Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

P EST MEG I cMíviafi 1961. OKTÓBER 24. KEDD-Amit az erdő mélye rejt Mária Terézia a „Zöld kastélyban“ — Jó dolog nutriának lenni Domonyvölgyben — Nyugatnémet vadászok szarvaslesen Zöld erdő szélén sétálva, az emberben elkezd motoszkálni a gondolat — eredj beljebb, ott érdekesebb. Meglátod, ii- tokra, csodára bukkansz. Ügy hiszem, mindenkiben él ilyen nosztalgia a titokzatos ösvé­nyeken való bolyongás után. A Gödöllői Erdőgazdaság is bővelkedik „titkokban”, meg­lepetésekben. Egy napig jár­tam útjait, ahol lehetett, autó­val, ahol pedig nem — gya­log A legváratlanabb helyen, ahol azt hinnéd, a madár sem jár, egyszercsak ösvény fut eléd, s máris egy fehér falú, zöldzsalugáteres ház elé érsz, amely pontosan olyan, mintha kerek rokolya volna a fejére borítva. Néhai Grassálkovich Antal herceg — 1710-ben építtette az akkor még járhatatlan va­don kellős közepén ezt a „Zöld kastélyt”, melyet később nagyúri gesztussal Mária Te­réziának ajándékozott. A mű­emléknek nyilvánított háznak egyetlen kéménye, kandallója van, s köralakú zsindelytete­je. A tölgyfaparkett, ajtók, ablakók, zsalugátérek azonban még az eredetiek. A két szoba falát szinte elborítják a vadásztrófeák, aggancsok, agyarai?, vaddisz­nófogak. Mindegyik alatt ott a pontos dátum és a név, ki, hol lőtte. S hogy az illúzió teljes legyen, szarvasagancs­ból készült lámpa hinti szelid fényét a sok róka-, farkas­gereznára. A ház előtti kert­ben vénségesen vén, körülbe­lül ötszáz éves tölgyfa nyúj­togatja négyágú karját a mozdonyfüst felé. 1867-ben, a kiegyezés évében vágtak itt utat a Budapest—Aszód vasút­vonal részére, mert akkor a vo­nat, csak eddig közlekedett. Továbbra is ritkás akácos között vezet az út,..míg egy tábla elárulja," Dom'ónyéöigy- berí vagyunk. Fenyvesekkel borított, majdhogynem alpesi­nek nevezhető táj fogad. Leg­alábbis a dombok között meghúzódó három, csillogó vizű kis tó a sötét tűleve­lűekkel ilyen emlékeket keit. Partján modern, piros házikó virít, hullámzik körülötte a tarka őszirózsa-tenger. Itt az erdész lakik, míg a tavai?ban harminc nutria. Kölcsönösen szeretik egymást. A nutriák kivált reggel meg este, ami­kor a kis félszigeten megje­lenik Nagy bácsi, kezében egy horpadt pléhvödörrel, benne ínyenc nutriafalatok- kal. Igazán nem mondhatom, hogy az állatkák vendégsze­re tőek lettek volna. Még csak az orrukat sem dugták ki a vízből. A szépnevű Rózsakűtat nem 1710-ben épült a különleges tetőmegoldású Mária Terézia vadászlakja „Zöld kastély”. tavasszal még kétszázötven madár „lakott” az erdő e ré­szében, azonban, valahogy megfertőződtek, tbc-sek let­tek. A gyöngébbje elpusztult, az erős, ellenállóbb madár pe­dig elszéledt, illetve kilőt­ték őket. Mint mondják, ta­vasszal újból telepítenek. Öreg este lett. Hátunk mö­gött komor, sötét, félelmetes az erdő. Aki nem tudja, nem is sejti, hány kedves otthont, régi és új vadászlakot s érté­kes műemléket rejt vadregé­nyes mélye. ___________<K. M.) E lutazott hálánkból i csehszlovák pártmunkáslvü!döttsé<i A Csehszlovák Kommunista Párt öttagú küldöttsége, mely Arnost Krejesi elvtárssal, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága ipa­ri osztálya helyettes vezetőjé­vel az élén két hétig tanulmá­nyozta hazánkban a textil­ipart és ai özemi pártftzérve- .zeteji politikai és szervező munkáját ■— elutazott Buda­pestről. (MTI) találtuk meg, helyette lép- ten-nyomon — akárcsak a me­sében — szarvast, nyulat lát­tunk a sűrűben felbukkanni, vagy nagy ijedten elszökken­ni az autó elől. Már ekkor Nógrád megyében, Kálló köz­ségben jártunk, mert az erdő- gazdaság területe ide is át­nyúlik. Kálién hallottuk egy romantikus vadászházban, hogy a galgamácsai erdőkben nyugatnémet vadászházaspár lesi a szarvast, bőg-e már, le­let-e puska végre keríteni? A galgamácsai erdészlak már a felszabadulás után épült. Látszik is rajta, mert kívül-belül a legmodernebb, a legszebb. Hideg-meleg folyóvíz, csempézertt fürdőszoba, villany várja a vendégeket, akik té- len-nyáron gyakran felkere­sik. Különösen külföldiek jönnek szívesen. Itt szeret- 1 nék vadászdicsőségüket öreg- i bíteni. A hold világítja meg utun­kat a- Fácánoson keresztül. A zajra azönbart nem rebben egyetlen szárny sem, egyetlen felvert madár sem cserreg. A GYÜMÖLCSÖZŐ KAPCSOLAT ÜZLETFELEK EGYMÁSRÓL Tanfolyam indult a vezető propagandisták részére — A legjobb üzletfeleink közé tartozik az inárcsi Már­cius 21 Tsz — mondja Stei­ner Ferenc, a MÉK dabasi kirendeltségének vezetője. — Az inárcsiak komolyan veszik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Az egész- szezon alatt szinte semmi ki­fogásunk nem volt ellenük — teszi hozzá a kirendeltségve­zető. Minden fenntartás nélkül dicséri az inárcsi szövetkezeti gazdákat. Az egész idényben nem fordult elő, hogy a meg­beszélt határidőre ne rak­ták volna be a vagont. Ha vasárnap kellett áru, az inárcsi szövetkezeti kertészek munkába álltak. Még olyan kényes igényeket is kielégí­tettek, amelyeket a nyugat­németek támasztottak: példá­ul minden egyes fej karfiolt külön celofánpapírba kellett csomagolni. — De talán kérdezze meg az inárcsiakat, vajon ők is elégedettek-e velünk? — mon­dotta Steiner Ferenc. Inárcson Böbék Istvánt, a szövetkezet főkönyvelőjét kértük meg, hogy most, az idény végén mondja el tapasz­talatait — Egész kertészeti terüle­tünkre leszerződtünk a MÉK- kel. Mi nem piacoztunk, az összes árut, mintegy 300 va­gont, a vállalatnak adtuk át. — Elégedettek voltak az árakkal ? — A termelőnek mindig ke­vés, amit az áruért kap. Vol­tak nálunk is, akik elégedet­lenkedtek. Mi azonban min­dig azt mondtuk ilyenkor: ne a piacra kacsingassatok, ha­nem igyekezzetek minél töb­bet, minél korábban termelni — válaszolja a főkönyvelő. A vezetők tanácsának — amint ez Bobák elvtárs sza­vaiból kitűnik — meg is volt az eredménye. — Paprikából túlteljesítet­tük bevételi tervünket. A paprika minden egyes holdja átlagosan 35 ezer forint értékű árut adott. A karfiolból 25 százalékkal teljesítjük túl a bevételi ter­vet. A kertészetből öt és fél­millió forint jövedelemre szá­mítottunk, s ez meg is lesz — számol be eredményeikről a főkönyvelő. A tsz vezetősége nagy se­gítséget nyújt a kertészetnek. Tgaz, néha a szövetkezeti ta­gok — akik az állattenyész­tésben, vagy a növényter­mesztésben dolgoznak — irigykednek a kertészek szép jövedelme láttán. „Legyetek ti is kertészek — föld van elegendő” — válaszolták ilyenkor a tsz vezetői. Előre­láthatóan jövőre jelentősen növekszik is a kertészeti terü­let. A kertészek ugyanis az eredményességi munkaegy­ség alapján dolgoznak, s a jövedelem negyven százaléka őket illeti. Háromszáz vagon kertészeti áru zökkenőmentes elszállítá­sa nem kis feladat, hiszen na­ponta legalább két vagon árut kellett berakni. Hogyan ol­dották meg ezt a munkát az inárcsi szövetkezeti gazdák? — Kecskés József tagtár­sunkat bíztuk meg a szállítás megszervezésével. Ö tartja a kapcsolatot a fókertésszel és a MÉK-kel. Ő jelenti, mennyi árut tudunk adni, de a válla­lat igényeit is ő közli a fő­kertésszei. Az áru vagonbarakása mindenkor a kertészek feladata — tájékoztat bennünket Bobák elvtárs. Összegezve az elmondotta­kat : a termelőszövetkezet és a MÉK együttműködése meg­hozta a kívánt eredményt a tsz tagsága számára. Tizenegy közlekedési baleset történt szombat—vasárnap Szombat-vasárnap tizenegy közlekedési baleset történt Pest megyében. Ebből ötöt it­tas emberek gondatlansága idézett elő, a többit a gyors- hajtők könnyelműsége és a gyalogosok figyelmetlensége okozta. Szombaton este tíz órakor, Érd határában, a hatos mű­úton Gerendás János ács, Bölcske, Kültelek 25. szám alatti lakos, a tulajdonát ké­pező motorkerékpárral — amelyen Ragoncsa Ferenc hi­mesházi lakos is helyet fog­lalt —, a Liebe József érdi la­kos által hajtott lovaskocsi­nak ütközött A baleset követ­keztében Gerendás a helyszí­nen meghalt, míg utasa, Ra­goncsa és a kocsit hajtó Lie­be súlyos sérülést szenve­dett Az összeütközésért a szeren­csétlenül járt Gerendás hibáz­tatható, mert motorját ittas állapotban vezette, s nem vet­te észre a vele azonos irányi­ban, szabályosan haladó, ki­világított lovaskocsit íj gyártmányok a Ganz Árammérő Gyárban Az automatikus, nagyfeszültségű szigetelés-vizsgáló ké­szülék új típusát Dániel János szerkesztő mérnök tervezte. Az új készülék minden villamos háztatási berendezés vizsgálatára alkalmas Hiába akarná valaki szé­píteni vagy elbagatellizálni a dolgot, tény az, hogy az elmúlt évben a ízűvé nálunk, Magyarországon is közüggyé nőtt, közszükségleti cikk lett belőle. Népszerűsödése konjunktúrát teremtett külön­böző iparágakban is. Elmé­sebbnél elmésebb, tetszető­sebbnél tetszetősebb kávé­masinákat produkál szinte hétről hétre fürge és ötle­tes gyáriparunk. Két-három éve, hogy KE- RAVILL-boltjaink kirakatá­ban primadonnaként jelent meg honi iparunk egyik valóban jól sikerült reme­keként a.z Unipress nevű kávéfőző-gép. Takaros, ötle­tes jószág. Egyik legfonto­sabb előnye, hogy alapo­san kilúgozza a drága kávét, tehát használata elég gazda­ságos. Igaz, hogy az árát is jól megkérik. Kétszázötven kemény forintot kell fizetni érte. Egyetlen hibája van ezen­kívül, hogy kissé bonyolult a szerkezete. Van benne két acélgolyóval működő szelep, egy parafából készült tö- mítő gyűrű és két külön­böző méretű gumigyűrű. Ezek a filléres értékű kellékek per­sze az erős -hőhatás követ­keztében elég -gyorsan elhass­Komámasszony, hol a gyűrű ; Hálódnak. A vevőre valóság­gal rátukmálták a tartalé­kot. Kis papírzacskóban egy forint kilencven fillérért megkaphatta mindenki a két gumi- és egy parafagyűrűből álló garnitúrát. Magam — óvatosságból — egyszerre három ilyen tasa- kot vettem. Most ■ elfogyott a tartalék. Betértem kedvenc KERA- VILL-omba. A világ legter­mészetesebb és legközömbö- sebb hangján kértem három tasak pótalkatrészt. A bájos eladónő ugyan­csak a világ tegtermészete- sebb hangján csak ennyit mondott: — Nincs. — Nono — jegyeztem meg szellemesen —, talán csak el­fogyott? — Azt hiszem, elég értel­mesen beszélek — válaszolta ő. — Nincs! Nem tartjuk. Nem tartozik a profilunkhoz. Tessék egy új készüléket venni, az van. Vagy pedig tessék elsétálni a Kecske­méti utcába, ott van a gyár központi javító részlege, az foglalkozik ezeknek a gu­miknak az árusításával. Nem tetszett, de mivel esti munkám előtt okvetle­nül szerettem volna bizto­sítani fáradékony idegeim számára a frissítő kávéada­got, elsétáltam a Kecskeméti utcába és nagynehezen fel­fedeztem a nevezett részle­get. — Kérek Uripress-gyűrűket — köszöntöttem be illedel­mesen. — Elfogyott. — Nekem azt mondták, hogy ez a beszerzési forrás. — így is van — ismerte be a bájos hölgy — de hát elfo­gyott. Tegnapelőtt adtam el az utolsót. Két-három nap múlva esetleg lesz. — Addig hogy igyák kávét? — Eszpresszóban is lehet. — Ez igaz. De ha történe­tesen akáclombos kis falum­ban még nem működik ilyen kultúrintézmény vagy mondjuk, odahaza akarok ká­vét inni? — Én arról igazán nem te­hetek. — Arról talán mégis, hogy nincs gumigyűrű. Miért nem gondoskodott megfelelő kész­letről idejében? Az első széria VKM-típusú villamoslelhiizású kapcsoló órát Paulovies Gyula műszerész ellenőrzi. Az új kapcsoló­óra a háztartásban a boylerek éjszakai kapcsolására, kirakat világítás automatikus kapcsolására és más spe­ciális célokra alkalmas. Jövő évben 13 ezer darab ilyen kapcsolóórát gyártanak (MTI foto: Gere László íelv.) A megyei pártbizottság háromnapos tanfolyamot rende­zett a vezető propagandisták és a megyei oktatási bizottság tagjai számára, ,1 tanfolyamot tegnap Horváth András elv­társ, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Az első előadást a nemzetközi hely­zetről Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezeti osztályvezetője, tartotta. Ma a háromnapos továbbképzőn Szakali József, a megyei pártbizottság titkára népgazdaságunk helyzete a szocializmus építése során címmel tart. előadást, Domanszkij András, a KGST szerepéről tart beszámolót. A harmadik napon az SZKP XXII. kongresszusa főbb kérdéseiről hallanák a propa­gandisták előadást, majd Sófalvi Zoltánná, az 1961 '62-es. párt- oktatási év előkészítésének tapasztalatairól tart ismertetést. A tanfolyamat Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője zárja be. — Meg tudom mutatni a rendelést. Dehát nem sokat törődnek vele. A dolog úgy áll, hogy a készüléket ez meg ez a gyár gyártja, a gumi­gyűrűt hozzá a műszaki gu­migyár. Annak momentán valószínűleg fontosabb gyár- tanivalója akadt és ez okozza az átmeneti hiányt. — Kérdeznék valamit, kar- társnő, de csak négyszem­közt — súgtam. — Mit gondol, '■ az ilyen gyártási politikában nincs semmi alakító szerepe a; prémiumnak? Erre a kérdésemre még ; négyszemközt, ráég súgva: sem kaptam választ. Azt: viszont megtudtam, hogy a: kereskedelem sem ártatlan,: mert a KERAVILL-boltok is ■ gondoskodhatnának készletről, de nem túlságosan törik utá­na magukat, mert a filléres holmi nem fizeti ki magát, pa­rányi tétel lehet csak belőle a tervteljesítésről készülő gyö- nyörű jelentésekben. Aztán persze sorra jártam minden elérhető szaküzletet, de a válasz érdeklődésemre szinte szóról szóra azonos volt mindenütt. — Tegnap fogyott el. Hogy mikor lesz? Hja, aztat nem tudhassa az ember... Magyar László Peredi Lajos főkonstruktőr új formájú háztartási villa­mos fogyasztásmérőt tervezett. A C—2-es típusú háztar­tási fogyasztásmérő kisebb, mint az azonos fajtájú elektromos háztartásmérők

Next

/
Oldalképek
Tartalom