Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

PEST SfECVEI VMírtiem 1961. OKTÓBER 21. SZOMBAT AZ EGYETEMI SZÍNPADON Október huszonnegyedikén, kedden megismétlik Surányi Ibolya előadói estjét. A mű­sorban közreműködik Kocsis Albert hegedűművész. (MTI) MINDENT A TERVÉRT Ülést tartott az Építők Szakszervezetének megyei választmánya (Tudósítónktól) A péntek reggelre összehí­vott választmányi ülésen a megye építő-, fa- és épjtő­Fölctalaffi tűs pusstíf két ncapfca ilcsán Magyar és szovjet katonák, civilek, tűzoltók közös megfeszített munkával éjjel-nappal folytatják az oltási munkát (Tudósítónktól.) Csütörtök délután óta, vagy talán már régebben ég a ta­laj Ócsán, a Cirják-erdőben, de ez csak , pénteken, reggel derült ki, amikor már má­sodszor jelentették a tűzol­tóknak, hogy az erdőben is­mét kigyulladt az avar. Az első tűzjelzés csütörtökön, kora délután futott be a tűzoltósághoz és a kivonult őrségek pár óra alatt elol­tották az égő avart, majd bevonultak. Pénteken reggel, amikor a másodszori tűzjel­zésre újból az ócsai erdőbe siettek, újra vízsugarakkal árasztották el az erősen füs­tölgő, itt-ott lángrakapó szá­raz erdei avart. A tüzet még el sem oltották, amikor kissé távolabb, az erdő egy má­sik helyén csapott fel a láng. Nyomban arrafelé siet­tek, de ezt a területet nem közelíthették meg, olyan forró volt talpuk alatt a föld. Közben meglepődve lát­ták, hogy itt is, ott is lövés­től dőlnek ki a fák, a kidőlt törzsek gyökerei pedig üsz­kösek és parázslanak. Nyilvánvaló lett tehát, hogy tulajdonképpen föld­alatti tűz pusztít az erdő­ben. Leásfak a földbe. így tudták meg, hogy a vastag tőzegréteg, valószínűleg ön­gyulladás következtében fo­gott tüzet. Egyébként arról, hogy az erdő talaja tőzeg­mező, péntekig Öcsán sem tudott senki. A kivonult tűzoltók ész­leleteikről jelentést tettek, mire a déli órákban a hely­színre sietett Lékó László, tűzoltóalezredes, a Pest me­gyei tűzoltóosztály parancs­noka és átvette az oltás irá­nyítását. Kiderült, hogy hat hold területen ég a föld alatt a tőzeg, a föld belseje pe­dig két méter mélységben merő zsarátnok. Az alezre­des intézkedésére ötven fa­lubeli ember, háromszáz honvéd és önként segítsé­gül jött ' szovjet katonák dél óta megfeszített erővel dolgoznak az erdőben. Há­rom méter mély, hatvan- nyolcvan centiméter széles árfcbt vonnak az égő terület körül, ez az egyetlen módja az alattomos föld alatti tűz továbbiéi-j ed őse megakadá­lyozásának. A késő esti órákban autók reflektorai és fáklyák fényé­ben közel ötszáz ember ás­sa az árkot. Úgy remélik, a hajnali órákra befejezik a körbefutó árok kiásását és ezzel sikerül elhatárolni a tüzet, amely azonban még napokig ég a főid alatt. A ihat- holdmyi területen természe­tesen ez alatt elég a tőzeg és elpusztul az erdő. anyagipari üzemeinek szak- szervezeti képviselői vettek részt. Szilágyi Sándor megyei titkár beszámolójának java munkavédelmi témával fog­lalkozott. Örömmel állapította meg, hogy az idén 25 százalékkal ke­vesebb baleset történt, mint tavaly. A Ceglédi Ládagyárban majdnem negyedével keve­sebb rendkívüli eset történt a munkavédelmi őrség meg­szervezése óta. Tovább javí­tották a munkahelyek biz­tonságát is. Egyedül a Ceglédi Közle­kedési Gépjavító Vállalat nyolcszázezer forintot köl­tött a követelményeknek megfelelő berendezések vásárlására, szervezésekre és átalakításokra. Ugyanitt megszervezték a „balesetmentességi versenyt”, amelynek eredményes részve­vői jutalmat kapnak, De pré- miummegvonással büntetik azokat a részleg- és műveze­tőket, akiknél harminc napon túl gyógyuló sérülés történt. Vitára bocsátották a hatá­rozati javaslatot. Követendő feladatként jelöli meg a DCM és a Százhalombattai Hőerő­mű-építkezés jobb műszaki szolgálatát és a munkák ösz- szehangolását. A szakszervezeti aktívák között dolgozó műszakiak segítségével fejleszteni kell a beruházási megta­karítási mozgalmat. A munkásokat meg kell nyerni annak érdekében, hogy a korszerűbb megoldásokat alkalmazzák. Gyorsítja és akadálytala­nabbá teszi a munkát, ha szocialista szerződéseket köt­nek a generálkivitelezők és beruházók a kivitelezésben részt vevő más iparág gazda­sági és szakszervezeti vezetői­vel. Hatékonyságát a menet közbeni értékelés biztosítja. A javaslat felhívja a megye­bizottság mellett működő köz- gazdasági csoport figyelmét, hogy tanulmányozza rendsze­resen az üzemek műszaki szervezésének helyzetét. El kell készíteni az irá­nyító műszaki vezetők továbbképzésének prog­ramját. A téli időszak, például a fagyszünet alatt jól előkészí­tett, esetleg több hetes tanfo­lyamokat szervezhetnek. Fel­állítják az üzemi akadémiá­kat, amelyeken brigádvezetők és tagok vesznek részt. A biztonságos munkakörül­mények és a jó munkásellá- tás érdekében meg kell valósítani a munkahelyi vezetők és bizalmiak munkakezdés előtti üzemszemléjét a munkavédelmi őrséggel karöltve. Megfelelő pihenés és kultu­rált életkörülmények megte­remtése érdekében legnagyobb gonddal és legkésőbb decem­ber 1-ig kell befejezni a munkásszállások téli felké­szítési és nagytakarítási mun­káját. Feladatként jelöli meg a határozati javaslat a két nagy' építkezés szorosabb szakmai és szakszei'vezeti együttműködését. A megbeszélést követően minden bizottsági tag elké­szíti saját üzemének prog­ramját, a határozatok sikeres végrehajtása érdekében. (tgy) Y er senyf elhívás a megye valamennyi műhelyéhez Már szeptemberben, amikor az MSZMP KB közle­ményében ismertette a második ötéves terv főbb irány­elveit, ipari üzemeink dolgozói ezeket országszerte ma­gukévá tették. A munkaverseny feltételeit és vállalásait ezekhez alkalmazták. A magyar országgyűlés azóta tör­vényerőre emelte a tervet. A Diósdi Csapágygyár eszterga üzemének kollektívája teljes egészében átérezte a terv minél ■jobb teljesítésének jelentőségét és ezért versenyfelhívást intézett a gyár va­lamennyi műhelyéhez, amelyben többek között ezeket írja: „Az eszterga-üzem brigádjai, dolgozói és vezetői fel­hívják vállalatunk összes üzemeit, osztályait, részlegeit, hogy mérjék fel a munkahelyükön levő lehetőségeket, és tegyenek vállalásokat az éves terv határidő előtti befe­jezésére, a balesetek csökkentésére, a szerszám és segéd­anyagok megtakarítására, a termelékenység emelésére és minden olyan területre, ami gyártmányaink önköltségét csökkenti.” Mielőtt felhívásukat közreadták volna, ők maguk is alaposan megvizsgálták, hogy a fentiek szellemében mi­lyen vállalásokat tehetnek, amelyek a verseny színvona­lát emelnék és a célt a legjobban szolgálnák. Megbeszé­léseik eredményeként vállalásaikat négy pontban foglal­ták össze: „1. Éves tervünket december 25-ig befejezzük. 2. Ez év hátralevő időszakában három napon túl gyógyuló bal­eset nem lesz. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a balesetvé­delmet társadalmi tömegmunkává szélesítjük. 3. Szer­számtakarékosság terén ez év végéig 10 ezer forint meg­takarítást érünk el. 4. Az eszterga-üzem selejtjét az év végéig további ötezer forinttal csökkentjük.“ Az eszterga-üzem kollektívájának versenyfelhívását, amelyet 1961. október 14-én intéztek az üzem valameny- nyi műhelyéhez, nagy érdeklődés fogadta. Az azóta eltelt néhány nap alatt többen jelentették be a versenyhez való csatlakozásukat. így a szerszámszerkesztés, a gyárláselő- készítö osztály műszerész részlege, a szer szám javító-mű­hely ifjúsági, szocialista brigádja, a szerszám-műhely és a kosársajtoló-műhely foglalta pontokba, a versenyfelhívás­nak megfelelően, vállalásait. Mivel a Diósdi Csapágygyárban a verseny megkezdő­dött, az eszterga-üzem kollektívája elhatározta, hogy hasonló feltételek mellett versenyre hívja a megye vala­mennyi gyárának minden műhelyét. NYUGHATATLAN EMBEREK Tovább javul a vasúti közlekedés az ötéves tervben A villamosított pályákon nem közlekednek gőzmozdonyok Az ötéves terv idején to­vább folytatódik és meggyor­sul a vasúti fővonalak korsze­rűsítése. Sokfelé az országban hézagmentes pályák épültek és épülnek, amelyeken 80— 100—120 kilométeres sebesség­gel haladhatnak a szerelvé­nyek. A fejlődés azonban megköveteli azt is, hogy fel­újítsák a MÁV mozdonypark­ját. Az ötéves terv idején a vasút új diesel- és vil­lanymozdonyokat kap. Ennek jelentőségéről Tölgyes Lajos, MÁV főigazgató a kö­vetkezőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: — A fejlődés a ddeselesítés és a villamosítás felé mutat. Ezért fogadták a vasutas dol­gozók nagy örömmel az öt­éves tervnek azt a bejelenté­sét, hogy a MÁV a következő években szép számmal kap diesel- és villanymozdonyt. A terv előírása szerint 220 die­selmozdonnyal gyarapodik a MÁV vonóerőparkja, ebből 52, egyenként 2000 lóerős. Már 1962-ben és 1963-ban be­szerzőnk 20, egyenként 2000 lóerős dieselmozdonyt. Jel­lemző ezek teljesítményére, hogy egy-egy kétezer lóerős gép felér két és fél-három, az utazóközönség által ismert 424-es típusú gőzmozdony- nyal, amelyek valamikor vi­lághírnevet szereztek a ma­gyar ipamaki — Beszerzésükkel jelentős mértékben előbbre jutunk a forgalom korszerűsítésében, hiszen például — az elgondo­lások szerint Budapest—Deb­recen és a Balaton környéki vonalakon ezekkel a gépekkel vontatott szerelvények közle­kedhetnek. Aki egyszer is uta­zott dieselmozdonnyal vonta­tott gyorsvonaton, az saját ta­pasztalatából tudja: az utazás kényelmesebb, kellemesebb és gyorsabb. Az 1962-ben és 1963-ban beszerzésre kerülő húsz. majd a további 32, egyen­ként 2000 lóerős diesel­mozdony a nem villamo­sított fővonalakon óriási segítséget nyújt. — A 220-ból a többi gép úgynevezett középteljesítmé­nyű 600—800 lóerős, amelyek az Alföldön bonyolítják le a személyforgalmat, illetve na­gyobb állomásokon és rende­zőpályaudvarokon tolatószol­gálatot végeznek. — A terv kimondja azt is, hogy 1965 végéig 59 villany­mozdonyt kap a MÁV, ebből 30 Ward Leonard típusú, ame­lyek 1400 lóerősek, 7 gép ér­kezik külföldről és licenc alapján 1964—1965-ben 22 új típusú gépet gyárt iparunk. Ennek is óriási a jelentősége. Eddig ugyanis kénytelenek voltunk a villamosított pá­lyán gőzmozdonyokat közle­kedtetni, s ez rendkívül ká­ros a felsővezetékre. A füst és a korom szennyezi a veze­téket, emiatt nem eléggé biz­tonságos, tökéletes az áram­szedés. Az új gépek megér­kezte után a villamosított pá­lyán többé nem járnak gőz­mozdonyok. — Minden remény megvan tehát axra, hogy a vasúti köz­lekedés az ötéves terv ide- •j jén jelentősen fejlődik és az utazóközönség kényelmeseb­ben, gyorsabban utazhat. (MTI) A véletlenek már nyer­tek csatát. A mesés lehetetlen­ből varázsoltak. xsáátw.!EaIáh. mányok köszönhetik születésü­ket e kiszámíthatatlan vendég­nek. De nincs józan ember, aki rábízná magát. A ma bonyolult gépei nem is lehetnek a véletlen gyer­mekei. Véletlenül nem jöhet létre, kezdhet munkához egy alig hihető teljesítményű elektronikus agy, egy akadá­lyok százait leküzdő rakéta- szerkezet. Apróbb dolgokkal sem más a helyzet. Kisebb ügyekhez is rendszeres fejtö­rés. nyughatatlan emberek szükségesek. Hová soroljuk őket? A hi­hetetlenül tarka és a sokrétű embersereg mely% „különít­ményében” szolgálnak? Egyál­talán vannak-e ilyenek? A technika világának nyug­Nincs fennakadás! — MÁV állomásfőnökség, Gödöllő? Mi újság az őszi csúcsforgalomban? Hogyan vált be a komplexbrigád? — Nagyon jól. A csúcsfor­galom legutóbbi hat hetében jelentősen javult a szállíttatok és a vasút együttműködése. Mi igyekszünk a vagonokat a kért időre, pontosan beállíta­ni, a vállalatok, szervek pe­dig azon vannak, hogy a ko­csikat raksúlyig, térfogatilag tökéletesen kihasználják. — Kiket dicsérjünk meg a pontosságért? — A TÜZÉP-et, a 25-ös Épí­tő Vállalatot, a Ganz Áram- mérőgyárat és az Agrártu­dományi Egyetemet. — S kiket kell bírálattal il­letni? — A Kisállattenyésztő Inté­zetet, mert az éjszakai kira­kodást még mindig nem szer­vezte meg, azután a MÉK-et, mert bármilyen korán kap­nak vagont,, csak este rakják meg, s végül a gépállomást, amely vasárnap és ünnepnap nem rakja ki a kocsikat. — Hogyan lehet még tovább javítani a csúcsforgalom le­bonyolításán? — Hangsúlyozzuk, hogy most sincs semmi fennaka­dás. De még gyorsabban menne a szállítás, ha a va­gonok ki- és berakását min­denütt és mindenkor be tud­nák fejezni délig. Ez rend­kívül fontos, azért, mert a tolató tehervonatok délben érkeznek hozzánk, s ha a rakodással a szállító cégek nem végeznek erre az időre, akkor a továbbítás 12—14 órá­val eltolódik, ami nem szol­gálja sem a vállalatok, sem a MÁV, sem a nemzetgazda­ság érdekeit. (—fa—) I hatatlan emberei — tiszti I rangban — a hivatásosak: mérnökök, kutatók, tervezők. vezetők, csoportvezetők, mun­kások — közkatonák. Azok. akiket fiem hagy nyugton a múló idő és az örökmozgó fan­tázia. A kívülállók számára nehezen érthető emberek. Ott­hon elfelejtik a hűlő levest., ha éppen vasárnapi asztalnál üt rajtuk az alkotás olajszagú, gépzörgésű ihlete.- Odabenn olykor percekre megállnak. Néznek vagy elmerengnek, skicceinek, vagy hirtelen szá­molni kezdenek, ahogy ihle­tük meggyújtja fantáziájukat. Gyári nyelvre lefordítva: ahogy éppen konstruálnak. Szenvedély. Újítási honorá­riumokkal nem lehet magya­rázni. Angyalszárnyaik azért nincsenek, s még a leghalvá­nyabb glóriát sem fedezte fel senki a fejük felett, sőt az asszony jóvoltából -már beke­rül az előkalkulált újítási díj a felemelt vásárlási keretbe. Mégis másod-, harmadrendű szerepe van. Bárhogy is néz­zük, megható nagy szeretet és ragaszkodás az indítóok. Sze­retni kell, amihez az ember hozzáfog, különben nem lesz sok köszönet benne. Itt van egy fiatal em_ bernek mondható főnök: a Nagykőrösi Konzervgyár lé­üzemének vezetője — Gál Bé­la. Nem mernék vállalkozni annak elsorolására, ami nyug- hatatlanságát „terheli” szédí­tő gyorsasággal alakuló és erősödő üzemében. Igen ifjú technikusával és kollegájával nekilátott, hogy sürgető akadályt tegyenek fél­re az útból. A töltés előtti konzervesüvegeket egy régi készülék tisztítja. De csak új üvegekhez szolgál, mert a ki­ürült régebbiek címkéit nem tudja leszedni. Egy tucat asz- szony súrolja. Elég abból otthon is! A kon­zervgyárnak is gyorsabb „ke­zekre” van szüksége: megszü­letett a közös újítás. Az asz­szony oknak ezentúl csak ado­gatni kell. Ám, a mi nyughatatlan em­berünk, • seregnyi ötlete után sem csillapodott meg. „Meg­unni csak a slágereket és a sárgaborsót lehet”. És minden eddiginél nagyobb tervvel ko­pogtatott igazgatójánál, aki előbb hivatalból, óvatos fej- ingatással fogadta, aztán visz- szajelentkezett: — Érdekes, nagyon érdekes. Majd meglátjuk, mit lehet tenni. A nagy téma pedig így szól: A gyümölcslé-palackok mo­sása, töltése, lezárása, ősztől fogva automatikusan meg­oldott műveletsorozattá vá­lik. De a növekvő mennyi­séggel nagyobb akadállyá tor­nyosul a rengeteg készáru. Moccanni alig bírnak a ládák­tól, üvegektől. Egy huszárvágással helyére kerül minden. Az automata után csúszdát vágnak a föld­szinti betonpadlóba, s azon keresztül a pincébe jutnak a palackok. Ott egy alagúton haladnak tovább, ládázzák, raktározzák, vagy a felfelé tartó szalagra emelik, hogy éppen a gépkocsi rakodójáig jusson. Egy csapásra több legyet. Megszűnik az alig eltűrhető zsúfoltság. Eltűnik a verítékes hórukk-munka, a nehéz ládák cipelése. Nem kell reggeltől estig számolni az üzemből ki­lépő termékeket, mert a csúsz­dán lefelé automata számol­ja. Kevesebb emberrel gyor­sabbá és összehasonlíthatat­lanul könnyebbé válik a mun­ka. És ez a lényeg. A „huszárvágás“ 5eJejön néhány százezerbe. De a kor­szerűsítés után milliós lépés­sel jutnak előbbre. Jöhet az újabb elgondolás. A nyugta­lan ember, mint hasonló eset­ben a többi nyughatatlanok. már készülhet az új tervek­kel. Tóth György Divatszövetek, meleg alsóneműk nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom