Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-21 / 249. szám
PEST SfECVEI VMírtiem 1961. OKTÓBER 21. SZOMBAT AZ EGYETEMI SZÍNPADON Október huszonnegyedikén, kedden megismétlik Surányi Ibolya előadói estjét. A műsorban közreműködik Kocsis Albert hegedűművész. (MTI) MINDENT A TERVÉRT Ülést tartott az Építők Szakszervezetének megyei választmánya (Tudósítónktól) A péntek reggelre összehívott választmányi ülésen a megye építő-, fa- és épjtőFölctalaffi tűs pusstíf két ncapfca ilcsán Magyar és szovjet katonák, civilek, tűzoltók közös megfeszített munkával éjjel-nappal folytatják az oltási munkát (Tudósítónktól.) Csütörtök délután óta, vagy talán már régebben ég a talaj Ócsán, a Cirják-erdőben, de ez csak , pénteken, reggel derült ki, amikor már másodszor jelentették a tűzoltóknak, hogy az erdőben ismét kigyulladt az avar. Az első tűzjelzés csütörtökön, kora délután futott be a tűzoltósághoz és a kivonult őrségek pár óra alatt eloltották az égő avart, majd bevonultak. Pénteken reggel, amikor a másodszori tűzjelzésre újból az ócsai erdőbe siettek, újra vízsugarakkal árasztották el az erősen füstölgő, itt-ott lángrakapó száraz erdei avart. A tüzet még el sem oltották, amikor kissé távolabb, az erdő egy másik helyén csapott fel a láng. Nyomban arrafelé siettek, de ezt a területet nem közelíthették meg, olyan forró volt talpuk alatt a föld. Közben meglepődve látták, hogy itt is, ott is lövéstől dőlnek ki a fák, a kidőlt törzsek gyökerei pedig üszkösek és parázslanak. Nyilvánvaló lett tehát, hogy tulajdonképpen földalatti tűz pusztít az erdőben. Leásfak a földbe. így tudták meg, hogy a vastag tőzegréteg, valószínűleg öngyulladás következtében fogott tüzet. Egyébként arról, hogy az erdő talaja tőzegmező, péntekig Öcsán sem tudott senki. A kivonult tűzoltók észleleteikről jelentést tettek, mire a déli órákban a helyszínre sietett Lékó László, tűzoltóalezredes, a Pest megyei tűzoltóosztály parancsnoka és átvette az oltás irányítását. Kiderült, hogy hat hold területen ég a föld alatt a tőzeg, a föld belseje pedig két méter mélységben merő zsarátnok. Az alezredes intézkedésére ötven falubeli ember, háromszáz honvéd és önként segítségül jött ' szovjet katonák dél óta megfeszített erővel dolgoznak az erdőben. Három méter mély, hatvan- nyolcvan centiméter széles árfcbt vonnak az égő terület körül, ez az egyetlen módja az alattomos föld alatti tűz továbbiéi-j ed őse megakadályozásának. A késő esti órákban autók reflektorai és fáklyák fényében közel ötszáz ember ássa az árkot. Úgy remélik, a hajnali órákra befejezik a körbefutó árok kiásását és ezzel sikerül elhatárolni a tüzet, amely azonban még napokig ég a főid alatt. A ihat- holdmyi területen természetesen ez alatt elég a tőzeg és elpusztul az erdő. anyagipari üzemeinek szak- szervezeti képviselői vettek részt. Szilágyi Sándor megyei titkár beszámolójának java munkavédelmi témával foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy az idén 25 százalékkal kevesebb baleset történt, mint tavaly. A Ceglédi Ládagyárban majdnem negyedével kevesebb rendkívüli eset történt a munkavédelmi őrség megszervezése óta. Tovább javították a munkahelyek biztonságát is. Egyedül a Ceglédi Közlekedési Gépjavító Vállalat nyolcszázezer forintot költött a követelményeknek megfelelő berendezések vásárlására, szervezésekre és átalakításokra. Ugyanitt megszervezték a „balesetmentességi versenyt”, amelynek eredményes részvevői jutalmat kapnak, De pré- miummegvonással büntetik azokat a részleg- és művezetőket, akiknél harminc napon túl gyógyuló sérülés történt. Vitára bocsátották a határozati javaslatot. Követendő feladatként jelöli meg a DCM és a Százhalombattai Hőerőmű-építkezés jobb műszaki szolgálatát és a munkák ösz- szehangolását. A szakszervezeti aktívák között dolgozó műszakiak segítségével fejleszteni kell a beruházási megtakarítási mozgalmat. A munkásokat meg kell nyerni annak érdekében, hogy a korszerűbb megoldásokat alkalmazzák. Gyorsítja és akadálytalanabbá teszi a munkát, ha szocialista szerződéseket kötnek a generálkivitelezők és beruházók a kivitelezésben részt vevő más iparág gazdasági és szakszervezeti vezetőivel. Hatékonyságát a menet közbeni értékelés biztosítja. A javaslat felhívja a megyebizottság mellett működő köz- gazdasági csoport figyelmét, hogy tanulmányozza rendszeresen az üzemek műszaki szervezésének helyzetét. El kell készíteni az irányító műszaki vezetők továbbképzésének programját. A téli időszak, például a fagyszünet alatt jól előkészített, esetleg több hetes tanfolyamokat szervezhetnek. Felállítják az üzemi akadémiákat, amelyeken brigádvezetők és tagok vesznek részt. A biztonságos munkakörülmények és a jó munkásellá- tás érdekében meg kell valósítani a munkahelyi vezetők és bizalmiak munkakezdés előtti üzemszemléjét a munkavédelmi őrséggel karöltve. Megfelelő pihenés és kulturált életkörülmények megteremtése érdekében legnagyobb gonddal és legkésőbb december 1-ig kell befejezni a munkásszállások téli felkészítési és nagytakarítási munkáját. Feladatként jelöli meg a határozati javaslat a két nagy' építkezés szorosabb szakmai és szakszei'vezeti együttműködését. A megbeszélést követően minden bizottsági tag elkészíti saját üzemének programját, a határozatok sikeres végrehajtása érdekében. (tgy) Y er senyf elhívás a megye valamennyi műhelyéhez Már szeptemberben, amikor az MSZMP KB közleményében ismertette a második ötéves terv főbb irányelveit, ipari üzemeink dolgozói ezeket országszerte magukévá tették. A munkaverseny feltételeit és vállalásait ezekhez alkalmazták. A magyar országgyűlés azóta törvényerőre emelte a tervet. A Diósdi Csapágygyár eszterga üzemének kollektívája teljes egészében átérezte a terv minél ■jobb teljesítésének jelentőségét és ezért versenyfelhívást intézett a gyár valamennyi műhelyéhez, amelyben többek között ezeket írja: „Az eszterga-üzem brigádjai, dolgozói és vezetői felhívják vállalatunk összes üzemeit, osztályait, részlegeit, hogy mérjék fel a munkahelyükön levő lehetőségeket, és tegyenek vállalásokat az éves terv határidő előtti befejezésére, a balesetek csökkentésére, a szerszám és segédanyagok megtakarítására, a termelékenység emelésére és minden olyan területre, ami gyártmányaink önköltségét csökkenti.” Mielőtt felhívásukat közreadták volna, ők maguk is alaposan megvizsgálták, hogy a fentiek szellemében milyen vállalásokat tehetnek, amelyek a verseny színvonalát emelnék és a célt a legjobban szolgálnák. Megbeszéléseik eredményeként vállalásaikat négy pontban foglalták össze: „1. Éves tervünket december 25-ig befejezzük. 2. Ez év hátralevő időszakában három napon túl gyógyuló baleset nem lesz. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a balesetvédelmet társadalmi tömegmunkává szélesítjük. 3. Szerszámtakarékosság terén ez év végéig 10 ezer forint megtakarítást érünk el. 4. Az eszterga-üzem selejtjét az év végéig további ötezer forinttal csökkentjük.“ Az eszterga-üzem kollektívájának versenyfelhívását, amelyet 1961. október 14-én intéztek az üzem valameny- nyi műhelyéhez, nagy érdeklődés fogadta. Az azóta eltelt néhány nap alatt többen jelentették be a versenyhez való csatlakozásukat. így a szerszámszerkesztés, a gyárláselő- készítö osztály műszerész részlege, a szer szám javító-műhely ifjúsági, szocialista brigádja, a szerszám-műhely és a kosársajtoló-műhely foglalta pontokba, a versenyfelhívásnak megfelelően, vállalásait. Mivel a Diósdi Csapágygyárban a verseny megkezdődött, az eszterga-üzem kollektívája elhatározta, hogy hasonló feltételek mellett versenyre hívja a megye valamennyi gyárának minden műhelyét. NYUGHATATLAN EMBEREK Tovább javul a vasúti közlekedés az ötéves tervben A villamosított pályákon nem közlekednek gőzmozdonyok Az ötéves terv idején tovább folytatódik és meggyorsul a vasúti fővonalak korszerűsítése. Sokfelé az országban hézagmentes pályák épültek és épülnek, amelyeken 80— 100—120 kilométeres sebességgel haladhatnak a szerelvények. A fejlődés azonban megköveteli azt is, hogy felújítsák a MÁV mozdonyparkját. Az ötéves terv idején a vasút új diesel- és villanymozdonyokat kap. Ennek jelentőségéről Tölgyes Lajos, MÁV főigazgató a következőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: — A fejlődés a ddeselesítés és a villamosítás felé mutat. Ezért fogadták a vasutas dolgozók nagy örömmel az ötéves tervnek azt a bejelentését, hogy a MÁV a következő években szép számmal kap diesel- és villanymozdonyt. A terv előírása szerint 220 dieselmozdonnyal gyarapodik a MÁV vonóerőparkja, ebből 52, egyenként 2000 lóerős. Már 1962-ben és 1963-ban beszerzőnk 20, egyenként 2000 lóerős dieselmozdonyt. Jellemző ezek teljesítményére, hogy egy-egy kétezer lóerős gép felér két és fél-három, az utazóközönség által ismert 424-es típusú gőzmozdony- nyal, amelyek valamikor világhírnevet szereztek a magyar ipamaki — Beszerzésükkel jelentős mértékben előbbre jutunk a forgalom korszerűsítésében, hiszen például — az elgondolások szerint Budapest—Debrecen és a Balaton környéki vonalakon ezekkel a gépekkel vontatott szerelvények közlekedhetnek. Aki egyszer is utazott dieselmozdonnyal vontatott gyorsvonaton, az saját tapasztalatából tudja: az utazás kényelmesebb, kellemesebb és gyorsabb. Az 1962-ben és 1963-ban beszerzésre kerülő húsz. majd a további 32, egyenként 2000 lóerős dieselmozdony a nem villamosított fővonalakon óriási segítséget nyújt. — A 220-ból a többi gép úgynevezett középteljesítményű 600—800 lóerős, amelyek az Alföldön bonyolítják le a személyforgalmat, illetve nagyobb állomásokon és rendezőpályaudvarokon tolatószolgálatot végeznek. — A terv kimondja azt is, hogy 1965 végéig 59 villanymozdonyt kap a MÁV, ebből 30 Ward Leonard típusú, amelyek 1400 lóerősek, 7 gép érkezik külföldről és licenc alapján 1964—1965-ben 22 új típusú gépet gyárt iparunk. Ennek is óriási a jelentősége. Eddig ugyanis kénytelenek voltunk a villamosított pályán gőzmozdonyokat közlekedtetni, s ez rendkívül káros a felsővezetékre. A füst és a korom szennyezi a vezetéket, emiatt nem eléggé biztonságos, tökéletes az áramszedés. Az új gépek megérkezte után a villamosított pályán többé nem járnak gőzmozdonyok. — Minden remény megvan tehát axra, hogy a vasúti közlekedés az ötéves terv ide- •j jén jelentősen fejlődik és az utazóközönség kényelmesebben, gyorsabban utazhat. (MTI) A véletlenek már nyertek csatát. A mesés lehetetlenből varázsoltak. xsáátw.!EaIáh. mányok köszönhetik születésüket e kiszámíthatatlan vendégnek. De nincs józan ember, aki rábízná magát. A ma bonyolult gépei nem is lehetnek a véletlen gyermekei. Véletlenül nem jöhet létre, kezdhet munkához egy alig hihető teljesítményű elektronikus agy, egy akadályok százait leküzdő rakéta- szerkezet. Apróbb dolgokkal sem más a helyzet. Kisebb ügyekhez is rendszeres fejtörés. nyughatatlan emberek szükségesek. Hová soroljuk őket? A hihetetlenül tarka és a sokrétű embersereg mely% „különítményében” szolgálnak? Egyáltalán vannak-e ilyenek? A technika világának nyugNincs fennakadás! — MÁV állomásfőnökség, Gödöllő? Mi újság az őszi csúcsforgalomban? Hogyan vált be a komplexbrigád? — Nagyon jól. A csúcsforgalom legutóbbi hat hetében jelentősen javult a szállíttatok és a vasút együttműködése. Mi igyekszünk a vagonokat a kért időre, pontosan beállítani, a vállalatok, szervek pedig azon vannak, hogy a kocsikat raksúlyig, térfogatilag tökéletesen kihasználják. — Kiket dicsérjünk meg a pontosságért? — A TÜZÉP-et, a 25-ös Építő Vállalatot, a Ganz Áram- mérőgyárat és az Agrártudományi Egyetemet. — S kiket kell bírálattal illetni? — A Kisállattenyésztő Intézetet, mert az éjszakai kirakodást még mindig nem szervezte meg, azután a MÉK-et, mert bármilyen korán kapnak vagont,, csak este rakják meg, s végül a gépállomást, amely vasárnap és ünnepnap nem rakja ki a kocsikat. — Hogyan lehet még tovább javítani a csúcsforgalom lebonyolításán? — Hangsúlyozzuk, hogy most sincs semmi fennakadás. De még gyorsabban menne a szállítás, ha a vagonok ki- és berakását mindenütt és mindenkor be tudnák fejezni délig. Ez rendkívül fontos, azért, mert a tolató tehervonatok délben érkeznek hozzánk, s ha a rakodással a szállító cégek nem végeznek erre az időre, akkor a továbbítás 12—14 órával eltolódik, ami nem szolgálja sem a vállalatok, sem a MÁV, sem a nemzetgazdaság érdekeit. (—fa—) I hatatlan emberei — tiszti I rangban — a hivatásosak: mérnökök, kutatók, tervezők. vezetők, csoportvezetők, munkások — közkatonák. Azok. akiket fiem hagy nyugton a múló idő és az örökmozgó fantázia. A kívülállók számára nehezen érthető emberek. Otthon elfelejtik a hűlő levest., ha éppen vasárnapi asztalnál üt rajtuk az alkotás olajszagú, gépzörgésű ihlete.- Odabenn olykor percekre megállnak. Néznek vagy elmerengnek, skicceinek, vagy hirtelen számolni kezdenek, ahogy ihletük meggyújtja fantáziájukat. Gyári nyelvre lefordítva: ahogy éppen konstruálnak. Szenvedély. Újítási honoráriumokkal nem lehet magyarázni. Angyalszárnyaik azért nincsenek, s még a leghalványabb glóriát sem fedezte fel senki a fejük felett, sőt az asszony jóvoltából -már bekerül az előkalkulált újítási díj a felemelt vásárlási keretbe. Mégis másod-, harmadrendű szerepe van. Bárhogy is nézzük, megható nagy szeretet és ragaszkodás az indítóok. Szeretni kell, amihez az ember hozzáfog, különben nem lesz sok köszönet benne. Itt van egy fiatal em_ bernek mondható főnök: a Nagykőrösi Konzervgyár léüzemének vezetője — Gál Béla. Nem mernék vállalkozni annak elsorolására, ami nyug- hatatlanságát „terheli” szédítő gyorsasággal alakuló és erősödő üzemében. Igen ifjú technikusával és kollegájával nekilátott, hogy sürgető akadályt tegyenek félre az útból. A töltés előtti konzervesüvegeket egy régi készülék tisztítja. De csak új üvegekhez szolgál, mert a kiürült régebbiek címkéit nem tudja leszedni. Egy tucat asz- szony súrolja. Elég abból otthon is! A konzervgyárnak is gyorsabb „kezekre” van szüksége: megszületett a közös újítás. Az aszszony oknak ezentúl csak adogatni kell. Ám, a mi nyughatatlan emberünk, • seregnyi ötlete után sem csillapodott meg. „Megunni csak a slágereket és a sárgaborsót lehet”. És minden eddiginél nagyobb tervvel kopogtatott igazgatójánál, aki előbb hivatalból, óvatos fej- ingatással fogadta, aztán visz- szajelentkezett: — Érdekes, nagyon érdekes. Majd meglátjuk, mit lehet tenni. A nagy téma pedig így szól: A gyümölcslé-palackok mosása, töltése, lezárása, ősztől fogva automatikusan megoldott műveletsorozattá válik. De a növekvő mennyiséggel nagyobb akadállyá tornyosul a rengeteg készáru. Moccanni alig bírnak a ládáktól, üvegektől. Egy huszárvágással helyére kerül minden. Az automata után csúszdát vágnak a földszinti betonpadlóba, s azon keresztül a pincébe jutnak a palackok. Ott egy alagúton haladnak tovább, ládázzák, raktározzák, vagy a felfelé tartó szalagra emelik, hogy éppen a gépkocsi rakodójáig jusson. Egy csapásra több legyet. Megszűnik az alig eltűrhető zsúfoltság. Eltűnik a verítékes hórukk-munka, a nehéz ládák cipelése. Nem kell reggeltől estig számolni az üzemből kilépő termékeket, mert a csúszdán lefelé automata számolja. Kevesebb emberrel gyorsabbá és összehasonlíthatatlanul könnyebbé válik a munka. És ez a lényeg. A „huszárvágás“ 5eJejön néhány százezerbe. De a korszerűsítés után milliós lépéssel jutnak előbbre. Jöhet az újabb elgondolás. A nyugtalan ember, mint hasonló esetben a többi nyughatatlanok. már készülhet az új tervekkel. Tóth György Divatszövetek, meleg alsóneműk nagy választékban
