetésterü­letük 64,6 százalékát vetet­ték be, Cegléd város 63,8 százalékot, Nagykőrös 60,4 százalékot. Bár ezeknél a járásoknál, illetve városok­nál már valamelyest érez­hető a tanácsok jobb szer­vező és következetesebb el­lenőrző munkája, elbizako­dottságra még sincs okuk. Az elkövetkezendő napok­ban minden erőt igény­be kell venniök, hogy mi­nél hamarabb befejezzék ezt a most már percnyi késedelmet sem tűrő, rendkívül fontos munkát. Termelőszövetkezeteinket, a gépállomások traktorosait szo­katlanul nagy nehézségek elé állította az idei aszályos időjárás, sok helyütt kőke­ményre száradt a talaj, másutt a homok akadályoz­ta a szántást. Mégis indoko­latlan a nagymérvű elmara­dás. Érthetetlen például, hogy a szentendrei járás ter­melőszövetkezetei vetésterü­letüknek még a 25 százalé­kát sem vetették be, s a da- basi járásban is nagyon sú­lyos a helyzet: 16,3 százalé­kot szántottak fel, illetve ve­tettek be. A monori járás 21.4 százalékkal, a nagyká- tai járás 28,6, Szentendre vá­ros 28,4 százalékkal „dicse­kedhet”. Vác város 28,6 száza­léknál tart. Az elmaradást nem magyarázhatják a ter­melőszövetkezetek és az ú j szövetkezeteknél is indo­kolatlan a lassú ütem. Az új szövetkezetek ve­tési területének ugyanis több mint háromnegyed ré­sze még üres. Ez persze nem csoda, mert a múlt héten is a közel hétezer pár fogatból alig 800 pár dolgozott. Több segítséget kell adniok a járási és községi tanácsok­nak az új szövetkezeiteknek. Nemcsak a munka jobb szervezésével, hanem az ellenőrzés megszigorításá­val is meg kell gyorsíta­ni az új szövetkezetek ve­tési munkáját. Ragaszkodniok kell az alap­szabályhoz az új szövetkezeti vezetőségeknek. Az elmara­dás okait vizsgálva, kiderül, hogy bizony sok helyütt még mindig nem tekintik szívügyüknek az ütemes szán­tás-vetést, jóllehet az ehhez szükséges feltételek nem hiányzanak: Valamennyi ter­melőszövetkezetben rendelke­zésre áll a vetőmag, jelenleg is közéi kétezer hold vető­szántás várja a magot. Nem akadályozzák a szántás-ve­tést a kint levő termények sem, mert hét és fél, nyolc­ezer hold felszántott terület várja a szántó traktorokat* A 630-as autóbusz alvázával és motorjának szerkezeiével ismerkednek az afrikai szerelők (MTI foto: Marosi László felv.) NEM ROSSZ PÉLDA MÁR AZ ÉRTEKEZLETEKEN Megváltozott az élet a fóti Vörösmarty Tsz-ben Egy esztendeje még ki saj­nálattal, ki bíráló szóval il­lette a fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezetet. Nem, vagy alig jártak a tagok dolgozni, indok nélkül elmaradoztak egy-két napra és maguk he­lyett a szövetkezetét okolták, amiért nem gyűlik a munka­egység. Semmiképp nem ha­sonlítottak a környező szövet­kezetek bizakodó, a saját ere­jükben hivő dolgozóinak gaz­daságaihoz. Ma sem olyan kifogástalan még a fóti tsz. Az évvégi osztás sem lesz megbízható tükre: mennyit változott itt az élet egy év alatt. De ez már többnyire nem rajtuk múlott Megdézsmálta termé­süket az aszály, a paradi­csomnál másfélmillió forint­nyi kárt okozott Az őszi árpa is megsínylette az időjárást, a kukorica csak közepes ter­mést adott Mégis, ha végigkémlelünk a határon, a serényen haj­longó asszonyokra, a rakodó férfiakra tekintünk, megálla­píthatjuk: a régi bírálat már nem jogos. Ha nem is sorolhatjuk vég nélkül még az eredményeket, ha nem is érdemel a tsz min­den dolga dicséretet, az egyenletes, állandó fejlődésről nyugodt lelkiismerettel szól­hatunk. Mert ma is van mit megemlíteni: ott áll a serleg az elnök szobájában, amit az aratási versenyben szereztek, országos dicséretet is kaptak. Paprikájukért aranyérmet ítéltek nekik, ötvennégy bir­kájuk van, 245 szarvasmarhá- julí, 430 sertésük, kétezer ba­romfijuk. Jövőre csak hízóból négyszázat terveznek, valamint tízezer csibét akarnak tartani. Ebben az esztendőben húsz férőhelyes szerfás fiaztatót, saját erőből 200 férőhelyes hizlaldát épí­tettek, 250 négyzetméter gom­bapincéjük, húszvagonos gó- réjuk van. Hogy idáig jutottak, hosszú útra tekintenek vissza. Tizen­két hónapja került oda Kó- czián Antal elnöknek. Min­dent egészen az elején kellett kezdenie. Az üzem-, illetve a brigádszervezés volt az első.. És a közgyűlésen megszavaz­ták: ezután nem nyolc, ha­nem hat órakor kezdődik a munka. Kivételit tettek az asz- szonyokkal, akik jelenleg fél nyolckor járnak a határba. Kimondták azt is: aki enge­dély nélkül távolmarad, an­nak a helyébe napszámost fogadnak és a hiányzó fizeti a napszámdíjat: ötven forin­tot. Azt is elhatározták: aki késik, aznap nem állhat mun­kába. Bizony erélyes, s kezdetben sokak számára nem szimpa­tikus vezetési módszer volt ez. De amikor látták, hogy a vezetőség elsősorban saját magával szigorú, elsőnek ve­zetőségi tagot marasztaltak el fegyelmezetlenségért, egy­re szaporodott azoknak a száma, akik helyeseltek a vezetőség módszerének: igen, így kell ezt csinálni. A négyszáz tag közül — sok a beteg, az öreg — háromszá- ' A népnek ajánlja művét zan, de kétszáznyolcvanam bizonyosan mindig dolgoz­nak. Téved, aki azt hiszi, hogy mindez csak az elnök nevé­hez fűződik. Ebben a gazda­ságban közösen történik a dolgok intézése. Kéthetenként összeül a ve­zetőség, s előre elhatározott munkaterv szerint tárgyalja a napirendeket. Negyedéven­ként pedig a közgyűlés dönt a tennivalókról. Ott szavaz­ták meg — igaz nagy vita közben —, hogy ikersorosan vetik a íoikoricát. Azt is: ho­vá ültessék a burgonyát Természetesen nem ment minden olyan egyszerűen. Megszavazták például, hogy elveszik azoktól a „fekete** földet, akik jogtalanul több háztájit tartanak. Úgy dön­tötték, közösen kell leszed­ni a fekete föld termését Amikor azonban a végrehaj­tásra került a sor, senki nem akarta kezdeni, mondo­gatták: „hogyan menjünk mi más földjére”. Végül is* mint annyiszor, a kommu­nisták megértették a többiek­kel, hogy nem másé az a föld, hanem éppen a közöst károsítják a spekulánsok. Nezvál Béla pártszervező és Pusztaszeri István pártitkár szilárdan támogatta és segí­tette a tsz-vezetőség szigorú* de igazságos, jót akaró tö­rekvéseit S ha minden Kis sikerért keményen kellett megküzdeniök — megérte. Míg egy esztendeje a fóti Vö­rösmarty Termelőszövetkezet volt az értekezletek rossz példája, addig ma már rájuk íg bizalommal tekint a megye. Sági Ágnes Ötszáz liter vért adtak az idén a Pest megyei községek önkéntes véradói „Ez egy átlagos tőke” — mondja Szfics bácsi egy Itália-tőke mellé térdepelve. S amint a kép is mutatja, nem éppen szégyellni való ez az átlagos tőke (Foto: Gábor) alkalmas rétes ké­szítésére, sőt, mazso­la készítésére is. Az óriás bogyójú, télál­ló Itáliát mi is meg­kóstoltuk és leiiker sen dicsérjük. Ha­sonlóképpen a tet­szetős színű Szent­endrei Piroska is párját ritkítja a cse­megeszőlők. között. gyei aktivistái kiváló munkát végeztek a fontos akció lebo­nyolításában. A megye öt köz­ségében és a Csepel Autó­gyárban egy-egy alkalommal, összesen 1440 ember jelentke­zett véradásra, akiktől össze­sen mintegy 500 liter vért gyűjtöttek össze. Olyan kis községben is, mint Budaka­lász, majdnem 58 liter vért adtak térítés nélkül a jelent­kezők. Zsámbékon legutóbb rekorderedményt értek el a vérgyűjtők: egy nap alatt 362 ember 105 liter vért adott. A véradó-napokon több alka­lommal egész családok együtt jelentkeztek, hogy segíthes­senek rászoruló embertársa­iknak. (MTI) Az idén először kezdte meg a vérgyűjtést Pest megye köz­ségeiben az Országos Véradó Szolgálat. Eddig csak az erre kijelölt intézményekben je­lentkezhettek a véradók, most már azonban a távolabbi fal­vakat is felkeresi a véradó­szolgálat, hogy az ottani je­lentkezőknek ne kelljen emi­att utazniok. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság emberbaráti segítő­készsége a kis falvakban is mind nagyobb méretű, és ez nagy tartalékot, újabb lehető­séget ad az egészségügyi szer­vek feladatainak ellátásához. Ebben az évben Pest megyé­ben hat helyen rendeztek vér­adó-napokat, igen nagy ered­ménnyel A Vöröskereszt me­A felsoroltakon kí­vül még számos ki­válóan értékes cser megeszőlő-fajtával di­csekedhet az idős nemesítő. Ezeket a fajtákat szaporítani és elterjeszteni kel­lene, mert sokkalta jobbak az elterjedt hazai fajtáknál. Saj­nos, azonban hiába ajánlja önzetlenül élete müvét az or­szágnak Szűcs bá­csi, mert mindeddig senki sem jelentke­zett érte. Az élete alkonyán levő ama­tőr nemesítő jogos aggodalommal pa­naszolja, hogy kilá­tástalannak látja a kert jövőjét, mert mindeddig semmit sem tettek annak ér­dekében az állami szervek, hogy a több évtizedes ne­mesítő munka gyü­mölcseit az egész dolgozó nép élvez­hesse. A sokszoro­san tapasztalt kö­zöny miatt attól fél Szűcs bácsi, hogy munkája is a sírba száll vele. Nincs ta­lán, aki folytathatná müvét? (N. EJ Szentendre közelé­ben, a Lajos-forrási úttól balra, egy cso­dálatos szőlőskert ékeskedik. Gazdája egy idős, természet- búvár kertész, aki az egész életét a szőlő­nemesítésnek szentel­te. A kertész neve: Szűcs József. Szűcs bácsi — így hívja őt mindenki a környéken — a harmincas években vásárolta azt a kö­ves, morzsalékos és aklcor még terméket­len néhány holdat, amelyen most a cse­megeszőlők legkivá­lóbb fajtái díszlenek. Ezeket a fajtákat nagyrészt Szűcs bá­csi nemesítette, il­letve honosította meg. Jó néhány faj­táját országosan is elismerték, pénzju­talmat és oklevele- , két kapott értük. : Különösen három ■ fajtával dicsekszik a : „szentendrei Micsu- \ rin”: a rétesszőlővel, j az Itáliával és a : Szentendrei Piroská- : val. A rétesszőlő tel- \ jesen magtalan. s mint a nevéről is sejthető, kiválóan Csöppet sem rózsás tehát í a helyzet, sőt, mi több, ko- í moly veszély fenyegeti me- \ gyénkben a jövő évi kényé- rét! Az idő rohan, | küszöbön az esős év- ^ szak, egy percre sem sza- í bad abbahagyni a munkát, t minden erőt, eszközt most ; a szántás-vetés szolgálatú- : ba kell állítani! ' i A gépek szántsanak, a foga- í tok vessenek. Ha szükséges, í gépátcsoportosítással, a mun- J ka átszervezésével gyorsít- : sák meg szövetkezeteinkben ; a vetést. Minden perc drága, j minden másodpercnyi kiesés : termésveszteséget okoz. Fog- : janak össze a gépállomások < traktorosai a termelőszövet- ; kezetek fogatosaiva!, segítsék : a szántás-vetést az állami : gazdaságok is. Ma még so- ; kát lehet pótolni, minden erőt a vetésre kell hát össz­pontosítani! (sp) Afrikai autószerelők a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban befejezték tanulmányaikat a Matt Köztársaságból érkezett autószerelők. A három szerelő — Sow Aliou, Traopé Mory, Sissoki Mamadou — egy hónapon át is­merkedett a magyar autógyártással, és a Mali Köztársaságba visszatérve a létesítendő Ikarus és Csepel autószervizben dol­goznak majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom